abból a prekoncepcióból indulsz ki, mintha a magyarság csak az 1700-as évek végétől létezett volna
Erre a meghökkentő következtetésre miből jutottál? :))))
Én nem nevezem hamisításnak, amikor valami alulképzett szerencselovag kiizzad magából egy butus könyvet egy eszement elmélettel (lásd: Jézus a párthus herceg). Nem hamisítás az ilyesmi, hanem feltünési viszketegség, és persze üzlet, mindenekelőtt üzlet.
A titkos neve: ENIGMA volt, ami egy régi szamojéd sámán bérmaneve. Így még nehezebb volt rájönni ki, és mi ez : DDD ))
És pont ezért nem engedték bemutatni a frankfurti könyvvilágkiállításon hivatalos részről: a német követség részéről érkezett ilyen kérés, mert sérthetné a német nép érzékenységét (igaz, ők a náci időkben "újrafelfedezett" rúnaírással való hasonlóságra hivatkoztak, ami azért is marhaság, mert abból volt vagy tízféle, és igen kevéssé hasonlítottak a szkíta-stb alfabetre) Ha csak annyiban nem hogy egyik sem latin, görög, maja, vagy azeri, stb.
Először is kérném az illetékes moderátort: minősítse itt a rovaton, van-e alapja a személyeskedés vádjának, amivel olvtársam illetett. Az év olvasatom egy enyhe iróniával díszített korrekt válasz egy nem teljesen tárgyszerű bejegyzésre.
Másodszor:
Noha egyetlen érvre sem reagálsz érdemben, egyetlen kérdésre sem válaszolsz - ami a párbeszéd része kultúrkörökben - evvel szemben "topikrombolási" szintű összehordott betűhalmazt ömlesztesz ránk, melyből süt a hideg energia (indián barátaink, és a régi magyarok úgy mondták :hideg szája van), és mégis megpróbálok mégegyszer ezen utóbbi bejegyzésed néhány - enyhén szólva információhiányról tanúskodó - részletére (segítő szándékkal reagálni):
Az első bekezdésed önjelölt felvilágosító, tanító attitüdje engem a konkvisztátorok, hittérítők, inkvizitorok vallási buzgalmára emlékeztet. Azokat viszont küldték. Téged mi vezérel, attól eltekintve, hogy nem hívtunk ? Főleg ilyen "tébolytopikok"-ba.
Második bekezdés: Ha a Te fogalomvilágod a régi dolgok kutatása, megőrzése és továbbadása területen (mely egyébként a magyarok ősi dolga) megragadt Nemerév-nél (aki mint tudjuk elsősorban sci-fi író volt) és Dänikennél aki rengeteg addig ismeretlen dolgot talált a Földön, s azokat egy általa felállított elméletbe kapcsolta össze, akkor bizony sok mindennel meg kéne még ismerkedned, mielőtt a fenti és a környékbeli címekre felelősen írni akarsz.
Ha ellenben a "hívő közösségek" kifejezésedet nézem, felmerül, hogy összetéveszted véletlenül a helyet ahol most írsz a Val-Fil, vagy a Polidili valamelyik részterületével. Ez nem az !
Harmadik bekezdés:
az úgynevezett magyar rovásírással. Amikor kitalálták (1930 körül), volt
Ember ! Te ezt komolyan gondolod ? Már a fennmaradt és kézzelfogható bizonyítékoknak sem hiszel ? Vagy csak nem ismered ? Miért égeted magad ?
Negyedik bekezdés:
Ismét úgy összekevered a dolgokat, hogy látszik: nem tudod miről írsz ! Ha érdekel szívesen küldök Neked is egy pár könyvcímet, ahonnan tájékozódhatsz. Hidd el, úgy könnyebb ide írni.
Ötödik bekezdés: A normális, mint fogalom, olyan, mint a majom ketrece, nem tudni melyik a kívül, és melyik a belül. Egyébként idézd már be légy szíves: az egész Alternatív-on hol, és hányszor látod azt a szót, hogy Szíriusz ?
Hatodik és hetedik bekezdésed egyértelműen a témában való járatlanságodat, és mindennemű érzéketlenségedet tanúsítja. Egyúttal sérti más emberek érzékenységét (tudod ezen címszóval nem támogatták hazai hivatalos körök a rovásírás (Old Hungarian) bemutatását a frankfurti könyvvilágkiállításon), és mint ilyen akár törvénybeütköző is, ha úgy veszem.
Én továbbra sem haragszom rád, mint korábban írtam, mert nem tudod mit beszélsz. Ha meg tudod, akkor a Te problémád, Te fogsz elszámolni vele, - a saját lelkeddel - amikor eljön a sora. Én csak azért próbálok itt erőlködni, hogy hátha egy mustármagnyi megragad, s kihajt, mert annyival is szebb lesz a világ. Tudod ez a magyarok dolga, kötelessége: igyekezni szebbé, jobbá tenni a világot. Ha néhány könyvet majd elolvasol - aminek címét megküldöm ha kéred - Te magad is rájössz erre. Ha nem, hát nem.
Ugyanakkor azt is látni kell, hogy a dolgok nem egyik napról a másikra történtek és változtak ezzé a maivá.
A hazaszeretet és annak tartós érzése HAZA és az OTTHONság (HONság) érzése mélkül csak egy beteljesületlen VÁGY. Mindezek alapja egy KÖZÖSSÉGI TUDAT , mely a NYELV, a TÖRTÉNELMI HAGYATÉK , a KULTÚRA, NÉP és SZOKÁSAIK --- adott földrajzi keretek között kialakulva -- ( ha lassan változó szokásaik is : de azokat a maguk változásaként élik át !!) összességében alkotják. ( Idegen náció tagjaként aki mindezeket fölvállalja, az bizony magyarrá válik.)
A mai NEOLIBERALISTA szemlélet mindezek ellenébe megy.
Éppen ezekről a NEMZETTUDATról illetve annak hiányáról és ennek manifesztálódott betegségeiről van szó a KOPP MÁRIA és társai által végzett kutatási eredményeiben.
Vámbéry Ármin 20 nyelven beszélt, mindenki által elismert tudós volt. A török rokonság híve volt, amit mára már szinte mindenki elismer, hogy a valószinüsége csekély. Mégis megemlítik a nevét!
Vámbéry munkáit messze nem dolgozták föl. Jóval azután, hogy Budenz és Hunfalvyí elhunyt, Vámbéry egyértelműen kiállt az altaji kapcsolatok és a török nyelvi kapcsolatok mellett. Arról már egyáltalán nem ő tehet, ha az utókor hanyagolta. ( És nem csak őt...)
Ami az etnikai összetételeket illeti, méghozzá a HONFOGLALÁSt illetően, abban pedig éppenhogy még nagyobb a káosz, mint annakelőtte: ugyanis a legújabb álláspontok szerint a honfoglalói VEZETŐ RÉTEG TÖRÖK etnikumú volt. ( És ezt a nézetet osztja ma a Finnugorizmus is..) Márpedig ha ez így van, innentől megintcsak számos megválaszolatlan kérdés merül föl...
Bár tudom, hogy nem illik, de én is beleszólok a vitátokba 1 picit, már ha nem haragudtok meg érte.
Mint említettem kb.1 hónapot töltöttem a témával, és pont azért kezdtem el, mert utáltam hallgatni, h ki magyar-ki nem, csak azért,mert bizonyos dologban hisz- nem hisz. És a nagy vitázások közepette azt észre sem veszi senki (ti sem), hogy lassan megszününk lenni.
A mai gyerekeknek nem jelent semmit az, hogy mi magyarok vagyunk, még az 1848-as forradalomról sem tudnak semmit, nem hogy a régi mondáinkról,regéinkről. A csodaszarvast még csak hírből sem ismerik. Az irodalom órán még csak szóba sem kerül. Ezerszer fontosabb Shakespeare.
Szerintem ez az igazán felháborító! Nem pedig az, hogy kinek milyen (légből kapott vagy sem) elmélete van az eredetünkről, mert ők legalább egy kicsit foglalkoznak vele.
A mai kölyköknek fontosabb az, h a legújabb sztárjuk éppen milyen gatyát visel, mintsem elolvassanak 1 ( bármilyen) könyvet. És mint tudjuk, ők a jövőnk
Hol sírjaink domborulnak, Unokáink leborulnak, Es áldó imádság mellett Mondják el szent neveinket.
De lassan már nem lesz aki emlékszik magára a hazaszeretet érzésére!
A haza szeretet nem arról szól, hogy egymást gyűlöljük. A haza szeretete az összefogásra kéne, hogy ösztönözzön bennünket! 1ütt egymásért!
Vámbéry Ármin 20 nyelven beszélt, mindenki által elismert tudós volt. A török rokonság híve volt, amit mára már szinte mindenki elismer, hogy a valószinüsége csekély. Mégis megemlítik a nevét!
Még a románokat is megértem, mert büszkék az általuk állított eredetükre. Én még arra is emlékszem, h a rómaiak utódainak vallották magukat.
De emlékszem arra is milyen büszkén, dagadó melkassal énekeltünk a kisdobos nyakkendőnkben márc. 15-én a forradalmi dalokat( pedig nem vagyok olyan vén!!! 27 pontosan) és nem erőszakolták ránk,mi is éreztük, milyen büszkék vagyunk arra, hogy magyarnak születtünk. Mindegy hogy éppen milyen rendszer van.
Ma már ilyet nem látsz sehol!
És még egy fontos dolog!
Rájöhetnétek már arra, hogy a rendszerek egymást váltják, hol egyik, hol másik legyen szó németekről, oroszokról, fideszről, v mszpről
Vitázni lehet, sőt kell is, mert ezáltal leszünk jobbá,de nem egymás ellen harcolni!!!
Bár nem ismerlek titeket, ezért nem tudom melyikőtök az aki beszél 20 nyelven, történész,nyelvész, néprajzos, régész egyszemélyben.De ha mégis van ilyen, még akkor is ott áll az a mondás, hogy senki se tévedhetetlen!!!
nem volna jobb a békés kompromisszum?!
Az, hogy egymás nézetét, hitét tiszteletben tartjuk. Miért kell valakit meggyőzni saját igazunkról? Meséljünk neki róla, de ne erőszakoljuk rá a saját akaratunkat!
Egyébként még 1dolog:
- a nyelvrokonság NEM azonos a néprokonsággal!!!
Mindenkinek ajánlanám olvasásra:
ILLYÉS GYULA: KI A MAGYAR Magvető kiadó Bp. 1982
Innen idéznék is 1picit:
" mit szólt volna Petőfi Sándor, ha valaki kétségbe vonja magyarságát, sőt magyar származását csak azért, mert apját Petrovicsnak hívták."
" Hogy pedig egy nép milyen fajta, az szintén a szellemben, a nép szellemében mutatkozik meg"
Nálunk annyival jobb a helyzet, hogy a hivatalos tudomány ellenáll minden ilyen légbőlkapott, megalapozatlan ostobaságnak. Így nyugodt szívvel kijelenthetjük, hogy nem vagyunk a sumérek, a hunok, a maják, a maorik, a kanakák, az etruszkok, a parthusok rokonai, és még a fene tudja ki mindenkivel hozták össze a magyarságot az önjelölt konyhatudósok és lelkes bulvárlap-olvasók.
