Mindenki emlegeti, mintha tudná mi is az, de tényleg:
Mi az energia? Milyen megjelenési formái vannak? Melyik megmaradó és melyik nem az? Melyik ekvivalens mással, és ki az a más??
Ha van neked egy ilyen maketted az egy marha jó hir. Annélkül, hogy látnám és mérhetném hiszek neked ha te mondod és igaz. Egy kicsit aonban eltűnödök azon miért is ötszörözi és nem hétszerezi meg a befektetett micsodát. Ezt egy kicsít nem értem. Mert eddíg minden valamirevaló újdonság csak akkor volt elfogadva ha hét nyelven beszélt. Emlékszel ugye hetet egycsapásra, hetedhét országon túl meg ilyesmik. Nem lehetséges, hogy elszámoltad volna magad. Néz utána, ha kell tudok egy abakuszt kölcsönözni az marha pontos, ha akarod el is küldöm csak mond meg hány M. psi-t képes a telepátia postaládád jelenleg fogadni. Ha a hetet elérted akkor én ingyen megirom neked a szabadalmát.
Példa: van egy kezdetleges kivtelezésű makettem. Befektetett energia ötszörösét adja vissza.
Igen, de nincs ilyen maketted:( (Na jó, lehet hogy van, de az a gond, hogy amit írtál (1x input, 5x output), az csak a "fő folyamat"-ra igaz, "mellékesen" viszont 10x energiát vesz fel az elektromos hálózatból)
1. az általános relativitáselmélet szerint időfüggő téridejű rendszerekben az energia nem megmaradó mennyiség. Köv: az Univerzum energiája nem megmaradó
2. a határozatlansági relációk szerint az energia kis időre akármennyire megnőhet - lecsökkenhet (határozatlan)
>De pl. a részecskefizikához nekem több év netto matektanulás kéne. Nyugi, nekem is:) Ebből egy jópárat már letudtam, de azért még bőven van mit tanulnom matekból.
igen, ha jól tájékozódunk a lin. algebrában (ez is csak összeadás és számmal való szorzás), az sokat segít a specrel megértésében. Pl. a sebességösszeadás képletére gondolok az arth függvénnyel felírva. Nekem ez átütő erejű volt, amikor olvastam.
De pl. a részecskefizikához nekem több év netto matektanulás kéne.
(Heisenbergnél olvastam (Rész és az egész): Jordan néhány nap alatt bevezette a mátrixmechanikába, onnan aztán egygenes volt az út a kvantummechanikához. Ami neki néhány nap, nekem tuti néhány év.)
>Matekból mit kell tudni? Négy alapművelet, gyökvonás. Ha "csak számolni" akarsz, akkor a részecskefizikához se kell ennél több:) De hogy hogyan jönnek ki azok a képletek? Spec.rel-hez szerintem azért nem árt némi lineáris algebrai ismeret sem (már ha nem akarsz az 1+1 dimenziós dolgoknál maradni), skalárszorozni, mátrixot invertálni kell néha. Egyébként nagyon bele lehet menni a részletekbe, én pl. egy éve hallgattam olyan specit, ahol azt boncolgatták, hogy hogy lehet kidumálni, ha nem oszthatunk kettővel (vagy bármivel) a képletek levezetésekor (mert mondjuk a téridőt vmilyen kommutatív gyűrű felett értelmezzük, nem a szokásos valós test felett:) lásd: http://www.math-inst.hu/pub/algebraic-logic/Contents.html
Az a bajom, hogy amíg az egyszerű dolgokat nem értem, nem lépek tovább, csak a népszerűsítő szinten.
A mechanika axiómái egyszerűek, szemléletesek. Úgy, mint a geometria euklideszi axiómái.
De pl. a Maxwell egyenletek tartalma számomra már nem szemléletes. Eltolási vektor, stb. Ezért a villanytant ezen a ponton abbahagytam. Megálltam a Coulomb megy Ohm törvényeknél.
A fizika egyéb ágai, különösen a részecskék: óriási nagy kísérleti anyag, magas matematika.
De speciel a speciális relativitás elmélete kiváló terület.
Fizikából mit kell tudni?
Inerciarendszer: erő hatása alatt nem álló testhez rögzített vonatkoztaztási rendszer, amiben a többi erő hatása alatt nem álló test egyenes vonalú egyenletes mozgást végez: s=v.t (Ugyan az, mint amit már megszoktam)
Fénysebesség azonos minden inerciarendszerben.
