Jó még a puffer tartályt átgondolom, köszi a véleméyneket, mindig lehet tanulni és már többen mondták ismerősök is, hogy inkább legyen a háztartási helységben.
A tervekben a padlásra ez szerepel: 350kg/m2-rel terhelhető.
Úgy néz ki lemezalap lesz akkor, kb mennyi lehet a vasbeton lemez alap felára a sáv alaphoz képest. A sáv alapra minden cég egységesen 15-16eFt/nm árat mondott. Csak azért, hogy tudjam, reális árat mondanak-e. vagy átakarnak vágni.
Ezenkívül kértem még árajánlatot a bauland alapra is, ezzel készült az első Szadai passzív ház is, de még nem jött válasz levél.
Lemez alap alá vajon jó az EPS200 szigetelő lap is vagy inkább tömör extrudált szigetelést nézzek?
Az hogy a padlásod elbír sok tonnát az még nem jelenti azt, hogy a padlás egyetlen pontja elbír egy tonnát. Szóval jól meg kell nézni hogy hová kerül az a tartály. Ha a lába kis felületen támaszkodik (pl hogy rossz hőelvezetés legyen), akkor még egy beton padlójú helységnél is átgondolnám az egy-egy pontra (lábra) eső terhelést mielőtt teletöltöm, nemhogy egy padlásdeszkán. Szóval ha anyagilag beleszámítjuk a födém megerősítését a tartály alatt és azt hogy a lakótérben elég lenne a tartályt harmadannyira lehőszigetelni, lehet hogy olcsóbb lenne nem a padlásra tenni. 250 centis magassággal egy köbméteres tartály kb 0,6 négyzetmétert foglalna el a spájzból. Ha pedig nem nagynyomású a rendszer, akkor lehet négyszögletes alapú is az a tartály, ekkor meg kimondottan jól el lehet rejteni egy sarokban (pl hőszigeteléssel kb 60 x 110 cm).
"többi földszintes házzal ellentétben ahol csak a födém van szigetelve nálunk a padlás is lesz 20cm-es közetgyapottal."
Egyetértek az előttem szólóval: azt a 20 centit is inkább terítsd szét a födémen (vagy az árából vegyél inkább valami fontosabbat). A padlás nem fázik ha hideg van :)
Egy 1000 l -es puffer kevesebbet foglal mint 1nm . Amugy a haztartasi helysegben engem nem zavarna. De ez mar izles kerdese, az meg valtozo. Annak viszont, hogy a fodemet is leszigeteled, meg a padlast is, annak nem latom be mi ertelme lenne. (melegen tartani a puffert?) Inkabb fektesd a fodemre azt a 20 cm-t .
"it comes complete: with the plumbing kit with closed vessel, already assembled and tested, with 2 cooling exchangers (compulsory, that ensure operation even in case of a power failure), control panel with electronic controller and various devices, CaldoControl device (which regulates wood combustion according to the temperature), terracotta oven, door with ceramic glass, ash pan."
Nem azért lesz a padláson a puffer, mert nem lehetne 5nm-nél nagyobb háztartási helységet csinálni, ha nem azért, hogy ne kelljen kerülgetni és ne is lássam. Pufferből csak a használati meleg víz. Eeve ahogy írtam, a többi földszintes házzal ellentétben ahol csak a födém van szigetelve nálunk a padlás is lesz 20cm-es közetgyapottal. + a tartály is szigetelt, és a napkollektoros srác szerint körbe rakhatom akár hungarocell fallal is. Szóval praktikusság miatt gondoltuk a padlást.
Kiegészítő fűtés lesz benne Kandaló, meg elvileg a szellőztető berendézsnek is van elektromos patronja. + a fürdőszobába lesz valami kicsi hősugárzó,de az majd ha a ház kész lesz veszünk valamit a barkács áruházban, az nincsen tervezve. A konyhában ha szükség van rá a sütővel lehet fűteni, ennyi szerintem elég egy passzív házba.