Nem tudunk jószerével semmit a magyarság ősvallásáról, mivel -- nem lévén őseinknek semmilyen írásbeliségük -- semmi nem maradt fent a nomád időkből. Ez egyébként természetes is, semelyik nomadizáló népnek nem maradt fent a terelgető-vándorló korszakából semmi írásos emlék. A magyar ősvallásról annyit zudunk, hogy volt, és annyit feltételezünk, hogy nagyjából valamilyen primitív, sámánisztikus szellemvallás lehetett. Ezt onnan lehet tudni, hogy a legtöbb civilizáció az adott (alacsony) fejledtségi fokon valamilyen hasonló szellemvallás hiedelemvilágával küzdött.
1.) Nálunk a hivatalos "tudomány" gyakorlatilag kizárólag a FINNUGOR NYELVÉSZETI alapokból vezette le a magyarság őstörténetét mindazok ellenére, hogy mindmáig tagadja ennek összemosását: így rögzült mindmáig a magyarság egy "szedett-vedett" "terelgető-vándorló-primitív" hordává. ÉS mint látszik, nálad is ugyanez a PREKONCEPCIÓ érvényesül annak ellenére is, hogy már László Gyula ( legalább 1975 ) óta tudjuk, hogy sokkal árnyaltabb a kép. De tekintettel arra, hogy amikor elindult az őstörténetkutatás, azt 99 %-ban kizárólag a NYELVÉSZET uralta, ekként az összes ma létező őstörténeti munka annak a gondolatmenetnek az ---- evolúciós --- leszármazottja, így minden olyan társtudományi kutatás ( régészet, antropológia, genetika, krónikák, hitvilág, stb.) messze kihagyásra került belőle, ( lásd akár a kórnikák idevonatkozó részeit fantáziának/mesének állítják be...) ami nem ezt az irányt támasztja alá. Ami pedig "hivatalos" szinten is valamiképpen ki szeretne "kacsintani" legalább a Kaukázus és Dél-Ázsia felé, arról a dogmatikusok rögtön leszedik a keresztvizet. ( Lásd akár PUSZTAY fokozatos elszigetelését ).
Ugyanakkor mindmáig nem sikerült fölmutatni azokat a munkákat, amelyek ugyanolyan mélységben kielemezték volna az egyéb irányú kapcsolatokat, gondolok itt VÁMBÉRY, STERN , SZENTKATOLNAI és a ma is méltatlanul kirekesztett többi kutató munkásságára és összegyűjtött , feldolgozatlan hagyatékára.
A Kiszely és Badinyi féle tévtanokat a félelem miatti rekompenzáció szülte. Ők és követeőik azt képzelik, hogy ha többezeréves múltat és "előkelő" ősöket hazudnak a népünknek, akkor attól a magyarság majd értékesebb lesz. Pedig nem ezen múlik az értékelésünk a világ előtt, sőt, ha nagyon erőltetnénk (román módra) a kamu eredetmítoszokat, az éppen lejáratná a magyarságot a világ szemében.
A valóságban nincsen semmi baj a történelmünkkel. Olyan, amilyen, de szégynekeznünk nem szabad miatta, még a dicstelen rablóhadjáratok miatt sem, amit kalandozásoknak nevez a hivatalos történelemírás. Más népek is követtek el ilyesmit, és nem szégyenkeznek miatta -- a dánok nem 40, de vagy 400 évig jártak rabolni, és büszkék a viking múltra, és a törökök se szégyenkeznek azért, amit a régi időkben tettek.
Amikor ilyeneket állítasz, gyakorlatilag megint abból a prekoncepcióból indulsz ki, mintha a magyarság csak az 1700-as évek végétől létezett volna, és sutba kell dobni minden azt megelőző TÖRTÉNELMI anyagot és hivatkozásokat, mert azok mindegyike puszta kitaláció és hamisítvány.
Ha csak számszerüleg néznénk is a dolgot, nem a magyar őstörténetnek kellene szégyenkeznie a sorozatos HAMISÍTÁSOK kapcsán, hanem éppen a nyugati kultúra őstörténetnek, amelyben a hamisítványok száma egyes korokban meghaladja a 60 %-ot..
Ami a kamu eredetmítoszokat illeti, bizony éppen a hivatalos "tudomány" teszi rosszul a dolgát, amikor KONCEPCIÓKAT állít be TÉNYKÉNT, és ennek DOGMATIKUS létével egyszerűen lesöpri nem csak az újabb TÉNYEKET, de a KÉNYES KÉRDÉSEKET is.
Engem inkább köszönet illetne áldozatos felvilágosító munkámért, amit ebben és a többi tébolytopicban (50000 éves...) folytatok, és nem pedig olyan gyatra személyeskedés, amiket összeírtál ismét nekem címezve. De mindegy, tudjuk, hogy ha valakinek nincsenek érvei, akkor elkezdi a vitapartnere kompetenciáját támadni, hátha úgy nem bukik akkorát.
Vagytok párezren, talán pár tízezren az országban, akik mindenfajta előképzettség nélkül, hobbi- illetve hitszinten hangoztatjátok az áltudományos nézeteket. Ezeket lelkiismeretlen emberek találták ki, és kizárólag a feltünés, végsősoron a pénzkeresés motiválta tettüket. Az internet előtti világban nehezebb dolguk volt, mert írtak egy könyvet (lásd Däniken vagy Nemere), és amennyit csak lehetett, eladtak belőle, de akik komolyanvették azt, amit ezek a szédelgők összeírtak, azok nem tudták egymást tovább hülyíteni. Az internet elterjedésével ez változott meg. Ma már egy-egy ilyen hívő közösség könnyen egymásratalál, újabbnál újabb módosításokat kreál az eredeti ostobasághoz, hogy a végén a kitalálója se ismer rá.
Ez történt például az úgynevezett magyar rovásírással. Amikor kitalálták (1930 körül), volt egy kis lárma körülötte, aztán ez elcsitult, és sokáig szó sem esett róla. Az internet kellett hozzá, hogy annyira elterjedjen, hogy üzletileg is érdemes legyen vele valakiknek foglalkozni. És lett is rögtön pár tucat könyv róla, és egy csomó tanfolyam országszerte... Ez az ilyen ostobaságok haszonélvezői számára hatalmas pénzeket, és hírnevet (persze kétes hírnevet) jelentenek.
De a rovásírás-humbug nem egyedülálló, sok egyéb butaság kapott lábra az utóbbi évtizedben, a szíriuszi eredettől a sumér-pártus-etruszk-hun-maja-magyar kontinuitás elméletekig.
Normálisan gondolkodó ember tisztában van azzal, hogy ez nálatok vallásos hit kérdése, és egy vallásos embert nem lehet észérvekkel kitéríteni a hitáéből, illetve lehet de legtöbbször annyira nehéz, hogy nem éri meg. Én se kezdem elmagyarázni, hogy közel és távol (mondjuk 50 fényéven belül) éppen a Sziriusz az a rendszer, amelynek egészen biztosan nincs, és nem is lehet lakható bolygója. Bármelyik másik relatíve közeli csillagnak lehetnek kisérői, akár lakhatóak is, de pont a szerencsétlen Sziriusz esetében ez teljességgel kizárt.
Ugyanennyire nyilvánvaló minden hitetlen számára, hogy a Honfoglalás előtti magyarság törzsközösségben élő, vándorló, terelgető, vadászó-fosztogató nomád nép volt. Nyáron Északon, télen valami kevésbé hidegebb téli szálláson éltek. Földműveléssel nem foglalkoztak, nem is tehették volna, mert a kertet nem vihették magukkal csordaterelgetés vagy téli szállásra vonulás közben.
Vallásuk biztosan volt, de az semmiben nem különbözött a hasonló fejlettségi fokon álló más törzsközösségben élő nomád népek hitvilágától, vagyis minden kétségen kizáróan egy sámánisztikus szellemvallás lehetett. Minden egyéb csak találgatás -- hiszen abból a korból a világon semmi nem maradt ránk, néhány arravetődött utazó beszámolóján túl. Azok viszont megerősíteni látszanak, amiket állítok...
Ez a hosszú publikációs lista mit bizonyít? Cáfolja szerinted -- netán terjedelme miatt? -- azt az állításomat, hogy Kiszely is hülyeségeket állít a hun-magyar rokonság forszírozásával?
KISZELY ISTVÁN (1993): Mégis Petőfi? A szibériai Petőfi-kutatás irodalma időrendi sorrendben. EXTRA Kiadó. Szekszárd. P. 335.
Engedd meg, hogy ezen meg röhögjek egy hangosat...
A 9. századi betelepülőket és az ősi urali sámánhitet 3000 év választja el. Ezalatt őseink a sztyeppén mindenféle, már mai szemmel is fejlett vallási irányzatokat ismertek meg. A sírokból keresztek és más vallási szimbólumok kerültek elő. A magyar nyelv (Lászó Gyula szavaival) egy komplett, saját vallási szókincset hozott magával a legősibb nyelvrétegekből. A honfoglaláskori sámánhit a fentiek következtében egy bizonyíthatatlan hipotézis.
A másik kedvencem egy táltos, aki a törvényi szigorítások után letett a gyógynövényekkel, kézrátéttel stb. való gyógyításról és inkább megalapította a táltos egyházat. Most a lelkével és imáival gyógyít. Persze pénzért el is végezheted a tanfolyamot!
Ha egyre gondolunk, akkor azért az egy kissé bonyolultabb történet. Másrészt ha elvégzel egy ilyen tanfolyamot, attól még nem leszel az, csupán arról lesz fogalmad, hogy miről beszélsz. Eredetileg a táltos a második fokozat volt a magyar "papi" hierarchiában, a magoc (latinosan mágus) alatt. Gondolj bele mennyi tanulás és gyakorlás kellhetett hozzá. (S ráadásul "csak" evvel foglalkozott, ma meg millió egyébbel is)
Nem nagyon szoktam emberekről közvetlen ismeret nélkül véleményt alkotni, de nekem azért ez igen gyanús!
A népi gyógyítók mögött több száz év tapasztalata (ált. a családon belül öröklődött a tudás)található, és hatásos is a gyógynövények "használata" jó néhány betegségben (persze nem a rákra +hasonlókra gondolok).
Viszont aki ilyen gyorsan "vált" és hirtelen táltos lesz,az már......
de még ezt is lehetségesnek tartom. Azt viszont már viszolyogva fogadom, h mindezt a tudását bizonyos pénzért át is adja.
Kérdés mit is ad át a nebulóknak?????
Táltossá válunk? - táltosnak születni kellet HA jól tudom.
Vagy az általa alapított egyház imáira stb. - már a térítést is meg kell fizetni???
HÁT.....
Nem tom mindenki döntse el maga!
Hozzá teszem ez az én saját véleményem. Ha ingyen tanítana azért benéznék egy ilyen tanfolyamra :) Persze csak a kíváncsiságom kielégítése végett :))
Ui.:levél alatt a rendes papírra gondoltál, v mailre?
Sajna már csak 4 napom van a határidőm lejártáig, a postának meg nem a gyorsaság a legfőbb jellemzője :))
Nem hittem, hogy ilyen gyorsan és ennyi választ kapok :))
A sámán elméletet (Dömötör Tekla könyvek), a magyarok istene elméleteket nagyjából ismerem,amit én konkrétan keresnék az a Téli napfordulónál (karácsonykor) felmerülő napisten, v. fénytisztelet?! a tűzzel kapcsolatos hit. Mithrásszal is hozták kapcsolatba, de nem találom, hogy hol olvastam, most meg már nem értem, hogy hogyan tudták egyáltalán összehozni a magyarokkal???
