perszehogy neked van igazad. neki viszont azt a sok ragasztot be is kell kevernie, meg fel is kell pakolnia. és nem számolt ennek a munkaidejével, amikor az ajánlatot adta. így tudott olcsó lenni. ha lefolyik, akkor túl hígra keverte.
tegnap a kivitelezőm embere elkezdett nekem magyarázni, hogy a héten elkezdődő hőszigetelési munkálatokat, nem pont-perem ragasztási módszerrel akarja csinálni, hanem csak pogácsákkal.
"tisztára felesleges peremet is ragasztózni, csomó anyagköltség neked, és a fal felső részén az egészet kipurhabozzuk neked, nem megy ott be semmi. Másrészt meg lefolyik a peremről a ragasztó amint rakja fel majd a falra"
Én meg mondtam, hogy azt bízza rám, hogy nekem emiatt több zsák anyagot kell vennem, és csinálja csak úgy, ahogy azt kell.
Itteni olvasgatásaim arra ösztönöznek, hogy mindenképp követeljem meg ezt a pont-perem ragasztást. Nem tévedek, ugye?
Látok a 2 érték között 2,5X-es szorzót ami azt jelenti, hogy, ha a durvább értékre számolsz és kívül belül EXTRÉM páratartalmakat adsz meg akkor éppen határeset a szerkezet. Ahol télen 50% felett van a pára magától ott valami baj van és kint sem jellemző a 80%. :)
Tehát a több összetevőből bármelyiket is elmozdítva az életszerű(bb) értékek irányába kijön, hogy tökéletesen biztonságos a szerkezet páratechnikailag.
Szerintem kb. ezt bizonyítja az is, hogy nem emlékszem és a kereső sem hoz semmit arra, hogy bárkinek is lefagyott volna a porotherm faláról az EPS.
Megtennéd, hogy ugyanezen falat modelleznéd 30% belső és 50% külső páratartalommal is?
Kb. ugyan az a helyzet, mint kingoftailoresetében.
Mivel nálad vastagabb a szigetelés így a külső szigetelés rétegben is el kezd gyülemleni a nedvesség.
Nem sok nedvesség, de ki tudja mit kezd azzal a szigeteléssel ami nem zárt cellás, tehát képes a szerkezetében tárolni a vizet, mint egy szivacs.
Mivel az EPS elég rugalmas így kevés víz felvételét biztosan bírja és azt is, ha esetleg az megfagy benne. Hogy ennek mi a határmennyisége, azt nem tudom.
Kozepen, ahova pakolsz, oda tegyel eps lapokat,
a gyapotot meg told ki a szelere, ahova ugysem pakolsz.
A lenyeg, hogy mindenutt meglegyen a 20 centi vastagsag.
Legy szives aruld el, hogy a manapsag gyartott gyapotok kozul melyiknek a szala okoz szilikozist?
Vagy azt aruld el, hogy miert irsz ekkora butasagokat?
Van hogy 3-4 havonta egyszer, tényleg csak tárolásra. Konkrétan zavar, hogy belélegzem, utána prüszkölök egész nap. Ha nem rákkeltő vagy hasonló akkor nem gáz, de elég zavaró így is.
Nem tudom milyen gyapot, nem is tudtam, hogy üveggyapotból is többféle van, építkezéskor ajánlotta a "tüzép" még 2007-ben.
mennyi időt töltesz ott? ez a kérdés. ha havi két órát, akkor nemhiszem hogy ebből bajod lenne. amúgy milyen gyapot? mert nekem is van egy kevés fedetlenül, de nem éreztem hogy zavarna. persze az ember is különbözik...
Most lett tele a t..köm és az orrom, szám...a betonfödémen lévő üveggyapot szigeteléssel és szeretném lecserélni.
Bár nem sokat járunk a padlásra, de néha azért használjuk (tárolásra).
Kidobom az üveggyapotot, de mit érdemes helyette feltenni, ha most arra nincs keret, hogy a szigetelés fölé lécezzek a járkálás miatt maximum egy-két helyen, ahova pakolni fogok?
Továbbá értékesíthető-e a levetett üveggyapot? (amúgy igaz, hogy tüdőbe kerülve nagy károkat okoz a szervezetben?)
A dolog para reszet nehez roviden elmagyarazni,
de ha lesz annyi eszed, hogy nem hoszigetelsz hazfalat parazaro habbal,
akkor nem is kell elmagyarazni.
Latom te akkora szakerto vagy, hogy elore megmondod nekunk, hogy milyen hoszigetelo megoldasokat javasolhatunk neked. Egy ekkora szakertonek en nem is merek tanacsot adni.
ÉRDEKLŐDNI SZERETNÉK TETŐTÉR SZIGETELÉSÉVEL KAPCSOLATBAN. AMELYET EGY 1930-BAN ÉPITET NYEREGTETŐS HÁZ TETŐTERÉT SZERETNÉM BEÉPÍTENI. A HÁZ OLDAL ÉS SZÉLESSÉGÉNEK MÉRETE: 9*10M A SZARUFÁK HOSSZÚSÁGA 6,5M. 6,5M *10*2=130NM-ES TETŐVEL RENDELKEZIK AMI 40° tetőhajlásszögű. 88-90 CM-KÉNT VAN A SZARUFA KIOSZTÁS AMI 12CM MAGAS ÉS 7CM SZÉLES. A SZARUFÁK NAGYON ENYHÉN HAJOLTAK. A TERRÁN SYNUS COLOR SYSTEM KÖNNYŰ BETON CSEREPET NÉZTEM KI.
A CELULOZ ÉS A PURHAB BEFÚJÓS SZIGETELÉSEKET NEM AJÁNLOTTÁK.
IGY MARADT 3 FÉLE SZIGETELÉS: A SZARUFA FELETTI Poliuretán SZIGETELÉS(PL.Bachl Pur) AMELY AZ ÁRA MIATT NEM JÖHET ÖSSZE.
A szálas hőszigetelés:AZ ÁRA TETSZIK,DE A MAI KÖVETELMÉNYEKNEK NEM IGAZÁN FELEL MEG A HŐSZIGETELÉSE,A SZARUFÁKNÁL KELETKEZET HŐHIDAK MIATT ÉS A BELSŐ TÉRBŐL SOKAT VESZ EL.
Prokoncept tetőelem:TALÁN EZ TETSZIK A LEGJOBBAN AZ ÁRA A Poliuretán ÉS A szálas hőszigetelés KÖZT VAN,DE NEM TUDOM,HOGY MENNYIRE JÓ. A SZARUFA ÉS A PROKONCEPT TETŐELEM KÖZT,HOGY LESZ SZELLŐZÉSE A SZARUFÁNAK HA RAJTA FEKSZIK? NAGYON TANÁCSTALAN VAGYOK EBBEN A DOLOGBAN. NAGYON VÁROK VÁLASZOKAT! ÜDVÖZLETTEL GÁBOR
Köszi a kimerítő választ és a linkeket PIR témában mindenkinek :)
A félreértés elkerülése végett, a homlokzatra nem valami gané, hepehupás másodosztályú PIR-t akarok rakni, hanem valami szépet :)
Viszont a tetőtérben, illetve a pincében már játszik a másodosztály is.
38cm kisméretű tömör tégla falam van, és hővisszanyerős rendszert is tervezek, ez gondolom pára-para szempontjából kielégítő lehet.
De a pára részéhez nem értek a dolognak, szóval ezt valaki elmagyarázhatná részletesebben :P
Mivel a fal már eleve rohadt vastag, a szigetelés vastagságát nagyjából limitálja az esztétikum
(gyönyörű, bazinagy kövekből rakott lábazat/pince van, ergo hülyén nézne ki, ha nagyon elállna), leszámítva a ház északi oldalát,
ami nem látszik, így leginkább a PIR jöhet szóba.
