Ha a hó pl. az úszó jégre hull, akkor a jég a hó súlya miatt, miként a hajók, lesüllyed, a hó súlyának megfelelő súlyú vizet szorít ki. A tó térfogata így nő. A vízkiszorítás a véges víztér miatt kimutatható vízszintemelkedésben nyilvánul meg, és a vízszint emelkedésésvel természetesen a jég is emelkedik.
Aztán ne feledkezzünk meg a hozzáfolyó felszíni és felszín alatti vizekről sem. A balaton vízpótlását a felszínre hulló csapadék nem pótolná, évente cca. 300 mm hiánnyal lehet számolni a hazai éghajlati viszonyok között. A hozzáfolyások révén viszont ez a hiány kiegyenlítődik és jó esetben túlfolyás alakul ki. A folyókból érkező vizek ráadásul most nem fordíttatnak rögtön a párolgás pótlására, minthogy a téli félévben a párolgás elenyésző, így a vízpótlódás folyamatos.
Köszi a megyarázatot!
Én tulajdonképpen arra lennék kiváncsi, hogy hogyan emelkedhet a Balaton vízszintje úgy, hogy teljes egészében be van fagyva? (Mert a vízállás-jelentés szerint a napokban 1 cm-t emelkedett.)
A befagyott tó felszínén úszó jég nem változtatja meg a vízállást (amennyiben a hőtágulás miatti térfogatváltozástól eltekintünk, de ettől az észlelés során eltekintenek). Ennek oka az, hogy a megfagyó víz tömege adott (abból a víztömegből kerül ki, amelynek a vízállását mérik) és emiatt nem szorít ki töblettérfogatot, nem emeli a tó vízszintjét.
Képzeld el úgy, hogy van egy kád, kádban egy lavór. Méred a vízállást a kádban (így, szakszerűen fogalmazva:)))). A kádból a vizet átmered a kádban úszó lavórba. A lavór azt a térfogatot tartalmazza, ami tegyük fel, megfagy, úgymond átkerül egy másfajta állapotba, de marad ugyanott. A kádban a vízállás nem változik.
(itt jegyzem meg, hogy ezért téves érvelés a zöldeket idéző újságírók részéről az, hogy a befagyott tengeri jégmezők leolvadása emeli a világóceán szintjét. Az nem emeli. Csak azon a leolvadó jég vize emeli az óceán szintjét, amely nem tengeri, hanem szárazföldi gleccserjég.)
Folyóvíz esetén más a helyzet, ott a jég (a fennakadó, megálló jég) befolyásolja a vízállást mivel az áramlási szelvény nedvesített kerületét növeli, ezáltal növeli a súrlódási veszteséget, így azonos vízhozamok mellett a vízállások jeges állapotban magasabbak lesznek, mint jégmentes időszakban. És nem lehet tudni mennyivel lesz magasabb, mert a jég mennyisége és minősége nagyban befolyásolja a vízlevezető képességet. Amúgy a folyami jégtakaró, mint azt a tiszai jégrobbantásokról szóló tudósításokban is látni, korántsem sík felületű, hanem az összetöredező táblák miatt a víztükörre majdnem merőlegesen beforduló, sarkos, hektikus formájú takarót képez, amelynek nagyon rosszak az áramlástani jellemzői.
Egyébiránt, a korábbiakhoz még annyit fűznék, hogy a folyók befagyása a tavakhoz képest lényegesen eltérő módon történik, megér egy misét az is.
Kedves HOOD és robitcar!
Meggyőző magyarázatotokkal laikusként nem kívánok tovább vitatkozni, nem hiszem, hogy érdemben -ebben a témában - többet hozzá tudnék szólni (csak a magam tudatlanságát hoznám felszínre - hogy stilszerűen fogalmazzak).
Viszont lenne egy újabb felvetésem:
Egy befagyott tó vízállása hogyan tud növekedni (vagy csökkenni)?
Hogy hogyan fagyhatna be alulról a tó, ha a víz eme extremitása nem létezne?
