" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Előfordul, h. valamelyik növény nem úgy nő, ahogy az ember szeretné! Majd beindul. Lehet, h. még nem gyökeresedett be, lehet, h. valami pajor megrágta a gyökerét, lehet..... a fenetudjami, van ilyen, és kész! A szilvafával csak arra utaltam, h. nő az magától is, hétvégén is, éjjel is, csak hagyni kell, mert ha egy beteg növényt elkezdesz tápozni, hát biztosan megdöglik!
Egyik ismerősnek tavaly hoztam 3 kivit. Eddig szépek voltak, most az egyik lányt elrágta a macska úgy 20 centi magasan! :-))
Én is úgy csináltam, hogy mivel most rengeteg termővesszőm van, amin idén termés lesz, több olyan, csak néhány virágot tartalmazó, rövidebb ágat vágtam le, amivel annak a tövében erőteljes növekedést indukáltam, így ott idén jó nagy termővesszőket hoz, amin jövőre lesz termés.
Tehát próbáltam egyensúlyt tartani az idei termés és a jövő évi között.
Feláldoztam több olyan ágat, mint lett volna idén 5-10 db gyümölcs, azért, hogy jövőre annak a helyné jövő vesszőn legyen 30-50 db.
Így idén kevesebb lesz rajta mondjuk 100 db-al, de jövőre több lesz 300-al.
Ha pedig egyáltalán nem metszed akkor lesz a legtöbb termésed....
Nem értek a kivihez csak megpróbálok gondolkodni! A szőlőnél, ha egy évben nem metszed meg, rengeteg termésed lesz gyenge minőséggel. A következő évben viszont már kevesebb lesz a termés és a tőke felkopaszodik, stb.
A metszéssel a termés mennyiségét, minőségét és a termés szakaszosságát (alternanciát) is befolyásoljuk. Azonkívül a gyümölcstermő növény növekedését és kezelhetőségét is kézben tudjuk tartani...
Direkt kimentem, megszámoltam a kivimen a szálvesszőkön a rügyeket.
10 rügy alatt szinte nncs is, a szálvesszők nagyrésze 15-25 rügy között van.
Ha 5-10 rügyre visszavágom, tehát mondjuk 8-ra, akkor a termés 40 %-a lenne csak.
Ha meg begorombul a pógár, és visszametszi 5-re, akkor annyi sem.
Az 5-10 rügyre való visszametszés már nem rossz, ennél rosszabbakat is lehet olvasni, ez igaz.
De mi a fészkes fenének kell meghatározni, hogy hány rügyre metszük vissza???
Kijönnek a rügyek tavasszal, látom mennyi virág van rajtuk, hol helyezkednek el a virágok, és annak megfelelően lecsipkedem az elcsökevényesedett végüket.
Van olyan vessző is, amin csak 4 rügy van, de ezen 2 rügyön van 4-4 db virág.
Van olyan, amin 25 rügy van, de csak a 8. rügynél van az első virág.
Én február végén levágtam a múlt évi letermett vesszőket (persze módjával), aztán hagytam.
Majd amikor kijöttek a hajtások, lecsipkedtem a végüket.
Tehát volt, amikor 25 rügyes csapot hagytam.
De ha hozzá sem nyúlok, és nem vágom le a végét, nem metszem vissza semmilyen csapra, akkor is több termésem lesz, mintha 7 rügyre visszavágom.
De abban egyetértek, hogy pl. a sokak által szidalmazott Bálint gazda is egészen pontosan azt írja 20 évvel ezelőtt, hogy: "A bokor metszése a szőlőéhez hasonlóan történik. Egy-egy fiatal tövön 3-4 darab 5-10 rügyes csapot lehet hagyni, és ezek számát az idősebb, jó kondíciójú töveken fokozni lehet."
Nyilván ebben is lehet hibát találni, de szó sincs két rügyről.
Hidd el, nem keresek újat naponta, s nem akarok feleslegesen cidrizni, csak ha okot látok rá. Nyavalyogtam én a paw-paw-uk vagy a kákik miatt? Pedig azok se tökéletesek, de ott nem látok nagyobb gondolt, amit igen, azt meg tudom mi és mit tegyek vele, ha lehet. A minikivijeimről se írtam szinte semmit, pedig van pár fajta, de egyelőre köszönik szépen, jól vannak.
A Hayward-Tomourinál a növekedése miatt aggódtam egy ideig, mert az egyik lassan magasabb mint én, a másik meg kb 50 cm. Aztán jött ez a sárgulás, száradás, mást nem találtam, de azt se hiszem, hogy a tiétek ilyen. Csak ezért aggódom, mert nyilván nem jó, ha sárgul és elszárad. Na, mindegy, ha majd kezdenek potyogni a levelek, vagy valamiért összekapja magát, akkor jelentkezem ismét vele.
S amúgy meg nem is tudod, hogy milyen sokat nézegetem a szilvafáimat!:-)
De hol láttál te szilvát, a kivi környékén nincs is olyan!
De pl. itt egy másik kivi. Tudjátok hogy ez milyen fajta lehet. A kertészetben nem tudták, csak azt mondogatták, ez önporzós. 500 Ft-ért nem hagytam ott, elfér a többi minikivi mellett.
