Napjaink "Einstein"-je. 1942. jan 8-án született Oxfordban. 21 éves korában diagnosztizálták nála az ALS-t (amyotrophic lateral sclerosis). Csodával határos módon azonban ma is él, betegsége hosszú időn keresztül stagnált, ennek köszönhetjük, hogy ma is tevékenyen részt vesz a tudományos munkákban. Szakterülete a kvantumgravitáció, de egyéb területeken, pl. matematikában, kozmológiában is verhetetlen.
Az utóbbi években kifejlesztette az Isten nélküli Világegyetem modelljét (melyben mint egyértelmű, nem szükséges Isten). Felesége, aki egyébként keresztény, nem nézte jó szemmel, hogy férje folyton Isten feleslegessé tételében játszott szerepet. Nézzünk egy idézetet:
What I have done is to show that it is possible for the way the universe began to be determined by the laws of science. In that case, it would not be necessary to appeal to God to decide how the universe began. This doesn't prove that there is no God, only that God is not necessary. [Stephen W. Hawking, Der Spiegel, 1989]
Szóval a dolgok magyarázatához nem szükségszerű Istennel felhozakodnunk, elég a fizikai törvények körében maradnunk. Azonban ne felejtsünk el egy fontos dolgot, ez nem bizonyítja Isten nemlétezését, csupán feleslegességét.
Ha nem mint a világ teremtőjéről, akkor hogyan vélekedjünk Istenről, istenekről.
Hawking nem hisz a személyes Istenben, akár Einstein. Hawking sokszor mondja: lehet, hogy Isten adta meg a kezdeti paramétereket az Univerzumhoz, azonban felesleges.
A tudományos módszertan egyik legfontosabb követelménye az, hogy legalább az alapjaival legyünk tisztában annak, amit kritizálni kívánunk.
Na te ettől kurvára messze állsz, mivel a kozmológiát úgy akarod kritikával illetni, hogy csak távoli hasonlatokat meg anekdotákat hallottál róla, (Igen, Az idő rövid története című könyv is ezek közé tartozik), a fizikai kozmológia tudományához lövésed sincs.
Egy csomó csillagászati jelenség reprodukálhatatlan számunkra, mégis várjuk rájuk a tudományos magyarázatokat. Bizonyos betegségeket pedig nem is szeretnénk reprodukálni.
.... az a gond, ha egyszer valami elméleti, azért még a logika és a helyes érvelés szabályainak meg kellene felelniük, .... ja és ki kellene azért még állniuk a kritikákat is, de a legtöbb dolog annak sem felel meg ... dogma ...
A tudományfilozófia is tele van kamu dolgokkal. Lásd Karl Popper falszifikált? felvetésemet és bizonyításomat. ,,, de valóban a Shördinger elmélete sem ér többet, hiszen a macsek meghalhat közben klausztrofóbiás sokkban is, vagy oxigén hiányban. Teljesen igazad van, hogy az elméleti fizika stb ... gyakorlatilag belemerítkezés a heideggeri Semmibe, vagy metafizikába, azaz a halandzsába.
Ha nem teszek oda próbatestet, akkor is ott vannak a térerősség erővonalai és szintfelületei? Vagy csak olyankor alakul ki, amikor van a kölcsönhatásnak ellendarabja? Amíg nem nyitom ki a dobozt, nem az a kérdés, hogy a macska él vagy L-pusztult. Ha nem nyitom ki a dobozt, biztos lehetek benne, hogy macska(szerűség) van benn egyáltalán? Mert az is lehet, hogy a kinyitott dobozban macska van, a kinyitatlan dobozban pedig orángután. A többi példa most nem ugrik be.
A helyzet elkeserítő, mert az ellenőrizhetetlen dolgokat nem lehet tudni. Az ilyesmiben tényleg hinni kell.
"Élete végén a ráutaló magatartása és írásai alapján, ha nyíltan nem is leírva és kimondva, de elvetette a BigBangot."
Nem tette.