A felszín egyre hűl, a felszíni folyadékréteg "elnehezül" és konvekciós áramlással "helyet cserél" az alsó, könnyebb melegebb folyadéktestekkel (egyébiránt ez történik a vízben 4 fokos hőmérsékletig) Aztán mikor a teljes folyadéktömeg lehűlt 0 fokosra elkezd megfagyni, teljes térfogatában bárhol kialakulnának fagyási centrumok a lebegő anyagok körül. Eztán a felszín tovább tudna hűlni és újra beindul a konvekciós áramlás és a megfagyó folyadék alámerül, és a meder alján felhalmozódva a folyadéktérfogatot lassan, alulról kitölti. (a vízben ezzel szemben a fagyási centrumok felúsznak a felszínre a sűrűség csökkenése miatt és a felszínen állnak össze, ott kezd a víz "bőrösödni", egyébként a fagyás és a jég hízása gátolt folyamat, hiszen a jég alatti hideg víz hűtő hatása nem indít keveredési folyamatot, csak felületi hőátadással képes tovább hűteni a vizet)
A felmelegedés és kiolvadás viszont érdekesebb. Alighanem lényegesen lassabb lenne, mint a víz esetében, mivel a víz alulról fűti a jeget, hiszen a melegebb folyadékfázis a jég alatt megvan. A jég felszínén megolvadó vízben, tekintettel arra, hogy a felszíni melegebb víz 4 fokig nehezebb, mint az jégen megolvadó, a jég felszínén levő víz (ez nyilván 0 fokos) intenzívebben képes kialakulni a hőétadást biztosító konvekciós áramlás.
A nem vízként viselkedő folyadék viszont felülről tud csak olvadni úgy, hogy a jég felső rétege megolvad, ám a melegebb vízréteg -egyéb keverő hatást (pl. szél) most figyelmen kívül hagyva- csak felületi hőátadással ad át energiát a mélyebb rétegeknek.
Van egy hatás, amely viszont érdekes jelenséget produkálna: a mederanyag bomlásából és a mélyebb mederanyagban tározódó hő miatt alulról melegedő víz esetenként felúsztathatná a folyadék felszínére a szilárd fázist, hiszen a az alulról az előbbi hatások miatt olvadó jégben kialakulhat felhajtóerő. Mindez a felúszási jelenségek kataszrófális kisérőjelenségeivel: a jégtest egy idő után relatíve gyorsan kívánna felszakadni , felemelkedne, felpúposodna (hasonlóan az izlandi gleccser alatti tűzhányók szituációjához, átszakadna, a melegebb víz feltörne, majd a meleg víz kiáramlásával a jég visszasüllyedne a meder aljára... És kezdődne az egész elölről.
Ez a víz esetében megintcsak szerencsésen játszódik le, hiszen a talajvíz és a meder fűtő hatása miatti melegebb víz 4 fokig a meder alján marad, és csak ha melegebb, akkor emelkedik fel a jég alá és akkor alakul ki egy jég alatti konvekciós áramlás, amely a jeget alulról olvasztja.
Mindemellett ezzel a gondolatkísérlettel (remélem, nem szakadtam el a fizikai lehetőségektől... ezt majd bíráljátok el) vázolt "katasztrófális olvadás" mellett a nagy vízfelületek olvadása is katasztrófális a jégtáblák szél miatti torlódása és zajlása miatt, erről a Balaton esetében sokat lehet mesélni...
"Jól mondod, a víz egy speciális anyag, aminek a sűrűsége 0 C fokon nagyobb, mint 4 C fokon." Éppen hogy kisebb!
Viszont: tényleg nem vagyok egy nagy fizikus, de hogy lenne elképzelhető, hogy vmi alulról fagy be? (A képződő jég fajsúlya miatt azonnal felemelkedne a felszínre.) Ha a víz sűrűsége 0 fokon lenne a legnagyobb (persze ez csak elmélet), akkor szerintem csakis akkor keletkezne jég, ha az egész víztömeg elérné a 0 fokot, és ekkor is a felszínen keletkezne a jég. A felszín alatt ugyanis a 0 fokos víz nem tud "túlhűlni", hiszen éppen a vízfelszin feletti levegő hűti a vizet.
Na, ebbe jól belebonyolódtam.
Az viszont tényleg érdekes, mennyi-mennyi körülmény milyen hihetetlen összejátszása vezetett a földi élet kialakulásához. Megérne egy új topicot!
