a nad pusztulasaert meglepo modon a nadirtas a felelos.. a deli part nagy reszen kiirtottak a nadast, es betonozott szabadstrandokat vagy kikotoket alakitottak ki.. ha nincs nadas, mi fogja szurni a vizet?
Ajánlom, hogy nézz körül a Tihanyi fsz keleti partjánál, Tihanyba menet, mondjuk reggel.
Amit ott látnál, az a szeméttömeg meg minden más. Azt mind a horgászok, meg a vadkempingezők hagyják ott.
AS horgászok felelősek a nád ritkulásáért is.
Különben meg ezzel együtt inkább horgászok mint a halászok, csak kultúráltan viselkedni tanulnának meg!
A vízpótlásról meg annyit, hogy elkészült pár tanulmány a megvalósíthatóságról, egyik gagyibb mint a másik. Én láttam őket
24 éve van nyaralóm Szigligeten. Párszor körülnéztem már, láttam a karókat, de nekem jobban csípték a szemem a parttól húszméterre elhúzó halászhajók. Lehet, hogy jövőre a partra is kijönnek: a halat már kiszedték, most majd a elviszik a törölközőket.
Nem.
Ők - Halászati Rt. - is a bögyömben vannak, de a horgászok még jobban (tisztelet az egyre kevesebb kivételnek).
Indokoljak is?
Ajánlanám, hogy nézzél körül a Szigligeti-öbölben. Olyan karóerdőt látsz majd, amitől elámulsz (Rejtekadó erdő víz alatt?).
Vagy nézzél körül a Tihany félszigeten, hogy milyen koszt okoznak a horgászok!
Esetleg ajánlhatom, hogy Badacsonytomaj környékén szétnézzünk, ahol tonnaszámra irtják a nádast új és jobb horgászbeállók kiépítésének céljából.
Szóval, ha rajtam múlna, de sajna nem, akkor kitiltanám ezt a fajt a Balatonból.
Megpróbálok egy-pár tévhitet eloszlatni és az igazság magvait elhinteni ebben a topicban, hátha majd valahol szép termést is hoznak.
Technikai jellegő félreértések
Adria feletti vízszint: 104,8m (Balti 130,2m). Ez a vízszint számít a Balatoni 100cm-es vízmércének (Siófoki vízmérce), így amikor az mondják, hogy 61 cm-es a vízszint (és kedves Veszpremi nem 47cm-es!!!!), akkor ez azt jelenti, hogy a vízszint 104,41 méteres az Adria felett. Az utóbbi időben (94-től?) a megállapított vízszint 110 cm volt, így ehhez képest kell viszonyítani az összes adatott.
Ennél a vízszintnél (104,8) a Balaton átlag mélysége 3,25m, de a legmélyebb pontjában is csak valamivel 10m felett van (Tihany árok). Sajnos!
78 km hosszú és átlagban 7,6 km széles a Balaton, így jön ki az 596 km2 vízfelület. Tehát sekély, és páratlanul nagy a vízszintjéhez képest. Ennek köszönhetően ritkán tiszta a víz és a meszes üledéknek köszönhetően folyamatosan szürkés-zöldes színű.
Vízszint
A modern Balaton 12-18ezer éves történelme során a vízszint volt már 113, de volt 103 méter is. De soha sem száradt ki! A Balaton vízszintjének szabályozása a déli part beépítésével kezdődött, vagy azzal hozható összefüggésbe. Siócsatorna építése 1863(?).
Csak antropológiai szempontok szerint alacsony a vízállás és csak az embereket zavarja ez az állapot. A növények szeretik, sem a hínár, sem az algák nem szaporodtak el, sőt Az állatokat sem viseli meg ez a vízszint csökkenés.
Az elmúlt 100-110 év tapasztalata szerint a jelenlegi állapot messze van a tragikustól: 1949-ben 19 cm-es volt a vízszint a Siófoki vízmérce szerint!!! A jelenlegi vízszintnél 5-ször mértek alacsonyabb vízszinteket a múlt században is, és ez nem járt sem rosszabb vízminőséggel, sem állat-, vagy növénypusztulással. Érdekességként megjegyzem, hogy a Balaton leszabályozása előtt a víz akár 3 métert is ingadozhatott egy év során. Tehát ehhez képest a jelenleg engedélyezet 15 cm-es ingadozás rettenetesen csekély és ez meg is látszik a Balatoni nádasok állapotában (továbbá a horgászoknak is köszönhetően, akik nagyobb kárt okoznak a Balatonnak, mint az egész Halaszati Rt. tisztelettel, Hrúber Gubónak).
