Házunk előtt az utcafronton nagyon rossz állapotban van a kocsiút, az egész út a közepétől a házunk felé lejt, és a ház elé folyik az összes eső víz, amit az autók felcsapnak a ház falára. Valószínűleg a széle nem lett megfelelően alá tömörítve, és megsüllyedt.
A kérdésem, hogy hová kell ezzel fordulni, hogy kijavítsák?
Ha bejelentem kötelesek-e megcsinálniuk?
Megcsináltathatom-e én magamnak valakivel saját zsebből, vagy ezért szólhat valaki?
Az út szélére például tehet-e saját kezüleg K-útszegély követ?
A házunk körül fogjuk készíttetni a járdát térkővel.
Az lenne a kérdésem, hogy a 0-22-es zúzottkő és a térkő érintkezhet közvetlen a hálózott, glettelt XPS lábazati hőszigeteléssel vagy kell tenni még valamit közéjük, hogy ne nyomódjon meg a szigetelés?
Esetleg Dörken lemezre gondoltam.
A zúzottkő és a járda kb. 25-30 cm-es sávban érintkezik majd a szigeteléssel.
leiertherm kb.24cm magas habarccsal. 11x24 = 264cm. és még ebből levesz a szigeteléstől felfele minden, nemjó.
kb. 26cm amit az alsó betonra raksz eps-sel betonnal burkolattal. így vagy 12 sor kell és akkor 262cm belmagasságod lesz (közepes) vagy még magasítasz rajta de csak kicsit. főleg, ha nem számoltam el/hagytam ki valamit :)
km téglából mindenképpen :D Esetleg, ha a tégla típusát legalább, megadnád. az sokat segítene szerintem! :)meg a padló rétegrendjét. meg az elvárt belmagasságot..
Ásványgyapot zsinór alufóliába csomagolva. Ha nincs zsinór akkor sodorni kell mint régen az asszonyok készítették a fonalat. Kb. 2 cm átmérővel / mint egy seprűnyél /
Takarásra alumínium profil idom, flexibilisen a falhoz csavarozva.
Anyósom is felújít. A fűtése konvektoros illetve 3 helyiségben cserépkályha is volt. Két egymás mellett lévő helyiségben úgy szerette volna megoldani a cserépkályhával való fűtést, hogy berakatta a kályhát a falba. Így egy kályhával mindkét helyiséget fűtené, de csak az egyikben koszolna. A elgondolás jó volt, viszont a kivitelezés hagy kívánnivalót maga után. Az alábbi alaprajzon kékkel jelöltem a beépített cserépkályhát.
És itt vannak a fotók a kivitelezésről.
A kérdésem az lenne, hogy mivel lehetne kitölteni a kályha és a fal közötti rést? Ide olyan anyag kell, ami bírj a a hőt, a vizet és elzárja a két helyiség levegőjét egymástól, mert a WC is a fürdőben van.
Egy vízteres kandallóval, csövekkel, radiátorokkal nem lett volna jobb a fűtés megoldása?
Nem is akarunk ugrabugrálni. Beszéltem a tervezővel. Megerősített hogy az előző terv semmis, új kell, de legközelebb május végén tud velünk foglalkozni. Mivel nem kerget minket a tatár, kivárjuk. Csak sajnos most már kell statikai terv is meg gépészeti és a tervezők - akikkel ő dolgozik együtt - el vannak havazva.
A manzárd tető nekünk nem tetszik. A csonkolt nyereg viszont igen. Itt is lesz falmagasítás a betonkoszorú fölött. Hogy mekkora, majd a tervező megmondja. A kivitelező felvázolt egy födém megerősítést is. A jelenlegi födém marad és a meglévő gerendákat megközöli új gerendákkal, legalábbis így értelmeztem amit mondott.
A színezett egy kicsivel drágább. Ott nem 5000 lett volna nálam a különbség, de sem a bézs, sem az új mokka nem illik ide.
Én kértem kereskedőtől ajánlatot házhoz szállításra... prospektusár.
De a szállítás+daruzás+raklapdíj láttán már gondolkodtam... ráadásul hozzánk most kiraktak egy 10t korlátozó táblát (persze vannak alternatív útvonalak...), és amikor rákérdeztem, hogy ez akadály-e azt a választ kaptam, hogy a behajtási engedélyek, és egyéb papírmunkák az én dolgom lennének.
Szerencsére nincs messze a Bauhaus és szintén szerencsés, hogy van egy kölcsönkérhető 3,5 t teherkocsi...
Így 3 fuvarral hazakerült a cucc.
Én meg legalább megmozgattam magam. Jól is esett...
Egyébként OBI-kban is van (az országos hálózat a Bauhaus 3 boltjával szemben), de ott mintha kicsit tennének a prospektusárra...
Én a bézst vettem.. ja tényleg átnevezték.. de mostanaban egyre jobb áraik vannnak. Mintha a foldon járnának. Nálunk a tuzépen 1600 ért akartak adni egy téglát ami ott 630.
A manzárdolás elvileg olcsóbb, de lehet, hogy alá kell falazni az épületet.
Azt kell tudni, hogy a manzádolásnál kb. 7nm felületet elfogyaszt a lépcsőház, a földszínten is és a manzárdon is, pluszba lehet, hogy a fődémet is meg kell rendesen erősíteni.
Az egész tervet és az építkezési engedélyed semmis, kell új mindenből.
Pénteken volt nálunk a kivitelező - akinek a munkájában még nem csalódtam - aki megnézte a jelenlegi tervet és ő is azt mondta hogy a legjobb megoldás a teljes tető a meglévő épületre és a bővítményre. Szóba került, hogy mi vagy két éve már gondoltunk a padlástér beépítésébe. Erre azt kérdezte, hogy miért nem ezzel kezdtük? Bővítünk, de nem plusz építmény lesz, hanem a padlásteret építjük be. A meglévő kontyolt nyeregtető helyett csonkolt nyeregtetőt kap az épület, így nem kell tetőtéri ablakokat beépítenünk a tetőbe, hanem a tűzfalba normál ablakokat. A padlástér beépítésével 2x akkora plusz lakóteret kapunk ugyanannyi pénzért, mint a külön bővítménnyel. Fent 3 szoba lesz + fürdőszoba.
Mivel jelenleg van egy hatályos építési tervünk az egy szobás bővítésre, ma beszélek a tervezővel, hogy mi a következő lépés, mert augusztusban kezdenénk el a bővítést.
nincs ertelme vodormeretre torni. mozdithatora kell es kesz. es kell talicska hogy ne kelljen cipelni. csakannyal alafeszit, tegla alarug, samuval megkinal, es torik ha nincs vasalva.
Az alábbi '70 körül építül családi ház beugrásába szeretnék egy teraszt építeni idén, mivel a bejáratot is ideraktuk át. Nyilván normális alappal, pinceblokkból, majd a végén járólappal fedve.
A kérdésem az volna, hogy a terméskő lábazattal mit kezdjek? Nyilván teljes egészében el fog tűnni, de előtte érdemes síkba vakolni, majd hungarocellezni, vagy mi a legtutibb megoldás a terasz csatlakozás előkészítésére?
Illetve ha majd lapozzuk, a terasz és a fal találkozásánál mivel érdemes kitölteni a járólapok találkozását? Gondolom a sima fuga úgyis megrepedne mindig, valamilyen rugalmasabb, tartósabb megoldást keresnék.
Nem néz ki rosszul, ha jól értelmezem az "Alkalmazástechnikai útmutatót" (119. oldal) , akkor ezt ugyan úgy kell használni, mint a zsalukövet, azaz vasalni kell, és ki kell önteni betonnal. Az útmutató szerint kamránként 1-2-3 szál vas szükséges (magasságtól függően), kengyelről nem ír, igaz nem is nagyon férne el benne. Tény, hogy esztétikusabb (és remélhetőleg méretpontosabb) mint a zsalukő, és akciósan talán nem is drágább, mint a zsalukő+valamilyen vakolat. Megnézetem az asszonnyal, hátha tetszik neki és akkor megspórolhatom a zsalukő burkolást. Kár, hogy nem láttam ezt tavaly, akkor nem 30-as oszlopzsaluból készíttettem volna a nagykapu oszlopot.
Én most semmelrock rivatto bol epitettem támfalat. Nekem tetszik. 630 ft egy 40 es elem. nem kell vakolni szinezni. Mehet sk az épités. Bauhausban vettem.
Koszonom mindenkinek a segitseget a realis ar kitalalasaban. Viszont a problemam nem az, hogy ertelmes keretek kozott mennyiert, hanem az hogy ki csinalna meg.
Ugyhogy ha valaki tud ajanlani embert a lenti feladatra, az ne tartsa vissza. ;)
És ha már vállalkozó és munka vállaló. Amikor úgy 35 éve meg 25 éve is építkeztem. Egyszer a Tibi gyerek panaszkodik, hogy ő nem kérhet, meg kaphat annyit mint a Géza bá '.
Mondtam neki : Tibikém a Gézabá ' az vállalkozó, hozza a gépeit az állásait, a pallóit és a szerszámait...... stb, te meg hozod a kis aktatáskádat, benne a tízóraival / ebédet meg némi sört én adtam neki /. Az anyagon kívül minden szerszámot is én biztosítottam neki. Viszont ha kitörte volna a nyakát a Tibi, akkor én lettem volna nagy bajban.
Embert ajánlani nem tudok, de csatlakozok h... osztó véleményéhez .... 29-ben ... nem nagy munka. Az a 300 vagy 500 eft túl nagy.
Mert mi lenne. Van az a 10 nm beton a vastagsága ismeretlen...legyen 15 cm... így az kb. 1.5 m3 beton a legnehezebb a szétverés. Géppel mondjuk olyan 25 kg -os darabokra azt a 4 tonna anyagot. géppel egy nap alatt szétveri bele egy vagy 2 - db konténerbe- Legyen 2 nap a munka á 35 eft + a két konténer , mennyi ? sacc 20 eft. ez eddig 110 eft _ 3 légkalapács egy 20 -as , meg a kapirgálás újabb 20 -a . kere 150 eft. Pont a fele a mu. által becsültnek.
Viszont van egy alapelv . Ne vállalkozóval csináltasd, hanem munkavállalóval. Mint alkalmi munkát. Szerezz pl. egy közeli kocsmából embert !
Vagy ha jó erőben vagy sk.
Legyen 5 nap. Mondanám hogy migráncsok. Azok szerencsére nincsenek, ha lennének Te dolgoznál rájuk !
Jelzem, hogyha létezne egy előregyártott alapja annak az oszlopnak, akkor egy kisebb buldóexkavátorral meg lehetne oldani az alapok beásását, az oszlopok beemelését, stb. Akkor egyszerübb lenne.
Válaszolva a kérdésedre.
Én nem ásnék zsalukő kerítésnek végig sávalapot.
Készitenék 18 méteren 7db. alapot ( a végeken mindenképpen kell), 5ox5ox1oo-ast, azt beönteném 4o cm betonnal. Arról inditanék két réteg 6-os heggesztett hálóval a fenekébe, 25x25-ös 6-os körvas kengyelekkel 2ocm-ként egy-egy oszlopot négy 12-es parabólikus vassal (a két 6-os vashaló közé jár 1ocm hézag). Az alapokat összekötném egy 3ox5o-es sávalappal, oda szerelnék egy gerendát 25x45-ös kengyelekkel 6 -os körvasból és 5 szál (fent 3, lent 2) 1o-es parabólikus vasból.
Ezeket a gerendákat átfúzném az oszlopokon két oszlopközbe toldva 5ocm hosszan a 1o-es vasakat.
Az oszlopok vasalását 6ocm kihagynám a talaj szintjétől és beönteném az egészet a föld színéig.
2o nap múlva leszigetelném egy kenhető szigeteléssel.
Az oszlopok bevasalnám a kerítés tetejéig, kifalaznék 4 sor zsalukövet az oszlopok közé, minden sorba egy két 8-as parabólikus vas, bekötve az oszlopba.
Készítenék pallóból zsalukat az oszlopoknak, U alakúakat, egy 4o-ös széles palloból, 1.2 méter magassakat (persze hevederekkel) rászegeznék egy-egy 5x5-es pallót az éle mellé( U alakú lenne- a bele 3o-as a két oldala 5-ös, kettő összeforgatva minden oszlopnál- két 1o-es menetes szárral összekötve- azaz nekitámasztva a zsalukő falnak), azt kiönteném. Így tovább felfele, 3 öntés.
A fal és az oszlopok tetejére egy 7 cm vastag kalap jönne, műköből és csepegtetővel, az is öntve.
Értem.
A másik alternatíva a zsalukő marad. Nem szeretnék sem fát, sem hálót.
Ha 20-as zsalukőből lenne a kerítés 2 méter magasan, akkor milyen közönként kellene oszlopot raknom és mekkorát? A pilléreknél megoldható az, hogy mondjuk függőlegesen 40×40-es zártszelvényt teszek bele vagy az gyenge erre a célra és inkább kengyelezett betonacélt célszerű rakni?
Ki kell cserélnem egy darabka falat a házamon. Nem találok köművest ugy gondoltam meg csinálom én!
És ehhez keresnék olyan cél szerszámot amivel el tudnám teríteni a falazó habarcsot.( egyenletesen) Vagy csinált valaki ilyet? Pár ötlete van valakinek? Vizi lovat azért ismerem.
Ker kérj egy ajánlatot egy kivitelezőtől, az előregyártott betonkerítés anyagában olcsó, de a beszerelése nem az. Elég nehéz beállítani az oszlopokat és nagyon pontosan kell dogozni, mert a panelek meg fognak szorúlni.
Egy percig sem gondolkoztam saját kivitelezésen, ezért írtam, hogy a zsalukőkerítésnél meg tudnám spórolni a munkadíjat.
Látni azért telkek között is, igényes darabokat is.
Köszi!
Ezért kértem ki a véleményeteket, mert csak túl egyszerű leírást találtam a kivitelezési részről. 1-2 napos szöveg kicsit hihetetlen volt számomra.
"Betontáblák vannak a betonoszlopok között, amelyeket felülről kell közéjük csúsztatni. Egy ilyen blokk szélessége 2m."
Csakhogy végre képben vagyunk ! Legyen az a blokk pl 5 cm vastag , akkor annak tömege/súlya 1,8 m magasságná kb. 500 kg. Azt csak úgy darú nélkül nem emelgetjük. Ok. lehet ,hogy csak 0,6 m magas, akkor is jó 160 kg-os.
Mindegy .
Az alapnak legalább 60 cm mélyre kell lemenni és pontosan beállítani.
Ilyen kerítések ha ritkán is , de léteznek. Általában ipari létesítmények, Máv telkeinek a körbekerítésére.
Tudtok-e valakit ajanlani Budapesten, aki realis aron vallalja, hogy feltorne 10 m2 betont, bekontenerezne es megcsinalna a tereprendezest. Elore is koszonom.
Be se tudod allitani az oszlopot az alapba, mert azt ki kell kotni es a magassaga is kell talaljon. Kell kesziteteni egy zsalut ami nagyobb mint az oszlop keresztmetszete, azt az alapontes 2 napjan ki kell bontani, beszerelni es beallitani az oszlopot es beonteni a maradek betont.
Bocsánat, akkor csak magamnak voltam egyértelmű. :D
Betontáblák vannak a betonoszlopok között, amelyeket felülről kell közéjük csúsztatni. Egy ilyen blokk szélessége 2m.
18 méter lenne az igényelt hossz.
Találtam egy oldalt, ott 40×40-es alapot írnak oszloponként 1 méter mélyen, amely másnap már terhelhető a táblákkal is. Nekem picit gyorsnak tűnik a tempó.
Filózom a zsalukövön is (itt megspórolható a munkadíj, de lassabb is a kivitelezés).
Homályos fogalmazásra csak homályos válasz lehet !
Jó közelítéssel biztos hogy kell méghozzá komoly alap.
Viszont ha nem akarsz az alappal bajlódni akkor lehet drót kerítés vagy fa kerítés. Annak oszlopait csak le kell ásni és mehet rá az egyéb kerítés alkotó.
Üdv!
A beton elemes kerítés oszlopának szüksége van valamiféle alapra, vagy elég csak simán "leütni?" Ez utóbbiban nem hiszek, csak azt szeretném megtudni, hogy milyen munkálatokat kíván egy 2 méter magas ilyen fajta kerítés.
Tetőtérbeépítés van folyamatban, és az a nem használt kémény pont ott van ahol a csöveket fel lehet vinni. Annak a helyén lesz a srang és akkor nem kell egy másik helyen födémet fúrni.
Kösz srácok. Valahogy éreztem, hogy ez a helyzet. Vagy sok kosz vagy tökölés. Akkor a plafonig pneumatikus vésőkalapács, az alatt meg kézi kalapács+véső egyenként ütögetve a téglákat. Szerencse, hogy ez a kémény a fürdőben van, onnan könnyebb lesz takarítani.
Adnátok tanácsot, hogy , hogy kell egy ilyen kéményt a legkevesebb vesződséggel és porral visszabontani a födém tetejétől a fsz-padlóig? A lakást lakjuk, a kosz nem mindegy. Véső és kalapács kombóval éppen le tudtam bontani a felső sor fölötti maltert mondjuk 5 perc alatt, így nem számítok könnyű melóra. Van egy pneumatikus vésőkalapácsom is, de először a vésőre gondoltam, hátha az lakás-barátibb.
Az a baj, hogy amikor tényleg bejut a víz a szigetelés alá, akkor vándorol.
El kell teljen egy elég hosszú idő, hogy meg is jelenjen az ázás a mennyezeten, mert meg kell teljen a betonfödém is vízzel azon a részen (de még a betonba is vándorol), ahol ázik.
Azután, mivel kiszáradni nem tud (és megvan az víznek az útja), minden esőnél be fog ázni.
Szóval, ha nem lefolyónál ázik vagy valamilyen látszó helyen, akkor nagyon nehéz lesz megkapni.
De 95% a lefolyók és környéke a ludasok. Azért kéne az a kivitelező, aki javította, mert az valószínüleg tudja, hogy hol szokta elb@szni.
Szerintem mezőbe a mostani 4 kg-os membránokkal lehetetlen egy szigetelét rosszul megcsinálni.
Szerintem azért hosszú pereskedésre kell számítani. A kivitelező és a műszaki ellenőr mindent el fog követni azért, hogy senki se, vagy a megrendelő legyen a hibás. Ha ez nem megy, akkor a másik.
