"...egy új köteléket fog fűzni magas családja s a nemzet között…” Adalékok Erzsébet királyné budai szüléséhez (1868)
1868-ban Erzsébet királyné Budán adott életet negyedik gyermekének, Mária Valériának. Erzsébet Magyarországi szüléséről - amit Balassa János vezetett le -, Vér Eszter Virág történész (ELTE BTK) tart előadást március 26-án a SOM-ban.
A rendezvény ingyenes! Várunk mindenkit szeretettel!
Varga Zsuzsanna tanszékvezető egyetemi tanár (ELTE BTK)
A véreskezű kamasztól Ferenc Jóskáig. I. Ferenc József és a magyarok. Szerk.: Fónagy Zoltán. MTA BTK, Budapest, 2018. A kötetet bemutatja: Erdődy Gábor egyetemi tanár (ELTE BTK)
Cieger András: 1867 szimbolikus világa. Tanulmányok a kiegyezés koráról. MTA BTK, Budapest, 2018. A kötetet bemutatja: Deák Ágnes egyetemi tanár (SZTE BTK)
Felhívom a figyelmet a 2 könyvre! Csodálatos kivitelű és csak ajánlani tudom
a téma miatt is mindenkinek! Az elsőt már el is olvastam, a másik beleolvasva
Lehet hogy ismeritek már ezt az oldalt, én már olvastam mielőtt március 5. elmentem egy remek programjukra! Csak ajánlani tudom Mindenkinek!!! Sok információ, szöveg, kisfilmek, játékok, előadások!
Képaláírás: Rudolf trónörökös szoboremléke az Akhilleion kertjében, Korfu szigetén.
Ismertető szöveg: Az Achilleon kastély Gastouri falu közelében található. Erzsébet, a magyarok által Sissynek nevezett királyné 1890-ben építtette e nyaralót, ami neoklasszikus és Pompei stílusokat hordoz. A vitatható stílusú ám különös hangú épületet a királynő kedvenc ókori görög hőse után Achilleonnak nevezte el. A kertben több szobor társaságában megtalálható az íjvesszővel sarkon lőtt Achileusz szobra is. (Forrás: greekland.hu)
Hazánkban Rudolf trónörökös emlékét egy egész alakos szobor őrzi a budapesti Városligetben. Ferenc József hosszas elzárkózás után adott engedélyt bármiféle emlékmű felállítására. 1903-ban a Uránia Magyar Tudományos Egyesület kezdte meg a gyűjtést, mely még ugyanazon év októberében el is érte a szükséges összeget. Több művészt is felkértek, de csak ketten (Ligeti Miklós és Istók János) készítettek tervet. Istókét, aki katonai uniformisban ábrázolta Rudolfot azonnal elvetették. Ligeti művével szemben is voltak kifogások, de végül őt bízták meg a szobor az elkészítésével. Az ő változat Rudolfot vadászöltözékben, fején tollas kalappal, nyakában távcsővel, oldalán pedig puskával ábrázolta. A mintát 1905-ben készítették el, ami Ferenc József tetszését is elnyerte. Az avatás Ferenc József betegsége miatt kicsit későbbre tolódott, mivel ragaszkodott a személyes jelenlétéhez, így az avatásra 1908. október 12-én került sor. A szobrot az ötvenes években eltávolították eredeti helyéről. A raktárból 1980-ban került a Nagybereki Állami Gazdaság balatonfenyvesi székháza elé, immáron a Vadász címmel. 1995. decemberében került vissza a Városligetbe, korábbi márványtalapzatát azonban már mészkőből készült váltotta fel.
Mindezt most az évfordulók kapcsán hoztad! Köszönet érte!
Nagyon értékes és számomra eddig ismeretlen adatokat is tartalmaztak!!!
Papházi János: A trónörökös hagyatéka Bécsben. In.: Rudolf – a reményvesztett imádó. (Időszaki kiállítás a Gödöllői Királyi Kastély Múzeumban 2008. június 5 – szeptember 28.) Szerk.: F. Dózsa Katalin – Faludi Ildikó. Gödöllő, Királyi Kastély, 2008. 46-51.
A fenti kiadványban szerep a fenti írás, amelyben azt olvashatjuk,végrendeletében mivel bízta meg Szőgyény-Marich László, a trónörökös bizalmasa,a külügyminisztérium osztályvezetője mit tegyen az irataival, amelyet 29 lepecsételt doboz tartalmazott, amiből ma 23 kutatható!
Tusnádfürdő /ma Románia területén található/ településen is nagy tiszteletnek örvendett Rudolf trónörökös és felesége, Stefánia főhercegnő.
A gyógyvizéről elhíresült település egyik bővizű forrását a főhercegről Rezső-forrásnak nevezték el. Vize jódot, konyhasót, vasat és szénsavat tartalmaz. 1893-ban a langyos vizű Rezső-forrás fölé épített kétmedencés fürdő nagy népszerűségnek örvendett a fürdővendégek körében.