A tetőnél kb hasonló a szitu szarufák között limitált a hely, fölé meg már amúgyis PIR-t raknék (de erről később).
Szóval igazából a kérdés, ami maradt: Hogy megy ennek a PIR-nek a vakolása, ill egyáltalán melyik vakolható (kasírozott, kasírozatlan, stb), és melyik nem,
Ki beszél itt tetőről? Én a járda alá vitt XPS-ről, pontosabban az XPS és a járda között megmaradt 3 cm-es hézag kitöltéséről kérdeztem. Azt azért nem szeretném, hogy a járda mellé / alá folyó víz megfagyva romboljon.
Tömör falszerkezetnél nem problémás a PIR tábla homlokzati használata.
Porothert, Ytong esetén nem annyira javasolt.
A legjobb a beton fal, aztán a mészhomok. A tömör tégla is elmegy még.
Az EPS grafit λ: 0,032 W/mk
A PIR λ: 0,023 W/mk -től
10 cm λ: 0,023 W/mk PIR = 14 cm EPS grafit λ: 0,032 W/mk
10 cm PIR 2413 Ft/m2 - 14 cm EPS grafit 2738 Ft/m2
Persze az a PIR amit a másodosztályba árulnak, az nem λ: 0,023 W/mk-es, hanem λ: 0,025 W/mk és az EPS grafit λ: 0,032 W/mk sem λ: 0,032 W/mk hanem λ: 0,033 W/mk, így a helyzet változatlan marad.
Amit árulnak másod osztályba PIR táblát az valójában Stiferite Class Sk névre hallgat aminek a μ értéke (párafékezés) 56+/-2 az EPS Grafitoké általában 20-50. Elhanyagolható a különbség párafékezés terén.
Porothermre és Ytongra egyik sem igazán javasolt nagy vastagságban. Betonnál és mészhomok falnál mindegy melyiket használja.
A másod osztályú PIR-nél számolni kell azzal, hogy az lehet akár méret pontatlan, hordós, ék alakú, tehát gyártási és-vagy tárolási hibás. Így rengeteg utómunka van vele a homlokzatra való felhasználás esetén.
Ha Porothermed van, akkor inkább gyapotot rakj a homlokzatra. (nem vagyok gyapot kereskedő :) )
Igen, az ábra szerint és a kiinduló állapotok szerint.
Ugyan azon kiinduló állapotok szerint -10°C-ban a belső vakolat rétegbe lemegy 0°C alá a hőmérséklet és megfagyhat a víz ami akár le is nyomhatja a régi vakolatot.
A dűbelek még lehet, hogy tartani fogják, de a vakolat elválhat az EPS-től (belül).
Kiszerkeszthetem más légállapotokra is, de akkor is ugyan ez a helyzet. Vagy alacsonyabb vagy magasabb hőmérsékleten jelentkezik.
A külső légállapoton nem nagyon tudsz változtatni, a belsőn tudsz.
Ha lejeb viszed 21°C-ra és 40%-ra a párát, akkor nyersz 3 °C-t.
Tehát még -8 °C 80% pára mellet sincs pára kicsapódás a szerkezetbe.
A hőmérsékletet ha jól szabályozható fűtésed van, azt könnyen leviszed 21 °C-ra, feltéve ha akarod.
A párát leviheted párátlanítóval vagy szellőztetéssel. Ha nincs alapból egyik se, az költség.
Lehet, hogy akkor érdemesebb megfontolni a vakolható gyapotot a falra.
A felgyülemlett pára, hogy kiszáradjon és ne fagyjon bele, kőzetgyapottal 0 nap, EPS-el 13 nap (-5°C 80% pára esetén).
-10°C 80% pára külső paraméterek alapján a száradási idő gyapottal 3 nap, EPS-el 34 nap.
Alapvetően van egy minimális mértéke az engedélyezett pára mennyiségnek a szerkezetbe (ezt nem éri el egyik esetben sem még -15 °C esetén sem), de ha az pont egy ragasztó rétegre esik és lemegy a hőfok 0 °C alá a rétegben, akkor a fagyás miatti térfogat változás lelökheti, megszakíthatja a ragasztó kötését az EPS felületével.
Az eddigi tapasztalat sajnos az, hogy a DuoTop-os rendszer egy nagyon gyenge termék. A vakolat valamennyire víztaszító, de nagyon puha és ezért nehezen tisztítható.
Sajnos ragaszkodtam a Baumit-os rendszerekhez - ezen a fórumon is többen ezt a márkát tartották a legjobbnak. Az egyébként szimpatikus, 15 éve működő kereskedő is azt szajkózta hogy "a Baumit egy prémium kategóriás termék", a DuoTop-ról egyenesen azt állította hogy "ellentétben a Revco akril vakolattal, nem penészedik". Kevés időnk volt a döntéshez, ráadásul menet közben belefutottunk egy erős EPS áremelésbe ezért a Baumit-os alaprendszernél maradtunk.
Aki most szigetel annak azt ajánlom, hogy ne ragaszkodjon feltétlenül a "gyári" rendszerekhez, hanem egy olcsóbb EPS-hez (pl.T-cell Plasztik) válasszon egy jobb minőségű vakolatot. Pl. A Revco Variomax csak kicsivel drágább mint a DuoTop, de lényegesen keményebb, jobban tisztítható felületed ad.
Az a baj, hogy a piacon nagyon sokféle termék van és ezeket nagyon nehéz összehasonlítani, főleg ha valakit sürget az idő. Ha lenne egy "skanzen", ahol minden gyártó összes terméke ki lenne állítva (és persze már 5-10 éve sütötte őket a nap és/vagy porosodtak), rögtön el lehetne dönteni hogy melyik terméket érdemes választani az adott árkategóriában...
Léteznek különböző szakmai kategóriák ("SzuperBrand", "kiváló építési termék"), amire esetleg lehet támaszkodni a választásnál. Pl.itt egy árlista, ahol ezek a kategóriák fel vannak tüntetve: http://www.tivadarkft.hu/akcios_arjegyzek.pdf Utólag értettem meg, hogy a "kiváló építési termék" az ami számít. A DuoTop "SzuperBrand" kategóriás, ami ha jól értem csak ismertséget jelent.
Sajnos sok félinformációt kaptam arról (a területi képviselőtől is) hogy mikor érdemes mindenképpen szilikonos vakolatot választani. Itt egy tudástár, hátha másoknak segít:
http://www.winklertuzep.hu/letolt/katalogus/tudastar_1447670826.pdf Ha jól értettem egy átlagos családi házas környéken kis szerencsével EPS-re elég a hidrofób akril vakolat (4.3.8, 4.3.9. fejezet) Persze aki teheti, vegyen nanoporos / szilikátos / szilikonos csodákat, mert az a tuti...
Ami jó dolog, hogy a plusz réteggel határozottan javult a ház hőszigetelése. Tehát a B30-ra tényleg kell a 15 cm EPS... Azért a két réteg közötti páralecsapódás miatt én is izgulok egy kicsit, remélem nem lesz gond...
Ez hogyan lehetséges? "30éves vegyészmérnök vagyok, és 40 év tapasztalattal a hátam mögött" De hogy hogy konstruktív is legyek: Ha elfogadod a cikk azon álítását hogy mérgező, fogadd el azon állítását is hogy betiltották, ergo abban amit most veszel már nem lesz, aki meg már beépítette nem fogja emiatt leszedni.
Egy teljesen szabalyos tetoszigetelesi modszer:
- fodem
- xps
- soder
Kesz, ennyi az egesz.
Sem a kavicsnak, sem pedig az xps-nek nem lesz semmi baja sem a viztol, sem a jegtol.