"a puffer a padláson lesz, valamelyik cég már forgalmaz kívülről hőszigetelt puffert, de így is lesz veszteség, mint ha a háztartási helységben lenne ami passzív burkon belül van, de hát ekkor tartály nem fér be a háztartási helységbe (5nm) vagy akkor másnak se maradna hely."
Passziv haznal ez a veszteseg is sokat szamithat. Egy ilyen haz tervezesenel , a haztartasi helyseget asszerint tervezem, hogy mi kell beleferjen, nem pedig eldontom , hogy 5 nm, aztan befer ami befer . (szerintem) Amugy futes az csak a bejovo levego futesevel tortenne, vagy lenne kiegeszito futes is?
Nézd meg a Rüegg -et. Svájci gyártó, de nálunk csinálják az olcsóbb szériás modelleket. Samott tégla belsővel, nagyon komoly légtechnikával , minden kandalló kivülről szivja a levegőt, és teljesen zárt az égéstere. Én most vettem egy 9Kw-os ives kandallót kifutó medellként 300e körüli nettó áron. A légbeszivónál állithatod a légmennyiséget, tehát szabályozhatod a kandallót.
A vizteres kandallót nem értem miért olyan jó sokak szerint. Csak akkor működik ha van áram, tehát tartaléknak nem jó. Nehezen szabályozható. Főfűtésnek nem használnám mert macera. Melegvizre csak télen jó stb...
napkollektornak 250-300literes puffer van tervezve, a puffer a padláson lesz, valamelyik cég már forgalmaz kívülről hőszigetelt puffert, de így is lesz veszteség, mint ha a háztartási helységben lenne ami passzív burkon belül van, de hát ekkor tartály nem fér be a háztartási helységbe (5nm) vagy akkor másnak se maradna hely.
Dupla giszpkarton arra gondoltunk már mi is. + Az is felvetődött, hogy megpróbáljuk előre tervezni hol milyen bútor lesz, és fa bordákat raknánk a gipszkarton vázba. pl a konyha szekrénynél a tégla ellenére még fa gerenda is kerül. (páromnak hiába mondom hogy a felfúrt konyha szekrény súly kapacitása véges, tele pakolja tányérokkal, amik nem könnyűek, mindig attól félek egyszer leszakad a mostani házunkban is.) OSB az tetszene nekünk is de az drága, azaz a 12-15mm-es OSB az olyan 1200-1600/nm áron láttunk mi csak. A 6mm -10mm-es OSB-t meg elég vékonynak tűntek. De minden jó ötletet szívesen fogadunk.
"de a zárt égésterűeknél nem láttam olyat ami vizteres is lenne"
Van ilyen, a problema inkabb az , hogy ezeknek a teljesitmenye altalaban 3-szorosa annak ami egy passzivhazba kell. Ha lesz napkollektor, akkor puffer is kinez , igy esetleg egy nagyobb teljesitmenyu kandallo is beferhet.
igen Bien-Zenkertől vettük a tégla ötletet, ők hívják vital téglának, mi a porotonnak a 10cm-es tégláját néztük ki.
Elvileg nekünk ez a tégla megoldás azért tetszik, mert akkor nem gond egy kisebb szekrény felrakása a falra stb. Ok tudom vannak jó gipszkarton csavarok, de a mostani házunkba a belső falak gipszkartonból vannak és elég szívás sokszor.
Közben megtaláltam a kandalokat is, zárt égésterű kandalóknak hívják ami mehet elvileg passzívházba, bár elég szép ára van a többi kandalóhoz képest, meg még nem igazán tudom hogyan hozom össze a szellőztető berendezéssel, ha ilyet vennék. +Eddig terveztük rá kötni a melegvíz tartályra a fürdéshez melegviz előállításához a kandalót a nap ellem mellé, de a zárt égésterűeknél nem láttam olyat ami vizteres is lenne. Úgyhogy vagy meleg víz lesz és egyszoba fűtve, vagy zárt égésterű és minden szoba. Bár remélhetőleg a passzívházban nem nagyon kell fűteni.... :)
A muszaki tudomanyokban az a szep, hogy a szabalyok nem torvenyek, amik megserteseert buntetes jar, hanem tapasztalatok rendszerezett, tomor megfogalmazasai.