Igaz találtak magyarországon egy mithras barlangot de vmi akkor sem stimmmm
Amit én szeretnék,az a különböző elméletek egybegyűjtése a magyarok ősvallásáról, persze az UFOs részt kihagyva :)))
Ha még van türelmetek egy laikushoz, akkor örülnék a válaszoknak nagyon-nagyon!
Köszönöm nektek, hogy szánt(tat)ok rám 1 kis időt!
Érzem, hogy miért csinálod, de megpróbálok komolyan szólni Hozzád, hogy más idelátogatók értsék a történetet.
Nálunk annyival jobb a helyzet, hogy a hivatalos tudomány ellenáll minden ilyen légbőlkapott, megalapozatlan ostobaságnak. Így nyugodt szívvel kijelenthetjük, hogy nem vagyunk a sumérek, a hunok, a maják, a maorik, a kanakák, az etruszkok, a parthusok rokonai, és még a fene tudja ki mindenkivel hozták össze a magyarságot az önjelölt konyhatudósok és lelkes bulvárlap-olvasók.
Nálatok mi a helyzet, azt látom: írod
Nálunk az a helyzet, hogy annak ellenére, hogy a hivatalos tudomány etcetera..., annak ellenére egyre több embert érdekel az igazság, melyet a XIX.sz. kb közepe óta próbálnak elrejteni sőt - hitéletileg, szellemileg - már a XI.sz.-ban elkezdték. De ez nem megy ! Képzeld el, hogy Tőled független, más nemzetiségű, és tudománnyal foglalkozó emberek is olyanokat írtak, írnak, mondanak, (és kiállnak mellette), melyek bizony alátámasztják úgy a magyar hagyományok, mind az ezen területtel komolyan foglalkozó általad "önjelölt konyhatudósnak" aposztrofált művelt elmék leírásait, megállapításait, kutatásaik eredményeit. Ezek bizony az igazság kövei, mik így elő-, és elő jönnek. Kár a romboló igyekezetért, gőzért. Egyre légüresebb lesz a tér, hova fújod.( Tudod:...a kő marad)
Nem tudunk jószerével semmit a magyarság ősvallásáról, mivel -- nem lévén őseinknek semmilyen írásbeliségük
Az hogy Te nem tudsz semmit, az egy dolog : másokat kell megkérdezni, akik tudnak.
Hogy a Te őseidnek volt-e írásbelisége azt nem tudom- mert nem tudom ki vagy. Az enyémeknek volt: nézz csak át az 50.000 éves rovatba!
semmi nem maradt fent a nomád időkből
Ha számodra a nomád idők kifejezés esetleg az indiántörténetek világát jelenti: gyorsan felejts el. Többszázezer embernek nem lehet rohangálni a pusztában. Azoknak enni kell, az állatoknak télre - ismered az orosz telet ? - takarmány kell víz kell, az embereknek télen lakni kell, s nem lehet csak hússal élni, meg a gyűjtögetésből, vadászgatásból - ami a finnugrászok kedvenc kifejezése - sem lehet fenntartani. Az, hogy a hatalmas állatállományt hajtották legelőről legfelőre az nem napi életforma, s nem is az egész nép végezte: azt a pásztorok, gulyások, lovászok(csikósok etc.) végezték. A többiek letelepedve éltek huzamos időkig. Ha bővebben érdekel javasolhatok nálam sokkal tájékozottabb emberek könyveit.
nagyjából valamilyen primitív, sámánisztikus szellemvallás lehetett
...anyám mondta mindig, ha valami blőd dolgot mondtam: Ahogy azt Móricka elképzeli.
Én most azt mondom: ahogy azt a finnugrászok kitalálták, meg ahogy 1947 után ráerősítettek, azért hogy minél inkább kiöljék a népi emlékezetet. Egyébként, ha azon népek közül jöttünk volna, ahol még a mai napig is - elnagyoltan fogalmazva - a fenti a fő vonulat még úgy is lehetne. De nincs úgy. Sok-sok könyvet el lehetne még olvasni, hogy az igazat tudd ! Ez független attól a ténytől, hogy a sámánisztikus szellemvallást csak Te tekinted primitívnek. Hogy valami régi, meg egyszerű, és nem túlbonyolított, meg túlmisztifikált, attól az még nem primitív. Ez mást jelent. Az pedig, hogy ma mennyire hatékony céljaik elérése szempontjából a megmaradt módszerük, az más kérdés. Valószínűleg analóg a tibeti szerzetesek "meditációs macskájával".
még a dicstelen rablóhadjáratok miatt sem, amit kalandozásoknak nevez a hivatalos történelemírás
Korábban már írtam Veled kapcsolatban: bocsássuk meg amit írsz, mert nem tudod mit írsz. Ezt most megismétlem. A Te szégyened és bajod.
Kiszely és Badinyi féle tévtanokat a félelem miatti rekompenzáció szülte. Ők és követeőik azt képzelik, hogy
Fel tudnál kettőt-kettőt sorolni a tévtanaik könyvei közül, amiket Te olvastál ? Azután pedig - esetleg - tételesebben kiragadni egy-egy tévtant, neadjisten' még cáfolni is ?
Mert ha nem, akkor ismételten nem tudod, hogy mit írsz
Főleg az ősvallásról azon belűl, hogy vajon mit és hogyan ünnepelhettek eleink a mostani karácsonyi időszakban
Pont azt amit ma is, csak a saját hagyományaink szerint. Tehát a Szentlélek madarát, a naphoz emelkedő kerecsensólymot (ld.turul) - melyből a hébereknél galamb lett - ünnepelték. Ez konkréten, és szorosan Jézus alakjával, illetve az általa képviselt szellemi, lelki birodalom tiszteletével függött össze, csak éppen nem nyugat felé jött először, hanem kelt, majd észak, majd úgy nyugat. Csak néz a térképre, milyen kicsi is az a Közel-Kelet. Azidőben a pártus és a római birodalom ezen a részen is összeért. Ha igényled idézek Neked a kerecsen-karacsuny-karácsony azonosságra eredeti leírást.
A másik kedvencem egy táltos, aki a törvényi szigorítások után letett a gyógynövényekkel, kézrátéttel stb. való gyógyításról és inkább megalapította a táltos egyházat. Most a lelkével és imáival gyógyít. Persze pénzért el is végezheted a tanfolyamot!
Ha egyre gondolunk, akkor azért az egy kissé bonyolultabb történet. Másrészt ha elvégzel egy ilyen tanfolyamot, attól még nem leszel az, csupán arról lesz fogalmad, hogy miről beszélsz. Eredetileg a táltos a második fokozat volt a magyar "papi" hierarchiában, a magoc (latinosan mágus) alatt. Gondolj bele mennyi tanulás és gyakorlás kellhetett hozzá. (S ráadásul "csak" evvel foglalkozott, ma meg millió egyébbel is)
Ha ezekhez hozzá tudsz szólni, akkor érdemes továbbmenni...
Dr. Kiszely István
Publikációs jegyzék (részleges)
I. Tudományos munkák II. Ismeretterjesztő munkákból szedetek III. Néhány publikáció a Petőfi-témában
I. Tudományos munkák
KISZELY ISTVÁN (1966): A szentendrei langobard temető embertani vizsgálata. Anthropológiai Közlemények. X.1-3. Budapest. Pp. 57-89.
KISZELY ISTVÁN - HANKÓ ILDIKÓ (1967): A lencsepusztai kelta temető embertani feldolgozása. Anthropológiai Közlemények. XI. 3-4. Budapest. Pp. 187-198.
KISZELY, ISTVÁN - KATONA, FERENC (1968): Operationen im Gebiet des Foramen occipitalis magnum an ungarischen Schädeln aus dem 10. Jahrhundert. Südhoffs Archiv. LII. 3. Bern. Pp. 211-220.
KISZELY, ISTVÁN - DÁVID, PÉTER (1969) Absolute Antersbestimmung subfossiler Knochen auf derivatographischen Weg. Zeitschrift für Morphologie und Anthropologie. LX.3. Tübingen. Pp. 297-304.
KISZELY, ISTVÁN - KATONA, FERENC (1969) Operationen am Foramen occipitale megnum bei ungarischen Schädeln. Zeitschrift für Morphologie und Anthropologie. LX.No.3. Tübingen. Pp 289-296.
KISZELY, ISTVÁN - SCALGLIONI, ANTONIO (1969): Lo sviluppo antropologico del sepolcreto longobardo (barbaro) di Testone, Italia. Atti e Memorie dell'Accademia Toscana di Scienze e Lettere "La Columbaria". XXXIV. Firenze. Pp. 247-283.
KISZELY ISTVÁN (1969): Sírok, csontok, emberek. Embertan a régészetben. Egyetemi kézikönyv. Gondolat Könyvkiadó. Budapest. P. 430.
KISZELY, ISTVÁN (1969): Esame antropologico degli scheletri longobardi di Brescia. Natura Bresciana. V. No.6. Brescia. Pp. 125-153.
KISZELY, ISTVÁN (1969): Derivatographic Research of Subfossile Bones. Móra Ferenc Múzeum Évkönyve. I. No.2. Szeged. Pp. 217-224.
KISZELY, ISTVÁN (1969): Derivatographische Untersuchungen an subfossilen Knochenmaterial. Wissenschaftliche Zeitschrift der Humboldt-Universität zu Berlin. Math. Nat. Reihe. XVIII. Berlin. Pp. 981-987.
KISZELY, ISTVÁN (1969) Anthropological examination of a Nubian premature Infant. Archivio per l'antropologia e l'etnologia. IC. No. 1-2. Firenze. Pp. 79-84.
KISZELY, ISTVÁN (1969): Anthropologische Untersuchung der frühvölkerwanderungszeitlichen Skelettfunde mit Küntlich deformierten Schädeln von Letkés. Mitteilungen der Arch. Inst. der Ung. Akademie der Wissenschaften. II. Budapest. Pp. 103-117.
KISZELY, ISTVÁN (1970): Le caratteristiche antropologiche delle tombe longobarde di Fiesole, Italia. Atti e Memorie dell'Accademia Toscana di Scienze e Lettere "La Columbaria". XXXV. Firenze. Pp. 77-100.
KISZELY, ISTVÁN (1970): On the peculiar Custom of the Artificial Mutilation of the Foramen occipitale magnum. Acta Archaeologica Hungarica. XXII. Budapest. Pp. 301-321.
KISZELY, ISTVÁN (1970): On Hungarian Anthropology. Discussion and Criticism. Current Anthropology. XI. No.1. U.S.A. Pp. 61-62.
KISZELY, ISTVÁN (1970): Derivatograficseszkije ispitanija v sluzbe archeologij i antropologij. MOM Review. II. Budapest. Pp. 33-45.
KISZELY, ISTVÁN (1970): Short Antropological Characterization of the Langobard Graveyard in Kranj. Glasnik Antropoloskog Drustva Jugoslavije. VII. Novi Sad. Pp. 65-79.
KISZELY, ISTVÁN - MAXIA, CARLO (1970): Studio sui resti scheletrici delle tombe barbariche di Dolianova (Cagliari) del VII. secolo. Seminario della Facolta di Scienze della Universita di Cagliari. XL. Cagliari. Pp. 453-488.