Remélhetőleg napokon belül megkezdődik a teljes ház külső felújítása/hőszigetelése. A nyílászárók lényegében már ki vannak cserélve
Még nem döntöttem el, hogy a szellőztetés miként lesz hosszú távon megoldva. Egyelőre persze marad az ablakok gondos nyitogatása, és a páratartalom figyelése.
De két lehetőséget fontolgatok:
- teljes belső hőcserélős szellőztetés, padláson elhelyezett egységgel, ez csak később tudna megvalósulni és nyilván nem olcsó mulatság
- az emeleti és földszinti fürdőszobába beszereltetek egy lokális, hőcserélős, falon átvezetős szellőztetőt.
A második megoldás esetén a kivezetést már most ki kéne alakítani a hőszigetelés/vakolás előtt.
Ezért az lenne a kérdésem, hogy ismertek-e megbízható márkát/gépet? Inkább jó legyen, mint olcsó. Nem szeretném folyamatosan üzemeltetni, csak akkor amikor használjuk a fürdőszobát.
Viszont amikor nem megy, akkor gondolom ennek jól le kéne zárnia, illetve jó lenne ha kinti szélvihar esetén nem zörögne.
Szigetelni készülünk, viszont 2 éve még nem készültünk, amikor beragasztottam a mészkő ablakparkanyokat, méghozzá elég alaposan. A mester urak azt mondják, hogy ők ki tudják venni, de én félek, hogy megsérül az ablak keret. Nincs valakinek ötlete, hogyan tudnám megtoldani a parkanyt? Nem szeretnék sem műanyagot, sem badogot rakni
Kedden hozzák a polisztirolomat, ezért kicsit megijedtem, amikor elolvastam a cikket. De a válasz felerészben már benne van, figyelnie kell az evszamokat. Aztán ha tovább keresel, megtudhatod, hogy már több mint egy éve nem gyártanak és nem forgalmaznak hbcd-t tartalmazó hungarocellt
De egy másik kérdés: Felvágattam a járdát a fal mellet, leküldtük az XPS-t a járda alá. A járda és a szigetelés között maradt kb. 3cm rés. Lefelé kitöltöm hulladék polisztirollal (vagy sóderrel?), de felülről le kellene zárni valamilyen rugalmas vízzáró anyaggal. Valaki javasolt valamilyen vödrös akrilt, még számolt is hozzá 1*1cm-re mennyiséget. De ez 3cm széles hézag, akrilból már túl sok és drága lenne. A Bitugél rugalmas marad ha kiszárad? Vagy összemegy, megkeményedik? Vagy valami más ötlet? Mit használtatok ami már "bizonyított"?
De ha ez a kérdés egyáltalán befogadásra talált már nálad és nem tudsz rajta magadtól (saját tudásodat használva) túllépni akkor -sajnos- azt kell mondanom nincs értelme sem elmagyarázni.
Ez sajnos nagyon igaz. Nagyon sokszor találkozni teljesen értelmetlen, fogalmatlan emberekkel.
Méghogy csodálkozunk ha a "befülled a ház a szigeteléstől" kerül szóba? Ez csak a jéghegy csúcsának a csúcsa, vagy a COP1 cekászos fűtés hatásfokának "növeléséről". Kész, kipusztulásra van ítélve az emberiség.
ha érdekel a dolog, keresd meg, hogy mennyi az a dózis belőle, aminek már van igazolt hatása. ha ennyit nincs kedved belefeccölni, akkor meg simán döntsd el, hogy a hívők vagy a hitetlenek tábora tetszik jobban, és kész.
A buta emberek ugy tudjak,hogy a paradicsom egeszseges. Pedig ha valaki megeszik belole 800 kg-ot, valoszinuleg megbetegszik. Errol a veszelyrol vajon miert nem ir senki ismeretterjeszto cikket?
Az asszony elolvasott néhány hasonlóan idióta cikket az aszpartámról és kiszàmolta, hogy én màr legalàbb négyszeresen halott vagyok.
Azt tudtad-e , hogy pl a víz is mérgező? Nem vicc, a vízivásba bele lehet halni.
Csak arra próbáltam utalni, hogy a lebontott szigetelések miatt aggòdni annyi, mint a nylon zacsik sorsáròl. Vagy, mint arròl hogy nem megyek ki az utcára mert elüt egy autò.... Stb.
Azért lehet a nylon zacsit szigetelésre használni, rengetegen használják is. Télen jól megpakolják a kályhát had égjen, és ezzel a kiáramló korommal szigetelik a kéményük belsejét :)
Szeretném a lapostetőnket hőszigetelni úgy, hogy terasz legyen. Jelenleg a rétegrend. Belülről: Gipszkarton,5cm légrés,beton kefni,beton koszorú. bitumenes vízszigetelés. Arra gondoltam lerakok lépésálló hőszigetelést, utána újra kap betont és vízszigetelés. Csak nem tudom nem e fog lepárásodni a légrés között? :)
Igen bocsi természetesen a falazat U-értéke 0,14 W/m2K és 0,17 W/m2K a lábazat. Ahogy számolom beférhet 12 cm is így PIR-el kb 0,17 W/m2K EPS 100 grafittal pedig 0,22 W/m2K körül lenne. Szerintetek melyik értékkel nem adódnak később problémák?
A képen látható teraszt miként szigetelnétek le ? A későbbiekben tervezem zártá tenni ablakokkal és ajtóval ( télikert szerűen ) . A betongerendára gondoltam felcsavazotni egy fa gerendát , aminek nekinyomom a hőszigetelést , így a fa gerendához szinte bármi rögzíthető a hőszigetelés megbontása nélkül . Az oszlopok külső oldalát érdemes leszigetelni , vagy körbe az egészet ? Mekkora a távolság , ameddig a belső oldalról is szigetelni kellene a betongerendát , hogy ne vigye be a házba a hideget / meleget ?
Valószínű a 2-es megoldással kevesebb lenne a fűtésészámlám, de ha az 1-est készítem el, akkor jelentősen nagyobb lesz-e mintha a 2-est...vagy csekély mértékben.
Ha kicsi a különbség, akkor valószínű az 1-est választom a későbbi tetőtérbeépítés miatt is.
Az alábbi képen látható verziók közül melyiket ajánljátok tetőtér szigetelésre?
Jelenleg nem fűtött a tér, de néha használjuk ezért gondolkodom rajta.
Az 1-es verzió szerint meg kellene oldanom a járhatóságot néhány részen, de ez kevesebb munkának tűnik mint a 2-es verzió. Tudom a 10cm helyett kellene legalább 30 cm.
A 2-es verzióval is lenne egy fűtetlen tér, de nem kellene a járhatóságot biztosítani.
Szerintetek melyik megoldással lehetne kisebb a fűtésszámla? :-)
A szürke részek meglévő szigetelések, a fekete meg az új réteg lenne.
A falazat U-értéke kb 0,014 W/m2K a lábazaté pedig 0,017 W/m2K környéke. Szerintetek a koszorúnál milyen érték alá kellene vinnem a hőátbocsátási tényezőt?
PIR-el (ha 10 cm fér be) kb 0,019 W/m2K
EPS 100 grafittal pedig (ha 10 cm fér be) 0,025 W/m2K körül lenne. Nem lesz így hőhíd?
A falazat U-értéke kb 0,014 W/m2K a lábazaté pedig 0,017 W/m2K környéke. Szerintetek a koszorúnál milyen érték alá kellene vinnem a hőátbocsátási tényezőt?
PIR-el (ha 10 cm fér be) kb 0,019 W/m2K
EPS 100 grafittal pedig (ha 10 cm fér be) 0,025 W/m2K körül lenne. Nem lesz így hőhíd?