Szoval a ne lopj az torveny, ha lopsz becsuknak.
A kifele egyre csokkeno paraellenallasu retegek kell legyenek, az meg egy szabaly, amit ha betartasz nem lesz gond. De ez nem jelenti hogy ha nem tartod be, akkor tuti lesz. Ha sokat eszel, megfajdul a hasad. De ez egyaltalan nem jelenti azt, hogy ha nem eszel sokat, akkor nem fajdulhat meg.
"A kivul eps, belul gyapot tok szokasos konnyuszerkezetnel. Ha belul van rendes parazaras, akkor mi lehet vele a gond?"
Én sem értem egészen hiszen rendes párazárás mellett valóban mindegynek tűnik. Valahol azt olvastam hogy belülről kifelé csökkenő páradiffúziójú rétegeket kell alkalmazni (páratorlódás?). Mindjárt utánanézek hogy hol írhatták ezt, de valami komoly (talán egyetemi) anyagra emlékszem. Én is látom hogy gyakran ez nem valósul meg (sőt: szinte sehol) de akkor vagy az hülyeség amit ott leírtak, vagy sokhelyütt nem tartják be ezt.
"eddig azt hittem, hogy szellőztető rendszer nélkül akarja párazáróra megcsinálni a falat, aminek nem sok értelmét láttam. De ha tesz be szellőztetőt, akkor meg a párazárás lesz felesleges a falon."
Nem tesz be, hanem van szellőztetése, az ablakokban lévő szellő lyukak biztosítják a lakása rendes légcseréjét. És mivel a szárazon tartáshoz bőven elegendő mennyiségű levegő cserélődik a lakásában, pára szempontjából teljesen mindegy hogy van-e párazárás a falain vagy nincs. Hőtechnikai szempontból viszont ez a párazárás talán hozna némi nyereséget (pl páramentes fal picivel jobban hőszigetel), de szerintem nem többet kb 4 százaléknál.
A könnűszerk-s házak 99%-a így készül, csak osb-vel. Mármint váz között n-1 cm szálas szig, osb, rajta eps vékony vak-al. A szálas szig-t fóliával kell védeni, nem eps-el. Az hogy kívül eps van állt-ban nem számít mivel az osb táblán belülről kifele úgysem halad pára. Mindenesetre korrektebb rétegrend, a fólia, b30-as téglafal-nál (itt hogyan alakul a belülröl kifelé csökkenő páradiffúzió?
Szerintem arra próbálja felhívni a figyelmünket, hogy a legkisebb Iso... elemet mutatják, miközben passzív ház építését reklámozzák. Lehet hogy utólag még felragasztanak kívülre 20 cm szigetelést? :)
"Egy jól megcsinált szellőzésű (egészséges levegőjű) lakásból óránként legalább 100 köbméter levegő távozik (és viszi magával a páratartalmát) és ugyanannyi friss levegő jön be kintről (hozva magával a saját páratatalmát). Ez hatalmas légmozgás, még ha nem is vesszük észre. Ekkora légforgalom mellett a falak aktuális páraelnyelő képessége (vagy éppen párazárása) szerintem nemigen befolyásolja a lakásban aktuálisan lévő levegő páratatalmát (így a penészedést sem)."
Elnézést, figyelmetlenül olvastam, eddig azt hittem, hogy szellőztető rendszer nélkül akarja párazáróra megcsinálni a falat, aminek nem sok értelmét láttam. De ha tesz be szellőztetőt, akkor meg a párazárás lesz felesleges a falon.
