"A perzsák a szkítákat három csoportba sorolták. Az első csoportot tengeren túli szkítáknak nevezték el, ők a Fekete-tengertől északra, a mai Ukrajna területén éltek. a második csoport a haumavarga szkíták voltak. Nevüket az egyik vezetőjüktől Humargáról kapták. Ez a csoport Közép-Ázsiában élt, a Balhas-tótól délre." Más források szerint az Ázsiai szkítákat szakáknak nevezték. "A szkíták harmadik csoportját hegyes sipka szkítáknak nevezték. A legtöbb kutató ennek a csoportnak a lakhelyét a haumavarga szkítáktól nyugatra, a Kaszpi-tenger és az Aral-tó közötti területre helyezi."
Ahogy haladok előre (vissza) az időben – a térkép tanulságait is figyelembe véve - a következő véleményem alakult ki.
A szkíták több népből álltak, sok nyelven beszéltek, de a közvetítő nyelvük a magyar (előnyelve) lehetett. A szkíták egy része még talán az i.e. II. évezredben keletre vándorolt a kínai turkesztán területére és ezáltal önálló történelme alakult ki. A szkíták (egyes csoportjaikat) - kiváló katonák lévén - a különböző mezopotámiai birodalmak zsoldjukba fogadták. A Méd Birodalom összeomlása után a méd birodalmi hadsereg Észak felé vette az útját, a különböző nemzetiségű harcosokat a méd identitástudat (is) összetarthatta (szarmaták=fehér méd, méd=maday). Innen lehet a magyar név. Az i.e. III. század végén hun-magyar szövetség jött létre a térségben, Közép-Ázsia hun uralom alatt lévő területén. Az i.sz. III. században a hun-magyar szövetség elindult Nyugat felé, felmorzsolta az alánokat (szarmaták nyugatabbra élő utódait), gótokat, majd mélyen behatolt Európába. A hun utódnépek (jellemzően –ar végződésű nevek: avar, apar, bolgar, kangar, kazar, kabar, tokar-tadzsvar, tatar) vagy a Kárpát-medencében találtak otthont és a korábban is ismert magyar nyelvet vették át, vagy a környezetük nyelvét (török, szláv). Kivétel talán a kaukázusi avarok.
Egy a térképhez kapcsolódó vélemény:
"A méd vonalhoz tennék valamit:
Azt mondja a krónikánk, hogy Attila viseletében a „médok módját tartotta”. Más írásokban (örményeknél, bizánciaknál) a méd gyakran a perzsát jelenti, ahogy az asszír is. Ezért azt lehet gondolni, hogy Attila perzsa öltözetet viselhetett. Megmutatom egyik fia Dengizik képét. Nézd meg a haját, a szalagjait és a szkíta típusú süvegén a gömbalakot. Mindez a perzsa királyok megjelenésének része, lásd a másik képet. Vagyis a fiából kiindulva, szerintem Attila külseje is hasonló lehetett, mint a perzsa királyoké. Érdekesnek találom még, hogy a Dengizik lova szembenéz, úgy mint a Madarai sziklaképen a ló. És mit szólsz, a Shapor visszanyilaz, ezt a technikát pártus lövésnek is mondták. Nem voltak azok a hun királyok távol elszigetlve!"
Egy másik vélemény:
Nagyon köszönöm az újabb kutatását és a térképet. Látszik, hogy mind a Káspi, mind az Aral tó jelentős állomása volt a méd-szarmata törzseknek. Ezt az én kutatásaim is igazolják. Azóta egy újabb forrást is találtam a méd papokról, akiket a szakák magukkal vittek Indiába is, ezek voltak az ő vallásuk papjai. Velük voltak egészen az indoszkíták Kr.u. 398-as bukásáig /addig a mai Gudzsarát tartományt és környékét uralták Nyugati Ksatrapák néven/. Leghíresebb királyuk Kr.u. kb. 120-tól 150-ig uralkodott: Rudradáman. Mérnök-király, aki sok hidat, gátakat, öntözőcsatornákat létesített. A forrás úgy említi a méd papokat, hogy "mah-ghar"-ok. Ez perzsa nyelven azt jelenti: a Hold nemzetsége. Érdekes, hogy a kusánok is a Hold fiainak vallották magukat, a heftaliták pedig a Naptól és a Holdtól származtatták magukat. Az indoszkíták pénzérméinek hátlapján ott a hármas halom, egy folyó /nálunk kettő volt a címeren/ és felette a Holdsarló és a Napkorong. Nagyon hasonlít a mi ábrázolásainkhoz.
1. A sztyeppei birodalmak kialakulásának előfeltétele a lovas életmód. Mezopotámiában, Egyiptomban harci szekerek vannak. A lovashadseregek kialakulása a Turáni Alföld területén történt.
