Zácsik ténylegesen nem újonc persze. De az utóbbi négy évben csak egy világversenyen vett részt (2017-ben) és azóta leírták őt, a szurkolók feltétlenül, a szakma valamelyest. Ez az EB lehetőség volt a visszatérésre, de éppen ezért mintha újrakezdte volna a válogatottat, és az EB előtt nem lehetett húzóemberként számításba venni. Az első öt meccsből négyen (két SWE + CRO és NED) nem is volt az. Utána szerencsére beindult.
A kettes védőkről végülis nem azt írtam h jól védekeztek hanem azt h odatették magukat. Azaz jól akartak védekezni de ez ritkán sikerült. Kettesben igazán jól Háfra védekezett és Lakatos Rita (amikor éppen fent volt).
A 20-as keretben eleve kevés jól védekező játékos került be, közülük Tomori és Tóvizi ráadásul erőnlétileg nem voltak olyan állapotban h huzamosabb ideig elvárható lett volna tőlük a jó védekezés.
Zácsik, mint újonc, ebben az összefüggésben nem értelmezhető.
Kettesben meg sajnos több gyenge teljesítmény is volt és Nadinenak is voltak meglepő üresjáratai védekezésben, többek között a horvátok ellen pont kritikus szituációban.
Ha már ez itt az EB 2020 topik, írtam egy rövidebb összefoglalót, tételesen felsorolva benne kudarcos szereplésünk okait:
Kézilabda EB 2020
A Női válogatottunk évek óta fiatalodik, idén már alig volt tapasztalt játékos a huszonegyes keretben. A belső posztokon négyen maradtak: Tomori Zsuzsa (gyenge erőnléti állapotban), Kovacsics Anikó (már egy éve közepes formában, meccseken inkább csak egy-egy félidőnyi jó játékkal), Zácsik Szandra (jól ismert mentális problémákkal) és Szekeres Klára (aki csak védekezésben használható és több éve már ott sem az igazi). Lövő-, irányító- és beállós posztokra tíz játékost neveztünk, közülük öten 22 évesek vagy fiatalabbak és Helembai is csak 23. A másik négy közül ketten ráadásul újoncnak mondhatók (Zácsik, Tóth Eszti), a hat fiatal közül ketten ugyancsak (Helembai, Kácsor) és LR is majdnem. Hosszabb válogatott múlttal olyan játékost aki nem fiatal és nem újonc, csak kettőt tudtunk pályára küldeni a tízből (Tomorit és Kovacsics Anikót). Ebből következett hogy húzójátékosunk sem nagyon volt, aki nehezebb helyzetekben hátára vette volna a csapatot és lőtte volna a gólokat.
B A felnőtt válogatott ebben az évben az EB előtt majdnem tizenegy hónapig egyetlen felkészülési mérkőzést nem játszott (végül aztán novemberben volt két ilyen meccsünk a svédekkel). Március után először szeptember végén edzett öt napot együtt a csapat, és az EB előtt volt még nagyjából nyolc nap a felkészülésre. Ez nagyon kevés, ennyi idő alatt sem a védekezést, sem a támadást nem lehetett összerakni.
C A felnőtt NBI-ben október elején bevezették a kötelező COVID-tesztelést, ezzel egy csapásra le is állt a bajnokság, a következő két hónapban összesen nyolc bajnokit sikerült megrendezni. Ráadásul a karantén szabályok miatt az NBI-es csapatok többször is tíznapos kényszerpihenőre kényszerültek, a válogatott keretből többen másfél-két hónapig egy bajnoki meccsen sem tudtak pályára lépni, így aztán meglehetős meccshiánnyal utaztunk ki Svédországba (és utána Dániába).
