Továbbá.Akkor van jól működő vonatbef.berendezés,ha a mozdony és pályaoldali berendezések üzemszerűen működnek,együtt!Ha ezért ment ki hívóval az írásbelin szerepelni kéne hogy a következő jelzőig max 15.Viszont ha volt felodó akkor gyerünk.Magyarán a feloldóban lesz szerintem a kérdésVolt vagy nem,ha volt miért?
OFF "És a ... mozdonyvezető már már majdnem 2000A-rekkel húzza 1400 tonnás tehervonatát, és az istennek se jön rá miért nem tudja húzni a vonatot... Ez zajlik már 3 állomás óta... Elszakadt a vonat, mert nincs a végén zárjelző-> csak a zárjelzőből derül ki, h elszakadt a vonat?"
Ezt inkább hagyjuk, nem minden esetben egy jól összerakott, csak beiktatott kocsikkal közlekedő, szabályos vonatban kell gondolkodni... TéveJGők, munkagépek, stb. érdekes összeállításban, sokszor érdekes személyzettel közlekednek, ott se árt tudni. ON
"Abszolút nem haszontalan, egyetlen módja, hogy biztosan meggyőződj arról, hogy a vonat minden járműve behaladt/áthaladt."
És a ... mozdonyvezető már már majdnem 2000A-rekkel húzza 1400 tonnás tehervonatát, és az istennek se jön rá miért nem tudja húzni a vonatot... Ez zajlik már 3 állomás óta... Elszakadt a vonat, mert nincs a végén zárjelző-> csak a zárjelzőből derül ki, h elszakadt a vonat?
Én arra lennék kiváncsi,hogy tényleg használhatatlan volt vagy sem az önműködő térközbiztosító berendezés?!Mert ugye ha nem használhatatlan,akkor áll.távolság szóba sem jöhet.Ha meg használhatatlan volt annak nyomának kell lenni!/aláírások,hangrögzítés/Másik topikban írásbelit emleget valaki hívójelzésnél.Ha a hívó nem"extra"dolog miatt lett kivezérelve,nem kell írásbeli.Tehát ha van egy térköz hiba arról meg pláne nem kell,vannak rá szabályok hogyan kell közlekedni!Meg még arra is,hogy dolgoztak abban az időben a biztberes szakemberek vagy sem!Mármint a hiba javításán.Egyáltalán miért hívóval ment ki az állomásról?Hányadik térközjelző után történt a baj?
"Nem az egyetlen módja. Az ÖBB-n alapvetően 2 vörös fénnyel kell megjelölni a vonat végét. Ha csak az egy van/működik, akkor egy is elég. Ha nincs/nem működik egy sem CSAK akkor kell zártárcsa.
Az a szabály elavúlt, hogy mindenképpen kell zártárcsa."
A vonatszakadás alapvetően tehervonatok jellemzője, ott pedig legritkább esetben van beépített zárlámpa. Így meg legalább nincs külön szabályozva a személy és a tehervonat, van valami egységes dolog legalább. Ráadásul figyeld meg, hogy nálunk a beépített zárlámpa kezelésének milyen hagyományai vannak... a kocsikon random világít a vonatba sorozva is, mozdony felől is; nem mérvadó.
Ez szerintem nem jó megoldás. Hányszor lehet látni, hogy a vonat közepén lévő kocsikon is ég a végzár lámpa. Ha leszakad egy kocsi, és az előtte lévőn is ég a lámpa, akkor nem vesszük észre, hogy elhagytunk egy kocsit.
Ha pedig menet közben ég ki a végzárlámpa izzója, akkor meg kereshetjük a leszakadt kocsit egy hétig is, akkor sem fogjuk megtalálni. Szerintem nagyon is praktikus megoldás a zárjelző tárcsa.
"Mi biztonságot nyújt a fényvisszaverő prizma, (zártárcsa) nem anakronisztikus a mai technikai lehetőségek mellett ilyen haszontalan kacatot hurcolászni.?"
Abszolút nem haszontalan, egyetlen módja, hogy biztosan meggyőződj arról, hogy a vonat minden járműve behaladt/áthaladt.
Nem az egyetlen módja. Az ÖBB-n alapvetően 2 vörös fénnyel kell megjelölni a vonat végét. Ha csak az egy van/működik, akkor egy is elég. Ha nincs/nem működik egy sem CSAK akkor kell zártárcsa.
Az a szabály elavúlt, hogy mindenképpen kell zártárcsa.