De jót offolunk!
néha titkon arra gondolok, hogy a víz eme tulajdonsága lehet közvetett igazolása a Teremtésnek... Milyen klassz dolog, hogy a víz, amelyre minden élet alapozódik és amely a felszín alapvető eleme, éppen így viselkedik... Mintha szándékosság lenne ebben...
Hali!
Jól mondod, a víz egy speciális anyag, aminek a sűrűsége 0 C fokon nagyobb, mint 4 C fokon. 0-tól 4 fokig nő a sűrűsége, 4-től 100 fokig csökken. Ha ez nem így lenne, akkor tényleg alulról fagynának be a vizek és élet sem lenne a Földön.
Üdv.
H
Hát ha abból indulunk ki, hogy a hőmérséklet csökkenésével a dolgok összehúzódnak, akkor a sűrűségük a hőmérséklet csökkenésével növekszik. Ha a víz is ilyen anyag lenne, az következne, hogy a jég sűrűbb lenne, mint a víz, azaz elsüllyedne (pontosabban alulról kezdene befagyni, mert a legmélyebb részre süllyedne a leghidegebb anyag)
Ezzel szemben a legsűrűbb állapotú víz 4,5 fokos, vagyis a meder alján, ha nincs egyéb keveredés, a víz 4,5 fokos. Felette a víz egyre hidegebb, legfelül 0 fokos. felette jég.
Mindez azért, mert a víz ilyen "hülyén" viselkedik.
Na ezt a következtetést már végképp nem értem:
"Ha a hőmérséklet csökkenésével a vízsűrűsége monoton növekedne, akkor pl. a jég elmerülne a vízben." A jég sűrűsége jóval kisebb a víznél (ez ugyebár nem meglepő, ha jobban belegondolunk), így nem értem, miért kellene elsüllyednie a jóval nagyobb sűrűségű vízben.
Persze elég hipotetikus f@szságról beszélünk...
A víz hőmérsékletét nem a felszínen, hanem a felszín alatt bizonyos szabványos mélységben mérik. Ha a felszínen mérnék, akkor nyáron a tó pl. 35 fokos is lenne. A jég alatt viszont, mivel a víz 4,5 fokon a legsűrűbb, melegebb van, mint 0 fok, de mindig. Ha a hőmérséklet csökkenésével a vízsűrűsége monoton növekedne, akkor pl. a jég elmerülne a vízben. Hű, az pedig milyen rossz is lenne, hiszen túl azon, hogy nem lehet fakutyázni, a tó teljes szelvényében befagyna... de alulról
Most jutott eszembe egy lehetőség: Állítólag a 4 fokos víz sűrűsége a legnagyobb, az 1 fokosé nagyobb, mint a 0 fokosé, tehát a melegebb víz (+1) a hidegebb alá süllyed (0). Szóval ha nem a felszínen mérik, akkor elvileg elképzelhető, hogy a lent 1 fokos víz befagy.
Csak azt nem értem, hogyhogy a Fertő és a Velencei tó 0 fokos? Lehet, hogy azokat nem is mérik, ha be van fagyva?
Tanulság:
Kedves Veszprémi, ha jól tudom a fizikát, mehetsz korcsolyázni! Ha lehet a déli oldalon, és ne menj párszáz méternél messzebb a parttól. Így legfeljebb a bokád lesz vizes!
Véleményem nem mértékadó, mert félek a jégen, de az, hogy a víz a jég alatt melegebb, az természetes, viszont ha hó borítja, akkor olvad, mert a hó szigeteli. Így ne menjetek jégre mély vizek felett.
Ez nem akadály, karácsony után 2.6 fok volt és 10 centis tükörjégen százak koriztak. Érdekes egy szitu volt. Eső egy éjszaka tönkretette. Most beszéltem cimborámmal, azt mondja, hogy megolvadt állapotban esett rá a hó és így nagyon rossz a jégfelület :(
20-40 centi hó nem a világ, 20-40 mm esőnek felel meg. Persze ha a hegyekben hirtelen megolvas, bármi lehet. Balcsit ma este néztem, esett a hó gyönyörűen, szép havas, nem tudom rá lehet-e menni. Valaki tudja?
A szakemberek reménykedtek a sok hóban, és a gyors olvadásban. A sok hó már megvan. Ha most gyors olvadás jön, akkor az a Balatonnak tényleg jó, de az országban qrva nagy árvíz és belvíz lesz…