A zsákos nemesvakolattal van valakinek tapasztalata? Konkrétan vettem egy egész házra valót, akkor még csak alapvakolatra szerettem volna, mostanra kiderült, hogy szigetelki kell, a gyártó szerint arra is alkalmas - Weber-Terranova 302 f - de a mester urak huzogatjak a szájukat, hogy jobb lenne a vodros, mert így nem tartós, meg úgy pereg
3. § (1) Épületet úgy kell tervezni, kialakítani, megépíteni, hogy annak energetikai jellemzői megfeleljenek e rendelet előírásainak, a 6. §-ra tekintettel.
Vagyis a terv értelemszerűen a befejezés (használatba vétel) időpontjára tekintettel készül!
HA az építtető mégis túlcsúszik a határidőn, akkor már kénytelen lesz az új előíráshoz igazodni...
Segítséget szeretnék kérni a nemsoká épülő családi házunk koszorú és redőny tok szigetelésével kapcsolatban.
1. Ha 20 cm grafitos hab lesz a homlokzaton, akkor a koszorúra azt az 5 cm mivel érdemes kitölteni? xps kell oda, vagy elég sima hab is és kell-e közé párazárás? 2. A redőnytokot egybe lehet vakolni a fölötte lévő grafitos habbal, vagy tenni kell rá valamit (pl 2 cm habot)? 3. Ha áthidaló helyett a koszorút hozzuk le, akkor milyen anyag lenne a legmegfelelőbb a beton és a redőnytok közé kb 10-12 cm vastagságban? Gondolom PIR lap, de itt olvastam hogy felléphet páratechnikai gond, akkor párazárjuk az itt lévő szakaszt, vagy nem szükséges?
Gyakorlatilag egy az egyben nem fog megfelelni energetikailag a 2018-as szabályoknak, mivel a háznak összességében kell megfelelni a szigorúbb követelménynek, egyes elemek eltérhetnek, az nem baj. Viszont a háznak a hőszigeteléssel kapcsolatos felújításai már majdnem kész vannak, ezeken nem tudok már módosítani.
Ha teljesen kész a ház,akkor a használatbavételi engedélyezéshez kell majd energetikai tanusítvány,és 2018-tól már csak bizonyos besorolású új épületeket, lehet átvenni.( Az enyém jelentős felújításon átesett, gyakorlatilag ugyanazok a szabályok vonatkoznak rá mint egy új házra.)
Azért kérdeztem, hogy ilyen esetben hogy kap használatbavételit majd?
Nálunk is van ilyen eltolás a födém magasságában mégis le van szigetelve a felette lévő "háromszög" is. Meg tudták volna oldani nála is, ha akarták volna...
Üdv ! Ha a csúcsban vannak szellőztetésre kialakított nyílásaid ,akkor azt a padlás légterét ott szellőztesd át,a fóliát,lécezést meg kivülről szárítsák a szellőző cserepek és az ellenléc vastagságú szellőző alagútban !:-)
Ja és a tűzfal kívülről is csak egy tégla sornyival van feljebb szigetelve, mint a födém:
Így építették. Belülről én is pontosan az alsó téglasor tetejéig vittem fel a szigetelést. Nem láttam értelmét magasabban, amikor kívülről ott már szigeteletlen, akkor onnan úgyis hűl. Így végül is a födém tetejétől 35 centi magasságig van szigetelve.
A kémény jó ötlet (másik háznál purhabbal ragasztottam rá a gyapotot). A tűzfalaknál (3db, mert T alakú a ház) van felül a csúcsnál nyílás. Oda még perforált lemezt terveztem.
A fólián már van itt-ott "megoldva" nyílás:
3-4 ilyen van, amit nem is javítottam ki. Lehet, hogy még bedugok pár helyre eps-t ahogy írtad. A tetőn van szellőzőcserép bőven.
A gyapotot teljesen nekiraktam a fali szigetelésnek és úgy összességében ügyeltem rá, hogy sehol se legyen egy kicsi rés se.
Elnézést a foghíjas adatokért, de így is sokat segített a számolásod.
Jól gondoltad, valami szigetelés már van azért, akkor most pótolom a hiányt. 100nm a ház, kb 4m magasságú a homlokzat, és olyan 50m a ház kerülete kb. Innen jött a 200nm felület, ebből lejön kb 15nm ablak gealan 9000, 3 rétegű üvegekkel, asszem olyan UW<=1. A benti padló szint a járda szint felett van olyan 60-70cm-rel. Alatta 2x7cm lépésálló eltolva, a födémen 2x10cm gyapot legurítva. A fűtés kondis kazán 3 tagú radiátorokkal, amik 60W/légköbméterrel lettek számolva. Benti hőmérséklet 21 fok volt 80%-ban, spórolási céllal, de többet is el tudtam volna viselni, a falakból, meg a falaknál a padlóból is sugárzott a hideg télen. A fűtés non-stop ment, mert a feleségem otthon volt egész nap a gyerekkel. Szellőztetés is sok volt, mert küzdöttünk némi penészesedéssel a padló és fal találkozásainál.
Így jött ki a 2200m3 gázfogyaztás HMV-vel együtt.
Tavaly még 7-8éves megtérülésről lehetett beszélni, ennyire megnőttek az árak? Egyébként errefelé olyan 2500/nm körül alakulnak a munkadíjak színezéssel, tehát komplett.
"A tűzfalaknál felhajtottam kicsit magasabbra, hogy elérje a külső szigetelés szintjét.A falon lévő szigetelés is pont 20 centivel nyúlik fel"
20 centi egy kicsit kevésnek tűnik,
ilyen téglánál szerintem kb fél méter felett szűnik meg (válik jelentéktelenné) a hőhíd hatás.
És a kéményre is felkúsznék (legalább) fél méterre a hőszigeteléssel, az is hőhíd (amikor épp nem tüzelsz :) Tekerd körbe gyapottal és dróttal kösd körül (ne szorosan).
Ügyelj arra is, hogy a födém hőszigetelés a tető szélén mindenütt jó vastagon simuljon össze az oldalfali hőszigeteléssel. Szomorú, de sok olyan "hőszigetelt" ház van, ahol összesimulás helyett kb fél méteres távolság van, mert a födém hőszigetelés véget ér a szelemen belső oldalán, az oldalfali hőszigetelés meg egy kicsivel odébb kezdődik :) szóval van körben a házon egy 40x0,5 méteres teljesen hőszigeteletlen sáv, a háziak meg nem értik, hogy miért nem lett annyi a gázszámla, amennyit számoltak a hőszigetelés előtt.
Reggel 10-re megérkezett a szigetelő anyag a födém szigeteléséhez. A jelenlegi 10 centi eps-re kerül 10 centi gyapot (20centi monolit vasbeton födémre).
Középső részen kialakítottam 10 centi EPS-ből egy közlekedőt (kartonpapírt rakok még a tetejére):
A tűzfalaknál felhajtottam kicsit magasabbra, hogy elérje a külső szigetelés szintjét.
A falon lévő szigetelés is pont 20 centivel nyúlik fel:
Nem igazán találtam jobb topicot, úgyhogy itt teszem fel a kérdésem hátha valaki járatos a dologban:
Adott egy építési engedélyhez kötött házfelújítás, átalakítás. Az építési engedélyben szerepel egy tetőcsere/átalakítás, hőszigetelés, nyílászáró cserék, fűtésrendszer cseréje. A munkák már részben elkészültek, viszont olyan módon, hogy az a jelenleg érvényben lévő energetikai követelményeknek felel meg, 2018-tól ugye ez jelentősen szigorodni fog, viszont a ház nem biztos hogy elkészül addigra, így nem fog használatbavételi engedélyt kapni soha, vagy ilyen esetben mi van?
"Olyan 2200m3 gázt fogyasztottunk ebben a fűtési szezonban."
Ennyire kevés adatból nehéz számolni, mert a "hivatalos" számítási módszerek az egész házban egész télen egyenletes 20-22 fokos hőmérséklet vesznek alapul, de ez nagyon sok helyütt nem így van.
