Szerencsére passzolnak bele a Metcal hegyek, és pontosan így használom... :-)
A cégben eredeti Metcal-ok vannak, itthon Thermaltronics. Szóval mindkettővel van saját tapasztalatom.
A páka (a kézben tartott rész) szerintem azonos minőségű. A táp olyan mint egy sírkő, de az eredeti se valami szép. :-) Működik, egy táptól nem várok mást.
Amennyire tudom, a Metcal-ból kivált emberek alapították a Thermaltronics-ot, igy a kínai kopálás nem igazán stimmel. A Mtcal cég már nem létezik, lehet OKI meg Thermaltronics között választani.
Közvetlenül hálózatról működő pákát nem nagyon használnak érzékeny elektronikus panelek forrasztásához.
Ilyen rendszerű fűtőbetétes páka rengeteg van trafós kivitelben is, pl. Yihua stb. Ha ilyet választasz, de trafós kivitelben, sok olyan is van, amely meleg levegős pákát is tartalmaz, ami kiszélesíti a lehetőségeket.
Nem rosszak, de amiket ajánlottam, azok szerintem alkalmasabbak SMD munkára. Pl. nem mindegy, milyen közel tudod fogni a pákát a forrasztási ponthoz. Ha közelebb tudod fogni, maga a páka pedig vékonyabb és könnyebb, a vezetéke hajlékonyabb, stabilabban és pontosabban tudod kezelni. Látszólag apróságok, de ezeken múlik a végeredmény.
Az se mindegy, hogy milyen a pákahegy választék, találsz-e az adott feladatra alkalmasat.Olyan pákához, amit senki se használ SMD munkára, nem fogysz erre alkalmas hegy választékot találni.
Ez a T12 állomások egyik előnye, nagyon elterjedt, rengetegen használják SMD munkára, minden van hozzá viszonylag olcsón. (egy eredetileg japán fejlesztést másoltakle a kínaiak)
Most vettem észre, hogy az általad linkelt kis páka csak 7.5W-os. Az nagyon kevés, egy usb csatlakozót nem tudnál leszedni vele. A fém meg a nagy föld fólia elviszi a hőt. Amiket ajánlottam, tízszer ekkora teljesítményűek.
Ezzel is lehet forrasztani, valószínűleg a műszerészek a cégemben, akik egész nap forrasztgatnak, ezzel is szebb munkát végeznének, mint én a profi cuccal.
Ezzel együtt nem ajánlanám. Minden szempontból gyengébb minőségű, rosszabb hőátadás, nem cserélhető egyetlen hegy stb.
A kínai ónokról nem lehet tudni semmit. Egyik jó, másik nem, nem tudsz kétszer egyformát venni, mindegy mi van ráírva. Persze ez is ár kérdése, a megbízható márka drága. Egyedi, kézi forrasztáshoz mindenesetre az EU-ban már tiltott ólmozott ón a jobb. Az egészségkárosító hatása miatt tiltották be, de ha csak nagy ritkán forraszt valaki, nem annyira vészes.
Két okból akarom kitanulni, az egyik mert nagyon régóta érdekel, és a számtech alapok megvannak, de ez még a hiányzó láncszem, másrészt pedig a családban hirtelen összejött 6 tablet, 3 okosteló, 2 laptop, és mind a régebbi usb micro töltőbemenet hibával. A szervizek 7-12ezt között cserélik darabonként, a laptopokat 20000 ft. Mivet a tablet ára 19ezer volt, így 7-10k-t a töltőcsati cseréjéért inkább a képzésembe és szakmai előmenetelembe :D fektetném.
Hordozható, alkalmi forrasztópákának népszerű a TS100 is, a Pinecil (amit linkeltem) ennek egy utánérzése. Mindkettőt próbáltam, szerintem a Pinecil sikerült jobban.
- USB C tápról is működik, és adnak hozzá egy hajlékony szilikongumi vezetéket
- kicsit jobb a fogása, mert tettek rá egy szilikongumi részt
Jól értem a leírásodban a sorok között, hogy ezek az 1-2 ezres pákák párszor használatosak, utána eldobandó, a korrózió miatt, vagy mert nem cserélhető a hegye?
Van tesztelésre , gyakorlásra régi pc alaplap. Csak azt nézem most ,hogy kiforrasztó-szívó páka is kell ha usb-t akarok cserélni a tabletben? Mert akkor egyben adom le a rendelést.
Többféle handle-vel árulják, nekem a képen látható vált be, mert viszonylag közel lehet fogni a hegyhez, és nem túl vastag.
A T12 hegyek előnye:
- direkt fűtésű, jó a hőátadása
- nagyon sok hegy kapható
- olcsó
A hegyekről: írtad, hogy "tű páka". A nagyon hegyes, kúpos pákahegyeket nem szeretem, mert az ón nem marad meg a hegyén, feljebb húzódik, és pont ott nincs ón, ahol forrasztani kellene.
