Persze, hogy nincs. Nem is lehet. Itt semmi értelme nincs ok-okozatról beszélni.
Itt két halmaz közötti közös részről, pontosabban annak nemlétéről van szó.
A szabadkőművességgel kapcsolatban nem használhatók a deista, liberális stb. jelzők = azon kifejezések halmazának ellentettje, amelyben a szabadkőművességgel kapcsolatban szerepelnek a deista vagy liberális stb jelzők.
Ennek nyilvánvalóan részhalmaza azon kifejezések halmaza, amelyben a szabadkőművességra ható deizmus, liberalizmus stb. szerepel.
Tehát azon kifejezések halmaza, amelyben nem használtatnak deista, liberális stb. jelzők, az diszjunkt azon kifejezések halmazához, amelyben a szabadkőművességra ható deizmus, liberalizmus stb. szerepel.
Q.E.D.
S ezt a halmazelméleti relációt rögzítettem a következő nem halmazelméleti kifejezéssel:
"Ez bizony azt jelenti, hogy a szabadkőművessggel kapcsolatban szerinted fel sem merülhet a fenti jelzők használatának jogossága, azaz kizártad az ilyen irányú hatásoknak még a lehetőségét is." (Idézet tőlem.)
Ha kívánod, akár le is rajzolhatom Venn-diagrammal is, tudod azokkal a krumpli ábrákkal.
Ez bizony azt jelenti, hogy a szabadkőművessggel kapcsolatban szerinted fel sem merülhet a fenti jelzők használatának jogossága
Kvázi igen. Helyesbítek: nem feltélen félreértés, hanem egyfajta felületesség. Ami ugyanakkor egy zárt társasággal kapcsolatban érthető és bocsánatos dolog.
, azaz kizártad az ilyen irányú hatásoknak még a lehetőségét is.
Te ensaját klaviatúráddal írtad le a következőket:
"Bosszant, amikor a szabadkőművességgel kapcsolatban deizmust, liberalizmust, és egyáltalán, bármilyen izmust emlegetnek. Az ilyesmi mindig félreértésről és félreinformáltságról árulkodik."
Ez bizony azt jelenti, hogy a szabadkőművessggel kapcsolatban szerinted fel sem merülhet a fenti jelzők használatának jogossága, azaz kizártad az ilyen irányú hatásoknak még a lehetőségét is.
Ezen kissé megütköztem. És mások is megütköztek, tehát nem én értelmeztem félre a szavaidat, ez volt az értelme, hiszen többek is ezt olvasták ki belőle.
Az persze lehetséges, hogy nem ezt akartad mondani. De akkor pontosabban kellene fogalmazni. Mondjuk valahogy így:
Bosszant, amikor a szabadkőművességet en-bloc deistának tekintik, pedig csak futó érintkezésük volt egy-egy időszakban...
Ekkor el lehetett volna szelíden vitatkozgatni arról, hogy mennyi az annyi, mikor futó egy kapcsolat és mikor komoly stb.
De te katagórikusan kizártad a deizmussal való kapcsolat lehetőségét, s ez volt vitánk alapja.
"Azt viszont kicsinyes dolognak tartom ... rám kened a gúnyolódást azzal, hogy Fülesnek nevezel."
Elnézést, hogy félreérthetően fogalmaztam.
A Füles a szóhasználatomban nem a szamárság szinonímája, hanem a Micimackóban szereplő archetípusok egyike. Bíztam benne, hogy olvastad Milne remekművét, s hogy esetleg Benjamin Hoff: Micimackó és a Tao című könyvét is forgattad. Ha még nem olvastad, akkor ajánlom figyelmedbe, pl. a következő linken is elérhető:
Itteni megnyilvánulásaidban én ezt a Fülességet véltem felfedezni:
"Ő képviseli a Füles Magatartásformát. Úgy is mondhatjuk, hogy Nyuszi jól bevált módszere szerint a tudás arra való, hogy Okosak Legyünk, Bagolynak pedig az a nézete, hogy a Tudástól Bölcsnek Tűnhetünk, és Füles szerint a Tudás arra jó, hogy Mindig Panaszkodjunk Valamiről."
Vonatkozik ez pl. a hivatkozott hozzászólásodra.
Ez a sértődékenység persze az esetek többségében understatement-ként jelenik meg, pl.:
"... bármennyire is tájékozott a szerző, én pedig bármennyire is alulinformált vagyok."