Pl nagyon spórolósan fűtött házban nem egyenletes a hőmérséklet, az ÁTLAG hőmérséklet talán csupán 16-18 fok (fűtetlen helyiségekkel együtt még kevesebb is lehet). Ha egy ilyen összevissza fűtésű házra alkalmazzuk a hivatalos/szokásos képleteket, abból igen hülye eredmények jöhetek ki.
Szóval elméletileg még az is lehetséges, hogy az évente 2200 m3 gázból csupán pl 700 m3 esik a falak hűlésére, a másik 1500 m3 gázfogyasztásért az ablakok, a födém, a szellőzés, a padló, és egyéb láthatatlan hőhidak a felelősek, tehát ha a faladat jó vastagon hőszigeteled, a gázszámlád talán akkor is csak egy kicsivel lesz alacsonyabb.
KB. 200nm falfelületen(kisméretű tégla) mennyi megtakarítás érhető el, ha leszigetelem 10cm grafitos szigeteléssel? Olyan 2200m3 gázt fogyasztottunk ebben a fűtési szezonban.
Ha várható elmozdulás, akkor az új rész hőszigtetelését teljesen különálló EPS tömbként csinálnám, a kettő között hagynék egy rést, amit valamilyen elmozdítható (elmozdulni/csúszni tudó) és nagy rugalmasságú hőszigeteléssel töltenék ki, pl polifoam vagy üveggyapot. Mivel egy mozgási rést tökéletesen láthatatlanra úgysem lehet eltüntetni, ezért valami látványos dologgal takarnám el, pl széles eloxált fém lappal vagy szépre pácolt deszkával.
Sziasztok. Egy meglévő szigetelt házat bővítünk egy L-alakú fallal. Ti hogyan csatlakoztatnátok a meglévő és az új szigetelést (12 cm-es polisztirol lap)?
Az egyik csatlakozási pontban a meglévő fal egyenes folytatása lesz az új fal, a másik csatlakozási pontban az új fal merőleges a régi falra.
A csatlakozási pontokban gondolom ebben az esetben nincs lehetőség a táblák eltolással történő csatlakoztatására? Az új épületrész várható pár centis utólagos süllyedése miatt lehet, hogy jobb eleve egyenes szigetelési felületeket kiképezni a csatlakozásoknál, és esetleg valami függőleges díszítő megoldásban gondolkodni a várható repedési felület felett? Ha valakinek van esetleg ezzel kapcsolatosan ötlete, szívesen meghallgatnám, köszönöm.
kb 8 méter magasságban már 15 centi volt a különbség volt a fal ferdesége miatt. Tehát a ház aljánál van 10 centi hőszigetelés, fenn a tetőnél meg 25 cm, a külső sík így jött ki függőlegesre.
Sziasztok! Egy budai társasházat szeretnénk szigetelni. kb 2000 nm. Ha tudtok ajánlani jó kivitelezőt elérhető áron, akkor kérlek írjátok meg! A munka kb szeptemberben lenne. Előre is köszönöm, ha ajánlotok valakit!
Egy havernál a ház homlokzati falának felső pontja kb 15 centivel volt beljebb (gondolom a kőművesnek csak vízmértékre volt pénze, drága függőónra már nem tellett ;).
A haver hőszigetelőkel kihozatta függőlegesre, tehát a tetőtérben jóval alacsonyabb a fűtésköltség :)
A kőművesek azért használtak drága vízmértéket egy filléres fa léc helyett, hogy ne kérdezd meg tőlük, hogy miért kértek olyan marha sokat munkadíjnak: kellett a pénz a két méteres szuper vízmértékre :)
az anyagköltség kb. 3500/m2 (7 cm-es EPS, Baumit, a kereskedő irodája a XVII. kerületben, a Home centernél van, nem tudom, szabad-e megírni a nevét)
a kivitelező egy nógrádi kőművescsapat és néha egy másik besegített, hogy gyorsabban kész legyenek, a hőszigetelő rendszert 4000/m2 áron rakták fel (sok más munkát is csináltak, azt külön számolták el, általában órabérben)
nem mondták, hogy nem száradt volna... vékonyabban lehet a spéci EPS-hez ajánlott pur-habbal, és könnyebb is lenne (mármint a súlya), de olyan nehéz vele dolgozni (rövid ideig, de ragad mindenhova), hogy a kőművesek nem vállalták
nálunk a nagyja munka a már meglevő 10 (11) éves Revco putz felszínre ment, de a tűzfalaknál, ahol kiegyenlítették a szintet, és eddig csak 2 cm-es volt, ott két rétegben tették az EPS-t
Baumit rendszer ment rá, Austrotherm sima EPS, Profi Contact EPS ragasztót ajánlott a cég embere (6 kg/m2 kevés lett, a forgalmazók kicsit alulbecslik az igényt), acélszeges dübel (azt kicsit túlméreteztük, mert vékonyabb volt a vakolat-előző réteg ragasztó, és a fejét kicsit be is süllyesztik)
a régi hálót flexszel beszabdalták (itt ajánlották régebben)
alul vízorros élvédővel indítottak, oldalra is élvédő ment, sima háló
alapozó és a végén Baumit DuoTop vakolat, kapart (ezen férj sokat vacillált, és utólag szilikonos, dörzsöltet választana, de már készen van) a színt megnézem, ha érdekel
Ennyire huplisan még én se tudtam felrakni a girbe-gurba falra. Ha ráraksz mondjuk egy vízmértéket az ajtó mellett, ott biztos van egy centi mély gödör.
Köszönöm a válaszokat. A nemes vakolat alatti réteg olyan mint a beton, olyan kemény és sehol egy üregesedés. Akkor portalanítom lekenem alapozóval és mehet is rá a gyapot.
Szerintem ha legalább 10-12 cm kőzetgyapotot teszel rá és hozzávaló spéci ragasztóval és nemesvakolattal, akkor nincs nagyon rossz helyen az a kis párafékezés.
Ha helyesen csinálod (portalanítás, mélyalapozás), akkor a kőzetgyapot kiválóan oda tud ragadni a meglévő nemesvakolathoz. Kérdés viszont, hogy a nemesvakolat alatti rétegek mennyire ragaszkodnak egymáshoz és a ház falához.
"Nem fogja e nagyon fel a párát az a fél cm nemes vakolat?"
Egy internetes fórumból nem lehet látni, hogy milyen tulajdonságai vannak annak a vakolatnak. Az is lehet, hogy annyira párafékező, hogy, nem is lett volna szabad vályogházon alkalmazni.
"Hogy tudnám azt ellenőrizni a nemes vakolaton,hogy mennyire páraáteresztő?"
Te sehogy. Ha tudod a termék pontos nevét, akkor a gyártójának talán vannak páraáteresztési adatai.
Ha nem teljesen biztos a vakolat kiváló páraáteresztése és nem biztos a nád kiváló tapadása, akkor a helyedben elgondolkodnék a ház "levetkőztetésén" hőszigetelés előtt.
Jó estét mindenkinek. Vályogház homlokzat szigetelésével kapcsolatban szeretnék információt. Most a vályogfal külseje náddal meg dróttal van beszőve és úgy van vakolva meszes cementes vakolattal és erre rakott még a régi tulaj üvegszövet hálót és valamilyen nemes vakolatot ez kb...2008-as gyártású.. na szóval én szeretnék a falra kőzetgyapot szigetelést mert az páraáteresztő tulajdonságú,de ami a falon van nemes vakolat az teljesen tökéletes állapotú sehol egy repedés vagy ilyesmi. Szerintetek rárakhatom a kőzetgyapotot erre a nemes vakolatra? Nem fogja e nagyon fel a párát az a fél cm nemes vakolat?Hogy tudnám azt ellenőrizni a nemes vakolaton,hogy mennyire páraáteresztő? Válaszokat előre is köszönöm.