2. A Turáni Alföld és a Tarim-medence közötti átjárást a Dzsungáriai szoros biztosítja. A lovashadseregek először nyugatról keletre nyomultak. A hunok soknemzetiségű serege elsősorban a Kínai császársággal van dinamikus kölcsönhatásban. Szkítia lakói elsősorban a mezopotámiai birodalmakkal tart fenn sokoldalú kapcsolatot.
3. A hunok az i.e. III. században benyomulnak a Turáni Alföldre és a Kaspi tengerig jutnak el. Hun-magyar szövetség alakul. Szkítia nyugati felén a szarmaták között dominanciát nyert alánok alakítanak ki uralmi területet.
"A szkíták voltak az ókor első lovas íjászai, akik tökélyre fejlesztették a vágtában hátrafelé nyilazást. Gyermekkoruktól fogva gyakorolták ezt a harcmodort. Platon Törvények című munkájában (795A) leírja, hogy a szkíták jobb és bal kézzel egyformán jól nyilaztak. Luciánusz (Hermotimosz, 33) feljegyzi, hogy vágtában képesek voltakmozgó vadat vagy madarat elejteni. Más fegyvereik is voltak, így harci szekercéik, tőrjeik, dárdáik, kardjaik, de az íjat kedvelték a legjobban. Váratlanul támadtak, nyílzáport zúdítottak az ellenségre, majd villámgyorsan visszavonultak."
Ja, és kifejezetten a magyar őstörténettel kapcsolatban használja. Egyébként ajánlom mindenki figyelmébe, mert igencsak gondolatébresztő, fantáziamozgató könyvek. (Bár az idő kissé meghaladta, de a szerteágazó ismeretei, érdekes kogikája, következtetései igencsak lebilincselőek.)
"A magyarok kalandozásaival kapcsolatban emlékszem egy előadáson elhangzott mondatra (mondatrészre):
"abba kell hagyni, mert elfogynak a magyarok"
Elég nagy butaság volt ezt mondani. A kalandozások nem magyar hadszintéren zajlottak, ez a magyar nők szaporodására semmiféle befolyással nem volt. Sőt. A férfiak számának az esetleges csökkenése a már ismert baby-boom jelenséggel jár. És akkor a megnövekvő gyerekszámban a nők száma is növekszik, akik a későbbi nemzedékben már tényleges többlet szüléssel emeli a lakosságszámot. (Lásd: USA a háború után.)
"A felsorolt német-zsidó tudósok: Hunfalvy, Budenz, Munkácsi Bernát, Halász Ignác, Simonyi Zsigmond, Szarvas Gábor, stb. Ki ez, ki az"
Visszatérve röviden a Hunsdorfer-ügyre, az 1893-ban kiírt millenniumi pályázatára beérkezett négy legjobb pályamű szerzői, akiknek tervezeteiből a kiállítás végül összeállt: 1. Korb Flóris és Giergl Kálmán, 2. Schikedanz Albert, 3. Gerster Károly és Mirkovszky Géza, 4. Neuschloss Károly... Nem hinném, hogy a magyar nevűeket a pályázatírástól eltiltották vagy a zsűrizésnél háttérbe szorították volna. Őstörténet-írásunknál inkább az akkor uralkodó, akkortájt divatos szellemi irányzatok és iskolák voltak döntő és végzetesen torzító hatással.
"Az ókori Kína jogrendje szerint közrendű ember két nővért vehet feleségül. Egy főtiszt két nővért és egy sógornőjüket; egy nagy úrnak 9 felesége lehet, az uralkodónak pedig legfeljebb 36. „Főfelesége” azonban mindenkinek csak egy lehet, ő az „igazi” feleség."
Timur Lenk,annyira lentről jött,hogy az már majdnem legalul van.ezért is tiszteletreméltó amit elért.Bár állítólag ő is próbálta magát beleírni a Dzsingiszidák közé.
A fő feleség az első általában,de:ha nincs fia,ha a következő feleségek valamelyike előkelőbb,vagy politikai szempontból fontosabb családból származik akkor máris hátrább kerülnek a gyermekei a rangsorban.
A vérszerződés egyébként idegen, független csoportosulások (törzsek) szövetségkötésének a megpecsételése. Ilyen értelemszerüen csak egy van, amit legfeljebb megerősíthetnek, megújíthatnak egy későbbi aktussal.
Álmos feláldozása történelmi eseményekkel jól magyarázható.
Még egy dolog. Tényleg rengeteg variációja van az akkori történések kevés információjának, de csak egyetlenegy volt igaz belőle. Sztem a legvalószínübb variáció volt az, ami meg is t9rtént. Épp ezért nem értelmetlen összeszedni a változatokat, majd a valószinűségük alapján sorbarakni őket.
És természetesen amennyiben egy-egy kérdésben konszenzus alakul ki, akkor annak a megtörténte eléggé valószínű is. (Na igen, vannak erre ellenpéldák is, tehát igen óvatosan kell eljárni a valószinűségek ingoványos világában.)
Javítok. Lehettek Szabolcsnak gyerekei. Ugyanis a szeniorátus alapján lehetett Szabolcs Árpád utóda, de a gyerekei épp ezen okból már nem lehettek Szabolcs utódai a trónon.