Így van. Ezért írtam, hogy jogi szempontból közömbös, hogy ki szeződtette. Meg azért, ha a kivitelező szerződtette, akkor az építtető nagyon "naiv" volt.
Vannak általános minőségi követelmények az építőiparban, pl mekkora kell legyen lehet egy falazatba az eltérés a függőből, mekkora a minimális esése egy lapostetőnek, stb, de ezek is be vannak írva a tervek írott részébe, szóról szóra vagy utalva egy szabványra.
Szerintem a műszaki ellenőr felel a hibáért. A műszaki ellenőr jogilag az építtető alkalmazásában áll, és az ő érdekeit képviseli. Ő felelős szakmailag. Ha valamit hibásan vett át, az az ő sara.
Lakott tér felett a lapostetővel az a gond, hogy a kondenz elérheti a vízszigetelést alulról.
Ott kicsapódik és megfagy, ami terjedést jelent, hiszen a jégnek nagyobb a térfogata mind a víznek. A végén elszakíthatja a vízszigetelést.
Ha nincs min. 2ocm hőszigetlése a lapostetőnek a födém alatt vagy felett, akkor mindig gond lessz a vízszigeteléssel.
A helyes rétegrend egy olyan vízszigetelés, ami kivezeti a kondenzet a fődém szélein. A Bauder cégnek van ilyen rendszere. (Therm Ds 2).
Ez a membrán olyan, hogy két rétegből áll, sávozott, az alsó és a felső réteg között van egy difúziós sáv, ahol el tud szökni a nedvesség, ami a gyenge hőszigetelés miatt átmegy a fődémen.
Ez egy régi lapostető teljes újraszigetelése volt. Nem is foglalkoztam különösebben a dologgal mert az egy lakásra eső költsége nem volt tetemes.
Ott figyeltem fel amikor már több beázás után a közös képviselő egy másik kivitelezővel javíttatta a kb. féléve átvett munkát (állítólag nem tudta érvényesíteni a garanciális jogait mivel a kivitelező eltűnt).
A legutóbbi lakógyűlésen kértem a közös képviselőt, hogy ugyan nézzen már ennek a dolognak után mert azért az nem igazán, gazdaságos, hogy új tetőszigetelés hibáit a ház pénzén toldozzuk foltozzuk.
Szerintem nem foglalkozott vele a közös képviselő, úgyhogy most a következő lakógyűlésen kérni fogom a kivitelezés összes részletét illetve dokumentációját.
A naiv építtettő, a valamit készíttettő elmegy egy vállalkozóhoz, de inkább kihívja, hogy adjon egy ajánlatot az elképzelései alapján.
A vállalkozó természetesen a munka reményében ad valamit, a rámenősebb még pénzt is kér/kérne az ajánlattételéért.
Mert mi zajlik le ? A váll. fejben/otthon azért csak készít egy tervet és ez alapján ad egy árajánlatot. Magyarul munkát fektet be. Terv, anyagfelmérés, kalkulálás.
Aztán mond egy számot a megrendelőnek. Az pedig elfogadja vagy sem.
Ha nem fogadja el a vállalkozó méltatlankodik /feleleges munka miatt/ a megrendelő pedig másnál próbálkozik. Aztán csodálkozik, hogy a másik vállalkozó más árat mond. Nyilván terv nincs, kitudja mi van abban a következő ajánlatban ??
Így a korrekt projekt folyamat a következő .
Kigondol az illető valamit, elmegy a tervezőhöz megtervezteti a megfelelő díjért.
A terv szerves része a kialkudott díjért benne van. Terv persze különféle mélységű lehet. Úgy általában részletesnek kell lenni. Tartozik hozzá anyag kiírás minőségre és mennyiségre. Ez még mindig a a díjban benne van.
Aztán külön pénzért jó ha tervező készíti a költségvetés kiírást is, sőt be is árazhatja. Ez az árazott költségvetés persze a leendő kivitelzőt semmire sem kötelezi. Ez csak a megrendelőnek jó. Nagyjából tudja, hogy mennyi lesz. de csak nagyjából. Nevezzük ezt inkább költségbecslésnek.
Nos van a delikvensnek egy terve, a tartozékokkal és a külön megrendelt költségvetés kiírással néha az árazottal is rendelkezik.
Ezután elmegy a neki szimpatikus kivitelezőhőz a tervvel , az árazatlan költségvetéskiírással és ajánlatot kér. A kivitelező/vállalkozó ez alapján eldöntheti érdemes e foglalkozni a témával, ha igen, megejt egy helyszíni szemlét is és elkészíti az ajánlatát írásban ingyen.
Aki megkapja elsőnek csak a tervező által készített árazott költségvetéssel tudja összehasonlítani. Ha egyezik akkor megrendelhet. Ha nem tételről tételre elemzi és vagy egyeztet a z ajánlat készítővel vagy kér mástól ajánlatot. Újra összehasonlít és dönt. Persze lehet olyan eset is amikor a tervező és a vállakozó összejátszik és látszólag nincs eltérés. azért még egy másik ajánlatot érdemes kérni egy másik vállalkozótól. Sokat nem. Amúgy a szemfüles vállalkozó is kiszúrja azt aki sok sok ajánlatot kér és azt lerázza vagy jogosan pénzt kér a munkájáért.
Szóval terv és ami hozzátartozik a nélkül ne végeztetsetek munkát.
Lehet, de vissza üt.
Elvileg még egy egyszerű kerítéshez is kell terv és ami hozzátartozik.
Terv nélkül nincs előméret, anélkül az árajánlat hasraütés, nincs meg az alkú tárgya.
Van egy elképzelése a megrendelőnek- ami természetesen hamis, egy másik a kivitelezőnek, de egyik se tudja a kettőjük közül, hogy a munka konkréten milyen költségtételekből áll össze.
Teljesen vakon tárgyalnak.:)
Pluszba, terv nélkül a teljes felelőség a műszaki tartalomért a kivitelezőt terheli.
Úgy értem, hogy a felelősségének a mértékét nem az szabja meg, hogy ki ajánlotta vagy hozta. Ha a kivitelező, akkor az az ő embere. Csak az ordító hibákat fogja észrevételezni, amit még a hozzá nem értő is észrevesz.
"ha volt műszaki terv a szigetelésre, ha nem volt, akkor mi alapján kivitelezték?"
ha hiszed ha nem előfordul nem is kevésszer, hogy csak úgy fejből készítik. És nem ám Kuncsorbán egy mondjuk 6 -10 millás építkezésen, hanem felkapott budai- külbudai kerületben 100 millás építkezésnél. Sőt ki is oktattak, hogy nem kell terv,
mivel eltörölték bizonyos esetekben az engedélyezést egyesek meg úgy értik hogy akkor terv se kell.
Vagy ha van is terv azt manapság már elektronikusan készítik --- ezzel semmi baj , na de egy mobil képernyőjén lévő rajzot hogy a fenébe használ egy melós ?
Vagy pl. amikor a gáztervező a víztervező meg az egyéb vezetéskes nem egyeztet egymással.
itt is azzal a szemlélettel szembesültem, hogy mivel csak a gáztervet kell engedélyeztetni gondolják egyesek a többi munkához nem kell terv. meg lehet persze csinálni sok sumákolással egymásra mutogatással, felesleges költséggel.
a részletterv egy megfelelő léptékben elkészített rajz, amire fel vannak tüntetve a megfelelő metszetei a tetőnek a rétegrendekkel és általában le is van írva egy szigetelési rendszer gyártója által elkészített tehnológia (ami szerint a tervező ezt kirajzolta)- azaz az a műveletsór amit be kell tartani a kivitelezés közben.
Sajnos egy meglehetősen komplex problémába futottatok bele.
Egy lapos tető szigetelése, ami alatt fűtött tér van, nagy odafigyelést jelent egyrészt a tervező részéről- aki ennek a műszaki tartalmáért felelős (mármint a terv színtjén) és a kivitelező és a műszaki ellenőr részéről is.
Ezeket a tetőkek úgy szokták átvenni a műszaki ellenőrők, hogy lezárják a lefolyókat és feltőltik a teraszt vízzel, ha a víz nem fogy, akkor rendbe van. Ha ez megtőrtént és jegyzőkönyvezve van, akkor a műszaki ellenőr és a tervező, valamint a kivitelező is (részben) fedve van.
Épeszű kivitelező és műszaki ellenőr egy ilyen tetőre nagyon odafigyel, mert a utólagos garanciális munka és a vele járó cirkusz senkinek se kell.
Namármost, szerintem a tető át volt adva és valahol a papírok is megvannak. De lehet, hogy egy későbbi időpontban egy másik kivitelező dolgozott a tetőn és az barmolt össze valamit, persze ez attól is függ, hogy mekkora az ázás. De általában apró problémákról van szó, amit egy kis bontással meg lehet oldani- pl. el van dugulva egy lefólyó (a leggyakoribb, hogy valaki belemosott ragasztós anyagot és egy könyökbe megközött, egy papírzsák darab bennemaradt és megállt egy könyökbe).
Ami fontos: nyugi, a probléma meg fog oldódni.
Kérdezzétek meg a műszaki ellenőrtől - aki kell ismerje a tervet, ha volt műszaki terv a szigetelésre, ha nem volt, akkor mi alapján kivitelezték? Mert valaki megbeszélte kivitelezővel, hogy mit kell csinálni - hiszen ezek drága és komplex munkák.
Aztán írjátok le pontosan, hogy mi a baj és adjátok oda a műszaki ellenőrnek, hogy keressen egy megoldást. Olyan nincs, hogy a kivitelező eltünt, ez szakmunka, azok az emberek ebből élnek és továbbra is ebből fognak élni. Meg lehet őket találni és egy fél óra alatt rájönnek, hogy mi tőrtént (mert tapasztaltak) és valahogy megoldják belátható időn belül. Ne hívjatok oda más céget, mert annak nem lesz jó vége.
Ha nem apró problémáról van szó és azás általános (de ez tényleg nagyon ritkán történik meg), akkor valamit nagyon elszúrt az egész csapat, aki tervezte és megépítette az épületet és a legjobb, ha kerestek egy helyi szakembert, aki arra jogosúlt, hogy részletes kárfelmérést készít és szakvéleményezi a hibát is.
Köszi, ház oldalában lenne, elektromos kiállás adott. Még bújom a jogi lehetősègeket, hogy lehet-e a ház oldalfalának felhasználásával èpíteni a garázst, így egy fal adott lenne.
Szerintem ennyivel simán tudsz számolni. Többel meg akkor ha nagyon távol lesz a garázsod a villany bekötéstől.
Mivel lesz villany bekötés,áthúzás és kiállás, alul beton, motoros kapu , legalább 1 db ajtó, belül , kívül vakolás, daruzás, anyagok helyszínre szállítása, raklap díj, csomagolási díj, konténer a sitnek, stb.
Egy fajta átmérő nem az igazi. Javaslom figyelembe venni a Terzaghi féle szűrőszabályt. Ez három féle szemnagyságú szűrőkavicsot javasol, a kezdő méret a talajtól függ. Szennyvíz esetén számítani kell arra, hogy a szűrő eltömődhet (kolmatálódhat).
Esővíz elvezetéssel kapcsolatban lenne a következő kérdésem. Mekkora szikkasztót érdemes ehhez készíteni, hogy az esővizet biztonsággal el tudjuk vezetni? A talaj nagyon homokos, nagyon gyorsan issza a vizet, nyoma sincs anyagnak, vagy keményebb talajnak, ami akadályozhatná a víz könnyű elszivárgását. (a legnagyobb esőzések után is napon belül eltűnnek a tócsák).
A ház bruttó alapterülete 200 nm-es, 4 lefolyónk van, ezt szeretném ketté osztva (3+1) elvezetni két szikkasztóba. Viszont a méretét jó lenne korrekten belőni, hogy ne legyen ebből problémánk.
Illetve megfelelőnek tartjátok azt a módszert, hogy geotextiliát terítenék a gödörbe, majd kaviccsal feltölteném, és szintén betakarnám ezt geotextillel, majd erre 15-20 cm föld.
Sziasztok. Mi is még csak tervezésnél tartunk, áfa- visszaigénylés-Csok kombóval szeretnénk építkezni. Így viszont nem lehet generál kivitelező. Tehát minden műveletre külön szakembert keresek. Így saját munkámat hozzátéve- festés burkolás stb- elég sokat meg tudnánk spórolni. Ha jól tudom csak az végezhet bármilyen munkát és annak munkáját feltölteni az -naplóba, akinek van felelősségbiztosítása.
1. Akkor ez úgy működhet ,hogy én mint építtető vagyok a kivitelező, kötök felelősségbiztosítást adott építkezésre, keresek felelős műszaki vezetőt, (ekkor nem kell műszaki ellenőr?) , majd vezetem az e-naplót.
2. Keresek egy olyan kivitelezőt akinek van saját fe.mü.vezetetője, ő vezeti az e-naplót, külön elkészíti a házat szerkezetkészre, majd az én általam megbízott szakemberek további munkáját is ellenőrzi. Jómagam pedig megbízok egy műszaki ellenőrt.
Köszi a biztatást! :) Nyilván az a legegyszerűbb, ha egy kivitelező csinál mindent és mi nem kontárkodunk bele. Szerencsére pont ma sikerült beszélnem eggyel, aki már most sok jó tanáccsal látott el (régi ismeretség). Aztán majd látjuk hogy haladunk
Főleg egy ablak behelyezése nem visz előre. Inkábba végén kell bizonyos műveleteket átvenni. Amiről van részletes költségvetés -árakkal.
De ott is lehet gond. Általában a kivitelezők az árazott költségvetésben /ami vagy árajánlat vagy csak becslés / nyomott árakat adnak meg a végső műveletekre.. Miért ? Nagyon egyszerű. Azok a műveletek a lényegesek amik elől vannak. Mire odaér vagy áremelést kényszerít ki ,vagy lelép.
Úgyhogy alapos körültekintést, nem könnyű egy építkezés !!
Ja hogy még csak tervezés ! Az is egy komplex munka. van amit már az elején ki kell részletezni van amit csak menetközben lehet.
Be kell venni a tervező szerződésbe.
Persze a tervezőnk rengeteg jogszabályt ismertetett, de nem látom még át teljesen...
Idén kezdünk bele az építkezésbe, a tervezés már folyamatban van. Viszont vannak dolgok, amik nem teljesen tiszták. Persze a tervezőnk rengeteg jogszabályt ismertetett, de nem látom még át teljesen... Szóval a kérdés a következő: Az e- naplóba minden apró mozzanatot rögzíteni kell? Gondolok itt arra, hogy ugyebár most már csak kivitelezővel lehet építtetni, akinek jogosultsága van az e- napló töltögetésére, de mi van akkor, ha pl. egy ablakot/ajtót mi akarunk betenni saját kezűleg?
Előre is köszönöm a válaszokat, illetve várom a személyes tapasztalatokat, hogy ki hogyan oldotta meg a kivitelezést?
egy bejárati ajtót sokkal többször kell kinyitni, mint egy ablakot.
A Roto NT vasalatrendszer, talán 8okilós nyilószárnyat is símán elbír, úgy van tervezbe, hogy a nyiló egész súlyát egy csapágy tartja, aminek az átmérője talán 6mm és van benne egy teflon betét is. Bejárati ajtóra nem ajánlott.
Létezik rejtett ajtósarok bejárati ajtóhoz, pl. a Simonswerk Baka, de az ára rendkívül magass.
Azt ajánlom, hogy egy ilyen 3D-ben állítható pántot kérjetek a kivitelezőtől:
ezt egy Dr. Hahn külső szerelésű ajtópánt, de hasonló létezik az összes márkás vasalatgyártóknál.
Három pánt szükséges egy PVC bejárati ajtóra. Nézz utánna a Roto Solido (S és B) termékcsaládnak is.
korcolt lemezfedéssel drágább egy tető elkészítése? Ha igen, százalékosan mennyivel? Vagy olcsóbb? Mennyire kopog a lemezen az eső? Mert amúgy tetszik az is.
A korcolt lemezfedéshez és a cserepes fedés kb. azonos árba van, mindkettő szakszerűen kivitelezve (a gyártok által ajánlott rendszer szerint).
A kopogásnak kell szerelni egy speciális szőnyeget a lemez alá, ami egyben páraáteresztő fólia is.
A lemezfedésnek az az előnye, hogy a héjazat súlya lecsökken és valamivel vékonyabb szarvazatot lehet használni a tetőszerkezetnél. Illetve az, hogy laposabb tetőre is fel lehet szerelni.
A te esetedben ott van például az előtető (nekem egyáltalán nem tetszik), amit cseréppel nem lehet lefedni. Oda mindenképpen lemez héj kell.
Az, hogy a legjobb megoldás egy teljesen új tető lenne, már pár építész elmondta neked.
Meg akarja javítani a tetőt a meglevő házon mert ázik, aztán a házat kibővíteni, utánna készíteni a bővítésre egy új tetőt, a megjavított tető bontása nélkül.
" Ezek szerint a legjobb megoldás a teljes tető lenne, mint ahogy a látványterven is látható"
Szerintem is.
az előzőekben a .. 536 -n a lila felett un. sátortető van.
Majd a bővítés felett .. 540-en szintén sátor hosszítva. Ezek a jó megoldások és nem a R. topiktárs által szépen megrajzolt narancs tetők tagolva. Az .. 51 -en.
Értem. Köszönöm a rajzot. Ezek szerint a legjobb megoldás a teljes tető lenne, mint ahogy a látványterven is látható, de mint írtam az egészre elég nagy árajánlatot kaptam.
Korcolt lemezfedéssel drágább egy tető elkészítése? Ha igen, százalékosan mennyivel? Vagy olcsóbb? Mennyire kopog a lemezen az eső? Mert amúgy tetszik az is.
Szoktam venni kilós kiszerelésbe üvegszál őrlemény és mindig teszünk az félszáraz aljazatbetonba, mert könnyebben lehet helikopterezni utánna.
Minnél vastagabb az önterülő annál nehezebben szárad ki. Nem fog elrepedni- mert van benne egy csomó adalék, de kell neki talán jó 3 hét is 3omm-nél. 2-3 mm-nél egy nap alatt színt vált.
Két korc közötti lemezfelület. Korcolt lemezfedésnél 5o-55cm széles sávokat használnak, amiket falcokkal (állókorcokkal) illesztnek, ezek rugalmas kapcsolatot biztosítanak a sávok között, így a felmelegedő lemez tágulhat.