Ezeknél a fényképeknél nem hangsúlyoztad ki hogy,porzó vagy termö vesszőkröl van e szó?A kép alapján a vesszők erőteljessek ami azt jelenti hogy valószinüleg porzók.Őket pedig mindegy hogy, metszed(mislim ja)Puno pozdrava.
Asimina= Paw Paw választék: Sunflower,Overleese, Prima 4-5 evesek, 60-100 cm magasak, termeszetesen telre visszametszve 32 €-ert adom.
Asiminak 2-3 evesek, magassaguk 10-30 cm, altalam 20 € a kovetkezo fajtakbol: Prolific, Sweet Alice, Wells, Wilson, Ithaca, Davis, Rebeca Gold, Sunflower, Overleese, Prima 1216
Asiminak 5-6 evesek, 80-150 cm, Luigi alanyba oltva, vagyis ket fajta egy fan 40€, a kovetkezo fajtakbol: Prolific, Sweet Alice, Wells, Wilson, Ithaca, Davis, Rebeca gold, Sunflower, Overleese, Prima
Sztem a legfőbb jót akkor teszed vele, ha arra szorítkozol, h. szárazságban megöntözöd, és nem keresel rajta naponta vmi hibát, hanem hagyod a fenébe, mint pl. a sarokban álló szilvafát! Kb. ugyanannyi gondoskodást igényel!
a fügénél megállapítottuk, hogy a fajták többsége nem viseli el a (2 méteren mért) -15 fok alatti téli hőmérsékletet. A reális viszonyítás kedvéért májusban is 2 méter magasságban kellett volna mérni: valószínűleg nem, vagy alig volt 0 alatt. Nem túl rossz hely, de nem is túl jó.
A kiviszaporításban nálam zöldebb fülű nem létezik. Én a profi szaporítókra (mikroszaporítókra) hagyatkozom. Ezzel az esetleges betegség esetleges terjesztése is elkerülhető.
A mellettünk lévő konyhakert pedig arról tanúskodik, hogy térségünk 99 %-a mennyire szerencsésen úszta meg a májusi fagyos napokat (éjszakákat). Emlékeztetőül, a kivikre vonatkozóan is: A TÉRSÉG ÁLLOMÁSAI TÉLEN -21 - -22 FOKOS, A "FAGYOS" MÁJUSI ÉJSZAKÁKON -1 - -2 FOKOS MINIMUMOKAT MÉRTEK!
Az első helyszínről a második felé tartva egy általunk nem "felügyelt" kivipárt pillantottam meg az egyik konyhakertben. Távolról úgy tűnt, mintha működne a "szájhagyomány", vagy a helyes példa "ellesése".
Amikor nem esős az idő, locsoljuk esővízzel.Értem, hogy nem adsz neki semmit, de a talajban lehet, hogy megvan ami kell, nálam meg lehet, hogy nincs.
A kopaszkiviknél láttam, hogy ha vízhiányos, akkor először is lekonyulnak a hajtások, a levelek, nem a sárgulással kezdődik. Itt sose konyult le a levél, nő is, azóta a Green light is szépen megindult, bízom a többiben is, de ez a sárgulás, száradás nem tetszik. De nem gondolnám, hogy a víz a kevés.
A kivihez ugyan nem értek, de 4-5 szemre való visszametszés a szőlőnél hosszúcsapnak számít. 6-8 szemnél félszálvesszőről beszélünk az ennél hosszabra metszett vesszőt nevezzük szálvesszőnek.
Tehát jó lehet az a megállapítás, hogy a kivit ugyanúgy kell metszeni, mint a szőlőt, ha szálvesszőről beszélünk!
Sokan viszont nem szálvesszőzik a szőlőt ezért az ilyen leírások alapján könnyen gondolhatják azt, hogy rövid vagy hosszúcsapra kell metszeni a kivit is.
A szőlő és a kivi egyaránt kúszónövény és a természetben a fákra felfutva hoz csak termést. A szőlő is jobban szereti a szálvesszős művelésmódokat, ha megfelelő környezeti feltételeket biztosítunk.....
Én személy szerint ellene vagyok a műtrágyának, minimum annyit árt, mint amennyit használ. Elfagyásra érzékeny növényeknél meg semmiképpen nem használnám, ui. a nitrogén erőteljes növekedésre ösztönzi, laza, vízzel teli szövetei lesznek, sokkol nagyobb az esélye, h. télen károsodik.
Szia, engem Nikita’s Gift és PAWPAW éredekelne, meg lehet tudni hogy mennyiért lehetne hozzájutni? Köszönöm
nino: kiwit azóta se tudtam szerezni, még csak nem is válaszolt a delikvens, majd jövőre rendelek valahonnan aztán ha nem terem akkor legalább tudom mi a baj :) Viszont úgy hallottam itt a szigeten is van kiwi, de még nem termett mert hogy csak kétéve ültették és 3dik évtől terem(?) HA terem... Itt elfagyott sok minden egy hete, még a frissen ültetett diófám is, az összes paradicsomom, a selyemakácom... Az őszibarack viszont sokkal vízigényesebb mint gondoltam....rogyásig teli volt virággal de egy se fakadt ki-vélhetően kevés vizet adtam neki...:(
