Ez csak részben igaz, mert a D70-nél tutti igaz, viszont a D55-nél az egyszerűbb? és olcsobb! megoldást válsztva az utólagos beépítésnél van ahol csak 3 perc után oldódik sajna
"(...), mert az oldási folyamat úgy kezdődik a D55-nél, hogy a jelző mögötti szakasz szabadból foglaltá válik, majd a jelző visszaesik. (...)" Ha bármely ok miatt sem szabad, sem hívójelzés nem vezérelhető ki a vágányút elején levő jelzőre (kap a mozdonyvezető írásbelit, adnak neki Szabad az elhaladás jelzést vagy bánom is én), és ez csak a kezdő gomb és a KJ gombok egyidejű lenyomásakor derül ki, akkor a vágányút sem fog oldódni, mert nem volt jelzési kép, amiről megálljra álljon vissza a jelző? :o
"Az az igazság, hogy nincs két egyforma kezelési utasítás." Senki nem mondta, hogy van, csupán arra kérlek én is, hogy mondd meg, melyik állomás hatályos Kezelésije írja le, hogy az első lezárás nem lezárás. Mert ugye ezt minden valamire való Kezelési Szabályzatnak tartalmaznia illenék, elvégre igen komoly sarokköve a berendezés üzemeltetésének. Szóval valami olyan kéne, hogy x, y és z állomáson biztosan előírja, méghozzá úgy, hogy "...". Ha nem, akkor pedig nem írja elő. :)
"És nem tudom, hogy miért kéne a második lezárás a végiggyalogolt vágányút teljes feloldásához, szerintem ha csak az első lezárásig jutott a technika, feloldódni akkor is fel fog."
A mondtad második felének néz utána pontosan, hogy mikor tud első lezárás vonatmozgás után automatán oldódni. Mert, ha te zársz egy vágányutat első lezárással, azon végig ballag egy vonat, az a büdös életben nem fog oldódni. Előtte kell trükközni, hogy magától oldódjon.
"(...) az utasításokat magányszemélyeknek betekintzés céljából sem lehet kiadni" Ez esetben mint Bt. megyek, nyilván máris odaadja... :)) Maradjunk annyiban, hogy ez jogszabályellenes, legalábbis az ombudsman ezt mondta róla AG-nek.. :)
"állomásonként 1-2db van belőlle és ne igazán adja ki a főnök elvitelre. " Nem elvitelre kell. Küldje át e-mailben az a biztberes oktató, aki írta.
Ja és még valami: állomásonként 1-2db van belőlle és ne igazán adja ki a főnök elvitelre. helyben megtekinthető (nem hivatalosan, ugyanis az utasításokat magányszemélyeknek betekintzés céljából sem lehet kiadni)
Az az igazság, hogy nincs két egyforma kezelési utasítás. Amikor egy berendezést egy adott helyen üzembe helyeznek, akkor készül mindegyikhez egy részletes kezelési utasítás, pontokra szedve. Ebből kifolyólag két egyformát gyakorlatilag sehol sem fogsz találni, hasonlókat valószínű. Ezáltal nem tudok olyan választ adni mintha pl f2 utasítás 15 fejezet 15.100.pont.
D55-nél az első lezárást azért nem tekintik lezártnak, mert bármikor eltörölhető, és ez nagyon fontos kritérium. Persze! váltót nem tudsz állítani, de ez még nem elég. De ha első lezárás után kezeled a jelzőt, akkor sem tudsz váltót állítani, de nem is tudod eltörölni a vágányutat. Ilyenkor már csak a művi oldást tudnád megvalósítani: Jelzőgomb és a Kényszeroldó gomb (ami meg számlálóval és véletlenbenyomástgátló szerkezettel van ellátva), és még ekkor is bizonyos esetekben (ha a berendezés ki van építve erre) nem old azzonnal a vágányút csak az időzítés letelte után = 3perc.
Törlésnél azonnal old minden, és bármelyik váltót állíthatod azonnal, aminek persze lehetnek következményei
Az sajnos számomra nem elérhető. Ha tudsz akkor légy szíves idézd az ide vonatkozó részt (forrásmegjelöléssel)! Nem kötekedésből, hanem tényleg kiváncsi vagyok rá. Jöhet mailben is: davep(kukac)webmail(pont)hu
No. A D55 nem "váltó- és vágányfoglaltságellenőrző berendezés", hanem biztosítóberendezés. :) De ha már: Biztos nincs tengelyszámlálós D55 az országban?
