Óóó, barbár! Így leműteni egy odakonstruált objektívet, ezzel halálra ítélni a hátrahagyott részt... :-)
Igen, erre én is gondoltam, hogy más bázistávú objektívekhez jó lehet, de akkor miért m42-es a vége? Miért nem m39-es? Én még arra gondoltam, hogy valakinek lehet ezzel kényelmesebb fókuszálni. Vagy ha berakok egy 10mm-es közgyűrűt, akkor ugyanott vagyok, csak talán a kisebb kinyúlás miatt stabilabb lesz a szerkezet (32 mm helyett csak 14 mm). Ennyi elég is nekem. Vagy ha veszek egy m39 -> m42 adaptert, akkor úgy is tudom használni. Mindenesetre egyik megoldás sem tűnik sziklaszilárd érvnek a 17 mm-es m42-es adapter létjogosultsága szempontjából.
Ööö... Lehet, hogy én értelmezem rosszul az írást, de az A7 nem SLT-váz... ILCE vagy MILC, tökmindegy, az SLT viszont eléggé más rendszer. De ha Te találtál az A7S-ben tükröt, akkor azt tényleg ne merd tisztítani, inkább gyorsan vidd szervízbe, hogy szedjék ki belőle... :-)
Ja, az szerintem is csak elírás, hogy ami jó az A7-re, az nem jó az A7 II-re. Nálam működik minden, eBay-ról lett beszerezve (made in China :-) ), nincs minőségi problémám. Az nem elírás, hogy végtelent megtartó élességállításra jók azok, amelyikeknek ugyanakkora a méretük, mint a normál adapternek és azok is, amelyikek keskenyebbek, csak azok kisebb bázistávolságú objektívekhez valók. Ezeken kívül léteznek csak makró-helicoidok is, amik kényelmesebbek és praktikusabbak, mint a közgyűrű. :-)
Szia! Nem elírás, a keskenyebb helicoidokkal a kisebb bázistávolságú vázakról származó objektíveket lehet adaptálni (tudomásom szerint a 12mm-ről induló a legszűkebb...). Én speciel a központi záras gépekről lebontottakat teszem fel ezekkel (valahogy így: https://m.facebook.com/story.php?story_fbid=805372476280957&id=577281589090048). De a csigamenetes adapter mindenképpen nagy találmány, ha az ember ki akarja kicsit terjeszteni az objektívje határait. Van pl. olyan Komine 135mm-es objektívem, amelyik optikailag kiváló, de csak 2 m-re állít közel, ez a helicoiddal válik teljes értékűvé... Annyi esetleg még - a költségoptimalizáció kedvéért :-) -, hogy én Canon EF-Sony E adaptert vettem, így erre az egyre a meglévő Canon adapterekkel mindent (PK, M42, Nikon stb.) fel tudok tenni.
Eljutottam odáig, hogy nekem is kellene egy Helicoid adapter, mert nagyon kényelmessé tenné a mini tárgyak fotózását és a közeli portré felvételeket. Viszont én M42-es adapterben gondolkozom. Van olyan adapterrel tapasztalatotok, ami nem lötyög, nem kotyog, nem akar szétesni, nem lóg, nem csúszik ki magától, nem szorul és nem vignettál? A látszattal ellentétben nincsenek nagy igényem, csak jól használható legyen. Ha nincs ilyen, nem ragaszkodom hozzá... elég lenne egy 12mm-es közgyűrűnek megfelelő kihuzat.
Miért van ezekből alapból 27 és 17 mm-es verzió? Valaki ezzel akar fókuszálni? És miért van az, hogy valamelyik jó az A7-re, de A7s-re meg A7II-re már nem? Szerintetek ez csak elírás?
Ezzel a csilis, foghagymás pálinkával kívánok mindenkinek boldog új évet. Egyben összefoglaltam rajta mindent amit ebben az évben a fórumon elsajátíthattunk a jó fotóról. Nem volt könnyű egy képbe sűríteni.
De ha az ember jól beszéli a képi nyelvet akkor minden megoldható.:)
Van egy "hülye" kérdésem. Azon gondolkoztam, hogy az A7 vázamon és gondolom a többi Sony MILC gépen is, manuális objektívekkel "A" és "M" módban van fénymérés. Ha, vennék egy TTL vaku-t, akkor képes lenne megfelelő villanási erősséget állítani a rekeszérték hiányban? Működhet?
Most a két gépet párhuzamosan használom, általános célra inkább az A580-at, a nagyobb érzékenységet, zajtalan elektromos zárat igénylő esetekben (pl. jazz koncertek, színház) az A7S-t.