Sió.
A Balatonból vizet utoljára a Sión keresztül 2000 április végén engedtek le.
Aki mást mond, azt kegyetlenül félreinformálták. A Sióban van víz, de az nem a Balatonból származik. A zsilipeket is ki szoktak nyitni, de csak karbantartás céljából!
Algák.
A Balatonban most majdhogynem nincs alga. A legfrissebb eredményeket nem ismerem, de talán nem nagy merészség azt képzelni, hogy a 94-95-től megfigyelhető tendencia folytatódik, vagy is csökken a mennyisége. Egyedül csak a Keszthelyi öbölben, illetve egyes pangó területeken van némi alga, de annak a száma is messze (nagyságrend?) elmarad a 10 évvel ezelőtti algaszámoktól.
Angolna
Az angolna pusztulásának egy oka volt: a Balatonban található angolnát megfertőzte egy Anguillicola crassus nevű úszóhólyag parazita (leánykori nevén - féreg), amely főleg a távolkeleti angolnákban tenészik, de azoknál csak azért nem okoz pusztulást, mert a halak immunrendszere védekezik ellenük. Ezzel szemben a Balatoni angolnák nem voltak immúnisak ellene, így azokat belülről felzabálta az állat.
Máskülönben, a vízminőséggel botorság összefüggésbe hozni az angolnapusztulást, mert az angolna döglött a Keszthelyi medencében is (legszennyezettebb volt a víz) és a Siófoki medencében is, ahol a legtisztább a víz most is.
Vízutánpótlás
Szép ötlet, talán kivitelezhető is, de súlyos pénzekbe kerülne nem csak a megépíttetése, hanem a fenntartása is! Egy bibi van: ha a Balaton vízgyűjtő területén is vízhiány van, akkor nagy valószínűség szerint minden olyan folyóvízben is, amelyből szándékoznánk vizet pótolni (pl., ebben az évben nagyon alacsony volt a Rába vízszintje is).
Meder kotrás
OK, csak az ember hová teszi azt a rakás üledéket, amit kikotornak? Mert itt millió köbméterekről van ám szó!!!
Én nem nyitottam ki esküszöm:)
Meg a felújított Jókai gőzős is ott vesztegelt a Dunán, ha valaki kinyitotta volna, akkor a tulajdonosa már kiabált volna, hogy bezzeg másnak kinyitották, neki meg nem.
Egyébként lehet hogy a víz a rétegek között szivárog el, mert a Balaton fenekén elég sok földtani réteg fekszik úgy, hogy ha a kotrásnál megbolygatják, akkor simán elfolyhat a víz. Az is köztudott, hogy vannak a Balatonban víz alatti források: tehát ha jön víz, akkor el is folyhat.
Mert valszeg engedtek a vizen, amikor már nem szabadott volna. Ezt csicsergik.
Egyébként elég merész verziók is vannak. Az egyik szerint Deutsch Tomcsi (még karrierje csúcsán)hajótúrát szervezett a Sión a kis barátainak és ehhez plusz vizet kért. Jó nagy baromság, nyilván, de legalább viccesen hangzik.
Sziasztok
végigolvastam a topicot, és arra jutottam, hogy azért érdemes lenne a vízpótlás lehetséges módjait végiggondolni. Ha még egy ilyen aszályos év lesz, akkor már ténylerg baj lesz. Persze azt is meg kell gondolni, hogy a turizmus fontosabb, vagy egy természeti érték megőrzése
Én remélem, hogy az utóbbi, érveket nem írok, mert leírták már mások
Az elmúlt 3 hétben a Balaton környékén területi átlagban legalább 60mm csapadék esett. Paraszti ésszel azt gondolnám, hogy ha ez mind a tóba esett, meg a patakokból befolyt, akkor mért csak 2 cm-t emelkedett a vízszint?
Jók a képek, főleg a "Keszhelyi-hegység"-es tetszik... ;)
-----------
Viccet félretéve, éppen tegnap este láttam a híradóban, hogy Balatonfenyvesen az önkormányzat egy kis iszapszigeten tartott sajtótájékoztatót. Elég randa látványt nyújtott ott a Balaton. Szerintük is a kotróhajós megoldás lenne célravezető, állítólag 2-3 hajó már elég lenne és ezügyben össze akarnak hívni egy bizottságot. Remélem lassan azért történik valami.
