BTTB-s váltóállító eltüntetését hogy oldoTTad meg? Nekem két ötletem van, nem tudom mennyire használhatóak. Az egyik az, hogy az alapba kivágni az állítómű helyét, az állítórudat levágni, majd fejjel lefelé vissza ragasztani, a fejét picit meghosszabítani, az állítóművet fejjel lefelé beilleszteni a kivágásba, a tetejére mehet az állítómű imitációja. A másik, sokkal kevésbé trancsírozós, hogy az állítóművet az asztal alá szerelem, az állítórúd fejénél a lukba egy függőleges rudat ragasztok, a mozgásterét kifúrom az asztalban. Az utóbbinál (ami sokkal kivitelezhetőbbnek tűnik) nem tudom, mennyire lenne a függőleges rúd merev. Sok hülyeséget írtam?
Szinte sejtettem, hogy nem a torony közelében levő váltók valamelyikét próbáztatják a "huncut" legények... De legalább kaptál "Tiszteletbeli BAKTER" oklevelet? :-))))
A 3 állásu korong (?) tul egyszerü ahhoz, hogy tul sok energiát lehessen belefektetni. Neked gyakorlatilag elég lenne egy szervo ami a két szélsö állásba mozgatná a hidat. Azok az állások pl. egy-egy csavarütközövel nagyon pontosan beállithatók. Ha ez meg van, akkor meg kell találni a középsö sin pontos helyét. Ehhez akár az emlitett fénykapukat vagy bármi mást, akár egy apro mikrokapcsolot is használhatsz.
Az egész hid müködését (digitálisan? ) én ugy csinálnám, hogy a mikrokapcsolo jelentené a középállást, ha tehát be van avatva az áramkörbe (lekérdezi az áramkör), akkor itt mindig megáll a hid. Ha kiiktatod, akkor meg vagy az egyik vagy a másik végállásban állna meg.
Lehet, hogy elég lenne 2 váltodekoder is.
(Analogban nagyon egyszerü lenne az egész. Egy kapcsolo forgatná a szervot jobbra vagy balra. Ha a egy másik kapcsolo is át lenne kapcsolva, akkor meg mindig megállna középen függetlenül az elsö kapcsolo állásátol (azzal csak az irányt kell állitani).
Ahogy írod, valószínűleg félreértés esete forog fenn. Összefoglalom:
3 állású:
A csíkok 3 állású korongnál kerülhetnének a peremre, mivel ott összesen ebből 3 van, házilag készült korong esetén az állásonként egyedi beállíthatóság inkább előny, mint hátrány, és ott egyáltalán nem biztos, hogy lesz a hajtóműben egy ilyen fogaskerék.
24+ állású:
A berakott kép llusztráció arra, hogyan lehet reflex-szenzorral megoldani a híd pontos pozícionálását. Mivel az enyém 24 állású, és a csíkok a fogaskeréken vannak, erről tudok berakni képet. Sajnálom, ha ez arra engedett következtetni, hogy 3 állású "korong"-nál is csak a fogaskerékre kerülhetnek a csíkok.
A Te megoldási javaslatod mi lenne Dimarson kolléga kérdésére?
A témát én vettem fel, én - aki, nem vagyok egy elektromos zseni - szeretnék megoldást találni, töletek ötleteket kapni egy 3 állású szegmens-fordítókorong építéséhez.
Ti említettetek több féle megoldást, tehát, ha így nézzük nem is beszélt el senki a másik mellett. Mindenki elmondta a saját megoldását, elképzelését.
etwg! Amit írsz, az természetesen igaz ........Főleg, ha pl. a csíkok nem is a fogoskerékre kerülnek, hanem a medence oldalára, a szenzor pedig a híd aljára, a híd hajtása pedig a forgástengelyen keresztül történik.
Ez a baj, hogy összekevertétek a dolgokat.
Berakod a Flm mechanizmusát, ahol a csikok a meghajto fogaskeréken vannak, most meg arrol beszélsz, hogy a csikok a peremre kerülnek. A kettö meg kb. annyira hasonlit egymásra mint a farkaskutya meg a templomi egér.
A müszaki megoldás is teljesen más, a Flm megoldáson egyetlen számláloval meg tudsz határozni 24+ helyet a peremen, a medence falára ragasztot csikokkal, meg ugyanehhez legalább 24 kell és microcontroller ami meg tudja öket egymástol különböztetni. Ehhez jön a 24+ egyedi beállitás, mert értelemszerüen valamennyi peremcsikot individuláisan kell jusztirozni - ami a Flm megoldás esetében teljesen elmarad.
Ebböl is láthato, hogy 2 teljesen más megoldásrol folytattunk mély, de semmire nem vezetö eszmecserét....:-)
Az aktuális pozíció el van tárolva a microcontrollerben (kikapcsolás után is emlékszik rá), a célpozíciót pedig a váltók álllításához is használt DCC parancsban kapja meg. Ebből kiszámolja hány állást kell megtenni a cél eléréséhez, azaz hány csíkot.
etwg! Amit írsz, az természetesen igaz egy 24+ állású korong esetén, de itt most egy három állású "korong" építéséről van szó, így ennek nincs jelentősége. Főleg, ha pl. a csíkok nem is a fogoskerékre kerülnek, hanem a medence oldalára, a szenzor pedig a híd aljára, a híd hajtása pedig a forgástengelyen keresztül történik.
Hát a kép alapján lehetett játszanotok rendesen. Sárga a retesz kar, a másik maga a váltóállító kar. Retesz kiold, váltókar átállít, retesz visszazár. Angolváltónál mindezt duplán. Ezer szerencséjük a fiuknak, hogy a jelzők már nem karosjelzők.