Magyarán akkor ha beállitott menetiránnyal szemben közlekedik, és ha az összes térközjelző sötét. De ha beállitott menet iránnyal szemben közlekedek akkor értelem szerűen nekem minden jelző sötét lesz. Ha egy jelző is müködik az állomás közben akkor térközi rendszerben kell a vonatot közlekedtetni.
Na, a mostani ismereteim szerint meg: A jelzőkön semmi hamis fény nem volt, minden a nyílt vonal melletti kábelzárlatnak megfelelően világított vagy nem világított. Heinczinger délelőtti nyilatkozat szerint a "fekete dobozokat" kielemezték. Jelfeladás nem volt, ezért (bár nem mondta ki, csak célzott rá) megalapozatlan az inga vezérének azon állítása, hogy szabad fényt látott a jelzőn. Mivel a két vonat ugyanazon térközben tartózkodott, ezért a szembetáplálás miatt eleve nem kaphatott semmilyen továbbhaladást engedélyező jelet.
Azt hiszem, még nem esett szó arról, hogy miért írták/mondták több helyen, hogy a rossz sorompó miatt lassított le az IC. Én vagy 10 éve jártam arra, és úgy rémlik, a sorompóhoz egész közel van a jelző, ezért kavarták bele az esetbe a sorompót. Jól gondolom?
Persze, ez alapeset. De a fordított menetirányról szó sem volt, pedig az egész biztos, hogy hamar kiderült volna, viszont itt már az elejétől biztberhibáról beszélnek.
a térközjelző bekrepált? Mert akkor gondolom írásbelit sem kaptak róla és az inga vezére is kvázi természetesnek vehette a hívó oldását.
Cipőt a cipőboltból!
15.19.1.8. Ha önműködő biztosított térközjelzőkkel felszerelt pályán a kijárati jelzőn nem jelenik meg továbbhaladást engedélyező jelzés szükség esetén a vonatszemélyzet megfelelő értesítése után a kihaladást követően a vonatok közlekedhetnek: 1. Jól működő vonatbefolyásoló berendezés esetén: ha a vonat által használt állomási vágány is ki van építve jelfeladásra, a vezetőállás jelzőn kapott jelzések figyelembevételével térközben; ha a vonat által használt állomási vágány nincs kiépítve jelfeladásra, ugyancsak a vezetőállás jelzőn kapott jelzések figyelembe vételével térközben, de, ha a vezetőállásjelző fehér fénye nem változott (a térköz foglalt), akkor az első önműködő térközjelzőig mindenkor csak olyan sebességgel, hogy a jelentkező akadály előtt bármikor meg lehessen állítani. ... 2. Nincs jól működő vonatbefolyásoló berendezés: a) ...; b) ha a vonat olyan állomásról halad ki Hívójelzés mellett, ahol a Hívójelzés feloldása-jelzés kivezérelhető : ...; c) ha a vonat olyan állomásról haladt ki Hívójelzés mellett, ahol a kijárati Hívójelzés feloldása-jelzés nem vezérelhető ki: ...;
Írásbelit nem muszáj adni a rossz térközjelzőről. Ha bevezetnék az állomástávolságot, és mehetne rendes sebességgel, akkor osztogatnák az írásbelit. De azt soha senki nem meri elrendelni, inkább egy órán keresztül küldözgetik hívóval a vonatokat.
Egyébként az indexen kábelszakadásról írnak. De arról miért nem írnak, hogy a kábel hol szakadt el, és miért? Az átépítés miatt? Vagy netán tényleg lopni akartak? (habár azt is írják, hogy a rendőrség ennek a lehetőségét kizárta) Mert szerintem a földben lévő kábel nem csinálja azt, hogy gondol egyet, és most elszakad. De miért nem hozzák nyilvánosságra a konkrét tényeket? Miért annyira titkos?
Az állomásról mindkét vonat hívóval ment ki a mv-k vallomása szerint,
Honnan ez az info? Kossuth, 7 után beszélt egy szakértő.
Egy zárlat esetén inkább vörösbe hullik minden, nem pedig egy korlátozást teljes mértékben feloldó jelzési kép jelenik meg. Nem fordulhat elő. Dehogynem. Pl. ha a másik irányból ég a vörös, és a delej a zárlat miatt átmegy a hívásfeloldó erére. Itt feltehetőleg nem ez történt.
Személyvonatnál nem igazán van "T" üzemmód. Ha meg már csalok, akkor miért korlátozom a csalást? Nem életszerű. Bocsi, elfelejtettem, hogy a vezérlőkocsi volt elöl. Mert amúgy a mozdony nem tudná, milyen kocsik vannak utánakötve.
