Viszont megnéztem az álltalam készített fényképet a leszerelt óráról.Rosszul írtam az elején,nem 2006-os az óra.2008-ban lett cserélve,viszont egy 1997-es felújított órát rakta fel.Ami most 16 éves.
Nálam a gázóra ideje lejárt, nem jöttek cserélni, értesítést sem kaptam róla. Már vagy 14.-éve ugyanaz az óra volt kívül a házfalon. A gázszámlám rendre alacsony volt, mert hallottam, hogy az óra kerreg, a számlálója meg csak akkor ugrott ha neki kedve volt. De nekem nem kötelességem érteni a gázorához, így nem is foglalkoztam túlzottan vele. Aztán egyszer csak észbekaptak, hogy nem cserélték az órát már régen, kijött a szerelő és megállapította, hogy az óra sértettlen, leszerelte, felrakta a másikat, majd távozott. Pár hét múlva kaptam a levelet, hogy bevizsgálák az órát (úgy, hogy engem nem értesítettek) és a fogaskerekek a számlálóban töröttek voltak, de az óra kívülről teljesen sértettlen, mágnesezést nem találtak. De azért fizessek be 450.000 ft-ot. Küldtem nekik egy szép tartalmas anyázós levelet, leírva, hogy ha nem sérült az óra akkor nem az én felelőségem az, ha megdöglik, és az sem az én felelőségem, hogy basztak kicserélni akkor amikor kellett volna. A levél másolatát elküldtem a fogyasztóvédelemre is. Kb 2 hét után jött a levél a tigáztól, hogy méltányosságbólelengedik a 450.000 ft befizetését. Én nem kértem semmi méltányosságot, csak felhívtam a figyelmüket, hogy ők a faszok.
Nekem elég selejtes órát szereltek fel, mert új volt ugyan, de erősen szépséghibás. Szerencsém volt, hogy 2005ben csináltam róla fotókat és kivertem a hisztit telefonon, így ellenőrizték a hangfelvételt, még ennyi idő távlatából is, és engem igazolt. Fotók is, amik tanukkal volt hitelesítve. Igaz, akkoriban még nem volt ennyi kötbér biznisz, mint jelenleg. Velem a végefelé korrektek voltak. Határozatban elnézést kértek és megköszönték az együtt működést.
Nekem az az álláspontom hogy természetesen elmegyek a szakértői vizsgálatra,viszont 100%-ig biztos vagyok abban hogy amióta(2008)nálam felszerelték ezt az órát nem nyúltam hozzá!Viszont mivel ez egy felújított óra volt,azt nem tudom belül milyen állapotban volt akkor amikor felrakták.Modjuk fura,mer amit most feltettek óra az vadi új,viszont ezt is kivette a szerelő a dobozból és már csavarozta is fel.Lehet meg kellet volna csinálni ezen is a kontrollmérést?Már későn jutott eszembe,miután felocsudtam a döbbenetből.
Valószínűleg a házi tigázos szakértői vizsgálat következik.
Ha nem vagy jártas a jogi csűrcsavarokban mindenképpen ezen a területen profi ügyvéddel menj el a szakértői vizsgálatra. Teljesen nyert helyzetben van a szakértő, ha csak a fogyasztó felé kell eladni a tudását.
olvass vissza, mert rengeteg hasznos infó van az esetedre. Magam is innen szedegettem össze az infókat és ügyvéd nélkül sikerre vitem az ügyem. Okosan kell felépíteni a stratégiát, tudni kell kinek mit mond az ember, törvények passzusait ismerni ami ide vonatkozik stb. stb. Mindenre reagálni és meg kell jelenni!!! Persze ha tudod és tiszta a lelkiismereted, akkor van esélyed, de ha mégis belenyúltál az órába, akkor arra úgy is rájönnek, mert kiforrt technikájuk és műszerezettségük van erre.
Jó napot kívánok! Ide is leírom a velem történteket.
Hétfőn történt velem az eset. Előzetes levelük szerint ma jöttek gázórát cserélni a Tigáztól.Szerelő megérkezett,lefotózta a régi órát,majd leszerelte,az újat felszerelte.Majd ezután elővett egy fekete dobozt,kinyitotta,volt benne egy gázóra és valami műszer.A dobozban lévő gázórát összekötötte az éntőlem leszerelt gázórával majd ezek után elindított valami műszert.Elindult az mind a két óra számlálója,eddig rendben van.Majd ismét elindította a műszert de most nem zúgott olyan hangosan,és itt kezdődik a problémám.Mégpedig,azt mondta a szerelő hogy nem mér az óra csak teljes fogyasztásnál,vagyis csak 60 valahány százalékot mér.Megcsinálta ismét a mérést,és ugyan az lett az eredmény.Elmondása szerint ritka ez az eset mint a fehér holló.Jegyzőkönyv készült,leírta hogy külsérelmi nyom nem található az órán. Az volna a kérdésem hogy ezek után mire lehet számítani a szakértői vizsgálaton?Természetesen nem nyúltunk az órához.Viszont a 2008-as óracserekor egy 206-os felújított órát szereltek fel. Előre is köszönöm a válaszokat. Tisztelettel. Sz János.
