Nem feltétlen van úgy, hogy ha sokat megyek nem térek le, de most nem láttam értelmét időfelhasználás szempontjából felmenni a Petőfi- kilátóba :) Általában megnézem hova érdemes letérni ami ésszerű távolságon belül van és akkor le is térek. Legközelebb Cserhátsurány - Mátraverebély jön majd; ezen a távon is lesz pár letérés pl. a Hollókői várhoz.
Hát mi a Bálvánnyal kezdtünk és a Felső- Borovnyákkal fejeztük be. Viszont a második csúcs előtt , ami nekünk a Pipis-hegy volt, kicsit elkavartunk, nem is távban, hanem időben volt ez sok, de utána már nem volt gond. 34,1 km lett a vége. 32 alá nehéz bemenni, a kiírásban is ennyit írnak és az reális is.
Jól sikerült ez a heyjoe féle Mapillary API-s térkép. Van nem csak a kéktúrára szűrt verzió is, most azt használom. Aki képet akar kapni a terepi útviszonyokról, az így könnyen megteheti. Én folyamatosan töltögetem fel a 2014-es képeimet, lassan a PMP is elkészül. http://heyjoe.hu/okt/mapillary/?zoom=13&lat=47.63348&lon=19.37445&layers=BTT (a narancssárga karikákra kattintva az ottani fotó előugrik) MapSource-hoz jól használható a wlx plugin, amit heyjoe elérhetővé is tett: http://heyjoe.hu/okt/mapillary/mapillary.wlx Ha az ember MapSource alatt tervezi az útját, akkor ennek segítségével jobb egérgombbal az adott térképrészletre lehet ugrani és az út tulajdonságait fényképeken lehet nézegetni. Valamint könnyű egy linket kapni, hogy ide betegyük :) Én úgy érzem, hogy ez lesz a jövő, mert többet mutat, mint egy pár szimpla paraméter az út járhatóságára.
...ezek szerint nem csak én vagyok úgy vele, hogy amikor sokat akarok menni, akkor az akár csak húsz méteres jobbra/balra/felfelé kilengéseket hanyagolom :)
Ezek szerint a kék + közelíti meg a legjobban az összes egykori útvonal közül az egykori kettős tölgyet, továbbá ha figyelembe vesszük hogy általában az első útvonal-kijelölések voltak mindig a legegyszerűbbek, legcélszerűbbek (jelen esetben a kék + a legegyszerűbb vonalvezetés Káld és Hidegkút közt) akkor ez azt is jelentheti hogy 1976 tól pár évig ez volt a kéktúra útvonala, lehet hogy csak 2-3 évig, de azt hiszem jó úton járunk a megoldásban.
Tényleg kéne egy 1976-os füzet, mert ha már 1978-79 körül módosítottak akkor azt valószínűleg a füzetekbe is felvezették, nekem csak ilyen '78-'80-'82-es kiadványaim vannak.
Rakk Gyula, esetleg vélemény az oknyomozó tevékenységemre? :-)
(amellett hogy rohadtul ráértem ma olvasgatni... :-) )
Egyébként a kettős-tölgy megnevezés az nagyon finomkodó :) Bár az erdészeti üzemtérképen, ha jól emlékszem szeretkező fák néven szerepel, addig a köznyelv csak toszófákként emlegette őket kidőlésükig.
Természetesen nagyon megköszönném ha be tudnád szkennelni. Az lenne a kérésem, hogy előtte nézd meg ezt a két igazolófüzetet én ezeket ismerem, megvannak.
Én ezt anno teljesítettem. Szép jelvénye volt. Pont olyan, mint a DDP-é, csak a jelzés a fán nyilván kék volt és a túra nevében is a kék szerepelt. Ha érdekel beszkennelve egy "használt" (teljesített) füzet, akkor jelezd és előhalászom.
Az OKT első tájegységét, az Alpokalját, egy hétvége alatt végigjártuk , ebben a bejegyzésben a Kemeneshát-Kemenesalja túraszakasz olvasható, mely hat túranap leírása. Tömörd, a Másfélmillió lépés készítésekor 370 főt számlált, ez mára 260-ra apadt. Nagy eseménynek[...] Bővebben!Tovább »
Joe, (annyi baj legyen) segíthetnél egy kérdésben, hátha közelebb visz a megoldáshoz, ami a káldi kék plusz jelzést illeti:
Rockenbauer azt mondja 1980-ban a könyv szerint hogy:
"És -tavaly még a jelzett út mentén volt, az idén sajnos néhány száz méterrel egy elzárt területen belülre került- egy, talán országosan is egyedülálló alakzat, a híres kettős tölgy. Két egymás mellett álló hatalmas tölgy közül a fiatalabbik törzse keresztülnőtt a másik, vízszintesen kinyúló hatalmas ágán.
Esetleg meg lehetne próbálni ezt a természeti ritkaságot "visszakérni" turistalátványosságnak, hiszen mindössze néhány száz méterről van szó."
Namármost pontosan 1976-ban hosszabították meg a kéket, és pár éven belül már módosítottak is rajta Káld mellett, nem lehetett ez az a pár év mikor a kék plusz volt a kéktúra útvonala?
Ha a kettős tölgy koordinátái a kék pluszra esnének akkor bingó, ebben segíthetnél esetleg.
Amit erről értékelhetőt találtam az egy 2010-es beszélgetés közted és jzp közt az egyik geokessing fórumon, de az ott megadott koordináták egy káldi utcára mutatnak.
Csak ötletelek, ehhez kérnék segítséget.
Cserébe pár info az 1979-es Káldról, és egy hízelgő vélemény:
"... az Öregek Napközi Otthonába kvártélyoztuk be magunkat, mint Káldon történt."
