Budapest Keleti pályaudvaron ma hajnalban leszakadt a felsővezeték.
Ma hajnalban 4 óra 40 perckor a Keleti pályaudvaron a híd alatt leszakadt a felsővezeték. Emiatt a 8. és a 13. vágányok fölött a felsővezeték-rendszerben nincs áram. A pályaudvar csak az 1 és a 7 vágányokra tud fogadni és indítani vonatot. A feltorlódások miatt a vonatok 50-60 perc késéssel tudnak csak érkezni és indulni a Budapest-Hatvan-Miskolc, a Budapest-Cegléd-Szolnok-Záhony, a Budapest-Cegléd-Szeged, a Budapest-Újszász-Szolnok-Békéscsaba a Budapest-Győr-Hegyeshalom vonalakon. Néhány elővárosi vonatot Rákos illetve Kőbánya felső állomásról fordítanak vissza. A szerelvényforduló miatt ezeken a vonalakon a menetrendszerű közlekedés a délutáni órákra várható. A vezeték helyreállítását a MÁV ZRt. szakemberei megkezdték. A teljes helyreállítást a kora délelőtti órákra ígérik.
5 órakor Százhalombattán egy tehervonat kocsija kisiklott, emiatt a Budapest-Dombóvár Pécs vasúti vonalon közlekdő személyszállító vonatok menetidejében jelentős késések várhatók.Százhalombatta és Érd között az utasokat vonatpótló autóbuszok szállítják, az InterCity vonatok kerülő útvonalon közlekednek, Székesfehérvár és Sárbogárd felé.
Százhalombatta és Budapest között a Volánbusz a vasúti bérleteket elfogadja. A késésekért utasaink szíves megértését kérjük, türelmüket köszönjük.
"A közrendőr nálunk parancsot hajt végre, oda megy, és azt csinálja, amit mondanak neki."
Pontosan erről beszélek: nem azt a parancsot kapta, hogy kezeljen egy veszélyes szituációt (nem működő jelző), hanem hogy büntesse meg jól, aki szabálytalan és esetleg ezt még túl is éli.
Persze lehet, hogy már proaktívan baleseti helyszín biztosításához küldték ki őket, és csak szorgalmiből bírságoltak.
Az milyen lenne, hogy monjduk a BAH-csomópontnál elromlik a lámpa, kiküldik a rendőröket, de nem azért, hogy irányítsák a forgalmat, hanem azért, hogy büntessék, aki nem ad elsőbbséget, beragad, vegyék fel a karambolozók adatait ... mert kábé erről beszélünk.
2008.10.11 Gouda Hollandia
A Párizs és Amszterdam között közlekedő nagysebességű Thalys Gouda városánál karambolozott egy IC-szerelvénnyel. Szerencsére nem frontális ütközésről van szó, ugyanis a két vonat egymás mellett haladt, amikor vágányútjaik keresztezték egymást. Mindkét vonat eleje megdőlt, de nem borultak az oldalukra, és a bennük keletkezett kár sem túl nagy. Sérültekről nem érkezett hír. A baleset következtében Gouda és Amszterdam között az utasokat buszokkal szállították.
Tegnap éjjel F. állomáson T. 8 László tolatásvezető aláváltott a guruló Gagsmz/x26 vasúi teherkocsinak, így az két tengellyel siklott. A vizsgálat során a tolatásvezetőnél közepes alkoholos befolyásoltságot állapítottak meg.
A vizsgálat során T. 8 László előadta, hogy alkoholizálásának oka az volt, hogy a közúton közlekedők folyamatos szabálytalankodásai oly mértékben felháborították, hogy csak ily módon tudta feldúlt idegeit megnyugtatni.
A vizsgáló bizottság elfogadta T. 8 László indoklását és tettét helyesnek és a vasúti hagyományokkal összhangban állónak ismerte el. Ezért, mivel ezt a siklást a közúti közlekedők okozták, a MÁV benyújtotta a kárigényét a legnagyobb autóbiztosítóhoz, mert ha már biztosítja azokat a szemeteket, fizessen ezért is!!
Egy, az útátjáróban szabálytalankodó szemét autós úgy megijesztette a Thalys mozdonyvezetőjét, hogy annak félre kellett rántania a kormányt és így nekiment a holland motorvonatnak. A balesetért az autó vezetője a felelős.
Ennek a topicknak a BALESET a témája! Szerény véleményem szerint aki picit belekóstol ebbe a "mazochizmusba" annak ez a topick egy fellegvár! (hála elsősorban Bárdos Imrének!)
Szergej is van benne, ennek ellenére arról Pl nem érdeklődtél (mármint arról, hogy az M62-es topik megszűnt-e?), és a baleset ami a hozzászólás fő témája abszolute ide való!
Az M63-as topik a mozdonysorozatról szól, ez a topik pedig a balesetekről. Itt nem azon van a hangsúly, hogy milyen járművekkel történt az esemény, hanem magán a baleseten, márpedig tudtommal ennek a topiknak éppen ez a témája.
Urak, mielőtt mindenki mindenkivel összeveszne, feszültségoldásként felteszek ide egy elfelejtett, illetve talán nem is ismert balesetet, amely - helyhiány miatt - kimaradt az Indóház Extra M63. sorozattal foglakozó számából.
A Székesfehérvár - Szombathely fővonalon, a vasi megyeszékhelytől 17 km-re fekszik Porpác elágazó állomása. Az ötvágányos állomáshoz a MÁV 20. számú vonala Sárvár felől egy vágánnyal kapcsolódik, majd a végponti oldalon két vágánnyal folytatódik Vép irányába, míg az állomás „páros” végén a hegyeshalmi vonal csatlakozik a II. számú vágányba. 1981. december 19-én 4 óra 35 perckor az I. számú vágányra Vép felől a helytelen vágányról bejáró 44553. számú tehervonat a 11. számú váltó keresztezésén ütközött a II. vágányon, határon kívül álló tolató egységgel. A tehervonat M63 010 psz. mozdonya motorikusan nem sérült, de törőlemezei és homlokablakai betörtek, vezetőállása elmozdult, a mozdonyszekrény több helyen behorpadt. Az ütközés másik résztvevője, az 50 55 9426 804-5 számú Dnzv sor. kalauzkocsi - mely mindkét tengelyével kisiklott, kocsiszekrénye a 13 sz. váltóra dőlt - sérülései miatt a 103101/1982 számú ügyiratban selejtezésre került, míg az azt toló M62 211 számú gép a betört homlokablakok cseréje után ismét szolgálatba állt. Az M63 javítási költsége 49 175, az M62-é 5 653 forint volt, a sérült kocsi értékét pedig 37 030 forintban állapították meg. Személyi sérülés nem történt, a pályában és a biztosító berendezésben kár nem keletkezett, de a sérült járművek az állomás végponti oldalán az I.- II. és V. vágányokat elzárták. A pályaszakaszt december 20-án 14 óra 15-kor adták vissza a forgalomnak. Az esemény idején viharos erejű szél, ónos/havas eső és -2 -3 fokos hideg nehezítette a szabadban dolgozók munkáját, de a távolbalátás nem volt korlátozott. A tolató egység a 8499 számú tehervonat része volt, mely három kocsival 3,30-kor érkezett meg az állomás I. vágányára. Vonatvezetője a forgalmi irodába távozott az elvégzendő tolatási munkák megbeszélése céljából. Itt a forgalmi szolgálattevőtől a következő utasítást kapta: A magukkal hozott három kocsival járjanak be az V. vágányra, vegyék fel az ott álló 9 kocsit, majd kihúzás után zárjanak rá a II. vágányon álló 23 kocsira, és ezzel a vonat kész is. Mivel a vonat mozdonyvezetőjének szolgálati ideje eközben lejárt, a tolatást csak 3 óra 50 perc után tudták megkezdeni, ekkor érkezett a leváltó mozdonyvezető a 8417 számú vonattal. A tolatás elvégzése után a vonatvezető hozzálátott az újonnan felvett kocsik felírásához. A munkát a szerelvény végéről kezdte és a hátulról számított 11. (üres tartály) kocsihoz érve észrevette, hogy annak egyik hordrugófőlapja törött. Erről értesítette a mozdonyvezetőt, aki közölte, hogy a kocsit ilyen állapotban továbbítani nem lehet, azt ki kell sorozni a vonatból. Így a vonatvezető ismét a forgalmi iroda felé vette útját és ismertette a szolgálattevővel a felmerült problémát. Megbeszélték, hogy a gép a szolgálati kocsival körüljár az I. vágányon, Vép felől rájár a tehervonat végére, majd ott további értesítésig – bejárat miatt - állva marad! Ezután újabb engedély birtokában kihúz Vép irányába, a sérült kocsit az V. vágányra betolva félre állítja, a maradék 10 kocsit rátolja a vonat végére, majd alkalmas vágányon körüljárva a rajta lévő kalauzkocsival visszazár a vonat elejére. (Vallomása szerint a vonatvezető a „bejárat miatt állva marad!” kitételre nem emlékezett!) Megbeszélésük végeztével a vonatvezető kisietett a vonathoz. Úgy rendelkezett, hogy az egyik fékező a géppel járjon körül az I. vágányom, Ő maga pedig a másik fékezővel a sérült kocsihoz ment. Mire oda értek, a gép már rájárt a vonatra, így attól nyomást kértek, mert nem tudták szétkapcsolni a kocsikat. Ennek megtörténte után a vonatvezető közölte a fékezőkkel, hogy a kocsisorral - végén a sérült kocsival – felhúznak határig! Ekkor a géppel körüljáró fékező – aki a körüljárás során telefonon keresztül értekezett a forgalmi irodával, kérve a mozgáshoz szükséges váltók állítását – figyelmeztette a szolgálattevő utasítására, miszerint a tolató egység a II. vágányra való betolás után állva marad! Ezt a vonatvezető a fékező felé nem nyugtázta. Előre ment a mozdonyhoz, arra felkiáltva értesítette a mozdonyvezetőt a mozgásról, majd tovább haladva az elől lévő - közbesorozott mozdonnyal tolattak! – kalauzkocsi mozdony felőli végének bal oldali lépcsőjére fellépve „közeledj felém” jelzés adásával utasítást adott a tolatás megkezdésére. Az M62 211 vezetője a jelzést figyelve megindult, kb. öt km/h sebességig gyorsította a szerelvényt és ezt tartva lassan közeledett a végponti váltókörzet felé. A gépen utazó vontatási vonatkísérő a körüljárás során látta, hogy vonat áll a bejáraton, de azt a továbbiakban nem kísérte figyelemmel. A kihúzás megkezdése után a menetirány szerint jobb oldali ablakon kihajolva figyelt előre. Ahogy közeledtek a váltók felé, úgy ítélte meg, hogy a 11. számú váltó „nem áll” és ezt közölte is a mozdonyvezetővel, aki azonnal megállította a mozgást. A két fékező a sérült kocsi fékállásán tartózkodott kihúzás közben. Egyikük látta a bejáraton álló vonat fényeit, de azt nem tudta megítélni, hogy az a helyes vagy a helytelen vágányon tartózkodik-e? A vonatvezető a kitolás közben a kalauzkocsi bal oldali lépcsőjén állva folyamatosan jelzést adott. Innen nem láthatta a jobb oldalon az I. - II. vágány közötti biztonsági határjelzőt csak azt, hogy a III. és IV. vágány kijárati jelzői még messze vannak. Feltehetően ismerte az állomást így tudta, hogy a II. – III. vágányok közötti biztonsági határjelző nem az átlagos távolságra, hanem kb. 130 méterre van az I. – II. vágányok közötti biztonsági határjelzőtől. Ezért a kocsi síkos lépcsőjén átmászott a jobb oldalra megnézni, nem érték-e még el az I. - II. vágányok közötti „határt”. Eközben természetesen képtelen volt a jelzésadásra, így jelzés hiányában a mozdonyvezető megállította a vonatát, éppen abban az időben, mikor a vvk. a helytelenül álló váltót bemondta neki. Ez idő alatt a vonatvezető látva, hogy már közel vannak a II. vágány kijárati jelzőjéhez (a biztonsági határjelzőt a kb. 10 cm-es hótól nem látta) visszament a mozdonyvezető oldalára és „megállj” jelzést adott, de addigra az már a fent jelzett okok miatt megkezdte a fékezést. Megállás után a vonatvezető ismét a jobb oldalra ment megnézni, nem haladták-e meg a ha-tárt, ám éppen csak kihajolt a kocsiból ennek ellenőrzésére, mikor meglátta a kalauzkocsi végénél a közeledő vonatot. Ijedtében leugrott a kocsiról, az ütközés pedig a következő pillanat-ban bekövetkezett. A 642 méter hosszú 45553. számú tehervonat 2642 tonna terheléssel Vép állomáson 3 óra 59 perckor haladt át, ahonnan - a P 1850. számú vonat késése miatt - a helytelen vágányon közlekedett. A postavonat ugyanis csak 4 óra 11 perckor haladt Porpác III. számú vágányán, a nagy terhelésű tehervonat pedig így - a szemben közlekedő vonattól függetlenül - a másik vágányon vépi megállás nélkül folytathatta útját Porpác állomásig. Ennek forgalmi szolgálat-tevője - mivel a vonat állomásán feloszlott – azt a IV. számú vágányra szándékozta fogadni, ám annak foglaltsága miatt – a 3884/b/II számú vonat 4 óra 03-kor érkezett oda és 44577 számban 4 óra 28-kor folytatta útját – a 45553 számú vonatot a bejáraton feltartóztatták. A vágány felszabadulása után viszont az 1. számú váltónál fellépő hiba folytán, oda vágányutat beállítani nem lehetett, így a szolgálattevő a menetirányító beleegyezésével az I. számú vágány mellett döntött. A 45553 számú vonat így kb. 20 percet tartózkodott a bejáraton, majd a szabad jelzési kép megjelenése után megkezdte a behaladást az I. számú vágányra. Nagy terhelése miatt 5-6 km/h sebességre tudott felgyorsítani és ezzel a sebességgel is ütközött bele a második vágányon határon kívül álló kalauzkocsi sarkába. Vezetője a rossz látási viszonyok miatt az útjába kerül tolató mozgást nem észlelte. A Vasútbiztonsági Osztály 6 óra 30 perckor helyszínre érkező munkatársai megkezdték a baleset vizsgálatát és az esemény résztvevőinek kihallgatását. Munkájuk eredményét az ún. Véleményes Jelentésben összegezték és ebben egyértelműen a vonatvezető utasításellenes munkavégzését állapították meg a baleset okaként. Bebizonyosodott, hogy bár a forgalmi szolgálattevő vele, és a tolatásban résztvevő egyik vonatfékezővel is közölte a tolatás során, hogy a kalauzkocsival a második vágányra bejáró gép állva marad, ezt utóbbi figyelmeztetése ellenére sem vette figyelembe. Állítása szerint a határig történő mozgást azért kezdte meg, hogy a további tolatásokhoz a váltókörzetben elhelyezett telefonon engedélyt kérjen a szolgálattevőtől. A bejáró vonatról – ami miatt a tolatást be kellett szüntetni – nem volt tudomása, bár a szolgálattevő vallomásában azt állította, hogy a forgalmi irodában a kocsi kisorozás megbeszélésekor közölte vele, hogy bejárat miatt a másodikon állva marad! Utóbbit - a szolgálattevő szerint - az állomás váltókörzetében dolgozó hómunkások is tanúsították, akiket hangosbeszélőn a bejáratról többször értesített. A vonatvezető azonban ezt sem hallotta. Ügyét a Szombathelyi Járásbíróság 1982. június 1-én tárgyalta, és vasúti közlekedés gondatlan veszélyeztetésének vétségében bűnösnek találta. Ezért B.317/1982/2 számú ítéletében egy éves időtartamra a vonatvezetői foglalkozástól eltiltotta és 320 forint perköltség meg-fizetésére kötelezte. Az június 4-én jogerőre emelkedett. Az esemény kapcsán, a további ilyen balesetek elkerülése céljából néhány intézkedés bevezetésre is javaslat született, illetve arra sor is került. A balesetvizsgáló bizottság javasolta, hogy kiemelt hangsúllyal oktassák az F.2. sz. utasítás 341. pontjában foglaltakat, miszerint a tolatásvezetőnek olyan helyen kell tartózkodnia a tolatás folyamán, ahonnan a teret áttekintheti, kocsirendezőit úgy kell elhelyeznie, hogy a folyamatos jelzésadás biztosítható és a használt vágányzat megfigyelése valamelyik tolatásban résztvevő által mindig megfigyelhető legyen. Mivel a balesetben fontos szerepet játszott „a mozdony orrán” lévő kalauzkocsi is, mely a mozdonyvezetőt és a tolatásvezetőt is akadályozta a vágányút megfigyelésében, javasolták, hogy körüljáráskor azt a mozdony ne vigye magával. Ezért a szombathelyi Körzeti Üzemfőnökség üzemviteli osztálya a baleset után telepállomásai felé úgy rendelkezett, „hogy a dízel vontatású tolatós tehervonatokhoz a jövőben kalauzkocsit nem adhatnak.” Erre a balesettől függetlenül is szükség volt, mert az ügyirat szerint a „területünkre honosított kalauzkocsik száma nagymértékben csökkent.” Ilyen intézkedés a teljes MÁV területére történő kiadásról nincs tudomásunk.
Forrás és irodalomjegyzék:
MÁV Központi Irattár: MÁV Szombathelyi Igazgatóság iratai, AE.13829 sz. doboz 10828/1981 és 5431/1982sz. ügyiratai. Lovász György a kalauzkocsi selejtezésére vonatkozó adatai
Egy kis adalék a kôzúti szabálytalankodáshoz: Tegnap elmentem 200km-t . Kb. 35 alkalommal sértettem meg a KRESZ szabályait, ami nagyrészt kismértéku sebességtúllépésbôl állt (90 helyett 100, 50 helyett 60), és így is megszámlálhatatlanul sok autóstárs elôzôtt le folyamatosan.
"Annyi biztos,hogy ha a vaskerekesek csesznek el valamit és ebből »zománcpattogás« is lesz,akkor az nagyobb feneket kap,mivel látványosabb,közfeltűnéstkeltőbb!"
A National Geographic Channel magyarországi (ki)adása szerint 2006-ban 880-an haltak meg légi közlekedés közbeni balesetben. Ezzel szemben csak Magyarországon évente kb. 1000-1200 ember hal meg közúti balesetben. Úgy érzem, a nagyobb zavartatás és a nagyobb szerencsétlenség (egy időben, ugyanazon ok miatt meghaltak száma elég magas) okozza a nagyobb hírértéket és így a nagyobb feneket is. Függetlenül a halottak számától, azazhogy az ilyen esetekben mennyire fogy a nép, mondjuk fő/év alakban. Érdekes, van/volt olyan európai ország, amelyik többet költött vasúti átjárók biztosítására, mint rákkezelésre, -diagnosztizálásra, és megelőzésre. Pedig nagyságrenddel(!) többen haltak meg daganatos betegségekben, mint vasúti átjárókban bekövetkező balesetben. (Megjegyzem, Magyarországra is igaz az utolsó mondat.) Csak hát ugye a népakarat....
"Úgy érted, hogy míg a vasúton egy szabályszegés történik, a közúton a tízszerese?"
-Úgy.
"Egy vonatközlekedésre hány közúti közlekedés jut Magyarországon? Százszoros? Akkor a közutason tízszer szabálytisztelőbbek, mint a vasutasok."
-Mindennapi közlekedési hírekből valahogy egészen más derül ki! (oké,mindkét oldalon vannak,akik a mindennapos munkájukat TISZTESSÉGGEL és BECSÜLETTEL elvégzik,na ezek azok,akik elenyésző számban vannak,ha jobban belegondolok,ők nem is igazán okoznak balesetret,viszont aki kockáztat...!Na,itt már lehetne OKOKAT keresni,valszeg nem is lenne nehéz a dolog megfejtésére rájönni!)
Annyi biztos,hogy ha a vaskerekesek csesznek el valamit és ebből "zománcpattogás" is lesz,akkor az nagyobb feneket kap,mivel látványosabb,közfeltűnéstkeltőbb!