De van egy másik variáció is, amit már említettem. Szabolcs csak a kiskorú Zolta, Zoltán gyámjaként (kvázi kormányzóként) került a hatalom csúcsára Árpád után.
A lényeg: Szabolcs fontos figurája volt a honfoglalást követő időszaknak.
Bár már írtam itt de leírom ismét.Ahhoz képest hogy szerinted Szabolcsnak nem voltak utódai a Csákok-Csákyak is az ő leszármazottainak vallották-vallják magukat.
Gondolom egyvalamiben egyetérthetünk mindannyian:ebből a távolságból a rengeteg,talán -esetleg-valószínűleg,az egyetlen ami biztos a többi az csak lehetséges!
"A hivatalos változat szerint Árpád volt akivel kötötték a vérszerződést Ópusztaszeren,"
Felejtsd el. A vérszerződést valamikor 860 táján kötötték Ügyek halála után, vagyis Álmos vezetésével. Pontosabban Előd lett volna a kora alapján a nagyfejedelem, de ő az unokájának (Álmosnak) adta át a hatalmat.
(Árpád akkortájt született.)
"Nem véletlen,hogy a családot Árpád-házi királyoknak és nem Álmos-házinak nevezzük"
Ezt már egy hsz-szel előbb boncolgattam.
"egyébként az általam említett Szabolcs is Álmos(fia?)közvetlen rokona volt."
A legvalószínübb, hogy Álmosnak az öccse volt.
"Anonymus állítja-Árpád,Zolta,Taksony,Gejza,Vajk(István).Ebbe a sorba még Zolta idejében-mellett/helyett-még ott lehetett Fajsz és Szabolcs is.Legalábbis ezek a nevek kerültek szóba eddig komolyabban."
Zoltán még igen kisfiú lehetett Árpád halálakor, ezért Szabolcs vehette át a fejedelmi cimet. Vagy csak mint gyám, vagy mint nemzetségfő. Fajsz nyilván benne volt a fejedelmek sorában, biborka egyértelmüen megnevezi. Vagyis. A legvalószínübb verzió, hogy Taksony Zoltán gyermeke, Árpád unokája volt. És ezzel az összes királyunk Zoltántól származtatható. Épp ezért Zoltánt be kellett sorolnia a fejedelmek közé Anonymusnak. Megtette.
A tényleges hatalmat gyakorló fejedelmek névsora tehát: Árpád, Szabolcs Fajsz Taksony, Géza. Szabolcs és Fajsz alatt a központi hatalom meggyengült. Valszeg épp a trónutódlás zavarai miatt.
"Álmos Anonymus szerint Egyek/Ügyek és Emese fiaként született, más magyar krónikák szerint Ügek unokájaként és Előd fiaként."
A krónikáknak meg kellett oldani egy megoldhatatlan feladatot. A magyaroknak csak egy országa volt (szerintük), ezért aztán Levédiának, meg Dentumogernek a fejedelmeit egy leszármazási sorba kellett helyezniük.
Így sikerült.
A valóságban az első ismert fejedelmeink egymás mellett, és nem egymás után uralkodtak.
"igenis lehetet jelentősége annak, hogy Álmos vagy Árpád utódai uralhatják e a magyarok országát"
Álmos igen hosszú életű lehetett. Valamikor 820 táján született, és 896 táján halt meg. Valószínű, hogy az összes fiát túlélte, az egy Árpádot kivéve. Így maradhatott Árpád nemzetségére a hatalom.
Álmos apja Ügyek volt. Előd pedig Álmosnak anyai nagyapja. (Lehet, hogy két Előd is volt.)
Ügyek a türk magyarok fejedelme volt (Dentumoger), Előd pedig az "ugor" magyarok fejedelme volt (Levédia).
"Anonymus szerint Előd nemzette Szabolcsot,"
Előd, Levédia ura kazár hercegnőt vett el, az ő gyerekük Emese, Álmos anyja (Ügyek felesége). A kazárok Dentumoger ellenében szövetségest kerestek a térségben (Don-vidék), ezért adták a kazár hercegnőt Elődhöz. Nekik azonban csak egy lányuk volt (Emese), és mire ő eladósorba ért Előd már inkább Ügyek szövetségét választotta, mint a kazárokét, így aztán Úgyekhez adta Emesét.
(És ezt követően a kazárok megépítették Sarkel várát Ügyek ellenében.)
Szabolcs a honfoglalás idejének komoly figurája volt. Ez legalább törzsfőnöki rangot jelentett, de sokkal valószínübb, hogy Árpád közvetlen rokona volt. Legvalószinübb, hogy egy kései születésű nagybátyja volt. (Kr. u.840-850) És mint ilyen, lehetséges, hogy ő volt Árpád halálakor a nemzetség legöregebb (de utód nélküli) tagja.
Néhány kép Scythiából: a Turáni Alföldtől a Pamír hegységig