Ilyeneket rengeteget lehetne idézni tőled.
Szóval csak erre a magatartásformádra szerettem volna utalni - ezek szerint kevéssé érthetően, de hát csak ez telik tőlem...
("Mindannyiunkban lakik egy Bagoly, egy Nyuszi, egy Füles és egy Micimackó")
Akkor végképp nem értem, miért is estél nekem. Én se vitatom, hogy érték deista hatások, azonban ettől még nem gondolom deistának. Ha egy házban laknak deisták, akkor az egy deista ház? (Hasonlókat lehet ráhúzni más címkékre és közkeletű jelzőkre is.) Szerintem a dolog lényegéből fakadóan maga a felvetés értelmezhetetlen, se pró, se kontra, nagyjából ahhoz hasonlóan, amiért nullával nem lehet osztani.
Azt viszont kicsinyes dolognak tartom - már elnézést a nyers őszinteségért -, hogy egyfelől lehülyézéssel vádolsz meg, másfelől azért, mert egy Számodra nyilván kanonizáltnak tekintett véleménnyel nem értek egyet, gúnyolódni kezdesz, majd rám kened a gúnyolódást azzal, hogy Fülesnek nevezel.
A 3715. hozzászólásodban. Nagyon decensen, ezt nem vitatom.
"Jeleztem, hogy valamiben nem értek egyet, mire Te gúnyolodni kezdtél. Vagy Számodra az ellenvélemény lehülyézést jelent? Ne haragudj, nem tudtam."
És ez nem gúnyolódás?
"A szabadkőművesség szerintem nem deista ..."
Ez így már igaz. Viszont deista hatások érték.
De az 1717-es Angliában és az USA megalapításakor számos neves szabadkőműves személyiség deista nézeteket vallott és ez is rányomta bélyegét a szabadkőművesség akkori működésére.
"Az andersoni alkotmányban sem találom nyomát a deizmusnak."
Hát persze, hiszen amikor lehetősüg lett volna rá, nem vették be!
Lásd a következőket:
Az Anderson féle alkotmány (1723):
"A Mason is obliged by his Tenure, to obey the moral law; and if he rightly understands the Art, he will never be a stupid Atheist nor an irreligious Libertine. "
Az 1738-as átalakított alkotmány:
"A Mason is obliged by his tenure to observe the moral law as a true Noachide; and if he rightly understands the Craft, he will never be a stupid Atheist nor an irreligious Libertine,..."
Az ősiek alkotmánya, Dermott (1754):
"So that no one who rightly understands the Art, can possibly tread in the irreligious Paths of the unhappy Libertine, or be induced to follow the arrogant Professors of Atheism or Deism; ..."
Az egyesülés (1813) utáni alkotmány vonatkozó része:
"A Mason is obliged, by his tenure, to obey the moral law; and if he rightly understand the art he will never be a stupid atheist nor an irreligious libertine. "
Tehát a deizmus tiltása csak az ősiek alkotmányában szerepelt, s az UGLE alkotmányába - amikor a két alkotmány szintéziseként hoztak létre egy újat - nem került be. Ez azért jelent valamit.
Egy "szimbolikus" válasz: mi nem tartjuk számon...
Ha ismerős egy szakállas vicc poénjából, akkor ne csodálkozz! S ez még akkor is így van, ha nálunk "venémes" páholyok vannak. Ahogy lentebb is íródott: ha baráti kapcsolat is szövődik, akkor esetleg kiderül.
A francia rítusban működő magyarországi páholyok közül az egyik megköveteli a Világegyetem Nagy Építőmesterének tiszteletét (ami valamilyen hit megkövetelésének felel meg), a másik nem.
Én ez utóbbi páholynak, a budapesti Humanitásnak vagyok tagja, így csak arról tudok nyilatkozni. Mi sohasem kérdezünk ilyet egymástól, úgyhogy csak azokról tudom ezt, akik személyes barátaim, így szabadkőművességtől függetlenül is beszélgetek velük ilyesmiről. Ebben a körben vannak olyanok, akiket keresztségük alapján valamilyen keresztény felekezet magához sorol, de nem tudok közülük olyanról, aki valamilyen kollektív formában gyakorolná vallását. Ezzel szemben gyanítom, hogy páholyomban van vallását gyakorló katolikus, református, evangélikus, zsidó és buddhista is.