D Ezek a hosszú meccsszünetek a Fradit érintették talán a legkevésbé (a BL-ben többször is játszaniuk kellett), és a válogatott a Fradira épült, az egyik szövetségi kapitány éppen Elek Gábor, a Fradi edzője. Ez ellensúlyozhatta volna a COVID miatt kialakult áldatlan helyzet hatásait, de ebből nem lett semmi. A Fradi-játékosok az EB-n nem voltak összeszokottabbak és jobbak mint a többiek, úgy néz ki eleve gyenge formában érkeztek a válogatottba.
E Mindezt valamelyest helyre lehetett volna hozni egy energikus, a játékosokat erőteljesen motiváló edzői hozzáállással, amivel el tudtuk volna érni h mindenki magas hőfokon és a mi-most-azért-is-megmutatjuk hozzáállással kezdje a meccseket. De ennek éppen az ellenkezője történt.
Danyi Gábor és Elek Gábor október-novemberi interjúit olvasva egyértelműnek tűnt hogy az MKSz is, ők is legszívesebben kihagynák ezt az Európa-bajnokságot és azt remélik hogy az EHF előbb-utóbb úgyis arra kényszerül h lemondja az egészet. Nem kell nekünk ez az EB ez volt a ki nem mondott de a sorok között felfedezhető üzenete ezeknek az interjúknak. Amikor aztán kiderült hogy mégis lesz EB, az MKSz még csak nem is tűzött ki konkrét célt a válogatott elé, és a két szövetségi kapitány hozzáállása továbbra is maradt az h tét nélkül, felszabadultan játszunk majd meccseket, igazából a márciusi kvalifikációs torna a fontos. Ez persze a játékosok hozzáállását is befolyásolta, alaposan megzavarta őket, úgy tűnt vannak is elvárások meg nem is.
F A válogatottat szövetségi kapitány helyett egy háromfős bizottság irányította. Ez nem segítette a határozott, egyértelmű edzői instrukciók érvényre jutását, inkább arra törekedett mindenki h minél udvariasabb maradjon a játékosokkal is, egymással is. Meccs közben az időkéréseknél határozottabb hangot senki nem ütött meg, ment minden egyfajta csendes, udvarias, a játékosokat sehogy sem motiváló mederben.
G A húsz fős keret kiválasztásánál a szövetségi kapitányok több hibát is elkövettek. A három belső posztra (átlövők + irányítók) két játékost jutalomból vittek ki, nem nézve azt h konkrétan milyen haszna is lehet belőlük a válogatottnak ilyen rövid közös felkészülés után. (Tóth Esztert és Kácsor Grétát nem is nagyon lehetett aztán használni sok mindenre.) Jobblövőben a 21 éves és világversenyen eddig még nem bizonyított Klujber Katrinnak nem volt egyenértékű cseréje - Tomoriról egy meccs után kiderült hogy elöl nem megoldás - így ez a poszt egy szinte újonc játékos napi formáján múlt, és az sokszor nem volt jó. Elöl ezért négy játékosunk maradt csak, közülük is Lakatos Ritában a szakmai stáb hol bízott, hol nem (őt már a svédek elleni két felkészülési meccs közül is csak az egyikre nevezték). Rita aztán bizonyította hogy jó formában van, de az ő lecserélése/becserélése tovább bonyolította a helyzetet.
H Külön balszerencse volt az is h első meccsünkön a torna későbbi meglepetés csapatát, Horvátországot kaptuk. Őket akkor még senki nem tartotta sokra, később aztán meg sem álltak a legjobb négyig. Így utólag ez a kétgólos vereség nem tűnik olyan riasztónak, de a torna elején komoly hidegzuhanyként ért minket, ami gyengén felkészített és eleve önbizalom-hiányos csapatunknak nagyon nem hiányzott.