Te valamit baromira félreértettél. Amin nem csodálkozom, mert csak "kis színes" bulvárcikkekből, meg tízperces interjúkból van az összes kozmológiai ismereted.
"Nem véletlenül vált nagy divattá minden szakágban az elméleti rész (elméleti fizika/kémia/biológia/őslénytan, stb) különválása a gyakorlatitól s tanúi lehetünk a kitalációk ráerőszakolásának a tudományra."
Ez például alaptalan baromság.
Egyetlen tudomány sincsen, ahol elkülönülne az elméleti és a gyakorlati rész. Az elméleti és a gyakorlati részeket művelő kutatók különülnek el mert vagy az egyikben vagy a másikban gyakorlottabbak, de egyik sem létezhet a másik nélkül! Az elméleti kutatóknak kellenek a mérési megfigyelési tapasztalatok, hogy legyen mire modelleket kitalálniuk, és kellenek a gyakorlati kutatók, aki ellenőrizni tudják az elméleteket. Csak a hozzánemértésedet mutatod meg, ha azt hiszed, hogy valamiféle tendencia van az elméleti és a gyakorlati kutatások szétválására.
Nem mellesleg, a tudomány így fejlődik: új kitalációkat "ráerőszakolnak" a tudományra, mivelhogy a kísérletiek igazolják, hogy jó modelljei a dolgoknak a szóban forgó új kitalációk.
"Ilyen többek közt a "globális felmelegedés" mitosza is"
A globális felmelegedés nem mítosz, hanem MÉRÉSI TÉNY.
Azon el lehet vitatkozni, hogy mi okozza, de az épeszű emberek képesek felismerni, hogy nem vezet jóra, ha év-százmilliókra a körforgásból kivont szenet kétszáz év alatt hirtelen visszavezetjük a rendszerbe emberi tevékenységgel.
"Csak az a kérdés, hogy minek alapján különbözteted meg a helyes tudást az ehetetlen hulladéktól!"
A helyes tudás logikusan beleillik a teljes tudományos ismeretek nagy építményébe. Viszont ennek felismeréséhez legalább alapszinten a teljes tudományos ismeretek építményét is ismerni kell! Ebben segít az ismeretterjesztés, meg persze az, hogyha valaki odafigyelt középiskolában arra, amit tanítottak neki.
Ha valaki totál tudatlan, és például még a newton-törvényeket sem érti, na azt pillanatok alatt megvezetheti egy áltudományos sufnizseni az ingyenenergia-gépével.
Csak az a kérdés, hogy minek alapján különbözteted meg a helyes tudást az ehetetlen hulladéktól!
Ugyanis az ismeretterjesztő írások/filmek a mainstream trend alapján terjesztik azt amit!
S ez a trend pedig érdekek alapján alakul ki.
Erre példák az elmúlt évtizedekbeli táplálkozástudományi csatározások (zsír-olaj, fehér hús-vörös hús, fehér cukor-édesitők, stb, stb), vagy éppen a CO2 és a fosszilis energiahordozók ellenesség, globális felmelegedés-lehűlés, stb. témában. Mindig kilóg a lóláb, hogy éppen melyik lobbi tudja az érdekeit érvényesíteni!
Arról nem is beszélve, hogy a természettudományokban is különbség van, a reprodukálható folyamatok, a kézzelfogható s ellenőrizhető állítások és a csak véleményezhetők, feltételezhetők közt.
Nem véletlenül vált nagy divattá minden szakágban az elméleti rész (elméleti fizika/kémia/biológia/őslénytan, stb) különválása a gyakorlatitól s tanúi lehetünk a kitalációk ráerőszakolásának a tudományra. Ilyen többek közt a "globális felmelegedés" mitosza is s lám mivel jár ha ezt gazdasági és politikai érdekek szolgálatába állítják!
Ha még nem olvastad, érdemes elolvasni a témában írt blogbejegyzésemet és én örömmel veszem, ha kritizálod, mert akkor belejavítok és még jobbá fogom megírni.
