A jelenlegi modern fizika több mint 100 éves. Ma már inkább gátja, mint segítője a tudomány fejlődésnek. Szükség van tehát egy új fizikára. De milyen is lesz ez az új fizika? Erre keressük a választ.
Azt, hogy a tőlünk nagy távolságban lévő megfigyelő ugyanakkorának találja a maga mellett elhaladó fény sebességét, mint mi a mi mellettünk elhaladót, onnan tudjuk, hogy azok a fizikai elméletek, amelyeket (többek között) erre a feltevésre alapoztak (az elektromágneses kölcsönhatás, a gyenge kölcsönhatás, az erős kölcsönhatás, a gravitáció elméletei) sikeresen és pontosan magyarázzák az ismert jelenségek túlnyomó többségét. A nálunk történő jelenségeket is meg a messze történő jelenségeket is. Például az Andromeda galaxis szerkezetét, mozgásait, anyagait, sugárzásait, ugyanúgy mint a Tejút szerkezetét, mozgásait, anyagait, sugárzásait.
Majd ha te közzéteszel valami hasonlóan sikeres és széles körben pontos számolásokra alkalmas elméletet, akkor fog tőled tanulni bárki is.
Saját maga közeli környezetében mindenki egyformának méri a fénysebességet, de messziről mérve mást kapunk. Hogy milyen messziről mennyire mást, az attól függ mennyire görbül a téridő az észlelő és a jelenség között.
„A lokális kitétel pusztán azt jelzi, hogy nem olyan távoli fényről van szó, aminek sebességét a téridő görbülete miatt mi itt másnak mérjük, mint a közvetlenül mellette álló észlelő.”
Most már értem a lokalitás ezen, jelentését. Ezek szerint, egy nagyon távoli objektumról mért „fényadatok” nem egyeznek az ottani lokálisan mért adatokkal? Vagy lokálisan mindenhol egyforma, de a távolság, (téridő görbület) függvényében a mért érték változhat?
Gyanakvóan túlragozod. A fizika nem átverés, nem szofisztikai trükkök gyüjteménye.
A fénysebesség lokális értéke a közelemben elhaladó fény sebessége. Például a lézerem tükörrezonátorában ide-oda verődő nyaláb sebessége. Pontosabban, ha a nyaláb stacionárius, akkor annak fázissebessége, ha pedig véges hosszúságú hullámcsomag, akkor a csoportsebessége.
A lokális kitétel pusztán azt jelzi, hogy nem olyan távoli fényről van szó, aminek sebességét a téridő görbülete miatt mi itt másnak mérjük, mint a közvetlenül mellette álló észlelő.
Amennyiben a lokalitás alatt a belátható univerzumot értjük, a globalitás alatt pedig ami azon túl van, akkor stimmel. (amiről nem tudok, az nem fáj) ;-)
"Tévedsz, ezeket a világ sok tízezer fizikusa tudja..."
Csak irónia volt. Ne húzd ki magad nagyon. Nem gondolom komolyan, hogy te kivételes tehetség lennél, és csakis te tudnád, hogy mi a napóra meg az atomóra. ;)
"Mindig tudtam, hogy te olyan tudással rendelkezel, amellyel senki más."
Tévedsz, ezeket a világ sok tízezer fizikusa tudja, nem beszélve sok százmillió középiskolás kisdiákról, meg sok százezer tájékozott laikus érdeklődőről. Akik ennek ellenére se képzelik magukat világrengető szuperfizikusnak.
Te is csak azért sunnyogtál itt napokon keresztül, amikor a fényórák meg az atomórák működési alapjait kérdeztem, mert azok a tények cáfolják a rögeszméidet.
Most kicsit megnyugodtál, hogy ma is elkántáltad a napi zsolozsmádat?
Akár a templomi nénikék a délutáni rózsafüzér áhítatot. 5x(1 miatyánk + 10 üdvözlégyMária). Minden üdvözlégyMária közepére betoldva az aznapi könyörgés szövege.
Foglaljuk össze a jövő fizikájának eddig ismertetett alapelveit:
A fényterjedésre vonatkozó új elvek:
Az üres tér nem alkalmas hullámok közvetítésére, a fény közegben terjed.
Fotonok nem léteznek. (senki sem tudja, hogyan kellene kinézni a fotonoknak, Einstein: „Ötven év tűnődés sem hozott közelebb ahhoz, hogy rájöjjek, mi a fény kvantumja”)
A fény hullámokból áll, de nem folyamatos, hanem időben impulzusos, térben szakaszos hullámokból
A véges hosszúságú hullámdarabok egy-egy meghatározott mennyiségű energiaadagot szállítanak. Ez adja a fény kvantumos természetét, ami nem jelenti azt, hogy az energia általában is adagos lenne.