I A játékunkon végig érződött a felkészítés hiánya és az h ez a csapat még nem csapat. Támadásban a torna első hetében rendkívül sematikusan játszottunk, a keresztmozgásokat erőltettük, a beállókat szinte teljesen kihagytuk az akciókból, az irányítójátékunk kiszámíthatónak tűnt, irányítónk helyzeteket a védők mozgatásával nem tudott előkészíteni, ezért aztán betörésekből sem voltunk kapura veszélyesek. A középdöntőben aztán valamelyest változott a kép, az ellenfél kettes védőit is elkezdtük támadni, többször is jó ütemben játszottuk meg kontraoldalról a jobboldalon betörő játékosokat és beállóban is gólerősebbek lettünk (elsősorban Helembai Fanny-nak köszönhetően, aki most már többször tudott helyzetbe kerülni). Ötödik meccsünkön, Románia ellen kifejezetten ötletes megoldásokat is láttunk elöl, megérdemeltünk volna egy hasonló játékerejű csapatot az utolsó játéknapon, már csak önbizalom növelőnek is, de helyette Norvégia jött
A védekezésünket nem sikerült összerakni és itt nem is volt különösebb előrelépés az EB-n sem. Hármas védőink (Tomori, Tóvizi) végig gyengén védekeztek, az ellenfél beállósait ritkán tudtuk megakadályozni a góllövésben. Kettes védőink egyébként a szélső védők is, akik gyakran felsegítettek odatették magukat és igyekeztek, de az eredményes védekező játékhoz az ő esetükben is jóval több közös gyakorlásra és összeszokottságra lett volna szükség.
Karácsony már elmúlt. Persze te számolni sem tudsz - mint ez a "saját statodból" is kiderül, amikor próbálod megszámolni a játékosok jó és rossz akcióit, de nem megy - ezért nem meglepő h ezt nem tudod.
'Többen kritizálnak ezen a fórumon megoldási javaslat nélkül. Ez a fajta negatív mentalitás nem visz előre, és igazságtalan is a játékosokkal szemben. A magyar szurkolók tipikusan szélsőségekben gondolkodnak, vagy túl- vagy alulértékelnek. Egyesek pedig kifejezetten élvezik, ha szidhatnak.'
Ezt nevezhetjük egyfajta magyar átoknak is,mi hihetetlen mód tudunk lelkesedni őszintén és odaadóan tudunk szurkolni,de ez csak az első nehézségekig,és már át is estünk egy mély depressziós attitűdbe.....vitathatatlan hogy a válogatott utóbbi években mutatott teljesítménye túl sok örömre nem adott okot,de azzal sem lesz jobb ha csak kesergünk és mindenben a negatívumot hozzuk elő.
Azt hiszem hogy ez a keret nem rossz nem reménytelen és egyáltalán nem tehetségtelen,gondjai vannak komolyak de ezeket kifogja nőni....szerintem az idő nekik dolgozik,ez a most igen fiatal válogatott szépen összefog érni egy egységes és jó csapattá.....de ehhez mindenképpen kellene találnunk egy olyan edzőt aki érti is ezt a korosztályt friss és újító gondolatokat hoz a csapat életebe,és nem azt kell hallgatniuk egy egy időkérésnél hogy lőjük be a helyzeteket meg a veszprémet játsszuk meg a hamis kereszteket.....mert ezek nem segítenek ezek nem támpontok csak szólamok.
Azért tiéd a pálma: KARÁCSONYKOR, röviden, de azért mindenkibe belerúgsz. Még szerencse, hogy neked van jobb dolgod, ezért csak három nap kommentjeit futottad át, és csak röviden írtál. Ezt a rövidséget az újévben fokozhatnád is...
Húha....látom vannak néhányan, akiknek Karácsonykor sincs jobb dolguk minthogy ugyanazokat a paneleket beírják ide újra meg újra.