A vallásgyakorlás eme "hiánya" nem feltétlenül a szabadkőművességgel függ össze, inkább a páholy társadalmi-szociológiai összetételével, úgyhogy a következőkben hadd hívjam segítségül a statisztikát: A "valamilyen egyház tanítása szerint vallásos" személyek hazánkban főleg az idősek, falvakban lakók, alacsonyabban iskolázottak és nők. (Ez persze nem jelenti azt, hogy a templomba járók között ne lenne nagyon sok fiatal, diplomás, budapesti férfi, csak azt, hogy ezek a csoportok alulreprezentáltak a templomba nem járó kontrollcsoporthoz képest) Páholyom tagjai viszon zömmel többdiplomás, budapesti, magyar felnőtt átlagnál fiatalabb férfiak, ezért ezekhez, és nem a társadalom egészéhez kell hasonlítani őket.
Tovább árnyalja a képet, hogy a templomjáró népesség sem feltétlenül azért jár templomba, mert vallásgyakorlásához keres szakirányú segítséget, nagyon sokan inkább azért, mert a hozzájuk hasonlóan gondolkodók közösségét keresik, azokét, akikkel jobban érzik magukat, akikben saját morális elképzelésük alapján jobban bízhatnak, mint a társadalom oda nem tartozó, más tagjaiban általában.
Ezt pedig a szabadkőművesség legalább annyira képes biztosítani. Ebből a kérdésfeltevés szempontjából az következik, hogy aki elsősorban nem vallásgyakorlási célból, hanem a közösségért menne templomba, de azt szabadkőművesként már megtalálta, az nem fog templomba járni.
Ehhez hozzávehetjük, hogy ha a templomba járókat a társadalom többi tagjánál jobban zavarja, hogy más vallásúakkal, más világnézetűekkel kell eszmét cserélniük, akkor emiatt a szabadkőművesség is kevésbé vonzó számukra.
Mindezek összefoglalásaképpen valószínűsíteni lehet, hogy a világnézeti kérdéseket teljesen az egyén körébe utaló páholyokban a vallásukat közösségi szinten gyakorló, templomba járók valószínűleg erősen alul vannak reprezentálva társadalmi reprezentációjukhoz képest, ami pedig a statisztika szerint 15%-alatti.
A kérdésfelvetés annyiból szorul pontosításra, hogy ez nem a ritus függvénye, hanem inkább annak, hogy az adott páholy melyik nagy szabadkőműves családba tartozik. A szimbolikusok az "angolszászok" (röviden angolok), a többiek a "latinok", akik közöt vannak venémes és nem venémes páholyok. A rítus ettől majdnem teljesen független, csak korrelál a a hovatartozással. A nem venémes páholyok nagyon nagy többsége valóban francia ritusbn dolgozik, de van köztük skót ritusú is (itthon nem, csak külföldön). Skót páholyok zöme pedig venémes (itthon mind). A szimbolikusok mind venémesek, őközöttük nincs farncia ritusú páholy, de saját jánosrendi rítusuk tudommalinkább a franciára hasonlít, mint a skótra. Csak hogy ne legyen egyszerű áttekinten. :D
üdv mindenkinek. azt hiszem, pont jól passzol ide az én kérdésem, amire vonatkozóan nyilván a bennfentesek válaszaira számítok. érdekelne, hogy milyen arányban vannak a mai magyar szabadkőművesek között olyanok, akik valamilyen keresztény felekezethez tartoznak, és - hogy is fejezzem ki magam - többé-kevésbé "tartják a vallásukat" (eljárnak a saját felekezetük templomába, élnek a saját felekezetük szentségeivel stb.). érdekelne egy "szimbolikus" és egy "francia" válasza is. köszönettel, aronbaro
Már ne haragudj, de hol hülyéztem le bárkit is? Jeleztem, hogy valamiben nem értek egyet, mire Te gúnyolodni kezdtél. Vagy Számodra az ellenvélemény lehülyézést jelent? Ne haragudj, nem tudtam.
A véleményemet tartom. A szabadkőművesség szerintem nem deista, és a liberális címkét se aggatnám rá kritikátlanul. Az andersoni alkotmányban sem találom nyomát a deizmusnak.
"Ez mid szép és igaz..." Köszönöm szépen Péter Róbert nevében is.
"... (eltekintve a gúnyos megjegyzésektől), ..." Nézd, ahogy te eljátszhatod itt Fülest a Micimackóból, úgy én is megengedhetek magamnak némi szarkazmust...
"de ezzel mit akarsz mondani?"