From: Iván Gábor [mailto:ivan......@.....l.hu] Sent: Wednesday, October 09, 2013 8:32 AM To: 'ugyfelszolgalat@tigaz.hu' Subject: TiGÁZ elleni mozgalom indult Importance: High
Jelzem Önöknek, hogy a TiGÁZ etikátlan, erkölcstelen és jogszerűtlen magatartása miatt a Tigáz és Más Gázos Cégek Által Megkárosítottak Jogaiért mozgalom ellenakciókat indított a TiGÁZ és üzleti partnercégei ellen. Személyem csak a mozgalom egyik tagja, de amennyiben van észrevételük, vagy esetleg megegyezési tárgyalásokba kezdenének, vállalom az összekötő szerepét a vezetőségünkkel.
Üdvözlettel: Iván Gábor IGe - netes közéleti személy
Tigáz - Eni, Főgáz és más hasonló kihűlésvédelmi pénzeket szedő maffia ellen nem olyan reménytelen a helyzet. Eddig tömegeket lejmoltak le nagy összegekkel és tömegeket tartanak rettegésben. Nagyon kevesek merték csak felvenni a kesztyűt és védekezni ellenük. Erről itt írtam részletesebben régebben.
Lenne egy komolyabb javaslatom, amiben valamennyire egységesen kellene fellépni. Vezérléstechnikával foglalkozó mérnök az alapszakmám és tanultam hozzá szerződésjogot és minőségbiztosítást is. A gázos cégek eleve hátrafelé ülnek a lovon. Fordítsuk őket menetirányba.
A gázóra az övék, a plomba az övék, tehát ők kötelesek olyan műszaki megoldást találni, ami nem ilyen könnyen sérülékeny. A mágnesezés ellen is kötelesek olyan védőtávolságot, anyagokat, vagy módszert használni, amikor az már lehetetlenné válik. Tehát szépen fel kell őket kérni, hogy tegyenek a gázórára egy fém dobozt és azt lakatolják le megfelelően. Vagy ha más nem a plombákat védjék le zárható dobozkákkal. A kulcs meg legyen náluk. Nincs joguk semmiféle felelősséget és kárt átruházni ezzel kapcsolatosan. Pláne nem feltételezésekre alapozva. Tehát akinek van szerződése, ezt jelezze, hogy ennek megfelelően módosítja, akinek meg nincs ne is kösse meg csak ilyen feltétellel.
Ja és addig se feledjétek, és főként a Tigáz ne felejtse el a történet erkölcsi következményeit. Soha se tankoljatok Agipnál, vagy más néven Eni-nél! Mert egy érdekcsoport az a Tigázzal. Egyre többen vagyunk, akik éve óta nem állnak meg a kútjaiknál. Jómagam még pisilni sem.
Visszaolvasol itt a topikon, van ügyvéd elérhetősége itt akik már pofán vágták a tigázt. Keresd meg valamelyiket és az ügyvéddel beszéld meg, hogy van e esélyed nyerni egy per esetén.
Szeretném segítségüket kérni. Tigéz szolgáltatás van a házunkban , mely édesanyám nevén van aki kiköltözött Angliába. Maradtunk itthon fizettük is a számlákat becsületesen.Majd 3 hónapra kimentünk édesanyámhoz segíteni neki munkaügyben. Mire visszaérkeztünk Magyarországra a tigáz kikötötte a gázt az épületből.Szomszéd volt olyan kedves és beengedte tudtunk és beleegyezésünk nélkül a tigázt. 16 ezer forintos össz 3 havi csekkelmaradás volt.Átlagosan egy hónapban attól fgg tél nyár 2500-7000 ft ig vannak számlák. Ki is fizetném ezt ezzel sincs gond természetes és érthető.Ami a történet pikantériája , hogy a tigáz mivel édesanyám diktálós arra hivatkozva , hogy nem diktált édesanyám semmilyen formában, mint utólag kiderült Én Jómagam hiába jeleztem hogy 0 ás lesz a fogyasztás(Mivel nem vagyok tulajdonos) kiszámlázott általányt. Ezzel sem lenne semmi gond érthető. De az hogy nekik az általány arra hivatkozva , hogy 5 év átlag időjárása alapján , illetve fogyasztása alapján 129.000 ft jön egy hóra ki az már dúrva. Mit tudok ilyen esetben tenni ?? jön a tél , így se melegvíz , se fűtés. Nagyon köszönöm előre is a válaszokat.
ja és még annyit fűztek a kérésemhez, hogy ha nekik nem fog tetszeni a megoldás amit esetlek az óra védésére kreálnék, akkor köteles vagyok az eredeti állapotot visszaállítani!!! Ekkor tettem egy nyílt megjegyzést, hogy szándékosan hagyják nyitva a szerkezetet, mert mindenféle karc esetén, ami sok év alatt elkerülhetetlen, pláne ha szűk helységben van az óra. Szóval karcosságra hívatkozva jön egy független szakértői vizsgálat, ami a továbbiak ismertek.