Engem elsősorban most az érdekel, hogy ha lecseréltetjük a tetőt a főépületen - amit mindenképpen megejtünk ezen a nyáron, mert több léc is szét van korhadva és csepeg a kibújó környékén is be a víz - akkor utána milyen tetőt kapjon a bővítmény?
Így, de a bádogos nagyon ügyes kell legyen a két új vápa elkészítésénél és az régi tető nem lehet lapos.
Aztán van egy pont az eresznél, ahol a kupáscserép, ami jön a régi tetőről, találkozik vápával.
Úgyhogy ez cseréppel fedve kb. felejtős.
De korcolt lemezfedéssel meg lehet csinálni szépen. Lágy lemezből, a salnikat a bádogos kell meghajlítsa, nem lehet gyári salnikat használni. És abból meg lehet csinálni laposra is.
Tehát lebontod a tetőt szőröstől - bőröstől, azután a fél födémet. A te döntésed.
"A födém felső léceit felszedjük és a két léc közé megy hőszigetelő réteg. Ha a lécek jók, akkor visszakerülnek, bár én szeretném ha teljesen új lécezést kapna a födém felülre. Esetleg a lécezésre is teszünk hőszigetelést."
két léc közé azok inkább a födém gerendák
Azokat a léceket / "lécek jók," / nagy valószínűséggel csak roncsolással lehet kibontani, majd biztos hogy tűzre valók.
Egy ilyen bontásnál és újra építésnél eső is előfordulhat, aztán a mennyezetnek is annyi.
Nekem is van és volt ilyen un. borított födémes házam.
A tető ép, az ácsszerkezet kitűnő..... Viszont a hőszigetelés gyenge volt. Felmerült ez a megoldás amit, prezentáltál, de az első deszka felszedése után módosult az elképzelés.
Felszedtem a saralást , ami egy nagyon bevált valami volt a korábbi építkezéseknél. De nem vittem le. csak az egyik sarokba deponáltam.
A csupasz deszkafelületre palló/ deszka / lépésálló hőszigetelő sávok - közé a szálas anyag kb. 20 cm -es vastagságban. Rá üvegszövet, erre kerszbe a máshonnan bontott léc /széldeszka deszkából gyártott léc - hézagosan /anyagtakarékosságból , meg hogy a pára ki tudjon menni. és most a sluszpoén.
A sarokban feldeponált agyag, mivel az irreverzibisen szilárdul, újra kenhető állapotba hozható. Fel a padlásra 3 dézsa meg ami volt vizzel locsolva és másnapra kenhető massza. ( mint a sározó cigányok anno ). 3-4 nap alatt felkentem az egész padlást , egy hét alatt megszáradt és újra járható volt.... mint a régi házak padlásainak százezrei.
annyi történt, hogy vastagabb lett a födémen kb. 23 -25 cm rel, hőszigetelve járhatóan.
Vagy vittem volna le a padlásról azt a kb. 5,5 m3 'sarat', majd teherautóra és a lerakóba ?
Az a sár boritás egyébként fontos funkciókkal bír :
1. nem dübörög a padlás,
2. tűzveszélyt csökkent,
3. némileg hőszigetel is és
4. a párát is átengedi.
a régiek ezt tudták vagy csak sejtették... mindenesetre alkalmazták.
Ja hogy koszos !
Így van, de ha teszünk magára a tető szerkezetbe un. másodlagos vízvédő/csapadékvédő fóliát, akkor tiszta marad a padlás is.
na ezt viszont a régiek nem tudták, mivel ilyen anyag max. 30 -35 éve létezik
/nálunk /.
ja hogy a deszkákat miért nem szedtem fel ? Hát az elsőnél láttam, hogy azok a colos / 25mm / deszkák istenesen oda vannak szegelve a gerendákhoz. Szedtem volna fel 2,8 m3 deszkát ?
"Eddig se spóroltam meg a statikust, még akkor sem, amikor társasházi lakásnál épphogy könnyítettem a födémen, és tartószerkezethez nem nyúltunk."
Nagyon sokan nem tudják, de van olyan épület (vb) amiben komoly károkat okozhat, ha csökken a terhelés. Többtámaszú tartónál elmásznak a max. - és + igénybevételek helyei és értékei. A vb. pedig a húzást nem bírja.
Igen, ezt tudjuk a feleségemmel, de már jó pár éve tervezzük a tetőcserét és gyűjtöttük a rávalót. Mindenképpen teljes csere lesz, mert alacsonyabb tetőt szeretnénk, a lehető legkisebb dőlésszöggel, amit a cserép gyártója javasol.
A tetőtér nem kerül beépítésre, viszont ezt a saras megoldást megszüntetjük. Valamelyik fórumon már láttam erre példát. A födém felső léceit felszedjük és a két léc közé megy hőszigetelő réteg. Ha a lécek jók, akkor visszakerülnek, bár én szeretném ha teljesen új lécezést kapna a födém felülre. Esetleg a lécezésre is teszünk hőszigetelést.
Néha fel kell mennem a padlásra, ez azzal jár, hogy csupa kosz leszek. Na az nem hiányzik.
" hogy ha lecseréltetjük a tetőt a főépületen - amit mindenképpen megejtünk ezen a nyáron, mert több léc is szét van"
Egy tetőcserét meg kell gondolni, mivel nagyon drága.
Általában a lécezés cseréje a leggyakoribb, mert az ács szerkezetet nem biztos ,hogy cserélni kell.
Ács szerkezetek : fedélszék, szarufák, szelemenek. Általában 120 - 150 év az élettartam.
Lécezés általában 80 évente kell cserélni. De ekkor már a héjalás és a bádogos szerkezetek is cserélendők.
Ha maga a padlástér nem kerül beépítésre és fazon / alak sem változik, akkor az ács szerkezetet nem biztos hogy cserélni kell. Letisztítani fertőtleníteni.
Sajnos a ház adott, így vettük. Nem nagy, de próbáljuk élhetővé tenni 2 felnőtt + 3 gyerek számára. A két szoba az utcára néz, a meglévő nappali nem túl világos, de nem is nagyon sötét. Ezzel együtt tudunk élni. Világosabbá tételében gondolkozunk fényvezető csatorna beépítésén. A meglévő fedett teraszt nem piszkálnánk, az marad.
Engem elsősorban most az érdekel, hogy ha lecseréltetjük a tetőt a főépületen - amit mindenképpen megejtünk ezen a nyáron, mert több léc is szét van korhadva és csepeg a kibújó környékén is be a víz - akkor utána milyen tetőt kapjon a bővítmény?
Korábban már volt pár módosítás az épületen belül, hogy élhetőbb legyen. Sajnos ezt a korábban beküldött tervrajz nem tükrözi. Mindjárt leírom, hogy tisztább legyen.
A magenta színnel jelzett részen volt egy fal. A türkizzel jelzett részen pedig egy ajtó. Ez volt a konyha+étkező. A mostani nappali is egy szoba volt. A falat kibontattuk és az ajtónyílást befalaztattuk. Így kaptunk egy elfogadható méretű nappalit+konyhát a szoba feláldozása árán.
A kék színnel jelzett rész fal volt, ott mi nyittattunk egy nyílást. Ami érdekes, hogy a kibontás során találtunk ott egy áthidalót, tehát oda terveztek be oda egy ajtót, csak befalazták. A piros résszel jelzett pedig egy ajtó volt, amit befalaztattunk, hogy ki tudjuk használni a zölddel jelzett részt, ahol most hűtő+fagyasztó van. Ha a bővítés megvalósul, akkor ezek átmennek a konyhába és itt egy szekrény lesz, ami sok mindent el tud nyelni.
A tervező most szeretné befalazni a nyílást, valamint visszanyitni a régi ajtót. Erről szó sem lehet.
A kamránál lévő közlekedő teteje félnyereg tető, hullámpala borítással, nulla hőszigeteléssel, ahol télen jön be a hideg levegő, lehűtve azt a sarkot(É), hiába van felette és körbe szigetelve a ház. Ha a kamrában nyitva van az ablak, huzat van. A melléképület (tároló+közlekedő) nagyméretű téglából épült.
A meglevő és a bővítés közé dillatációs hézagot kell hagyni és a bővítésnek külön alapot kell készíteni, arra a tartófalat- 25-ös bőven elég- a kettő közé 3cm hézagot polisztirollal- ezt mindenhol burkolni kell, mert repedni fog.
Pont tükörbe kéne legyen ez a ház, a halókkal az északi oldalon, a konyhával és a nappalival a déli oldalon....
Mivel a pincelejárat és a kamra ott van ahol van, szerintem a konyhát be kell tólni a tároló és a közlekedő helyére, csak akkor a késő delutáni órákban fog kapni egy kis napot a konyha, télen szinte semmit.
Talán nem lenne rossz ötlet a konyhát és a nappalit elvalasztani egy teljes üvegfallal, egy nagy tolóajtóval megoldva az átjárást.
A toldását a háznak mindenképpen bontani kell, azzal csak a baj lesz. Meg kéne nézni, hogy milyen az alapja is, de a tapasztalatom szerint, ezek az utolagos toldások sosincsenek rendben. Ez költséges...
A nappalit meg lehet menteni, egy jó nagy erkélyajtóval, ami a lehető legmagassabb ami befér, hogy sok fényt kapjon (de az is csak a délutáni órákban fogja).
Kamra ajtaját be kell falazni a DARDR.-rel jelölt átjáró fele, oda beszerelni egy faltól falig beépitett szekrényt.
Ruhát száritani nincs hol ebbe a házba....
A szélfogót át kell gondolni.... talán jobb lenne megszünteteni- előtető-stb, a teraszkát a nappaliból kijárva megoldani- tető nélkül, ott lehetne étkezni is nyáron. Csak a bejárati ajtó elött készíteni egy új lépcsőt egy kis előtettővel, ami védi.
Eddig se spóroltam meg a statikust, még akkor sem, amikor társasházi lakásnál épphogy könnyítettem a födémen, és tartószerkezethez nem nyúltunk. Ide pedig a gyerekeimet akarom költöztetni (amúgy Bp. legszéle, a közigazgatási határnál, szmog- és majdnem forgalommentes, fantasztikus panorámával), szóval nem kísérleteznék. Statikaiag tehát még mindig ott tartunk, ahol a part szakad. Saccra úgy látom egyébként, hogy a mostani ház talajszintje és a talajvízszint között kb. 2 méter lehet a távolság.
Csak a 3. változatban látok fantáziát. De még dolgozni kell rajta.
Lebontanám a tárolókat. Nemtom milyen tájolású a ház, de a konyhát hátra tolnám a pincelejáró és a kamra mellé, a kamra ajtaját a nappali felé befalaznám.
A jelenlegi nappali helyébe készítenék egy nagy szobát és egy folyósót, a nappali a új szoba és konyha helyére kerülne.
Az bővítésnek kell legyen egy fala a meglevő ház fele és külön alapja.
Alapozni feltöltésen - főleg ha friss - nem szokás. Termett (eredeti), szerves anyagot nem tartalmazó talaj kell. A feltöltés csak a fagy elleni védekezésre jó. Magán véleményem, hogy a paloták talajmechanika és terv alapján készültek. Én csak azt a tanácsot tudom adni, hogy először egy talajmechanikus kell és ha az szimpatikusat mond akkor egy statikus. Ha ezek jókat mondanak kell keríteni egy építészt. Itt még veszélyesebbnek tartom a szomszéd véleménye alapján történő építkezést.
Adott egy ház (9x10 m), ami a 80-as évek elején épült B30 téglából, a tető palával borított kontyolt nyeregtető(ez kékkel jelöltem). A belső magasság 295 cm. A zölddel jelzett rész egy félnyereg tető, ami a közlekedőn van. A pirossal jelzett rész egy nyereg tető, ami a melléképületen van. A közlekedő és a melléképület falazata 2 méterrel alacsonyabb,mint a házé. Mivel 3 gyerek van és nem túl nagy a ház, egyrészt a nagyobbik szobát megosztanánk, másrészt egy plusz szobát szeretnénk toldani a házhoz.
Az első elképzelésünk így néz ki. A bővítmény egy kontyolt nyeregtetővel csatlakozna a főépület tetőszerkezetéhez. Itt a bővítmény és a melléképület között egy zug képződik és jelentősen leárnyékolná a konyha ablakát.
Van egy másik terv is, amikor 2 helyiség lenne a bővítményben. A konyha átkerülne a bővítménybe, a konyha helyén étkező lenne. Ebben az esetben a tervező a bővítményt valamint a meglévő házat egy nagy kontyolt nyeregtető alá helyezte el. Itt a közlekedő és a melléképület fel lenne falazva a főépület magasságáig. Ez a terv nagyon tetszik, csak a költségvetés elég magas lett. Sajnos a tető cserére szorul, azt az idén mindenképpen megcsináltatjuk, komplett gerendázat és héjazat cserével. A kérdésem az lenne, hogy ha a főépületen marad a kontyolt nyereg tető (kékkel jelöltem), a bővítményre milyen tetőt lehet készíteni (zölddel jelöltem)? Félnyereg tető, lapos tető?
Mert gondolom a főépületen lévő tető megbontása és kibővítése a bővítményre jóval költségesebb, mintha saját tetőt kapna a bővítmény?
Valószínűnek tartom, hogy nem véletlenül építkezett mindenki a parttól legtávolabbi, magasabban fekvő telekrészre. Nálam ez a rész teraszosan válik el a lentebbi kerttől, és nem tartom elképzelhetetlennek, hogy töltöttek is valamennyit a ház alá. Az ház legrégebbi egysége kb. 70 évvel ezelőtt épült, azóta toldozgatták-foldozgatták, de összességében lakható (idáig laktak is benne). Mivel egészen új házikókat, sőt valóságos palotákat is felhúztak ezen a partszakaszon, feltételezem, hogy statikailag nem olyan vészes a helyzet, ún. fosóhomokról nemigen lehet szó. Milyen töltést érdemes csinálni? Támfal sem lenne felesleges hátul, főleg miután az utóbbi évtizedekben egész méretes emeletes házakat építettek odaföntre. Azokat vajon nem érdekelte, mi van alattuk?
A munkagödör kiemelést lehet nyíltvíztartás mellett is végezni, ha nem túl sok és nem túl magas a talajvíz. Viszont könnyen elő lehet idézni hibás víztelenítéssel hidraulikus talajtörést is, ilyenkor bizonytalanná válik, hogy lehet-e majd egyáltalán oda építkezni az előbbi sajnálatos esemény miatt, vagy csak új helyen. Lehet kutat is süllyeszteni, de az drága és szakképzett munkavállaló kell hozzá. A legjobb a talajvízszint fölött maradni, akár úgy is, hogy mellé töltök a fagyhatár miatt. Ellenőrizni kell, hogy a homok nem úgynevezett folyós (fosó) homok-e, mert annak igen szomorú következményei lehetnek. (nagy valószínűséggel) Azt tudom ajánlani, hogy a helyszínre kell hívni egy talajmechanikust és egy statikust és tőlük kell megfelelő tanácsot kell kérni, kerül amibe kerül, mert még mindíg olcsóbb mint egy lakhatatlan épület. Vagy máshol kell telket venni.
Én a MAPEI üvegszál erősítéses cuccát használtam, azzal mehet egy menetben 30mm. Mondjuk a mai eszemmel szereztem volna egy gépet mert én 80nm-et padloponoztam ki egyedül :-)
Az lesz, hogy valszeg cementes habarccsal, ( lánykori nevén mischung) kialakítom a kívánt szintet. Közel száz négyzetméter burkolólapot már leraktam életemben. Meg voltam elégedve magammal, csak már egyetlen porcikám se kívánná...
"A Duna környékén építkeznék. A talaj teljes egészében homok. Építkezett már valamelyikőtök ilyen talajon? Sávalapot milyen mélyre érdemes ásni? A lábazati fal közét fel lehet tölteni ezzel a homokkal, lapvibrátorral tömöríthető?"
Ez engem is érdekelne, bár szerintem komolyabb épületnél egy talajmechanikai elemzést és a statikai szakvéleményt nem érdemes megspórolni. Bár mérnököktől olvasom, hogy az előbbi kiváltható úgy, ha valamelyik szomszéd a közelmúltban építkezett, és kért ilyet, kb. 200e-et meg lehet vele takarítani. Az én esetemben egy lakható házról van szó, amelyet azonban elbontanék, és a helyére akarok építkezni. A telek Duna felőli részén, konkrétan a vízóra-aknában jól látható a talajvíz szintje, kb. 40 centivel lepi el az órát. A ház a Dunától távolabb, kb. 30–60 m-re, enyhén emelkedő partszakaszon, ill. teraszos kiképzésű helyen áll. A jelenlegi épülethez nyilvánvalóan sem mély-, sem monolit lemezalapot nem használtak, sőt a kátrányszigetelés is rég elporladhatott, vizesedés nyomai ennek ellenére inkább csak a leendő támfal felőli, Dunától legtávolabb eső, domboldali részen észlelhetők, ott viszont brutálisan. A ház alól amúgy saját kis forrás bukkan ki a kertben, a terasz és a Duna között. Az alapozásnál javasolt szivattyús dolgok eléggé elrettentenek, bár van, aki szerint a lemezalappal ez kiváltható, mármint nem kell az építési gödörből a vizet szivattyúzni, csak elvezetni. Ez az egész nem egészen tiszta előttem, úgyhogy valaki beavathatna a rejtelmekbe.
Biztosan meg tudod csinálni. Hogy mennyire lesz szép az egy más kérdés.
Egyenlőre sem a felvert sem az újonnan lerakandó burkolatról semmit sem tudunk, azon kívül, hogy hideg és hogy a kíegyenlítéhez nagyon sok és nagyon drága anyag kell
mintha 2 raklap is elhangzott volna, valami 80 zsák. Mindegy.
amikor én hasonló problémával szembesültem, akkor cement habarccsal kigyenlítettem, majd rá a meleg burkolat, valami műagyag burkolat.
1.8kg/mm2/m ad a doksí. Akkor 87 zsák kell. Kevesebb mind két raklap.
Ilyenkor mindig az van, hogy ahol mérte ott 3cm van, de van ahol 5cm. Mert attól függ, hogy annó, hogy öntötték ki azt az aljzatbetont, amit most félig feltőrtek.
Kéne látni a felületet, de ha összefüggő, biztos kell 3 raklap. Soha nem elég amit számítok.
Ezen kivül nemtom hány rétegbe lehet a 3omm kiönteni, mert 5mm vastagon már elég nehezen szárad ki. Kell neki két nap is.