Azt, amit írtam.
A angol szabadkőművesség 1738 óta megjelent írásos dokumentumaiból egyfajta - nem dogmatizált - deizmus olvasható ki. Ennek ugyan ellentmond az 1929-es Basic Principles, de az Alkotmány nincsen hatályon kívül helyezve, tehát nyugodtan lehet arra is hivatkozni. S habár te a mintegy 80 éve megjelent Basic Principles-t tekinted e tekintetben mérvadónak, azért a szabadkőművesség kutatói nem hagyhatják figyelmen kívül a több mint 270 éve érvényben lévő szabadkőműves alkotmány szövegét sem.
Természetesen térben és időben különbözőképpen nyilvánul meg a szabadkőművesség e tekintetben, s ha megkérdezed valamelyik páholytársadat, az se fog száz százalékig egyetérteni veled ebben a kérdésben.
Éppen ezért volt visszatetsző, ahogy lehülyézted (finoman) annak a cikknek a szerzőjét, amelyik egyébként átlagon felüli empátiával és tájékozottsággal foglalkozott a szabadkőművességgel.
A 18-19. századi liberalizmus sok mindenben más volt, mint amit manapság liberalizmusként emlegetnek. (Ez megint csak nem szitokszó.)
"Még ezt sem várja el minden páholy."
Reguláris rendszerben igen.
Nem rémlik egyébként, hogy külföldi szerzőktől olvastam volna ezt a deista megjelölést a szabadkőművességgel összefüggésben. Most hirtelenjében Piatigorsky könyvének indexét néztem csak meg, abban nem találtam. Nyilván voltak és vannak deista állásponton lévők a szabadkőművességben. Nyilván olvasmányélményekből, ex cathedra is sok mindent ki lehet jelenteni. Én tapasztalati úton úgy gondolom, hogy a szabadkőművességre en bloc nem lehet azt mondani, hogy deista lenne.
"Lehet, hogy vannak olyanok is, akik alulinformáltságukból fakadóan alkotnak néked nem tetsző véleményt a szabadkőművességről, de - örömmel látom, hogy legalább ezt beláttad - olyanok is előfordulnak, akik tájékozottan teszik ezt."
" deizmus egy fajta (nem egyfajta) Isten-kép. Én nem húznám rá en bloc egy olyan szervezetre, amely nem firtatja tagjainak Isten-képét "
Én sem így értettem. Én is tisztában vagyok vele, hogy a deizmus egy világnézeti, a liberalizmus egy társadlomfiloófiai dogmarendszer, a szabadkőművesség pedig nem hirdet dogmákat, legalábbis kötelező dogmarendszere, amit tagjaitól elvárna, olyan nincs.
Az átfedésekre gondoltam. Arra, hogy a szabadkőművesek jó része már akkor deista vagy panteist volt, amikor a társadalom szinte teljes egészének ezektől meglehetősen eltérő, homogén istenképe volt, a panteista és deista nézetek pedig nem számítottak szalonképesnek, volt, ahol üldözték is őket. Ugyanez igaz a liberalizmusra. A szabadkőművesek jó része liberális volt, amikor a liberalizmus Európa nagy részén üldözendő, rebellis politikai eszmének számított. Vagy ha az a "jó rész" nem is volt többség, ezen nézetek képviselői szabadon kifejthették állásponjukat a páholyukon belül, míg erre a profán világban nem volt lehetőségük. A páholymunka titkának profánok előőti megőrzése is praktikusan ezt a célt szolgálja. Hiszen aki a testvériségen kívüli, az magában hordozza az árulás veszélyét.
Egyszóval a kőművességre természetesen nem lehet ráhúzni en block valamely dogmát, de azt tudomásul kell venni, hogy ezen dogmák egyenjogúvá válásához, elterjedéséhez nagyban hozzájárult a kőművesség, és nem utolsó sorban azért, mert az ilyen nézeteket valló személyek gyűjtőhelyéül szolgált.
"nem firtatja tagjainak Isten-képét (csak elvárja, hogy valamilyen legyen)"
Attól tartok, hogy elfelejtkezel két fontos dologról: a térről és az időről.
Akármennyire is szeretnéd egységesnek és változatlannak látni az angolszász orientájú szabadkőművességet, ez az elképzelés azonnal megdől, ha körülnézel a világban és visszatekintesz a történelemben. Vessed csak össze az angol, a svéd és a dél-európai Jánosrendi szabadkőművességet és határozott különbségeket fogsz találni. Ugyanez érvényes az időbeli visszatekintésnél is.