KISZELY, ISTVÁN - MAXIA, CARLO (1970): Sulla mutilazione del Foramen occipitale megnum allo stato attuale delle conoscenze. Seminario delle facolta di Scienze della Universita di Cagliari. XL. Cagliari. Pp. 489-518.
KISZELY, ISTVÁN (1970): Breve descrizione antropologica della sepolture di eta barbarica trovate a Gussago/Brescia. Natura Bresciana. Annuario del Museo Civico di Storia Naturale di Brescia. VI. No. 7. Brescia. Pp. 113-135.
KISZELY, ISTVÁN (1971): Derivatographic Analyses in the Service of Archaeology and Anthropology. MOM Review. III. Budapest. Pp. 28-39.
KISZELY, ISTVÁN (1971): Esame antropologico dei resti scheletrici della necropoli longobarda di Castel Trosino. Atti e Memorie dell'Accademia Toscana di Scienze e Lettere "La Columbaria". XXXVI. Firenze. Pp. 113-161.
KISZELY, ISTVÁN (1971): Esame antropologico dei resti schelerici di eta tardo-romana rinvenuti a Vobarno/Brescia. Annali del Museo di Gavardo. IX. Brescia. Pp. 27-41.
KISZELY ISTVÁN - HANKÓ ILDIKÓ: Mesterségesen deformált koranépvándorláskori férfikoponya Tamási-Adorjánpusztáról. A Szekszárdi Balogh Ádám Múzeum Évkönyve. II. Szekszárd. Pp. 67-84.
KISZELY ISTVÁN (1972): Problems of Investigation of the Lombard Ethnic Group. In: Törő, Imre - Szabady, Egon - Nemeskéri, János - Eiben, Ottó ed.: Advances in the Biology of Human Population. Academic Press. Budapest. Pp. 479-487.
KISZELY, ISTVÁN - BAKAY, KORNÉL (1972): Neue Angaben zur Geschichte des Komitates Békés in der Landnahmezeit. Gräberfelder von Gerendás und Mezőkovácsháza. Mitteilungen des. Arch. Inst. der Ungarischen Akademie der Wissenschaften. III. Budapest. Pp. 103-123.
KISZELY, ISTVÁN (1972): Die deformierte Schädel im Grabfund von Kesztölc. Mitteilungen des Arch. Inst. der Ung. Akademie der Wissenschaften. III. Budapest. Pp. 123-127.
KISZELY, ISTVÁN (1972): Esame antropologico di uno scheletro d'eta barbarica reperito in Brescia. Natura Bresciana. Annuario del Museo Civico di Storia Naturale di Brescia. VIII. No.3. Brescia. Pp. 280-286.
KISZELY, ISTVÁN (1972): Studio antropologico dei resti scheletrici longobardi trovati a Cividale. Memorie Storiche Forogiuliesi. LII. Udine. Pp. 33-51.
KISZELY, ISTVÁN (1973): Derivatographic Examination of Subfossile und Fossile Bones. Current Anthropology. XIV. No.3. Washington. Pp. 280-286.
KISZELY, ISTVÁN (1973): Il volto dei Langobardi. Atti e Memorie dell'Accademia Toscana di Scienze e Lettere "La Columbaria". XXXVIII. Firenze. Pp. 63-79.
KISZELY István (1973): A letenyei VIII-IX. századi csontvázak antropológiai jellemzése. Folia Archaeologica. XXIV. Budapest. Pp. 153-158.
KISZELY ISTVÁN (1973): A fehérvári-uti avar kori temető rövid embertani jellemzése. Budapest Régiségei. XXXXII. Budapest. Pp. 89-98.
KISZELY ISTVÁN (1973): Torzított koponyájú sírlelet rekonstruált arca. Somogyi Múzeumok Közleményei. I. Kaposvár. Pp. 299-301.
KISZELY ISTVÁN - BAKAY KORNÉL (1973): Újabb adatok Békés megye honfoglaláskori történetéhez. A Békés Megyei Múzeumok Közleményei. II. Békéscsaba. Pp. 63-97.
KISZELY, ISTVÁN (1974): Rassengeschichte von Ungarn. In. Schwidetzky, Ilse ed.: Rassengeschichte der Menschheit. Bd. VI. Oldenburg Verlag. München-Wien. Pp. 1-49; Tafel I-VIII.
KISZELY ISTVÁN (1974) On the Possibilities and Methods of the Chemical Determination of Sex from Bones. OSSA. I. Stockholm. Pp. 61-62.
KISZELY, ISTVÁN - KORVÁTH-KELEMEN, MÁRTA (1974-1975): Anthropologische Untersuchung von Frühvölkerwanderungszeitlichen Gräbern aus Epöl. Mitt. des Arch. Inst. der Ungarischen Akademie der Wissenschaften. V. Budapest. Pp. 163-173; Tafel 56-57.
KISZELY, ISTVÁN (1975): Untersuchung der Menschenknochen der Urzeitlichen Siedlung des Gräberfeld von Altacker in Pári. Mitteilungen des Arch. Inst. der Ungarischen Akademie der Wissenschaften. IV. Budapest. Pp. 119-128.
KISZELY ISTVÁN (1976): Sírok, csontok, emberek. 2. átdolgozott és bővített kiadás. Gondolat Kiadó. Budapest. P. 466.
KISZELY, ISTVÁN (1976): Artificial Skull-Deformations in Europe of the Early Migration Period; as they had been valued previously and as they are considered today. Acta Congressus Internationalis XXIV. Historiae Artis Medicinae 25-31 Augusti 1974. Budapestini. Museum, Bibliotheca et Archivum Historiae Artis Medicinae de I. Ph. Semmelweis nominata. Budapest. Pp. 1309-1315.
KISZELY, ISTVÁN (1976): The Representation of the Langobard Man in the Light of the Anthropological Finds. Acta Facultatis Rerum Naturalium Universitatis Comenianae. Anthropologia. XXII. Bratislava. Pp. 123-125.
KISZELY, ISTVÁN (1976): Anthropologische Bearbeitung der prälangobardischen Gräber in Soponya. Mitteilung des Archaeologischen Instituts der Ungarischen Akademie der Wissenschaften. VI. Budapest. Pp. 125-131.
KISZELY, ISTVÁN (1978): The Origins of the Artificial Cranial Formation in Eurasia from the Sixth Millennium B.C. to the Seventh Century A.D. British Archaeological Reports. International Series (Supplementary). Vol. L. Oxford. P. 76; Fig. 1-41.
KISZELY ISTVÁN (1978) A somogyvári apátsági templom területén előkerült csontanyag embertani vizsgálata. Somogyi Múzeumok Közleményei. III. Kaposvár. Pp. 95-130.
KISZELY, ISTVÁN - SCHWIDETZKY, ILSE (1978): Der Mensch des neolithikums und der Stein-Kupferzeit in Ungarn. In: Schwidetzky, Ilse ed.: Die Anfänge des Neolithikums von Orient bis Nordeuropa. Böhlau Verlag. Köln-Wien. Pp. 120-128; Abb. 26-28.
KISZELY, ISTVÁN (1979): The anthropology of the Lombards. British Archaeological Series (BAR). International Series. LXI. Oxford. Vol. I-II. P. 622 and 670.
KISZELY ISTVÁN (1979): A Föld népei. I. Európa népei. Gondolat Könyvkiadó. Budapest. P. 735.
KISZELY, ISTVÁN (1980): The Anthropology of the Lombards. British Archaeological Series (BAR). International Series. LXI. Oxford. Vol. I-II. 2nd. Edition. P. 622 and 670.
KISZELY, ISTVÁN (1980): The Lombard (Langobard) Man in Space and Time. In: Schwidetzky, Ilse - Chiarelli, Brunetto - Necrasov, Olga ed.: Physical Anthropology of European Population. Mouton Publishers. The Hague - Paris - New York. Pp. 355-365.
KISZELY, ISTVÁN (1980): Kratka antropologiska karakterizacija grobiscse v Krajna. In: Vida, Stare: Kranj nekropola iz casa prezeljevanja ljudestev. Katalogii in Monografija. Izdat. Narodni Muzej v. Ljubljana. XVIII. Ljubljana. Pp. 33-37.
KISZELY, ISTVÁN (1981): On the True Face of the Longobards in Italy. Atti del Congresso "La Cultura in Italia fra Tardo Antico e Alto Medioevo) dal 12 al 16 November 1979. Roma. Parte VII. Archeologia e Storia dell'Arte. Roma. Pp. 888-892.
KISZELY, ISTVÁN (1982): What do Hungarians Look like? Hungarian Digest. 1982/2. Budapest. Pp. 90-92.
KISZELY, ISTVÁN - VADAY, ANDREA (1982): Sarmatische Gräber in Tiszakürt, Homokos. Mitteilungen des Archologischen Instituts der Ungarischen Akademie der Wissenschaften. X-XI. Budapest. Pp. 109-116; 375-380.
KISZELY, ISTVÁN (1982): Nhan Hoc trong Khao co Hoc. Khao Co Hoc. 1982/2. Hanoi. Pp. 61-77.
KISZELY, ISTVÁN (1982): Anthropologie de la population Hongroise. Revue de Hongrie. 1982/2. Budapest. Pp. 34-37.
KISZELY, ISTVÁN (1982):: From Prehistoric Times to Conquest of a Country. Hungarian Digest. 1982/2. Pp. 38-43.
KISZELY, ISTVÁN (1982-1983): An Anthropological Examination of Human Bones coming to light from the Territory of the Pilisszentkereszt Abbey. Mitteilungen des Archäologischen Instituts der Ungarischen Akademie der Wissenschaften. XII.XIII. Budapest. Pp. 227-241; Pt. 421-427.
KISZELY ISTVÁN (1983): Csopakon előkerült "lékelt" koponyájú csontvázleletek antropológiai feldolgozása. Anthropological Analysis of Skeletal Finds with Trephined Skull found at Csopak. A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei. XVI. Veszprém. Pp. 27-34.
KISZELY, ISTVÁN (1983): Contribution of Archeological Chemistry. Acta Archaeoloogica Academiae Scientiarum Hungaricae. XXXV. Budapest. Pp. 420-453.
KISZELY, ISTVÁN (1983): From Prehistoric Times to the Conquest of a Country (Hungary). Hungarian Past. XII. No. 1. Sydney. Pp. 1-9.
KISZELY ISTVÁN (1984): A Budalőrinc-i pálos kolostor Szent Keresztről elnevezett oldalkápolnájában talált csontvázak antropológiai vizsglata. Budapest Régiségei. XXVI. Budapest. Pp. 259-268.
KISZELY ISTVÁN (1984): A Föld népei II. Ázsia. Gondolat Könyvkiadó. Budapest. P. 745.
KISZELY ISTVÁN (1984-1985): A Kárpát-medencei magyarság embertani vizsgálata. Magyar Múlt. XIII. No.1. Sydney. Pp. 11-15.
KISZELY, ISTVÁN (1985): Viec dinh cu o Chau Dai Du'ong. The Peopling of Oceania and the Importance of the Protoaustronesian Minorities in Vietnam. Khao Co Hoc. No.2. Hanoi. Pp. 81-90.
KISZELY ISTVÁN - LŐNCZY BARNA (1985): Szegvár-Szőlőkalja X. századi temetője. Communicationes Archaeologicae Hungaricae. Budapest. Pp. 141-162.
KISZELY, ISTVÁN (1986): Om Österbottninggarnas antropologi. Studia Archaeologica Osterbotniensa. Organ för Österbottniska Forknings-sällskapet. r.f. Helsinki. Pp. 82-97.