Elmű alkalmaz ilyen technikát, mivel az új órákat dobozolják és külön plombálják. Kértem magam is egy hasonló megoldást Tigáztól, de elutasítottak azzal, hogy erre vontkozó szabványok szerint telepítenek és ettől nem térhetnek el. Hívatkoztam elmű megoldására és azt mondták, hogy oldjam meg magam, ha úgy gondolom. Ők nem fognak semmit csinálni, mert a szabványosság erre terjed ki, slussz passz ennyi
Lenne egy komolyabb javaslatom, amiben valamennyire egységesen kellene fellépni. Vezérléstechnikával foglalkozó mérnök az alapszakmám és tanultam hozzá szerződésjogot és minőségbiztosítást is. A gázos cégek eleve hátrafelé ülnek a lovon. Fordítsuk őket menetirányba. A gázóra az övék, a plomba az övék, ergó ők kötelesek olyan műszaki megoldást találni, ami nem ilyen könnyen sérülékeny. A mágnesezés ellen is kötelesek olyan védőtávolságot használni, amikor az már lehetetlenné válik. Tehát szépen fel kell őket kérni, hogy tegyenek a gázórára egy fém dobozt és azt lakatolják le megfelelően. Vagy ha más nem a plombákat védjék le zárható dobozkákkal. A kulcs meg legyen náluk. Nincs joguk semmiféle felelősséget és kárt átruházni ezzel kapcsolatosan. Pláne nem feltételezésekre alapozva. Tehát akinek van szerződése, ezt jelezze, hogy ennek megfelelően módosítja, akinek meg nincs ne is kösse meg csak ilyen feltétellel.
legközelebbi Tigáz irodába be kell menni és reklamálni. Telefonon nem lehet normálisan elintézni, mert az ügyintézők "szándékosan" nem segítőkészek. Amennyiben nem segítenek, akkor Nemzeti fogyasztóvédőknél és Energiahivatalnál lehet online panasszal élni. Scannelni kell az iratokat és ügyfélkapun keresztül panasszal élni. Lehet írni levelet Tigáznak is, pontos leírva és mellékelve a fénymásolatokat, kérve ügye mielőbbi rendezését, tértivevényesen feladva! Egyenlőre ennyit tehetsz. Siess, mert jönnek a hidegek.
Augusztus 26.-án számlatartozás miatt (1hónap, 35eFt) kikapcsolták a gázt. Jött előtte kikötési értesítés, de ott határidőként szeptember 2.-át , illetve azzal a nappal kezdődő hetet jelölték meg. Szeptember 5.-én megjött a csekk a kikötés díjáról. Mi szeptember 9.-én befizettük a 35eFt-os tartozást. Erre ma jött 2db stornó számla, szeptember 10.-i dátummal, amikorra a szeptember 9.-én befizetett pénz még BIZTOSAN nem érhetett be), hogy a szolgáltatóval szemben 53eFt TÚLFIZETÉSÜNK van. Plusz, ugye, a közben befizetett 35eFt... Szóval a Tigáz 88eFt-tal tartozik nekünk, a gázunk két hete kikötve, s még itt van a csekk a kikötés díjáról, meg a szeptemberi számla. Ilyenkor mi a teendő? Próbáltuk hívni az ügyfélszolgálatot, délelőtt 11-kor, de az automata azt mondta be, h munkaidőn kívül telefonálunk, ezért ügyintéző nem kapcsolható, ismételjük meg a hívást munkaidőben. Ami hétfő reggel 8 óra. Addig megesz az ideg, az a 88eFt az két és fél havi gázszámla! Szerintetek ilyenkor mi van? Mit tehetünk? Köszi előre is!
tanácsot, vélemnyeket szeretnék kérni az alábbi esetben. Pont 1 hónapja adtam át egy lakást ahol az új tulajdonossal a mérőállást leolvastuk és felvettük a az átadás-átvétel jegyzőkönyvet. A mai napon kaptam a TIGÁZ-tól egy telefont mi szerint az órát 27-én ( majd 1 hete ) lecserélték és a jegyzőkönyvben a szerelő azt a megjegyzést tette, holy a plomba sérült és ennek a felelőssége a régi tulajdonost terheli. Felajánlottak 2 lehetőséget. Egyik, hogy szakértői vizsgálatra elküldik és amennyiben ott is ez a megállapitás kártéritésként több mint fél millió Ft megfízetésére vagyok kötelezhető vagy 30 napos napi kötbért fízetek és abból tudnak 20 % kedvezményt adni, amennyiben 1 összegben fízetem meg. Telefonon a utobbit választottam az összegszerüség miatt DE utána elgondolkodva, mível kérdésemre nem kaptam választ, hogy miért nem tájékoztattak előbb a leszerelés után vagy miért pont a 30. napon, mikor minden adatom ismert előttük egyértelmü választ nem kaptam. Gondolom került már más is a T. Fórumozok közül hasonló helyzetbe egész egyszerüen a mostani döbbenetem után csak azt látom, hogy akkár a kivizsgálás esetében akár a kötbér esetében mindenképpen fizetnem kell. Hozzászolásukat megköszönöm.
Este hét óra körül, amikor együtt van a család, vacsoraidő, esti tisztálkodás és beszélgetés idején, hirtelen élesen felberreg a kapucsengő.
Kimegyek.
Ajtót nyitva egy ember durván beszól:gázóra-leolvasás!
Nem köszön,
nem kér elnézést a kései zavarásért,
nem kérdi, hogy egyáltalán jó helyen jár-e,
nem mutatkozik be,
és semmiféle igazolványt nem vesz elő,
csak nyomul és tolakszik befelé.
Elé állok, és nem engedem: Kit keres? Mit akar? – kérdezem.
Mutassa a megbízólevelét!
Gyűrött papírt halász elő a zsebéből, ami valóban a TIGÁZ megbízásáról szól.
