A jelenlegi modern fizika több mint 100 éves. Ma már inkább gátja, mint segítője a tudomány fejlődésnek. Szükség van tehát egy új fizikára. De milyen is lesz ez az új fizika? Erre keressük a választ.
Nem keletkezik ott semmiféle foton, sem másfajta részecske.
Gömbhullám keletkezik, mégpedig nem folytonos, hanem véges vastagságú, amely néhány millió elemi hullámot tartalmaz.
"Nincs olyan, hogy határozott helye vagy határozott frekvenciája lenne."
De, nagyon is határozott a frekvenciája. Egészen pontosan egy nagyon szűk sávban van a frekvencia. Ez okozza a koherenciavesztést a koherenciatávolságon túl. Nem lenne nehéz megértened, de te túl szétszórt vagy ehhez.
Ha az a kérdésed, hogy hogyan kell kvantálni az elektrodinamikát, vagyis például miként lehet felírni egy elektromágneses hullám Hamilton-függvényét kanonikusan konjugált állapotfüggvényekkel, akkor a következőket olvasd el:
G. Heber, G.Weber: A modern kvantumfizika alapjai, Műszaki Könyvkiadó 1964. 234.-244. old.
Patkós A., Polónyi J.: Sugárzás és részecskék Typotex, 2006. 98.-104. old.
Elég sok dolog elméletileg túlkomplikált szerintem, azért tévelyegnek az időutazással és az ikerparadokszonnal. Valószínű soha nem fogom megérteni a képleteket. Én ezzel az egy képlettel kinlódok, amihez elég a törtszámítás. Az idő nem negyedik dimenzió, hanem a kordináta rendszerben egy negyedik vonal, amiből nem tudnak kitérni.
Ez Leonárd Susskind képlete. Most te miért akarsz valami mást becsempészni a képletbe? Ez hamisítás lenne. Miért nem alkotsz magadtól egy másik képletet.?
Mi eredéményezi azt ,hogy a távolabbról mért fénysebesség értéke mást mutat mint a lokális , Ezt lenne érdekes kitalálni. Szerintem a párhuzamosok találkozása hoz hozzá közelebb, Ez nálam egy érzés.
"Ha az Androméda galaxisban 400 000 km/s a fénysebesség, akkor is ugyanúgy játszódnak le a jelenségek."
Nem.
Mivel a képleteket úgy kerülöd, mint ördög a tömjénfüstöt, ezért nem is tudhatsz róla, hogy például a Maxwell-féle elektrodinamikára alapuló fizikai folyamatok mekkora részében van ott a vákuumbeli fénysebesség, mint paraméter. Nota bene, a vákuumbeli fénysebesség a vákuum permittivitásától és mágneses permeábilitásától függ. Más fénysebesség érték esetén más kell legyen ez a két paraméter, ami meg azt eredményezi, hogy ott másképpen működik az elektrodinamika is.
Azt, hogy a tőlünk nagy távolságban lévő megfigyelő ugyanakkorának találja a maga mellett elhaladó fény sebességét, mint mi a mi mellettünk elhaladót, onnan tudjuk, hogy azok a fizikai elméletek, amelyeket (többek között) erre a feltevésre alapoztak (az elektromágneses kölcsönhatás, a gyenge kölcsönhatás, az erős kölcsönhatás, a gravitáció elméletei) sikeresen és pontosan magyarázzák az ismert jelenségek túlnyomó többségét. A nálunk történő jelenségeket is meg a messze történő jelenségeket is. Például az Andromeda galaxis szerkezetét, mozgásait, anyagait, sugárzásait, ugyanúgy mint a Tejút szerkezetét, mozgásait, anyagait, sugárzásait.
Majd ha te közzéteszel valami hasonlóan sikeres és széles körben pontos számolásokra alkalmas elméletet, akkor fog tőled tanulni bárki is.