Érvényes a relativitás elve (ugyanaz, mint amit már megszoktam)
Ha messzebb megyek (de itt még nem tartok): tömeg, impulzusmegmaradás. Mozgási energia.
Ha még messzebb megyek: súlyos és tehetetlen tömeg azonossága. (Nemtitkolt vágyam: ennek megértése)
Matekból mit kell tudni? Négy alapművelet, gyökvonás.
Ezzel a specrel "a semmiből egy új világot teremtett". Na ez érdekel. Hogy milyen is ez a világ. Úgy érzem, ez képességeimnek megfelelően még számomra is megérthető.
Ezt próbálom meg példákon keresztül megfejteni, hogy az új világában intuitív szinten is otthon legyek.
Sajna, az elekrtonokról meg az e.m. hullámokról vajmi keveset tudok (talán jobban közelíti a valóságot, hogy semmit se), ezért a hiba. Csak szemléltetésképpen írtam, ezt tanultam az iskolában.
Milyen energiafajtákat kell még számításba venni? Attól függ, mivel foglalkozunk.
Pl. mechanikában, beleértve a hőtant is, csak a mozgásit, ha már miindeképpen kell. A helyzeti, belső energiák csak kényelmi eszközök. Mechanikán belül maradva az energiamegmaradás nem új törvény a Newton axiómákhoz képest.
hát ezt csak azért írtam, hogy reagálja a "cselekvőképessége". De mindjuk nehezen értelmezem azt, hogy, ha egy tömegpont mozgási energiája 1/2mv2, akkor milyen cselekvőképessége van.
De persze maradjunk a fizikán belül.
Ilyen dolgok voltak:
Munka: F.s, meg skalárszorzat, meg integrál.
"ha egy testen munkát végzünk (erővel odébbtoljuk, felgyorsítjuk), akkor ez a munka elraktározódik benne, energiája van, később ennek csökkentése árán majd munkátvégez (=cselekvőképesség)"
A legegyszerűbb, ha csak felgyorsítjuk: hova lett a munkavégzés eredménye?: mozgási energia, (a kinetikai energia tétele, ami pont ugyanaz, mint Newton II.)
Következő a helyzeti energia. Ha felemeljük (munkát végzünk), mégse gyorsult, hova lett a munka? Hát helyzeti energiája lett, mert kihagytuk, hogy rá erőtér is hatott, amivel az eredő erő nulla volt, tehát a kinetikai energia tétele nem sérült.
Aztán jöttek a dugattyúban összenyomott gázok. Erővel elmozdítottuk, mégse került magasabbra, nem is gyorsult, hova lett a munkavégzés eredménye? Hát belső energia lett.
Olyan mondatokat tanultunk, mint a " hő mechanikai egyenértéke", meg olyanokat: az áramló belső energia a hő. Megszültük a hőtan I főtételét.
Ha ez is kevés, azt mondjuk, hogy sugárzás formájában is terjed.
És így tovább.
Szóval arra akarok kilyukadni, hogy az energia egy olyan fogalom, amit azért vezetünk be, hogy legyen szavunk a természeti jelenségek egyszerű (és persze könnyen használható) törvények formájában való megfogalmazásához.
Például, ha egy dombról legurul a labda, egyszerűbb az energiák egyenlőségét felhasználva kiszámolni a sebességét, mint a NwetonII-t végigszámolni. Mint egy megoldóképlet.
Pl. kimondjuk, hogy az energia megmarad. Ha mégse, bevezetünk/keresünk egy új energiafajtát, vagy energiaáramlási módot az eredeti munkavégzés mellé.
Egyébként mi a "cselekvő képesség" ellentéte? "passzív képesség" vagy "cselekvő képtelenség"? Ha egybeírjuk, akkor nincs ilyen probléma: a "cselekvőképesség" ellentéte a "cselekvőképtelenség"
Energia: mint anyanyelvi fogalom, vagy, mint a fizikában definiált, pl. Joule mértékegységű mennyiség.
A "cselekvő képesség"-ről nekem az energikus ember jut az eszembe, aki tehát sokat "cselekszik", de ez inkább csak az anyanyelvi szintű energiát jelenti.
Indításul: energia = cselekvő képesség Ehhez mit tudtok hozzá tenni ??
Csak azt, hogy különböztessük meg a "hő cselekvő képességet" a "mozgási cselekvő képességtől" és a "helyzeti cselekvő képességtől". Akiben nincs semennyi cselekvő képesség (egyébként ezt egybe kellene írni, nem?), annak nulla energiája van.