"Káld és környéke egyébként is a túra leghangulatosabb szakaszai közé tartozik. Magában a faluban különleges nevezetességet nem találunk, hacsak nem annak számítunk két -már-már fehér hollónak számító- kis műhelyt: egy kovácsot és egy -több szomszédos falut is ellátó- péket.
Ahogy elhagyjuk a falut, egy olyan erdőbe érkezünk ami bizony nem sok van az országban...
ígértem még néhány képet, és tartozom egy válasszal is: medvének nem láttuk nyomát
viperát sem láttunk, pedig sokat ijesztgettek vele
ahol ló van, ott víz is, ugyebár
rá is leltünk az egész heti menetünk egyetlen kiépített forrására, az volt rá kiírva hogy Sandorilor
kedvenc szeles gerincem
mit adnak ingyen? vizet! :-)
ilyen jármű márpedig nem létezik :-)
aztán ezt még tudták überelni: ugyanilyen vasúti alvázra felpakolva egy katonai DAC felépítmény
ez pedig felvett minket úgy, hogy nem is az állomáson voltunk, jegyvételről pedig nem is esett szó
igaz, hogy alig bírt megállni mert az egyetlen személykocsi után volt még kötve vagy 15 rakoncás, szálfával csurig megrittyentve
a mi pozíciónk és a megállás utáni személykocsi helye között pedig ott termett egy patak :-)
a Visó völgyében pedig ahol leszálltunk, találtunk egy embert aki a zuhogó esőben képes volt velünk feljönni (ó, csak egy fél óra járás), hogy megmutassa az általa ajánlott táborhelyet (nekünk egy óra volt, de nem panaszkodott)
még az erdészház kulcsát is megkaptuk
ezúton is Isten éltesse sokáig Melega Zoli bátyánkat! (ha minden ember ilyen lenne :-)
szombaton egész nap ezzel a heggyel bírkóztunk
este meg a sátorral, hogy el ne vigye a fejünk fölül a jégverés :-)
utolsó előtti napon elértük túránk tkp-i célját: az ezeréves (jelenleg ukrán-román) határ
az égiek aznapra is tartogattak nekünk valamit..
csak a mi szemünk káprázott, vagy ez tényleg piros-fehér-zöld?
Jó kis túra lehetett, végignéztem az albumot, volt közte pár jól ismert kéktúrás helyszín is!
Nőcsábász, tudom hogy spórolnotok kellett az erővel, de a Bálvány-kilátó alatt álltatok, könyörgöm, miért nem mentetek akkor már fel? Az egyik legszebb kilátás maradt ki így a túrátokból, jószerivel az egész további útvonalat áttekinthettétek volna a kilátóból, emellett pedig észak és nyugat felé különösen szép a kilá nyáron és télen is gyönyörű a kilátás a Bükk-fennsíkra
hacsak úgy nem, hogy Horváth József volt a vasutasos mozgalom első teljesítője (hívhatjuk abszolút elsőnek) Völgyi Flórián pedig az MTSZ-es elsőző, de ez időben akkor későbbi dolog
így a "filmben ki szerepel" konklúziót értem, akkor a középső állítástól zavarodtam meg :-)
azt írod (1) Horváth volt "az abszolút első kéktúra jelvény birtokosa"
Völgyi pedig a (2) "Vasutasok által 1952-ben létrehozott kéktúra mozgalom első teljesítője volt" (ezen nem tudom milyen díjazást osztottak, de gondolom nem MTSZ-est..)
végkonklúzió: (3) "az MTSz-es egyes számú jelvény birtokosa aki a nagyszerű szintmetszetével a Másfélmillió bükki részében is látható a DVTK-s turista Völgyi Flórián volt"
Az első teljesítő nevével kapcsolatban voltak kétségeim, mert valahonnan beugrott még Völgyi Flórián neve is, de köztudott hogy Horváth József volt az abszolút első kéktúra jelvény birtokosa.
Olvasván a könyvet kitisztult a kép:
A Vasutasok által 1952-ben létrehozott kéktúra mozgalom első teljesítője volt az előbbi, majd az MTSz által átvett, 1961-ben módosított kéktúra első teljesítője volt az utóbbi túrázó, magyarul az MTSz-es egyes számú jelvény birtokosa aki a nagyszerű szintmetszetével a "Másfélmillió" bükki részében is látható a DVTK-s turista Völgyi Flórián volt.
Ugyan nem OKT, de érinti: ma sikeresen teljesítettem az első Bükk 900-amat 10:45 alatt..volt egy kis elkeverés az elején, de hamar túllendültünk rajta :)
Én 1986 karácsonyán kaptam a piros Marathonomat, azzal tekertem végig az OKKt-t is. Nagyon jó gép ez a Vörös Csepel (az egyetlen bajom vele, hogy hegymenethez nincs jó áttétel), viszont meglepően hasonlít az ebben a cikkben szereplő Peugeothoz, úgyhogy nem vagyok annyira biztos benne, hogy saját fejlesztés:
Megbecsülöm, hidd el! Bár szinte már csak a váz a régi... :-) Új felnik, lánckerekek, sárvédők, már át is lett festetve, igaz egy autófényezőnél. Még most, a hatodik X felé ballagva is beleszalad évente a 2000-3000 km.
Még az Országos Kéktúra előtt ezzel jártam a Pilist, Gerecsét, Zsámbéki-medencét, szigorúan egynapos menetekben. Tehát amikor megvettem az Országos Kerékpáros Körtúra igazoló füzetét 2003-ban, akkor komolyan is gondoltam a teljesítést. De most hosszú kihagyás után újra nagyon kacsingatok a kerékpározás felé. Jó lenne belevágni a többnapos országúti kerékpáros túrázásba!
nyáron és télen is gyönyörű a kilátás a Bükk-fennsíkra
