Mondjuk a 7.-eseknél amúgy is lehet friss a tudás...
De a "brazilul" nem is olyan nagy melléfogás, a brazíliai portugál ugyanis egyesek szerint már külön nyelv. Ha írott változatában legfeljebb csak nyelvjárás ill. policentrikus nyelv regionális változata, beszéltében viszont határozottan (állítólag nincs kölcsönös érthetőség: a brailokat megértik a portugálok, de fordítva nem (alapban, felkészülés nélkül)).
Hát, lehet, hogy a te "közvéleményed" az én "művelt közvéleményemnek" felel meg, de azért ettől még egy nyelven beszélünk.
Ezek után tényleg szívesen csinálnék egy statisztikailag reprezentatív felmérést São Paulo-ban beszélt nyelvről. Szerintetek a Medián vállalkozik rá? ;-)
Scasc, úgy látszik, nem egyazon nyelven beszélünk. Én érdeklődő gyerekként már hetedik általánosban is hallottam az integrálról, de csak negyedik gimnáziumban tanultunk róla (= 12. évfolyamon). Szezon — fazon. A Te minta átlagembered az általános iskola hányadik osztályának tudásszintjét reprezentálja? Nekem olybá tűnik, hogy a Te szemléleted alapján az átlagember még azt sem tudja, hogy Amerikát két (esetleg három) szubkontinensre szokták osztani, sőt azt sem tudja, hogy Amerika tőlünk nyugatra vagy keletre keresendő. Akkor viszont az eredeti kérdésfeltevésed is megalapozatlan, hiszen a Te átlagembered honnan is tudhatná azt (aztat), hogy Közép- és Dél-Amerikában főként a spanyol dívik?
Malaczky, a "köztudat" nem az index FILOSZ fórumát olvassa, hanem a Blikket. Erre gondoltam. És igen, a tananyagban benne van, de a tananyagban benne van a deriváció és az integrálás is, és a tömeg mégsem tudná az x²-log(x)-en bármelyik fent idézett műveletet elvégezni (és ez egyáltalán nem bonyolult példa, sőt).
Nem tudom, miféle köztudatról beszélsz. Mi az ált. iskola 7. osztályában tanultunk Dél-Amerika országairól, de engem speciel egy osztálytársam már korábban felhomályosított arról, hogy nem minden dél-amerikai ország spanyol nyelvű. Tudom sajnálni azokat, akik ezt nem tudják.
"A Montréal meg sztm. amolyan "jusztisszembemegyekaköztudattalmerténokosabbvagyok" stílus, azt sem szeretem." Franciásan finomkodó és szőrszálhasogató ;-) Amúgy most olvastam egy 2000 körül kiadott könyvet, és ott is Montreál volt írva.
Szerintem a KÖZTUDATban azért nem annyira frankofon Montreál. (Én pl. iskolás koromban még nem tudtam - és ez nem rám nézve kritika.) A köztudat azt tudja leginkább, hogy Montreal Kanadában van, és Kanada angol. A párhuzam megint nem jó, mert a KÖZTUDATban São Paulo egyértelműen portugálajkú. (Luzofon... micsoda szó... tutira nem értettem volna kontextuson kívül.) Igen, Montreált írtam, mert muszáj volt kompromisszumot kötni. A Montreal angolosság, amit én is utálok, bár mindenhol így látom magyar szövegben. A Montréal meg sztm. amolyan "jusztisszembemegyekaköztudattalmerténokosabbvagyok" stílus, azt sem szeretem.
Na meg a már számtalanszor kitárgyalt Arkansas amerikaiul [arkönsó] vs. magyarul [arkanzasz] (De ez cseles, mert Kansas meg tényleg [kenzösz] amerikaiul is).
Legfeljebb Nagy-Britanniában [njú], Amerikában csak [nú] az. Amúgy érdekes, hogy Amerikában is van diftongusos ejtése is:[nuː ˈɔrliənz], a helyiek meg eleve összevonják [ˈnɔrlənz].