KISZELY ISTVÁN (1986): A Föld népei III. Afrika. Gondolat Könyvkiadó. Budapest. P. 626.
KISZELY ISTVÁN (1986): Honnan jöttek a honfoglalók? Eredetkutatás biokémiai módszerekkel. Magyar Múlt. XIV. No. 1-2. Sydney. Pp. 75-78.
KISZELY ISTVÁN - SZŐKE BÉLA - VÁNDOR LÁSZLÓ (1987): Pusztaszentlászló Árpád-kori temetője. Fontes Archaeologica Hungariae. Akadémiai Könyvkiadó. Budapest. P. 188.
KISZELY ISTVÁN - HANKÓ ILDIKÓ (1987): "Testében él." A magyarok őshazája, ahogyan ma látjuk. Magyarság és Műveltség. Az INTART Társaság I. Szimpoziumának előadásai. Művelődéskutató Intézet és INTART Kiadása. Budapest. Pp. 16-31.
KISZELY, ISTVÁN (1987): Des Hongrois sur les traces des Huns. Bon sang ne saurat mentir. Nouvelliste (Suiss) 1987. 19. janv.
KISZELY ISTVÁN.(1987): A magyar korona funkcionális-morfológiai aspektusa. In: Magyarság és Műveltség. Az INTART Társaság I. Szimpoziumának előadásai. Művelődéskutató Intézet és INTART Kiadása. Budapest. Pp. 8-124.
KISZELY ISTVÁN (1988): A Hadtörténelmi Intézet és Múzeum udvarából előkerült csontok vizsgálata. Hadtörténelmi Közlemények. XXIV. No.1. Pp. 196-205.
KISZELY, ISTVÁN (1988): La Reine Adelhaide. In: Histoire de la Chapelle Royale Saint-Franbourg de Senlis. France. Senlis. P. 33.
KISZELY ISTVÁN (1988): Az aquincumi későrómai erőd közeléből származó csontvázak antropológiai összegzése. Comm. Arch. Hung. Budapest. Pp. 71-75.
KISZELY ISTVÁN (1989): Őstörténetünk. I. Magyarok. I. No.1. 1989. május. Babits Kiadó. Szekszárd. Pp. 11-40.
KISZELY ISTVÁN (1989): A magyarok őstörténete és a hunok. Magyarok. I. No.3. Babits Kiadó. Szekszárd. Pp. 11-35.
KISZELY ISTVÁN (1989): A magyarság embertanáról. Magyarok. I. No.7. 1989. november. Babits Kiadó. Szekszárd. Pp. 57-73.
KISZELY ISTVÁN (1989): A magyarok honfoglalásáról. Magyarok. I. No. 8. 1989. december. Babits Kiadó. Szekszárd. Pp. 125-139.
KISZELY ISTVÁN - CEY-BERT GYULA - CSANG REI (1989): A huszonnegyedik óra után. Magyar expedíció a jogurok között. Polyák Kiadó. Cleveland. P. 32.
KISZELY ISTVÁN (1989): Mi magyarul vagyunk emberek. In: Fejér Gyula szerk: Beszélgetések a magyarságtudatról itthon és a nagyvilágban. Hírnök Kiadó. Budapest. Pp. 75-82
KISZELY ISTVÁN (1990): Az erdélyi magyarság összetételéről és eredetéről. Magyarok. II. 1990. október. Babits Kiadó. Szekszárd. Pp. 14-20.
KISZELY, ISTVÁN (1990): Ecriture runique en Valais. Importance découverté et appel. Nouvelliste. 1990. 2. december. Sion.
KISZELY ISTVÁN - LÁCZAY ERVIN (1990): Az erdélyi blak vagy bulak (bulaq) nép török eredetéről. CÉH. Budapest. 1990. július-augusztus. Pp, 21-29.
KISZELY ISTVÁN - HANKÓ ILDIKÓ (1990): A nádori kripta. Babits Könyvkiadó. Szekszárd. P. 177.
KISZELY, ISTVÁN (1990): Language Atlas on the Pacific area. Acta Ethnographica Hungarica. Budapest. Pp. 464-466.
KISZELY ISTVÁN (1991): A magyarok őshazája (Ahogyan ma látjuk). A Második Nemzetközi Zürichi Magyar Történelmi Társaság 1988. évi kongresszusának előadásai. Zürich. Pp. 84-95.
KISZELY, ISTVÁN (1991): Rhapsodie provencale. Var Matris. P. 26.
KISZELY ISTVÁN (1991): Embervilág. A Föld benépesülése és mai lakói. Egyetemi jegyzet az ELTE Bölcsész Karán. I. Európa népei. P. 247; II. Ázsia népei. p. 286; III. Afrika népei. P. 289; IV. Amerika népei. P. 245; V. Ausztrália és Óceánia népei. P. 249.
KISZELY ISTVÁN (1991): Az erdélyi magyarság összetételéről és eredetéről. Magyar Múlt - Hungarian Past. XVIII. No. 41. Sydney. Pp. 1-24.
KISZELY ISTVÁN (1992): Honnan jöttünk? Elméletek a magyarok őshazájáról. Hatodik Síp Alapítvány. Új Mandátum Könyvkiadó. Budapest. P. 460.
KISZELY ISTVÁN (1992) az Encyclopaedia Hungarica I-IV. kötetében számos szócikk írója. Megjelent Calgary-ban (Canada).
KISZELY ISTVÁN (1992): Hogyan éltek őseink? Magyar kutatók Kelet-Turkesztánban. Magyar Múlt - Hungaraian Past. XIX. No. 42. Sydney. Pp. 18-30.
KISZELY ISTVÁN (1992): A budaszentlőrinci pálos kolostor területéről előkerült embercsontok. Budapest Régiségei. XXIX. Budapest. Pp. 167-179.
KISZELY ISTVÁN (1992): Földünk népei. I. Amerika népei. Új Mandátum Könyvkiadó. Budapest. P. 192.
KISZELY ISTVÁN (1993): Short anthropological description of the graveyard No. VI. and VII. In: Topál, Judit: Roman cemeteries of Aquincum, Pannonia. The Western Cemetery, Bécsi Road. I. Aquincum Nostrum Ed. Budapest. Pp. 283-319.
KISZELY ISTVÁN (1993): Vélemények a nagyszentmiklósi kincsleletkről. A CÉH. 1993/3. Budapest. Pp. 45-50.
KISZELY ISTVÁN (1993): The Anthropological Examination of the Frankish Graveyard of Chambly-Oise, Picardie. Amiens. P. 350.
KISZELY ISTVÁN (1993): The Anthropology of the Merovingian Population od the VI-VII. Centuries in Baron, Picardie. Amiens. P. 283.
KISZELY ISTVÁN (1993): Mégis Petőfi? A szibériai Petőfi-kutatás irodalma időrendi sorrendben. EXTRA Kiadó. Szekszárd. P. 335.
KISZELY ISTVÁN (1994): The Anthropological Examination of the Roman Grave-Yard of Bécsi út, Budapest. British Arhaeological Report. BAR. Oxford. P. 96.
KISZELY ISTVÁN (1996). A magyarság őstörténete. Mit adott a magyarság a világnak. I-II. Püski könyvkiadó. Budapest. P.862. II. kiadás 1997-ben, harmadik kiadás 1998-ban, negyedik kiadás 2000-ben.
KISZELY ISTVÁN (1996): Őstörténeti mozaikok. Somogy. Somogy Megye Közgyűlése és a Berzsenyi Dániel Irodalmi és Művészeti Társaság folyóirata. XXIV. évf. 2. szám. Főszerkesztő: Tüskés Tibor. Kaposvár. Pp. 150-154.
KISZELY ISTVÁN (1996): A svájci "Hun völgy". A Wallis tartományi Val d'Anniviers-i völgy. Magyarországi Unitárius Egyház. Budapest. P. 42.
KISZELY ISTVÁN (1996). A magyarság eredete a legújabb kutatások alapján. Ezerszáz éves értékekre építkezünk. Értékeink - Kérdéseink - Reményeink. Máriabesnyő. Albertfalvi Keresztény Társas Kör kiadása. Pp. 34-50.
KISZELY ISTVÁN (1998). A magyarság őstörténete. Egyetemi tankönyv. Budapest. P.100.
KISZELY ISTVÁN (1998): A Lagoa Santa-i koponyák leírása. In:? Bányai Mihály: Régészeti kutatásaim Brazíliában a Lagoa Santa vidékén (Minas Gerais állam). A szerző kiadása. Budapest. Pp. 65-97.
KISZELY ISTVÁN - HANKÓ ILDIKÓ (1998): A magyarok őshazája (The Craddle fo the Hungarians) Magyar Múlt - Hungarian Past. XXV. No. 1-2. Syney. Pp. 25-33.
KISZELY ISTVÁN - HANKÓ ILDIKÓ (1998): Esame fisico antropologico dei resti della testa di S. Elisabetta nelle Basilica S. Francesco alla Rocca, dei Fratri Minori Conventuali a Viterbo. Collectio Viterbiensis Conventus Basilicae S. Franciscani OFM. Conv. 2. Roma. P. 63.
KISZELY ISTVÁN (1999): Történelmi szerep, napi feladatok. Népfőiskolák a vidék polgárosodásáért. A Falu. A Magyar Vidékfejlesztők Folyóirata. 1999. ősz. Budapest. Pp. 9-15.
KISZELY ISTVÁN (1999): Előszó A magyarság őstörténete című munka 1999-ben megjelenő negyedik, átdolgozott kiadásához. Százak Tanácsa. Magyarok Világszövetsége. Trikolor Könyvkiadó. Budapest. Pp. 193-200.
KISZELY ISTVÁN (1999): A túlélők igaza. Vidéken Élni. A Százak Tanácsa Balatonbogláron. Balaton Akadémia. Könyvek. 42. sz. Balatonboglár. Pp. 13-16.
KISZELY ISTVÁN (1999): A magyarság eredete - ahogy ma látjuk. Fekete-Fehér. Pécs. Pp. 29-30.
KISZELY ISTVÁN (1999): Történelmi szerep, napi feladatok. Népfőiskolák a polgárosodásért. Magyar Nemzet. 1999. október 5. p. 13.
KISZELY ISTVÁN (2000). Népfőiskolák. Trianon Kalendárium. Magyar Olvasókönyv. Trianon Társaság. Budapest. Pp. 73-82.
KISZELY ISTVÁN (2000): Mikor Napóleon. Kiinduló pont. Híres emberek keze-írása érdi diákoknak. A Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola kiadványa a Millennium tiszteletére. Érd. Pp. 18-19.
KISZELY ISTVÁN (2000): A népfőiskolákról és a Hangya-Szövetkezetről. Százak Tanácsa. Magyarok Világszövetsége. Trikolor Könyvkiadó. Budapest. Pp. 209-216.
KISZELY ISTVÁN (2000): A magyarpk eredete és ősi kultúrája. Püski Könyvkiadó. Budapest. I. kötet Pp. 1-800; II. kötet Pp. 801-1497.
KISZELY ISTVÁN (2000): Meghalt Szibériában. Egy szomorú magyar szellemi kórkép. A szibériai Petőfi-kutatás eseményei és irodalma időrendi sorrendben. Magyar Ház Kiadó. Budapest. P. 654.