A fény haladó elektromágneses rezgés, a fényközeg elektromos és mágneses állapotának periodikus váltakozása.
A fényközeg az égitestek közelében követi az égitest mozgását, együtt halad vele, de nem forog vele együtt. (összhangban az MM és MG kísérlettel)
A fény a saját közvetítő közegéhez viszonyítva halad fénysebességgel, és csakis abban terjed minden irányban ugyanazzal a sebességgel
A fény sebessége nem függ a fényt kibocsátó fényforrás mozgásától. (kettőscsillagok megfigyelése)
A fény sebessége vákuumban a fényközeg mágneses permeabilitásától és elektromos permittivitásától függ Maxwell képlete szerint: c=1/gyök(mű*epszilon).
A fénysebesség nem egyetemes állandó, még csak nem is állandó.
Egy mozgó megfigyelő által mért fénysebesség függ a megfigyelő mozgásától. A fénysugárral szembemozgó megfigyelő nagyobb sebességet mér, a fénysugárral egyirányban mozgó pedig kisebb sebességet. Ez okozza a Doppler hatást.
A fénysebesség nem felső sebességhatár, elérhető és átléphető.
A térre vonatkozó új elvek:
A tér egy fogalom, az emberi gondolkodás terméke. A tér fogalmát az ember alkotott meg elvonatkoztatással, a fizikai testek kiterjedéséből, távolságából és elhelyezkedési rendjéből, eltekintve más fizikai tulajdonságoktól.
A tér fizikailag nem létezik. Nincsenek fizikai tulajdonságai, nem tud görbülni, sem tágulni vagy összehúzódni, sem felcsavarodni.
A tér önmagában, fizikai testek nélkül nem létezik (nem tartály)
Az időre vonatkozó új elvek:
Az idő az emberi gondolkodás terméke, egy összetett fogalom, amelyet az események egymásutániságából, az események lezajlásából, elmúlásából, a múlt, jelen, jövő fogalmaiból alakult ki.
Az idő fizikailag nem létezik. Nincsenek fizikai tulajdonságai, nem tud görbülni. Nincs sebessége, így nem képes lelassulni.
A valóságban csak események és folyamatok léteznek, ami az anyagi mozgás következménye.
Kétféle időfogalom létezik:
a hétköznapi (filozófiai) időfogalom,
a fizikában használt időtartam, mint mérhető mennyiség.
Az „idő” periodikus jelenségekkel mérhető. (valójában nem az időt mérjük, hanem a mérendő folyamat hosszát hasonlítjuk össze a választott periodikus jelenség periódusainak számával)
Az „idő irányát” az ok-okozati összefüggésben álló események sorrendje jelöli ki. Az ok mindig megelőzi az okozatot.
A múltba történő időutazás elvi lehetetlenség, mert múlt eseményei már nem változtathatók meg. A múltba utazás sértené az okság törvényét és az időhurok lehetetlenségének törvényét is.
A téridőre vonatkozó elvek:
A téridő egy értelmetlen fogalom, amely a tér és az idő szavak egybeírásával keletkezett.
A téridő fizikailag nem létezik, így görbülni sem képes.
A tér és az idő között a mozgás teremt kapcsolatot, de ez egyáltalán nem jelenti a tér és az idő fogalmának összeolvadását.
A tér és az idő koordinátáiból képzett négyes távolság nem rendelkezik fizikai tartalommal. A Minkowski „geometria” nem geometria, mert a geometriák a távolság fogalmára épülnek, a Minkowski geometriában pedig a távolság nem értelmezhető.
Még mindig nem tudod, hogyan lehet a Napóránál sokkal-sokkal pontosabb órát építeni?
Még csak nem is dereng?
Pedig csak a speciális relativitáselmélet vagy a kvantumelmélet alapjaival kellene tisztában lenned.
Nem hallottál még olyan száz éve közismert dolgokról se, mint pl. a fényóra, vagy az atomóra? Milyen fizikai alapigazságok biztosítják ezek pontos működését?
A napok óta tartó bujkálás és a szavaim szándékos félreértelmezése helyett ezekről kellett volna beszélned. Csak te úgy félsz tőlük, mint ördög a tömjénfüsttől.
Ilyen nyugdíjas tempóban újabb tíz év alatt se fog elérkezni az a "hamarosan", mire megjelenik a te szuperfizikai szuperkönyved.
"azt állítottad, hogy nem lehet időt mérni csak ha biztosan tudod, hogy a periódusidő állandó."