Köszönöm az eszmefuttatásokat és véleményeket! Úgy érzem, hogy a tiszta felület kap egy mélyalapozót szintezőcsúcsok, oszt esztrich+esetleg háló és a végén ha kell padlopon vagy mapey.. Meg azt hiszem, hogy tényleg én fogom csinálni...szó szerint... Valahogy nehezen békülök a mostanisági munkamorállal (vénülök egyrészt) Mégegyszer köszi mindenkinek!
ennek a vegere jon a szolgaltato doboza, amibol jon a koax es az ethernet. csinalj neki egy helyet, ahol a doboz meg a rotered lesz, es innen csovek a koaxnak meg az ethernetnek.
A fene emlékszik pontosan, de a MAPEI anyagot 20 literes vodorben kevertem, pontosan adagoltam mindent es majdnem csurig volt... De nagyobb a rutinod elhiszem, hogy nem jon ki. En nem betonoznék, haloznek, padloponoznek az biztos...
25 kilós a zsák, nem csinálsz belőle 2o litert csak nagyon nedvesen, a víz belőle kipárolog, legalább dupla mennyiség kell az anyagnak- ha nem több.
Franc tudja mi lenne a megoldás.
Talán egy zsákos esztrich, azt 4cm vastagon ki lehet őnteni, ha teszel bele egy 4-es vashalót, arra a végén egy padlopontot, 2mm vastagon, csak színtelésnek. De több lesz mind 3cm.
Köszönöm a segítséget, a falba vakolok egy csövet és abban vinném el, sajnos ezekben a kábel dolgokban nem vagyok otthon, nekem otthon se tv-m, se telefonom, csak egy hagyományos ethernet kábel és slussz. Lehet esetleg tudni, hogy ez melyik szolgáltatóé, illetve, hogy ezen akkor az internet fog jönni, ha megújítják az előfizetést igaz? :)
Sziasztok! Nem tudjátok esetleg, hogy ez milyen csatlakozó lehet? A most felújítandó lakásban szeretném megoldani, hogy az internet is falban menjen ha lehet, de fogalmam sincs róla, hogy ez internet, kábeltévé vagy milyen vezeték lehet. Nincs valami ötletetek? Még csak a szolgáltatót sem tudom sajnos (Illetve csak reménykedem, hogyha falba teszem akkor majd tudnak is rá kapcsolni hálózatot :) )
A fene tudja, pár óra alatt le ehet önteni és 2-3 nap múlva bármit tehetsz vele. Ez ha egyenletesen önti 1200liter, ami kb. 60 zsáknyi anyag ha nem számoltam nagyon el, de a tapasztalat, hogy a 3cm a maximum lesz így kevesebb is elég lesz. Szerintem a többi megoldás sem olcsóbb hacsak nincs mindened a polcon és ingyen van a munkaerőd.
Sziasztok! Tanácsot. véleményt szeretnék kérni. Hidegpadló burkolatot szeretnék cserélni. A régi, cementes pogácsa szerűen volt lerakva. megmaradó szinttel szeretném összehozni. A lényeg: A felszedett rész és a megkívánt szint között esetenként 3cm-es szintkülönbség is lehet. A "mester" az egészet padloponttal akarja kiszintezni. 40 négyzetméterről van szó,- nem túlzás ? Nem easztrich betonnal kellene szintet kialakítani?
Anno régen egy speciális építőipari cégnél dolgoztam.
A sok ezer anyag között használt olyant is ami foszforsav hozzáadására, azzal alaposan kikeverve megköt- megszilárdul.
Egy napon felháborodva hívja a művezető a tervezőt , hogy mit képzel, a dolgozóinak nincs előírva védőfelszerelés. Így volt, csak úgy általánosságban , hogy pl. meszet, betont csupasz kézzel nem keverünk mert a lúg tönkre vágja a kezet.
A tervező meg visszakérdez : az asszony amikor ecetet tölt az ételbe, milyen biztonsági felszerelést használ ?
Mert bizony a foszforsav az egy gyenge sav, pl. a cólába is raknak bele.
Mikor szőrnyűlködnek, hogy a szénsav tönkre vágja a kéményt én megjegyzem, hogy naponta szénsavat iszom.
ismerosnek az oblitoszelep tomitese evente tonkrement. nekem soha. kiderult hogy a felesege este belottyinti a savat, es hagyja ejszakara dolgozni lecsukott fedovel. a goze meg megeszi a gumit.
Sósavas kezeléssel azért azt a 6 -8 évet lényegesen lehet hosszabbítani. A WC csészénél. A tartály alkatrészeit valóban kell ilyen idő után cserélni. A sarok szelepeknél évente 3-4 kinyitással és zárással szintén hosszabbítható az élettartam.
A sósavas kezelés .. kivesszük a vizet a szifonból. Volt itt párnapja tipp a módszerről. Majd tömény, lehetőleg 30 % -os háztartási savat öntünk belé és kb. 3 -5 órát állni hagyjuk.
ezután leöblítjük. 2 -4 évente ismételjük.
Különben eldugul a csésze. De így sem örök életű . Nálam 25 év alatt totál eldugult.
Jászberényi út oda és vissza, mindenhol állj meg és kérdezz, ott van Zalakerámia is, igazi időutazás, de jók, nekünk onnan lett csempénk, lapunk.
Ha valahová kis mennyiség kell, akkor csak raktáron lévőből válogassatok, mert ha pl. külföldi és majd feldobják egy kamion sarkába, soha nem lesz belőle semmi, de határidőre biztos nem.
Grohe/Hansgrohe teljesen jó, én még a Mofémet is meg szoktam védeni. Itt inkább arra hagyatkozz hogy ha van vizes szerelőd, ő mit ajánl.
Kádból csak lemez.
WC-ből a monoblokkost meggondolnám, mert inkább tartály a falban, falon rögzített csésze nekem jobban bejövős, de ez már inkább ízlés kérdés.
1, Az autó alá szeretnék parkolóhelyet kialakítani térkőből. Arra gondoltam, hogy ennek az alapja falazóhabarcsba kevert építési törmelék lenne (tégla, beton).
Mennyire kivitelezhető ez a megoldás? Jó 10-15 centi vastag lenne, a törmelék pedig apróra zúzva.
Esetleg bontott téglából kirakva két rétegben (átfedéssel, habarcsal)?
2, Híd is épülne a vízelvezető árok fölé (kb 120 cm lenne a fesztáv).
A betoncsövet maradék járdalapból épített alagút helyettesítené, az alapot (az alagút alatt) szintén törmelék és falazóhabarcs keveréke adná. A felső és oldalsó (alagút két oldala) rétegeket pedig átfedésben, lapjával lerakott válaszfal tégla adná, felül 3-4 rétegben.
- Mérd fel pontosan a mennyiségeket, a helyszínen, nem a rajzokon, a csempékre számolj rá 15%-ot, a parkettára 12%-ot, a csempénél a külső és belső éleket hosszát, a partettánál a szegőléceket.
A fürdőkbe számold meg, hogy milyen berendezések szükségesek (azoknak mérd meg a pontos méretét is), hány csap kell, pontosan milyen (kádra, tusolóra, kézmosóra, bidére) és az összes apróságra, ami kell egy fürdőbe: tükőr, alá polc, szappantartó, folyékonyszappantartó, fogas, törölközőtartó, szekrény, világítótestel. Lehetőleg ugyanazokat a berendezéseket kell vásárolni minden mosdóba.
-Menj el a listáddal egy-két nevesebb burkolatokat forgalmazó céghez (ezek kereskedőházak), az egyik legyen a piac teteje. Lehet, hogy csak 25okm kapsz egy ilyen céget, de akkor is érdemes rászánni egy napot a személyes találkozásra.
És kérj egy tételes ajanlatot az egészről.
Ha elviszed a rajzaid a háznak (alaprajz és metszetek), akkor készítenek 3D-s szimulációkat pl. a fürdőkről.
Meg fogják kérdezni, hogy kb. mire gondoltál, de ne mond meg.
Hagyd, hogy ők vállasszák ki, hogy milyen cuccokat tegyenek az árajanlatba- mert ők tudják, hogy miből szoktak készleteket tartani- vagy milyen beszállítókkal dolgoznak elönyösebben (van egy csomó mintájuk, de csak pár termékcsaláddal sikeresek - azon nyernek eleget- és azokat nyomattyák). Ha ezt megkaptad , akkor van egy referenciaárad. Hátra fogsz esni.
De ettől a perctől kezdve nagyából képbe vagy, hogy milyen minőségi szinten mozoghatsz.
- Van többnek látszik mint amire képes, középáron. Ez kell azoknak, akik többre vágynak mint ameddig a takarójuk ér.
- És van ami minőségi, de nem akar többnek kinézni mint ami. Tartós, de nem különleges. Erre olyan kicsi a kereslet, hogy nem is tartják, ha meg igen, akkor különlegesség és feláras.
burkolatok es szanitereket hol erdemes budapesten nezni? parketta, csempe, jaroko?
nem a premium kategoriat nezzuk inkabb a minosegit kozeparon! vagy az aranykozeputat ha van ilyen!
valoszinu szalagparketta lesz.
furdobe erdemes plafonig csempeztetni?
szaniterek: lattatok mar a furdoszobat es ahogy azt hiszem mar irtam a wck azok beepitett geberitek lesznek. lattam ilyen 3as "csomagot" ami tartaly, nyomogomb es uloke...valami hasonlo lesz.
Ha 2 méter a feltöltés akkor valószínüleg különösebb gond nélkül ki lehet emelni a gödröt. Az, hogy a teherhordó talajba milyen mélyen kell belemenni attól függ, hogy milyen talaj van és ferdék a rétegek vagy vízszintesek. A legjobb pincét csinálni és akkor nem hiába ásták ki a szemetet (de el kell vitetni), vagy kútalap kell, de akkor a főfalak alá vb. gerenda kell és a legalsó födém is teherhordó vb. lemez (mintha nem lenne alatta semmi!!!), mert a szemét, sitt az előbb-utóbb roskad a terhelés hatására. A legrosszabb megoldásnak azt tartom, ha kiszedik a szemetet a ház alól és sóderrel visszatöltik. Ezt a visszatöltést rendesen tömöríteni kell, amit a kivitelezők nem szeretnek csinálni. Lehet választani.
2 méter mély a feltöltés, a szakvélemény javasolta a kútalapot. A sávalapra mondod, hogy 3-4 méterig le lehet menni? Mennyire kell a teherhordó talajba belemenni?
én is azt hittem, de nem. viszont a falvégeknél, ajtóknál lehet lefűrészelni a fédereket és glettelni a nútokat. nem illeszkednek passzentosan, a nút nem segít a sík tartásában.
fent én is így csináltam. felmegy a plafon síkja fölé, ahol merőleges a fogópárra, ott kétoldalt léc felszegel. ahol parallel, ott a fogópárok közé deszka, és arra a léc.
a plafonod nem lesz porothermből, a kartont arra értettem.
T elágnál kötésbe, és a drótot is átvinni. főfalba én 30cm 6-os köracélokkal kötöttem be, bele lehet kalapálni az ytong tetejébe, hogy ne tartsa el a fugát.
És milyen mély az a kútalap? Mert 1-2 méterért nem érdemes kútalapot csinálni. A gond az, hogy minél mélyebb a kút, annál könnyebben elferdülhet, másképp beszorulhat. Ha nagy darabokból áll a feltöltés könnyen elakadhat. Féltégla még nem probléma, attól még egy 80cm-es (vagy 1 m-es) kút sem akad el. Újraindítani nagyon nehéz. Hány db. kútalap van egy ház alatt? Mi köti össze őket? Mert a kutak között valami kell, hogy tartsa a falakat. Biztos, hogy kell az a kút? 3-4 m-ig azért le lehet menni ha nincs talajvíz. Ha a szemétréteg vastagabb, akkor egyre drágább lesz, mert a teherhordó talajBA (nem IG!!!) bele kell menni. Amellett a feltöltésnek lehet (nem biztos) egészségre káros kipárolgása. (attól függ, hogy a törmeléken kívül mit hordtak még bele orvul)
Na, szerintem épp ezért kérdezte, ki ért hozzá :-) Meg mit lehet rá ültetni, meg hogy lesz például medencéje, ha egyszer, stb. De ezek nálam inkább érzelmi dolgok, és az én esetleges "telekhasználatomat" tükrözik, ki tudja, hogy a kérdező mit szeretne.
Barabás téglakőből szeretnék építeni egy 4 m hosszú kerítésszakaszt két épület közé. 3 db 37x37cm-es pillér lenne kialakítva, a belsejében betonmaggal, ami pillérenként 4 szál 12-es betonvasat fog tartalmazni. Az lenne a kérdésem, hogy a pillérekben lévő betonvasakat elég csak beleütni az alapba, amikor az fel lett töltve betonnal. Természetesen az alapba kerülő végüket meghajtom, hogy jobban "kapaszkodjon".
Milyen minőségű betont hozassak az alapba? Én C16-32 földnedves betonra gondoltam. Ez megfelelő?
hát de baszki, a kérdező semmit nem kérdezett ékelésről. azt kérdezte, hogy habbal érdemes-e ragasztani. falazni akar purhabbal, habarcs helyett.
van egy csomó dolog, amire még rá sem jött hogy nem tudja. srudolf is a lényeget írta, nem a választ a kérdésekre, nagy bajban lesz a kérdező ha srudolf szövegét a kérdéseire adott válaszként próbálja meg értelmezni :D
persze, van egy pár fontos dolog:
- mitől nem fog ledőlni
- sarokkötések
- főfalakba bekötés mikéntje
- mivel nincs felette födém, mihez és hogyan lehet ékelni, kitámasztani, stb.
- hogyan lesz a kapcsolata, viszonya a mennyezettel. ha gipszkarton álmennyezet lesz, akkor azzal mi a kapcsolat, sorrend.
- hogyan lesz vakolva, glettelve
Ezekről mindről lehetne írni, csak egyelőre nem volt kérdés, és potyára az ember nem ír tankönyvet.
Ezt írta az olvtárs eredetileg: "van egy telek ami szóba jöhet, viszont olyan rossz minőségű a talaj (építési törmelékkel feltöltött), hogy szakvélemény szerint kútalapozást és vasalt talpgerendát javasolnak." Gondolom cserében olcsó a telek, aztán kíváncsi, hogy belevágjon-e?
Ez viszont sokszor fogas kérdés lehet, már hogy mennyi is az.
Gyakran az építtetők beleesnek ebbe a hibába, hogy az ilyen stádiumot túl értékelik - félkésznek nevezik holott annál lényegesen kevesebb. Optímistán becsapják magukat mikor mondják, hogy félkész a házuk. Igaz a tizednél lényegesen több, de tuti nem 50 % -os készültség.
Azután az eladók- építő vállalkozók meg tudatosan állítják az ilyen állapotra az 50 % -ot. Ez is érhető a biztos az, ami az elején van.
Viszont utó kalkulációval meg lehet állapítani /ha van adat / de akkor már nemigen teszik meg.
egy félkész (vagy inkább tizedkész...), vakolatlan, ablaktalan, stb. téglaház meddig bírja az időjárás támadásait?
Nem érint, csak kíváncsiságból kérdezem, mert van az utcában egy legalább 10, de lehet hogy 15 éve így álló ház, és így elnézve a tégla külső felületét..., hát nem szép: már pereg, mállik, potyog a széle (nem meglepő módon.)
Persze lehet, hogy a 38 cm-s téglának csak a külső pár centije ilyen rossz, és van még annyi "tartás" benne, hogy ne kelljen bontani?
Az első vasbeton födémszint megvan, így elvileg felülről van azért valami zárás.
Végig kell gondolni, hogy a sarkok (kötésbe falazva) megtartják-e a falakat vagy nem.
Szerintem nem.
Akkor ki kell ékelni (keményfa ékekkel) és a fogópárokhoz nem lehet, mert engednek.
A 6mm-res vas akkor ér valamit, ha valahova be lehet kötni, de egy manzárdon hova? Esetleg tűzfalba, ha van, de ha van egy irányba, akkor a másikba nincs. De a bekötött falat is ki kell ékelni.
Ha nem tudod se beékelni se bekötni, akkor betonkoszorút kell önteni a tejére, de a 1ocm vastagnak nem lehet.
Barabás téglakőből szeretnék építeni egy 4 m hosszú kerítésszakaszt két épület közé. 3 db 37x37cm-es pillér lenne kialakítva, a belsejében betonmaggal, ami pillérenként 4 szál 12-es betonvasat fog tartalmazni. Az lenne a kérdésem, hogy a pillérekben lévő betonvasakat elég csak beleütni az alapba, amikor az fel lett töltve betonnal. Természetesen az alapba kerülő végüket meghajtom, hogy jobban "kapaszkodjon".
Milyen minőségű betont hozassak az alapba? Én C16-32 földnedves betonra gondoltam. Ez megfelelő?
Igen, ennyit már tudok :) viszont mivel még a telek megvásárlása előtt állunk, előre szeretnék kicsit tisztábban látni a várható plusz költségről, hogy mérlegelni tudjuk, ezzel együtt is megéri-e megvenni a telket.
Annyit tudok mondani, hogyha van egy anyaglista, amit a tervező elkészített (minden szakágnál), akkor arra lehet kérni tételes listát a kivitelezőtől, valamint az elszámolásoknál pontosan felmérni mindent és azt beszorozni az egységárakkal. Így tisztességes.
Pausál- átalány ár egy nagyobb háznál (egy komplexebb tervvel) komolytalanság a kivitelező részéről.
Sajnos mindig drágább a megegyezettnél, mert nincs pontos anyaglista (illetve minden részletre terv).
Nagyobb munkánál egy komolyabb kivitelező átnézi és kijavítja az anyaglistát.
Persze erre külön meg kell kérni- egyszerűen meg kell neki mondani, hogy szeretnél látni egy reális budgét.
Kérdés az, hogy van-e aparátusa a kivitelezőnek ezekre az listákra és elszámolásokra.
Olyat kell venni, amibe lehet elektromos fűtőpatront tekerni, meg persze konnektort kell vinni a közelébe. Illetve nyárra le kell választani a fűtéskörről, hogy a fűtőpatron csak a radiátor vizét fűtse.
A törölközőszárítós radiátor addig jó, amíg van fűtés. Utána nem száradnak meg az egymásra tett törölközők két mosdás közt, be fognak fülledni. Tapasztalat. :-(
A vásárolt zuhanytálcának meg kell nézni jól a szifonját.
A prémium termékeknek jó a szifonja, de az olcsóbbaknak rossz. Az akrilt felejts el. Öntött márvány, kompozit..