KISZELY ISTVÁN (2000): A magyarság őstörténetéről. In: Bobory Zoltán szerk. Fidelitate Mariae. Előadások 1994-1999. Szent István Művelődési Ház. Székesfehérvár. Pp. 39-47.
KISZELY ISTVÁN (2000). Előszó Hetényi György: A harmadik évezred felé című verseskötete. Magyar Téka. Erkel Sándor Könyvesház. Békéscsaba. Pp. 5-8.
KISZELY ISTVÁN (2001): A magyarság eredete és őstörténete. Egyetemi tankönyv és tanári segédkönyv. Magyar Ház Kiadó. Budapest. P. 320.
KISZELY ISTVÁN (2001): A magyar nép őstörténete. Egyetemi tankönyv és tanári segédkönyv. Magyar Ház Kiadó. Budapest. P. 294.
KISZELY ISTVÁN - HANKÓ ILDIKÓ (2002): Ozírisz birodalmában. Hogyan mumifikáltak az ősi egyiptomiak? Magyar Ház Kiadó. Budapest. P. 400.
KISZELY ISTVÁN (2001): Mit adott a magyarság a világnak? Kelet-Magyarországi Népfőiskola Egyesület II. Hírlevél. Kiáltó szó magyarságunkért. Debrecen. Pp. 19-21.
KISZELY ISTVÁN (2001): Magyarságunk a világban. Népfőiskolai Füzetek. Magyar Népfőiskolai Collegium. 10 éves az MNC Jubileumi kiadvány. Számvetés keresztyén nézőpontból. A balatonszárszói népfőiskolai konferencián elhangzott előadások 2001. július 23-29. Pp. 106-113.
KISZELY ISTVÁN (2001): Életrajz. Napút 10. 2001, december. Masszi Kiadó. Pp. 61-62.
KISZELY ISTVÁN (2001): A magyar nép sikertörténete. A falu. 2001. tél. Pp. 5-10.
KISZELY ISTVÁN (2001): Ugyanúgy, mint a magyarok. A genetikai kapcsolat az ujgurokhoz vezet. Demokrata 2001. december 6. Pp. 22-23.
KISZELY ISTVÁN (2002): A magyar írásról. Demokrata. 2002. január 10. Pp. 28-29.
KISZELY ISTVÁN 2002: Gondolatok a magyar népzenéről. Demokrata. 2002. január 17. Pp. 38-39.
KISZELY ISTVÁN (2002): A parasztság becsülete. Heti Válasz. 2002. február 15. Pp. 42-43.
KISZELY ISTVÁN (2002): Szkíta kabát. Eleink viselete változatos volt. Demokrata 2002. február 21. Pp. 35-36.
KISZELY ISTVÁN (2002): Ősi ételkultúránk. Demokrata 2002. március 14. Pp. 32-34.
KISZELY ISTVÁN (2002): Rémképünk a világban. Magyar Demokrata. 2002. április 4. Pp. 56-57.
KISZELY ISTVÁN (2002): Milyen a magyar ember? Magyar Demokrata. 2002. április 25. Pp. 30-31.
KISZELY ISTVÁN (2002): A parasztság becsülete. In: Győri-Nagy Sándor - Dulai Sándor szerk.: Szántani kén' tavasz vagyon. Válasz Könyvkiadó. Budapest. Pp. 61-64.
ISZELY ISTVÁN - HANKÓ ILDIKÓ (2003): Ozírisz birodalmában. Hogyan mumifikáltak az ősi egyiptomiak. Magyar Ház Kiadó. Budapest. P. 386.
KISZELY ISTVÁN (2003): Attila az első évezred legnagyobb európai uralkodója. In: Bognár József szerk.: Attila nagy király. Magyar Ház Kiadó. Budapest. Pp. 26-59.
KISZELY ISTVÁN (2004): A magyarság többet adott Európának, mint amennyit kapott. EVOÉ Magazin. Tavasz. Pp. 48-51.
KISZELY ISTVÁN (2004): Amerika népei. (A Föld népei sorozat IV: kötete). Püski Könyvkiadó. Budapest. P. 606.
KISZELY ISTVÁN (2004): A magyar ember. A Kárpát-medence embertörténete I-II. Püski Könyvkiadó. Budapest. P. 998.
KISZELY ISTVÁN (2005): Ausztrália és Óceánia népei (A Föld népei sorozat V. befejező kötete). Püski Könyvkiadó. Budapest. P. 620.
KISZELY ISTVÁN (2005): Sírok, csontok, emberek. (És egy ember). Történelmi embertan. Püski Könyvkiadó. Budapest. P. 620.
II. Ismeretterjesztő munkákból szedetek
KISZELY ISTVÁN - SUSITS LÁSZLÓ (1965): A koponyák fényképezése. Anthropológiai Közlemények. Budapest. IX. No. 23. Pp. 101-118.
KISZELY ISTVÁN (1969): Vallanak a csontok. Delta Magauzin. II. Budapest. Pp. 16-18.
KISZELY ISTVÁN (1977): Történeti embertan. Az Élet és Tudomány Kalendáriuma. Pp. 100-106.
KISZELY ISTVÁN (1979): Tizenötezer nép antropológiája. Magyar Nemzet. 1979. november 27. p. 7.
KISZELY ISTVÁN (1981): Alexandra Pavlovna, az ürömi cárleány. Élet és Tudomány. XXXI. Pp. 966-968.
KISZELY ISTVÁN (1982): Tetemrehívás. Beszélgetés a régészeti antropológia ellentmondásairól. Élet és Irodalom. 1982. június 11. p. 7.
KISZELY ISTVÁN (1982): Egy tárgyalás ürügyén. Magyar Nemzet. 1982. február 3. p. 7.
KISZELY ISTVÁN (1982): Királyi csontok feltárása. Török Aurél embertani kutatásai. Magyar Nemzet. 1982. július 29. p. 8.
KISZELY ISTVÁN - SEBŐK JÁNOS (1984): Hol vagy István király? Ifjúsági Magazin. 1984. XX/11. 1984. november. Pp. 38-39.
KISZELY ISTVÁN (1985): A Kalevala színhelyén. Magyar Nemzet. 1985. augusztus 10. p. 9.
KISZELY ISTVÁN (1985): A múlt születése. Könyvismertetés. Magyar Nemzet. 1985. szeptember 3. p. 7.
KISZELY ISTVÁN - FÖLDES MARGIT (1985): Csontjainkban a múlt. Magyar Hírlap. 1985. december 14. p. 8.
KISZELY ISTVÁN (1986): Hol éltek őseink? Szittyakürt. 1986. április. Pp. 7-8.
KISZELY ISTVÁN (1986): Az igazság nem helyettesíthető. Somogyi Néplap. 1986. augusztus 30. p. 5.
KISZELY ISTVÁN (1986): Kő se mutatja helyét. Recenzió. Magyar Nemzet. 1986. április 9. p. 8.
KISZELY ISTVÁN (1986): Honnan jöttek a honfoglalók? Eredetkutatás biokémiai módszerekkel. Magyar Múlt. Sydney. XIV. No. 1-2. Pp. 75-78.
KISZELY ISTVÁN (1986): A múmiapólyák és Sejk Ali kecskéi. Kölyök Magazin. 1986. december. Pp. 27-28.
KISZELY ISTVÁN - BUZA PÉTER (1986): Vendégségben őseinknél. Új Tükör. XXIII. No. 24. Pp. 10-11.
KISZELY ISTVÁN - KÁKOSY LÁSZLÓ (1986): Fáraók, csaták, múmiák. Igaz Szó. XXXI. No. 6. 1986. június. Pp. 35-37.
KISZELY ISTVÁN - LACZKA MIKLÓS (1986): Az őshaza nyomában. Képes Újság. 1986. december 20. XXVII. No. 51-52. Pp. 16-17.
KISZELY ISTVÁN - NÁDOR TAMÁS (1986): Csontjaink bölcsessége. Magyar Ifjúság. 1986. április 25. XXX. No. 7. Pp. 24-26.
KISZELY ISTVÁN - RÉTHY ISTVÁN (1986): Ki van a kőlap alatt? Népszabadság. 1986. szeptember 9. p. 6.
KISZELY ISTVÁN - SEBŐK JÁNOS (1986): Kínából jöttünk? Ifjúsági Magazin. 1986. december. XXII. No. 12. Pp. 46-49.
KISZELY ISTVÁN (1987): Hol éltek a magyarok elődei? Soproni Újság. 1987. január 10.
KISZELY ISTVÁN (1987): Őskeresőben. Képes 7. 1987. december 12. Pp. 26-27.
KISZELY ISTVÁN (1987): Rokonsági világtérkép. New York és Környéke. Magyar Élet. 1987. március 12.
KISZELY ISTVÁN (1987): Kőrösi Csoma Sándor szellemi hagyatéka nyomán. Veszprém Megyei Napló. 1987. december 24. p. 2.
KISZELY ISTVÁN (1987): Különös könyvkritika. Magyar Nemzet. 1987. június 2. p. 7.
KISZELY ISTVÁN (1987): Legsúlyosabban Batthyány Lajos teteme sérült meg. Döntő a ruhamaradványok vizsgálata. Esti Hírlap. 1987. január 22. XXXII. No. 18.
KISZELY ISTVÁN (1987): Roga a pirosat választotta. Kölyök Magazin. 1987. június. p. 37.
KISZELY ISTVÁN (1987): Zuhanás a becsületért. Kölyök Magazin. 1987. július. p. 37.
KISZELY ISTVÁN (1987): Fülfájós fejvadászok. Kölyök Magazin. 1987. augusztus. p. 43.
KISZELY ISTVÁN (1987): Tízezer bátor kukukuku. Kölyök Magazin. 1987. szeptember-október. p. 37.
KISZELY ISTVÁN (1987): A világ legjobb nyomkeresői. Kölyök Magazin. 1987. november. p. 37.
KISZELY ISTVÁN (1987): Szépséges tulipán. Kölyök Magazin. 1987. december. p. 42.
KISZELY ISTVÁN - FARKAS ESZTER (1987): Kőrösi Csoma Sándor végcéljánál. Fejér Megyei Hírlap. 1987. június. 5. p. 3.
KISZELY ISTVÁN - ILKEI CSABA (1987): Itt ringott őseink bölcsője? Ujgurok földjén. Képes Újság. 1987. november 21. XXVIII. No. 47. Pp. 16-17.
KISZELY ISTVÁN - OLÁH TIBOR (1987): A csontok nem hazudnak. Debrecen. II. No. 2. 1987. május 30. p. 11.
KISZELY ISTVÁN - SEBŐK JÁNOS (1987): Kőrösi Csoma Sándor végrendelete nyomán. Expedíció indul a magyarok őshazájába. Ifjúsági Magazin. XXIII. No. 8. Pp. 24-26.
KISZELY ISTVÁN - SZÖLLŐSY FERENC (1987): Nyomkeresés Kínában. Képes 7. 1987. No. 32. augusztus. Pp. 20-21.
KISZELY ISTVÁN - VÁRNAI ÁGNES (1987): A magányos napraforgó üzenete. Somogyi Néplap. 1987. október 31. p. 7.
KISZELY ISTVÁN - ZIKA KLÁRA (1987): A magyarok őshazája a történeti antropológia tükrében. Magyar Hírek. XL. No. 2. 1987. január 24. Pp. 14-15.
KISZELY ISTVÁN (1988): Hol nyugszanak középkori királyaink? Magyar Hírek. XLI. No. 1. 1988. január 8. Pp. 14-15.