CNC technologiával egyszerü, csak éppen a legprimitivebb meghajtoáramkörért is több müködö Flm korongot lehet kapni.
Éppen ez a gyönyörü az Flm megoldásban, hogy egyszerü, olcso (filléres motorok olcso fogaskerekek), pontos és megbizhato (az elsö amit valaha épitettem már 35 éve forog...).
De egyszerűbb rákérdezni ,hogy 3-5e Ft ból lehet e építeni egy fordítókorong elektronikát ,ami gombokkal ,vagy anélkül oda áll (egyből) ,ahova akarod !
Persze a CNC technologiával igen, de félek, hogy csak a meghajtóáramkör áráért több müködö forditokorongot lehet venni.....:-)
Megint almát hasonlitgatunk aszaltszilvához.....:-)
Az egész Flm forditokorongban egy filléres motor, 3-4 ocska fogaskerékkel nagyon pontosan megteszi azt, amit CNC gépeink sok 10000 forintért....és ez a lényege az egésznek, egy jo ötlet, egyszerü és olcso kivitel, kimagaslo biztonságot alkot!
Az elsö általam használt Flm fordikorong (H0) már 35 éves és megy!
Igaz ,fordítókorongot még nem építettem ,de CNC marót házilag igen.....
Fél óra marogatás után visszaáll 100-ad mm pontosan a kiindiló pontra,gondolom ezt meg tudnám csinálni egy egyszerű korongnál is ,bármilyen és bármennyi sínszélekkel :)
Az én forditokorongaimon is csak egy volt, de nem volt hatalmas peremfogaskerék (mint Flm korongon) ezért más megoldást kellett keresni. Ha 1 leolvasód van, akkor még pontosabban kell dolgozni a peremeken :-)
Természetesen eddig arrol szo sem volt, hogy keresztül kasul rakod a szélekre a sineket, hanem a Flm forditokorongrol, ahol ez pontosan a másik jellemzöje a rendszernek (azaz, hogy a sineket csaki 15o-os szögekbe lehet a peremre rakni (azt kivánja a vágánygeometria is).
Ha ilyen szabadelvü konstrukciot alkotsz, akkor az egész csikozásnak nincs semmi értelme, hiszen ebben az esetben csakis a peremsin helyzete lehet a mérvado (az viszont nem láthatod a meghajto fogaskeréken!).
Kb 10-12 forditokorongot épitettem életemben, de már a harmadiknál rájöttem, hogy az egyetlen járhato ut a meghajtofogaskerék (nem okvetlenül azonos a Flm 30 fogas kerekével, de hasonlo az elv) leolvasása adja a legpontosabb pozicionálást (és a legkevesebb balhéval jár).
Az egész Flm meghajtásban pontosan az a logika, hogy a 30 fogas fogaskerék "osztja ki" a lejáro sinek helyét, és már sok évtizeddel ezelött megoldották, hogy a beépitett kontaktussal nagyon pontosan lehetett pozicionálni a forgatokorongot.
Az egészhez egyetlen egy kontaktus kellett, amelyik a nagy fogaskerék 1/3-nál mindig szétkapcsolta az áramkört, azaz függetlenül attol, hogy melyik sinnél voltál 10 foganként mindig megállt (ha nem nyomtad a gombot). Ez a Flm korong alap kiosztása 15o, azaz 24 állás. Azaz 10 fog a nagy fogaskeréken pontosan 15o nak felel meg a perem szélén.
Most ugyanezt teszi a fehér (csillogo) felület is, azaz, ha ezt elkenyed máshova, akkor nem 10 foganként fog megállni, hanem mondjuk csak 9,5 vagy 10,5 fognál ami nem felel meg a 15o-kos osztásnak!
Miután 3 sinállással arrébb megint ugyanez a fehér csik fogja megállitani a hidat, akkor már baj lesz, ha a fehér csik nem pontosan harmadol. Tehát az egészben az a vicc, hogy milyen pontosan tudod erre a fogaskerékre ráragasztani a 3 fehér csikot, mert ettöl függ az egész meghajtás precizitása.
A csikkal tehát nem szabad semmit csinálni, hanem ugy ahogyan alatta a mélyedés a csiknak is pontosan 120 fokonként kell lennie a tárcsán és akkor biztosan jo helyen fog megállni a hid.
A nagy fogaskerék elötti meghajtásoknak abszolut semmi köze sincs a hid kiosztásához illetve a pozicionálás pontosságához.
(Sok elektronikát megépitettem, ahol pl. be lehetett adni, hogy menjen a hid az adott helyzteböl 10 kijároval arrébb. Ehhez nem kell semmi mást csinálni mint számolni a csikokat, mert a 9. megszakitás után a helyes kijárat következik, azaz az elektronika 9 csik után feloldja a "gomb" nyomását - (még azt is megengedhettem magamnak, hogy ilyenkor lassuljon a motor) és a 10. csik már a programozott kijárat volt.
Hahó! Hasonló kép rólam nem készült véletlenül? Itthon meg kellene mutatnom, ahogyan hatodszorra sem voltam képes nekifutásból sem :) Esetleg ha lőtt valamelyikőtök, egyet kérnék szépen maiben. Lavadome
Ha nem jó helyen állna meg, akkor a fehér csíkot kell csak arrébb rajzolni.
Miket irsz.
Az egésznek pontosan az a lényege, hogy a 3 csik egymástol pontosan 120 fokra van egymástol, mert a fogaskerékszámok is igy vannak kialakitva (30 fog => 10 fog kell egy kimeneti álláshoz). Ha elmozditod a csikot, akkor minden 3. állás nem fog stimmelni!