Ez egy gömböt tartalmazó kocka. A gömb, mint a legtökéletesebb forma= égi tökéletesség. Ezt kvázi esszenciaként tartalmazza a kocka, ami annak tökéletes földi transzformációja. Lényegében ez a logó egy isteni megtestesülés.
Hát mindenesetre önbizalmuk az van.
Ha ez az egész logó, meg a hozzá tartozó szöveg pusztán marketing, akkor ez a marketinges ördögien ügyes :)
Még annyit, hogy mint potenciális építkezőnek, nekem már óriási a hitem a termékben, de fene sem fog várni erre még egy évet, ha már a nyáron építkezni akarok, inkább belevágok valami könnyűszerkezetes technológiába. És így lemaradnak rólam. :))
Egyetértek, egy nem létező terméket így bevezetni, nos ez idáig nem kis mutatvány.
Viszont van egy olyan gyanúm, hogy ha nem lesz néhány hónapon belül legalább egy két házra való anyag, akkor az ingerküszöb túllépésére legközelebb már sokkal több pénz kell.
A mostani hadjárat talán nem is a leendő építkezőknek szól, hanem a viszonteladóknak, akarom mondani "viszontgyártóknak". Feléjük kell először felsrófolt áron a eladni a "találmányt", de már írtam valahol korábban.
Most vagy a honlap fejlődött, vagy éb vettem még észre valamit:
A VEKLA logó tervezője: Soós Zoltán és Veres Klára
A tervezés során mit vettek figyelembe? Miért ezt a formát választották?
-Elsősorban az anyag szerkezetét vették figyelembe: azt a molekuláris asszociációt, amely a kristályok képzésének létrejöttét eredményezi.
- Másodsorban mindketten hiszik Istent.
Hát az nagyon kell egy logóhoz, miközben mindenki vallásos meggyőződését mélységesen tisztelem.
Soós Zoltán és Veres Klára a logó tervezése során arra következtettek, hogy az anyag szerkezete nem véletlen: - azt érzik, hogy a feltalált anyaghoz Istennek kell, hogy köze legyen, hiszen a feltalált anyag után évtizedek óta kutatnak neves német és svéd tudósok (amelyről a lapunkon külön lehet olvasni), és mégis az anyag feltalálója magyar lett.
Na jó. Megnéztem még a Szervezet/szakmai vezetők menüpontot. Sehol egy építész, építőmérnök. Viszont a marketingesét bármikor alkalmaznám...
Én csak annak örülök, hogy az első magyar passzívház - ami tényleg meglevő tulajdonossal, címmel rendelkező épület - kiszorította a Veklát a médiákokból.
Természetesen nem a reklám helye. Mint írtam, csak érdekel engem is, és csak a goole hozott el erre a fórumra is. Az a referenciaház érdekelne. Megnézte valaki? Hol található? Lázy
Létezik pl. polimerbeton is aminél a kötőanyag műgyanta, tehát ez alapján a Veklát is hívhatjuk betonnak. Most az egyszerűség kedvéért csak a cementalapú anyagokra értsük a beton szót.
Cementtel és vízzel ugyanúgy össze lehet keverni a sódert, a polisztirolt, az agyagkavicsot, a téglatörmeléket, üveget stb amiből többek közöt pl. polisztirol beton lesz, ez egy hőszigetelő anyag (könnyűbeton), melynek a szilárdsága értelemszerűen kisebb mint ha gránitlisztből készülne rossz hőszigetelésű beton. A beton panelek kiöntésükkor vízszintesek, így ha lesimítják őket nem kell vakolni csak glettelni.
Nem lehetetlen egy lépésben kiönteni a kétféle sűrűségű anyagot, de Várfalvi prof szerint a kétféle Veklát utólag ragasztották össze.
Nyilván vannak olyan anyagok amelyek jól szigetelnek és erősek, de ezek nagyon drágák. Ha valaki felfedez egy olcsó és erős hőszigetelőt az biztos gazdag lesz, de nem árt, ha megmondja mennyire olcsó, milyen erős, és mennyi a hővezetése.