"Nem tudom, hogy (ebbe is) bele kell-e avatkoznia az embernek. Nem lehet minden, a természet rendjébe történt (többnyire káros) emberi beavatkozást egy újabbal (megpróbálni) korrigálni."
Ebben a hozzászólásban van a legtöbb velő.
az az összeg bizony csillagászati, a földmunka bizony k. drága. Szennyvízssatorna ápítésekor sem a csővezeték kerül sokba, hanem az árok kiásása, a kitermelt föld visszatöltése, betonozás, stb.
Szélerőművet meg ott lehet építeni, ahol "elegendő" szél van. Ennek eldöntésére vizsgálatok kellenek, Mo.-ról ugyanis nem létezik (aktuális) széltérkép.
A vízminőség is egy kérdés, nem káros-e a balatoni élővilágra egy "idegen" víz.
Szerintem a fürdőzőknek nem olyan rossz ez a vízállás, legalább az északi parton is be lehet vinni a gyereket a vízbe. Pl. Alsóörsön + Csopakon 2-3 éve töltötték fel a strandot homokkal, szerintem már megbánták :). A vitorlásoknak most valóban nem olyan jó.
Amit a természet elvett, azt majd visszaadja (reméljük) előbb-utóbb. Csak a természet változásai számunkra gyakran túl lassúak, más léptékkel történnek a dolgok.
Nem tudom, hogy (ebbe is) bele kell-e avatkoznia az embernek. Nem lehet minden, a természet rendjébe történt (többnyire káros) emberi beavatkozást egy újabbal (megpróbálni) korrigálni.
A szombati Népszabóban volt egy cikk egy szegedi meteorológus-tudóssal, bár az árvizek kapcsán, de a szélsőséges természeti jelenségek más szemlélettel történő felfogása miatt érdekes, és tanulságos lehet a Balaton szempontjából is. (Bocs, ha hosszú és bonyolult mondatokat írtam).
Szerintem az a "csillagászati összeg" nem is lehet annyira csillagászati, mivel egy csatornát bizonyára lehet csinálni mondjuk a Rábából a Balatonba, földmunka nem drága, ha a lejtés nincs meg, akkor meg valahol át kell emelni, ott be lehet iktatni egy szélerőművet esetleg erre a célra. Ha országunknak ennyit nem ér meg a Balaton, akkor hagyjuk kiszáradni. Az idei idegenforgalmi bevételekben is jelentkezett a vízállás, még ha nem vallják be akkor is. A hatását meg a híres tihanyi limnológiai kutató jó előre csak ki tudja kísérletezni! Víz, víz, nagy baj nem lehet belőle, de ha kiszárad!
Állítólag a vízpótlásra már létezik valami pályázat!?
A mai vízállás: 47 cm, ilyen alacsony emberemlékezet óta nem volt. Almádiban a kövek aljáig ér a víz, lassan kilátszik a homok, olyan lesz, mint a tenger :( Kb. 70 centi hiányzik, ez egy bő egész éves csapadék! Ezt a természet nem mostanában oldja meg, itt tenni kell!
szerintem az a fő baj, ami rendszerint ilyenkor lenni szokott, hogy pénz az nem lesz a balcsi rendbetételére.. innentől kezdve pedig agyalhatunk ahogy akarunk, sokat nem tudunk segíteni :(( majd talán akkor, amikor a lejjebb kell hordani a köveket és lehet még egy sor házat és utcát építeni ott ahol most még valami iszapos vízféle lötyög, talán akkor mozdúl valami [vagy akkor se]
hiába folyt le hihetetlen mennyiségü víz a dunán, annak az átjuttatása csillagásztai összeg lenne és minden évben újra és újra meg kellene csinálni.. [azért nem kispályás a természet, kis hangyák vagyunk hozzá képest, kicsit megrázza magát, és az egyik helyen mindent elkövetünk, hogy megszabadúljunk a sok víztől onnan 100 kilóméterre pedig hörögnek a halak a szárazságtól]
Én nemrég mászkáltam a Balatonban, valóban hihetetlenül sekély. De nem is a vízutánpótlás a probléma, hanem az, hogy nagy mennyiségű víz beengedése a Balatonba, lehet, hogy nem kívánt problémákat is okoz. Azaz halpusztulás, növénykihalás stb...
Opsz. A "sületlenség" nem a hozzászólásodra vonatkozott természetesen, hanem a megállapításra a vízminőségről. Azt pedig okos emberek állapítják meg. A balatoni okos emberek pedig az idegenforgalomból élnek.
khmm
no comment
Bocsi, de ez sületlenség!