Elkérem hát a személyi igazolványát is, adatai megegyeznek a papíron lévővel (ehhez, ugyanis jogom van, de neki magának kellett volna előadnia). Minden stimmel.
A baj csak az, hogy két héttel korábban a TIGÁZ gázórát akart cserélni nálam, hiába mondtam, hogy alig két éve cserélték, ők mégis erősködtek, de udvariasak voltak. Így megnéztük az órát. Nyomban ki is derült, hogy nem kell cserélni, egy másik helyre kellett volna menniük.
Eltévesztették.
Az éves gázóra-leolvasás mellett, ami az én esetemben novemberben szokott megtörténni, az idén áprilisban a Magyar Posta alkalmazottja rendkívüli leolvasást végzett. Átalánydíjas vagyok.
Vajon mit akarhat a TIGÁZ egy kis háztartás állandó ellenőrizgetésével, amikor itt, ha tetszik nekem, ha nem, az átutalás minden hónapban rendre megtörténik. Tartozásom nincs.
Úgy érzem bár a TIGÁZ a szolgáltató, mégis én vagyok kiszolgáltatva kénye-kedvére.
Rátörnek a polgárra, durva hangot használva, sőt, fenyegetőznek, hogy felírnak. Mégis, hová?
Tanácsolom a TIGÁZ-nak, hogy inkább a nagy fogyasztókat zaklassák és ellenőrizzék, mert nem mi a kisfogyasztók és átalánydíjasok fogunk csalni, és főleg nem a kis nyugdíjból tengődők.
Ha azonban mégis ellenőrizni akarnak, szíveskedjenek a számlán közölni, hogy például július 15. és augusztus 15. között, reggel 9 és délután 3 óra között becsenget az óraellenőr.
Mert ennyi erővel akármikor, például éjfélkor is ránk törhet egy modortalan alak.
Az ember végül elmondta, hogy két hét múlva majd jön egy másik megbízóleveles, és azért nem ő, nehogy felismerjük őt.
Ez ám a stratégia!
És ez a bizalom is.
A TIGÁZ szolgáltató cég. Én a fogyasztó vagyok. Ha kettőnk között nincs bizalom...
Annyi csalóról lehet manapság hallani, olvasni. Álrendőrök, ál gázóra- leolvasók, ál villanyóra-leolvasók, ál gyámügyisek, ál szociális munkások és így tovább. Mind-mind olyan szolgáltató, közhivatal nevében lép fel, amikben eleve bíznunk kellene. De az ilyenek miatt gyanakvóak leszünk.
Akárkit nem engedünk be, még akkor sem, ha fenyegetnek.
Köszönjük a tájékoztatást. Tekintettel a TIGÁZ-t marasztaló jogerős bírói ítéletekre, ügyészségi vizsgálatra, közérdekű keresetre, parlamenti interpellációkra, TV és rádió riportokra, tömeges újságcikkekre, valamint mivel a Magyar Igazságügyi Kamaránál is több etikai vizsgálatot kezdeményeztek a kompetenciáva nem rendelkező, kókler szakértőkkel szemben a jogásszal érkező, valamint hang és képfelvételeket készítő ügyfelektől mind a "szakértők", mind a szolgáltatató képviselői egyaránt úgy "félnek, mint a tűztől". :) Egészen más mind a hangnem mind az eljárás, mind a végeredmény, ugyanis mostmár a szakértő valóban a megélhetését veszélyezteti, ugyanis ha bebizonyosodik, hogy tudatosan jogszabályt, vagy etikai kódexet sért úgy az a kamarai tagságába is kerülhet.
Korábban én is kérdeztem a fórumtársakat hogy mit tegyek mert vizsgálják a gázóránkat plombahiba miatt.
A vizsgálatra a tanácsokat megfogadva ügyvéddel mentünk. A TIGÁZ részéről két szakértő volt, plusz a TIGÁZ képviselője.
Eredmény:
Korrektül bemutatkoztak (mi is), a szakértő az asztalra tette a fényképes igazolását is.
Hozták az óránkat lecsomagolva, aláírva stb....
Én kértem hogy fényképezhessek, ők mondták OK, csak ne egyszerre velük.
A vizsgálat a plomba nem megfelelőségéről szólt, a kontrolmérésen nálunk jó volt az óra.
Kibontották az órát, rámértek és ismét jól mért.
Jött a plomba, amiről kiderült hogy nincs tövig benyomva a helyére, valamint nem látszik a 3-as szám rajta.
(Itt jegyzem meg, nem is gondoltam volna hogy 3-nak kell lennie 3db pötty alapján...)
Kérdeztük, hogy nekünk honnan kellene tudni hogy
a - milyen plombának kell lenni az órán
b - milyen állapotban kellene lennie a plombáknak
c - milyen szintű plombaszakértőnek kell lenni egy gázóra tulajnak stb...
De itt már gyakorlatilag be is fejeződött az egész, mivel a szakértő szerint nem felhasználói hiba az óra állapota.
Kaptunk egy papírt hogy nem minket terhel a felelősség az óra állapotáért, a plombát rosszul nyomták fel a gázóra felrakásakor.
Véget ért a vizsgálat, és mondták hogy küldik a papírt róla.
Most megkaptuk hivatalosan is az értesítést, hogy az óránk eredeti állapotú volt.