Most kaptam egy cikket, minek kapcsán elkezdtem kutakodni. Végigolvastam a fórumot is, és gondoltam, pár kérdésetekre megpróbálok egy lehetséges választ adni. Tehát összegzem a mit tudunk (összeollózom):
A Habiten építőanyag-csoportként jelenik meg a piacon, az anyagból készült termékek pedig Vekla néven kerültek védelemre. univerzálisan felhasználható az építőiparban: így padozat, falazat, födém, tetőszerkezet, cserép, nyílászáró, burkoló is készíthető az anyagból, építőanyagként és szigetelőanyagként is hasznosítható, vagyis az alkalmazásának nincsenek határai. kiváló hang- és hőszigetelő, hőtároló és hőcsillapító. nehezen éghető. Elektromos vezetőképessége minimális, emellett ütés- és tűzálló, Míg a beton tömege 2000 kg/m3 körüli, addig a szabadalomnál ugyanez az érték csupán 400-800 kg/m3 Míg a betonnál a cement a kötőanyag, addig a találmánynál maga az oldat (Kla 555), ráadásul a betonhoz képest a kötési ideje kilencszer gyorsabb. A víztaszító képessége szintén megkülönbözteti a betontól. További előnyei: UV-sugárzásnak ellenáll, más szigetelő anyagokkal szemben nem szükséges kiegészítő bevonat, nem igényel vakolatot, („PelikánJózsef”-nek: ez fontos a 30% megtakarításhoz szerintem, mert így nem csak a falazat építésén lehet spórolni) A találmány lelke a ragasztó anyag. A későbbi gyártóknak ezt a szabadalom tulajdonosa szállítja majd. Amíg egy 44 centiméter vastag korszerű üreges tégla hőátbocsátása 0,3 Watt négyzetméterenként (ezt hívják U-értéknek), addig a Vekla tégla ennek csak a harmadát engedi át. A hőátbocsátása attól függ, hogy mennyire sűrű az anyaga. Lehet olyan téglát is készíteni belőle, amely több rétegű: belül sűrű, mert ott tartja a ház súlyát, kívül pedig kis térfogatsúlyú, viszont nagyon jó hősszigetelő (szintén „PelikánJózsef”-nek: Az én értelmezésemben ez magyarázza, hogy egyszerre lehet jó hőszigetelő, és jó nyomószilárdságú, stb. Egyszerűen olyan rétegrendet alakítanak ki, mintha pl.: egy ma szokványos vékonyvakolat-hőszigetelő anyag-tégla-gipszkarton vagy belső vakolat rétegrendedet gyártanánk le egyben, csak azzal a különbséggel, hogy nem több anyagot építenek egymásra, hanem egy anyagból, különböző sűrűséggel és összetevőkkel de ugyanazon kötőanyaggal öntik ki.) Nem vagyok hozzáértő, de talán a mesterséges öregítéssel elég jól megjósolható már az élettartam is.
„Az első üzem a tervek szerint már 2009. március végén átadásra kerül Pest-megyében, a következő beruházási ütem pedig - az év második felére – az ipari mértékű gyártást is lehetővé teszi majd.”
Ja igen, ez a csigaház ötlet jó, de én sem értem, hogy gondolják, hogy odébb vihető.
Nekem nagyon tetszik az egész, még fogok foglalkozni vel, és remélem tényleg nem fogunk csalódni.
A szakmai vezetők általában az Rt tulajdonosainak gyermekei. Ezzel nincs is semmi baj, a marketinges pl. igen profi - lám mekkora a felhajtás. Arról nem ő tehet ha a termék valójában szakmailag nem is akkora durranás.
Azon gondolkoztam, hogy tegyük fel tényleg szuper az anyag, ám ebben az esetben is az építőipar -lévén konzervatív- maradna a jó öreg kétezer éves betonnál. Kb 100 év kellene ahhoz, hogy bizonyítsa az életben egy cementhelyettesítő anyag a tartósságát. Így nehéz a betonnal versenyezni hiszen a jó öreg Pantheon betonkupolája azóta is áll (lassan 2000 éve).
Küldhetne valaki egy linket erről a fórumról mondjuk a "marketing és stratégiai koordinátor" hölgynek és meg is hívhatná egy kis beszélgetésre, hátha rendesen kommentálna néhány hozzászólást, illetve megválaszolna néhány izgalmas kérdést. Ha már van külön marketingese a cégnek ...
Köszi a beszámolót, erre vártam! Sajnos, megint a varjú vs. karó esete forog fent. A megjegyzésemet meg azért vontam vissza, mert adtam egy esélyt annak a fél százaléknak, hogy tényleg valami újdonság van itt. Tartok tőle, hogy az a fél percent is oda.
Ne vond vissza ezt a hozzászólást, mert teljesen igazad van. Ott voltam az előadáson, elég furcsa volt.
Az első órában Várfalvi prof általános épületfizika órát tartott elsőéveseknek.
Ebben csak az derült ki, hogy polisztirol adalékanyagot tartalmazó Vekla/habiten
mintákat vizsgált. A cementet is össze lehet keverni polisztirollal (mint ahogy a többi kiállított anyaggal is) tehát mondhatjuk, hogy ez valami cement helyettesítő anyag lehet. Polisztirollal keverve nem lehet túl nagy a szilárdsága. Nyomószilárdsági értéket nem sikerült megtudni.
Azt tudni érdemes, hogy egy-két szintes házhoz is legalább 2-3 N/mm2 nyomószilárdságú építőnyag szükséges, ezt felülről közelítik a legmodernebb hőszigetelő téglák (amit a Wienerberger nálunk nem csak Németo-ban forgalmaz). Polisztirolra nem lehet födémet, vagy tetőt tenni. Ha sok cementet (vagy más vázanyagot pl Vekla/Habitent) próbálsz egy köbméterbe belezsúfolni a sűrűség ezáltal a teherbírás és a hővezetés is megnő. Vagyis mondhatjuk: minél erősebb valami annál rosszabb hőszigetelő (lásd: acél). Ha találnánk egy kivételt, na az forradalmi lenne.