Tudtommal a tengelyszámlálót alkalmazzák biztosítóberendezésekben, de nem a D55-ben (persze nem állítom, hogy ilyen nem létezhet, mert az összeset nem ismerem, és a máv-nál elég sok az "összvér" berendezés), hanem pl fénysorompóknál, + talán a ka69-ben, de ebben nem vagyok biztos.
Helyesbítek: A D55 váltó- és vágányfoglaltságellenőrző biztosítóberendezés
Sajnos nem fog alső lezárásnál oldódni a vágányút, mert az oldási folyamat úgy kezdődik a D55-nél, hogy a jelző mögötti szakasz szabadból foglaltá válik, majd a jelző visszaesik. Nomármost itt nincs jelző a tolatásnál ami visszaessen, és ezért nem fog oldódni.
Az első lezárásról csak annyit, hogy nincsa vasúton az a biztber oktató aki elfogadja ezt az állapotot lezártnak, max megbuktat :(
A Boros István-féle D55 könyv (KPM Vasúti Főosztály, Közdok, 1977) 2.1. pontja (6. oldal) szerint: "(...) lezárt vágányutak esetén megakadályozza a váltók állítását (...)", amiből nekem az következik, hogy ha a fehér csík megjelent a két gomb között, akkor az már lezártnak számít. Szóval D55 típusú biztosítóberendezés esetén mikor tekintjük a vágányutat lezártnak? És nem tudom, hogy miért kéne a második lezárás a végiggyalogolt vágányút teljes feloldásához, szerintem ha csak az első lezárásig jutott a technika, feloldódni akkor is fel fog.
"A d55-ös berendezés nem tengelyszámlálós berendezés, hanem váltó- és vágányfoglaltságellenörző berendezés." :)) No. A D55 nem "váltó- és vágányfoglaltságellenőrző berendezés", hanem biztosítóberendezés. :) De ha már: Biztos nincs tengelyszámlálós D55 az országban?
De: a jelenlegi felállás szerint — tudtommal — a tengelyszámláló alkalmas váltó- és vágányfoglaltság ellenőrzésére, méghozzá folyamatosan ellenőrzött szakasznak számít, hiába pontszerűen ellenőriz.
"Egyébként a forgalmi utasítások nem foglalkoznak a kerék anyagával és méretével." Miért nem?
"Egyedüli lényeges dolog a 6000kg-nál kissebb súly, mert ez alatti súly az ilyen típusú berendezések áramköreit bizonytalanul működtetik" Felénk a súlyt N-ban, a tömeget kg-ban mérik. De a lényeg: szóval a jármű tömege miért releváns a tengelyszámlálók szempontjából?
"A ferencvárosi illetőségű mozdonyvezető elismerte,hogy vörös jelzőt haladt meg,így egyértelmű hogy ő volt a hibás." Nekünk magyaráztak némi jogot, abból annyi rémlik, hogy a beismerő vallomás nem állja, nem állhatja meg a helyét mint bizonyíték, legalábbis a magyar büntetőjogban.
"A D55-ös nem tolatóvágányutas berendezés és éppen ezért nehéz érteni, hogy hogy lehet átállás (ami ugyebár tolatásnak minősül) részére lezárt vágányutat kezelni, látni." Az első lezárást gond nélkül meg lehet tenni neki, aztán a menet vagy végigsétálja vagy törlést nyom bele az fszt (és ugye itt már a kezdő+cél jelfogók meghúzásakor lezártnak tekintjük a vágányutat, nem kell a vágányút záró-oldó mágnesre, azaz gyakorlatilag a jelzőállításra várni).
Kb. egy éve rajzolgattam itthon, és kiderült, hogy nem is olyan bonyolult tolatóvágányugas D55-öt tervezni.... :-)
Akkor ez alapján Kőbánya felső állomás "rendező" vágányain nem lezárt vágányúton keresztül közlekednek a vonatok ("Szabad...!" jelzéskép mellett!), mert a kulcsszekrényen nincs számláló, csak kinyitod, kiveszed a kulcsot, kiballagsz és... Hozzászólásod több sebből vérzik. Én itt befejeztem.
A D55-nek eleve nincs is "tolatás" része. Viszont tolatáshoz attól még le tudsz zárni vágányutat, hiszen a szabad jelzés sem automatikusan jelenik meg. De Infós olvtárs jobban el tudja magyarázni (ugye?) :)
Nem,én nem átképzős voltam.Vitatkozni ......,ha a lentebb elhagzottakra gondolsz,nem értem az EVM-120-al kapcsolatos pro és kontrát.Szerintem felesleges volt. ( am. kétszer meggondolnám hogy visszaszóljak )