Ha épitett tálcát csinálsz, akkor sehogy se lehet elbaltázni az esését a szifonnak, de egy karimás szifon kell, amit rendesen össze lehet hozni a vízszigeteléssel vagy egy rigolás szifon, annak könyebb megcsinálni az esést.
De szerezz kerámiából készült sarkokat a kád és a tálca élére (olaszok csinálnak), azokkal nagyon szépen meg lehet csinálni az éleket. Egy 2x2cm vinkli szépen profilozva, a csempe hosszának méretébe.
A kabint legyártják méretre, de a tálca az elég problámás.
Ha a kádat befalazod és felcsempézed (ámbár most már vannak vastag akril kádak is, amit csak úgy odateszel és kész), akkor érdemes lenne gondolkozni, egy, a padlószinthez képest 1ocm megemelt tálcát, aminek van egy 15 cm magass pereme, ez le van csempézve. Ehhez jár egy nagy szifon, amit nem kell bevésni az aljzatbetonba és rendesen ki lehet takarítani. A vizszigetelés elég nagy odafigyelést jelent.
Ebből a tálcából ki kell lépni, R1o-es kell legyen a padlócsempe mindenképpen.
Persze ugy gondoltuk, hogy a mosdokagylok ala megy madj furdoszobabutor, csak a kepen nem tudtam megrajzolni !
lesz a kis wc falan egy torolkozoszaritos radiator.
Tudom, hogy ilyen kicsi furdoszobaba nem praktikus mindent belezsufolni, de ez van ezt kell szeretni alapon megy a dolog. Felesegem szeretne a kadat es a zuhanyt is. a kad leginkabb a gyerkocok miatt, bar annyit nem furodnek, de azert heti egyszer szeretnek pancsolni. En inkabb zuhanyzos tipus vagyok!
az 1 wc nem elege a csaladnak (ez mar a mostani lakasnal kiderult), szoval mindenkepp kell meg egy wc :)
A meretek miatt, a 90es kabin kilogna egy 10 cm azert gondoltunk a 100x80asra epitett es ra "ragasztva" a kadra.
meg gondolkodom,hogy lehetne megoldani :) de ugye minden tanacs jol jon :) na meg majd kretaval az utcan lerajzolom magamnak meretaranyosan :D
Kérdezd meg magadtól, hogy hová fogsz szerelni egy polcot ebbe a fürdőbe?
Amikor a fűrdőszobákat rendezzük be a terv szerint, ez a kérdés mindig előjön és elég sokat agyalunk rajta, hogy hol legyen, pl. hogy a víz ne érje.
Mert: előbb-utobb 5 embernek kell 5 szett sampon és tusfűrdő, 1o darab törölköző, 5 fogkefe.
Pluszba neked és talán másnak is bototvahab és borotva, valamint arcszesz.
Nem fogjátok magatok után hordani a saját házatokban a neszesszer és a törölközőt.
Minimum egy butordarab kell a kézmosók alá (a magassága 7ocm), arra nyugodtan részrelhetsz két
butorra szerelhető kagylót, azok elég kicsik, 13ocm széles bútorba símán beférnek.
Kb. 55cm mély test kell nekik, egy falcs háttal meg tudod oldani, hogy legalább 3o cm mély polc legyen a bútorba, hogy a törölközők férjenek el.
Kell egy másik test is ajtóval, lehet kesteny is, amibe van 5 polc.
Kell arra is gondolni, hogy hol száradnak a meg a törölközök. Egyszere 5 darab.
Vegyél egy rövidebb kádat és egy legalább 9ox9o-es tusfülkét és maradjon köztük hely is. A tusfülke négyzet alaku legyen, és egy tolóajót tegyél mindkét oldalára.
Kútalapozás az mélyalapozás. Ilyet csak muszályból szokás csinálni. Ha kell, akkor kell. Ha kell, akkor nem az ára a szempont. Egyébként jóval drágább.
Aha, értem. Mi ezért ejtettük ki a zuhanyt. Arra nincs keret, hogy zuhanyajtós kád legyen? Tudom, hogy drága, azért kérdem. (Nekünk a két mosdó annyira elég szokott lenni, hogy a földszinti kis fürdőt (mosdó-zuhany-wc) csak vécéként használjuk.
Nekem a második képen levő, két különálló jobbnak tűnik. (Nyilván azért, mert nekünk is ez van. :-) ) Viszont annyi helyet hagy köztük, hogy valami értelmes (szemetes, szennyestartó) odaférjen.
a dupla mosdo azert kell, hogy reggel ket ember tudjon fogat mosni. min. az egyik gyerek. boven el fognak ferni. 20 centi hianyzik a szabalyod betartasahoz, abba nem hal bele senki.
A pici helyet nem a fürdőszobára értettem, hanem arra a falfelületre ahol a dupla mosdó kagyló van.
Tartom továbbra is azon véleményemet, hogy oda az a kettős kagyló /akár egyben öntve akár külön / feleleges is és kicsi ott a hely.
Mert mikor használ az ember egyszerre duplát ? Hát amikor kisgyereket tanít mosdani , vagy pl. a friss szerelmesek akik még a mosdást is egyszerre végzik.
A fürdőszoba tényleg nem kicsi, sőt jó is az elrendezése. De ha már ilyen precíz, akkor egy szennyestartó is odafért volna.
Én speciel a mosdókagylót fog és kézmosásra használom- A többit a fürdőkád felett végzem, mivel szeretek 'pacsálni', így ezzel megy ki a legkevesebb víz a nem kívánt helyre.
sajnos pontositok, csak kell egy rajz, ha több lépcső van mind 3 akkor kell egy 15x15-ös gerenda is a lépcső aljába, elég komplikált, azt is vaslani kell..
kiásod a rezsűt a lépcsőnek és teszel rá 1o-12 cm kavicsot. A rámpa betonja legyen 15cm vastag. Tehát elég sokat kell ásni.
Arra két réteg 6cm-heggesztett hálót, 12cm távolságtartókkal.
Bezsaluzod lépcsőt. Két 4o-as oldal deszkából és 3db. 18-as lépcsőhomlok deszkából. És kitkötöd a homlokokat lécekkel, ahogy a lépcsőnél szokás, ha a lépcső több mind 1 méter széles, a homlokokat pallóból készíted. A homlokokra csapsz egy jegyet 3 cm-re a felső elétől és vízbe ssereled őket.
A 3ox5o elememekre csapsz egy jegyet 6.5 cm az egyik élétől.
Beöntöd a rámpár, vársz pár órát aztán beöntőd a lépcsőfokok egy részét, behelyezed a homlokok háta mögé a 3ox5o elemeket 3 cm-re a zsalu felső elétől,
és kiöntöd a betont a jegyik amit húztál 6.5cm-re.
Harmadnak kiszeded a homlokokat (ha többet tartod ki kell vésni- jó lenne rendesen bekenni olajjal őket őntés előtt).
2o nap után felragasztotod a lépcső belépőire a követeket csemperagasztóval.
Például az hogy teljesen feleleges 2 db. mosdókagyló ilyen szűk helyre. Ha pontosan ketten egyszerre használnák az egyiknek az egyik könyöke beleverődne a falba , a másikak pedig össze érnek. Funkciónálisan is értelmetlen + még ez a pici hely.
A mosdókagylók helyigénye 90 cm, az az egy 50 cm -es kagylónál kell még oldalanként 22 - 22 cm szabadon.
A salak szokta kinyírni az acélt. Ha nem volt rendesen kiszellőztetve - vagy más egyéb okból kéndioxid maradt benne - akkor híg kénsav vagy kénessav keletkezik ami jó étvággyal fogyasztja a vasat. Láttam olyat - ez betonacél volt -közvetlenül az első világháború előtt épült házban, hogy az átmérő 8 mm-es betonvasból átmérő 0,5mm (fél milliméter!!!) maradt. Sokáig őrizgettem, de már nincs meg. A másik eset hasonló korú épületnél az volt, hogy a kibontott acélgerenda nagyon jó állapotban volt kibontáskor, egy hét múlva levelesen mállott róla a rozsda. Úgy hogy figyelni kell.
Igazatok lesz a WPC-műfa burkolódeszka kapcsán, nem találtam olyant, ahol garancia lenne az időjárásállóságára külalakot-színt bármit tekintve. 25 év garancia, de hogy jövőre hogy fog kinézni, arra úgy látszik, semmi. Nemhogy rövid garancia, teljesen elzárkóznak hogy egy napot is adjanak, olyan rémülten, mintha az ördögöt szenteltvízzel locsolnád.
ugy ahogy egyedi lenne.. de nem annyira...annyi a lenyeg, hogy egyik oldala a furdokadnal fix fal lenne...a masik oldal meg az ajto...epitett zuhanyrol lenne szo.
Igen, ezt nem írtam, de van egy statikus szakvéleményem a munka kivitelezhetőségéről. A feltárásos felmérés alapján a födém poroszsüveg. A szakvélemény érdekes módon nem említi, hogy gond lehet az acélgerendákkal, csak arra tér ki, hogy ~20%-nál jobban nem lehet túllépni a jelenlegi terhelést. A sávok is látszódnak, ahogy írtad. Az új rétegrend megtervezéséhez majd kell számolgatni régi és új tömegeket. Ehhez keresek jelenleg valamiféle segítséget.
Köszönöm. Erre mindenképpen figyelni fog a kivitelező cég. Gyakori egyébként, hogy belvárosi házaknál el vannak rohadva az acélgerendák? Súly kalkuláláshoz tudtok esetleg egy kis segítséget/linket adni?
Ellenőrizni kell, hogy az új rétegrend nem nehezebb mint a régi és ha igen akkor a födém bírja-e? Száz éves födémnél elképzelhető, hogy poroszsüveg födém és a salak jó étvággyal megette a födém acélgerendáit. Lehet, hogy lesz meglepetés a bontás után, de az még mindíg jobb mint mindenestől lemenni.
Egy belvárosi századforduló környéki lakás felújításánál ha a régi padlószerkezetet (salak, párnafa, parketta) lecserélném egy úsztatott rétegrendű beton alap + szalagparkettára, akkor vajon javulhat a padlózat léghanggátlása? Vagyis csillapíthatja jobban az alulról érkező zenét/beszédhangokat? Ha a léghanggátlás az elsődleges, akkor milyen rétegrendet/megvalósítást javasoltok?
Én annak idején térkövezéshez vettem vmi ratyit a baumaxból. Na az első tényleg az volt..vissza is vittem másnap. Lerepült rola a korong 3 szor is. Kicsit rafizettem. Gondoltam a 130 nm terkovezest birja ki. Utana meghalhat, kapok úja és megy a jofogásra. De csak nem akart megállni pedig kapott kenyeret. 5 éve volt. Most már remélem még egy 5öst kibír.
ránézésre semmivel nem különb mint egy einhell vagy bármi noname kínai. ott vedd, ahol van rá garancia rendesen.
van egy ilyen mozgalom most a világban, hogy jólcsengő márkaneveket eredeti területüktől távol újrahasznosítanak kínai szar felcimkézésére. lehet venni kínai dugókulcskészletet michelin címkével, kínai kerékpáros ruházatot dunlop felirattal, és így tovább.
A Kawasaki 7 kg, és 1800-tól 2350 W-ig többféle teljesítményadattal megtalálható a neten. A HITACHI G23ST valóban 2 KW, viszon csak 4.3 kg. Amúgy nem tudok róla semmi más konkrétumot, nincs ilyen gépem, csak arra szerettem volna rávilágítani, hogy az áron kívül mást is érdemes megnézni. Persze ha "eldobható" flexet keresel, akkor mindegy, bár akkor meg nem kérdezősködnél.
A zsalúkő vitához ! A zsalúkő kerítést / mint általában minden más épített kerítést - tégla és kő / lefedik un. fedőkővel amiről lefolyik a víz.
Így áltatában csak a csapódó eső éri, ami azért nem jelentős.
A jó beton egyébként nem fagy meg !
Pont a napokban az egyik ismerős építkezésénél ment a hercehurca arról ,hogy alulról nem víz szigetelték a szintén zsaluköves kerítést. Rengeteg elmélet volt arról, hogy nem jó.
Volt egy olyan elképzelés, mely szerint tesznek rá 2 cm EPS-t vagy valami ilyent, majd háló és rá a hőszig ragasztó.. Még a dübelezés ötlete is terítéken volt.
A másik elmélet/ötlet szerint pedig levakolják. Ok. de a sok okoskodás közben arról egy szó sem, hogy akkor milyen is legyen az a vakolat.
ok, el lehet rontani a betont, és akkor szétfagy. de ettől még a beton az fagyálló.
a pörköltet is oda lehet égetni, de attól még a pörkölt az egy finom étel.
onnan indultunk, hogy védeni kell a víztől a zsalukőben levő betont, mert szétfagy és szétnyomja a zsalukövet. szerintem nem kell védeni, sokkal egyszerűbb egyszerűen nem elrontani a betonozást és kész.
Előre elnézést a kérdésért, de nem találtam megfelelő topikot. Az lenne a kérdésem, hogy valaki itt dolgozik-e kawasaki barkácsgépekkel? Konkrétan nagyflexre lenne szükségem, de gyanúsan olcsó a kawasaki K-AG2300. Ezzel és a Bort BWS2200-al szemezek. Még egyszer elnézést az off-ért, de felújítások alkalmával az ember szerszámot is fogyaszt, így hátha...
Az a baj, hogy ha a víz/cement arány nem jó akkor a víz, aminek a keverékben hely kell rengeteg teret kitölt ami a kötés után abban nyilvánul meg, hogy a szükségesnél porózusabb lesz, ezek a pórusok később vizet vesznek fel ami fagy esetén szétrepesztheti akár az egész betont de jellemzően hámlani kezd a felszíne ahogy dobja le magáról a fagy a rétegeket.
Igazad van, nem a beton fagy meg, hanem a benne lévő víz, de a hatását tekintve igaza van a többieknek!
mi az hogy megfagy? a beton szilárd, nincs olyan hogy megfagy meg kiolvad. az a kérdés, hogy a fagytól szétmegy vagy sem. a normális beton nem megy szét a fagytól. persze lehet olyan szar betont csinálni ami igen, de az egyszerűen el van rontva.
Amikot -2o fok van megfagy, ha nincs betartva a recept szerinti cement - víz arány (és a cement nem megfelelő keverék, pl. ha csak klinkerből van- azaz Portland).
Gyári C4o beton nem fagy soha, de az összes régi házalap, amibe kevés a cement csontá fagy, ha nem elég mély.
Amikor ledobja a lábazatról a vakolatot, követ - akkor meg volt fagyva.
A beton olyan mind a szivacs, átveszi a föld nedvességét, aztán a föld megfagy, természetesen vele együtt a beton is.
Logikus, hogy le kell menni egy alappal a fagypont alá, mert a beton jó hővezető és föld melege nem hagyja megfagyni. De mivel kb. 8ocm mélyen a föld megfagy (ez attól is függ, hogy milyen a talaj) és te nem fogsz csinálni 12ocm mély alapot, a fagy szépen felhúzódik abba a betonba is, amit a kerítés zsalukövekbe öntöttél, ha hagyod, hogy felszívja a nedvet a földbe beöntött betonból. Mert amúgy a levegőből annyi nedvességet nem vesz fel, hogy megfaggyon.
Ha megfagy, akkor lehet, hogy szétrepeszti a zsalukövet is. A zsalukő valamilyen fagyálló szerrel van készítve, mert a térkő se megy tönkre, amikor megáll rajta a víz és megfagy.
Fából készül a garázs, az alapbeton nem emelhető mert a terasz alatti nyílás akkor kisebb lenne. Most 1,85m, ezt nem akarom még 5cm-rel sem csokkenteni.
A kérdésem, hogy ha az alap szélét zsalukőből készítem, akkor abba furhatok-e tiplinek, vagy jobb a hagyományos zsaluzás?
A furás nem kimondottan a zsalukőbe lenne, hanem a beleöntött betonba.
Mi tavaly vettük a házat, ő '99-ben ,vagy 2000-ben költözött oda. Szóval volt rá ideje elég azt hiszem.
A villany is a mi telkünkön keresztül van bekötve hozzá (????), mikor van előtte oszlop! Nem értem. Sajnos ebből a sztoriból sok jó nem lesz, de a szabályok nem csak rám kell , hogy vonatkozzanak.
A szomszéd nem igazán akarja a ráeső kerítést megcsinálni, nekem meg nem tetszik az áldatlan állapot ami ott van. Mit lehet vele kezdeni, hova lehet fordulni?
Tegyél 3 sor zsalukövet az alapba és két sor vasat vízszintesen. Indíts el két-két vasatl felfele minde zsalukóből, bekötve a vízszintesekbe, mert támfal.
Az alapot szigeteld le kenhető szigeteléssel, az valamennyit ér, a bitumenes membrán semmit se, ha átszúrják a vasak.
Csináltasd meg a munkát a semmelrock által ajánlott kivitelezővel, mert ha nem hajszálpontosak az elemek, nem lehet összerakni fuga nélkül. Vagy egyezz meg velük valahogy szereléssel együtt.
Nagyon nyomják a kerítéselemet nálunk is.
Én elég sok térkövet vettem tőlük a múlt évben- mindenfélét, a minőséggel nem volt baj, pedig jó nagy tél volt.
Sziasztok, telek vásárlás előtt állunk, van egy telek ami szóba jöhet, viszont olyan rossz minőségű a talaj (építési törmelékkel feltöltött), hogy szakvélemény szerint kútalapozást és vasalt talpgerendát javasolnak. Kb. mennyivel drágítja ez meg az alap költségét? Amúgy nagyon kedvező áron lenne a telek.
Passz, nem is értem, amit mondasz, sajnos ez nagyon távol áll tőlem. Én raktam fel gipszfalra mollyval konyhaszekrényt, camar sínnel. Ilyesmire gondolsz? De ezen a húzódzkodón van 4 db luk a rögzítéshez. Hogy jön ez össze? Ez egyébként szét van szedve, amit fel kell rögzíteni, az tulajdonképpen az alapja az egésznek, erre kell rászerelni a többit.
Tévedés. A plafon az üreges elemből van, valószínűleg ha nem régi a ház akkor Porotherm béléstest van beépítve. Az még ráadásul nem is beton, hanem égetett agyag, mint a tégla. Két függőleges acélsínt kell fölszerelni a falra és ahhoz kell rögzíteni a tornaszert. A két sín hosszát az szabja meg, hogy a gyengébb (üreges falhoz való) dübelből hány darab kell. A sín a terhet osztja szét a dübelek között és hajlítva van. Ezért jobb a szög (L)vas vagy az "U" acél. A HILTInél megmondják, hogy hány dübel kell ehhez a terheléshez és azok milyen messze legyenek egymástól.