A vizsgálaton szerintem korrektek voltak, a szakértő rendesen elmagyarázott minden lépést, ha kérdeztünk válaszolt, és már az elején igazolta magát.
Részemről ha az előtte lévő para nem lett volna, meg az agyalás hogy mi lesz ebből (az egyéb infók alapján) akkor azt mondanám hogy rendben volt a vizsgálat. A plombahibát inkább nem minősítem ....
De tényleg jó volt az ügyvéd jelenléte. Nekem legalább is jobb volt magam mögött tudni egy hátvédet.
Azt hogy nélküle is ilyen lett volna egy vizsgálat azt meg nem mondom (nem az én tisztem másokról itélkezni), de itt ez így történt.
Köszönöm mindenkinek aki segített.
Senkinek nem kívánok semmi ilyen vizsgálatot aki nem manipulálja a mérőőrát, mert rá tud menni az ember idegrendszere az egészre.
Még egyszer köszönet, és jó egészséget mindenkinek.
A TIGÁZ mulasztott, melynek rendezésétől elzárkózott
„a Tigáz Zrt.a 2012. márciusi gázszámla beszedését saját hibájából elmulasztotta, melyet utólag technikai hibával magyarázott, mulasztásával 1.240,- Ft összegű kárt okozott, melynek rendezésétől elzárkózott.”
Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB 50/2013. számú ügyben
Előadó: dr. Bódis Cecília
Az eljárás megindítása
A panaszos beadványa szerint gázszolgáltatója az általa biztosított csoportos beszedési megbízás ellenére nem érvényesítette fogyasztása ellenértékét.
Ezt technikai hibával indokolta és elnézést kért, de a következő csoportos beszedési megbízás érvényesítése alkalmával késedelmi kamatot számított fel.
A panaszos kifogásával a fogyasztóvédelmi hatósághoz fordult, melyet a hatóság hatáskör hiánya miatt érdemi vizsgálat nélkül elutasított.
A panasz alapján felmerült a Magyarország Alaptörvényében nevesített jogállamiság elvéből levezethető jogbiztonság követelménye, a tisztességes eljáráshoz való jog, valamint a fogyasztói jogok sérelmének a gyanúja. Erre tekintettel az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény (továbbiakban: Ajbt.) 20. § (1) bekezdése alapján vizsgálatot indítottam.
Vizsgálatom eredményes befejezése és az ügy hátterének pontos megismerése érdekében tájékoztatást kértem a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság főigazgatójától.
A megállapított tényállás
A panaszos 2012. november 10-én iktatott kérelemmel fordult a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelőségéhez, melyben a Tigáz Zrt-vel (a továbbiakban: Szolgáltató) szembeni sérelmeinek orvoslását kérte.
Ebben arról számolt be, hogy a Tigáz Zrt. a 2012. márciusi gázszámla beszedését saját hibájából elmulasztotta, melyet utólag technikai hibával magyarázott, mulasztásával 1.240,- Ft összegű kárt okozott, melynek rendezésétől elzárkózott.
A panaszos kérte a felügyelőségtől a számára okozott kár és egyéb kapcsolódó költségek megtérítését. A kérelmet a felügyelőség a 2012. november 12-én kelt végzésével áttette a fogyasztási hely alapján illetékes Pest Megyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelőséghez (a továbbiakban: Felügyelőség).
A Felügyelőség 2012. november 21-én a Tigáz Zrt-vel szemben eljárást indított (ügyszám: XIV-O-001/5272/2/2012.). Megállapította, hogy a kártérítési, a pénz visszafizetési jogok érvényesítése nem a fogyasztóvédelmi felügyelőség hatáskörébe, hanem – a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 7. § (1) bekezdése alapján – bírósági útra tartozik. Erre tekintettel a 2013. december 13. napján kelt, XIV-O-001/5272/5/2012. számú határozatban nem állapította meg a fogyasztóvédelmi tárgyú rendelkezés megsértését.
A panaszos 2012. december 27-én, elektronikus úton arról tájékoztatta a Felügyelőséget, hogy – véleménye szerint – a tényállás feltárása során ugyan alapos volt, azonban következtetése ellentmond a feltárt körülményeknek.
Fenntartja azon véleményét, hogy a Tigáz Zrt. többszörös mulasztást követett el, amivel kárt okozott számára.
A panaszos elektronikus úton 2013. január 14-én a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz (a továbbiakban: Minisztérium) fordult, és kérte, hogy a Hatóság vizsgálja felül a Felügyelőség fenti eljárását és kötelezze új határozat meghozatalára.
Kifejtette, hogy álláspontja szerint a fogyasztóvédelmi hatóság hatáskörét éppen az bizonyítja, hogy a Felügyelőség XIV-0-001/5272/2012. szám alatt eljárást indított.
A Minisztérium a panaszos kérésének eleget tett…..
Az azonnali beszedési megbízással való teljesítési móddal kapcsolatban a Hatóság kiemelte, hogy – álláspontja szerint – amennyiben a Szolgáltató a számla ellenértékének beszedését határidőben nem kezdeményezi a számlavezető banknál, a Szolgáltató nem jogosult késedelmi kamat felszámítására.