Üdv ! Juniusi feladat a 140 m2 10cm "Baumit"grafitos felrakása ! Csak érdekesség ,az Austroterm csinálja a Baumitnak a "saját" termékes szigetelő anyagát,rákérdezve a dolgokra a csomagolás miatt ,hogy most csak a 12 cm feletti Austrotermes szigetelő anyagon van Baumites csomagolás !Egy helyről komplett rendszerben rendeltem meg az anyagot ,és a világ (ország) 3 részéről érkezet 3 autóval pénteken,a számlában mivel komplett Baumit rendszerrendeltem, az ország területé "ingyenes"kiszállítással történt a Dalos és Társa Tüzépről(Ők adták a legjobb minőségi anyaggal a legjobb árajánlatot) 680eft szumma !
Hogy is volt a lécvázad? Talán függőleges. A lambéria vízszintes.
Miért nem tudod megoldani a fólia feltűzését a lécvázra? Készitsz olyan lécvázat, hogy a fólia szélessége többszöröse legyen léctávolságnak. Jól kifeszíted a fóliát, mert több pontba tudod letűzni.
Azok a lábak, amiket rajzoltam a szarufákra keresztbe szerelt 1o-es pallókra rögzitve, átszűrják a fóliát. A lábak nélkül lehetetlen színtelni.
Nem számít, hogy a hőszigetelés és a fólia között van légrés. Sőt jobb is.
Csak rendesen drótozd le a 1o-es pallókhoz a hőszigetelést.
Nálam is 5 cm szigetelés van a szerelt kéményben, talán az lehet még baj, hogy a külső alumínium héjazat kb. fél métert beér a bekötésnél a kandalló kupolarészéhez (nem tudom hogy hívják, ahol a konvekciós meleg összegyűlik, és felül a rácson kijön)
A kémény másfél méterrel feljebb is kb. 50 °C körülire melegszik fel, már nem nagyon lehet fogdosni... De azért megkérdezem a kéményes topikban, hogy ez normális-e.
Nincs valami mód az 1. variációra? Szétrohadna a lécezés?
Azért is, mert a lakótér többé része aszerint lenne, tehát a lambéria mögött lécváz, mögötte a fólia.
Így, ha a fürdőben a 2. szerint lenne, akkor nem kapcsolódna a fólia a többivel, a tetőtér párazárását egyben tervezem, a falazás előtt, nem pedig utána szobánként.
Nálam is meleg az első méter mindkét szerelt kéménynél. Pontosabban az első 50 cm forró. 5 cm szigetelés van bennük. Fóliát nem ragasztottam hozzájuk, mert mindkettőnél az első 50 centin van a fal/plafon áttörés. A fal/plafon kőzetgyapot szigetelése szorosan van odaszorítva az áttörésnél. (Ksz házakról van szó) Ha ott a kémény tövében penész van, akkor az hőálló fajta.
2. rétegrend, a masterplast amit belinkeltem nem túl drága és sokat használtam, nem szakad, fel lehet tűzni rendesen. Favázra sokkal könnyebb párazárni. CD-re bonyolúltabb. Legyen ablak a mosdóba ha egy mód van rá.
Ennek amit belinkeltél tényleg nagyon nagy az SD-je.
A párazárást tökéletesen nagyon nehéz megcsinálni. De ha a hőszigetelő ki van szellőzteteve a héjazat felé, akkor nem szokot probléma lenni a egy kis párával ami mégis átjut egy-két lyukon. Az 5-ös vastag ellenléc a kötelező, a gerinc és az eresz kiszellőztetése is és szellőző cserép a tetőablak alatt és felett.
Ajánlottatok régebben egy anyagot párazáró fólia ragasztáshoz, ( PE fóla - fal között) csak beírom ide, hogy meglegyen, remekül bevált. Már új néven a mester családba tartozik.
Kérdésem lenne, hogy szerelt kéménynél (kandallóhoz) hogy szoktátok megoldani a párazárást? Mihez ragasztotok? Ha jól bedurrantok a kandallóba, azért elég meleg a kémény.
Annyit lehet csinálni egy manzárdon, hogy készítessz keresztbe egy falat 3+3 tűzálló gipszkartonból (vagy egy 25-os téglafalat fel a gerincig) és beszererelsz bele egy tűzálló ajtót. Akkor a tűz nem tud továbbterjedni, csak fent a tetőszetkezeten, ki tudsz menekülni az égő szobából (van hova egy ideig). A tetőszerkezet úgyis leég.
Az a probléma, hogy a tűzvédelmi szer, ha merítéssel is van csinálva, kb, 5-8 évet tart (kipárolog a fanyagból a vegyszer) , azt meg kéne ismételni.
Egy gondolat bánt, ami nem hagy nyugodni, szintén nem kaptam rá választ azoktól a szigetelős áruházak ügyfélszolgálataitól,, így ismét hozzátok fordulok.
1. Van egy lépcsőfeljárónk,amit az előző tulaj hálószobának használt. Így a következő rétegrendet alakította ki: -gipszkarton...felcsavarozva a -lécekből kialakított vázkeretre -majd 2*5cm üveggyapot szigetelés A lépcsőfeljáró 50*80 centis "ajtajára" 10 centis EPS volt ráragasztva.
A födém 40! cm vastag beton. Ennyi volt tavaly a rétegrend, egy szem fólia nem volt sehol sem. Sem a gipszkarton felett, sem a födém függőleges részén: sehol. 4 éve csinálták meg és 0,44-es "minőséget" terítettek le, ami elég ramaty állapotban volt.
Mondanom se kell, hogy mennyire hideg volt ez a 5,3nm-es háló, úgy, hogy bal oldalon háztartási helyiség(fűtetlen) , jobbra garázs-szintén fűtetlen és szigeteletlen, valamint szemben az északi oldal, kívül 4cm-es EPS :( , s mivel lábazati szigetelés nincs és a szoba betonja alatt csak 4cm-es EPS100 van...... :( -19 fokot már nem ott vártuk meg...
Miután tavaly novemberben megcsináltam a 2*10cm-es 0,039-es padlásfödém szigetelést a PZ fóliára ráterítve, átlapolással, belefutottam a lépcsőfeljáró feletti szigetelés problémájába.
Mert , ha a PZ fóliát továbbterítem a lépcsőfeljáró feletti részre, azaz a 40cm beton függőleges része után a lépcsőfeljáró tetejét is PZ -vel lezárom, akkor attól tartottam, hogy a lécezés fogja felvenni a párát és idővel el fog rothadni a lécezés.
Ezért nem tettem fóliát, és, mivel maradt szigetelés, megemeltem a vastagságot 60centire.... A lépcsőfeljárót egy, mindkét oldalán hőt visszaverős, vagy milyen fóliával és egy xps 5mm-es anyaggal befedtem ( megmaradt anyagok) , de képtelenség volt melegen tartani a szobát, csukott ajtóval reggelre 15fok lett, este pedig, amikor a termosztát már lekapcsolt, 19 fok 160centin,az az ágy szintjén eléggé hideg volt. Plusz, az északi fal szinte sütötte a hideget, míg a helyzet meg nem változott, egy plusz matracot tettem a falra..
Akkor a kérdés: Erre az 5*5-ös lécezésre rátegyem a PZ fóliát? illetve mit tegyek a gipszkarton+lécezésre, hogy megtartja a meleget??? Mert hiába tettem én oda 60centis szigetelést, alig érezhető a hatás, szvsz nincs hőtartó tömeg. ( a padlásra feljárást máshogy oldottam meg.)