Valószínűleg az övé ilyen tescós melós volt, ő maga pedig annyit ért az építészethez, mint én, ezért mondta a kefnit. Amit elmondtál, az nekem kínai. Megmondom neki, hogy vigye vissza, és vegyen plafonra szerelhetőt. Az csak elbírja. Köszönöm.
A Hiltinek úgy emlékszem van üreges betonhoz és téglához ( DE NEM VÁLASZFALHOZ!!!) dübelje. A "kefni" az más, abból még nem láttam falat. Falat zsalukőből szokás csinálni, hasonló mint a födém béléstest (kefni), csak szabályos négyszögletes alakja van. Elvileg ki kell önteni betonnal, de vannak TESCO takarékos kivitelezők. Ha nincs kiöntve betonnal akkor egy "U" vagy "L" acél sínnel lehet fölrakni, mert a dübel teherbírása üreges falazóelemben jóval kissebb. Laposvas sín az nem olyan jó, mert könnyebben hajlik mint az idomacél.
"az egyik egy használaton kívüli kémény fala, ami 10-es válaszfal téglából van rakva"
Na ide ne rakja...
"maga a pince fala, ami egyben a ház alapja is. Itt az a gond, hogy abból az üreges beton-ból készült, amit alapozáshoz használnak és"kefni" a beceneve"
Ki szokták önteni betonnal, szinte biztos hogy ki is van öntve. Ha nem hiszi fúrjon bele egy próba furatot. A beton mag meg fogja tartani majd.
2 éve vettem ugyanebből a márkából a szilikon-szilikát változatot. Még teljesen hibátlan. A felára kb. nyolcszáz forint volt vödrönként, ami ~80Ft négyzetméterenként. Úgy gondoltam, ha megspórolok vele kétszeri nagynyomású lemosást, vagy 1-2 évvel kitolódik az újrafestés, akkor már jól jártam.
A sima akrillal nincs tapasztalatom, tehát nem tudom elmondani, hogy valóban jól döntöttem-e, vagy sem...
Nos, a haverom ugyan ilyet szeretne felrakni családi ház pincéjébe. Két lehetséges helye van, az egyik egy használaton kívüli kémény fala, ami 10-es válaszfal téglából van rakva, a másik opció maga a pince fala, ami egyben a ház alapja is. Itt az a gond, hogy abból az üreges beton-ból készült, amit alapozáshoz használnak és"kefni" a beceneve. Nem tudja, hogy üreges vagy ki van e öntve betonnal? Tehát hova tudná felrakni, hogy elbírja a 105 kilóját? Köszi.
Na felkerült a kicsike. Alig bírtam beütni, sajnos kicsi kalapács van itthon. Amikor már csak "kajakból" lehetett volna húzni, abbahagytam. Úgy néz ki, atom stabil, felugrásból sem nyekken meg. Ezt csak flexel lehet eltávolítani egyébként, ha úgy adódna? Mert a csavar végeit egy kicsit elgyepáltam, meg amúgy is kihúzhatatlan szerintem.
Jövőhéten húzzák a színt a házra, Ceresit nemesvakolat lesz. A kérdésem az lenne, hogy véleményetek szerint az akril, vagy a szilikon-szilikát a jobb? Sima 15 cm-es EPS-re menne, nem kőzetgyapot a szigetelés. (Úgy tudom, hogy a szilikon-t inkább arra szokták ajánlani).
Árban a 170 nm-rél nincs nagy különbség, 30.000 Ft-ról van szó, tehát nem az ár a szempont. Ha egyértelműen jobb és ajánlottam ennyi pénzért, habozás nélkül vesszük a szilikon-szilikátot.
Nagyon "érdekesen" számolsz, de ezzel csak magad égeted.
"Az ajtóküszöbnél, ami a teraszra nyílik, 15mm elvesz, mert oda fel kell szerelni valamilyen lezáróprofilt, hogy ne hatoljon be a nedvesség a teraszról."
Nálad otthon a tereszajtó kifelé nyílik??? Ha esett a hó nem tudsz kimenni??? Mivel eddig is elfért a 10 centiben probléma/beázás nélkül, gondolom ezután is elfér ugyanúgy...
"Szereljen a burkolatnak egy 12mm vastag kültéri gresso-gránitot, ragasztóval és az egyenetlenségi hibákkal legyen 22mm. "
Minek 12 millis lap mikor helyhiánnyal küzd, hogy minél vastagabb legyen??? Egyenetlenségi hiba a schlüter ditra lemezben??? Netán gyárilag kunkorodó burkolólapot vegyen???
"A schlüter ditra 25 vagy 5mm. Eddig 42mm. Marad 58mm, hogy megolda a lejtést, a fátyolos pir/pur-ból, amire még két réteg glette is kell húzni, ami lessz 6mm mindenképpen.
Marad kb. 52mm. "
Ez se talált, csak 3 mm, az is a legmagasabb pontján:
"Ha a terasz hosszabb mind 3 méter (és ha műhely van rajta lehet, hogy hosszabb) és muszáj 3 vízbe megcsinálni az esést, akkor nagy művész kell legyen az a kőműves, aki ezt megcsinálja,"
Nem írt méreteket, csak találgatsz. Miből gondolod, hogy muszáj 3 vízbe lejtetni? Ha külön műhelytető némi attikával akkor elég lehet egyetlen vonalba is. Szélékként megemelt egy lapnyi burkolat is megfelelhet lehet akár. Már korábban is írtad a pontralejtést, de minek? Azt se tudjuk, hogy eleve van-e már lejtképezve, csak gondoljuk, hogy nincs...
"mert majdnem zéróba kell kihozza a ház falától a pir/púr lemezt a terasz szélén."
Ha a pur szigetelést nullába kéne vinnem, akkor a te ajánlásodban a plusz lejtbetont is ki kéne vinni nullába, az mennyire lenne állékony már? Megrepedne a vékonyka betonod és burkolólappal együtt vinné a csapadék.
"Ha nem kell az ajtó küszöbnél záróprofil, akkor a rétegrend befér. De általába kell."
Megkérjük, hogy írja meg merre nyílik az ajtó és mennyi van a küszöb tetejéig pontosan, ne találgassunk, jó?
Szerintem a ditra lemezes ajánlott rétegrendem vastagsága:
7,2 mm vastag normális kültéri fagyálló greslap
3 mm fagyálló flexibilis ragasztó (további ~2mm van még a ditra lemez mélyedéseiben is)
3 mm schlüter ditra lemez
6-7 mm flexibilis ragasztó benne üvegszövet hálók
Ezt én eddig összesen csak ~20 mm-nek tudom számolni.
Marad ~80 mm hely hőszigetelésnek és ha kell a szükséges 1,5% lejtésnek.
Te 10 centiben kihagynád a szigetelést és csak lejtbetont tennél? Ez lenne a jó megoldásod, mert a korábbi ajánlásod nagyon nem fér el! Nem írtál még pontos rétegrendet a 100 milliméternyi helyhez, most már kíváncsian várom mennyivel lesz jobb az általam ajánlottnál, főleg a saját vastagsági számaiddal, bár sejtem.
meg fogja tartani a 3x a súlyodat 4 ilyen dübel.:)
A különbség a fischer FAZ és a képen látható között, maga az szár és az anya minősége (mostanság bármiből csinálnak csavarokat, ami mángorolható) és az, hogy a FAZ-nak az a lemezhenger a szár végén acélosabb anyagból van, mind a képen láthatónak.
Nyivánvaló, hogy a lemezhenger hátracsúszik a kupos részre, amikor a dübel befeszűl.
Én a következőt csinálnám:
Megnyítnám egy hangyalábnyit egy csavarhuzóval azt a hengert (ha meg tudom), hogy egy kicsit megmozduljon a csapon.
Befurnám a lyukat és kifújnám belőle a pórt. Betenném a dübelt ütközésig és ütnék rá egyet határozattan a kalapácsal, szoruljon meg egy kicsit az a henger a lyukba, a tehetelesége miatt meg fog.
Aztán kezdeném csavarni az anyát, a dübel szára pár milit ki kell jöjön a furatból egy kisebb nyomaték hatására, amikoris a szár kúpos része ráfeszűl a lemezhengerre (ami ennek következtében befeszűl a betonba) és amikor ez a kifele mozgása (amúgy mérni is lehet egy sublerrel) megállt, és a forgatáshoz szükséges forgatonyomaték is megnő, akkor húznék rajta még 3/4-et. Kész, ennyi.
Nyomatékkulcsot amúgy M16 menet felett szoktunk használni. M1o-M12-re nem nagyon.
Írja a tervben, hogy hány és lépésben kell meghúzni egy komolyan megterhelt menetet, de a nyulási határ 5o%-ig. De ezek legalább 8.8-as osztályú csavarok DIN 931 szerint.
Szerintem ott lehet a különbség, hogy Hilti kevesebb kárt csinál ha túlhúzzák. Maga a csavar biztos, hogy nem fog elszakadni, mértékadó a beton-dübel kapcsolat. A Hilti mintha egy kicsit más alakú lenne, de lehet, hogy képzelődöm.
Valószínűleg amatőr gondolkodásra vall, de azt gondolom, ha ez a noname csak a felét tudja a márkás cuccoknak, akkor is vagy fél tonnát elbír a 4 db, vagy rosszul gondolom? És ha lesz Hiltim vagy Fischerem, még nem lesz nyomaték kulcsom. Ez a 45Nm egy szabvány villáskulccsal már a húzhatatlanság határa, vagy ha elkezd szorulni, akkor még negyed-fél-egy fordulat, vagy hogy kell elképzelni? Nyilván nem kell hajszál pontosan, hisz nem életek múlnak rajta ( max az enyém ).
Én inkább utánamennék a Hiltinek vagy a Fishernek. Lehet adni tanácsot a meghúzásra, de azt nem egyszerű számolni (menetemelkedésből és a dübel kupusságából) és még úgy sem biztos, hogy jó lesz.
A boltban nem volt sem Fischer, -sem Hilti, így vettem 4db ilyen noname 10-est. Gondolom a célnak megfelel. A meghúzási nyomaték aggaszt, mert azt mondták, ha eszetlenül húzom összetöri a betont és a négy kis luk helyett lesz egy óriási kráterem. Szóval nyomaték kulcs hiányában hogy kéne optimális erővel meghúzni, hogy tartson is? Panel vasbeton.
Van 1ocm. Az ajtóküszöbnél, ami a teraszra nyílik, 15mm elvesz, mert oda fel kell szerelni valamilyen lezáróprofilt, hogy ne hatoljon be a nedvesség a teraszról.
Szereljen a burkolatnak egy 12mm vastag kültéri gresso-gránitot, ragasztóval és az egyenetlenségi hibákkal legyen 22mm.
A schlüter ditra 25 vagy 5mm. Eddig 42mm.
Marad 58mm, hogy megolda a lejtést, a fátyolos pir/pur-ból, amire még két réteg glette is kell húzni, ami lessz 6mm mindenképpen.
Marad kb. 52mm.
Ha a terasz hosszabb mind 3 méter (és ha műhely van rajta lehet, hogy hosszabb) és muszáj 3 vízbe megcsinálni az esést, akkor nagy művész kell legyen az a kőműves, aki ezt megcsinálja, mert majdnem zéróba kell kihozza a ház falától a pir/púr lemezt a terasz szélén.
Ha nem kell az ajtó küszöbnél záróprofil, akkor a rétegrend befér. De általába kell.
Most a héten beszéltem a gyártó műszaki konzultánsával (meglepően jól ért hozzá), nekem fátyolos szivárgó drénlemez kell egy hasonló teraszra (van 4mm-res is és adnak csepedtető lemezprofilt is) és a lelkemre kötötte a min. 1.5% esést.
Ha ilyen kevés helyed van, akkor szerintem csináld meg normálisan és így letudod egy életre. Hőszigetelőnek a vékony réteg miatt tegyél lehetőleg pit/pur lemezt, annak a legjobb az elérhetőek közül a szigetelése és kapható eleve lejtésben is.
Amennyiben biztosan nem akarsz durva pontszerű terheléseket az erkélyen, akkor extra beton nélkül belülről kifelé:
- födém
- fátyolos pir/pur hőszigetelés lejtésben
- 2x glett (flexragasztó) benne 2x üvegszövethálóval (45 fokban) rendes átfedéssel
- schlüter ditra 25 / ditra drain
- kültéri flexragasztó
- fagyálló burkolólap
térburkolóval:
- födém
- fátyolos pir/pur hőszigetelés lejtésben
- vízszigetelés
- üvegfátyolos drain lemez fátyollal felfelé
- vékony homokágy
- beton járdalap vagy térburkoló (3,8-4,0 cm vastag)
A geotextil védi a szigetelő rétegeket, amikor kiöntik rá a aljzatokat és jobb tapadást is biztosít az aljzatnak.
1o fok belső és -15 fok külsőnél, 1oo%, hogy megfagy a pára a vízszigetelés alatt.
Le kell szigetelni és párazárni a födémet a gipszkarton alatt.
1o cm-be nem fog beférjen 2 aljzatréteg és a vízszigetelés+ a burkolat. A lejtbeton legalább 6.5 cm vastag kell legyen, hiszen 2 cm lejtés is kell és szifon melett 4cm marad, ami a minimum. Karimás szifon kell, amit rádolgozol a vízszigetelő membránra kenhető szigeteléssel.
Ezt csak úgy tudod megoldalni, ha a vízszigetelésre cement alapú lapot szerelsz, pl. két réteg 1.5cm-res betonyp- a széleken dilatálva.
Az első réteget ráteszed a geotextillel védett vízszigetelésre, a másodikat ráragasztod kültéri csemperagasztóval az elsőre ráteszel egy kék vakolóhálót (1x1 centiméteres ráccsal), amit áthúzol csemperagasztóval. Arra burkolsz. Ez egy úszó aljat lesz.
Létezik könnyűbeton lap is, 12.5mm vastag, az polisztirol gyöngyöket tartalmaz és két réteg üvegszál réteggel van erősítve, az jobb mint a betonyp és könnyebb is vele dolgozni, csak drágább.
De nem tudom egyelőre, még fel se ocsúdtam a sokkból, hogy mennyibe kerül egy keményfa lépcső borítás (20+ ezer/fok) vagy egy rozsdamentes korlát a két oldalára (1.2mó/14m). Alternatívákat keresek de nem fogom tudni eldönteni, mire jönnek a lépcsőt csinálni.
Az biztos, hogy a gipszbeton lépcső peremgerendája 5cm vastag, valószínűleg ezt kell majd átfúrni és átmenő csavarkötést csinálni ha nincs beleöntve a fogadó. Akkor meg kengyeles és oldalt rögzített is lehet a fogadó gondolom.
Ez nem semmi, köszi, de meg kell oldanom a volt szinten, vagyis kb. 10 centin. Innen nyílik a bejárati ajtó a házba. A műhelyben van radiátor, de le van szabályozva minimumra, így ott 10 fok körül van télen. Belülről gipszkarton van a plafonon. A geotextil egyébként minek kellene?
Ha a műhely fűtött, vagy meleget kap a házból, akkor muszáj hőszigetelni is a födémet, mert a melegből kifelé áramló levegőből a hideg hatására kicsapodik a pára és megfagy a vízszigetelés alatt. Ez idővel tönkreteszi a burkolatot a teraszon.
Szóval a helyes rétegrend a következő lenne, bentről kifele:
1.
- betonfödém
- lejtbeton 5 cm minimum- ezzel adod meg az esést a terasznak, kell lefolyó is
- vízszigetelés 2 réteg bitumenes membránnal, ezt szakszerűen illeszteni a lefolyóhoz
- min 12-15 cm EPS-15o-es
- geotextil 2 rétegben 6ogm/nm
- aljzatbeton min 5 cm benne vashaló
- superflexibilis ragasztóval leragasztott kültéri burkolat és vizálló fuga
Vagy
2.
- betonfödém
- min 12-15 cm XPS-15o-es
- geotextil 2 rétegben 6ogm/nm
- lejtbeton 6 cm minimum benne vasháló- ezzel adod meg az esést a terasznak, kell lefolyó is
- vízszigetelés 2 réteg bitumenes membránnal, ezt szakszerűen illeszteni a lefolyóhoz
- geotextil 2 rétegben 6ogm/nm
- aljzatbeton min 5 cm
- superflexibilis ragasztóval leragasztott kültéri burkolat és vizálló fuga
van még pár megoldás, de azok már sci-fi katergoriába tartoznak, anyagilag
Sajnos az egyik megoldás sem oldja meg azt (a 2. is csak részben), hogy a vizszigetelés alatt egy nagyon hideg tél alatt (amilyen pl. ez a volt, több hét mínusz fok, néha erőss faggyal) a pára megfaggyon és megrepessze azt.
A betonfödémet valahogy le kéne zárni, megakadályozva a pára áthatolását.
Esetleg egy belső hőszigetelést elkészíteni, azt tökéletesen párazárni és gipszkartonnal burkolni. De akkor is ott marad a műhely külső falainak a hőhidja.
Mivel szerintem nincs készítve a műhely fölött fordított födém, a 15cm hőszigetelés nem fér be és a belső hőszigetelést és párazárást választanám.
Ha a műhely nem fűtött, de kapcsolata van a ház fűtött részével, akkor azt a falat vagy falakat amikkel kapcsolódik le kell szigetelni a műhely felől, hogy ne se tudjon a meleg kijutni a műhelybe. De még az ajtót is ami a házból a műhelybe vezet.
Akkor nem kell hőszigetelést szerelni a födém alá vagy fölé.
Hahoj! Külső, felülről fedett teraszra szeretnénk új járólapot, alatta műhely van. A régi járólap az alatta lévő misunggal fel lett törve, így jelenleg a műhely födémbetonja van. Erre raknék 2 cm wps-t, majd rá 5-6 cm betont (hol mennyi), benne 4-es hálót. Erre jönne a járólap. A kérdésem az, hogy a wps jó ötlet-e, vagy inkább eps-100 legyen fóliával. Köszi,
Elvileg egy gyors liftnél nem lehet 1cm a fékút, már 3og leszakít valamit a belső szervekből, rövid idő alatt is. Ugyebár emberek is vannak a fülkébe. :)
3-4 emeletig a hidraulikus megoldást használják, a gépház lent van, a sínek egy oldalon, födémenként 6 darab 32-es csavarral rögzítva egy fém papuccsal, egy 6 személyes felvonónál.