A második órában a feltalálónő elmondta, hogy majdnem nem jött el (mert annyian támadták) de mégis eljött, és az információra kellőképp kiéhezett közönség előtt kitümtetéseket osztogatott kollégáinak. Valaki arany kitűzőt kapott az ezüst helyett, az ezüstöt így vissza kellett adnia, amit más kapott meg, de az se keseregjen, mert a hölgynél "nagyon könnyű ezt aranyra változtatni". A Monty Python jelenet itt nem ért véget, folytatódott az általad is kritizált elemekkel "a beton nem hőtartó" stb. illetve azzal, hogy ha hozott volna képes prezentációt akkor mi lenne látható a kivetítőn. Ezt egyébként minden második mondatában elmondta, önkéntelenül is felhívva a figyelmet a profizmus teljes hiányára. A második óra felénél elkezdtek elszálingózni azok akiknek ez sok volt, a többiek udvariasan megvárták a végén a szendvicseket.
Az anyagot nem tudom kritizálni, mert nem mondtak róla semmi érdemlegeset. Az összetétele persze maradjon csak titkos, de a mérési eredmények fontosak lennének (mégegyszer nyomószilárdság!). Remélem tényleg jó lesz az új anyag, bár az előadás színvonalát látva kezdek ebben kétkedni. Mindazonáltal a 30%-os beruházási költség megtakarítás erős csúsztatás, ugyanis a falazat mindössze 7%-át teszi ki egy ház építési költségének. Ha ehhez a födémet és hőszigetelést is hozzáadom, akkor is ingyen kéne adniuk a terméket, hogy ennyit spóroljunk.
A szabadalom nyilván az eljárásra szól. Nem tartalmazhatja az összes lehetséges felhasználási módot, mert szerintem ha beindul a gyártás, akkor havonta fog duplázódni a felhasználási lehetőségeket tartalmazó lista.
Szerintem más az oka a késlekedésnek. Túl biztosra akartak menni szabadalmilag, és magából a gyártásból még semmit sem készítettek elő. Ennek előnye, hogy pusztán média befektetéssel fel lehet építeni azt a kultuszt, mely alapján sokkal jobb pozícióból lehet majd franchise partnerekkel tárgyalni a vidéki gyártókapacitások kiépítéséről. Vagyis összefoglalva: az energiát és pénzt a kultuszépítésre fordítják, hogy az nemsoká jobb szorzóval hálálja meg mindezt, mintha saját maguk most egy gyártóüzemen erőlködnének.
hulladék .... rendelkezésre álló mennyiség ...
Szerintem hulladékból nem túl nagy kockázat tartalékot képezni, nem úgy mint gyorsan romló élelmiszerből.
Pokrócz: Leírtad ugyanazt más szavakkal, ellenben nem reagáltál a hsz.-om érdemi részére. ;) A felvetésre, miszerint a 'receptúra' szabványosítása esetleg egy lehetséges ok a késlekedésre.
kémember: Még arra tudok gondolni, hogy mivel alapanyagnak újrahasznosított hulladékban gondolkodnak, probléma lehet az anyagbeszerzés logisztikai hátterének megszervezése, azaz hogy mindíg rendelkezésre álljon a szükséges mennyiség. Na de ez is csak találgatás, s nyilván célravezetőbb lenne magát Veres Klárát megkérni, hogy néhány szóban kommentálja a felmerült kérdéseket, kételyeket.
Azért adnak meg tartományt, mert itt nem EGY konkrét anyagról van szó, hanem egy termékcsoportról, amibe beletartozik a "tetőcseréptől" a "nyílászárón" át a "falazóanyagig" sok minden, különböző keverék aránnyal és sűrűséggel. Szerintem.
Ez könnyen meglehet. De akkor miből épült az a szentendrei ház? Lehet, hogy nem tökéletes még a receptúra. De attól még ki lehetne hozni, ha olyan forradalmi újdonság, aztán menet közben javítani a paramétereket.
Na most ha jól értem, azért adtak meg egy tartományt (400-800kg/m³), s nem pedig konkrét értéket, mert a találmány az ugye egy eljárás, nem pediglen a konkrét, behatárolt összetevőkből/recepttel rendelkező anyag. Nem lehet, hogy a titkolózás és késlekedés oka abban keresendő, hogy úgymond a bizonyos tulajdonságokra optimalizált 'receptek' szabványosítása zajlik épp vagy húzódott el?
Leszögezem nem értek hozzá, ezért csak apró és tompa kavicsokkal ér megdobálni :)
Az alapanyagot megorlik , granulatumot allitanak elo ( valami hideg sajtolasos tehchnologiaval) hozza adjak a spec kotoanyagot, formaban szaritjak normal homersekleten -kb 3 nap - hasonlo az eljaras a valyog veteshez.