A magam szemszögéből nézve az SLT főbb hátrányai:
- új objektívek (és egyéb kiegészítők, pl. vaku) kellenének, számomra túl magas áron;
- a régebbi (olcsó) objektívekhez vett átalakító (LA-EA4) fókuszrendszere nagyon korlátozott, a gép funkcióinak egy jó része elveszik (pl. fókuszpontok száma drasztikusan csökken);
- LED világításnál a silent shutter használatakor csíkok jelennek meg a képen;
- a féligáteresztő tükör tisztíthatósága (nem merek hozzányúlni);
- a keresőben látott kép késik egy keveset;
- kisebb váz, kevésbé kényelmes (kéne egy portré markolat is).
Főbb előnyei:
- átalakítóval rengeteg objektív használható;
- 100% kereső, belenagyítás lehetősége;
- focus peaking - manuális módban soha nem tapasztalt kényelmet ad;
- néma exponálás;
- gyors sorozat;
- kisebb helyen elfér, mert kicsi.
Magam is úgy gondolom, hogy a DSLR gépek kora lejáróban van, a jelenlegi SLT vázak képességei már kompenzálni tudják a kisebb-nagyobb hátrányokat. Nyilván ebben azért benne van az is, hogy az A7S új fejlesztés, és nem is egy (ár)kategória az A580-al.
Még egy trükköt tudok javasolni a műfényben történő fotózáshoz. Adagolni kell egy kis vakufényt is a műfény világításhoz, annyit, hogy kb 1/3 fényértékkel javuljanak a fényviszonyok. Ez nagyon sokat jelent, sokkal többet, mint ami az 1/3 fényérték előnyből következne, mert a vaku spektruma optimális, van benne minden szín, kék is kellő mértékben. A vaku tehát finoman (manuálisan) adagolva sokat javít a színkorrekciós lehetőségeken. Meg lehet találni azt a vakufény mennyiséget, amely még nem csapja agyon az adott fényeket, de mégis kezelhetőbbé teszi a színeket.
Régebben történt velem, hogy műfénynél fotóztam, és nem értettem, hogy miért zajosabb jóval a kép, mint ugyanazon beállítások mellett természetes fényben. Egészen eddig a (minimálisan) hosszabb záridőt okoltam, de ezzel a magyarázattal így megértettem. Köszi :-)
,,Canon magas érzékenységen történő narancsos árnyalata akaszt ki"
Nem gondolom, hogy ez kizárólag canonos tulajdonság. Alapvetően az a baj, hogy a mai energiatakarékos fényforrások durván hiányos színképűek, egyszerűen vacak fényt adnak. Erre a problémára tesz rá a fotós egy lapáttal azzal, hogy az érzékenységet feltekeri ameddig csak lehet. No itt a baj. Amikor a photoshopban, vagy más programban utólag próbáljuk a színeket javítani, akkor egyes színcsatornák érzékenységét növeljük más színek rovására. Csakhogy egy szín érzékenységét, fedettségét akkor lehet növelni, ha a felvétel készítése során nem mentünk el a falig. Hasonlóképpen van ez, mint régen a filmes korszakban. Ha műfénynél feltettünk egy kék12-es szűrőt, az bizony két fényértéket elvett a film érzékenységből, és ennek megfelelően kellett exponálni. Hasonlóképpen van a digitális gépnél is. Ha napfénynél megállapítjuk, hogy nekünk minőségi határesetként megfelel a 3200 ISO, akkor bizony amikor egy sötét, rosszul kivilágított helyen fotózunk, akkor csak 800 ISO -ig mehetünk el, ha utólagos színkorrekciót szeretnénk végezni. Erre szinte senki sem gondol, amikor gyenge fényviszonyok esetén feltekeri az érzékenységet. Ennek pedig az a következménye, hogy a színek utólag sem javíthatóak a kívánt mértékben.
Én angliai címmel regisztráltam a PlayMemories-be, úgy nincs vele gond. Ha magyar Windows alól használod, akkor alul az apróbetűs support-ot választva tudod elirányítani, hogy tudj programot telepíteni vele a fényképezőgépedre. A gépről magáról elég macerás érintőképernyő híján. A Timelapse programot vettem meg külön, mastercard kártyával ki tudtam fizetni.
Műfényben általában minden gép ronda színt produkál, amit még rawból konvertálva is nehéz gatyába rázni. Jó minőségű, nappali fény mellett értettem a szebb színeket a Canonnál (azzal a kiegészítéssel, hogy nekem mind közül a régi 5d képe tetszik a legjobban, bár a szenzor felett bőven eljárt az idő, de szép, természetes képi világot produkált, hasonlóan, mint egy szkennelt dia). Az utóbbi 8-9 évben kizárólag raw képeket készítek, így az utómunkánál elég nagy a mozgástér, de mégis nekem a Canon (és főként persze a Leica M9, ami jó fényben mindent maga mögé utasít, beleértve az utódait) színe tetszik a legjobban. De nyilván nem véletlen használok én is A7-et.