1890-re elkészült a Stefánia Vízgyógyintézet amelyben négy medence, négy hideg szalonfürdő 14 porcelánkád állt a vendégek rendelkezésére. Ez az intézet 1917-ig működött.
Szentkereszty Stephanie bárónő kezdeményezte Kézdivásárhelyen /Románia/ még 1877-ben egy kórház felépítését. Az adományokból létrehozott épület Rudolf trónörökös nevét vette fel. Kapuit 1884. október 19-én nyitotta meg. 1895-ben a kórházat már egy új épületben helyezték el, ahol a körülmények sokkal megfelelőbbek voltak. A szakorvosi teendőket két orvos irányította.
A Kórház Egyesület és a Kézdivásárhelyi Vöröskereszt fiókegyesület szorosan együttműködött. Legfontosabb céljuk az intézmény fenntartása és működtetése volt. Székely János református lelkész dolgozta ki a kórházi szabályzatot.
Az I. világháborúban először a román, majd a megszálló német csapatok használták hadikórházként.
1882. augusztusában Rudolf trónörökös és felesége, Stefánia főhercegnő kirándulást tett Erdélyben, a Retyezát hegységben, ahol is Rudolf zergevadászaton vett részt. Ezen látogatás emlékét megörökítendő, Barcsay Kálmán országgyűlési képviselő javaslatára emléktábla készült. Elhelyezésére a gróf Teleki Györgyné családja birtokában lévő területre esett a választás, egészen pontosan arra a helyre, ahol első pihenőjét tartotta Rudolf trónörökös. Ezt a pontot Hollaky Arthúr alispán a vadászaton részt vett urak: báró Bornemissza Tivadar, báró Jósika Lajos, gróf Thoroczkay Miklós, báró Nopcsa Elek, Pogány Károly tanácsára választotta ki.
Az emléktábla a vajdahunyadi vasgyárban Markusz Ferenc tervei szerint készült.
Felirata:
"RUDOLF, MAGYAR KIRÁLYI TRÓNÖRÖKÖS
ÚJABB TÖRTÉNELMŰNK BÜSZKE REMÉNYE,
DELI KEDVVEL, IFJÚ ERŐBEN VADÁSZOTT ITT 1882 NYARÁN,
OLDALÁN BÁJOS HITVESE STEFÁNIA FŐHERCZEGNŐ.
LETŰNT, MINT ÜSTÖKÖS, HIRTELEN, MEGRÁZÓLAG 1889-BEN.
FENNMARAD EMLÉKE HÓHEGYEK SZIRTJEIN IS.
EMELTE HUNYADVARMEGYE A HAZA EZREDÉVI ÜNNEPE ESZTENDEJÉBEN 1896."
Az avatásra 1897. szeptember 12-én került sor. Az ünnepélyt Forster János plébános tábori miséje nyitotta meg. Majd a bizottság nevében Pietsch Sándor főszolgabíró tartott megható emlékbeszédet. Az ünnepet a Klopotiva, Malomviz és szomszédos községekből fölsereglett lakosság népünnepe fejezte be.
Az egyik legkorábbi, Rudolf trónörökösről elnevezett intézmény hazánkban a pécsi Rudolfinum árvaház volt.
Az árvaház 1858-ban, Rudolf főherceg születésének évében létesült. 70 árva gyermek befogadására volt alkalmas. Ebből 40 fiú és 30 leány. Taníttatásban, kézi és házimunka oktatásban részesültek. Az intézetbe 3 éves kortól vettek fel növendékeket, itt a lányok 14, a fiúk 12 éves korukig élhettek, azután főleg iparosok, illetve házicselédek lettek. Az intézmény fenntartója Pécs szabad királyi város. A felvételhez szükséges a pécsi illetőség igazolása és a városi tanács engedélye. Vezetői Szent Vince rendű irgalmas nővérek voltak. Épülete a Kórház téren állt, a régi városi kórház szomszédságában. Ma a megyei kórház céljait szolgálja.
das Institut für Ungarische Geschichtsforschung in Wien und die Schloss Schönbrunn Kultur- und Betriebsges.m.b.H. laden Sie herzlich zu einer österreichisch-ungarischen Konferenz anlässlich des 130. Todestages von Rudolf von Habsburg mit dem Titel „Kronprinz Rudolf und Ungarn” am 28. und 29. Jänner 2019 im Schloss Schönbrunn in Wien ein.
Das detaillierte Programm finden Sie im Anhang.
Für die Teilnahme ist eine Anmeldung erforderlich, bitte senden Sie diese bis zum 25. Jänner um 12 Uhr an folgende E-Mail-Adresse: geschichte@collegiumhungaricum.at
Öcsém még tavaly járt Keszthelyen. Ott botlott bele ebbe a szoborba. Állítólag egy magánház előkertjében áll. A telefonjával készített nekem pár fotót. Nem emlékszem, hogy láttam volna valahol.
Erzsébet királyné szobra az Erzsébet királyné útján.