A fóbiát arra értettem, hogy a MÁV és MÁV leányok tekintetében igen csak kritikus, amit teszünk szinte kivétel nélkül mávisztáni gondolkozássla teszünk, nincs kivétel nincs pozitívum, csak mávisztán van.
Mindent egy bizonyos rá jellemző szemszögből vizsgál, erre akatam a kutra furcsa kis szócskával mint fóbia utalni!
Dededededeeeemaaaagóóóóg! Felejtsük el a vasutat! Közlekedsz a magyar utakon? Szerinted OK, ami ott folyik? Megmondom őszintén egyre inkább kerülöm a főutakat, és igyekszem a kertek alatt közlekedni, ahol több őzt látok, mint autót. Azért, mert a közúti közlekedés a gyakorló életveszély maga. Elsősorban a közúti közlekedők miatt. 2007-ben 1230 halott, és 29000 sérült a KSH szerint a közúti balesetek statisztikája. A hasonló méretű Ausztriában ellenben: Vor einem Jahrzehnt mussten noch 1.105 Getötete im Straßenverkehr beklagt werden. Im Jahr 2007 hat sich diese Zahl beinahe halbiert: 691 Menschen starben im letzten Jahr auf Österreichs Straßen, um 39 weniger als 2006. forrás: www.kfv.at Azaz a tíz évvel ezelőtti, a miénkhez hasonló szám majdnem megfeleződött, kevesebb mint hétszázan lelték halálukat. Ez igencsak elgondolkodtató!
Ismereteim szerint Manhattaninak nincs fóbiája. A 10105 sz. hozzászólását megelőző részeket érdemes elolvasni és akkor érthető az észrevétele. ("Most úntam meg" kezdetű bekezdés) Az utána kialakult vitában csupán néhány esettel igyekezett - nagyjából eredménytelenül - rávilágítani arra, hogy kiknek hol lehetne inkább sepergetni. Szó nincs arról, hogy ő pl. a mozdonyvezetők iránt lenne ellenséges. Ellenben - szerintem okkal - figyelmeztetett a szakmai sovinizmus helytelenségére.
Ha esetleg visszatérnénk a topik valódi témájához, akkor sem kellene azt a következtetést levonni, hogy az összes vasutas ilyen, meg olyan, mert vasúti balesetek történtek. Megitélésem szerint a megtörtént baleseteket nem szenzácíóként kell kezelni, nem sommás itéleteket kell alkotni egyes társadalmi csoportokról, hanem le kell szűrni belőlük a tanulságot. Azon érdemes gondolkodni, hogy mit kell megváltozatni, hogy máskor ezt, vagy azt a hibát ne kövessük el, vagy ha el is követjük, ne legyenek annak katasztrofális következményei.
Tudom, hogy semmi jogotok úgy általában szidni, erkölcstelennek, minden rossznak elmondani a közúti közlekedőket, pusztán mert nagyobb gépen ültök, mint egy átlagos közúti jármű.
:))
El vagy tévedve! Nagyon! Én a közúti közlekedés morálját a közútról ítélem meg, pláne, hogy jóval régebben vezetek ilyen - olyan közúti járműveket, mint mozdonyt. 1. A sebességet a közúti járművem kilométerórájára pillantva ítélem meg, azaz ha megyek egy sorban, ami kb. egységtempóban halad, és az én órám többet mutat, mint a megengedett sebesség, akkor feltételezem, hogy nem csupán én, de az előttem, és mögöttem haladók, akikkel nagyjából állandó távolságot tartunk, kb. az enyémmel azonos sebességgel közlekednek, azaz gyorshajtanak. 2. A morál, és a szabálykövetés mértéke szintén közútról ítélhető meg jobban. Igyekszem a lehető legdefenzívebben vezetni, mégis, rövid életem során számtalan hajmeresztő helyzetet éltem át közúti közlekedőként, ahol a mások, vagy az én életem közvetlen veszélyben volt. Akár csak a munkahelyemről haza vezetve, tíz perc alatt látok annyi szabálytalanságot, melyek miatt simán "betelne a büntetőpontos füzet". 3. Fentiekből következően megállapításaimnak semmi köze a közút - vasút relációhoz, azokat ugyanis kizárólag közúti közlekedőként tettem. 4. Ehhez jön az, amit a vasúti jármű kabinjából látok, mint szemlélődő, ami szintén csak megerősíti az 1-2. pontokban foglalt észrevételeket.
Ez nem vita, sztem inkább beszélgetés. Manhattaninak fóbiája van, ösmer néhány mv-t akik mesélnek neki ezt azt, ebből arra következtet az a tuti, meg anno olvasta a Pályaőrt is. Mi pedig a személyes megtámadtatások okán pont úgy viselkedünk mint Gumidani leírta.
Ez a gondolkozásmód, amit itt is sokan képviselnek, a rasszizmus előszobája.
A gyengébbek számára példákkal szemléltetem:
Az összes trabantos hülye, a teherautósok gazemberek, a rendőrök mind korruptak és buták, az utasok, a vásárlók mind hülyék és tolvajok, a lakók mindent tönkretesznek, a pedagógusok verik a gyerekeket, a papok buzik, a politikusok mind gazemberek, a gyalogosok idióták, a kerékpárosokat ki kellene tiltani az utakról, az autósok ámokfutók, az ügyintézők / az ügyfelek szemetek, a főnökök gőgösek, a beosztottak lusták, a forgalmi szolgálattevők buták és lusták, bezzeg mi tudjuk, hogy mit kellene csinálniuk, stb. A sor persze folytatható a végtelenségig. (Netán valaki ráismer a saját szövegére?)
Innen már csak egy lépés a cigányok, a négerek, a zsidók, a magyarok, stb. kollektív szidalmazása.
Nem arról beszélek, hogy képzetlenek, hanem pl. arra, amire konkrétan emléxem, hogy "Az elsősegélynyújtó tanfolyamot nem tartották meg." Amikor a hivatásos jogsim csináltam, nálunk pl. volt elsősegélynyújtó tanfolyam.
" Egyszer olvastam a mozdonyvezető képzés folyamatát, vagy a Pályaőrben, vagy az elődjében. A tanfolyamok jelentős része mellett ez a megjegyzés volt: ez a tanfolyam elmaradt."
Azt hiszem, hogy ilyen érv után okosabb, ha a vitát nem folytatom.
Az előzőre: van értelme. Az igaz, hogy a legmagasabb biztonsági szint, ha NINCS fényjelző, mindenki megáll, körülnéz, és akkor megy, ha meggyőződött, hogy nem jön vonat. Csak így 10 perc alatt kilométer hosszú autósor gyűlne fel egy forgalmas úton a sinek két oldalán. Ha villog az a fehér, és el lehet neki hinni, hogy nem jön vonat, gyorsabb az átjutás. Így az az óránként jövő vonat kevésbé akadályozza az ott átjutni akarókat, akik között sokan a munkájukat végzik.
Ezzel azok munkáját akadályozná, akik megkeresik azt a pénzt, amiből ő a sínen bohóckodik!
Ennek van valami értelme?
Kellene már egy kis olyan érzést magatokra eröltetni, hogy "én is egy résztvevője vagyok a közlekedésnek, nem a háromméteres mozdonyvezető a sok "úrvezető" között"
Én 176 cm vagyok, cs1014 majd' 2 méter, de 3 méteres mozdonyvezetőt még soha sem láttam.
>A mozdonyvezetővé való kiképzés szintje cseppet magasabb egy KRESz tanfolyaméval. .
Egyszer olvastam a mozdonyvezető képzés folyamatát, vagy a Pályaőrben, vagy az elődjében. A tanfolyamok jelentős része mellett ez a megjegyzés volt: ez a tanfolyam elmaradt.
Amúgy nem a mozdonyvezetők képzéséről van szó (bár hallottam ferenci vezért a GySEV képzés színvonaláról igen dehonesztálóan nyilatkozni :-)), de ez csak klubharc), hanem a fegyelmükről. Az más.
"Miért KELL nagy pénzeket költeni a vasúti közlekedés gépi biztosítására?"
Pld.: mert a vonat csak megállni vagy ütközni tud,kikerülni nem.Vagy mert a járművezető cselekvőképtelensége esetén is van lehetőség a magasabb biztonsági szintre.
Nem pont arra akarok felelni, de mondok pár példát, hogy lásd, sok vasutas a MÁV (GySEV) határáig lát, és abból vetít.
Másik topikban vágták hozzám: "Ipari kultúra: olyan Magyarországon nincs!"
Csak a MÁVot látja a barátunk. Magyarországon sok jól működő cég van, kár lenne sorolnom a példákat.
Rosszul működik valami a MÁVban: "Magyarisztán". NEM. MÁVisztán!! Magyarország még ma is sokkal jobb, mint a MÁV!
Mozdonyvezető elé hajt autós: "Mind szabálybenemtartó léha szemét, aki csak azért van, hogy akadályozza a vonat haladását!" Hány % hajt vonat elé?
"Én kitennék egy elsőbbségadás kötelező táblát (az útátjáróba), és kész!"
Ezzel azok munkáját akadályozná, akik megkeresik azt a pénzt, amiből ő a sínen bohóckodik! Mert amennyi a vasút árbevétele, abból neki annyi se jutna, hogy ne gyalog kelljen hazamenni a munkahelyéről!
Kellene már egy kis olyan érzést magatokra eröltetni, hogy "én is egy résztvevője vagyok a közlekedésnek, nem a háromméteres mozdonyvezető a sok "úrvezető" között" :-))
Apropó: tudjátok, hogy az utakon járók közül hány % az úrvezető, és hány a hivatásos?
"A szakbarbárok meggyőzhetetlenek érvekkel. Hogy legyen min hisztizniük: Nem látnak ki az ürszelvényből."
Na ez tőled igazán rosszul esik, én pont azokról írtam amit Te is említesz itt, a vasút sokkal ellenőrzöttebb és műszaki eszközökkel biztosítottabb. Sztem reális voltam és nem sértődött szakbarbár, bár ha Te így látod akkor........
Figyelemre méltó a meglátásod. Vagyis az, hogy a különböző közlekedési ágak résztvevőinek szabálybetartási arányán is el lehetne gondolkozni. Természetesen senki sem tud valódi számokat. Itt is csak szubjektív vagdalkozást olvasható, mert ilyesmit senki sem mért, pláne nem objektív módszerekkel.
A szakbarbárok meggyőzhetetlenek érvekkel. Hogy legyen min hisztizniük: Nem látnak ki az ürszelvényből.
Pl. az sincs rájuk hatással, hogy a vasúti forgalom sokkal nagyobb mértékben van gépi úton bizotosítva, mint a közúti, vagy a vizi.
Egyébként pedig az empátia ritka erény. Ne várj ilyesmit a vasutas fórumok állandó szereplőinek többségétől se!
Igazából értetlenül állok a dolog előtt,itt többen is mindkét oldalt is képviseljük (közút-vasút),de meg kell hagyni,hogy a közutasok lényegesen jobban szarnak a szabályokra,mint a vaskerekesek! (tény,hogy a vaskerekesek is megszegnek dolgokat,de amíg a vaskerekes megszeg EGY szabályt,addig a közutas a TÍZSZERESÉT is figyelmen kívül hagyja!)
Igen,a média leközölte a szőnyi balesetet.De megkérdezném,hogy azóta hányszor közöltek olyant,hogy a közutas a vasút elé-,a vonatnak hajtott a közúti jármű???
És akkor már meg sem kérdezem:
-Ha már közutasokról (is) beszélünk itt,a média azt is szépen "tálalja",hogy a közutasok miként állnak egy pl.:szirénázó járműhöz és a vaskerekesek hogy reagálnak rájuk... (itt momentán nem a mozdonyvezetőkre gondolok,de merem állítani,hogy bármelyik mozdonyvezetőt beültetném a városi vasút vezetőülésébe,ugyanúgy cselekedne,mint állandó vezetőtársai a városban!)
A mozdonyvezetővé való kiképzés szintje cseppet magasabb egy KRESz tanfolyaméval. Gyakornokként történő felvétel követelménye a vas-, illetőleg villamosipari szakmunkás végzettség, és/vagy érettségi. A képzési alapfelállás 30 éve úgy volt, hogy 6 hónap műhelygyakorlat, 6 hónap utazási gyakorlat, 6 hónap tanfolyam, majd 2-3 hét összefoglaló, osztályvizsgák, hatósági elővizsga, legvégül a hatósági vizsga.
Ezt aztán kezdték a '80-as években így-úgy ragozni, de az a lényeg, hogy a biztonságos képzési szintből nem túl sokat engedtek.
Manuszkám megtanulhatta a különféle járműszerkezeteket, hibaelhárításokat még a műhelyben. Utazási gyakorlata (ha nem volt lusta szakmai kérdéseket feltenni, meg normális mestere volt) adott esetben még bővíttette a tudását.
A hatósági vizsgára való eljutás sem volt túl könnyű, és még ott is előfordult rostálás. A vezetési gyakorlat az egy röhej, az a vizsga kis része. A kérdések a kellemetlenek, amivel a vizsgabizottság tagjai bombáznak! Ezek a tagok ocsmány módon sokat tudtak, és szinte fáradhatatlanok voltak.
A mi hatósági elővizsgánk (még '83-ban) de. 10-kor kezdődött. Este 7-kor másztam fel utolsó vizsgázóként, a fűtőház előtt álló 2000-es Dáliára, de a vizsgabiztos így is szentelt rám egy félórát.
Ha a jelölt sikeres vizsgát tett, az egy dolog volt. Mozdonyvezetővé majd később vált. Régen még egy évet is lehúzattak vele tartalékon, mire kiengedték a vonalra önállóan. Addig legfeljebb segélygépként mehetett ki.
A mozdonyvezetők munkáját még ma is többen ellenőrzik. Igaz, ha egy menedzser felmegy a gépre, legfeljebb a sebességmérőt tudja leolvasni, de még azért vannak még szép számmal, akik ennél többet tudnak.
Nekem is megvan mind a mozdonyvezetúői vizsgám, mind az autós jogsim, és nekem is az a véleményem, hogy - főleg Magyarországon - a közúton közlekedők sokkal fegyelmezetlenebbek, és ehhez társul a jóval kisebb vezetői rutinjuk.
Statisztikát emleget valaki arról, hogy hágy vasúti utoléréses baleset volt. Egy is sok, de az ilyen felfogás közröhej, és alapja a "mitsemtudás", magyarul a hozzá nem értés adta hamis tudat.
Állítson meg egy kő-, vagy sóderszállító teherautót késő délután, mondjuk 17 óra után. 1% esélye van, hogy mindent rendben talál nála. Tachográf lap és vonzatai, megengedett járműtömeg, helyes menetlevél vezetés? Ugye más is mosolyog ilyenkor?
Akkor is mosolyog, ha egy ilyen, kb. 20%-kal túlterhelt járgánynak betojik a fékje és megtalál egy tömött buszt?
Higgyék el, hogy a mozdonyvezető még ma is több kell legyen, mint bármiféle közúti gépjármű vezető.
Régi megállapítás, h vasúton kevesebb a baleset mint közúton. Miért is? Vasúton nincs előzés, a vonat meg csak ott megy ahol sín van ,eltévedni sem tud. Nem jönnek szembe A mozdonyvezető ritkán puszilgatja vezetés közben a fűtőt ( vagyis már nem fűtőt, mert az már nincs, de mást se nagyon).
Hogy is mondta a viccben a rabbi, amikor panaszra ment hozzá Kohn? Igazad van, fiam. Amikor meg a bepanaszolt Grűn ment viszontpanaszra, akkor neki mit is mondott? Neked is igazad van. No, valami ilyen itt is a helyzet...
És hányan mennek csak ötvennel? Én nem tudom. Te tudod?
Én tudom. Hogy honnan? Minden nap közlekedek. Ha én 50-el megyek (ott ahol 50-el szabad), és szinte mindenki megelőz. Szerinted mire lehet ebből következtetni?
semmi jogotok úgy általában szidni, erkölcstelennek, minden rossznak elmondani a közúti közlekedőket, pusztán mert nagyobb gépen ültök, mint egy átlagos közúti jármű.
Nem azért szidom a közuton kölekedőket, mert "nagyobb gépen ülök, mint egy átlagos közúti jármű", hanem azért, mert közuton is közlekedek és tapasztalok.
Meg vasútun is közlekedek és látom a közutton kölekedők viselkedését vasuti átjárókban. Dúrva...
Bocsánat a beleszólásért. A múltkor is összeért két vonat Monorierdőnél, utolérés volt. Statisztikailag bizonyítható, hogy sokkal több közúti jármű nem éri utol egymást, mint ahány vonatnál az utolérés előfordul.
A közút és a vasút közlekedési szereplői között van alapvető különbség, ami miatt a mozdonyvezetők joggal gondolják, hogy alkalmasint ők kicsit mások mint az úrvezetők!
Ad1. A közúti szereplők (legalábbis az úrvezetők esetében nem, de nem veszek mérget a kamionosoknálés a buszosoknál van ilyen) esetében nem áll fenn a rendszeres oktatás és vizsgáztatás. Magam 1997 óta a tv-ből tájékozódom a kresz változásairól........Senki nem kötelezett arra, hogy legalább egy alkalommal két három órát töltsek el egy oktató bázison az új szabályok elsajátítása érdekében, pláne nem vizsgáztatnak időszakonként. Ezt mert Te oly jártas vagy a dolgainkban nyílván ponosan tudod.
Ad2. Az autókban a teharautók; buszok kivételével nem igen van ellenőrzésre alkalmas rögzítóő berendezés! Míg a mozdonyokaon igen, míg egy autós max a tafipax segedelmével ellenőrizhető egy mv ellenőrizhető mindaddig bármikor amíg a kilométer óra szalagot megőrizzük. Azért ez komoly visza tartó erő.
Ettől függetlenül időről időre elkövetnek a mozdonyvezetők is komoly hibákat.
Saját tapsztalat, hogy menniyre könnyű kissé túl gyorsulni, milyen könnyű időnként rossz helyen megkezdeni a fékezést stb......... (Mindezt közúton és vasúton egyaránt vezetve mondom, mindkét területen bírok jogsival.)
>Vegyük csak a sebességet. Hányan mennek lakott területen belül legfeljebb ötvennel?
.
Hányan mennek? És hányan mennek csak ötvennel? Én nem tudom. Te tudod?
Kollégáid állítják, hogy "közúti közlekedési morál nulla", "nem okulnak semmiből", stb. Ne tőlem kérdezd, hogy hányan mennek, hanem tőlük, úgy látszik, ők tudják, vagy csak nem írnak légbőlkapott dolgokat??
Többet tudok a munkátokról, mint szeretnéd. Tudom, hogy semmi jogotok úgy általában szidni, erkölcstelennek, minden rossznak elmondani a közúti közlekedőket, pusztán mert nagyobb gépen ültök, mint egy átlagos közúti jármű.
Nézd van ahol tudtommal a menet egy központ tud nyomni, van ahol egy forgalmista. Mindenesetre nyomja valaki ha másként nem tud közölni. Hiába a modern technika, ha nem tudjuk használni. Mindig nálam van pár zúzöttkő ha más nem papír és ceruza van és ki lehet dobni az ablakon az üzenetet egy pálya mellett dolgozónak.
Na igen, ha egy autós átmegy a piroson akkor 99%-ban megússza hiszen csak akkor bukik meg vele ha éppen ott és akkor rendőr van és látja. Illetve ha fényképezős a lámpa és lekapja és még a rendszám is olvasható.
Egy mozdonyvezető ha "átmegy a piroson" azaz vasutas nyelven meghalad egy vörös jelzőt akkor azt azonnal észreveszik, adatrögzítő van a mozdonyban, kiderül és bizony egy ejnye-bejnye ilyet többet ne csinálj a minimum, de szinte biztos, h komolyabb bünti is jár érte. Ha gyorsabban megy mint kéne.
Szvsz fajlagosan egy közúton közlekedő nagyságrendekkel többször sért meg közlekedési szabályt, mint a vasúton forgalomban résztvevők. Vegyük csak a sebességet. Hányan mennek lakott területen belül legfeljebb ötvennel? A vasúton egész más a mérce, és a visszakövethetőség sem elhanyagolható tényező.