+1: Tapasztalat Nincs lábazati szigetelésünk,ami, mivel a nappalim padlófűtéses és van teraszom is, elég szép hőhidat okoz. EZt a belső oldalra tett mű márványkő könyöklők is megmutattak, mert a belső hőmérőt a párkányra téve , függöny behúzva , reggelre a nappaliban az teraszajtó aljánál 8 fok volt!
Szóval a homlokzati szigetelést, a 4cm-t nagyon keveslem... így kerestem szakembereket.... Egy brigád jött ki január 2.hetében, (mivel felém jártak, ingyen és bérmentve),akik, miután felmérték a helyzetet, megnézték a Leier Durisol + 4cm-es szigetelést, a 80nm-re feltették a nagy kérdést: mennyit fizetek a gázra. Mondom 2 gyerek, kétnaponta kádas fürdés, akkor még egy eléggé elbaltázott gépészettel és gyenge hatásfokkal működő Demrad Aden kazánnal az okt 18-nov 18 18.000ft, a nov18-dec18 15.000ft ( nov 10-én tettem fel a 20cenits 0,039 üveggyapotot) ((majd dec18-jan18-febr18 márc 18 23-24-21.000ft lett.))
-" Akkor miért panaszkodik? " mondta és ő simán 30-35.000 forintos számlát mondott a nov18-dec 18-ra.
Nos, mert süt az északi falamról a hideg és ezt nem csak a volt lépcsőfeljárós "szobában" éreztem nagyon, de a fiam az északi fal mellett alszik és ott is lehet érezni....
Szóval a szakik bólogattak, nézték a falazatot, mondták, hogy ilyen falazatra még nem tettek szigetelést, szerintük fel lehet tenni a jelenlegi szigetelésre az újat, de , mivel nem tudják, hogy csinálták meg az előző szigetelést 8 éve, nem nagyon ajánlják, hogy az új szigetelést erre tetessem fel. Ráadásul a gázcső is útban van - plusz pénz annak az átszereltetése :( - és a 15 centis grafitos szigetelésre anyaggal együtt 8000ft-os árat ajánlottak...de ők inkább azt tanácsolják, hogy egy kicsit jobban fűtsek, ha a hőérzetem a szobában rosszabb, mert a teljes szigetelésem 15cm grafitos+10cm lábazattal kb 2.2M lenne( lábazati járda feltöréssel együtt és nyílászárócsere nélkül :( de a jelenlegi szigetelés elbontásával), így , ha a tavalyi évben elköltött gázszámlám 25%-kal csökkenne, akkor az évi megtakarítás 37500 forintja kb 58 év alatt térülne meg..
Szóval a szakik szerint vagy fűtsek egy kicsit jobban, vagy tegyek falfűtést ( elektromos vagy vizes rendszerűt) annak a két szobának a falára, mert azzal a komfort nőni fog, a teljes külső szigetelés nem fog megtérülni. A kérdésemre, hogy csak az északi fal lábazati és homlokzati szigetelését (65nm) meg lehet e csinálni és a többit pedig nem, azt mondták, hogy meg lehet, de ilyet ritkán csináltak az elmúlt 22 évben.
Az biztos, hogy miután márciusban rendbe tettük a gépészetet és betettük az új kondenzációs kazánt, a gázfogyasztás idén télen másabb lesz, mint idén volt ( november végétől anya itthon volt a várandósága miatt, majd jött a március-áprilisi hidegebb idő, baba is megérkezett, 22 fokot tartottuk , de már csak a radiátoros fűtéssel, padlófűtés március 1-el lekapcsolásra került. ) így a fűtésszámla nagysága elég sok mindentől függött tavaly, idén pedig különösen.
Elnézést, természetesen áteresztő fóliára gondoltam, csak az hittem, hogy a PZ a párazáró és a PE az áteresztő rövidítése ,most megnéztem: hát nem az, így zavart okoztam az Erőben.
Természetesen vagy páraATERESZTŐ fólia lesz, vagy a légréseket felhasználva, még az sem, ahogy írtad, mert a szigetelés szépen meg fog állni és Z alakban még rögzítve is lesz. (17nm kell, a maradék 58nm nm-rel még nem tudom, mit csinálok ).
Tetőtér beépités folyamatban. A rétegrend a gyapottal kezdve: gyapot - párazáró fólia - párnafa - lambéria.
Lambériát tennék mindenhova, a gipszkartont nem szivlelem, erre vonatkozik a kérdés:
A fürdőszobába (egy része a ferde tet alatt van) mehet lambéria? Mert oda inkább gipszkartont gondoltam, de milyen módon?
Gyapot - párazáró fólia - párnaFA - 10mmOSB+9,5mm gipszkarton... ez jó lehet?
Vagy inkább 2 réteg gipszkarton? PárnaFÁra szabad rögziteni, vagy mindenképpen a saját CD profilja kell meg direktfüggesztők? Esetleg azért, mert igy tud mozogni jobban? Lesz szellőztető is a fürdőszobában, de mégiscsak vizes helyiség.
2: csinálsz egy olyan "asztalt" pl OSB-ből, ami legalább 2 méter hosszú és 60 centi széles és az egyik hosszú peremén van végig egy merőleges, kb 10 centi széles deszka is (pl mint a gyúródeszkákon) ez lesz a vezetősín
3: az asztal közepe fölé kifeszíted a vágódrótot pl úgy, hogy a drót vezetősín felőli vége 11 centire legyen az asztaltól, a másik vége 1 centire legyen az asztaltól (ez lesz a lejtősre legyártott lap vastagsága)
Az asztalt legjobb ferdén, kb 45 fokban alátámasztani (a vezetősín alul legyen) ez jelentősen megkönnyíti a munkát.
Odaállsz az asztal elé. A 12 centi vastag táblát odateszed az asztal egyik végére, majd végigtolod az asztalon (a vezetősín mentén). Az asztal túlsó végére érve a ferde forró drót végigvágja a habot és lesz két darab ferdére vágott (11/1 centi vastag) hab-táblád.
A vágási felület annyira lesz sima, amennyire egyenletesen tudod tolni a habot, de nem kell aggódni: a hálózás+vakolat eltakarja a kis hullámokat.
Arra is gondoltam, hogy ha az asztalt két irányban is lejtősen támasztom alá, akkor a hab saját súlya biztosítja az egyenletes előtolást, tehát felül csak ráteszem a táblát az asztalra, ami magától végigcsúszik a lejtőn és alul lepottyan a két tábla. De ezt még ki kellene próbálni.
Tavaly a házikendács kézi habvágómat (meghajlított kpe csővel feszített spéci huzal led tápegységgel) adtam kölcsön egy ismerősömnek, aki fél nap alatt vágott vele össze egyedül 120m2 lapostetőre lejtős szigetelést.
A kőművesem hasonló eszközéről vettem az ötletet: simán egy bútorlap felett átlósan kifeszített forró huzal vágta el a táblákat. A bútorlapon vezető mellett csak tolni kellett a táblákat egymás után. 15 perc volt kettönknek a szerkezetet összecsavarozni.
"A légrésnél aggódtam a rágcsálók és egyéb bogarak miatt"
Ha az egér nem talál ennivalót a közelben (néhány méteren belül), akkor soha nem fog odaköltözni.
"de a PE fólia remélem megoldja ezt a helyzetet"
Hőszigetelés hideg oldalára ESZEDBE NE JUSSON párazáró réteget tenni!!! Mi folyamatosan a hőszigetelés jó kiszellőzésről meg átszellőztetett szellős szellőző résekről beszélünk, te meg az egészet egy pillanat alatt elcsesznéd egy zárt fóliával?
Vagy páraÁTERESZTŐ fóliát tegyél oda, vagy semmitse
Ha a lécvázban megáll egyenesen a gyapot (tehát nem türemkedik ki, hogy elzárja/szűkítse a légrést), akkor nem tennék oda semmiféle fóliát.