KISZELY ISTVÁN (1988): Tűzben születő élet. Kölyök Magazin. 1988. január. p. 37.
KISZELY ISTVÁN (1988): Nanimagu, a férfi. Kölyök Magazin. 1988. február. p. 37.
KISZELY ISTVÁN (1988): Saxo és a hósivatag. Kölyök Magazin. 1988. március. p. 37.
KISZELY ISTVÁN (1988): A fekete madonna az életre készül. Kölyök Magazin. 1988. április. p. 8.
KISZELY ISTVÁN (1988): Mada és a gyűrűk. Kölyök Magazin. 1988. május. p. 8.
KISZELY ISTVÁN (1988): Sék Ali dédunokája. Kölyök Magazin. 1988. június. p. 8.
KISZELY ISTVÁN (1988): Abdul a magyaráb. Kölyök Magazin. III. No. 7-8. 1988. július-augusztus. p. 30.
KISZELY ISTVÁN (1988): A szellemek megbocsátottak. Kölyök Magazin. 1988. szeptember. p. 39.
KISZELY ISTVÁN (1988): Barátaim a habonóban. Kölyök Magazin. 1988. november. p. 37.
KISZELY ISTVÁN - GÁBOR JÓZSEF (1988): Testében él a nemzet? Kínai őshazánk titkai. Impulzus Magazin. 1988. február 13. Pp. 38-39.
KISZELY ISTVÁN (1988): Hungarian Expedition to Potential Magyar Homeland. Naily News. 1988. január 13.
KISZELY ISTVÁN (1988): A Mennyei-hegység lakói. Magyar expedíció a joguroknál. Szittyakürt. 1988. október. p. 9.
KISZELY ISTVÁN (1988): Kőrösi Csoma Sándor testamentumának szolgálatában. Szittyakürt. 1988. szeptember. Pp. 1-4.
KISZELY ISTVÁN (1988): A Mennyei-hegység lakói. Magyar expedíció a joguroknál. Magyar Nemzet. 1988. szeptember 24. p. 10.
KISZELY ISTVÁN (1988): Expedíció a sárga ujgurokhoz. Kőrösi Csoma Sándor nyomában. Népszava. 1988. augusztus 15.
KISZELY ISTVÁN (1988): A magyar nép őstörténete. Recenzió. Magyar Nemzet. 1988. szeptember 9. p. 8.
KISZELY ISTVÁN (1988): Előbb meg kell enni. Élet és Irodalom. 1988. május 6. XXXII. No. 9. p. 3.
KISZELY ISTVÁN (1988): Kőrösi Csoma Sándor testamentuma. Film Szinház Muzsika. 1988. augusztus 1. XXXII. No. 32. p. 21.
KISZELY ISTVÁN (1988): Kőrösi Csoma Sándor útján. Népszava. 1988. július 22.
KISZELY ISTVÁN (1988): Látogatóban egykori szomszédainknál. Magyar Nemzet. 1988. június. 4.
KISZELY ISTVÁN - KONCZ JÓZSEF (1988): A nyomok Kínába vezetnek? Soproni Népújság. 1988. február 6.
KISZELY ISTVÁN - MEGYERI GYÖRGY (1988): Tudomány vagy vallás? Montreáli magyarság. 1988. június 2.
KISZELY ISTVÁN - NÉMETH GÁBOR (1988): ".Meg kell keresni a nagyapa szomszédait". Természet Világa. 1988. CXIX. No. 8. Pp. 442-446.
KISZELY ISTVÁN - NYÍRŐ JÓZSEF (1988): Őseink és a jelzőgének. Magyar Hírlap. 1988. augusztus 6. p. 5.
KISZELY ISTVÁN - ZIKA KLÁRA (1988): Kőrösi Csoma Sándor nyomában. Az expedíció naplója. Magyar Hírek. 1988. január 8.
KISZELY ISTVÁN (1989): Eltünnek rokonaink? Üzenet a joguroktól. REFORM. 1989. március. p. 33.
KISZELY ISTVÁN (1989): Searching for our roots. MALÉV inflight Magazine. 1989. No. 2. p. 47.
KISZELY ISTVÁN (1989): A magyar őstörténetkutatás újabb eredményeiről és tanulságairól. Hírlevél. 1989. No. 7. Pp. 1-3.
KISZELY ISTVÁN (1989): Válasz Bökönyi akadémikus nyilatkozatára. Magyar Tudomány. 1989. No. 12. Pp. 999-1000.
KISZELY ISTVÁN (1989): Kinek múltja nincs, jövőbe sem láthat. In: Bosnyák Sándor szerk. Hagyomány és Művelődés. Petőfi Sándor Művelődési Központ. Gödöllő. Pp. 13-19.
KISZELY ISTVÁN (1989): Vért ittam az afaroknál. Kölyök Magazin. 1989. No. 1. január. p. 39.
KISZELY ISTVÁN (1989): Hajmi és az ősök dicsősége. Kölyök Magazin. 1989. március. p. 39.
KISZELY ISTVÁN (1989): Kurufa férjhez megy. Kölyök Magazin. 1989. április. p. 39.
KISZELY ISTVÁN (1989): Vér és parázs. Kölyök Magazin. 1989. május. p. 39.
KISZELY ISTVÁN - MIKULÁS ANIKÓ (1990): Ősi jelek Ujguriában. Szabad Föld. 1990. szeptember 18. p. 13.
KISZELY ISTVÁN (1991): A jogurok (jugarok) földjén. Az Ige. Kovászna. II. No. 4. Pp. 14-16.
KISZELY ISTVÁN (1991): Rhapsodie provencale. Var Matris. 1991. mars. 26. p. 3.
KISZELY ISTVÁN (1991): Mais ou son nos encetres hongrois? Var Matris. 1991. mars. 10. p. 3.
KISZELY ISTVÁN (1992): Őseink Kínában. Romániai Magyar Szó. 1992. március 13. p. 2.
KISZELY ISTVÁN (1992): Befürdött-e Für Lajos? Élet és Irodalom. 1992. No. 12. március. 20. p. 2.
KISZELY ISTVÁN (1992): Kőrösi Csoma Sándor igazi útjáról. Hunnia. XXXII. 1992. június 25. Pp. 3-8.
KISZELY ISTVÁN (1992): A megtörtént múlt. Heti Magyarország. 1992. szeptember 11. p. 14.
KISZELY ISTVÁN (1993): Magyar életfa. Fejezetek a magyarság történetéből. Magyar Fórum. 1993. május 27. p. 9.
KISZELY ISTVÁN (1993): Magyarságtudat - Múlttudat. Hunnia. 1993. június 25. Pp. 40-44.
KISZELY ISTVÁN (1993): A magyarábok I. Világszövetség. 1993. július 20. No. II/15. Pp. 1-2.
KISZELY ISTVÁN (1993): A magyarábok II. Világszövetség. 1993. augusztus 3. No. II/16. Pp. 28-29.
KISZELY ISTVÁN (1993): Népművészetünk egyik gyakori alapeleme - a tulipán. Vecsési Krónika. I. évf. 1. szám. 1993. november 5.
1993 óta a megjelent ismeretterjesztő cikkeket nem regisztráltam
III. Néhány publikáció a Petőfi-témában
KISZELY ISTVÁN (1989): Szerintem Petőfi. Magyar Nemzet. 1989. július 31.
KISZELY ISTVÁN (1989): Nyilatkozat Sass Ervinnek. Békés Megyei Újság. 1989. augusztus 19.
KISZELY ISTVÁN (1989): Antropológiai és régészeti jelentések, vizsgálati jegyzőkönyvek. Kiadja a Megamorv Petőfi Bizottság. 1989. augusztus.
KISZELY ISTVÁN (1989): Válasz a gondolatrendőrségnek. Világ. 1989. október 12.
KISZELY ISTVÁN (1989): Barguzinban temették el Petőfit. I. A sír előkerülése és állapota. Hevesi Szemle. Eger. 1989. október . Pp. 70-76.
KISZELY ISTVÁN (1989): Tudomány barguzini módra. Élet és Tudomány. 1989. november 3.
KISZELY ISTVÁN (1989): Az MTA elnökségének. Hevesi Szemle. Eger. 1989. december. Pp. 74-75.
KISZELY ISTVÁN (1989): Barguzinban temették el Petőfit. II. A koponya méretei, jelzői és élettani sajátosságai. II/2. Hevesi Szemle. Eger. Pp. 66-73.
KISZELY ISTVÁN (1990): Elfogult a bizottság. Mai Nap. 1990. január 12.
KISZELY ISTVÁN (1990): Barguzini utózöngék. Napi Nap. 1990. május 8.
KISZELY ISTVÁN (1990): Hallgattassék meg a másik fél is. Bizonyítsák be, hogy nem Petőfi csontváza. Hírlap. 1990. május 26.
KISZELY ISTVÁN (1990): Tiltakozás egy becsmérlő cikk ellen. Romániai Magyar Szó. 1990. augusztus 10.
KISZELY ISTVÁN (1990): Véleményünk nem változott. Magyar Nemzet. 1990. szeptember 25.
KISZELY ISTVÁN (1993): Megjegyzések a Nem Petőfi! című kötethez. Nógrádi Hírlap. 1993. január 2-3.
KISZELY ISTVÁN (1993): Tudományos dáridó. Nem Petőfi! Hunnia. XXXIX. 1999. február 25. Pp. 25-36.
KISZELY ISTVÁN (1993): A végső bizonyíték az Akadémia jóvoltából hiányzik. Hevesi Napló 1993/1-2.
KISZELY ISTVÁN (1993): Mégis Petőfi? A szibériai Petőfi-kutatás irodalma időrendi sorrendben. Extra Kiadó. Szekszárd. P. 336.
KISZELY ISTVÁN - SINKOVICS FERENC (1999): Hazatér-e Petőfi Sándor? A harc a csontok hazahozataláért még mindig tart. Magyar Demokrata. 1999/52. 1999. december 30. Pp. 8-12.
KISZELY ISTVÁN (2000): Meghalt Szibériában. Egy szomorú magyar szellemi kórkép. A szibériai Petőfi-kutatás eseményei és irodalma időrendi sorrendben. Magyar Ház Kiadó. Budapest. P. 654. http://istvandr.kiszely.hu/
"Obrusánszky Borbála beszámolt arról, amit korábbi cikkünkben is megemlítettünk, hogy a kínai „hunológusok” a magyarokat tartják a hunok egyik leszármazottjának. Hszianban. Legalábbis ezt a nézetet fejtette ki nekik Hou Yongjian, aki történeti földrajzzal foglalkozik a Hsziani Egyetemen." National Geographic
Valamikor a hetvenes évek vége felé azon röhögtünk, hogy a románok kitalálták a dáko-román kontinuitást. Az senkit se zavart délkeleti szomszédunknál, hogy a dákok leverése és az első románok megjelenése között eltelt vagy 1200 esztendő, ami testvérek között is rengeteg sok. Az elmélet mára romániaszerte elfogadott lett: ők biza a dákoktól származnak, és punktum.
Nálunk annyival jobb a helyzet, hogy a hivatalos tudomány ellenáll minden ilyen légbőlkapott, megalapozatlan ostobaságnak. Így nyugodt szívvel kijelenthetjük, hogy nem vagyunk a sumérek, a hunok, a maják, a maorik, a kanakák, az etruszkok, a parthusok rokonai, és még a fene tudja ki mindenkivel hozták össze a magyarságot az önjelölt konyhatudósok és lelkes bulvárlap-olvasók.