Korábbi hozzászólásodban kimondottan a mozdonyvezetőket említetted, nem a vasutat általában...a közúton sem csak autósok vannak, vannak motorosok, biciklisek , gyalogosok, kutyák-macskák...stb...ha ezt összeadjuk? :)
Nem ócsárolok senkit, épp azt úntam meg, hogy a vasutasok ócsárolják a közutasokat :-)
Nem az egységnyi idő számít, mert sokkal-sokkal több közúti jármű jár, mint vasúti, hanem az egy utazásra, vagy mondjuk 100 km-re eső szabálytalanságok száma. Bár ha összeadjuk, hogy mennyit a mozdonyvezető, mennyit a vonalon a forgalmisták, nomeg a kalauzok... :-))
"Igen, sokat szabálytalankodnak, de nem igaz, hogy mindig mindenki, és az sem biztos, hogy több szabályt sértenek, mint a mozdonyvezetők 100 km-re vonatkoztatva..."
Nem tudom mi bajod a mozdonyvezetőkkel és azt sem hogy miért kell itt a fórumon ócsárolni őket.
A közúti közlekedési morálról semmi jót nem lehet elmondani. Abban is biztos vagyok, hogy sokkal több szabályt szegnek meg közúton egységnyi idő alatt, mint vasúton, csak már fel sem tűnik senkinek, kivéve a kirívó eseteket..
Nem biztos. A zsúfolt városokban autózók a közúti jelzőlámpa jelzését használják rosszra, ahogy a HVG írta: néha a piros első 1-2 mp-e alatt is átmennek. Márpedig villanyrendőr mellett gyakrabban mennek el autók, mint útátjáróban. Meg gyakrabban szegik meg a zebrára vonatkozó szabályokat.
Igen, sokat szabálytalankodnak, de nem igaz, hogy mindig mindenki, és az sem biztos, hogy több szabályt sértenek, mint a mozdonyvezetők 100 km-re vonatkoztatva...
Igen, van autós, amelyik megszeg szabályokat. Vannak közúti szabályok, amiket az autósok gyakrabban szegnek meg, mint a többit. De csak az autósok szegnek szabályokat?
A vasúton mindig, minden szabályt betartanak? Nem azt mondjátok, hogy akkor leállna a vasút?
Baleset után a vizsgálat mindig szabályszegések sorát hozza elő. Rengeteg szabályt megszegnek, de (szerencsére) csak ritkán lesz belőle baleset (több dolog együttállása kell hozzá).
Nem vagyok biztos benne, hogy melyik közlekedési ág vethetne a másik szemére... Nem te vagy elfogult? :-)
Ez igaz, nekem is mondta már rendőr. Ő is utál a kinthagyott 30-as táblánál traffizni, de ha oda küldik ,h ezt csinálja nem mondhatja, h nem, mert akkor másnap már nem kell bemenie. Tudjátok ott fentről könnyű meghozni ilyen döntéseket úgyis azokon csattan az ostor ( meg a jogos népharag) akik legalul állnak és végrehajtják.
Egy ilyen elfogult közutas mit keres vasutas fórumon???
"Fejben kicsit számolgattam: lehet, hogy jobb a szabálybetartási %-uk, mint a mozdonyvezetőknek... :-))" NE röhögtess! Hányan tartják be pl városban az 50-t? Vagy hány olyan autóst látsz, aki 40-el (lakott terület 30) közelíti meg a vasúti átjárót, ha a fénysorompó fehéren villog?
Az a probléma, h nem veszik komolyan a vasutat! TUDATOSAN mennek át a piroson, csak néha nem sikerül...
Ez így nagyon álltalános összehasonlítás és ezért nem is reális egyébbként én vezetek mind a kettőt /plussz még háztartást is.:-D/,van összehasonlítási alapom.
A közrendőr nálunk parancsot hajt végre, oda megy, és azt csinálja, amit mondanak neki. De nem csak itt van így, hidd el. A rendőr csak a meglévő jogszabályoknak (nevezett katyvasznak) próbál érvényt szerezni, illetve az azokat be nem tartókat figyelmezteti/bünteti, azaz jogalkalmazó. Az más kérdés, hogy a jog<i>alkotó</i> balf..szságai miatt az jön le az egészből, hogy a rendőr szivat.
>Nem okulnak a más kárából! Pedig a média is rendesen leközli ezeket a baleseteket
Most úntam meg, hogy a "vasutasok" boldogan gyalázzák a közúti vezetőket, hogy milyen hülyék, nem tudnak szabályokat betartani.
Úgy emléxem, az ácsi balesetet is rendesen leközölte a média, sokkal rendesebben, mint egy-egy útátjáróbeli balesetet. És? Okultak belőle a mozdonyvezetők?
Nem lehet, hogy valamit nagyon rosszul láttok ebben a "nem okulnak" dologban?
Minden vezető, akár közúti, akár sínes, szabályok-jelzők-más körülmények szerint vezet. Mivel ember, közben (általában nagyon kevés) hibát elkövet. (Az most más kérdés, hogy ha egy mozdonyvezető elnéz egy jelzőt, gyakran megfogja az EÉVB.) Egy autóvezető, míg egy órát autózik Pesten, sokkal több jelzőt lát, mint egy mozdonyvezető akárhol. És sokkal több autó megy át Pesten, mint ahány vonat Pest és pl. Miskolc között. Ezért ha az autósok jelzőfelismerési aránya jobb is, mint a mozdonyvezetőknek, több hibát követhetnek el, mint a mozdonyvezetők, egyszerűen csak mert többen vannak és több jelzőt kell megnézniük.
Emellett csak hab a tortán, hogy az autóvezetőnek törődni kell a járműve irányával és a körülötte lévő járművekkel is, amire egy mozdonyvezetőnek nincs sok gondja... Úgyhogy kéretik abbahagyni a közúti vezetők ócsárlását mozdonyvezetőileg. Fejben kicsit számolgattam: lehet, hogy jobb a szabálybetartási %-uk, mint a mozdonyvezetőknek... :-))
"Nekem ha épp gyalogként közlekedem, sosincs bajom az autósokkal"
OFF
Nekem még autósként is van bajom az autósokkal néha.
Ütöttek már el kis híján gyalogost pár méterre tőlem: én a belső sávban megálltam, mert a túloldalról gyalogos indult, a külső jövő autós meg nyilván azt hitte, hogy elromlott az autóm, fel sem merült benne, hogy más oka is lehet, hogy a zebra előtt álok.
Nem akarnám szétoffolni gyalogokkal meg autósokkal ezt a topikot, a magam részéről azzal zárnám le ezt az ágat, hogy ezek általános közlekedési kultúra problémái, nem autós, kerékpáros, gyalogos, pilóta vagy éppen vasutas problémák.
Egyszer azt mondták nekem, hogy az EU-ba valójában nem országok lépnek be, hanem egyének. Ki hamrabb, ki később, ki soha -- és persze olyanok is vannak, akik ki sem léptek belőle.
Hogy a "gyalogos" azért téblébol, mert féltenie kell a tyúkszaros ki életét még a zebrán is, hogy a rendőrt nem azért küldik ki, hogy segítsen, hanem hogy szívasson ... hát egyelőre itt tartunk.
a valóságot, vagy legalább is a hivatalos verziót a szombathelyi királyi ügyészség 1942.10.26.-i 7731/1942 számú leirata tartalmazza. Ezt se Lovas úr, se Horváth úr (Szécsey úr) nem ismerhette, mivel az utolsó ügyben érintett elhalálozása után váltak hozzáférhetővé ezek az iratok. A valóságot (hivatalos verziót) leginkább Lovas Gyula írása közelíti meg.
A légsűrítő üresjárati szelepének erős zörgéssel kisért meghibásodása okozta a fékproblémákat, ami Ce állomásról elindulva zörgésen és a légsűrítő felhevülésén kívül még más formában ott és akkor nem jelentkezett. A motor- és pótkocsi légtömlői össze voltak kapcsolva, a fékpróba rendben meg volt. Az elfogyasztott ital azonban a motorvezetőt akadályoztatta abban, hogy a jelenség következményeit, súlyosságát felmérje és megfelelően intézkedjen. A kiszabott 4 év 6 hónap büntetését leülte, dacára több rendbeli fellebbezésnek.
18:20-kor az Eszterháza felől Vönöck állomásra behaladni szándékozó, majd a szembeközlekedő vonat láttán ellengőzzel fékező és a visszatolást megkezdő 231. sz. vegyesvonatba beleütközött az állomáson megállás nélkül áthaladó 218. sz. vonat. Hét ember meghalt, kb. nyolcvanan megsebesültek. Az egy motor és két mellékkocsiból álló motorvonat késő délután indult Celldömölkről Sopronba. Motorvezetője a fék rendellenes működése miatt segélygépet kért Eszterháza állomásra, majd csökkentett sebességgel útjára indult. Út közben azután kb. 58-62 km/h-ra gyorsult és ezzel a sebességgel ütközött bele a menekülő, már visszatolásban lévő vegyesvonat mozdonyába. A vizsgálat megállapítása szerint a motorkocsi légsűrítője romlott el, ám a rendelkezésre álló levegőkészlettel a szerelvény a fék gondos kezelése mellett biztonságban eljuthatott volna Eszterházáig. A kézifékek azonban jól működtek, ám a motor kézifékjének kezelését, illetve vészsípjelzések adásával a kalauz értesítését a vészhelyzetről és a kézifék kezelésének szükségességéről a motorvezető nem tette meg, helyette az ütközés előtt járművéből kiugrott. A összbüntetésből 4 évi és 6 hónap fegyházbüntetésre, továbbá hivatalából való elmozdításra ítélték, ezenkívül motorvonatok vezetésétől örök időkre eltiltotta.
Forrás: Lovas Gyula, a GySEV egykori üzemtörténészének összeállítása a korabeli sajtó alapján a vönöcki balesetről.
Megjelent azonban a történetnek egy másik változata is Horváth Ferenc: Hazai és külföldi vasúti balesetek (1846 - 1975) c. könyvében. Eszerint:
"Az Eszterháza felöl Vönöck állomás bejáratán álló vegyesvonatba beleütközött az állomáson megállás nélkül áthaladó 226 sz. vonat. Hat vagy hét ember meghalt, 119-en megsebesültek. A motorkocsi homlokfala, egyik oldala és belső berendezése teljesen összetört. Ennek ellenére 1944.junius 30-ra újjáépítették. A 226. sz. vonat késő délután indult Celldömölkről Sopronba egy motor és két mellékkocsival. Mint kiderült, nem tartottak fékpróbát, így senki nem vette észre, hogy a motor és a mellékkocsik között nincs összekapcsolva a fővezeték. Vönöckre érve a motorvezető fékezett, mert menetrend szerint megállása lett volna. Mivel fékhatást - érthető módon - nem nagyon tapasztalt, még az állomásépület előtt kiugrott az alig lassuló szerelvényből, mely tovább folytatva útját át-robogott az állomáson és beleütközött a vegyesvonat mozdonyába. A mulasztó motorvezetőt a bíróság két év börtönre ítélte."
Ezt a verziót ismerteti Szécsey István is a BC (AB) motorokról szóló művében, melyhez valószínűleg a Horváth könyv szolgáltatta a forrást.
Ismerve azonban a Horváth könyv pontatlanságát és az abban szereplő rengeteg tévedést (hibás dátum, baleset lefolyásának és okának téves ismertetése, stb.) feltételezésem szerint a Lovas Gyula-féle sajtóválogatásban leírtak közelebb állhatnak a valósághoz.
Gépszámokat fejből nem tudok (talán majd B.I. Topictárs), de 3 baleset van meg az emlékeimben. Kettő még akkor történt, amikor a Köteles utcai Kis-Burma átmenet még megvolt, mindkét alkalommal villamost gázolt a mozdony, szerencsére kocsizíni menetet, utas nem tartózkodott rajtuk. A harmadik talán 1-2 éve(?) volt, akkor a földkúpot túrta ki.
Arról érdeklődnék, hogy Ferencváros Keleti-rendező kihúzóvágányáról az elmúlt évtizedekben lepottyan egy pár M62-es ezek mikor történtek, és melyik gépekkel? Valamint, hogy a fradiban a 255, és 227-en kívül történt-e még szergelyekkel baleset a közelmúltban.
Ez igaz, de ott a gyalogok sem töketlenkednek, nem úgy mint itt, hogy azt sem tudod le akar-e lépni vagy csak épp ott jött rá az állhatnék. Nem beszélve hogy a sofőr felé sem néznek... Nekem ha épp gyalogként közlekedem, sosincs bajom az autósokkal, ja, lehet hogy az a baj hogy autósként is gondolkodom, és mindig keresem a szemkontaktust a sofőrrel, hogy ő is lássa hogy figyelek és én is látom ha int, hogy menjek.
Nem csak azon agyal amit leírtál hanem máson is. Ez pedig annak a következménye amiket leírtam. Azon agyal, hogy most épp valami fontos üzleti tárgyalás lesz, felvételi, randevú, stb. stb. El vannak késve, fáradtak, meg még sorolhatnám az okokat amivel szintén ruletteznek rendesen naponta több ezren!
Másik téma, mozdonyvezető értesítése: Ha nincs rádió, mobil meg semmi, akkor adott szolgálati hely tud a menettem kommunikálni és menet nyom egy térköz állj-t! Engem úgy tanítottak ha ilyent tapasztalok akkor valami nagy gond akad és érdeklődjek azonnal.
Ha Mohamed nem megy a hegyhez akkor hegy megy Mohamedhez.
Az első feléhez: Majd a baleset vizsgálata választ fog adni a kérdések egy részére. És igen, akár arra is, hogy mit hallhatott/láthatott/észlelhetett a sofőr, ha megállt/megállt és kiszállt.
A második feléhez: A rendőrt adott helyre adott paranccsal küldik. Neki ott az volt a feladata, hogy a vasúti átjárón szabálytalanul áthaladókat megállítsa, és a megfelelő bírságot kiszabja. Ergo ha odamegy, és az átjáróba odaáll, és jelzőőrt játszik, akkor biza' a meghágja a szolgszabot meg a kapott parancsot.
Ezt én kiegészíteném annyival,hogy tudnánk itt jópáran mondani olyan útátjárókat, ahol minimális a vasúti forgalom, fénysorompó van, és akár "nevelési célzattal" néhanapján ki lehetne kapcsolni a fénysorompót, meg odaállítani mögé a rendőröket -- csak győzzék a sok melót...
És ha csak 4en ültek volna benne akkor azt mondanád, h micsoda pazarlás, hiszen 5 személyes a Seat?
Egyébként asszem Kiskundorozsmán volt egy olyan eset, h éjszakai karbantartás volt a pályán ( aláverés asszem) idén nyáron. Egyá tájrót ezért lezártak és kivették az STRAIL-t a sínek közül. Átjáró pedig lezárva szalaggal meg kint a tábla, h lezárva. Jön a C kategóriás család, de mit nekik lezárt átájór azért is átmennek, de mivel STRAIL nem volt fennakadnak, tőlük kb. 50 méterre ott az aláverő és indul a munka. Fény felkapcsol és megindul a masina, erre pattannak ki mint a villám és vadul káromkodnak és szerencsétlenkednek, h a devla vigye el siessünk mer' mingyá' itt a vonat. Ha igaz a szóbeszéd ott volt pár jómunkásember is, de biztos csak a rasszizmus miatt nem szóltak nekik ,h nem kell úgy sietni a gép nem megy olyan gyorsan.
39. § (1) A vasúti átjárót megközelíteni csak fokozott óvatossággal szabad. A közúti jármű vezetője köteles a jármű sebességét a vasúti átjáró előtt elhelyezett - 90., 91., 92. vagy 95. ábra szerint - veszélyt jelző táblánál lakott területen legfeljebb 30 km/órára, lakott területen kívül legfeljebb 40 km/órára csökkenteni, és a vasúti átjáróig ezzel a csökkentett sebességgel kell haladni.
A folytatás a rendelkezések egységes értelmezéséhez és alkalmazásához készült jogszabályt magyarázó hivatalos útmutatóból:
"A vasúti átjáró megközelítése során előírt fokozott óvatosság a kellő figyelem mellett az alapos körültekintést is jelenti. Az előírt sebességkorlátozás éppen azt célozza, hogy a közúti jármű vezetője a mérsékelt sebesség mellett eleget tudjon tenni a fokozott figyelési és körültekintési kötelezettségének, kellő távolságból felismerje a vasúti átjárót biztosító jelzőberendezéseket, azok működését, jelzéseit. A vasúti pályát mind a két irányban alapos körültekintéssel figyelje meg, hogy a vasúti átjáró felé nem közeledik-e vasúti jármű, és szükség esetén a "Vasúti átjáró kezdete" jelzőtábla előtt biztonságosan meg tudjon állni. A fokozott óvatossággal való megközelítés és a sebességkorlátozás minden vasúti átjáróra egyaránt vonatkozik, akár biztosított akár biztosítatlan."
Nyáron egy cigánnyal teli szakadt seat érkezett a város másik felén levő átjáróhoz, épp ott fotóztam. Fénysorompó tilos, vonat már csak ötven méterre, én beállok exponálni, erre a barom csak megindul, hogy "na mi van már, ha nem jön, átmegyek", én rászólok, hogy "álljármármeg!"ő meg kioktat, hogy hogy beszélek vele. És ha bemegy? Hát, tízpontos kép lett volna, ahogy szétrepülnek...hacsak nem sodornak el engem is.
Tényleg kár volt beszolni, inkább repültek volna szét :-)
"Uraságod legalábbis részben bizonyára gyalog jár munkába."
A munkába tömegközlekedéssel járok, mert eszem ágában sincs a pesti dugóban szopni a f@szt az autóval. De "csúcsidőn kívül" illetve hétvégenként autóval is szoktam járni.
"Mit szólna egy olyan okfejtéshez, miszerint nehony már azért kelljen lassan menni autóval, hogy a figyelmetlen puhatestűeket megmentsük..."
TELJESEN EGYETÉRTENÉK VELE!!!
Én sohasem vártam senkitől, hogy a zebrán vagy bárhol lelassítson miattam. Ha nem férek át előtte meg sem kísérelem.
Valami személyes bosszú volt a háttérben, emlékeim szerint egy magánfuvarozó a közelben parkoló teherautója volt az áldozat, azt tolták be egy éjszakai páratlan tehervonat elé. Többet nem tudok az eseményről, pontosabban a vonat és a gépszámot, a dátumot és az IFA rendszámát tudom, de az okokról és a következményekről nincs infóm.
A KRESZ nem értelmezi az elsőbbség fogalmát a vasúti átjárókban - vagyis nem úgy, mint a kereszteződésekben. Erre utal, hogy az Elsőbbséget szabályozó jelzőtáblák fejezet nem tartalmazza a vasúti átjárós jelzőtáblákat, illetve nincs olyan fejezete, hogy Elsőbbség a vasúti átjáróban.
Elsőbbség: továbbhaladási jog a közlekedés más résztvevőjével szemben. Azt a járművet, amelynek elsőbbsége van, az elsőbbségadásra kötelezett nem kényszerítheti haladási irányának vagy sebességének hirtelen megváltoztatására.
Szeretném látni azt az autóst, amelyik a vonatot haladási irányának vagy sebességének hirtelen megváltoztatására kényszeríti :)
Mindenesetre a 39.§ (3) bekezdés egyértelműen fogalmaz: "A vasúti átjáró előtt a 98., 99., 99/a. vagy 99/b. ábra szerinti jelzésnél, vagy a megállás helyét jelző útburkolati jel előtt meg kell állni, ha
a) bármely irányból vasúti jármű közeledik,"
(És itt jön az F2 baromsága, ami adott esetben szintén megállásra utasítja a mozdonyvezetőt. Ki volt az a marha, aki leírta és jóváhagyta???)
Mikor még Dunaharasztin dolgoztam, egyszer egy lopott IFÁ-t toltak abban az átjáróban a vonat elé, amit az annak rendje-módja szerint el is gázolt. Emlékeim szerit jó fél napig nem is jártak a vonatok, mert két felsővezeték-tartó oszlopot is cserélni kellett.