Most nagyjából átfutottam az utolsó három nap kommentjeit. Mit mondjak, előjöttek a szokásos, már ezerszer megcáfolt közhelyek, a saját kedvenc játékost egyoldalúan dicsérő, a riválisokat meg rosszindulatúan leminősítő írásművek. Illetve van néhány nyilvánvalóan védhetetlen kijelentés is: Háfra "közepes" játéka a 2018-as EB-n, Misi mint a legjobb irányítónk, Kovács Anna aki állítólag csak a Békéscsabának tud gólokat lőni, meg a fiatal játékosok akik két év alatt nem lettek felnőtt klasszisok és nem bizonyítottak egy rendkívül rosszul felkészített válogatottban, ezért most már nincs is remény....(az illető aki ezt háromnaponta beírja talán utánanézhetne annak hogy más országok hasonlóan fiatal játékosai hogyan is szerepeltek ezen az EB-n, csakhogy végre képbe kerüljön....).
Karácsony a szeretet ünnepe, de ahogy látom a kézis fórumokon a rosszindulat és a hülyeség nem egyhamar ér majd véget...
Potenciálról írt, nem arról, hogy ki milyen volt évekkel ezelőtt (én legalábbis így értelmeztem).
Klivinyi nem sokáig volt jó, sőt összesen egy jó világversenye volt emlékeim szerint, ez "peak" időszaknak elég sovány, bár nem zárom ki, hogy a szülés után még lesz egy jó visszatérése, ha a válla rendbe jön.
Kovács sem véletlen, hogy időről-időre eltűnik a válogatottból, majd újra felbukkan, valószínűleg egyik kapitány sem tartotta kihagyhatatlannak.
Kisfaludy-t miért Pásztorral versenyezteted? Pásztor nem játszott semmit (tavaly is csak a 13-16. helyért való helyosztókon), Kisfaludy pedig alapember volt.
Kovács Annát reaktiválnám egyelőre. A másik oldalon kezdetnek kipróbálnék egy olyan Zácsik 40 perc és Kácsor 20 perc féle dolgot így indulásképp és ha Zácsik a pályán van, akkor lehetne ő az egyik hármas védekezésben az épp pályán lévő beállóval, ahogy az edzőjénél Vovánál is az.
De Tóth Eszter is ott van, aki átlövőként és irányítóként is bevethető, örültem a beválogatásának, mondjuk így sok értelme nem volt, mert annak ellenére hogy ahol ő tud játszani voltak rossz teljesítmények, így sem kapott csak minimális játékidőt, nem tudtunk meg úgymond sokat arról, hogy mire lett volna képes...
Ne ferdíts! Nem azt írtam, hogy Tomi nem tehet a beállósgólokról, hanem azt, hogy nem csak ő tehet róluk. Egyébként szomorú, hogy a maga alatt teljesítő Tomit sem tudjuk nélkülözni, annyira nincs utód.
Nem hallgattam el semmit Kovacsicsról, te támadtad, és elzavarnád, én a védelmében írtam enyhítő körülményeket.
Arra mérget vehetsz, hogy 2018-ban Kovacsics volt a legjobb belső emberünk, részletes saját stattal tudom alátámasztani. Rajta kívül Nada, Lukács és a két kapus volt jó. Kovács és Háfra kb. egyformán közepesek. Amit Klujber még nem ért el, láthatta mindenki, csak a heteslövés és a szélre adott egyszerű passzok feljavították a statját.
Planéta védekezésének megítélése szubjektív, a statok nem sokat segítenek, viszonylag sok kiállítás, és gyakran megverték, szerintem max közepes volt. Támadásban alig kapott lehetőséget, akkor is gyenge volt. A lövőszázaléka a hetesek miatt tűnhet jónak, viszont a heteseknél ez a százalék max közepes. Összességében ő is max közepes volt.
Janurikot láttam elégszer, hogy leszűrjem, nagyobb a show-ja, mint a tudása, de mint mondtam, lehet második, ez reális.
Kácsornál van aki látta az elveszettséget és a kockázatot, van aki nem, ezen nem tudok segíteni. Áttörés bármikor jöhet, de nem biztos, hogy a legfontosabb meccsünket erre kellene áldozni.