Nem tudunk jószerével semmit a magyarság ősvallásáról, mivel -- nem lévén őseinknek semmilyen írásbeliségük -- semmi nem maradt fent a nomád időkből. Ez egyébként természetes is, semelyik nomadizáló népnek nem maradt fent a terelgető-vándorló korszakából semmi írásos emlék. A magyar ősvallásról annyit zudunk, hogy volt, és annyit feltételezünk, hogy nagyjából valamilyen primitív, sámánisztikus szellemvallás lehetett. Ezt onnan lehet tudni, hogy a legtöbb civilizáció az adott (alacsony) fejledtségi fokon valamilyen hasonló szellemvallás hiedelemvilágával küzdött.
A Kiszely és Badinyi féle tévtanokat a félelem miatti rekompenzáció szülte. Ők és követeőik azt képzelik, hogy ha többezeréves múltat és "előkelő" ősöket hazudnak a népünknek, akkor attól a magyarság majd értékesebb lesz. Pedig nem ezen múlik az értékelésünk a világ előtt, sőt, ha nagyon erőltetnénk (román módra) a kamu eredetmítoszokat, az éppen lejáratná a magyarságot a világ szemében.
A valóságban nincsen semmi baj a történelmünkkel. Olyan, amilyen, de szégynekeznünk nem szabad miatta, még a dicstelen rablóhadjáratok miatt sem, amit kalandozásoknak nevez a hivatalos történelemírás. Más népek is követtek el ilyesmit, és nem szégyenkeznek miatta -- a dánok nem 40, de vagy 400 évig jártak rabolni, és büszkék a viking múltra, és a törökök se szégyenkeznek azért, amit a régi időkben tettek.
Az elmúlt 1 hónapot azzal töltöttem, hogy az eredetünkről (magyarok eredetéről) bővebbet megtudjak.Főleg az ősvallásról azon belűl, hogy vajon mit és hogyan ünnepelhettek eleink a mostani karácsonyi időszakban.
Egyébként ha erről tudnátok nekem valamit írni, esetleg forrást küldeni nagyon szépen megköszönném!!!!!!!!!!!!
Szóval nem létezik olyan nép, akivel nem hoztak volna minket rokonságba. 1934-ben írtak már arról könyvet, hogy kikkel is hoztak minket közelebbi viszonyba.
Néhányat ízelítőül:
Indiánokkal, japánokkal, etruszkokkal stb. Ami nálam vitte a prímet azok az UFOk voltak akik annak idelyén leszáltak MU szigetére, hogy nekünk és a mayáknak odaadják a fényt (tudást) és mi mindenkihez eljuttassuk. Szóval még a piramisok is nekünk köszönhetőek :))
De a hun rokonság mellett néhány nevesebb egyén is érvel, köztük Dr.Kiszely István is, aki több főiskolán is tanít(ott) magyar őstörténetet.
Tehát én már nem tudok min csodálkozni.
A másik kedvencem egy táltos, aki a törvényi szigorítások után letett a gyógynövényekkel, kézrátéttel stb. való gyógyításról és inkább megalapította a táltos egyházat. Most a lelkével és imáival gyógyít. Persze pénzért el is végezheted a tanfolyamot!
Megáll az ész ezen. Hogy mit tesz a butítás, eddig nem is gondoltam volna. A gyűlölet, az elvakultság eme mértéke számomra eddig csak más földrajzi területek tájáról volt ismert. Sajnálhatjuk, mindannyian veszítünk vele. De ne haragudjunk rá, nem tudja mit beszél, imádkozzunk érte, s a többiekért. A harag, az ítélet nem az ember, s főképp nem a magyar ember joga és tiszte.
Ez az ember még soha nem hallott sem a magyarokról, sem a hunokról, csak a Blikkben olvasott róluk - amennyi ott megjelenik. Meg a 'sorozatban', hogy hun vagy józsi? De ez a Ő baja. A miénk, hogy látunk és hallunk.
I/1. Mielőtt kialakult volna egy nép, azelőtt sehol sem volt.
I/2. Lásd mint fent.
I/3. Csak közvetett bizonyíték van rá, ugyanis amely néppel a hunok találkoztak, azt vagy beolvasztották vagy kiirtották, velünk pedig egyik sem történt.
II/1. A történelem.
II/2. Valószínűleg, de ki tudja...
II/3. Ezt magad sem gondolod komolyan.
II/4. Á, nem hiszem. A hun főbanditát nem véletlenül nevezték istencsapásnak.
Ha egy elsőáldozó kislány lett volna, akkor pedig hogyan foglalja el fél Európát?
I/1. Hogyan alakult ki a magyarság és mikor ? Hol voltak előtte ? I/2. Hol alakult ki a HUNság, és mikor ? Hol voltak előtte ? I/3. Milyen bizonyítékok szolgálnak arra, hogy a HUNok sohasem talélkoztak a magyarokkal ?
stb...
Kérdés "A második"-hoz:
II/1. Mi bizonyítja a hunok "förtelmességét", "mocskosságát", egyáltalán ezek a szavak milyen terminológiák ? II/2. Történt-e egyáltalán összehasonlítás e téren ? II/3. A hunok Pannónia nagyrészét TÁRGYALÁSOK útján vették birtokba. Többek között SAVARIA átvétele is megegyezés útján történt. II/4. Nagy valószínűséggel keveredés van a HUNok és az előttük vonuló népcsoportok cselekedetei között....
Ez úgy pöttyet zagyva lett, amit írtál, de üsse kő, értem én, ha szépen mondják...
Azért volna két fölvetésem, továbbgondolásra javasolva:
Az egyik: a feltételezett hun-magyar rokonságot kénytelen vagyok tudománytalan fantazmagóriának minősíteni. Tudod, a hunok egy belsőázsiai lovas nomád nép volt, nagyjából a mai Mongólia környékéről. Ezzel szemben a magyarság Európában alakult ki, mindig is Európában élt, semmi köze egy tőle tízezer kilométerre, egy más korban nomadizáló másik néphez. Előfordulhat, hogy amikor a hunok betörtek Európába, akkor hallottak egymásról, de vélhetőleg nem találkoztak, mert akkor a hunok leigázták volna őseinket is, ahogy azt tették számtalan más néppel, amely szerencsétlenségére az útjukba akadt, vagy csak nem tudott idejekorán elmenekülni.
Amiben hasonlított a két nép, az a lovasnomád terelgető-vadászgató életmód, és az ebből származó néhány jellemző külsőség. De ilyen alapon a világ valamennyi hajdanvolt lovasnomád népét a rokonainkká fogadhatnánk, a besenyőktől tatárokon át a sziúkig. Szerintem inkább nem kéne.
A másik pedig lehet, hogy mellbevág, de ha mégis valami csoda következtében neadjisten rokonok lettünk volna a hunokkal, akkor minden erőnkkel le kellene tagadnunk, mert a hunnál förtelmesebb és mocskosabb erőszakos nációt nemigen ismer a történelem. Dzsingisz aranyhordája egy illedelmes cserkészdzsembori volt a hunokhoz képest, pedig ők se nagyon hezitáltak, ha rabolni vagy gyilkolni támadt kedvük...
a hunok vallásában is hadiistenség jelképe volt a Mars, mint a rómaiaknál? erre valami forrás esetleg?
Nem tudok róla, de nem is ezen a réven írtam. Számomra a színösszefüggés triviális, ezért gondolateligazítónak jelöltem. Bár semmi sem kizárt.
-igen, Sankt Gallenbe is gyógyítani mentek a magyarok, nem is beszélve a lechfeldi csata okáról, ami az volt, hogy Ottó nem engedte ki a kezéből a patikamonopóliumot, pedig őseink be akartak szállni a bizniszbe. egyébként forrás?
Azért nem lehetsz ennyire tájékozatlan szándéktalanul.
1./ minden nép fel van építve (fel volt építve) Ebben megvolt a szerepe a harcos, (védekező vagy/és támadó), a papi (tanító/szellemi irányító/gyógyító) és az ellátó (földműves/állattenyésztő/ezek cserélését irányxító, lebonyolító kereskedelmi) és még sok egyéb tömegnek/személyeknek. Enélkül nem működik. Tehát: A MAGYAROK: ilyen nincs/nem volt. Voltak a harcosok, voltak a földművelők, voltak a kereskedők, voltak az irányítók(uralkodó osztály), voltak a papok, tanítók, orvosok(úgymond) stb.-stb., és voltak ezek feleségei, húgai, nővérei, s gyerekei. Kik voltak St.Gallenben ezek közül ? A harcosok !. S miért ? Én úgy tudom: A "kalandozásoknak" nevezett (utólag) hadjáratok célja: A frankok/mai gyűjtőnévvel németek által az avaroktól elrabolt kincsek visszaszerzése volt. Javíts ki ha rosszul tudom. Ez válasz a további részre is.
Ezen túlmenően: Mióta ezen kísérletek lezárultak, hányszor mentek magyarok az Ennsen túlra "gyűjteni","rabolni" "kalandozni" ? Hányszor jöttek már azóta az Ennsen túlról ugyanezért ? Most is itt vannak - ugyanezért. Vagy nem tudsz róla ?Ennyi !
-a hunok vallásában is hadiistenség jelképe volt a Mars, mint a rómaiaknál? erre valami forrás esetleg? -igen, Sankt Gallenbe is gyógyítani mentek a magyarok, nem is beszélve a lechfeldi csata okáról, ami az volt, hogy Ottó nem engedte ki a kezéből a patikamonopóliumot, pedig őseink be akartak szállni a bizniszbe. egyébként forrás?
1./ nem győzködlek, csak megosztom Veled ami keveset tudok.
2./ látom, még midég füst/köd mögül nézed a világot
3./ a gúnyolódás nem a tárgyat minősíti, hisz nem az követi el
sok szeretettel: kisharsány (tudod: a hun a harcos, a magyar a gyógyító, tanító, tudást megőrző ága volt a szövetségnek, innen a zászló, melyben a piros a hunok - Mars bolygó,- míg a fehér a magyarok színe). (majd egyszer kérdezd meg valahol: mely szerzetesrendek hordanak fehér ruhát, vagy: Gandhi a maga szerénységével mit hordott?)
Engem nem muszáj győzködnöd, én tisztában vagyok az egésszel. Azt is tudom, hogy a Magyarok már 100 000 éve ismerték a drótnélküli távírót. Erre az a bizonyíték, hogy a régészek sehol sem találtak távíródrótot.
A Szíriusz pedig a Szent Csillag, ahonnan a Magyarság származik, ezért kéretik nem gúnyolódni!
Először nekem is furcsa volt, de megbékéltem. Mondd: ha látsz két egyforma jelsort, melynek egyikéről tudod, hogy micsoda (jelen esetben a magyar írásjelrendszer, melynek előzménye szkíta,hun,székely), és mellette egy másikat, mely azonos, de az egyiptomi demotikusnak van jelölve, és azt látod, hogy gyakorlatilag azonos: ez tudományos, vagy áltudományos ? Ha válaszoltál, mehetünk tovább, de a Síriusz még messze van!
-azok a hegyfokok, amelyek hétköznapiak voltak a sztyeppén ugye? -egyiptomiakhoz pedig az ószövetségen keresztül van-volt köze a magyar vallásosságnak.