39. § (1) A vasúti átjárót megközelíteni csak fokozott óvatossággal szabad. A közúti jármű vezetője köteles a jármű sebességét a vasúti átjáró előtt elhelyezett - 90., 91., 92. vagy 95. ábra szerint - veszélyt jelző táblánál lakott területen legfeljebb 30 km/órára, lakott területen kívül legfeljebb 40 km/órára csökkenteni, és a vasúti átjáróig ezzel a csökkentett sebességgel kell haladni.
----------
A járműforgalom irányítására szolgáló fényjelző készülékek
9. § (1) A járműforgalom irányítására szolgáló fényjelző készülékek:
a) az úttest forgalmának irányítására szolgáló fényjelző készülék: három (felül kör alakú vagy nyilat mutató piros-, középen kör alakú vagy nyilat mutató sárga-, alul kör alakú vagy nyilat mutató zöldfényű) lámpából áll, és sorrendben zöld, sárga, piros, majd együtt piros és sárga fényjelzést ad;
(4) Az (1) bekezdés a)-d) pontjában említett fényjelző készülékek fényjelzéseinek a jelentése: a) a kör alakú, valamint a kerékpárt ábrázoló zöld fény szabad utat jelez: ha jelzőtábla nem tiltja, az erre vonatkozó szabályok megtartásával egyenesen, valamint jobbra vagy balra bekanyarodva tovább szabad haladni;
A "továbbhaladás engedélyezése" és a "szabad utat jelez" - ha már szemantikázunk - közül szerintem a kifejezett engedély az erősebb.
Egyébként nem írja egyértelműen, hogy az aszabad jelzés, csak azt, hogy bizonyos feltételek és előírások betartása esetén az autó behajthat az átjáróba! Nem írja azt, hogy egyértelműen elsőbbsége van!
Azért ma reggel megint volt egy türelmetlen alak. 150-es vonal, Dunaharaszti, Határ úti átjáró. Most kapott csapórudas félsorompót, mert ott is sűrűn előfordulnak balesetek. Van, hogy két perc is eltelik, mire odaér a szerelvény. Szemből jött a BMW-s, tilosat jelzett a fénysorompó, a csapórúd még nincs beüzemelve. Megáll ő is, én is. Fél perc után-nem tudom, milyen indíttatásból-csak bemozdult, hátha talán-talán átférne, de mégse, vagy csak látni szerette volna, jön-e már a vonat, mindenesetre pillanatnyi volt az egész, de kérdem én: minek? Úgyse lehet addig átmenni, amíg el nem ment a vonat, és fel nem old a jelzés. Nyáron egy cigánnyal teli szakadt seat érkezett a város másik felén levő átjáróhoz, épp ott fotóztam. Fénysorompó tilos, vonat már csak ötven méterre, én beállok exponálni, erre a barom csak megindul, hogy "na mi van már, ha nem jön, átmegyek", én rászólok, hogy "álljármármeg!"ő meg kioktat, hogy hogy beszélek vele. És ha bemegy? Hát, tízpontos kép lett volna, ahogy szétrepülnek...hacsak nem sodornak el engem is.
Erre is volt tervezet. Pl. az, h minden zebra előtt vmax=30, akár van gyalogos a környéken akár nincs. Szerencsére ez nem valósult meg. Egyesek csak odáig látnak ( pl. Kondorosi Ferenc, aki ezt a marhaságot kitalálta), h mindent lassítsunk le és akkor nem lesznek balesetek. De akkor már ennyi erővel az autókra legyen 5 kim/h sebességkorlátozás, sőt vonatokra is, h biztosan meg tudjanak állni minden akadály előtt. Autóval pl. az 5 km/h úgy tudnád betartani ,h kiszállsz és tolod.
Egyébként ez a zebrás marhaság is egy olyan baleset után vetődött fel, ami mint később kiderült nem az autós hibájából következett be, hanem a gyalogos lépett le szabálytalanul az úttestre takarásból és bizony az autós sem ment gyorsan ( 45-el asszem ott ahol 50 volt a megengedett). 30-nál sem tudta volna valszeg elkerülni ha egyszer pont elé lép ki a gyalogos semerre sem nézve.
A vonatok lelassítása is Siófok után vetődött fel először, pedig ott sem a vonat volt a hibás hanem 100%-ig a buszsofőr.
Pontosan. Egyébként volt, aki azt mondta, h ugyan a fehér azt jelenti ,h működik a berendezés. No, de ha működik akkor azt is jelezné ha vonat jönne. Ha sötét akkor nem működik és figyelni kell. Amennyiben villog a fehér fény ill. a teljes sorompó nincs leengedve akkor az szabad áthaladást jelent, ugye bizalmi elv is létezik vagyis ilyenkor ez alapján joggal hiheti az autós ,h nem jön vonat. Azért nem árt ilyenkor is szétnézni, én pl. szét szoktam, lelassítok kb. 40-re és elnézek mindkét irányba.
Hát ez az. Elég nagy baj, hogy a vasúti járművekkel kell vigyázni a közútiakra és nem fordítva. Azért menjünk lassan a vonattal, hogy a figyelmetlen közúti járművezetőket megmentsük ......
"a sorompó a közüt felé ismét fehéren villog - ami nem szabad jelzés! -, akkor megnyugodhat mindenki."
Ebbe a topicba is beidéztem már, de még egyszer:
1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet a közúti közlekedés szabályairól
Vasúti átjárót biztosító jelzőberendezések
19. § (1) A vasúti átjáró biztosítására szolgáló jelzőberendezések: a fénysorompó, a félsorompó és a teljes sorompó.
(2) A fénysorompó a vasúti jármű közeledését és áthaladását két egymás mellett levő, felváltva villogó piros fénnyel jelzi; egyébként a készülék villogó fehér fényt ad.
...
(8) A továbbhaladást - a 39. § (1) bekezdésében foglaltak megtartása mellett - engedélyezi
Ráckeve. Fentről az összes kapubejáró 20-40, Beöthy u. 30, Pesterzsébet felsőnél 20, kólagyárnál 30, orbánhegyi-dűlőnél (targoncás átjáró) 40 (a soroksári mh.-ek átjáróit nem említem, mert vagy meg kell állni, rezsiben megfog a fedezőjelző), 510 főút 30, dunahíd 30, volt délker-raktár 40, József Attila telep 30, sg 30, tl előtt 10, tl állomás mindkét végén 30, szigetmajor60(?), szigecsép 30, tangazdaság 30,márton bejárat30, rv bejárat 60. Javíts ki, ha tévedek, most fejből idéztem. Viszont ha összeadod, és átlagolsz, meglesz a 30 mindenhol:)
Nem KÖFI vonal a 80a, ha jól emlékszem, oda nem előírás a rádió.
Más. Hogy kicsit pontosítsak és részletezzek.
Ha zavar - és nem hiba! - jelzést kap a forgalmi szolgálattevő a sorompóról, akkor kutya kötelessége először értesíteni a szomszédos állomás fszt-jét, majd megkísérelni kikezelni a sorompót a zavarból, de csak akkor, ha nincs vonat a sorompó felé útban, vagy állomástávolságú közlekedés esetén az állomásköz felszabadult.! Ellenkező esetben szigorúan tiltott dolog a zavaroldás! A zavarban lévő sorompó kikezelésének érdekében még vonat is feltartóztatható az állomáson! Ha a zavarkezelés sikeres volt, tehát a sorompó a közüt felé ismét fehéren villog - ami nem szabad jelzés! -, akkor megnyugodhat mindenki. Amennyiben a sorompót nem lehet a zavarból kikezelni, abban az esetben használhatatlannak kell minősíteni és a vonatok személyzetét a helyzetről írásbeli rendelkezésen kell értesíteni. Ha a sorompó sötét helyzetben válik használhatatlanná, akkor a vonat max. 15 km/h-val közelítheti meg azt. Ha a sorompó úgy lesz használhatatlan, hogy a közút felé fehér fényt ad, akkor max. 5 km/h a megközelítési sebesség és meg kell állni a vonattal, ha az útátjárón történő áthaladással veszélyeztetné a közutat.
Amennyiben a sorompó úgy esik zavarba - lesz sötét -, hogy a vonat már közeledik felé, akkor nincs semmiféle kötelező jellegű előírás, de tehetünk még pár dolgot.
Pl. a vonalirányítón keresztül értesíttetem a mozdonyvezetőt (rádió, mobiltelefon) ha van rá idő vagy a térközjelzőket "Megállj!" állásra kapcsolom! Én ez utóbbit alkalmazom, ha van értelme, tehát a vonat még megállítható ezzel a módszerrel.
Hangsúlyozom, nem kötelezően előírt kezelés ebben az esetben!!! Senki se kezdjen el agyalni azon, hogy miért nem lett alkalmazva tegnap!!!
"Hibás válasz! Ha nem működik, akkor MEG KELL ÁLLNI az átjáró előtt, körül kel nézni és szükség szerint a füleddel is meg kell győződni arról, hogy nem-e közeledik vonat és csak ezután szabad áthaladni az átjárón."
Ehhez egy kis színes adalék.
Sok-sok éven át jártam rendszeresen egy német kisvárosba, ott a környéken (és persze gondolom egész Németországban is) nincs olyan, hogy fehéren villog a fénysorompó: vagy piros (és le van eresztve a félsoropmó) vagy sötét mint az éjszaka.
Magyar viszonyokon edződött sofőrként egyszerűen nem mertem hinni a rendszernek, minden alkalommal orosz rulett érzés volt átmenni az átjárón, amin egyébként ICE-k is keresztülvágtattak 200-zal.
Kérdeztem a helyieket, hogy honnan tudják, hogy nem azért sötét, mert elromlott.
""Igen, tudjuk. Vagy újabb típusú regisztráló berendezésből, vagy tanuk alapján."
Ez melyik kérdésre válasz? A vonat sebességére?"
Hangjelzésre gondoltam!
"Igen, tudjuk. Beláthatatlan átjárókat, vagy megszüntetik, áthelyezik, vagy sebesség csökkentést vezetnek be a vasúton."
Ez az elmélet.
A kérdés arra vonatkozik, hogy akkor és ott mit észlelhetett (volna).
"Sebességcsökkentést vezetnek be a vasúton" -- ez volt érvényben Monorierődnél is, ugye? Mire mentünk vele?
Nem egészen ez volt érvényben! Pálya sebességet csökkentik le! Két példa.: 108-as vonal: 80-ról, 60-ra azt hiszem Egerfarmosnál. (mellékvonali útsorompót ellenörzőt raktak be, ami csak 60km/h alatt lehet használni)
110: Nyírbátor után.. valahol. Felére lecsökkentették a pályasebességet! Az adott szakaszon, és csak az egyik irányból!
"Most már csak akkor kell hangjelzést adni ha úgy véli a mozdonyvezető (ez alól kivételek vannak, pl ha értesítették a használhatatlanságról, vagy tolt vonat és más egyéb)"
Oké, ezt értem.
"Igen, tudjuk. Vagy újabb típusú regisztráló berendezésből, vagy tanuk alapján."
Ez melyik kérdésre válasz? A vonat sebességére?
"Szinte tized kilométerre pontosan lehet tudni a regisztrátumból."
Ezt is értem.
Aki tudja, ide leírhatja?
"Nem, tudjuk, hogy megállt e. (saját dolga, a sofőr dönt...)"
Hogy "kinek a dolga", az egy dolog, hogy tényleg megtette-e az egy másik.
Nagyon nem mindegy, hogy milyen fokú elővigyázatosság mellett lett ez a végeredmény.
Erre egyébként nincsenek tanúk?
Egyedül járt arrafelé?
Annyira gyér volt a forgalom, hogy nem is állt senki az átjáró előtt?
"Igen, tudjuk. Beláthatatlan átjárókat, vagy megszüntetik, áthelyezik, vagy sebesség csökkentést vezetnek be a vasúton."
Ez az elmélet.
A kérdés arra vonatkozik, hogy akkor és ott mit észlelhetett (volna).
"Sebességcsökkentést vezetnek be a vasúton" -- ez volt érvényben Monorierődnél is, ugye? Mire mentünk vele?
Ott a pont és innentől nem érdekes, h mennyivel ment a vonat vagy működött-e a sorompó. Bakker azért egy vonat elég nagy és feltűnő ahhoz ,h észrevegye az ember. Aki nem veszi észre az ne vezessen autót. Mellesleg hangja is van, mert általában dudál is ( pláne ha látja a vezér ,h autó közelít) nem értem hogy nem lehet nem észrevenni.
A 20 percig ácsorgásról meg ahogy a Totalcar cikk írja. Döntse el mindenki ,h szerinte mi a jobb, 20 percet állni egy sorompónál emiatt 20 perccel később odaérni ahová menni akarsz, vagy ha nem érsz oda, mert elkaszál a vonat. Ennyi erővel írhatna cikket a szerző a hosszantartó piros lámpákról is, hiszen ott is lehet vki türelmetlen ,h nem ácsorgok 4-5 percet a pirosnál hanem átmegyek. Ugyanez Stop táblánál. Egyébként meg, azt nagyjából lehet tudni ,h melyik vasúti átjáró problémás pont ( pl. Békéscsaba Franklin utca, ami szinte állandóan zárva van, de el lehet kerülni két felüljárón).
Nincs jól működő értekezési berendezés? Hmmm segbe rúgjuk az F.2.-t? Vagy csak a következő állomásig közlekedünk CSM-be? Esetleg van figyelésre kötelezett dolgozó mellettünk?
Most már csak akkor kell hangjelzést adni ha úgy véli a mozdonyvezető (ez alól kivételek vannak, pl ha értesítették a használhatatlanságról, vagy tolt vonat és más egyéb)
Igen, tudjuk. Vagy újabb típusú regisztráló berendezésből, vagy tanuk alapján.
Szinte tized kilométerre pontosan lehet tudni a regisztrátumból.
Nem, tudjuk, hogy megállt e. (saját dolga, a sofőr dönt...)
Igen, tudjuk. Beláthatatlan átjárókat, vagy megszüntetik, áthelyezik, vagy sebesség csökkentést vezetnek be a vasúton.
Tudom h melyikben történt ugyanis ott voltam a helyszinen a baleset után fél órával...megmagyaráztok mindent de akkor is 100 al ment az a vonat nem 15-el,....tehát valahol elakadt az az információ.
Van olyan szabály, hogy átjáró előtt a vonatnak hangjelzést kell adni?
Ha van, akkor tudjuk-e, hogy ez megtörtént?
Tudjuk-e, hogy mennyivel ment a vonat?
Tudjuk-e, hogy lassított-e, megált-e, körbenézett-e a sofőr?
Tudjuk-e, hogy ha igen, akkor mit láthatott és mit nem?
Jó pár éve történt az egyik barátommal, hogy egy gyakorlatilag beláthatatlan átjáróban, nem működő félsorompónál f@sz módon csak úgy átment a síneken ... pár méterrel mögötte dübörgött el a vonat.
Aztán a túloldalon a bozótból előbújt két rendőr.
Rendesek voltak, mert megvárták, mielőtt összeszedi magát, elmúlik a hányingere meg a remegése, és csak azután büntették meg, de nagyon.
Hogy esetleg kiáltak volna megállítani a forgalmat, amikor vonat jön, az nyilván beleütközött volna a szolgálati szabályzat összes létező paragrafusába.
"Odáig érthetö ,hogy ha nem müködik a fénysorompó akkor lelessitok és meggyözödöm hogy nem jön e a vonat "
Hibás válasz! Ha nem működik, akkor MEG KELL ÁLLNI az átjáró előtt, körül kel nézni és szükség szerint a füleddel is meg kell győződni arról, hogy nem-e közeledik vonat és csak ezután szabad áthaladni az átjárón. Ha jól tudom így van leírva a KRESZ-ben.
Amúgy nekem az a sziklaszilárd véleményem az útátjárós balesetekkel kapcsolatban, hogy MINDIG a közúti jármű vezetője a hibás, akár működött a fénysorompó akár nem! Mert ha rendesen körültekintően mennének az autósok, akkor ehez hasonló estek nem történnének meg.
Saját szememmel is számtalanszor tapasztaltam (például amikor egy útátjáró közelében vonatra vártam fotózás céljából), hogy az autósok egy része nagy ívbe lesz@rja, hogy egy vasúti átjáróhoz közelít és lassítás nélkül kb. 70-80-al átmenek rajta. Volt amelyik csikorgó kerekekkel állt meg 20 centivel a félsorompó előtt, pedig jóval annak lecsukódása előtt már villog a piros.
Ismerem az Isaszeg előtti íves átjárót, de ez a baleset nem ott történt! De az az átjáró talán az egyik legveszélyesebb az egész országban, úgyhogy nem lehet ebből a példából a többire általánosítani.
Ide jársz mesélni? Vagy siránkozni? Ha olyan szörnyű lenne a helyzet abban az átjáróban akkor már rég sebesség csökkentés lenne bevezetve! Nem egy helyet láttam már ahol, azért van lassú jel, mert nem lehet belátni...
Ideális eset? A két szomszédos forgalmi fszt. közül az egyik biztosan "látja" a berendezést. Ha gond van, akkor adja a papírt. Mielőtt megkérdeznéd: Mi van akkor ha menesztés után épp esik zavarba az útsorompó? Szólnak rádión... Ennyi.
Ennél a szövegnél már csak az amerókai filmekben lévő "túl nagy a nyomás rajtam" c. opustól kapok rókaingert.
A közlekedés és még nagyon sok minden más dolog veszélyes, és éppen ezért nem játék. Az olyan júzer, aki azon agyal a tevékenység végzése közben (amit egyáltalán nem tudok elfogadni), hogy mi van/lenne ha... és nem a a tevékenységre koncentrál, menjen a francba és ne rulettezzen más életével is. Tehát a véleményem az, hogy ezek az opusok csupán üres kifogások, amik a személyes felelősség kérdését hivatottak elkendőzni.
Odáig érthetö ,hogy ha nem müködik a fénysorompó akkor lelessitok és meggyözödöm hogy nem jön e a vonat,de kérdezem hogy aki ismeri a Pécel és Isaszeg közötti átjárót ott pont nem lehet látni semmit az iv miatt..akkor?..tehát a vonat se jöjjön 100km/h val ha müszaki hiba van ....
Az úgy van, hogy jön a HÉV az Őrs felől, a fénysorompó elkezd vörösen pislogni, HÉV szerelvény beáll a megállóba, utascsere, elindul, áthalad, fénysorompó szabadra vált, majd utána valamikor (amikor a következő körben az adott irányra kerül a sor) a közlekedési lámpa is szabadot ad. Mértem, a csomópontban egy ciklus ideje kevesebb, mint amennyi ideig a HÉV miatt vörös a fénysorompó, azaz szerencsétlen esetben két körből is kimarad az adott irány...
"Nem adott szabad jelzést a Gödöllő és Isaszeg közötti vasúti átjáró lámpája az ott történt, két halottat követelő baleset idején - közölte a műszaki szakértő vizsgálatának eredményei alapján szerdán Beluzsárné Belicza Andrea, a megyei rendőr-főkapitányság sajtóügyeletese.
Az átjáróban a sorompó nem volt leeresztve. Arra viszont nincs válasz, hogy a fényjelzés pirosan világított vagy üzemen kívül volt. A KRESZ szerint ha nincs leeresztve a sorompó és nem ad semmilyen fényjelzést a berendezés, csak akkor szabad áthaladni a vágányokon, ha a sofőr előtte meggyőződött arról, hogy nem jön a vonat."
Hát, az úgy van, hogy figyelembe veszik a megállóhelyi tartózkodást, és úgy kap szabadot a fedezőjelzőn, hogy az pont jó legyen... Ha a közúti lámpaprogram adja a biztosított vasúti átjáróra a szabadot, akkor a közeledő Hév átváltja a közúti lámpát közút programról vasút programra. Ekkor nem enged szabadot az átjáróra kanyarodó sávnak. Persze, nem gáz, ha az újságíró ilyeneket nem tud. De akkor ne osszon észt.