Ha nagyon kis helyen kell forrasztani, az olyan kúpos hegy a jobb, amelyiknek ferdén le van csapva a hegye. Azon a kis sík részen jóbban megtapad az ón.
Általános forrasztgatásra (vezetékek, huzal kivezetéses ellenállások pl) a D24 hegy vált be, ennek olyan a hegye mint egy kis csavarhúzó.
Drag soldering-re (egyszerre sok láb mentén végighúzva a pákát) a BCM2 hegy jó, ez is lecsapott végű kúp, de a lecsapott vége nem sík hanem bemélyed egy kicsit. Ez segít az ón elhúzásában, kevésbé hajlamos ónhidakat hagyni a lábak között. Ilyen hegyet nehezebb találni.
Ha csak ritkán kell forrasztani, és könnyen hordozható páka kell:
Ha az ár kevésbé számít, a Thermaltronics a kedvencem, pl TMT 2000S. Vér profi dolog, egyenletesen minden minőségi. Azért maradtam ennél a szintén minőségi JBC-vel szemben, mert szerintem jobb a hegyek bevonata, kevébé hajlamosak korrózióra, jobban tapad hozzájuk az ón.
A jó páka mellett legalább olyan fontos a minőségi ón és folyasztószer. Az SMD forrasztás titka a flux, jó flux nélkül tele leszel ónhidakkal. Kell még isopropil alkohol meg szálazás mentes törlőkendő a takarításhoz.
Éles forrasztások előtt érdemes gyakorolni régi smd paneleken, és megnézni pár videót a neten.
Tudnátok ajánlani kis forrasztásokhoz tűpákát? Tablet, telefon micro usb csatlakozóját akarom cserélni vele, valamint pár hangfalat kellene megjavítanom itthon. És amúgy is jól jön ha van a háznál. Ez még kimaradt, most fogok először forrasztani, ideje kitanulni ezt is.
Ha már így visszautaltál erre a beszélgetésre: megcsináltam az eddig kitalált módosításokat (műveleti erősítők cseréje, zeneres feszültségszabályzás beépítése), de az egyik csatornában fél percnyi működés után elpusztul a BD246. Kezd elegem lenni ebből az erősítőből...
Az is lényeges adat, hogy a szelepek mennyit vannak meghúzva. Mind akku, mind napelem szempontjából nagyon lényeges. Na meg hogy egész évben kell üzemelnie vagy nem. Egy 1W napelem nyáron lehet megtermel 6-7Wh-t is, de télen csak 0.5-1Wh-t. Vezérlésre is van sokkal jobb megoldás mint a Wifi, mert az igen sokat fogyaszt, és állandóan. Egy alvó, mikrokontroller, és a vele alvó mondjuk RFM69 modul meg mikroampereket csak, és ha percenként felkel, és kikérdez, hogy kell-e kapcsolni, még akkor is csak miliampereket. Ha nagyobb a távolság, akkor jobb antennával igen meggyőző távolságokat tud, de ha mégsem elég, akkor ott az RFM95 Lora modulációval. A napelemes táp nagyon komoly optimalizálást kíván, mert meglepő méretű napelemek jönnek ki, ha állandó fogyasztót kell ellátni, még ha amúgy tök kicsinek is tűnik a fogyasztása.
A 3 db elem az fél-egy órát bírna. A szelepeknek kell egy 24V-os akkumulátor, 2x12V. Arról egy kis átalakítóval lehet etetni az Arduinót. Annak mindíg mennie kell. Végig kell gondolni egyszerre hány szelep és naponta hány órát dolgozik. Abból lehet egy napi fogyasztást számolni. El kell dönteni hány borús napot bírjon egyhuzamban. Napi 7-8 óra napsütéssel ki lehet kalkulálni mekkora napelemek kellenek. A töltésszabályzó egy filléres kis doboz. Még USB csatlakozó is van rajta 5V-al. Az tudná etetni a kis kompótert.
Pontosabban még aminek kell áram az Arduino lenne. Tehát egy szigeten lennének a mágnes szelepek 3-4 db és egy Arduino relé kártyával. 5 V DC/ 3W igénye van és valahol láttam olyant, hogy 3 db AAA elemmel megtáplálták.
Az egyik oldal az áramellátás. Természetesen napelem+aksi+szabályzó létezik. A kérdés a független működési idő elvárás. Csak pénz kérdés. Meg biztonsági, mennyire lenne egy szép nagy napelem, egy rendes aksi veszélynek kitéve.
A másik a vezérlés. Ideálisan mobiltelefonon keresztül mehet. Ehhez egy odatett adapter+SIM kártya kell. SMS küldéssel lehet ki-be kapcsolni. Ez nem drága.