Nem ezt állítottam, hanem a következőt kérdeztem:
"Mondd el, honnan tudod, hogy egy adott jelenség tényleg pontosan periodikus!"
Erre kellett volna neked levezetned (fizikai alaptörvényekből), hogy egy adott órakonstrukció ideális megvalósítás esetén pontosan periodikusan működik, és hogyan kell kiszámolni egy reális megvalósítás ettől való eltéréseinek várható mértékét.
De te persze nem tudsz semmi ilyesmit produkálni, mert részint nem ismered, részint letagadod a kvantumfizika, meg a relativitáselmélet alapjait. A te "szuperfizikádnak" pedig nem léteznek semmiféle egzakt számolásra alkalmas alapjai.
Például a te időstandardod az 1hamarosan.
Még azt se tudod megmondani, hogy a 10 év, az hány hamarosan?
Ha egy kicsit is értenél a tudományhoz, akkor tudnád, hogy a szükséges pontosság mindig a feladattól függ. Ágyúval nem lövünk verébre. A nyaralási időt felesleges atomórával mérni. De van, ahol erre van szükség. Sőt még olyan is van, ahol az atomóra is kevés.
Itt csak te vergődsz, de te sem tudod, hogy mit akarsz vele elérni.
Az előbb még azt állítottad, hogy nem lehet időt mérni csak ha biztosan tudod, hogy a periódusidő állandó. Ezzel hamar megbuktál.
"Ha elmész nyaralni 2 hétre, akkor nem kell azt vizsgálnod, hogy pontosan megegyezik-e minden egyes eltelt nap hossza, mert elég azt tudnod, hogy 14-szer kel fel a nap, mire haza kell indulnod."
Aha! A nyaralási idő mérésére elég pontos a Napóra is.
Meg a szuperfizika időmérésére is elég pontos.
Sok száz éves lemaradásban a valódi fizikában szükséges időméréshez képest.
Ennél pontosabbróll még nem is hallottál?
Persze minek is! Úgyse tudsz kiszámolni vele semmit, csak dumálsz.
Ez mutatja legjobban a szánalmas vergődésedet.
"Használható a Föld forgásaidőmérésrea szükséges pontosság mellett?
Naná. És használják is ősidők óta. Annak ellenére, hogy már tudják azt is, hogy többszáz millió évvel ezelőtt egy nap rövidebb volt mint ma."
A szuperfizikában mégis mennyi a "szükséges pontosság"?
Éppen annyira vagy lemaradva a fizikai időmérés aktuális pontosságától mint Stonehenge-i kőkör a 21. századi fizika időstandardjától.
"egy folyamat periódusainak leszámolása csak akkor jó időmérő, ha igazolható, hogy pontosan egyformák a periódusai ."
Ez nem kérdés, hanem egy hibás megállapítás.
Semmilyen jelenségnél sem igazolható, hogy pontosan egyformák a periódusai.
Ennek ellenére használható "időmérésre", a szükséges pontosság mellett.
Ha elmész nyaralni 2 hétre, akkor nem kell azt vizsgálnod, hogy pontosan megegyezik-e minden egyes eltelt nap hossza, mert elég azt tudnod, hogy 14-szer kel fel a nap, mire haza kell indulnod.
Használható a Föld forgása "időmérésre"?
Naná. És használják is ősidők óta. Annak ellenére, hogy már tudják azt is, hogy többszáz millió évvel ezelőtt egy nap rövidebb volt mint ma.
Tudod mi a szánalmas? Ez a vergődés, amit te itt bemutatsz. Azon görcsölsz, hogy találj valamit, amibe bele tudsz kötni, de mindig felsülsz vele. Tanulj meg intelligens módon vitázni!
Ahogy kiderült, nem tudsz válaszolni egy teljesen világos kérdésre.
Arra, hogy egy folyamat periódusainak leszámolása csak akkor jó időmérő, ha igazolható, hogy pontosan egyformák a periódusai . Mondj egy folyamatot, s magyarázd meg, mi biztosítja ezt!
Tudod ahogy a mérőszalag számai is csak akkor használhatók hosszmérésre, ha a beosztások pontosan egyformák, sehol se nyúltak vagy rövidültek.
Szánalmas amikor ezt se vagy képes felfogni.
Meg az is szánalmas, ha válasz helyett inkább nevetségessé teszed magad.
Ha én azt leírnám ide, hogy a könyvembe mit írtam az időről, te engem elküldenél a látóhatár szélére. Ami a te szádíze szerint van , azt még nem fogalmaztam meg. Nyugodt lehetsz, hogy az idő szerintem is egy priódikus rendszer, és nem hajlítható.