Közút-közútnál sokszor busz meg kamionsofőrök döntenek
Szvsz aki jogsit kap, tisztában kell legyen a kicsi, és nagy fogalmakkal, abban a léptékben legalábbis, amelyben közlekedik. Azaz képesnek kell lennie felismerni, hogy az ő tikójánál a busz nagyobb, a kamion is nagyobb, a vonat meg sokkal nagyobb. Ha előző kettőt a t. úrvezetők képesek azonosítani, és azoktól igény esetén megijedni (ti. nem tengelyt akasztani velük), akkor nem látom be, hogy mi képezi annak akadályát, hogy felismerjenek egy vonatot, és felmérjék azt, hogy az sokkal nagyobb, mint a már említett tikó. Ha mindezt kombináljuk közúti jelzőtáblákkal, és jelzőfényekkel, akkor a dolog kezelése pofonegyszerűvé válik. Szerintem.
Meg ugye ahogy a STOP tábla úgy a pirosan villogó fénysorompó sem javaslat hanem parancs. Ha pedig nem látod ( ha esetleg lenne vmi valóságalapja annak, h a régi optikák nem látszanak jól ha rásüt a nap, bár én még sosem tapasztaltam ilyet) vagy sötét a fénysorompó akkor az nem azt jelenti, szabad a jelzés hanem azt, mintha STOP tábla lenni, megállni, szétnézni. Egyébknét az újabban alkalmazott LED-es villogóknál már biztosan nem igaz, h nem láthatóak km-ekről virítanak olyan erős fényük van, megesett már, h sötétben a km-ekkel messzebb húzódó közútról láttam a párhuzamosan futó vasúti pályán lévő átjáró fénysorompóját fehéren majd pirosan villogni ( Mezőtúr és Törökszentmiklós között a 46-os úton Kétpó és Mezőtúr között vhol).
Meg ugye fénysorompónál nincs sárga sem, ami arra való a közúti lámpáknál, h eldöntsd gyorsan ha a gázra vagy fékre lépsz rá mondván "átcsúszok még a narancssárgán".
Sőt azt kéne tudatosítani minden autóvezetőnek ,h a vonat úgyis erősebb tehát ha meglátod, h jön akkor ne mérlegelj, h átférsz-e előtte vagy sem hanem várd meg ameddig elmegy, az a biztos. Mert ugye vonat csak ott közlekedhet ahol sín van, ezért ha sínt látsz számítsál rá.
Meg ugye elmondani, h a te autód az mondjuk 1 tonna, egy vasúti szerelvény pedig akár 100 tonna vagy több is lehet. Koccnál tehát kinek van nagyobb esélye? Közút-közútnál sokszor busz meg kamionsofőrök döntenek, ha kamion és vonat nincs a többi pedig nem ellenfél esetleg az erősebb kutya b... (csinál kiskutyát) logika szerint. Vasútnál pedig ugye fordítottak az erőviszonyok kutyakérdésben.
Itt egy dologban tévedsz, de abban legalább nagyot.
Nem véletlenül irkálom be a "tanfolyamra vasútszimulátort" dumámat.
Az átlag autósnak halványlila fogalma nincs a vonat fékútjáról. Úgy megy bele a kereszteződésbe, hogy "ez előtt még átférek, ha mégsem, akkor fékez". Fékez is, és megáll egy kilométerel odébb, az útimacsót autóstul meg úgy szedik ki a forgóvázból.
Tök egyszerű: át kell adni a közútkezelőnek az átjárókat, és azok biztosítását, mint ahogy az számos országban működik, aztán akkor nem lesz gond bakterral, meg vasúttal, megoldják (és finanszírozzák) a közútiak saját hatáskörben.
Én szívem szerint mindenhova kiböknék egy "Állj, elsőbbségadás kötelező!" táblát, aztán jó szél. Ha a közút - közút kereszteződésekben elég, akkor a felnőtt, és a vasutat a jelek szerint jól ismerő, és ebben a szellemben kritizáló autóstársadalom nyilván el fogja tudni dönteni, hogy áthajthat-e a kereszteződésen, vagy sem.
Nomostan mi a pékért nem lehet az átjáró előtti megálló esetén a HÉV-et vörössel megfogni (a megállóban a menetrend szerinti vonat úgyis meg kell, hogy álljon, egyéb forgalom meg kevés van), majd amikor az utascsere kész, akkor az adott csomópont lámpaváltásába beilleszteni a HÉV-szerelvény áthaladását? (azaz bent álló HÉV-szerelvény esetén a beérkezés után 1-2 perccel, vagy a szerelvényről kézzel indítva) kapna szabadot...
"Meggyőződésem, hogy az autók jelentős része pont azért hajt a vonatok alá, mert már előre gyomorgörcse van az értelmetlen várakozástól (a másik fele pedig a napsütésben láthatatlan fényű, megvakult fénysorompók miatt, de az más téma)."
A harmadik része meg bizonyára a láthatatlan csapórudak miatt... /Meg azért mert nem ismerik a KRESZ-t./
Egyébként pedig megnézhetne egy átlagos zárvatartási időt egy új sorompónál. Lemegy a sorompó 40 mpen belül ott a vonat majd nyílik is fel. Ha meg nem nyílik fel miután a vonat elment sokan nem gondolnak arra, h jöhet a másik vágányon is vonat és esetleg azért nem nyílt fel. A teljes sorompókat is szeleik le lassan, helyettük jönnek a fénysorompók, amit a vonat működtet, vagyis nem lesz korán vagy későn lezárva. Az meg nagyon ritka, h fehér marad a fénysorompó mikor vonat jön. A vasúti átjárós baleseteknél 97%-ban az közúti járművezető a felelős mert jól működő (fény)sorompónál hajtott a sínekre.
Itt most nem a tegnapi esetről van szó, én is elítélem a fickót, azért, amit tett. A cikkben leírtak természetesen nem mentenek fel senkit a szabályok betartása alól.
A válaszom rövid, lényegretörő és a cikk író rávilágít: Az emberek idegesek, túlterheltek. Ha ez nem lenne, figyelmesebbek lennének akkor talán nem történhetne ilyen esethalmaz meg. Ennek oka pedig globális gondolom nem kell magyaráznom milyen eredetű.
Amúgy elképesztő, hogy a vasútnál is le akarták csökkenteni a sebességet az átjárókban...hogy szegény ártatlan szabálytalankodó közúti sofőrök fejét ne trancsírozza fel az ütközőtányér 120-al...csak koccintsa meg a kocsi oldalát.
A HÉV-nél az összes útátjárónál 30km/h-ás lassújel van. Sajnos nem olyan erős szerkezetek, mint egy mozdony, 60-nál egy kamion már életveszélyes a jv.-re a nagymértékű roncsolódás miatt. Ilyen felemelkedő beton vagy acélfal kellene, mit egy zsilipkapu, ami kibújik az aszfaltból, és hermetikusan lezárja az útátjárót. Ha a sok balf*sz gyökér kamionos miatt nem lenne lassújel, nem lenne nagy a menetidő-és energiaveszteség (szerencsére nem kell megvárni, míg az utolsó kocsi is átér, azonnal lehet gyorsítani, nade mennyi kraft elmegy a semmibe...naponta...évente...).
Sztem az a helyes tényállás itt, amit Moldova is írt még régebben: Sínek között csak a vonatnak van helye. Vagyis vigyázzon csak mindenki más ,aki a sínekre téved akár közúti jármű akár gyalogos akár biciklis stb. A vonat az erősebb, esélyed sincs ellene te legyél óvatosabb. A siófoki baleset után is azt találták ki, h lassítsuk le a vonatot az átjáróknál holott ott is egyértelműen a buszvezető hibázott. Tehát mégis csak ott kéne keresni a hiba okát. Ugyanaz a helyzet mint mikor egy zebrás baleset után abban látták a megoldást, h minden zebra előtt lassítson az autó ( pedig ott sem az autós volt a hibás hanem a gyalogos mert féktávolságon belül lépett le az autó elé). A MÁV pedig tényleg elmondható ,h mindent megtesz a balesetek elkerülésére. Egyre több átjáróba szerelnek sorompót, olyan helyre is visszaszerelik ,ahonnan korábban levették ( teljes sorompó helyett lett csak fénysorompó, majd ismét került oda egy félsorompó is). De hát a hülyékkel nincs mit tenni. A csak fénysorompónál még ráfogható, h fáradt, figyelmetlen stb. és benézi ahogy a piros lámpát is közúton ( ugyanakkor felmerülhet a kérdés, h ilyen állapotban ahol ez megtörténhet vele, minek ül autóba? Hiszen ezzel másokat is veszélyeztet, mert mi van ha nem fénysorompót hanem mondjuk STOP táblát néz be?), de a sorompót azért illene észrevenni, hiszen az fizikai akadály. Aki nem veszi észre annak nem szabad jogsit adni. Aki meg direkt kikerüli az meg egyszerűen hülye és ha elkaszálja a vonat Darwin díjra kell jelölni. Egyébként ha jól tudom a sima andráskeresztes átjárókban kevesebb a baleset, mert egyrészt kisforgalmú utakon van másrészt ott figyelnek is. Az sem mentség a sínekre hajtásra ha sötét a fénysorompó vagy pl. nem látod mert rásüt a nap ( volt aki ezzel védekezett), hiszen a KRESZ világosan fogalmaz. STOP táblának számít és meg kell állni szükség esetén kiszállva a kocsiból kell meggyőződni arról, h nem jön vonat. Miért ennyire bonyolult megállni és szétnézni, h ugyan jön-e vonat?
Tényleg csak a betonfal a megoldás, de sztem még az se lenne jó, mert arra is tuti kitalálnának vmi a csakazértisátmegyek típusú öngyilkosjelöltek. A félsorompót kikerüli ka teljes alatt átbújnak vagy kitörik, ha szakállas akkor átmásznak felette stb.
Nekem erről az a véleményem, hogy amíg kőfal nem lesz, hiába minden szigorítás. Azt viszont nem értem, miért a vasúton vezetnek be új szabályokat, mikor nem itt van a hiba.
Igen, igen.Sajnos a mozdonyvezető sem és a forgalmista sem sokat tehet sok esetben. Az emberi felelőtlenség, határtalan. Saját szememmel láttam, amikor egy "ember" kézzel fölhajtotta a sorompótudat azt látván, hogy a pft jármű megállt az átjáró útán, és nem mozdúl.Természetesen kétvágányú vasút volt és a másikon jött a vonat, azért maradt lent a sorompó.Szerencsére a pft-s dolgozó még időben megállította a személykocsit igy nem történt tragédia.
Mert ameddig az állomásközben vonat tartózkodik nem nyulhatok a sorompóba. Magyarul ha a vonat előtt "megy zavarba" nem piszkálhatok bele,csak ha megérkezett a követlező állomásra. Ha esetleg van értekező berendezés a mozdonyvezető és forgalmi szolgálattevő között akkor lehet szólni a sötét sorompóról.
Egyébként ha nem tudom alapba tenni a sorompót 15km/h a vonatnak,ha esetleg még a fehér sem szüntethető meg akkor 5km/h és a VONATNAK MEG KELL ÁLLNI HA ÁTHALADÁSÁVAL A KÖZÚTI FORGALMAT VESZÉLYEZETETI.
Biztos, hogy az állomási útátjáró volt? Nekem inkább úgy tűnik, hogy az Gl-állami telepek mh. előtti átjáróban csattant, és a vonat feltolta az autót a peronig (néhány helyen már megjelent a képriport is).
>megyek is gyónni a forgalmi vizsgabiztosok oltárán...
Abszolút OFF: Gyónni nem az oltáron kell, hanem a gyóntatófülkében. Oltárra valamit feláldozni lehet (feláldoztam a szabadidőm a vasútfényképezés oltárán, pl.) De lehet valaki oltárára értéket helyezve is áldozni ... Lehet, hogy nem is olyan OFF?? :-)) ON
Ha Gödöllő állomás területén van a sorompó Tehát állomási útátjáróról van ugye szó. Gödöllőn ugye csak a kezdőponti oldalon van állomási útátjáró.
akkor a páros vonatokat vagy Keleti vagy Isaszeg értesíti Igaz; bejáró-vonat-személyzetét-élőszóval ... megyek is gyónni a forgalmi vizsgabiztosok oltárán...
a páratlanok megállnak Gödöllőn, és a gödöllői fszt értesíti. Ez viszont jó kell, hogy legyen... F2;3.7:"a kijáró vonat személyzetét Írásbeli rendelkezéssel köteles a forgalmi szolgálattevő értesíteni."
Olyan inkább előfordulhat, hogy az állomásközbe már kihaladt vonat nem volt értesíthető a hibás fénysorompóról. Ebben az esetben a vonat bizony a megengedett menetrendszerinti vagy pályasebességgel robog keresztül a nem fedezett átjáróban.
Vagy a vonatindító állomáson vagy a sorompót megelőző állomáson. Ha Gödöllő állomás területén van a sorompó, akkor a páros vonatokat vagy Keleti vagy Isaszeg értesíti, a páratlanok megállnak Gödöllőn, és a gödöllői fszt értesíti.
A rendszer tudtommal a biztonság felé hat, azaz olyan nehezen képzelhető el, hogy visszajelentést nem kapsz, mert akkor kint is (a sorompónál) megáll az élet: áramszüneted van. Ha lesz időm, belemélyedek.
Ha nem működik a fénysorompó, a vasút részéről is megvannak ugye a megfelelő szabályok (max 5 vagy 15) - 15-nél viszont nincs akkora csattanás, hogy két ember ottmaradjon... Éppen ezért én nem hinném hogy műszaki hiba vezetett volna a balesethez.
Többször, több helyen előadtam már ezt az agymanésemet: a járművezetői jogostívány megszerzésének legyen része a vasútszimulátor is. Próbáljon egy - nem túl gyorsan, csak mondjuk 60-as tempóval - haladó szerelvényt lefékezni az útátjáró előtt.
> Csak egy kis helyesbítés NEM a Mátra Volán busza volt hannem a Hatvani Volán-é. <
A Mátra Volán, mint tulajdonos az egyik újságcikkből származó nem egészen téves információ volt. Utána érdeklődtem a kocsinak így megtudtam, hogy az Ik 266-ost a Mátra Volán szerezte be 1987-ben, ám 1991-ben - mikor a cég három részre bomlott - a Hatvani Volánhoz került.
A kórházban meghalt az a 87 éves férfi, akit autójával együtt elsodort a vonat egy vasúti átjáróban Egerben. Az idős ember autója éppen a vasúti síneken robbant le: a vonat akkor sodorta el a gépkocsival együtt, amikor az autót próbálta letolni a sínekről, a Leányka úti átjáróban. A férfit súlyos sérülésekkel szállították el a mentők; az idős ember a kórházban elhunyt.
16:50-es személlyel jöttem, Szárligetnél fél órát dekkoltunk, két kisgyerek az ajtóhoz volt tapadva és kommentálta, hogy éppen melyik része jön az emberkének, már ami felismerhető is volt a sok cafat között...
Tatabánya ezen részén már gázoltak el jó pár embert. Nem tudom még, hogy öngyilkosság vagy sem, de ha az ember már annyira át akar menni a síneken, akkor ha lehet, ne kanyar előtt menjen át, vagy legalább nézzen körbe jól, vagy ami a legjobb lenne, át se menjen! Inkább sétáljon pár száz méterrel arrébb, ahol van normális gyalogátkelőhely...persze ha! ér ennyit a saját élete...
Az Index információi szerint a Budapest és Győr közötti vasúti fővonalon, Szárliget és Tatabánya állomások között az északi vágányon a 946. számú Arrabona IC egy férfit elgázolt néhány perccel délután öt előtt. Az áldozat a helyszínen meghalt.
A két állomás között csak egy vágányon járnak a vonatok 20 km/h sebességgel, előre láthatóan legalább este 7-ig.
Hát azért annyi "piával" nem megy el egy vonat, de érdekes tényfeltáró-oknyomozó riportsorozatot lehetne indítani, Magyarország alkoholistái a magyar vasútért címmel :)
Nos, ilyenkor kell-és minden emberi baromság okozta balesetért-kiszámlázni a vasút kárát, a mozdony javítási kôltségét, a forgalom állása miatt százaknak elvesztegetett idejét, és jelzálogra terhelni hitelként, hogy fizesse húsz évig. Szerintem lehetne példát statuálni veluk.
Kis telefonálgatás után kiderítettem,hogy az átjáróban robbantak le és nem sikerült kitolni,mivel mindkét oldalra emelkedőre kellett volna tolni.
Ezért visszamentek kocsmázni TOVÁBB és úgy voltak vele,a vonat majd megáll.A vonat nem bírt megállni.Úgy hallottam,hogy a Tauruson keletkezett kárt a kocsi biztosítója állja.Azt hiszem a zsebükbe nyúlhatnak:-)
"A zárt vasúti pályán gyűrt maga alá egy személygépkocsit pénteken este a Münchenbe tartó nemzetközi gyorsvonat a főváros XI. kerületében - közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság. A Kőérberki úti, sorompóval ellátott vasúti átjáróba egy Mitsubishi Galant hajtott, majd pedig a zárt pályán kezdett el haladni. Szemtanúk észlelték az esetet, a sofőrt és az utast kiszállították, eközben lámpával kezdtek világítani, figyelmeztetve a veszélyre a vonatokat, ám a Keleti pályaudvarról érkező gyorsvonatnak esélye sem volt időben megállnia, nekiütközött a személygépkocsi hátuljának és száz méteren át tolta maga előtt. A Siemens mozdony alá hátuljával begyűrődött Mitsubishit a rendőrségi helyszínelés után a tűzoltók szabadították ki, majd pedig daru segítségével emelték vissza a húsz méterrel odébb lévő, magasabban fekvő útra. Emiatt egy időre a Repülőtéri utat le kellett zárni. A munkálatokat nehezítette, hogy a vasúti pályát és a Repülőtéri utat egy fás-bokros terület választotta el. A Fővárosi Tűzoltó-parancsnokság tájékoztatása szerint mind a sofőr, mind az utas ittas állapotban volt."
Hory András, a Trianon utáni Magyarország bukaresti követségének első vezetője (úgy tudom, nem volt követi rangban) utal könyvében arra, hogy Romániában az első világháború után nem állították helyre rendesen a felrobbantott hídakat. Ugyanakkor "hatalmas amerikai mozdonyokat vettek" .(gondolom a 140,0 sor.-t)
A gyengén helyreállított hídak nem bírták a terhelést, egymás után több is leszakadt. Az első eset Valea Laránál (Bukarest-Brassó vonal) történt.
Az alatt a vonat alatt szakadt le, amivel Horynak Sinaiába kellett volna mennie, de lekéste, mert egy hölgynél volt.
Állítólag utána őrséget állítottak a hídakhoz, több helyen meg átszállást vezettek be.
A könyvből hírtelen erre emlékszek vissza.
A képen levő mozdony viszont nem a 140,0-s, szerintem valamilyen porosz, vagy bajor gép.
Hegyesben menesztenek. Budaörsön nem. Mind a két helyen a vágányokon kell átcsatangolni a peronokhoz. Sőt Budaörsön azért nagyobb sebességgel is közlekeddnek a vonatok. :S
Gittrágás. A 2. vágányról induló vonat egyáltalán nem jelenthet veszélyt a gyalogosokra. Teljesen mindegy ki meneszt, max. 20-al fog átmenni az átjárón, úgyhogy szerintem ez egyáltalán nem veszélyes...
Talán annyi játszott közre a dologban, hogy mikor ezt bevezették még igencsak friss volt az állomás átépítése, lehet hivatalosan még át sem adták...
Meg nem erősített infók szerint Cegléden azért maradt meg a menesztés, mert a II.-III. vágányt csak vágányokon keresztül lehet megközelíteni. Arra külön kiváncsi leszek, hogy a video-megfigyelő rendszer üzembehelyezése után mi lesz, mert egy kamera pont erre a "gyalogátkelőhely"-re is/fog rálát(ni).
Nem voltam elég figyelmes, csak a bazinagy lámpára figyeltem az nekem olyan amerikás! Így aztán a nyílvánvaló részletek elkerülték a figyelmemet, plusz közben brutál izgalmas volt az F1 is.
A kép hangulatából szerintem inkább Közép- vagy Délamerika. Talán Mexikó?