Péter Róbert az angol szabadkőművesség ideológiai változásait elemzi a régebbi kéziratoktól az Alkotmány 1938-as kiadásáig:
'A Régi kötelességek kéziratok majdnem kivétel nélkül egyértelműen keresztény vonásokat tükröznek. Példaként említhetjük a második legősibb ilyen dokumentumot, a Cooke-kéziratot, amely azt kívánja a kőművestől, hogy „mindenekelőtt szeresse Istent és a szent egyházat és minden szentet". A XVI. század végére módosították ezt a kötelességet: kibővítették az első részét, s eltörölték a szentekre való utalást. A Grand Lodge No. 1. című kézirat (1583) első törvénye már a következőképpen fogalmaz: „Legyél hű Istenhez és a Szent Egyházhoz, és tudatosan ne hibázz, sem pediglen ne kövess el eretnekséget, de légy elővigyázatos és bölcs minden dologban." Arról nincs tudomásunk, hogy ebben a formában mikor használták először a törvényt, de valószínű, hogy jóval a kézirat datálása előtt készülhetett. A szentek elhagyása feltehetőleg szándékos volt, s a reformáció hatásának tudható be. A Regius kivételével az összes Régi kötelességek kézirat a Szentháromsághoz szóló invokációval kezdődik. A Grand Lodge No. 1. bevezető invokációjának szavai szintén 1583-nál sokkal régebbi keletkezésre utalnak. Száznegyven évvel később az andersoni alkotmány első törvényéből nemcsak a szentek említése, hanem a Szentháromsághoz szóló invokáció is eltűnt
...
"A régi időkben a keresztény kőmívesek arra voltak kötelezve, hogy alkalmazkodjanak azon ország keresztény szokásaihoz, amelyen át utaztak vagy dolgoztak. Mivel a kőmívesség alapjai minden nemzetben, mi több, különböző vallásokban megtalálhatók, ezért most arra kötelezzük őket, hogy ragaszkodjanak azon valláshoz, amelyben minden ember egyetért." Ez egyértelmű újítás az eredeti változathoz képest.
...
1815-ben az alkotmányt is átírták. A szabadkőművesség mesés, legendás történetét - amely akkor már régen tekintélyét vesztette - kihagyták belőle. A legnagyobb jelentőségű változást azonban ismét az Istenről és vallásról szóló első törvényben hajtották végre, amelyet így fogalmaztak át: „Bármi is legyen egy ember vallása vagy imádati módja, nem lesz kizárva a rendből, ha hisz menny és föld dicsőséges építőmesterében, és gyakorolja az erkölcs szent kötelességeit." '
Tehát itt egy történelmi fejlődést (vagy visszafejlődést - ki-ki a magáét) láthatunk, amelybe aztán utóbb beleszólt az 1929-es Basic Principles is. (Érdekekes lenne azon is elmélkedni, hogy miért nem az Alkotmányban hajtották végre ezeket a változtatásokat, amellyel így ezek az Elvek inkonzisztenziában állnak...)
De ez már nem volt Péter Róbert tanulmányának a tárgya, ahogy az sem, hogy a jövőben milyen változásokra kerülhet még sor ebben a tekintetben. Botor az, aki szerint a jelenkor állapota az utolsó fázisa akár az egyetemes történelemnek, akár a szabadkőművesség történelmének és ideológiai változásainak.
A deizmus esszenciája röviden, hogy Isten megteremtette és magára hagyta a világot, általában véve pedig tagadja a kinyilatkoztatást. Ezzel szemben az Angol Egyesült Nagypáholy által kibocsátott 1929-es Basic Principles kinyilatkoztatásról ír ("That a belief in the GAOTU and His revealed will shall be an essential qualification for membership"). Egyrészt. Másrészt vannak olyan szabadkőművesek, akik olyan vallást követnek, amely nagyon is aktív Isten-képet tartalmaz, azaz szó nincs benne "a világ magára hagyásáról". Ők is deisták lennének a vallásuk és hitük ellenére? Ha pedig vannak kivételek, akkor miért kellene az egész kőművességet a deizmussal egy nevezőre hozni?