A hidraulikusnál csak a sínt tartó fal kell legyen monolit, a többi három lehet falazott, a sarkon oszlopokkal, a födémeknél koszorúval.
A 1o emeletes épületeknél monolitből van az egész akna, de nincs semmi spéci vasalása, csak az alapjának, azok villanymotor hajtásuak, a gépház fenn van.
Azokkal van baj, aminek a motor fenn van a fülke tetején, nagyon megterhelik a fődémeket.
A HILTI-nél is meg a Fisher-nél is megmondják, hogy milyen kell, csak a húzórőt (kb 4kN/ dübel fölül) és a nyíróerőt ( kb. 0,6 kN/dübel) kell megadni. Nyíró és húzóerő egyszerre van!!!
Egy 1o-es FAZ II K-ra 3ookg terhelést szoktam számolni, sztatikusan most nézem, hogy 6ooKg-ot garantál a gyártó C2o/25 betonban. 45Nm kell meghúzni és 4omm kell fogjon a betonba.
Fischer FAZ II K-t jobb, ezt használom a mennyezeteknél, acélszerkezetek rögzítésére.
Azonban a beton dübelekkel az a gond, hogy nem lehet tudni, hogy a fogadófelület ténylegesen milyen osztályú beton. C12/15 kell legyen legalább.
Szóval, szerintem:
Mivelhogy ilyen Fischer dübelt nehezen kapsz, inkább vegyél menetes szárat, olyat ami átmegy a cucod furatain (de min. M1o-est és legalább 6omm kell fogjon a betonba) és ragazd be Fischer gyorscementtel- 12 fúrót kell használni a 1o-es menetelt szárhoz. Az dinamikailag is rendbe van. FIS VL 300 T típusút ki lehet nyomni normál szilikonnak való pisztollyal is. Az megteszi, noha falazatnak való.
A furatokat ki kell fújni vagy pórszívózni a paszta beinjektálása elött. Gyorsan kell dolgozz, mert 1o-15 perc alatt köt- pár óra múlva terhelhető is (minden lyukat kijelzel és befúrsz, kifújsz, beinjektálod, aztán hamar belenyomod a menetes szákat és rá is akasztod a szerkezetet, amit kitámasztassz 2o percig).
Jellemzően ragasztósak. Amit linkeltem két csavart, azok jók dinamikus terhelésre is. Egyébként a Hilti HST3 új konstrukció, nem oly régen van a piacon. Itt is van fejlődés. Régebben dinamikus dűbelek csak ragasztósak voltak. Ma már nem ez a helyzet.
Felvonó tervezés területen dolgozok, (van tapasztalatom a ragasztós dübelek területén) vállalom a felelősséget azért amit leírok :) Az én olvasatomban dinamikus terhelés az (maradva a szakmámnál), ha egy 3 tonnás lift fogókészüléke teljes menetsebesség mellett befog, és a lift 1 cm-en belül megáll. Na, ez dinamikus terhelés. Ezeket a csavarokat ilyen helyekre tervezik. Egy falon húzódzkodó 80 kg-os ember nem ez a kategória.
Egyébként be kell menni egy HILTI pontra, ott tudnak segíteni. De szerintem mindkét márka weboldala nagyon profi, részletes, egy laikus is ki tudja magának választani, hogy mire van szüksége.
Nem mindegyik ragasztott dübel. Egy tornaszeren fickándozó ember az én fogalmaim szerint kimeríti a dinamikus terhelést. Természetesen amit írok azért felelősséget is vállalok.
Nem írják, hogy mivel kell. Csak azt, hogy a fal anyagához válasszuk a megfelelő rögzítést, kérjük szakember véleményét. Fischernek a horgony csavarjai ( ha jól emlékszem így hívták amit találtam ) megfelelhetnek? Már a 6-os is 2.9kN terhelést bír betonban.
Egyszerű, meg kell mérni a tornaszeren a lyukat. Akkora csavar kell bele. :) Egy kérdés eldöntve :) A dinamikus igénybevételre tervezett dübelek jellemzően valamilyen kemikáliával rögzített csavarok. Teljesen felesleges ide. Nem beszélve az árukról, meg a speckó szerszámokról amik kellenek a szerelésükhöz.
Amit írtam az 100 kg terhelésre van számolva!!! De ez dinamikus terhelés, ami jóval rosszabb mint a statikus (nem mozgó). A dübel terhelést a csavarlyukak egymástól mért távolságának és a terhelésnek a faltól való távolságából számoltam. Nincs megadva a szerelési utasításban, hogy mivel kell rögzíteni? Ha 130 kg teher lehet rajta és a csavarlyuk távolságok ekkorák akkor nem 200 kg-ot kell tudnia a fölső dübelnek hanem legalább 250 kg-ot. (egyenként!!!)
Csak otthon van megfelelő katalógusom. Azt már most is jelzem, hogy csak olyan dübel jó amelyik dinamikus terhelésre is alkalmas (tornászás közben a szer rángatva van).
Egy dolgot elszúrtam, hogy elsőképpen alulról le kellett volna vágnom a keretből vagy 1.5 centit, mert így nagy lett a luk az ajtó alatt. Ide még szánok egy takarólécet, vagy kefét vagy ilyesmit.
Kettő 40-es széleset egymás mellé is ragasztgattam, ezért tartott olyan sokáig :-) . Így aztán 3cm vastag lett és olyan 7,5 cm széles. Ilyen volt olcsón, készen a helyi barkácsosnál.
Tulképpen tartania nem kell semmit, a keret két függőleges felét bikából felfúrtam a falra. Az ívre csak záródik az ajtó teteje, ennyi lett a funkciója.
Erőst barkács, de működni működik és annyira rosszul sem néz ki. Elégedett vagyok vele.
Érdekes, hogy anyagáron is több mint 60 ezer forintba került a projekt. Egyrészről drágállom, másrészről viszont nem lennyék fenyőfa ajtó gyáros kisiparos sem. Maga az ajtó ebből bruttó 28 ezer volt kiskerben, azon sok hasznot nem csinálhat a gyártója.
Sziasztok. Vettem egy falra szerelhető húzódzkodót. Vasbeton falra lesz szerelve. Én 80kg vagyok, a rúd kb. 40 cm-re van a fal síkjától. 4 db luk van a rögzítéshez. Milyen és mekkora tiplit javasoltok, hogy ne szakítsam le? Hagyományos műanyag elegendő, vagy fém legyen? Köszönöm.
orbitálisat szophatsz így. nagyon nem mindegy hogy faborítás vagy kő, korlát rajta, oldalán, a lépcső zárt vagy nyitott. orsótérnek helyet hagyni, korlátnak helyet hagyni, stb. utólag levágni nem tudsz a betonból.
jobb lenne előre pontosan tudni hogy mi lesz és hogyan lesz.
Nem tudom kitalálni, hogy milyent szeretnék, mielőtt megépítik a lépcsőt, ez a probléma. Pontosabban ez is csak akkor probléma ha a kérdésemre a válasz az, hogy a gipszbeton lépcsőbe bele kell tenni a fogadókat előre. Ha nem muszáj akkor nincs kapkodás, öntsék csak ki a fiúk a lépcsőt és majd hozzákötjük dübellel, csavarkötéssel a korlátot.
Terv, látványterv? Elébb talán ki kéne találnod, hogy, milyen korlátot szeretnél. Elmész egy helyre, ahol több fajta ki van állítva, és választasz konzolostul. Most lesz Construma, Budaörsön Mont-Tech.
sziasztok! A tetőm kiszellőzése, mint kiderült rendesen el van b***va. A végéről hiányzik a cseppentő lemez, de ami nagyobb baj, hogy a szarufák között, a lambéria felett (és a cserép alatt) nem rés, hanem egy élére állított léc akadályozza a szellőzést. ezt meg kell mindenképpen szüntessem, illetve szeretnék cseppentő lemezt is feltenni. kérdésem, hogy mi ennek a reális munkadíja folyóméterben ? vagy akár egyben. kb. 80m hosszan kellene ezt megcsinálni. tudna valaki hozzávetőleges árat mondani ?
Gipszbeton lépcsőt építenek a házamba, amihez majd külön kell korlátot (és járólapokat) készíteni utólag, de még ötletem sincs, hogy pontosan milyent és kivel.
Szerintetek kellene előre bebetonoztatnom korlát fogadókat (ha igent, milyent) vagy bármit találunk ki be lehet utólag dübelezni masszívan? Azért kérdezem mert a gipszbeton lépcső statikailag erős de mindössze 5-6cm vastag a peremgerendája.
Köszi a tippet, már készen is van az íves ajtóm. 40x5 mm-es lécet kaptam , abból lett kialakítva az íves rész és teljesen jól sikerült. A minta annyi volt, hogy egy asztal lapjára felcsavaroztam az ív mentén öt pontban egy egy darab fát és ahhoz lett fogatva a szorítóval. Eltartott két napig a ragasztgatás, de elégedett vagyok vele. Az ajtó tetejét ívre vágtam, a keret leeső felső részéből meg kipótoltam a középső részt, ami meg nem volt elég magas.
Nincs kémény közelben, arra gondoltam hogy átvezetném a fal faburkolatán (itt még nem tudom milyen anyaggal tudnám biztonságosan elhatárolni a fától) a füstcsövet.
Illetve az a kérdés hogy elég nekem a féltető síkján (kb 3m) túl kivezetnem, vagy a teljes épület magassága számít ez esetben?
Be kell tartani a vonatkozó tűzrendészeti szabályokat. Amit a hatóság előír, de főleg amit a józan ész diktál.
Tehát füstöt csak felfelé vezetünk megfelelő kéményen keresztül, a kályhától bizonyos távolságra nem tartunk éghető anyagot, pl. nagyjából 1 m-re, és a legfontosabb , hogy ilyen berendezést felügyelet nélkül nem hagyunk.
Ez úgy általánosan. na most a terasz ami közben zárt télikert lett. ha van a közelben kémény pl. 2 m -es távolságra, akkor oda megfelelő füstcsővel bekötni, a csövet biztonságosan rögzíteni, ha nincs kivezetni a szabadba majd felfelé. Ez működik addig amig valamely szomszéddal konfliktusba nem kerülsz.
Vagy vásárolsz egy szerelt kéményt , oda állítod és annak szabályai szerint bekötöd a kályhát.
mosott o-4, de nem vakolóhomok, hanem aljzatbetonra való, ami egy kicsit kvarcosabb és inkább 3-4mm mind o-lás.
De van egy üvegszálas őrlemény, azt szokták az anyagba keverni, nem kell sok bele: fél kiló egy köbméterbe, de nagyon szépen le lehet húzni a félszáraz anyagot, mert egy kicsit csúszós lessz. Padlófűtésnél mindig ezt használjuk.
Bele kell tenni a cementet rendesen, akkor nem pórlik.
Előszobába vnyíl padló lett lerakva. Kérdezném hogy a szegölecet a lábazatra magasabbra tegyem 3 mm el? És kinyomjam vmi tömitövel hogy ne áztassa felmosáskor semmi A szegolec nem vynil nem vízálló.
Jó receptúra kell és szerintem a kisebb kavicsméretet könnyebb úgy eldolgozni, hogy ne legyen baja a fűtéscsöveknek és mindenhová rendesen bedolgozható legyen. Ha porlik akkor vagy elrontották a receptet vagy a mester rommá vizezte, hogy könnyen be tudja dolgozni.
Pl a parkettát a lerakás előtt a pincében tárolták . Nem kell évekig, elég egy fél év is, aztán amikor lerakták a tetőterekre jellemzően a száraz klímában, kiszáradtak az elemek és össze zsugorodtak. De lehet egyszerűen csak nyers volt az az anyag. Nem állt a lerakás előtt legalább 2 évig.
De ez az eset még mindig jobb mintha felpúposodna !!
A relatív 0 bárhol lehet. A föld alatt 50 m-el is. Ha az a probléma, hogy a szomszéd túl magas épületet akar, akkor (lényegében) az a meghatározó, hogy a földből hány métert áll ki. Ha ráhordat 5m-t akkor onnan számít, ha leszedet tíz métert akkor onnan.
Semmi köze a relatív nullához, csak az épület és a terpcsatlakozás vonalához. Megméred azokat a felületeket, amik beleszámítanak a magassági kalkulációba, majd elosztod a hozzá tartozó kerülettel.
OTÉK Fogalomtár:
32. Épület legmagasabb pontja: az épületnek a terepcsatlakozáshoz, lejtős terepen a lejtőoldali alacsonyabb terepcsatlakozáshoz, valamely magas ponthoz, vagy valamely síkhoz viszonyított, helyi építési szabályzat által megállapított legfelső pontja. Ennek meghatározásánál a tető azon díszítő elemei, amelyek huzamos tartózkodásra szolgáló helyiséget nem tartalmaznak - kupola, saroktorony - valamint a tetőfelépítmények és az épület tetőzetén elhelyezett antenna, kémény és szellőző valamint tartozékaik figyelmen kívül hagyandók.
33.383Épületmagasság („Ém”): az épület valamennyi, külső és belső, sík vagy kiterített íves homlokzati felülete összegének (F) valamennyi, e felületek vízszintesen mért hosszának összegével (L) való osztásából (F/L) eredő érték.
Tehát, ha a teleknek is van 4 méteres lejtése (nem pár méteren, hanem olyan 25), akkor az épület helye határozza meg, hogy hol lesz a relatív 0? Az építménymagasság szempontjából lenne érdekes, hogy a homlokzat magassága mekkora, az talán másodlagos.
Sziasztok, adott egy garázs, ami elvileg B30-as téglából épült és félnyeregtetős, ezt szeretném 2,5 méterrel meghosszabbítani.
Arra gondoltam, hogy a toldást nem téglából, hanem könnyűszerkezetes favázból csinálnám meg. Kívülre menne OSB lap és az egészet a régi épülettel együtt beburkolnám 10cm grafitos szigeteléssel.
Teljesen mindegy,hogymihez, csak egyértelmű legyen, maradandó és később is egyértelműen megtalálható. Ez a relatív 0. A lényeg, hogy mindent ehhez kell mérni és a terven is ehhez képest kell megadni a szinteket. A nemrelatív 0 az a tengerszint. Lehet választani a balti és az adriai között. Az egyik 67,5 cm-el magasabb. Sok épületoldalában van kerek számozott kiálló izé, az be van mérve a tengerszinthez is. A száma alapján pénzért meg lehet tudni a tengerszint feletti magasságát és megfelelő műszerrel (és tudással) el lehet vinni a szintet az előbb említett helyi fixponthoz. De ez teljesen fölösleges egy családi háznál.
Szeretném megkérdezni, hogy a terepszint miként kerül meghatározásra? Édesapám háza mellett hamarosan építkezni fognak. A szomszéd telke egy sarok telek ( V alakú). A két határoló utca közti szint különbség a két telek határánál 3-4 méter közötti (az alsó viszonylag vízszintes), illetve maga a telek a magasabban lévő utcához képest jó fél méterrel alacsonyabban van. A túlsó sarok pedig a vízszintes alsó utca szintjén van.
Melyik terep magassághoz lehet/kell hozzárendelni a 0.00 szintet? Apukám telke vízszintes. Remélem érthetően írtam le a paramétereket. :D
Diósd, belterület, üdülőövezet a besorolás. Köszi a válaszokat.
Tetőhéjazat csere van éppen folyamatban nálunk és gondoltam itt lenne az ideje, hogy az új lambéria ragalja alá tegyek homlokzatszigetelést. Eddig úgy volt, hogy a ragalja aljától indult lefelé a homlokzat szigetelés, így gondolom a koszorú hűlt rendesen még akkor is ha a ragalja egy kicsit elszigetelte a külvilágtól. Van ennek valami bevált módszere vagy kérjem meg az szakikat, hogy amikor építik az új tokot és még nincs lezárva, rakjanak oda EPS-t ragasztóval? Gondolom ott se a dübel se a vakolás nem lényeges annyira, tehát lehet gyorsan haladni vele.
Sziasztok! Szeretném kérdezni a szakembereket, vagy akiknek már van ilyen kerítése, hogy mit gondoltok az előre gyártott, anyagában színezett KERÍTÉSKöVEKRŐL?
PL. Semmelrock Rivago család. Arra vagyok kíváncsi, hogy 53m kerítés esetén ezen elemekből felrakott (pl.2-3 sor) kerítés vajon drágábbra jön-e ki, mintha normál zsalukővel rakom fel ugyanazt a magasságot, majd vakolás,színezés,stb.... A felépítmény mindkét típus esetén ugyanaz. Köszönöm tapasztalataitokat! (mondjuk,hogy szaki készíti mindkét esetben és nem én magam).
Én nem vésném le, mert gond lehet utána a födémmel.
Minél vastagabb hőszigetelést kellene rakni a homlokzatra, hogy minél kisebb legyen a kiálló rész, és azt még körbeszigetelve lehetne valami díszítőt kitalálni rá, hogy ne legyen csúnya.
Fénykép alapján. Valószínüleg nem célszerű és nem is egyszerű. Ha gerendás a födém akkor azért (gerenda van benne ami a béléstesteket tartja), ha monolit akkor azért (vasak lehorgonyzása) és koszorúként is funkcionálhat. Ha igen akkor szétcsúszik a tető. Az építőipari dolgozó csak többlet pénzt és/vagy egyszerűbb munkakörülményeket szeretne.
valószínűleg van benne betonacél, ez volt a kiálló rész az eredeti lapostetőn, kérdés, hogy ha valahogyan leverik, tudják-e a vasakat rendesen elvágni, és a födém stabilitását nem rontja-e el
(rendesen húzza ki a meleget hidegben - nem vizsgáltattuk még be, de érezzük, hogy a tömör vasbeton plafon rendes hőhidat csinál)
40 éve épült házban lakunk, eredetileg lapostetős volt, aztán húztak rá tetőt (nyeregtető).
Mi 10 éve költöztünk be, beköltözéskor beszigeteltettük, és most készülünk új szigetelést tetetni rá (technológiai hiba miatt csúnya a felszín, újra kellene hálózni-vakolni, azzal együtt megy a régi 8 cm EPS-re újabb 7 cm).