Amúgy egész nyugodtan rabold csak az időnk! Ha esetleg a Balesetek a magyar vasút történelmében írói-olvasói nem kedvelnék az amerikai baleseteket, jöhetnek az Amerikai vasutak topikba is :-))
A MÁV ezirányú hozzáállása ismert. "Miénk volt, selejt lett" Én személy szerint annak örülök hogy >>legalább<< a gépekből megőriznek egy-egy (szerencsés esetben több) darabot a Füstiben.
A MÁV vezetősége szerintem nincs tisztában azzal, hogy akármennyire b**szák el a dolgokat, attól még nagyon sokan szeretik a vasutat(, és szeretni is fogják sokáig). Jómagam is beletartoznék a "Sok hülye aki pénzt ad értük" kategóriába =), ha lenne a MÁVnak egy hasonló boltja. Így marad az, hogy "kukázok" a GF-eken =)
>Ebből gondoltam, hogy a fémet meg beolvasztották. Pedig szép lenne a gyűjteményben...
OFF: Londonban van egy bolt, ahol a vasutakról leszerelt-kiöregedett-amúgy kidobnák dolgokat árulják, és a sok hülye szép pénzt ad értük. Így vettem egy csomó dolgot, ami a brit vasutak fénykorához tartozott...
Nálunk ez nem érné meg?? Úgy emléxem, volt valami ilyesmi bolt, a MÁV inkurrenciáit árulta, a Ráday utcában. De ott csak csengőreduktor trafót, villanykapcsolót meg rossz csavarhúzót láttam. Így persze hogy nem éri meg.
Pontosabban átpördült, csinált egy bukfencet előre! Átfordulás közben a vonat első kocsijának az oldalát feszakította. Szerencse, hogy a folyosó felöli oldalon és nem volt ott senki.
Ez volt a menetirány szeinti eleje. A tetőn átfordult.
Az tulajdonképpen két baleset volt. 1992. január 7-én 14 óra 11 perckor a V43 1055 psz. géppel az élén Budapest felé tartó 50171 sz. tehervonat Vámosgyörk - Hort-Csány (két külön falu a vasút két oldalán, az állomásuk viszont közös) között, a 825 sz. szelvényben lévő átjáróban (AS 825?) elgázolta a Mátra Volán BY-26-96 frsz. autóbuszát, mely a Gyöngyös - Hatvan járat teljesítése közben a 3201 sz. úton Atkárról Csányba tartott. (A 3201 az Atkár - Csány közötti összekötő út.) A tehervonat kisiklott, roncsai a jobb vágány űrszelvényét is elfoglalták. Ezekbe ütközött bele a szinte a kisiklás pillanatában érkező V43 1024, amely az 594 sz. Sopron - Miskolc gyorsvonattal a borsodi megyeszékhely felé igyekezett. A V43 1024 kisiklott és a pálya mellé borult. Az autóbusz öt utasa és vezetője (utóbbi a kórházban) meghalt, nyolc utasa megsérült, közülük kettő életveszélyesen. Könnyebb sérüléseket szenvedett a gyorsvonat mozdonyvezetője és egy utasa. A vasúti pályát a roncsok eltávolítása és a helyreállítási munkák elvégzése után január 10-én, 14,30-korí adták vissza a forgalomnak.
Áhh, vacak műanyag =)) Faalapút pedig láttam (vasutasok által) - régi utasításokkal együtt - elégni. Ott szakadt meg a szívem! Szép darabok kerülhettek volna a gyűjteményembe.
Ebből gondoltam, hogy a fémet meg beolvasztották. Pedig szép lenne a gyűjteményben...
"1992.01.07 Hortcsány" Úgy tűnik, inkább Csány-Hort, de Hortcsány semmiképpen sem. Legalábbis erre utaló nyomot nem találtam. Nem a te adatbázisod a rossz? Vagy a Ksh nem tudna valamiről?
Valamikor a 80-as évek végén vagy a 90-es évek elején történt egy súlyos baleset Hort-Csánynál és a 80-as vonal forgalmát részben vagy egészben a Vámosgyörk - Újszász vonalra terelték. Van erről a terelésről képe valakinek? Kíváncsi lennék arra, hogy milyen lehetett, amikor pl. két miskolci gyors keresztezett Jászapátin. :-)
Vannak ilyenek, írások is születnek róluk, mégis még mindig vannak ilyenek. A tanulság a körülmények ismeretében, hogy felesleges írni. :( Mivel a SzMK nem tartalmaz szelvényszámokat, nem egyszerűen derül ki, hogy bibis a rendelet.
Idézet: És egy "kis" adalék a végére. 2008.október 02-án Ceglédről a 4:54-es vonattal mentem Nyíregyházára. Míg a vonat indulását vártam a hatodik vágányra egy Nyugatiba tartó személy érkezett. A távolban ekkor megcsillant egy másik vonat lámpája, amiről később kiderült, hogy tehervonat volt és az ötös vágányon szándékozott áthaladni. A hatodik vágányról a személy kiindult, mikor beleüvöltöttek a hangosbemondóba,hogy: "Hatos azonnal álljon meg! Ötösnek szabad a kijárat! Hatos azonnal álljon meg!" "Hatos" villámgyorsan megállt és kisvártatva elhúzott mellette a tehervonat. Néhány nappal ezután, mikor bekövetkezett a monorierdei tragédia, átvillant az agyamon, hogy kishíján én is hasonlónak voltam szemtanúja. Elképzelni sem merem, hogy mit művelt volna egy telepakolt, teljes sebességgel száguldó tehervonat az előtte éppen csak elinduló személyvonattal..
Amiket itt leírtatok, hát ilyenkor szégyellem magamat a kollégáim helyett is, hogy a jelzési utasítás alapjaival (is) ennyire nincsenek tisztában... :-(((
Azok írója hónapról hónapra bizonyítja be magáról, hogy azt sem tudja egyes állomásoknak mi a pontos neve, illetve éppen hol vannak. ( 1ac)
...vannak más csatornák is .
Vannak. Amikor annyira kiakadtam, hogy felhívtam az illetékes pályamestert, és jót veszekedtem vele az egyik lassúmenet eleje-vége jelző nem megfelelő oldalra való kitűzése miatt, érezve, hogy nagyon igazam van, annyit mondott: megnézzük mit tehetünk. Fél óra múlva már az ellenkező irányú eleje-vége jelző is a rossz oldalon volt.
Tudok pozitív példát mondani, bár lehet, hogy ez a szabályt erősítő kivétel. Szeged és Kiskunfélegyháza között felszállt hozzám a fő-fő PFT főnök (jelenlegi beosztást és munkaköri megnevezést ne várjatok, nekem már csak PFT marad). Amikor elsírtam neki a bánataimat a rossz kitűzésekről, szelvényszám szerint írta a táblákat, másnapra pedig helyreállt a rend. Ez az idei felújítási kampányban volt.
Volt már olyan, hogy rendelkezést nem kaptam róla, egy megállónál mégis kint volt a lasúmenet előjelző. A lassúmenet eleje jelző és a vége sem volt kint, viszont a munkások a pályán dolgoztak, ívben és jóval általános fékúttávolságon belül. A fordulóállomáson találtam a gépen egy ottfelejtett írásbeli rend. vjv példányt és azon olvastam, hogy 12-14 h-ig volt 40-es lassújel azon a helyen, de én 14 20 körül jártam ott...és meglepődtem a sárgaruhásokon...
A vitaindító hozzászolásra-ami szerintem felesleges volt- visszatérve: A fővonalak mentén lévő táblaerdőbe beletűzögetni egy egy változó helyszínü munkavédelmi lassúmenetet, hát ez maga az agyrém. Különössen ha nem is az üzemeltető végzi a tényleges munkát, hanem valamelyik Máv-leányvállalat helyszínt kevésbé ismerő építésvezetője.
De a feladat adott. Ezt valahogy meg kell (kéne ) oldani, azért (is) van ott.
Ha észlel hiányosságot, ellentmondást, ne legyen rest és irjon eseménykönyvet, vegye fel a kopcsolatot az illetékessel vagy vannak más csatornák is .
Jó lenne, ha egyszer végre akár egy balesetvizsgálói útijelentés megküldésének lenne foganatja. (Van olyan hiányosság kiemelt fővonalon, aminek a legkülönfélébb bejelentések ellenére 9 éve képtelen a hálózatüzemeltető a megszüntetésére.)
"...Nem tudom ki mondta Neked ezt az állatságot, hogy kilökték. A nő akkor vette észre, hogy lekéne szállnia mikor a vonat elindult, és úgy döntött, hogy még leugrik. Aztán így sikerült Neki. Agyrázkódást kapott. Ennyi."
Érd- elág - Tárnok közt a 15-ös útátjáróban egy szegény gyalogos volt az áldozat. Fény és (Fél!)félsorómpóval felszerelt átjáró melletti "majomfórdítós" gyalogátjáró. Csak remélni tudom hogy így akarta az áldozat.
...Addig az infrastruktúra használóira sem vonatkoznak a közös játékszabájok???
Hova vezet ez?
Honnan tudja biztossan a szegény mv , hogy a kitűzött (jól, rosszul, sehogy) lassúmenetet felül kell bírálnia? Majd ha porzik a vonat a sínek mellet akkor mit gondoljon?
És szegény mv-t még az érvényes lassúmenetkimutatás sem mindíg segíti , hiszen ezek sokszor nemhogy egymással, de még önmagukkal sincsenek összhangban.
Ha észlel hiányosságot, ellentmondást, ne legyen rest és irjon eseménykönyvet, vegye fel a kopcsolatot az illetékessel vagy vannak más csatornák is .
Olyan sok idő nem telt el az uj F.1. hatálybalépését követő táblázgatás óta...
:) Igazi "monitorelőttülök - mindentudok" mondat. Még a fény főjelzők esetén is kritikán aluli a helyzet. Attól, hogy kicseréltek pár sárga táblát, még igen súlyos hiányosságok vannak.
Jól tudod. Csakhogy a pálya menti jelzők, jelzések már olyan mértékben hiányosak, hogy rendbetételük kapcsán hálózati szinten százmilliókról beszélnek. Jelentgetni lehet, intézkedés általában nem történik. Ha mindent jelenteni akarok, egész úton folyamatos kapcsolatban lehetek a forgalmi vonalirányítóval. Ha lenne értelme, talán.
Mintha arra is lett volna példa a vasútnál, pályafelújítás után a sok aktatologatás közben elfeledkeztek visszavonni a kitűzött lassújeleket, pedig a pályát rendben megcsinálták és nem volt indok a megtartásukra. A mozdonyvezetők meg persze nem tartották be, de nem is csinált belőle ügyet senki, mert tudták, hogy ott lehet menni.
A közúton sokaknak nem volt kedve egész úton 90-nel menni. Egy páran már nincsenek közöttünk.
Sokaknak nem volt kedve lakott területen 40-nel menni. Akiket ők ütöttek el, páran már nincsenek közöttünk.
Útlezárásnál sokaknak nem volt kedve 30-cal menni. Néhány munkás már nincs közöttünk.
(Egyébként meg büszke lehetsz magadra. Tudtommal megvan annak is a lehetősége, hogy diszpécser/menetirányító/vagy akit ilyenkor értesíteni kell, értesíted, hogy ez és ez a tábla "kint maradt". Mi is jártunk már így, hogy ott felejtettünk egy 80-as macisajtot, jött a telefon, h x.y. mozdonyvezető jelentette, hogy... És valóban.)
Többeknek!pl; megyek az utcán és látom, hogy valaki ver egy embert, üti,rugja, majd a földön fekvő emberbe párszor belelő, számomra egyértelmű, hogy gyilkos,noha jogerős ítélet még nincs ellene, pénz,p,p és lehet,még felmentés lesz a vége,mert ugye, mindent bizonyítani kell és nincs szemtanú aki a vádat megerősítené,tehát szabad a pálya a jogászoknak pro és kontra.
A monori eset( meg a nagymarosi,szőnyi stb)sok-sok kérdést tesz fel,mint munkafegyelem,megbízhatóság,egységes szakmai háttér stb. Igaz,miért is nem volt áll.táv.kzl.?,miért nem intézkedtek a szakmai ismerettel rendelkező emberek a legjobb belátásuk szerint?,vajon annak idején az erősáramú kábel visszaforgatását (Monor)milyen szempontok alapján végezték szabálytalanul?,vajon miért hagynak jóvá logikai ellentmondásokat,nem egyértelmű rendelkezéseket tartalmazó utasításokat?,vajon a megbízható,kiforrott berendezéseket,technológiákat miért engedik leromlani és miért erőltetnek nagyon drága,kiforratlan,megtérülési idővel nem rendelkező(elfogadható időn belüli megtérülésről van szó) beruházásokat?. vajon a meglévő infrastrukturát(pálya,bizt.ber.) miért engedik folyamatosan leépülni és miért csinálnak" kirakat" vonalakat és berendezéseket?
Talán túl sok az érdekelt az állami fejőstehén fejésénél, és legutolsó szempontok egyike lesz,lett, a biztonságos közlekedés feltételrendszerének a megléte ill.meg-teremtése.
Eloltották a Biatorbágy és Herceghalom között felgyulladt mozdonyt. A kocsik nélkül Sopronba közlekedő - GYSEV tulajdonban lévő - villanymozdony egyelőre ismeretlen okokból gyulladt fel a nyílt pályán, a 100-as út mellett.
A balesetben senki sem sérült meg. Az anyagi kár mértékét még nem tudni, de elérheti az 50 millió forintot is. A helyszínre vonult 8 tűzoltó jelenleg a felhevült mozdony lehűtésén dolgozik. A hírügynökség úgy tudja, hogy a tűz az alváznál keletkezett, majd a belső részek is lángra kaptak. A baleset a vonatközlekedésben nem okoz komolyabb fennakadást, az utasokat - Biatorbágy és Herceghalom között- dízelmozdonyok szállítják a másik vasúti pályán.
Aha. Mégis, a büntetőjogi felelősségről kiknek kellene szerinted dönteni, villanyszerelőknek vagy mérnököknek?! Végül is, kitaláltak már ilyet, tudod, a Rákosi-korszakban...
Természetesen a jogászok kikérik ilyenkor igazságügyi műszaki (ill. vasúti) szakértő véleményét a műszaki szakkérdésekről - lásd Be. - de ez nem jelenti azt, hogy a döntést át lehetne engedni! Ez a döntés ugyanis nem arról fog szólni a végén, hogy adott műszaki esemény megtörtént-e és hogyan (ezt, ha minden jól megy, a szakértők megnyugtatóan el fogják dönteni), hanem arról, hogy a konkrét büntetőeljárás alá vont személy egészen pontosan mit tett (ennek bizonyításában a szakértői vélemény csak egy bizonyíték a többi között), ezen tette a Btk. valamely tényállásába ütköztethető-e, ha igen, akkor azért a bűnössége megállapítható-e. Ha erre is igenlő a válasz, akkor pedig sor kerül az összes enyhítő és súlyosító körülmény figyelembe vételével a büntetés kiszabására.
Ehhez a munkához talán nem árt némi jogi képzettség...
mivel valakik nem engedélyezték az állomásokkénti közlekedést.
Sok-sok egyéb más szakmai kérdés is felmerült még ezen kívül, amihez semmi köze nem volt a mozdonyvezetőnek. Én továbbra is kitartok amellett, hogy ezért a balesetért nem egyetlen ember hibáztatható. Várjuk meg, mit állapítanak meg a vizsgálat alatt!
Ezt a "ráhúzzák" szót ne tessék félreértelmezni. A hírek előzetesét hallottam, láttam, ott említettek pár részletet ezzel kapcsolatban, kiváncsi voltam én is a részletekre. Mint utólag kiderült, nagyobb volt a füstje, mint a lángja...
Felírtam ide is, hátha érdekel valakit.
Még semmi konkrét dolog nem történt, megindították az eljárást, a védő ügyvéd foggal körömmel tiltakozik, fellebeznek...soká lesz ennek vége.
A mozdonyvezető továbbra is szabadlábon védekezhet.
"A ráhúzás már megtörtént, most vádlottként tekintenek rá."
NEM!
Legalább itt legyünk pontosak: jelenleg gyanúsított. Vádlott akkor lesz - ha lesz -, amikor az ügyészség a nyomozás végén, az összegyűjtött bizonyítékokat értékelve vádat emel ellene. A kettő közötti átmenet messze nem automatikus...
"igen hamar ki kellene tudni mondani, hogy ki vagy kik vétkeztek."
Ez sem olyan egyszerű, mint gondolnád. Nagyon sok múlik azon, mit - és milyen meggyőzően - mond majd az igazságügyi vasúti szakértő.
Ez nem ráhúzás, hanem tény, hogy nem 15-el ment el a nem működő bizber mellett, nem belátható pályaszakaszon. az utasok tudatos veszélyeztetésének elkerülése minden egyéb szabályt felülír. KÉRDÉS AZ, hogy a további felelősök nevesítése megtörténik-e, mivel valakik nem engedélyezték az állomásokkénti közlekedést.
"Késések várhatók a Szolnok - Debrecen vonalon Karcag- Püspökladány között baleset történt, amelyben érintett az IC 654-es vonat is, emiatt az InterCity jelentős késéssel közlekedik. A baleset miatt a Szolnok-Debrecen vasúti vonalon közlekedő személyszállító vonatok menetidejében 10- 15 perces késések várhatók.
Én is tapasztaltam, hogy mennyire nem "rajonganak" a forgalmistáktól kezdve a mozdonyvezetőkig sokan a Pft-s szakszolgálatért. Biztos van is okuk egynémelyiknek DE: ha már eleve úgy kezdik a forgalmistáknak is a betanulási idejüket (ezt egy akkor még kezdő forgalmista mesélte el nekem!), hogy a Pft-ben soha nem bízzál és eleve ez egyfajta elterjedt nézet, akkor én próbálhatok akármit jót is csinálni, SOHA nem fognak rám másként nézni, mint egy Pft-s egyénre, akinek a szava egy fabatkát sem ér. Ennek ellenére panaszt nem hallottam rólam, míg az előző helyemen voltam, sőt okot sem adtam, hogy én is csak egy Pft-s legyek (legjobb tudomásom szerint!)
Lassújel kitűzés: az a pályamester aki nem tudja kitűzni vagy kitűzetni egy munkavédelmi lassújelet, az gondolkozzon el azon, hogy mit (kit) is veszélyeztet! Bizony volt kétvágányú pályán FKG-s vágányzáram, melletünk 100 vagy 120 km/h sebességgel mentek a vonatok, előfordult, hogy munkavédelmi lassújel volt a szomszédos vágányon, de volt amikor nem volt. Ha volt is, bizony párszor a mozdonyvezetők is volt, hogy akkor kezdtek hirtelen fékezni, amikor elérték a gépláncot (lassújel előjelző közel megfelelő távolságra volt kb.900-1100 m-re!), nemegyszer a vezetőállás világítást láttam kapcsolni fel-és le, az oko(ka)t csak sejtem. Ha nem volt lassújel, hát meg lett oldva úgy is. Persze volt, hogy reggel tudtam meg, hogy este jön a géplánc, se kitűzés, se semmiféle előkészület, s még ... Persze ilyenkor nem volt munkavédelmi lassújel, mert a "gép valahonnan odaesett és akkor hamar gyorsan dolgozzunk vele, hol kellene legsürgősebben szabályoztatni" eset jött elő. De ez még a kft-sítés időszaka (2004/5) előtt volt, tán igaz sem volt.
Volt, amikor vonalbeutazáson voltam, nekem is az égnek meredt a hajam, hogy némely Pft-s dolgozó hirtelen belép az űrszelvénybe, valami gép nagyon közel van az űrszelvényhez stb. Dehát az emberi hülység határtalan, ahogy tartja mondás is.
Nem értesz egyet, de leírod lényegében ugyan azt, amit én.
Nem értek egyet azzal, hogy feltétlen ellenszenv alakult volna ki a mozdonyvezető és a PFT munkatársai között.
azt többször tapasztaltam, hogy ők igen sűrűn játszanak a sajátjukkal
Vagy egy számodra láthatatlan harmadik fél az övékkel.
a topikban meg azt látom, hogy szerintük meg a nagy kékvason pöffeszkedők teszik ezt...