Nem tudom, de nekem kutyabajom a szinekkel, inkább a Canon magas érzékenységen történő narancsos árnyalata akaszt ki. Az index.hu-tól kezdve a fb-on komolynak mondott fotósok képein is látom.
Oké mindig is Sony érzékelőm volt a Minolta 7D-től kezdve.
Teljesen igazad van, a CaNikon árak teljesen elrugaszkodottak, és ráadásul alig tudnak időnként valami kézzelfogható, hasznos innovációval előrukkolni (mondom mindezt úgy, hogy van komplett Canon és Nikon rendszerem párhuzamosan). A Canonnak szebbek a színei (amit LR-ban sem tudok teljesen kihozni sem a Nikonnal sem pedig a Sonyval), a Nikon pedig ugyanabból a szenzorból (?) sokkal alacsonyabb zajszintet tud kifacsarni, mint a Sony. Az AF-et én sem akarom minősíteni (egyébként nem sokkal lassabb, mint a tükrösöké), mivel szinte kizárólag MF objektíveket használok. Viszont a Sony egy jó mindenes, és az egy leírhatatlan előny, hogy a régi, jobbnál jobb objektíveket rá lehet akasztani, és látod is, hogy pontos-e a fókusz beállítás. Ja, és nem kell bőröndöt vinni a fotózáshoz, mert minden sokkal kisebb! Szerintem mindenképpen megéri váltani!
Nekem fél évembe telt a gondolkodás, de végül eladtam a fullframe Sony A850-et és az összes AF objektivemet. Csak pro érveim voltak :-) 1. kis méret (oké ezzel együtt jár a kisebb akkukapacitás, de hobbiszinten nem gond) 2. az elektronikus keresőben az elkészülő képet látod, bármilyen korrekciót rögtön mutat 3. volt egy Minolta Rokkor sorom, nem kellett objektivet vennem a váz mellé (azóta sincs AF obim) 4. utcán nem feltünő a használata és bármikor vihetem magammal, mert nem kell hozzá komolyabb táska vagy hátizsák 5. még iso6400-on is élvezhető a kép, szép filmes szemcsézettel 6. a funkciógombok átprogramozhatók 7. és tényleg bármilyen obit rá lehet rakni, az m39 távmérős obikkal meglepően kicsi marad a felszerelés
a kontra a pénz volt, de végül bejött egy kis plusz pénz amiből megvettem és aztán lassan eladogattam a tükrös szettet és aztán ha MILC-re vált az ember, akkor hamar rájön hogy a tükörszerkezet egy elég elavult és felesleges tartozéka a fényképezőgépnek...
Amikor rendszert váltottatok, milyen tapasztalataitok voltak? Pro és kontra... Felmerült bennem hogy esetleg váltanék(canon corp) és megvenném "A" fényképezőgépem(amit nem cserélek le nagyon-nagyon hosszú ideig)... Hobbista vagyok és úgy tűnik nekem, hogy az A7 vmi tartósabb darab... cáfoljatok meg, ha nem.Meg az is nagyon szimpatikus, hogy kb mindenféle obit fel lehet rá hegeszteni... Mindenesetre környezetemben nincs ilyen kamera. Ami volt azt megfújták,mire kipróbálhattam volna...
Segítségre lenne szükségem. Kb 4 hónapja használom az A7 típust, de a wifi-s távvezérlést sehogy nem tudom működtetni. Azt írja ki nagy vonalakban, hogy az Account nem passzol a kiválasztott nyelvhez(nem túl jó a nyelvtudásom). Mi a megoldás erre? Ez mindig ilyen körülményes? Előre is köszönöm.
A7 II-ot probaltam Canon 135--vel es Viltrox II-vel, teljesen felejtos, sosem talalt fokuszt, ezert is adtam el a Sony szettemet. Tapasztalataim szerint nagylatokkal az iment emlitett adapter hibatlanul mukodik, de a 16-35-ot konkretan nem probaltam.
Sziasztok, valaki próbált-e már Sony A7-et Canon 135/2 és 16-35/2.8 II - vel? Szóval a kérdésem az, hogy milyen adapterrel lehet jól használni ezt a két obit? A neten található információkat nagyjából ismerem, gyakorlati tapasztalatokra vagyok kíváncsi. Köszönöm szépen a válaszokat, sziasztok