A TIGÁZ Zrt-n kívül más szolgáltatók is szorgalmazzák a fogyasztóknál a befizetések beszedési megbízás útján való teljesítését, melynek elérése érdekében kedvezményt is ígérnek a fogyasztóknak, így egyre több fogyasztó választja a csoportos beszedés lehetőségét. A probléma tehát a fogyasztók széles körét érintheti, és nem csupán a gázszolgáltatás, hanem más közszolgáltatás területén is jelentkezhet.
A késedelmi kamatköveteléssel kapcsolatos jogvitás ügyekben – a polgári jog szabályai szerint – a bíróságok jogosultak eljárni. A bírósági hatáskör a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 7. § (1) bekezdéséből vezethető le, mely az alábbiak szerint rendelkezik: „A törvényben biztosított jogok védelme az állam minden szervének kötelessége. Érvényesítésük – ha törvény másképpen nem rendelkezik – bírósági útra tartozik."
A Ptk. 302. § b) pontja, valamint 303. § (2) bekezdés c) pontja és (3) bekezdése szerint:
302. § A jogosult késedelembe esik, ha b) elmulasztja azokat az intézkedéseket vagy nyilatkozatokat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a kötelezett megfelelően teljesíteni tudjon.
303. § (2) A jogosult – függetlenül attól, hogy késedelmét kimentette-e c) késedelme idejére kamatot nem követelhet. (3) A jogosult késedelme a kötelezett egyidejű késedelmét kizárja."
A vizsgált ügyben a Szolgáltató, mint jogosult (TIGÁZ)– bár a Hatóság álláspontja szerint üzletszabályszerűen járt el – elmulasztotta határidőben kezdeményezni a gázszámla ellenértéke beszedését a számlavezető banknál, ezért a teljesítéssel a panaszos, mint kötelezett késedelembe esett.
A szolgáltató (TIGÁZ) saját felróható magatartása okán esett késedelembe, ezért – figyelemmel a Ptk. idézett rendelkezéseire – a késedelme idejére jogtalanul követelt késedelmi kamatot a panaszostól.
A 303. § (3) bekezdése alapján pedig a szolgáltató késedelme a fogyasztó egyidejű késedelmét kizárja.
Az előzőekben részletezett szolgáltatói mulasztás – melyet a Ptk. jogosulti késedelemként szabályoz – a szerződésszegés körébe tartozik.
A szerződésszegésből eredő polgári jogi igények elbírálására pedig – tekintettel a Ptk. 7. § (1) bekezdésére – a bíróságnak van hatásköre.
Mindezekből a Hatóság arra a következtetésre jutott, hogy a kérelmező (panaszos) szerződésszegésből eredő polgári jogi igényének a fogyasztóvédelmi hatóság – hatáskör hiányában – nem tud eleget tenni.
Tájékoztatásában megjegyezte a Hatóság azt is, hogy – figyelemmel a fogyasztóvédelmi hatóság közszolgáltatások területén jelenleg fennálló hatáskörének tartalmára és az eljárásokban általa alkalmazható jogkövetkezményekre – a fenti jellegű jogsértések ellenőrzése és szankcionálása illeszkedhetne a hatóság feladatai közé.
Továbbá a Hatóság álláspontja szerint az Fgytv-ben, illetőleg az ágazati jogszabályokban (a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény és a földgázellátásról szóló 2008. évi XI. törvény.) szükséges lenne szabályozni a csoportos beszedési megbízással történő teljesítéseket. Szabályozási javaslatuk a következő:
„A fogyasztó a közszolgáltatások ellenértékéről kiállított számlák befizetésére irányuló kötelezettségét csoportos beszedési megbízás útján is teljesítheti.
Amennyiben a közszolgáltató, mint jogosult, a számla ellenértéke beszedését határidőben nem kezdeményezi a számlavezető banknál – és ezáltal a befizetett összeg a számla esedékessége napján sem kerül jóváírásra –, a közszolgáltató nem jogosult késedelmi kamat felszámítására."
Javaslatukat a szakminisztériumnak is jelezték.
A panaszos 2013. február 23-i, a Hatóságnak címzett elektronikus megkeresésében kifejtette, hogy a Hatóság tájékoztatásait úgy értelmezi, hogy – bár nem illetékes az ügyben – nem vitatja, hogy a Szolgáltató a saját üzletszabályzatát megsértette a szóban forgó ügyben.
Erre vonatkozóan a Hatóság ismételten kiemelte, hogy a Szolgáltató esetleges jogsértésével kapcsolatban nem foglalhattak állást, mivel kártérítés, pénz visszafizetési jogok érvényesítése tárgyában nem rendelkezik hatáskörrel, az bírói útra tartozik.
A panaszos arról is érdeklődött a Hatóságtól, hogy mely fogyasztóvédelmi szerv jogosult kivizsgálni azt, ha a szolgáltató saját üzletszabályzatát nem veszi figyelembe. A Hatóság mindenekelőtt tájékoztatta a panaszost a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény (a továbbiakban: Get.) 64. § (3a) pontjáról. A szerint amennyiben a fogyasztóvédelmi hatóság eljárása során az engedélyessel szemben jogszabályi rendelkezés megsértését állapítja meg, úgy – fogyasztóvédelmi bírság kiszabása mellett – kötelezheti az engedélyest az engedélyes üzletszabályzatában foglaltak betartására is.