Egyvalaki írt itt hasonló értelemben. Végül is igen, amennyiben így értelmezzük, igazad van, szerencsétlen ferdítése a dolgoknak. Én nem így értelmezném, próbálnék a sorok mögé látni. Tudod, mint egy kis utcában a motoros. A nagyinak ámokfutó, mert "eszementen száguldozik, pedig játszótér is van a közelben", a kamasznak nyúl, mert "csak eddig meri kihúzatni", a rendőr meg mér ötvenet.
Mert én nem vitázni jöttem ide,hanem egy kéréssel.
Megértem azt, ami téged ezeknek a soroknak a megírására inspirált. Értsed meg te is, hogy ennek a kérésnek nem hozzánk kell szólnia! Mi utasítások alapján dolgozunk. Le van írva, hogy a "Vonatokat az előírt sebességgel kell továbbítani!" Akkor is, ha ez nekünk a "kékvason" (nem is tudom, hányszor vezettem szolgálatilag kék színű mozdonyt... :) nem sokszor...) nem tetszik. Én pl. sűrű ködben legszívesebben megállnék. De nem tehetem, nekem menni kell, mintha ott sem lenne. Azokat kell megkeresni, akik ezt a sebességet számunkra meghatározzák.
Szerintem ezt a vitát zárjuk le! Mert én nem vitázni jöttem ide,hanem egy kéréssel. De ha nem akkor nem. Én végzem a saját munkám. A kék gépes kollégák is a sajátjukat. Eddig nincs baj,amíg nincs. Csak ha baj van,akkor az lehet,h életbe is kerülhet.
FKG(Felémítmény Karbantartó Géplánc) Sárga gépek. Oldalukon: ASA+Pályaszám KIAG+Pályaszám AG+Pályaszám ARG+Pályaszám AKT+Pályaszám AR+Pályaszám ÁK+Pályaszám Ezeken a gépeken vagyok gépkezelő. Semmi közöm nincs a vezetékekhez. Kivéve ha kollégák rajta hagyják és sikerül leszakítanom. Akkor le kell szállnom és eldobni a picsába,mielőtt kárst csinálna a gépben.
Nem értesz egyet, de leírod lényegében ugyan azt, amit én. Ki érti ezt?:)
Nem az integetésről, meg az akolszagról van szó, hanem arról, hogy igen kellemetlen és nehéz helyzetbe hozza egymást a két fél azzal, hogy egy helyen és egy időben van. Pláne ha az egyik fél nem tart be valamilyen szabályt.
Én a magam részét ismerem és tudom, nem szoktam játszani a sárgába öltözött emberek életével, de azt többször tapasztaltam, hogy ők igen sűrűn játszanak a sajátjukkal.
Ezzel szemben itt, ebben a topikban meg azt látom, hogy szerintük meg a nagy kékvason pöffeszkedők teszik ezt... Ki érti ezt?:(
A tapasztalataim szerint ezt néhány évtizedes kitartó munkával sikerült elérni.
Nem értek egyet. Volt több igen necces helyzetem sárga gépekkel, és sárgába öltözött emberekkel. Kis gépek a pályán felejtve, sárga ruhás emberek számomra hajmeresztően kis távolságra, látszólag abszolut nyugalomban a pálya környékén, illetve ránézésre igen későn az űrszelvényből kilépve. Gyanítom azonban, hogy legtöbbször ez inkább szervezési - értekezési probléma. Én mindig intek nekik, és ők mindig visszaintenek (nem-nem, szó sincs középső ujjakról!). Szükségünk van egymásra munkaügyileg, azaz valahol csak egy falka lennénk.
A lassúmenetekről: Ausztriában 160-nal dönget el a vonat a "baustelle" mellett, nyilván mindenki tudja, hogy mire kell figyelni, vigyázni. Nem azért, mert előírják neki, hanem azért, mert nem akar meghalni. Ha van munkavédelmi lasújel, és az az Álomvasút által igen szemléletesen leírt, helyes módon van bevezetve, és jelezve, természetesen mindenkor betartom. Ha nincs, hát, kadétkoromban lassan mentem. Aztán a mestereim nagyon helyesen a fejembe verték, hogy a sebességet a mozdonyvezető általában nem saját hatáskörben határozza meg (ebből a célból külön tartanak és fizetnek egy csomó vasutast), így "kitűzés szerint" kell közlekedni.
Te itt most azokat az infrásokat képviseled, akik lefelé néznek és nem biztberesek. A pályamestertől kezdve az előmunkáson át a munkagépvezetőig. Ha nem kívánod ezt a tisztet, akkor árnyald a képet, hogy ki is vagy te a sárga gépes csapatból, mert szvsz sok forgalmi és gépész dolgozónak egy és ugyanaz a csapat.
A jelzőket ki kéne tűzni! Nem a bokor mögé, hanem úgy, hogy az előírt távolságból láthatók legyenek. Jelzőket!!! Nem egy szürkésbarna lemezt. Az előírt oldalra és távolságra. Az előjelzőt nem 200m-re, és nem is 2000-re, hanem ahová kell. Nem fejjel lefelé, mert egész más az értelme, illetve úgy nincs is. A megfelelő oldalát a kellő irányba fordítva. Stb....
Ahhoz képest, hogy az évek óta kitűzött lassúmenetjelzők sem oda és úgy vannak elhelyezve, ahová és ahogy kéne, ezek túl nagy igények a részemről.
(mert annyit ugye nem gyalogolunk azokkal a táblával)
Ez nem a mi feladatunk. Ez megmarad a pályamesternek! Mi kirakjuk a gép elejére a táblákat amit megkövetelnek. A mi munkánkat megpróbáljuk elvégezni normálisan.
Meg attó,h ő nem sárga gépet vezet,hanem kéket,nem hiszem,h különb nállunk. Mi is úgyanazzal a papírral rendelkezünk szinte,mint ők. És nem hiszem,h verni kell egyeseknek a mellét a földhöz,h mi miért csak 70el megyünk. Neki kötött a munkaideje.Neki nem kell ám aggódni,h késik. Ez már úgy is általános,h a vonatok késnek! Hogy miért az már a mi feladatunk lenne megszüntetni. De amíg a nagy UF nem ad rá ámment. Mi nem dolgozunk,a vonatok meg késnek! Ennyi
úgy nyilítkoznak rólunk a "sárga"gépesekről,h ezek mi a f@szt kersenek itt
A tapasztalataim szerint ezt néhány évtizedes kitartó munkával sikerült elérni. Nevezetesen az előírt jelzőeszközök ad hoc jellegű használatával, az általános fékúttávolságra kitűzés negligálásával, a számtalan folyóvágányban végzett engedély és bejelentés nélküli munkával és a robogó vonatok előtti kényelmes keresztbe sétálgatással.
Csak bele kellene gondolni, hogy mennyire frusztráló az, ha nincs megfelelőn kitűzve egy jelzőeszköz (mert annyit ugye nem gyalogolunk azokkal a táblával) és emiatt berobban a vonat a melósok közé. Na emiatt nem szereti a mozdonyvezetők többsége, ha munkavégzést lát a vágányokon.
Csak azt jobban tudod,h addig amíg a forgalmista,meg a mozdonyvezetők egy rész(TISZTELET A KIVÉTELNEK)úgy nyilítkoznak rólunk a "sárga"gépesekről,h ezek mi a f@szt kersenek itt vagy minek jöttek ide,addig hiába raknak ki lassú jeleket! Ez sajnos tapasztalat! Csak éppen abba nem gondolnak bele,h mi azokkal a sárga csodákkal nem dolgoznánk,akkor lehet,h neki se kellene dolgozni,mert nem lenni min,és nem lenne kit irányítania!!!!!!!!!!!!!!!
Egyelőre azért még nem kell lassítanunk, mert sárga gépek vannak a másik vágányon. Azt nem lehet tudni, hogy dolgoznak-e, vannak-e emberek veszélyben. Ha úgy gondolják, hogy lassabban kéne menni, akkor sebességkorlátozást kell bevezetni. Ezt pedig nem a mozdonyvezetőknél kell kezdeményezni. Ha megvan, akkor a mozdonyvezetőt erről írásban értesíteni kell, az erre utaló jelzőket meg az értesítésnek megfelelően, szabályszerűen (nem úgy ahogy szokták) ki kell tűzni. Ha vége a melónak, akkor meg (nem úgy ahogy szokták) el kell távolítani.
Maszek véleményem szerint akkor is látott már szerintem a m.v. nagy része éjszaka vágányzárba gépeket dolgozni. Jó mi is megszegjük a technológiát. De ha ezt pedig nem szegjük meg akkor kár pályafentartást csinálni. Az esetek nagy többségébe sajnos nincs kö. És rajtunk csattan az ostor,ha pedig oda nem szülünk megfelelő mennyiséget. Munkavédelem: A vágányzárolt terület előtt általános fékúttávolságba általába kiraknak egy 5es előjelzőt.A szabalyzás kezedte és végpontjánál pedig kint van a lassújel. És sajnos ezt nagyon sokan csak "dísznek" hihetik. Mert nem sokan lassítsanak le. Ez az én tapasztalatom!
Nagyon szépen megköszönnék,ha vágányzár ideje alatt nem 120al száguldanának el mellettünk.Ugyanis az új szabályok értelmében nem köteles lassítani.
Talán másfelől kellene ezt a kérdéskört megközelíteni.
Nem a vontatójármű vezető mérlegelési lehetősége a 120-x km/h sebesség megválasztása, tekintve azt is, hogy legfeljebb a vágányzárról van információja, nem pedig az alkalmazott technológiáról, munkafolyamatokról. Vágányzár ideje alatt a régi szabályok szerint sem kellett lassítani, ugyanakkor a munkabiztonsági szabályok - elég régóta - nem változtak meg.
F2-15.14 KÖzlekedés önműködő biztosított térközjelzőkkel felszerelt kétvágány pálya helytelen vágányán
15.14.1 A közlekedés szabályozása független a helytelen vágányon történő közlekedés oktáól.Kétvágányú pálya helytelen vágányára indítható vonat személyzetét NEM kell Írásbeli rendelkezéssel értesíteni a helytelen vágányon történő közlekedésről illetve okáról akkor,ha a helytelen vágányra egyéni kijárati jelző,nyíltvonali bejárati jelző továbbhaladást engedélyező jelzése mellett lehet kihaladni.A vonat a kijárati jelzőn,nyíltvonali bejárati jelzőn kapott jelzés alapján a biztosított váltókra engedélyezett sebességgel kihaladhat,illetve áthaladhat a helytelen vágányra.
15.14.2 Ha a helytelen vágányra az egyéni kijárati jelző.nyíltvonali bejárati jelző továbbhaladást engedélyező jelzése mellett lehet kihaladni,akkor kétvágányú pályán az eőre látott vágányzárról a vonatok személyzetét csak a rendelkező illetve a vonatindító állomáson kell értesíteni,előre nem látott vágányzárról pedig ott,ahol a vonat a vágányzárolt vonalrész előtt utoljára megáll.A kapott értesítés,továbbá a jelzések alapján a járható vágányra a vonatok külön értesítés nélkül,a kijárati jelzőn,nyíltvonali bejárati jelzőn kapott jelzések alapján kihaladhatnak illetve áthaladhatnak.Nem szabad azonban kihaladni illetve áthaladni akkor,ha a kijárati jelző,nyíltvonali bejárati jelző az elzárt vágányra ad továbbhaladást engedélyező jelzést.
15.14.3 Ha a vágányzárról a vonatszemélyzetet nem lehetett érteíteni,akkor a vágányzárolt vonalrész kezdő állomásán a avonatot meg kell állítani, és a vonatszemélyzetet értesíteni kell a vágányzárról,továbbá arról,hogy a vágányzár melyik vágányon van.Az értesítés után a vonat a kijárati jelző,nyíltvonali bejárati jelző jelzése alapján a járható vágányra kihaladhat.
15.14.4. A 15.14.1-15.14.3 pontokban felsorolt szabályokat kell alkalmazni akkor is,ha az állomásköz egy térköznek minősül.
Továbbá a m.v-hez egy kérés akik itt vannak és olvassák írásom. Nagyon szépen megköszönnék,ha vágányzár ideje alatt nem 120al száguldanának el mellettünk.Ugyanis az új szabályok értelmében nem köteles lassítani.De ha szabály nem is írja elő.Szerintem jobb az óvatosabb közlekedés,mert a mostani Taurus,Siemens mozdonyok nagyon hallkak.És nem hiszem,ha jó lenne amikor sajnos a magyar kétvágányúpályán muszály vagyunk űrszelvényen kívűl is dolgozni,hogy a megvert pálya a hellyén maradjon és még kő is maradjon benne!És egy óvatlan pillanatban az ekét nem tudjuk visszaszedni.És akkor sajnos kész a baj,ami sajnos nem is kicsi lehet. Előre is köszike!Egy FKG-és dolgozó!
Önműködő biztosított térközjelzőkkel felszerelt kétvágányú pályán a helytelen vágányra jelzőkezeléssel külön értesítés nélkül ki lehet járatni a vonatot
Most megint azt gondoljátok, hogy kötözködöm pedig ez így ebben a formában megint nem igaz.
Csak az egyéni kijárati jelző vagy nyíltvonali bejárati jelző továbbhaladást engedélyező jelzése esetén.
Pl.: közös vagy csoport kijárati jelző esetén nem elég a jelzőkezelés.
Önműködő biztosított térközjelzőkkel felszerelt kétvágányú pályán a helytelen vágányra jelzőkezeléssel külön értesítés nélkül ki lehet járatni a vonatot.
"Addig stimm, hogy kimaradt a fázis, és nem indult el váltó, de mit értesz hamis végállás jelzés alatt?" Nem abban az állásban jelzi a végállást, amelyikben a csúcssínek ténylegesen állnak.
"Inkább villogni szokott, ha nincs ellenőrzése a váltónak. Attól, ha én kigyomlálok egy fázist az áramellátóból, nem szűnik meg a váltó ellenőrzése, csak ha állítani próbálom." Igazából a 2 fázisú rendszerben kicsit más áramutak alakulnak ki, és a jelenlegi 3f rajzok is mások, mint akkor, meg a problémát áthidalták már (és volt valami R fázisra kerülő feszültség esetén hajtóműindulásos probléma is, ami szintén megoldott kérdés már).
"Révfülöp állomáson azonban valami oknál fogva az egyik fázis kiesett a háromból, ami miatt nem indult el a villanymotor, ellenben megjelent a "hamis" végállás jelzés - szerintem azért, mert a váltó tényszerűen végállásban is maradt, csak épp nem a megfelelőben."
Addig stimm, hogy kimaradt a fázis, és nem indult el váltó, de mit értesz hamis végállás jelzés alatt?
"Ilyen esetben az irodai állítóberendezésen az armatúrában kialudt a váltó fénycsöve. Ezt a "kialvást" és magát a hamis végállást az egyik fázis eltávolításával sikerült előállítani."
Inkább villogni szokott, ha nincs ellenőrzése a váltónak. Attól, ha én kigyomlálok egy fázist az áramellátóból, nem szűnik meg a váltó ellenőrzése, csak ha állítani próbálom.
2: szvsz nagyon is, mert a helytelen vágány definíciója nem említ semmilyen menetrendi kötöttséget.
1.2.36. Helyes és helytelen vágány Kétvágányú pályán a kezdő vagy végpont felé tekintve egyaránt a jobb oldali vágányt helyes vágánynak, a másikat helytelen vágánynak nevezzük. Bp. Keleti pu. - Kőbánya felső, Kőbánya felső - Rákos fenti pálya és Bp. Déli pu. - Bp. Kelenföld között a kezdő vagy végpont felé tekintve egyaránt a bal oldali vágányt helyes vágánynak, a másikat helytelen vágánynak nevezzük.
"Remélem a nálam szakértőbb szakik ebből ki tudtak hámozni maguknak valamit! :-)" Talán...
"Eredetileg kétfázisú villamosmotorok hajtották a váltóhajtóműveket, egy különleges transzformátor segítségével." Scott-transzformátor a neve, és létjogosultságát szerzői jogi viták indokolták, ugyanis nem önszántából tervezett a vasút a háromfázisú hálózat végére kétfázisú rövidrezárt forgórészű aszinkron motort. Aztán amikor ez már nem volt probléma, akkor kiváltották a kétfázisúakat háromfázisúval.
"A tanulságok levonása során további vizsgálatokat rendeltek el a villamosmotoroknál, valamint megalkottak egy olyan műszert, ami vizsgálja a fázisok működését és megfelelő sorrendjét." Azt hiszem, ez után jelent meg a felcserelélhetetlenségi kapocsléc az állítóműházban és a fázissorrend-figyelő áramkör, a végén a helyes fázissorrendet figyelő jelfogóval (FS) (ez egy ÉS, NEM kapukból és RS tárolókból álló sorrendi hálózat).
"Ilyen esetben az irodai állítóberendezésen az armatúrában kialudt a váltó fénycsöve." A pultkockában az izzó. A többi stimmel. :)
Felhívtam Pörneczi Jenő nyugalmazott vasúti mérnököt, hogy pontosabb részleteket tudjak meg az 1980-as évek első felében bekövetkezett révfülöpi balesetről.
A Révfülöp állomás mellékvágányáról sárga-zöld jelzés mellett kijáró vonat mozdonyvezetője észlelte, hogy az egyik váltó a csonkába terel. A kis sebességgel haladó vonat még időben megállt, sem személyi sérülés, sem anyagi kár nem történt.
Révfülöp állomáson D55-ös biztosítóberendezés üzemelt, melyhez háromfázisú váltóhajtóművek "csatlakoztak". Eredetileg kétfázisú villamosmotorok hajtották a váltóhajtóműveket, egy különleges transzformátor segítségével. Ezt a transzformátort váltották ki azáltal, hogy háromfázisú hajtóműveket kezdtek telepíteni.
A háromfázisú motor telepítésekor a beüzemelés során meg kellett vizsgálni ("behasonlítani"), hogy a jelfogó állapotához képest jó irányba forog-e a motor. Ha nem, akkor meg kellett cserélni két vezetéket, ezzel megfordult a forgásirány.
Ezzel sokáig nem is volt gond, elég volt csak a beüzemelésnél vizsgálni a megfelelő működést.
Révfülöp állomáson azonban valami oknál fogva az egyik fázis kiesett a háromból, ami miatt nem indult el a villanymotor, ellenben megjelent a "hamis" végállás jelzés - szerintem azért, mert a váltó tényszerűen végállásban is maradt, csak épp nem a megfelelőben. Ilyen esetben az irodai állítóberendezésen az armatúrában kialudt a váltó fénycsöve. Ezt a "kialvást" és magát a hamis végállást az egyik fázis eltávolításával sikerült előállítani.
A tanulságok levonása során további vizsgálatokat rendeltek el a villamosmotoroknál, valamint megalkottak egy olyan műszert, ami vizsgálja a fázisok működését és megfelelő sorrendjét.
Remélem a nálam szakértőbb szakik ebből ki tudtak hámozni maguknak valamit! :-)
Ne keverjük össze a több vágányt és a több pályát. Önműködő biztosított térközjelzőkkel felszerelt kétvágányú pályán a helytelen vágányra (értsd: nem arra, amelyikre a vonat menetrendje készült) jelzőkezeléssel külön értesítés nélkül ki lehet járatni a vonatot. Amiről te beszélsz, az a több pályán való közlekedés lehetősége; pl. Kőbánya-Felső - Rákos között.
F.2. Függelékében van egy kimutatás, hogy mely kétvágányú pályákon lehet - a menetrendben megjelölt vonatokat - a vonatszemélyzet értesítése nélkül "a másik pályán" közlekedtetni. (Azt hiszem, 16. sz. Függelék)
Valaha úgy tanultam, hogy ilyenkor olyasmit kell kapnom, hogy nincs szembeirány, meg ... stb.