Hát ez egy érdekes szempont. No majd ha legközelebb leírom Sao Paulo nevét, akkor előtte megnézem a wikipédiában, hogy véletlenül nem hígult-e fel arrafelé luzofon lakosság, mert akkor nem fogom kitenni a tildét az a-ra (most csak lustaságból nem tettem ki). Egyébként szerintem nem kell ahhoz különleges tájékozottnak lenni, hogy valaki hallott légyen Montreál (örülök, hogy Te is így írod) frankofon jellegéről vagy éppen a québeci szeparatistákról.
Akkor lenne jó a párhuzam, ha az emberek tudatában lenne, hogy Montreál francia nyelvű vidék. Nem tudom a pontos százalékot, de szerintem van annyira vegyes vidék, hogy az angol írásmód is indokolt legyen nálunk.
Ja, szóval itt nem szabad asszociálni? Nem tudtam, bocs. Nem olvasok vissza akárhány hsz-t. Feltettem egy sztem a témához kapcsolódó kérdést. Választ nem kaptam rá, csak kioktatást. Köszi. Megint tanultam valamit.
Amit írsz, az szvsz köszönőviszonyban sincs azzal, amit én írtam. Esetleg olvasd vissza hsz.-aimat, amelyeknek kvintesszenciája az, hogy ha Orléans-t írunk, akkor az lenne a következetes, ha Montréalt írnók (vagy magyarosan Montreált). Hogy New Orleans (La Nouvelle Orléans), a tévébemondók meg az amerikanizáció hogy jön ide, azt esetleg Te tudnád megmagyarázni.
Tessen mán mondani, hogy mi légyen a helyzet New Orleans-szal? Amit valószínűleg francia bevándorlók alapítottak, aztán minden lakos elamerikaisodott, tehát nju orlínsznak ejtenek. Sztem (nem vagyok nyelvész) ez az amerikanizálódás mindenre rányomta a bélyegét, úgy a 20. szd. harmadik harmadában. Mintha más nyelv nem is létezne. Miért pont a magyar tévébemondókra kenjük a sarat?
Addendum: kicsit következetlen eljárás szvsz, hogy a Montréal városnév magyar használatában sem az accent aigu-t nem tesszük ki az e-re, sem a magyar ékezetet az a-ra. Gondolom Sèvres esetében nem teljesen korrekt a Sevres alak magyarul sem. Hasonlóképpen problematikusnak tartom (ezt fentebb már szignalizáltam egykor), hogy [strazburg]-ot mondunk, ugyanakkor a franciák előtt hajbókolva Strasbourgot írunk, sőt még olyat is írunk, hogy strasbourgi, ami az utókor számára is dokumentálja a hibridizmust. Summa summarum: javasolom magyar használatban a Montreál alak használatát.
Az OH.-ban azt olvasom, hogy Montréal város nevét magyarul Montrealnak írjuk és [montreál]-nak ejtjük. Nem lehetne akkor már Montreál formában írni? Vagy ki kell várni, amíg eljön ennek az ideje? A québeci városnév javallt magyaros ejtésével szvsz kvadrálna e név magyaros írása.
Illetőleg Oderafrankfurtban már 1913-ban alakult légitársaság, csakhogy az ottani repülőteret hivatalosan Verkehrslandeplatz-nak, ill. Flugplatz-nak nevezik (http://www.flugplatz-edae.com/start.htm). A Flughafenről úgy tudom, nagyobb repülőteret jelent, mint a majnafrankfurti. Nyilván ezért nem kétértelmű a Flughafen Frankfurt.
Frankfurt (Oder) [ˈfʁaŋkfʊət] (Odera-menti Frankfurt, az NDK idejében hivatalosan: Frankfurt an der Oder): város Németországban, Brandenburg szövetségi államban. 1890-ben 55 738 lakosa volt, az 1990-es évek elején 86 ezer.
A mai térképeken mindenütt Frankfur (Oder) van, és mindeütt Frankfurt am Main.
A Google keres a Frankfurt an der Oder alapján is.