Fogyasztóvédelmi tárgyú jogszabályi rendelkezés megsértése esetén tehát a fogyasztóvédelmi hatóság kötelezheti a szolgáltatót az üzletszabályzatában foglaltak betartására, azonban kizárólagosan az üzletszabályzati rendelkezések megsértésére alapítva, jogsértést nem állapíthat meg.
Továbbá az engedélyes olyan jogsértése esetén, amelyhez jogszabály vagy üzletszabályzat jogkövetkezményt rendel, a fogyasztóvédelmi hatóság megállapíthatja a jogkövetkezményt és előírhatja annak teljesítését vagy megtilthatja a jogkövetkezmény alkalmazását.
A jelenleg hatályos jogszabályok alapján azonban nincs olyan előírás, mely kizárólag az üzletszabályzatban foglalt rendelkezések megsértése esetére közigazgatási hatóságot jelölne ki eljáró hatóságként.
A Hatóság a panaszost tájékoztatta az igényérvényesítési lehetőségekről is. A szerint a jogvita megoldása érdekében a panaszos polgári peres eljárást kezdeményezhet a lakhelye szerint illetékes Budapest Környéki Munkaügyi és Közigazgatási Bíróságon, illetőleg kérelmet terjeszthet elő a Pest Megyei Békéltető Testületnél.
A pénz fizetésére irányuló lejárt követelés esetében – a követelés összegétől függően – az igény fizetési meghagyásos eljárásban is érvényesíthető. …
A Hatósághoz előterjesztett panasza kiegészítésében a panaszos előadta azt is, hogy 2012. november 11. napján külön kifogásolta, hogy a Szolgáltató panaszát érdemi vizsgálat nélkül elutasította. Pusztán technikai hibára hivatkozott, ti. a rendelkezésére bocsátott iratok között nem volt fellelhető ez irányú kifogás, a Szolgáltató panaszkezelésével kapcsolatban panasz nem igazolódott. A Hatóság ekkor arról tájékoztatta a panaszost, hogy a panaszkezelés tekintetében a fogyasztóvédelmi hatóság a szolgáltató válaszadási kötelezettségének betartását vizsgálhatja.
A válaszadási kötelezettség azt jelenti, hogy a fogyasztó szolgáltatónál előterjesztett írásbeli panaszára a szolgáltató 15 napos határidőn belül, írásban, érdemben köteles válaszolni.
Amennyiben a fogyasztó a szolgáltató által adott válasz valóságtartalmát vitatja, annak felülvizsgálatára a fogyasztóvédelmi hatóság nem jogosult.
A fogyasztóvédelmi hatóság kizárólag annak együttes meglétét vizsgálhatja, hogy a szolgáltató a fogyasztó beadványára határidőben, írásban és érdemben válaszolt-e. …..
---
A fentiek alapján megállapítom, hogy a szolgáltatónak felróható okból történő késedelmes számlaérték befizetés jogi szabályozásának, valamint a fogyasztóvédelmi hatóság ésszerű hatásköre biztosításának hiányosságai visszásságot okoznak a jogbiztonság, valamint a fogyasztói jogok védelme követelményével, továbbá a tisztességes eljáráshoz való joggal összefüggésben.
Intézkedésem
A vizsgálatban feltárt alapvető jogokkal összefüggő visszásság bekövetkezése lehetőségének jövőbeni megelőzése érdekében – az Ajbt. 37. §-a alapján – felkérem a nemzetgazdasági minisztert, hogy tekintse át és vizsgálja felül a fogyasztóvédelmi hatósági hatáskörökre vonatkozó szabályokat és fontolja meg azok olyan módosítását, kiegészítését, hogy a közszolgáltatást igénybe vevő – csoportos beszedési megbízással teljesítő – fogyasztók, az esetlegesen indokolatlan késedelmi kamatkövetelésekkel szembeni kifogásaikat közigazgatási eljárásban orvosolhassák.
Budapest, 2013. július
Prof. Dr. Szabó Máté sk.
---
Egyenesen a bíróhoz? - Hiányos fogyasztóvédelem - A közüzemi számlák késedelmi kamatával kapcsolatos jogvitákról
Csak a bírói út áll rendelkezésre a közüzemi számláikat csoportos beszedési megbízással teljesítők számára, amennyiben rájuk a szolgáltató késedelmi kamatot vet ki és ezért jogvitába keverednek. Nincs a fogyasztói érdekek védelmében eljáró hatóság, akkor sem, ha a fogyasztó önhibáján kívül kerül késedelembe. Az ombudsman a fogyasztóvédelmi hatósági hatáskörök szabályozásának felülvizsgálatát kérte.
A polgári jog szabályai szerint csak a bíróságok jogosultak eljárni, amennyiben egy fogyasztó közüzemi számláját – a bepanaszolt esetben a gázszámláját – csoportos beszedési megbízással teljesíti és a szolgáltató késedelmi kamatot számol fel. Így történik akkor is, ha a fogyasztótól önhibáján kívül, akár a szolgáltatónak felróható, akár más okból, például technikai hibából adódóan késedelmesen vonják le a számla összegét.