Amúgy meg lehet itt sztárokat látni mindenhol, de a Debrecen Vámossal, Kováccsal, Arannyal, Bordás-Tóvizi beállópárossal és az eb-n is bizonyító Despotoviccsal kétszer bukott a törökök ellen, tavaly még ehhez a mélyrepülésben lévő THC is simán ütötte őket oda-vissza.
Vácról ne is beszéljünk, Lakatossal, Helembaival, Kácsorral, Kuczorával, Hámorival, jó szélsőkkel, klasszis kapussal, azt mire jutottak ehf kupában. Idén sikerült már annyira gyenge ellenfelet találniuk, hogy azon még ők is túljutottak.
És félreértés ne legyen, mindkét csapatnak nagyon szurkoltam, meg Vácnak is nagyon fogok idén, de látni kell, ha ezek a játékosok annyira jók lennének, akkor ez a szint nem lehetne nekik probléma.
Még jó, hogy nem volt technikai hibája hetesek közben. Alig játszott támadásban, mert egyrészt nem bírta erővel, másrészt amikor nagyon kellett volna akkor nem tudott segíteni elől.
Amúgy meg neked, mint stat mániásnak, 71%-kal lőtte a heteseket, az kb. egy átlag, szóval még azt sem mondhatod, hogy abban kiemelkedő lett volna (szemben Kovács Annával akkor vagy Klujber idén).
A hetesekkel meg lehet itt bűvészkedni, de nekem már tököm tele van, hogy egyébként mezőnyben gyengén vagy közepesen vagy éppen nem játszó játékosokat hetesekkel mentegetik.
Korábban én is őket válogattam volna be, de az korábban volt. Most annyiból már nagy előnyben vagyunk, hogy túl vagyunk a Rasmussen korszak meccsein, plusz az első Elek-Danyi tornán is. És most már ezek tudatában már másokat válogatnék be a következő meccsekre, mert elegem van bizonyos játékosok rossz meccs-jó meccs arányából és abból, hogy van olyan, akin még a lelkesedést se látni, ami bizony nincs benne a statban, de ránézésre látszik.
Az sincs benne a statban csak látom én is és sokan, hogy pl. Tomori mennyire lassú és körülményes támadásban. Az sincs a statban, de látom a meccsen a temérdek eladott labdán kívül Kovacsics és Háfra azon labdáit is, ami statisztikailag még épp nem lesz eladott labda, de mondjuk majd bokán dobják a szélsőt, aki valahogy össze tudja még kaparni, vagy amikor Mártonnak szó szerint a sarokból kell megmentenie a ziccer passzot, amit így már nem tud bevinni és hasonlók.
És az sincs a statban tudom, amikor ezen papíron húzóembereink kezében úgy dadog a labda sokszor, hogy az ember néha már azt gondolja, hogy valami cirkuszi előadás közepén van...
Ha valaki azt mondja, hogy Klivinyi, Pálos-Bognár, Kazai, Kovács Anna, Kisfaludy ötös jobb játékospotenciállal rendelkezik, mint a Zácsik, Lakatos, Márton, Klujber, Tóvízi az magát csapja be.
Sokan úgy gondolnak a 2018-as világversenyre, mint valami etalonra, de nüanszokon múlott, hogy egyáltalán a 7. helyen végeztünk. Ha Háfra lövése a kapufáról kifelé pattan, nem befelé, akkor nem kerültünk volna 8-ba, most nem beszélnénk olimpiai selejtezőről. Az egy javuló tendenciát mutató sorozat volt, de a végső cél nem a 7. hely, hanem egy stabil top6-os szereplés a világversenyeken. Ha valaki azt mondja, hogy Klivinyi, Pálos-Bognár, Kazai, Kovács Anna, Kisfaludy ötös jobb játékospotenciállal rendelkezik, mint a Zácsik, Lakatos, Márton, Klujber, Tóvízi az magát csapja be.