Várjunk csak. Az egy biztosított szolgálati hely, a biztbernek természetesen van térközcsatlakozása, így ha a jelző szabadot mutatott, abból az következik, hogy annak a vágányútnak a végén, ami be volt állítva, kifelé állt az irány. Remélem, nem gondolkodom rosszul. Emellett elvileg a vezér a jelzőből nem azt látja, hogy helytelenbe jár ki, csak azt, hogy 40-nel. Nyilván a kettő között szoros az összefüggés, de ma akkor sem jelzi a kihaladás irányát fehér lámpasor, mint régen, az irányjelzési rendszerben, és nyilván nem véletlenül.
Tehát én sem látom indokoltnak az írásbelit. Ez egy teljesen szokványos kijárás, jelzővel.
Kétvágányú pálya helytelen vágányára szabad jelzési kép mellett írásbeli értesítés nélkül ki lehet járni. Miért illetve mit körmölt az fszt.?, vagy rosszul értelmeztem valamit
>Ha nem vezetik be az állomástávolságot, akkor csak a mozdonyvezető hibázhat.
Nono...
Szobi vonal, vonat áll a jelzőn, ami a helytelen vágányra szabad kijárást mutat. Vezér néz a látható forgalmistára benn a házban. Forgalmista visszanéz, majd telefonál.
Vezér hallja a menetirányt a rádión: "Mér nem mész már a ..., amikor áll a jelző?" (az idézet nem szó szerinti, mert abból esetleg beazonosítható lenne a menetirány, tán a vezér is).
Vezér: -Valaha úgy tanultam, hogy ilyenkor olyasmit kell kapnom, hogy nincs szembeirány, meg ... stb.
Vezér kinéz forgalmászra, az telefont felvesz, aztán körmölni kezd, mint gép.
Erről beszélek! Bevezette az állomástávolságú közlekedést, tehát magára vette a felelősséget. Így ő hibázott. Ha nem vezetik be az állomástávolságot, akkor csak a mozdonyvezető hibázhat.
Ha nekem kell eldöntenem, hogy vállalom a felelőséget a további munkámért, vagy nem, valószínű nem rendelem el az állomástávolságú közlekedést. Ha nem rendelem el, akkor a mozdonyvezetőkön marad a felelőség, nekem csak ki kell állni és meneszteni kell egymásra a vonatokat. Ezért egy jó kibúvót építettek az utasításba. Így ment is meg nem is, hozott ajándékot, meg nem is, ruhában volt, meg nem is. Azaz Szőny után megtették az utasítás módosítását, meg nem is változott semmi.
Őszintén szólva nem tudom, hogy Debrecennek volt-e köze az ügyhöz? Ott a legsúlyosabb büntetést - a hozzászólásban említett 7 évet - a BC mot 376 motorvezetője kapta, mivel nem állt meg a biztonsági határ előtt a motorral. A tolatásban résztvevő váltókezelőket, gépkísérőt, stb. hol elítélték, hol felmentették az iratok szerint. A baleset halálos áldozatainak száma 10, súlyoson 7-en, könnyebben 18-an sérültek meg.
Ezután következett be a rákosi baleset, amely a sérültek számát tekintve, a maga 23 halottjával, 46 súlyos- és 76 könnyű sérültjével az egyik legsúlyosabb esemény volt a magyar vasutakon. Itt az első rendű vádlott beosztott őrt halálra, a másodrendű vádlott szolgálatvezető váltóőrt életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték. Az itt hozott súlyos ítéletben feltehetően közrejátszott a rengeteg halálos áldozat és a 122 sérült is. (Az ítélet végrehajtásáról illetve letöltéséről nincs információm.)
Majd jött Császárfürdő 26 halálos áldozattal, 20 súlyos és 36 könnyebb sérülttel. Itt a halálos áldozatok és a sérültek nagy számához - mely a rákosi ítélet alapján talán maga is elég volt a halálos ítélet kiszabásához - hozzáadódott karácsony másnapjának munkanappá nyilvánítása, mely alapján egy mesét köríthettek a szabotázsakciókat végrehajtó ellenségről. Ennek a mesének pedig a kétség kívül hibázó váltókezelő vált az áldozatává.
Az nem lehet, hogy a Debreceni baleset is közrejátszott az itéletben? Azért kérdezem ezt,mert a Tanulságos közlekedési balesetek című könyv, egymás után tárgyalja a 3 szerencsétlenséget ./ az általam elküldött könyvről van szó./ A 3 fejezet címe: Mi történt Debrecenben? Debrecen után Rákos. A forgalmi szolgálat nem tanult. Ebben azt irja a könyv szerzője, hogy egy éven belül három olyan súlyos balesetnek kellett bekövetkeznie, ami az egész Országot megdöbbentette. (Bár hozzá kell tenni,hogy a könyv 1968-ban íródott.)
Én már nem ismerem ki magam az új forgalmi utasítás fogalmaiban.
Amikor tanultam a vasutat, az állomástávolságú közlekedés az volt, hogy két állomás között nem volt egynél több vonat. Ha nincs egynél több vonat, akkor csak úgy tud belecsattanni egy vonat egy vonat hátuljába, ha olyan sebességgel megy, hogy a görbült térben utóléri saját magát.
Ha egy vonat két állomás között utólér egy másikat, akkor ott, a régi forgalmi utasítás szerint nem volt állomástávolságú közlekedés...
Azt hiszem, ezt kár volt megváltoztatni a mai forgalmi utasításban.
Persze, egy percig sem vitatom az eljárás tisztességtelen voltát, csak azt feltételezem, ha nincs a karácsonyi munkanap, a váltókezelőt - a Rákoson 1952. június 4-én bekövetkezett balesetben szintén halálra ítélt váltókezelő példáján okulva - talán akkor is halálra ítélték volna. Azt nem tudjuk, hogy ott végrehajtották-e az ítéletet, előfordulhat, hogy az a váltókezelő kegyelmet kapott. Itt viszont minden kétség nélkül az emberek megfélemlítését szolgálta a statáriális bíróság által a baleset másnapján hozott és azon nyomban végrehajtott halálos ítélet.
Akkor még egyszer le irom. Kifejezetten ukkel topik társnak is. Nem a jelen balesetben kellet volna bevezetni az állomás távolságu közlekedést, ha nem általában kellene. Jobban mondva az utasitást kellene igy módositani. Lehet hogy egy kicsit félre érthetően irtam, de hidd el kedves topik társam nagyon jól meg tanultam az utasitást annak idején. Ja és alkalmazni is tudom.
Akkor már ÁVH volt. Szerintem egyáltalán nem elképzelhetetlen, hogy koncepciós per volt, hiszen, bár a váltókezelő hibázott, a tanulmányból az is kiderül, hogy nem ő volt felelős a balesetért. Betegsége miatt nem is lett volna szabad ilyen beosztásban dolgoznia.
Még annyit az évkönyvben leírtakkal kapcsolatban, hogy a tanulmány erősen sugallja, a váltókezelőt a karácsonyi munkanap miatt vádolták szabotázzsal és emiatt szabták ki rá a halálos ítéletet. Már pedig ez feltehetően nem teljesen igaz. Ugyanazon év nyarán Rákos állomáson is volt egy közel annyi áldozatot és sérültet követelő baleset, mint a császárfürdői. Ebben az esetben a hibásnak talált váltókezelőt ugyancsak halálra ítélték, bár annak végrehajtásáról nincs tudomásom. Ez alapján viszont feltételezhető, hogy az akkori büntető törvénykönyv az ilyen súlyú baleseteknél halálos ítélet kiszabását is lehetővé tette/tehette. Vagy egyszerűen a sérültek és áldozatok nagy száma adhatott okot ilyen súlyos ítéletre, vagy az egyéb körülmények - pl. a karácsonyi munkanap áthelyezés - nélkül is szabotázsnak minősítették a balesetet és ezzel indokolhatták a halálos ítélet kiszabását.
Ismerem a Vasúthistória Évkönyvben megjelent tanulmányt és annak szerzőjét is. Az általa leírtakkal ellentétben azonban véleményem szerint nem az anyag elrejtésének okán szóródtak szét az iratok és keveredtek más dátumú iratok közé. Levéltári kutatóként többször találkozom egy-egy baleset anyagában másik balesethez tartozó iratokkal, ami a levéltárosok szerint egyszerűen az egykori irattárosok (a nem selejtezhető iratok 15 után kerülnek a levéltárba) figyelmetlensége folytán keveredhetett más iratok közé. De pl. az 1963-as paládicspusztai baleset anyag is az 1979-es év anyagával került be a MÁV levéltárba, mert az iratcsomót egy 1979-es peres ügy miatt felcsatolták az anyaghoz. A császárfürdői balesettel kapcsolatos fegyelmi iratokat is selejtezték már egyszer, de hála a MÁV Levéltár igen agilis vezetőjének az évek, sőt évtizedek óta egy raktárban hányódó zsákokat előkerülésük után beszállították a levéltárba, ahol ismételten átválogatták azokat. Az immár átválogatott anyagban találtam azután meg Molnár Imre váltókezelő illetve a többi érintett fegyelmi iratait, ami a levéltárosok szerint is igen nagy fogásnak számít.
Időpont: 2008. október 28. 17 óra Helyszín: Tűzoltó Múzeum (Budapest, X. ker., Martinovics tér 12.)
Szajoltól Monorierdőig – vonatbalesetek a múltból és napjainkból.
A tragédiák mellett az EU-HUROMEX nemzetközi gyakorlat vasúti balesettel kapcsolatos képsorai is megtekinthetők.
Meghívott vendég: Szűcs Tamás tű. ezredes, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Mentésszervezési Főosztályának vezetője, aki a monorierdei baleset mentési munkálatait irányította. A belépés ingyenes!
>Külön tragikuma az ügynek, hogy a kivégzett váltókezelő családja is csak a sajtóból értesült a kivégzés tényéről ...
A váltókezelő családja csak a rendszerváltozás (az elitélt rehabilitálása) uitán kapta vissza a személyes dolgokat, többek között a lányának vett karácsonyi ajándékot…
Valamint (ahogy a Vasúthistória évkönyv írásából kiderül) őrült nehéz volt előkeresni a per iratait, egyész más datálással voltak itt-ott, egyesével elhullajtva.
Létezik egy ilyen táblázat, folyamatosan frissül is, csak nem nyilvános. Az áldozatok számát ugyan nem tartom nyilván benne (bár egy ideje már gondolkozom rajta), de dátumra, időpontra helyszínre, gép- és vonatszámra, a sérült kocsik pályaszámára, baleset okára lehet keresni benne. Persze közel sem teljes az anyag, mert mindig előkerülnek számomra is ismeretlen balesetek és sajnos folyamatosan történnek újabbak is.
Feltehetően nem is úgy gondolta a bíróság, hogy a vasutasok "érdekében" szabotált, hanem az egész rendszer ellen tiltakozott a maga eszközeivel. Egyébként a vizsgálat során nem csak a szerencsétlen váltókezelő ellen indult eljárás, a fegyelmi iratokból kiderül, hogy az ÁVH (vagy akkor még ÁVO?) több embert is elvitt a helyszínről, ezért azokat a balesetvizsgálat során ki sem tudták hallgatni! Szerencse, hogy "csak" egy embert (egy halálos ítélet is egyel több a megengedhetőnél!) ítéltek halálra, bár véleményem szerint azt sem kellett volna. Hibáztatták többek között a HÉV motorvezetőt is, de ő csak az állását vesztette el az eset miatt, és nem az életét.
Külön tragikuma az ügynek, hogy a kivégzett váltókezelő családja is csak a sajtóból értesült a kivégzés tényéről ugyanúgy, ahogy a fegyelmi irat szerint a MÁV Fegyelmi Bírósága is az 1952. december 30-i Szabad Nép c. lapból értesült az alkalmazottja ellen lefolytatott büntető eljárásról, az annak során hozott ítéletről és annak végrehajtásáról.
A lista pontosságával kapcsolatban lásd Cs1014-nek címzett hozzászólásomat. Az anyag akkor még nem elsősorban kutatások, hanem inkább újságcikkek és hallomás alapján készült, így nem teljesen megbízható.
Arra nem gondoltál még, h a listában lehessen több paraméter szerint is keresni? Pl. településnév szerint is, mert sokszor megesik, h csak névvel hivatkoznak egy esetre és évszámot nem adnak mellé ( pl. leírva egy fórumban, h nehogy megismétlődjön a kutasi eset, ezzel meg ott nem megyek sokra mert benenvan ugyan, de nem lehet így rákeresni). Sőt itt a fórumban is írtatok egy esetről és meg is kérdeztem ,h melyik évben volt, éppen ezért, ott részletes leírást találtam róla, ha név szerint lehetne keresni akkor egyből megtaláltam volna. A Google sem mindig segít, mert kevés oldal van ,ahol összegyüjtenek minden esetet.
Igen, anno ezzel kezdtem a baleseti kutatásaimat. Azóta egy csomó eseményről kiderültek részletek, sokkal több anyagom van és rengeteg ebben esetlegesen tévesen szereplő adat tisztázódott. Akkoriban még nem foglalkoztam ennyire komolyan a balesetekkel, inkább csak magamnak csináltam egy feljegyzést az itt-ott hallott, olvasott, stb. balesetekről. (Szerintem a vasutmániás topik kezdetén a tár.hu-n szereplő listámat töltötték le anno.) Magyarul nem sok mindenre használható, mert nagyon pontatlan.
Nem szeretnék beleszolalni! De én amikor az EÉVB vizsgáló tanfolyamra jártam, immár 25 éve. Akkor így tanultam: Az egyes ütem - (az az a sárga) megszünése után jön fel a vörös, vagy azzal értékű jelzési kép. Hav kettes ill. hármas, sőt négyes ütem megszünése után( tehát a jelfeladás megszűnik) csak is afehér fény ill a --- jön fel!
A kérdés már csak az, hogy miért kötődik össze többeknek Ceglédbercel neve a vasúti katasztfófa fogalmával, amikor ott soha nem történt semmi komoly?
Mert vannak olyanok akik öregebbek, vagy tájékozottabbak nálad.
Bárdos Imre:
1948.11.21. Ceglédbercel-Cserő – Albertirsa között:18,30-kor az íves pályarészen kisiklott a Budapestről Nyíregyházára tartó gyorsvonat hat személy- plusz az étkezőkocsija. A vonat mozdonya és a kalauzkocsi a pályán állva maradt, a siklott kocsik a hét méter magas töltés aljába zuhantak. Négyen haltak meg, két utas és az étkezőkocsi két dolgozója, a súlyos sebesültek száma 27, a könnyebbeké 56 volt volt. A forgalom az egyik vágányon folyamatos volt, a másik vágányon 40 órám át szünetelt, komoly fennakadást okozva az ország vasúti közlekedésében.
A héten a páratlan teherrel robogtam Pilisen át. Kijáraton, sárga-zöld. Digitális vez. állás jelzőn szépen feljött a "MAX" felirat. Térközjelző előtt kb 100-120 méterrel visszaesett vörösre. Gyorsfék és közben figyeltem a vez.állás jelzőt. A "MAX" szépen kitartott rajta egészen a jelzőt követő 150 méterig. Hangsúlyozom, vörös volt mikor meghaladtam és érdekes módon a "tömör nulla" nem jelent meg! Megállás után a "MAX" vízszintes vonalakra változott (- - -), majd ismét a MAX. Ezek után csak értekeztem az irányítóval de, se nem nyomtak térközmegálljt, se nem volt foglalt az előttem lévő pályaszakasz (hát beb.szott volna ha az lett volna).
Csak két gyöngyszem futó átolvasás után. -1980. Siófok autóbusz gázolás A dokumentum szerint a mv-t az eset után hónapokig idegösszeroppanással kezelték. Ez egy hatásvadász pletyka, nem igaz.
-1989. Polgárdi-Ipartelepek A mv G.I. a helyszínen elhunyt az írás szerint. Nos ő él és virul, mostanában ezeken a topikokon is feltűnik néha! A balesetben öccse G.F. hunyt el sajnálatosan fiatalon.
[url=http://kepfeltoltes.hu/view/081016/n_vtelen1_www.kepfeltoltes.hu_.jpg][img]http://kepfeltoltes.hu/thumb/081016/n_vtelen1_www.kepfeltoltes.hu_.jpg[/img][/url] A képet a Képfeltöltés.hu tárolja. [url=http://www.kepfeltoltes.hu]http://www.kepfeltoltes.hu[/url]
[url=http://kepfeltoltes.hu/view/081016/460187941n_vtelen_www.kepfeltoltes.hu_.jpg][img]http://kepfeltoltes.hu/thumb/081016/460187941n_vtelen_www.kepfeltoltes.hu_.jpg[/img][/url] A képet a Képfeltöltés.hu tárolja. [url=http://www.kepfeltoltes.hu]http://www.kepfeltoltes.hu[/url]
A beérkező esztergomi* személyvonat gépe körüljárt az állomáson. Ezek után, valószínű-leg hibás váltóállítás miatt 6,39-kor a Szentendréről érkező, áthaladó 4017 sz. HÉV szerelvény rá-ütközött az I. vágányon indulásra váró 3422 sz. esztergomi személyvonat fordított állású gépére. 26 halott, 57 sebesült. Az esztergomi személyvonat 6,27-kor érkezett az állomás első vágányára. Ezután gépe leakadt és Margit-híd felé kihúzott a második vágányra. Irányt váltott, saját vonatja mellett elhaladva áthaladt a 11. sz. váltón majd visszazárt a vonat másik végére és várt, hogy 6,42-kor útjára indulhasson. Miután a körüljárás befejeződött a váltóőr a 11. sz. váltót helyesen egyenes irányba állította és meggyőződött róla, hogy van-e határ, majd a 324-es személyzetével beszélgetett. Ezután váltóellenőrzés céljából visszament a 11. sz. váltóhoz, és valószínűleg ekkor tévedésből átállította azt kiérőbe. Ekkor a 7. sz. váltó mellé időtakarékosság céljából telepített telefonon jelentette a forgalmi szolgálattevőnek, hogy a MÁV gép a körüljárást befejezte, a váltó egyenesben áll és van határ is. Mivel az I. sz. őrhelyére nem ment be (éppen a 11. és 7 sz. váltók és az őrhely közötti 120 méteres távolság miatt szerelték fel az ideiglenes telefont), nem egyeztette a kezében lévő kulcsot a lezárási táblázattal. Jelentése alapján a Szentendre felől áthaladó vonat számára meghúzták a bejáratot. A közeledő, zsúfolt HÉV szerelvény vezetője a ,,Megállj" jelzést észlelve először fékezett, majd a szabad jelzési kép megjelenésekor gyorsítani kezdett. 30-35 km/h sebességgel haladt mikor az íves pályarészen, kb. 50 méterrel észlelte a helytelen állású váltót és a mellette álló váltókezelőt. Azonnal fékezett, de az ütközést már nem tudta elkerülni. A MÁV balesetvizsgálata Molnár Imre váltókezelő felelősségét állapította meg hibás váltóállítás és váltóellenőrzés elmulasztása miatt. A helyszíni vizsgálatban részt vevő ÁVH (Államvédelmi Hatóság) a váltókezelőt szabotázzsal gyanúsította. Ekkor ugyanis karácsony másnapját munkanappá nyilvánították, május 2.-a volt ünnep helyette. A vád szerint a váltókezelő az ez ellen való tiltakozásul, szándékosan állította helytelen állásba a váltót és idézte elő a balesetet. A statáriális bíróság a baleset másnapján Molnár Imrét halálra ítélte. Az ítéletet még aznap este végrehajtották. *Az Északi Összekötő híd felújítására csak később került sor, ezért jártak az esztergomi vonatok is az azóta már megszűnt Buda-Császárfürdő állomásra.
Az Északi összekötő még nem volt kész, az esztergomi vonatok Császárfürdőig közlekedtek. Szembemenesztettek egy vonatot egy HÉV-szerelvénnyel, a statáriális bíróság villámgyorsan kimondta a halálos ítéletet a váltókezelőre, mondván, hogy szabotált a karácsonyi munkanap miatt.
Valamelyik Vasúthistória évkönyvben van egy hosszú írás róla.
udv. remetenek
Ez volt a menetirány szeinti eleje. A tetőn átfordult.
Ez az oldal fúródott a földbe.
Itt már kezd a tér görbülni. Legközelebb nem megyek ilyen