Ki mondta, hogy javult a vízminőség? Ez nem fedi a valóságot! Én pl Siófokon lakom, tehát pontosan tudom, hogy milyen a víz...
Régebben, amikor a derékig érő vízben mentem, a lábam még térden alul is látszott, sőt az iszap fodrait is le lehetett sasolni. És most? Ebben a sárgás vízben jó, ha combig látok.
Vacak a víz, mert nem cserélődik. Kellene, hogy jöjjön befelé friss, tiszta (tisztább és nem állott) víz a tóba, és a sión keresztül pedig folyamatosan lehetne leengedni a fölösleget. Ennyi.
Eötvös Károly, a vajda, az Utazás a Balaton körül írója baráti társaságban lelkesen dicsérte a magyar tengert.
- Nem Abbáziába, és nem a Garda-tóhoz kell menni nyaralni, hanem a Balaton mellé, mert igazán jól fürdőzni csak ott lehet. Nincs finomabb víz a világon! Ha abba belemegy az ember, úgy érzi, mintha hajadon lányok simogatnák. Olyan a Balaton vize, mint a finom bársony...
Az egyik asztaltárs, aki jól ismerte a vajdát, hamiskás mosollyal megkérdezte:
- Aztán mondd csak, Károlykám, fürödtél te már egyáltalán a Balatonban?
- Fürdött a manó! - szívott a pipájából Eötvös. - Nem vagyok én bivaly, hogy pocsétába bújjak...!
Környezetvédelmi téren van némi kapcsolatom a Kis-Balatonnal, meg magán téren a Keszthelyi öböllel.
A strand kövezésen lemérve kb 70 centi hiányozhat a vízböl, Vonyarcon legalábbis, valszeg máshol is kb. ennyi lehet a hiány :)
A Keszthelyi öböl vízminösége az utóbbi 7-8 évben nagyon sokat javult a 80-as évekbeli szinthez képest. Beindult ugyanis a Kis Balaton, ami meglehet?sen sok tápanyagot visszatart. Ha jól emlékszem, a Kis-Balatont a 90-es évek elsö felében töltötték fel, szerintem a jelenlegi vízszintcsökkenést az elmúlt 2 év csapadékszegény id?járása okozta, ez a kedvenc patakomon is látszik, ami néhány hete majdnem eltünt.
A helyi lapban múlt héten jelent meg egy cikk egy balatoni vízpótlási tervr?l, amelyet asszem még a hetvenes években dolgoztak ki: a Rába mentén 4 tározót alakítanának ki, ahol felfognák az áradások felesleges vizét. A vizet szivattyúkkal nyomnák fel a hegyhátra, ahonnan vízer?m?vekkel tarkított csatornán jutna el a Zala folyóba. A vízer?m? hajtaná a szivattyúkat.
Létezik terv/ötlet a Drávából(állítólag ez lenne a legolcsóbb), vagy a Dunából való vízpótlásra is.A gond, hogy a Rába vize eltér a Zala vízétöl, ami ökológiai galibákat okozhat, ezért nem szabad elhamarkodottan belepiszkálni a természetbe.
Végül pedig a kotróhajó jelenleg Keszthely el?tt tanyázik és dolgozik.
Ne süllyedjen ez a topic is úgy, mint a Balaton szintje!
Bár ez nem polforumos topic, a témához kívánkozik két gyöngyszem K. M. miniszterasszonytól (nem biztos, hogy szó szerinti idézet):
"A Balaton vízszintje 57 cm, ez ugyebár a tengerszint feletti magasság"
"Nem kell még annyira aggódni, a tó átlagmélysége még mindig 3 méter"
Ezt az ismétlődő 500-1000 évenkénti kiszáradást honnan vetted??? Nem hallottam róla, hogy az elmúlt 2000 évben bármikor is eltűnt volna a Balaton (persze ettől még lehet, hogy eltűnt). Feltételezésed alapján a tó kialakulása óta kb. 20-szor eltűnt ill. megjelent...
A Balatont szvsz nem igazán a kiszáradás fenyegeti, sokkal inkább az elmocsarasodás, mint a Fertőt (már a neve is erre utal), meg a Velencei-tavat.
A vízállás most lehet, hogy magasabb valamivel, mint múlt nyáron volt, de a legnagyobb mértékű apadás éppen a nyári kánikulai időszakban történik. Úgyhogy sajnos még bőven megdőlhet a tavalyi negatív csúcs.