Sok szolgáltató szorgalmazza, hogy a fogyasztó beszedési megbízással egyenlítse ki a számláját és ezért még kedvezményt is ígérnek a fogyasztóknak. Így egyre többen választják a csoportos beszedés lehetőségét. A probléma tehát a fogyasztók széles körét érintheti, és nem csupán a gáz-, hanem más közszolgáltatás területén is jelentkezhet. Az alapvető jogok biztosa jelentésében megállapította, hogy hiányos a szolgáltatónak felróható okból történő késedelmes számlaérték befizetésének jogi szabályozása. Ez sérti a jogbiztonságot, a tisztességes eljáráshoz való jogot, csorbítja a fogyasztóvédelmi hatóság hatáskörét.
A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság feladatai közé illeszkedhetne az ilyen jogsértések ellenőrzése és szankcionálása. A Hatóság ezért korábban már javasolta, hogy a hatáskörét megszabó jogszabályt a szakminisztérium módosítsa, de mert ez ezidáig nem történt meg, Szabó Máté ombudsman a nemzetgazdasági miniszterhez fordult. Felkérte őt, hogy tekintse át és vizsgálja felül a fogyasztóvédelmi hatósági hatáskörökre vonatkozó szabályokat úgy, hogy a közszolgáltatást igénybe vevő, csoportos beszedési megbízással teljesítő fogyasztók közigazgatási eljárásban orvosolhassák az indokolatlan késedelmi kamatkövetelésekkel szembeni kifogásaikat.
Mai napon megkaptam a levelüket, amiben leírják, hogy megszüntetik az eljárást ellenem. Teljesen korrekten megköszönték az együttműködést és megértésemet.
Ő nem, de majd a gázszolgáltató fog nekem küldeni egy olyan levelet, amiben benne lesz a szakértő véleménye is. Kaptam ugyan egy olyan jegyzőkönyvet a végén, amiben csak az van leírva, hogy megtörténtek a részletes vizsgálatok és semmi több.
-A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságának (Péterfalvi Attila) az állásfoglalása szerint kérésre a fogyasztó részére is ki kell adni a jegyzőkönyv és a szakvélemény egy-egy példányát.
Amennyiben ezt a szolgáltató/szakértő megtagadja -a fogyasztó kérésére- a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósága hatósági eszközökkel kötelezi a jogsértő szolgáltatót a jogkövetésre.
(Arról nem is beszélve, hogy a MISZK Etikai Kódex 19. szakasza értelmében a szakértő a tevékenységével érintett felekkel szóban, vagy írásban oly módon tart kapcsolatot –tájékoztatás, válaszadás- hogy arról valamennyi fél hitelt érdemlő módon értesüljön, azaz ha ezen okmányokat a fogyasztónak a szakértő nem adja át etikai vétséget követ el.)
-A jegyzőkönyv célja a tények, mérési eredmények stb. rögzítése.
A jegyzőkönyv okirat, hivatalos irat, amelynek bizonyító ereje van.
A Ket. 39. § értelmében:
A hatóság jegyzőkönyvet készít ....szemle lefolytatásáról.....meghatározott eljárási cselekményről.
A jegyzőkönyv tartalmazza
a) a hatóság megnevezését, az ügyintéző nevét, az ügy tárgyát és az ügyiratszámot,
b) az eljárási cselekményben érintett személy nevét és lakcímét, eljárásjogi helyzetét ...
d) az eljárási cselekményben érintett személy jogaira és kötelességeire való figyelmeztetés megtörténtét,
e) az ügyre vonatkozó lényeges nyilatkozatokat és megállapításokat, az (1) és (2) bekezdésben felsorolt eljárási cselekmények során tapasztalt, az ügy eldöntése szempontjából lényeges körülményeket és megállapításokat, ...
f) a jegyzőkönyv készítésének helyét és időpontját, valamint
g) az eljárási cselekményben érintett személy, ..... az eljáró ügyintéző és a jegyzőkönyvvezető oldalankénti aláírását.
(4) Az eljárási cselekményben érintett személy indokolt kérelmére nyilatkozatát, vallomását, szakértői véleményét vagy azok egyes részét a jegyzőkönyv szó szerint tartalmazza.
Mindezek figyelembevételével rendkívül aggályos az a jegyzőkönyv, amely csak azt tartalmazza, hogy "megtörténtek a részletes vizsgálatok", hiszen a jegyzőkönyvvezetés lényege rögzíteni azt, hogy mi történt, a vizsgálat során milyen mért eredmények születtek. Amenyiben ezen kötelezettségének a szakértő nem tett eleget, úgy célszerű a kamaránál etikai vizsgálatot kezdeményezni. Lásd pl. az 534. hozzászólásban foglaltakat.
Megmagyarázta nekem, hogy nem írhat bele mást, mint ami itt elhangzott, mert azzal veszélyeztetné a hivatását.
A kifogásnak jó, csak nem mindíg életszerű!
Kértem szakértő urat, hogy azonosítsa magát, mert szeretném tudni, hogy ki volt, aki bevizsgálta az órát? Nem tette meg,...
A nyilvánosság elvével ütközik minden titkolózás, ezért etikátlan titkolni a fogyasztó elől az eljáró szakértő adatait, ezen morál szintén alapját képezheti egy etikai vizsgálatnak.
A szakértő úr mit szólna ahhoz, ha egy peres ügyében az eljáró bíró is titkolná a nevét, vagy ha a szakértő KTF-jét ellenőrző hatósági ellenőr nem igazolná magát ellenőr igazolvánnyal és megbízólevéllel?
Szükséges e ügyvédet fogadnom..? Amennyiben marasztalják célszerű.