A kőműves felvetette, hogy a két tűzfalnál levernék a régi lapostető kiálló peremét, egyszerűbb lenne a munka ott, nem kellene csatorna rá, stb. A kérdés, hogy szerintetek a kiálló résznek lehet-e statikai szerepe? Lehet-e bajunk abból, ha leverik?
hátha..eddig nem használt pincénkbe 2év után lemenve fura fehér penész szerűt fedeztem fel.akitől vettem a j házat mindig nyitva tartotta a pincén lévő ablakot illettve ott volt a vegyes kazán is eddig ilyen fehér izé nem volt vajon mi ez??
Le tudná nekem valaki írni, hogy egy 6x6 méteres fém vázból, illetve szendvicspanelből és cserepeslemezből készülő mobil garázs alá hogyan kell pontosan elkészíteni a lemezalapot?
- Milyen vastag legyen a beton?
- kb. 37 nm lesz az alapterület, ezt ki lehet-e egybe önteni, vagy kell diletálni, ha igen hány részbe?
- ha mixerrel hozatom milyen minőségű betont hozassak (C12, C16)?
- kell-e bele fémháló?
- Mivel és milyen vastagságban kell feltölteni a beton alatt?
Na a gondolatot tett követte. Csak felszedtem a járólapot. Viszont valami azt súgja innen hiányzik valami. Purhab mehet ide? Vagy mivel kellene kitölteni a rést. Nem mondom hogy télen nem jött be a hideg itt.
A sarkok kifestese ecsettel a sok munka, nem a falsikok hengerelese. A pisztollyal csak vegigfutsz a sakon es kesz is van. Jo festekkel a pisztollyal nem folyik meg a festek soha.
3mm vastag fenyo blind 80mm szelessegben siman meghajlik arra a sugarra ami neked van. Ket pallobol kell kesziteni egy sablont azokat osszecsavarozni, elozoleg kivagni az ivet. Az osszecsavarozas utan a pontos ivet flexre szerelt csiszolokoronggal ki lehet dolgozni. Ez lenne a sablon. 55 mm vastag felso tokprofil szukseges. Tehat kell vagy 18 darab 3mm fenyo blind.. Es 5 jo kezipres.
Mi van akkor, ha a 80-as szélességben végig rakom PTH A-12-es áthidalókkal? Ez összesen egy 60 cm-es szakasz lenne. Ahol pedig az ajtó lesz, ott pedig marad egy kb. 20 centis csík. Arra a csíkra, pedig a többihez képes derékszögben raknék 2 db hosszabbat (120-as a nyílás van is itthon két 150-esem) a többi alá süllyesztve.
Ezeket így lerakni egyszerűbb lenne, mint zsaluzni, illetve bevasalni.
Bizony a teddi hengeres technológia a legpraktikusabb. Csak egyre kell vigyázni : ez a festék megfelelő higítása. ha az nem jó... túl van hígítva a művelet nem megy !!
A 32-es kopásállóság szerintem már elegendő lehet... inkább a laminált vízre való érzékenysége lehet a problémás a takarítással előszobában.
Ezzel együtt a nem óriási árkülönbség miatt vynilből én a Berry Alloc közületi változatai közül választottam nemrég, ott van 42-es kopásállóságú változat is.
Akadnak vinil bevonatú lamináltak is, ami a ráfröccsenő víz ellen védenek, de alulról érkező vízre, pl. csőtörésre érzékenyek -- vizes helyiségbe nem tenném, de előszobába érdekes lehet.
Nálunk tavaly nyár óta laminált padló van az előszobában és a konyhában is. Woodstephez volt valami szilószerű tömitőanyag is, amit az illesztésekhez kellett nyomni, mielött összepattintottam. Idáig jól viseli, bár még csak szűk egy éves.
Létezik vízálló laminált is. Az SBS parkettánál jártam kb. 2 hete, ott láttam.
Nem tudom milyen az előszobád, én mondjuk vinilt egyáltalán nem vennék ma már. Tulképpen az egy egész vékony linóleum féle dolog, ahhoz képest magas áron...
Attól függ, milyen a mostani aljzatod, de pl. már 3500 ft/nm2 áron kapható leragasztható parafa padló, ha követ nem akarsz.
Mert én amúgy mindenképpen padlólapot tennék előszobába.
Köszi, mindig érdemes itt tanácsot kérni is tanakodni egy sort a dolgokon. Aludtam rá egyet, és úgy döntöttem inkább az ajtót és a keretet fogom hozzá alakítani a lyukhoz, ez lesz a lehető legjobb, amit tehetek. Végső soron így a költség sem lesz magas, a boltív sem sérül és az ajtó is a lehető legjobban fog kinézni, ott lesz a falban, ahol lennie kell.
Sajna nem vagyok nagyon jól felszerelve fához, de azért meg fogom tudni csinálni valahogy. Az ajtóink amúgy is mind sötétre vannak pácolva, az pedig ápol és eltakar, ha valahol nem sikerülne annyira szépre egy-egy illesztés...
Lehet, hogy az asztalos topikban majd előfordulok még ez ügyben :-)
Nem néztem még ki semmit. Mert nem tudtam miből lehet válogatni. Vagy milyen paramétereket kell figyelembe venni. 5 éve 3 16 os hérával kigurítottam.
Degnap voltam vinly padlót nézni az előszobába. Ugye nincs nagy választék színben. Valahol aztajanlották hogy vegyek sima lamináltat az is PeI 32 és és amennyi víz lepereg a csizmák föl télen annyit kibír. Háááát
Hasznalhato falfesto pisztoly kb. 700euro. Ez olyan , hogy egy szivicso be van dugva a festekvederbe, legtelenitoje is van. Egy 20nm szoba kifestese 15perc. Probalj berelni.
Első gondolatom az volt, már vagy két éve, hogy a teljes boltívbe csináltatok egy fa szerkezetet.
De horror ára lett volna, így lett a terv a normál, olcsón kapható ajtó beépítése.
A mai napig eszembe sem jutott, hogy esetleg nincsen áthidaló a boltív fölött.
Azt hittem a boltív csak egy dizájn, egy álmegoldás , simán megvésem és kész. De a szomszéd szerint nem, ez igazi.
Most aztán töröm a fejem, hogy legyen.
Másik lehetőség, hogy az összesen 42 cm vastag falnak csak az egyik felét vésem meg 12 cm mélyen az ajtónak, amerre nyílik.
Így a boltív nagy része 30 cm vastagságbanháborítatlan maradna. Kicsit ugyan furán nézne ki, hogy az ajtó nem a fal közepén van és kívül kicsit íves az ajtónyílás teteje... viszont ez járna a legkevesebb macerával. Már ha szódával elmegy statikai szempontból.
Miért lenne csíkos? Gondolom falfestés lesz... Többször áthengeríted a megfelelő hengerrel keresztbe-hosszába és nem lesz vele semmi baj. A festéken ne spórolj, a Dulux pl. megéri az árát.
Én magam egyébként semmit nem utálok jobban, mint festeni, meg az ilyen lecsepegős, glettelős, kenős dolgokat. Ezeket mindig nagy vicsorogva csinálom, de igazából, ha az alappal nincsen gond, akkor a tedy hengerrel elég jól lehet boldogulni.
Van olyan, ami 0 mm vastagságtól használható. Van olyan is, amit minimum 3mm vastagon kell használni. Keresd ki a neten a termékleírásokból, hogy melyik alkalmas neked. Alapozózni kötelező előtte!
Van nekem a házamban egy nappali, amit boltív választ el az előtértől. A boltív legmagasabb pontja 210 cm, a szélessége 150 cm. Ez egy 38-as kerámia falazóelemből készült főfal, amin a födémgerendák végei is támaszkodnak. A boltív fölött 50 cm fal van még.
Szeretném zárhatóvá alakítani ezt a nyílást és ehhez vettem egy normál ajtót, ami 90x 210 cm. Elfalaztam ma a boltív két szélét Ytong falazóelemmel és most következne a nagy mutatvány, nevezetesen vésni kellene a boltíven egy kicsit, hogy beférjen az ajtó. Kérdeztem a szomszédot, aki jelen volt az építésnél és szerinte a boltívhez nem építettek be áthidalót.
Nem örülök neki, arra gondoltam, hogy megvésem a falat először egyik oldalról úgy feléig, és befalazok egy legalább 180 cm hosszú áthidalót, majd ugyanezt megismételem a másik oldalon is, utána pedig kivésem végre az ajtó sarkainak a helyét.
Mit gondoltok, megfelelő lenne ez az eljárás? Vagy hogyan kellene, hogy ne legyen baj?
Hallottam olyanról, aki elégedett volt a Wagner elektromos festékszórójával. Jómagam kétféle olcsó, áruházas típust próbáltam és úgy találtam, hogy semmire nem valók.
Falat festeni legjobban hengerrel lehet, fényezéshez, ilyesmihez meg levegős szerszám való.
Tervezéssel kapcsolatosan kérdezném, meg vannak az épület tervei, egyszerű bejelentéshez kell mindenképp gépészeti terv is. Mit kell annak minimum tartalmaznia, és mi a normál ár mindezért. Hangsúlyoznám, csak ami a KELL, kötelezően.
Sziasztok! Olyan problémám van, hogy 2 éves családi házam lakatlan, fűtetlen tetőterében a gerendák penészesednek, gombásodnak. (kékülés) Jobban megnézve azok a gerendák, ahol felette nem páraáteresztő fólia van, hanem párazáró fólia van. Sajnos a kivitelező igy csinálta meg, de már tető alatt volt a ház, mikor vettük. Télen láttam én, hogy cseppekben áll a víz a fólián, de akkor nem tulajdonítottam neki nagy jelentőséget.
A szarufák között 20 cm vastag gyapotlemezek vannak betömködve, alatta hőtükörfóila, alatta gipszkarton a lakótér mennyezete.
Mi lenne a megoldás a párásodás megszüntetésére? A fólia cserére van utólagosan olyan mód, amelyik nem jár a teljes tetőcserép le és visszarakásával?
Várom a szakértő tanácsokat, hátha valaki volt már hasonló helyzetben.
van a falon egy 20 centis luk, ahol befúj a szél. érdemes a mellette levő másik 40 centis lukat betömni, vagy felesleges, mert a megmaradó 20 centisen úgyis befúj a szél?
Sziasztok! Nagy kocsibeállót térkövezünk, és a térkövekbe tennék süllyesztett világítást. Elég sokat, mert nagy a terület és a garázshoz egy "futópálya világítást" tervezek a nejemnek. Plusz a ház melletti járdába is raknék. Van akinek bevált esetleg valamilyen márka/típus? Mire kell ügyelni az építésnél (a triplán szigetelt, szuper biztonságos vezetékek mellett persze)? Estére állandó üzemben tartanám. Mi az ami ezt jól bírja?
Másik kérdés ugyanebben a témában. A beálló kb 8x6 méter és lejtős, persze a ház felé, szóval vízelvezetés. Van-e olyan folyóka, ami a saját vonalában függőlegesen vezeti el a vizet? Ajánlanátok-e ilyet? Egyelőre azt a tanácsot kaptam, hogy egy nagy, kb 2m3-es összefolyót csináljak amit kulékaviccsal kell kitölteni, és abba vezetni bele a folyókákat. Kérdés, hogy ezt a nagy gyűjtőt (ha a folyókáknál a saját elvezetés nem opció) hogyan lehet/érdemes rejteni, pl földdel fedni és füvet rá, vagy mehet a térkövezett rész alá is?
Következő 2-3 hónapban kb. 5-6 alkalommal lenne szükségem lapvibrátorra (járdák, kocsibeálló készítés).
Kocsit az asszony birtokolja napközben, így kölcsönözni igen nehézkes.
Gondoltam, veszek egyet és majd a munkák végeztével eladom.
Kis számolással (5x4000 Ft kölcsönzés+ az ugyebár megfizethetetlen idő az oda-vissza szállítgatással, meg a szívességek garmadája, hogy valaki segítsen a szállításban), szóval 30.000 Ft buktával még nullszaldós lennék.
De, találtam itthon 10-es vagy 12-es hálót (még nem tudtam megmérni). Ezt vágatlanul lefektetem és úgy teszem rá a lapokat. Mivel kb. 3 db 40x80 nyílásom lesz (40 centinként 12-es áthidaló, oldalfalakon pedig 20 centis felfekvés), így nem igazán fog tudni a háló behajolni, amire viszont rakok 2 cm-es xps-t, hogy ne legyen gond a kontakttal.
"Van annyira merev a járdalap, hogy elbírjon úgy terhelést, hogy nincs a teljes alja alátámasztva?"
Nagy bátorság kell hozzá. A beton vas nélkül nem bírja a húzást (hajlítást). A szabvány szerint a beton húzószilárdsága (hajlításból húzás és nyomás keletkezik) gyakorlatilag nulla. Valóságban ennél egy vékony hajszállal több. A járdalap arra van csinálva, hogy teljes terjedelmében fölfekszik.
egy kis segítséget szeretnék kérni: vásároltam egy dolle graz típusú modullépcsőt, és szükségesm lenne hozzá egy kiegészítő lépcsőfokra(fém tartószerkezet, fa lépcsőlap) és egy korlátelemre. arra gondolok, hogy valaki vásárolt ilyen lépcsőt és nem használta fel az összes lépcsőfokot, korlátot és szívesen eladná a megmaradt alkatrészeket. http://www.dolle.eu/product-1?ProductID=962012
Csinálok a kutamnak egy téglatest alakú zsalukő aknát. A cél az lenne, hogy a tetejére kerülne kb. 20 cm föld a fű miatt (kivéve persze az ajtónál). Az lenne az elképzelésem, hogy keresztbe teszek áthidalókat (zsalukőbe süllyesztve, hogy fusson a tetejével), amikre ráfektetek 60x60-as, 5 cm vastag beton járdalapokat, amelyek felfekszenek a zsaluköveken, illetve az áthidalókon. Mennyire járható ez az út? Két lap kerülne egymás mellé, max. 3 sorban (közte valahol az ajtó). Van annyira merev a járdalap, hogy elbírjon úgy terhelést, hogy nincs a teljes alja alátámasztva? (Ha kell rakok alá XPS-t, hogy ne legyen gond a felfekvéssel, jobb legyen a kontakt a felületek között). Persze járkáló ember is előfordulna rajta.
Maga az akna nyílás 80x120 cm, a zsalukövek pedig 20-asak.
Csak ha muszaj kenne: elotetfal nonius kengyeleekel, a cd -bol 0.6 falvastagsagot, es ket reteg uvegszallas gk, Nida markaju kek szini. Ala 5cm olcso uveggyapott. Az elso reteget is kell szallagozni.
Sziasztok! Nagy kocsibeállót térkövezünk, és a térkövekbe tennék süllyesztett világítást. Elég sokat, mert nagy a terület és a garázshoz egy "futópálya világítást" tervezek a nejemnek. Plusz a ház melletti járdába is raknék. Van akinek bevált esetleg valamilyen márka/típus? Mire kell ügyelni az építésnél (a triplán szigetelt, szuper biztonságos vezetékek mellett persze)? Estére állandó üzemben tartanám. Mi az ami ezt jól bírja?
Másik kérdés ugyanebben a témában. A beálló kb 8x6 méter és lejtős, persze a ház felé, szóval vízelvezetés. Van-e olyan folyóka, ami a saját vonalában függőlegesen vezeti el a vizet? Ajánlanátok-e ilyet? Egyelőre azt a tanácsot kaptam, hogy egy nagy, kb 2m3-es összefolyót csináljak amit kulékaviccsal kell kitölteni, és abba vezetni bele a folyókákat. Kérdés, hogy ezt a nagy gyűjtőt (ha a folyókáknál a saját elvezetés nem opció) hogyan lehet/érdemes rejteni, pl földdel fedni és füvet rá, vagy mehet a térkövezett rész alá is?
Új ház esetén érdemes gipszkartont rakni a belső falakra vakolás helyett? Tényleg "huzatos" lesz a ház, mert nem zárja le vakolat? Kívülről grafitos szigetelést kap, így nem tudom elhinni a huzat problémát.
Szeretnék véleményt kérni tőletek a következő dilemmában. Adott egy kb. 40 éves épület, amit szeretnénk bővíteni egy "L" alakú falazattal. A kérdés az, hogy érdemes-e/lehet-e a meglévő alapot/falat/koszorút összekötni az új alappal/koszorúval/fallal. A tervezőnk szerint igen, hogy így csökkenjen az utólagos süllyedése az új falnak. A másik ok, hogy az új koszorú vasalását be kellene "kampózni a meglévő koszorú fővasába (annak feltárását követően). Tehát így nem csak nyírásra hanem húzásra is együtt dolgozna az új és régi szerkezet, ha jól értem. A fal és az alap összekötése két soronként befúrt betonacél tüskékkel történne. Az új és a régi épületrész közös tetőszerkezet alá kerül.
Utánaolvasva illetve saját logika alapján én a következőkre jutottam:
Az összekötés alapvetően kerülendő. Kisebb gond ugyanis az utólagos süllyedés, mint az, hogy az esetleges összekötés miatt az új épületrész megmozgatja a meglévőt.
Másrészt - ha a koszorúk összekampózása mindenképpen szükséges - akkor mégis csak jobb a teljes szerkezet (alap és falak) süllyedését együttesen minimalizálni.
Ki hogy látja ezt a kérdést? Van esetleg valami más műszaki megoldás, amivel az utólagos süllyedés mértéke csökkenthető? (szélesebb alap?, homokréteg az alap alá? stb.?) Köszönöm előre is.
Ami szélnyomásra ÉS szélszívásra megfelel. A szerkezet ismerete nélkül biztosat nem lehet mondani. Vigyázat! szélnyomás 80kg/m2 körül számítandó és az előírások szerint ennek kb. a fele a szívás. Szél felöli oldalon nyomás, másik oldalon és a tetőn szívás. Egyszerre mind!
Szeretnék venni vagy építeni egy 6x6 méteres dupla mobilgarázst. A kérdésem az lenne, hogy ez alá milyen alapot kellene csinálni? Elég egy 10 centis járda vagy ennél azért komolyabb alap kell neki?
60 cm-es falat téglából földszintes kockaházhoz nem építettek. Ez gyakorlatilag biztos. Ha a 60 cm jó, akkor erősen kérdéses a vb. födém is. Vályogra vb.? Nem valószínű.
Köszönöm a szíves választ. Számítottam rá hogy hasonló válasz érkezik. tegyük fel elméleti síkon hogy az alap rendben és a födém is, illetve + árként egy megerősítést is hozzá lehet számolni külön ha még sem lenne megfelelő. Továbbá a feljáró kívülről lenne. Engem az érdekel hogy ideális esetben egy 80nm ráépítés kihozható-e 8-9mft-ból vagy ilyen esetben sem.