"Kötelező gázbekötés nincs?" hogy ne lenne...???? A HÉSZ-ek 99%ában elő van írva még akkor is ha esetleg a gáz lefedettsége adott faluban nem éri el az 50%-ot... Persze ilyen esetekben egy jó üveg pálinkával lehet kompromisszumot kötni a helyi főépítésszel... Pest-megyében is vannak erre példák, nem kell messzire menni...
Tehát a hőszigetelésed: belül 20 cm kőzetgyapot, utána 18 mm gipszrost réteg, kívül 20 centi hungarocell? Ezt építész tervezte így? Úgy tudom hogy ha a hőszigetelés nem egynemű anyagból van, akkor kizárólag belülről kifelé csökkenő páradiffúziós jellemzőjű rétegek alkalmazhatók, különben csúnya dolgok lehetnek. Nálad ez pont fordítva van. Tehát szerintem legyen kívül a gyapot (a fa vázban) és belül a hungarocell. Ha ehhez úszó padlót alkalmazol (alatta 20 cm hőszigeteléssel) akkor máris megközelítetted a "kifordított passzívház" találmányomat :) ráadásul ettől kezdve nem kell a sávalapon álló fal hőszigetelésével sem törődnöd.
Nem látok a felsorolásodban légzáró/párzáró fóliát belül. Kimaradt a felsorolásból vagy nem is lesz?
"meg az önkormányzat is előírta a kötelező kéményt,"
Nem gondoltam volna hogy létezhet ilyen. De ha kéménymentes fűtést alkalmazol akkor ugye ők fizetik a kémény árát? A kéményseprő díjat is átvállalják? Kötelező gázbekötés nincs?
Én nem passziv házat épitek, csak alacsony energiásat. Fal+ padlófűtés van. 30cm Ytong + 12cm grafitos EPS.Ami a problémám, hogy a ház alatt pince van végig. A födémbe 10cm eps szigetelést tettem. A pince csak 80cm mélységig van szigetelve 5cm XPS-el. A lábazat 60cm magasan 10cm XPS(kb.40cm kint, és 20cm már talajjal érintkezik). A födém közvetlenül csatlakozik az Ytonghoz. Ez mennyire rontja a teljes ház szigetelését? Illetve a pince ahol mindig 13-15 fok van, jobb e mintha a talajon lenne az épület. + van lépcső a pincébe a házból, amit fallal lezártam alul körben, és ajtó is van rajta.
Akkor ez egy konnyuszerkezetes passziv haz lesz (az a "10cm vital tégla" egy picit megzavart....minek is az oda? hotarolas esetleg? ) amihez kulonosen jol passzolna egy lemezalap. Meg erdekelne a falszerkezet/alap reszletrajz. A "60/200mm borda váz" az alappal (ha savalap) es aljzatbetonnal hogy talalkozik?
"Akkor elgondolkodom a lemez alapon."
Jo otlet!
"Kapcsolók hőhídmentes beépítést hogyan szokták megoldani? elég a gumi membrános doboz, vagy a doboz és a gipszkartont is hőhíd mentesíteni kell?"
A kapcsolok az altalad leirt retegrend szerint a "10cm vital tégla (amit nem talaltam meg a net-en), 12,5mm gipszkarton" - ban lesznek elhelyezve. A legtomorseget meg valahol beljebb lehetne konnyebben kialakitani a "60/200mm borda váz" es a "12,5mm gipszkarton" kornyeken. Igy a tegla reszt vehet a parahaztartasban is es a kapcsolokkal, vezetekekkel sem lenne annyi macera.
A kemeny/passziv haz dolog engem is foglalkoztat , en meg nem hallottam rola hogy a kandallo/kemeny ellentmondana a passziv haznak . wulfin mondott regebben egy olyat, hogy ha feloperaljak a kemenyt a hazara, akkor majd elmeseli ez hogy tortent . Merthogy o is kemenyt es biofutest(pellet) akar (ha meg aktualis, nem tudom) .
