Mindenki emlegeti, mintha tudná mi is az, de tényleg:
Mi az energia? Milyen megjelenési formái vannak? Melyik megmaradó és melyik nem az? Melyik ekvivalens mással, és ki az a más??
Sajna, az elekrtonokról meg az e.m. hullámokról vajmi keveset tudok (talán jobban közelíti a valóságot, hogy semmit se), ezért a hiba. Csak szemléltetésképpen írtam, ezt tanultam az iskolában.
Milyen energiafajtákat kell még számításba venni? Attól függ, mivel foglalkozunk.
Pl. mechanikában, beleértve a hőtant is, csak a mozgásit, ha már miindeképpen kell. A helyzeti, belső energiák csak kényelmi eszközök. Mechanikán belül maradva az energiamegmaradás nem új törvény a Newton axiómákhoz képest.
hát ezt csak azért írtam, hogy reagálja a "cselekvőképessége". De mindjuk nehezen értelmezem azt, hogy, ha egy tömegpont mozgási energiája 1/2mv2, akkor milyen cselekvőképessége van.
De persze maradjunk a fizikán belül.
Ilyen dolgok voltak:
Munka: F.s, meg skalárszorzat, meg integrál.
"ha egy testen munkát végzünk (erővel odébbtoljuk, felgyorsítjuk), akkor ez a munka elraktározódik benne, energiája van, később ennek csökkentése árán majd munkátvégez (=cselekvőképesség)"
A legegyszerűbb, ha csak felgyorsítjuk: hova lett a munkavégzés eredménye?: mozgási energia, (a kinetikai energia tétele, ami pont ugyanaz, mint Newton II.)
Következő a helyzeti energia. Ha felemeljük (munkát végzünk), mégse gyorsult, hova lett a munka? Hát helyzeti energiája lett, mert kihagytuk, hogy rá erőtér is hatott, amivel az eredő erő nulla volt, tehát a kinetikai energia tétele nem sérült.
Aztán jöttek a dugattyúban összenyomott gázok. Erővel elmozdítottuk, mégse került magasabbra, nem is gyorsult, hova lett a munkavégzés eredménye? Hát belső energia lett.
Olyan mondatokat tanultunk, mint a " hő mechanikai egyenértéke", meg olyanokat: az áramló belső energia a hő. Megszültük a hőtan I főtételét.
Ha ez is kevés, azt mondjuk, hogy sugárzás formájában is terjed.
És így tovább.
Szóval arra akarok kilyukadni, hogy az energia egy olyan fogalom, amit azért vezetünk be, hogy legyen szavunk a természeti jelenségek egyszerű (és persze könnyen használható) törvények formájában való megfogalmazásához.
Például, ha egy dombról legurul a labda, egyszerűbb az energiák egyenlőségét felhasználva kiszámolni a sebességét, mint a NwetonII-t végigszámolni. Mint egy megoldóképlet.
Pl. kimondjuk, hogy az energia megmarad. Ha mégse, bevezetünk/keresünk egy új energiafajtát, vagy energiaáramlási módot az eredeti munkavégzés mellé.
Egyébként mi a "cselekvő képesség" ellentéte? "passzív képesség" vagy "cselekvő képtelenség"? Ha egybeírjuk, akkor nincs ilyen probléma: a "cselekvőképesség" ellentéte a "cselekvőképtelenség"
Energia: mint anyanyelvi fogalom, vagy, mint a fizikában definiált, pl. Joule mértékegységű mennyiség.
A "cselekvő képesség"-ről nekem az energikus ember jut az eszembe, aki tehát sokat "cselekszik", de ez inkább csak az anyanyelvi szintű energiát jelenti.
Indításul: energia = cselekvő képesség Ehhez mit tudtok hozzá tenni ??
Csak azt, hogy különböztessük meg a "hő cselekvő képességet" a "mozgási cselekvő képességtől" és a "helyzeti cselekvő képességtől". Akiben nincs semennyi cselekvő képesség (egyébként ezt egybe kellene írni, nem?), annak nulla energiája van.