Nincs módom Péter Róbert tanulmányának teljes szövegét beidézni, de sokatmondónak tartom a summázatát:
"Az 1723. évi alkotmány az ész korának toleráns közszellemét tükrözve, a deizmus és a természetes vallás filozófiáival átitatva tüntette el szinte teljes egészében a kereszténységre utaló nyomokat egy előzőleg keresztény testvériség törvényeiből. Az 1738. évi alkotmányban említett „legősibb katolikus vallás", „Noé három nagy törvénye" és „a vallás, amelyben minden ember egyetért" kifejezések a természetes vallás filozófiáját hivatottak leírni. Az erkölcsről, Istenről és a vallásról hirdetett nézeteikben a szabadkőművesek egyetértettek a deizmus filozófiájával."
Ezeket a megállapításokat a szabadkőművesség alapvető írásos forrásaira alapozott, következetesen végigvitt szövegelemzésekkel támasztja alá.
Lehet ezekkel az állításokkal nem egyetérteni, de akkor illene cáfolni Péter Róbert szövegkritikai munkáját.
"Megvallom, hogy azon órák, melyeket a páholyban töltök, nekem mindig a lelki megújulás órái. Hogyha (...) e csendes hajlék küszöbén átlépek, sokszor édes borzadály, titkos ihlet lep meg, mi minden földi gondokat s fájdalmakat elnémít. Ott, ott egészen csak embernek érzem magamat és épülve buzdulva, javulva édes szent érzeményekkel keblem telve térek vissza családom kedves körébe, mely ilyenkor még kedvesebbnek tetszik. Így reám nézve minden páholygyűlés magasztos ünneppé válik."
Poszvék Gusztáv: A szabadkőművesség lényege s feladata különös tekintettel honi viszonyainkra (Seyring, Sopron 1877. 13.old.)
Vajon ma is hasonlóan gondolják a testvérek, vagy ez csak a 19.sz. sajátja?
"... ugye nem kell egyetértenem vele, bármennyire is tájékozott a szerző ..."
Persze, hogy nem.
Ahogy veled se kell egyetérteni, amikor félreértésről és félreinformáltságról beszélsz.
Lehet, hogy vannak olyanok is, akik alulinformáltságukból fakadóan alkotnak néked nem tetsző véleményt a szabadkőművességről, de - örömmel látom, hogy legalább ezt beláttad - olyanok is előfordulnak, akik tájékozottan teszik ezt.
A deizmus egy fajta (nem egyfajta) Isten-kép. Én nem húznám rá en bloc egy olyan szervezetre, amely nem firtatja tagjainak Isten-képét (csak elvárja, hogy valamilyen legyen), illetve és éppen ezért - valamint azért se, mert nem vallás - nincs kollektív Isten-képe.
"Bosszant, amikor a szabadkőművességgel kapcsolatban deizmust, liberalizmust, és egyáltalán, bármilyen izmust emlegetnek. Az ilyesmi mindig félreértésről és félreinformáltságról árulkodik."
Javaslom, hogy mielőtt a félreértést és félreinformáltságot magad gyakorolnád, olvassad el Péter Róbert: Szabadkőművesség és természetes vallás, Valóság, 1999. 9. sz. (18-35. old.) cikkét. Minden komolyabb könyvtárban megtalálható.
A szerző meglehetősen tájékozott és igen színvonalasan tárgyalja a deizmussal kapcsolatos kérdéseket.
Nekem, egy kívülállónak is korrektnek tűnik a cikk. Véleményem szerint ezek a szavak (deizmus, liberalizmus) ma sem szitokszavak. Ott van mellettük a cikkben az altruizmus, a tolerancia, mint jellemzőnek tartott vonás is. Még az is tetszik az írásban, hogy empátiával kezeli a témát.
Én se szitokszóként emlegetem őket, de szerintem a szabadkőművességet - legalábbis amelyiket én ismerem - egyik izmusba se lehet begyömöszölni, és egyik izmust sem tudnám jellemzőjeként vele társítani.
Bosszant vagy nem, a cikk korrekt. Gondolj arra, hogy ezeket a szavakat nem szitókszóként emlegette a társadalom nagy része egykor. Persze leginkább azért, mert akik szitokszóként emlegették volna, azok nem tudtak írni olvasni se és azt sem tudták, mi fán teremnek az izmusok. Mára gyökeresen megváltozott a helyzet.
Bosszant, amikor a szabadkőművességgel kapcsolatban deizmust, liberalizmust, és egyáltalán, bármilyen izmust emlegetnek. Az ilyesmi mindig félreértésről és félreinformáltságról árulkodik.