A hőszigetelés jósága arányos kel(lene) legyen a hőmérséklet különbséggel fal két oldalán. A padlósíktól lefelé egyre távolodva egyre kisebb a hőmérséklet különbség.
"Ki fogja ezt megcsinálni ha ilyen kéréssel jövök a szakihoz?"
Nem sok szaki van felszerelve habvágó géppel és aki igen, azok közül is nagyon kevesen csináltak vékonyodó hőszigetelést. Tudnának csinálni, de még senki sem kérte tőlük.
"pl. az én esetemben a 70 centivel lejjebb levő talajszintig?"
Ha pl 60 centi magas, felül 11, alul 1 centi vastag hőszigetelést szeretnék (az XPS táblák 60 centi szélesek), akkor 12 centi vastag táblákat vennék, amelyeket átlósan kettéválasztanék hosszában, így fele annyi táblát kell vásárolni (az 1 centivel vastagabb) marhadrága XPS-ből, hiszen minden táblából kettő lesz a vágás után.
Igy raktak csak kozepre nem. Kivancsi vagyok hogy maradt meg a 500 darab akkor 220negyzetmeteren. Ugy hogy a eps, alapozo, halo, centire volt kiszamolva es ugy is lett.
Toporjack és Mekk Elek ezermesternek is köszönöm a tippeket, ötleteket.
Tényleg nem gondoltam arra, hogy az ajtót teljesen felesleges beszigetelni...( talán a leanderek miatt, amiket be kell vinni a garázsba, vagy a vízóra miatt gondoltam rá: de a leandert máshogy is meg tudom oldani, akárcsak a vízórát.... )
Ezzel sokat spórolok,mind pénzben, mind energiában.
A második lécezésem vízszintes lesz, az ellenlécezés pedig természetesen függőleges. A légrésnél aggódtam a rágcsálók és egyéb bogarak miatt, de a PE fólia remélem megoldja ezt a helyzetet.
Tehát ha jól értem, akkor padló szinttől lefelé egyenletesen vékonyodnia kéne pl. az én esetemben a 70 centivel lejjebb levő talajszintig? Ki fogja ezt megcsinálni ha ilyen kéréssel jövök a szakihoz? :)
En 14es szurket raktam fel. Csak olvastam itt a dubel szammitast. Nekem aboltban kiszamoltak szepen 220as muanyag dobelre. maradt vagy 500db. Csak a csatlakozo pontokra raktak dubelt tehat 120x60 centis tablara 6db-ot a szelere.
Elozo kerdesem
Szoval akkor nem gond az alapozo hiany a szeleknel anelkul is jol tapad es nem fog 5 ev mulva leperegni...akkor minek az alapozo a tobbi reszre
Mondanak nekem szilikonost, szilikátost, meg még mit tudom én milyeneket.
Portaszító, algásodást gátló, gördülőszemcsés, olcsó, drága, stb.
Ami nekem kell: legyen időtálló, ha már egyszer megcsinálom nem az olcsóságot nézem, persze feleslegesen sem akarok pénzt kifizetni. Ne fakuljon, ne porosodjon (nálam borzasztó sok a por).
A lábazat felső szélénél még ugyanakkora a külső/belső hőmérséklet különbség, mint egy centivel feljebb, ezért oda ugyanolyan jóságú hőszigetelés kell(lene), mint egy centivel feljebb, a falon van.
Ahol padlófűtés van, ott még nagyobb a külső/belső hőmérséklet különbség (mert a fűtött padló melegebb, mint a lakás felette), tehát ott még jobb hőszigetelés kellene, mint felette a falon van.
Aztán ahogy lefelé távolodunk a meleg belső részektől, úgy válik egyre kevésbé fontossá a hőszigetelés jósága.
Hogy mit SZOKÁS?
Le szokás szarni, hogy a józan ész mit diktál és mindent felülír az esztétika (és a pénztárca):
pl
- akkor is legyen jól látható beugrás az oldalfali és a lábazati hőszigetelés között, ha ettől évente több ezer forinttal növekszik a fűtésszámla, mert ÍGY SZOKÁS
- a lábazati hőszigetelés egészen lent is legyen marhavastag (ahol már egy centi vastagság is elég lenne), mert ÚGY SZOKÁS hogy a lábazati hőszigetelés függőleges.
Tehát az a szokás, hogy a lábazati hőszigetelés vastagságát nem a hőtechnikai optimum határozza meg, hanem az, hogy a mi házunk hasonlítson a szomszédokéhoz.
Ha a garázs (egyik) fala nem vakolat, hanem OSB, az nem hátrány, hanem hatalmas előny. Egy garázsban számtalan szerszámot, polcot, stb lehet egy osb falra felerősíteni könnyedén. Az OSB alatt+felett (padló+mennyezet) maradjon rés, hogy a mögötte lévő légrés (tehát a hőszigetelő gyapot egész felülete) folyamatosan szellőzni tudjon.
Egyébként az OSB-t nem muszáj a falhoz erősíteni, tarthatja azt a padlóhoz és a mennyezethez rögzített vékony fa "oszlopsor" is
Mi a fenének erőlködsz az ajtó hőszigetelésével? A hőszigetelés nem fűti a garázst, tehát abban a garázsban a külvilág hőmérséklete fog uralkodni, márpedig ahol nincs hőmérséklet különbség, oda pénzkidobás a hőszigetelés. Amikor meg majd át lesz alakítva konyhává, akkor úgyis az első feladat lesz a felnyílós garázsajtó kidobása, na AKKOR kell majd hőszigetelni az új ajtót.
-ha a homlokzati 12 centi lesz, akkor a lábazatra mekkorát szokás?
-a lábazat téglával kirakott(ilyen dísztégla vagy nem tom minek nevezik), ezt símára kell húzni az XPS előtt? Vagy így ahpgy van mehet rá?
-van egy kocsibeálló a ház mellett, a ház falához rögzítve a tetőszerkezet, amúgy zártszelvény. Itt hogy lenne célszerű megoldani a hőszigetelést? Amúgy majd garázzsá lesz fejlesztve, de persze a hőburkon kívül :)
-a tetőt mennyire kell kinyújtani, és hogy szokták? Itt csak az egyik homlokzaton kell majd, ami a képen van. Az ereszt nem fogom megnyújtani, az elég sztem.
"Magán a lemezajtón 2cm-es eps volt felragasztva, de csak a harmada :(( és az is csúnyán. Ezt leszedtem. Ide, a javaslatod szerint egy keretet fogok felrögzíteni, majd ebbe inkább URSA TWP1-et tennék, Z alakú rögzítéssel, 20*20as lécezésre PE fóliát tenni és .....és ugye ezt az ajtót még fel is kell nyitni...szóval itt majd eldől, hogy a lécezés és a szigetelés stb... mennyire növeli meg az ajtó súlyát, hogy lehet majd felnyitni az ajtót."
Én oldalra nyíló ajtónál csináltam ezt a megoldást.
Komoly súlya lett az ajtónak. Felfelé nyílónál a lambériázást nem javasolnám.
Inkább akkor egy vékony esetleg famintás furnér lemezt tegyél rá borításnak. Szerintem érdemes lenne EPS-t használni és hozzáragasztani a lemezhez nem dagadó purhabbal.
A fa keretváz közé is tegyél egy lécet amire középen rá tudod fogatni a furnér lemezt.
Akár még a furnért is ragaszthatod az EPS-hez, szintén nem dagadó purhabbal.
Esetleg 2. osztályú PIR táblával nagyobb szigetelési értéket érhetsz el. Abból van 2 cm-s. Merev, 3 cm EPS-nek felel meg, magasabb hőmérsékletig hőálló, mint az EPS.
Sztem nem baj ha mér, mivel a tervtől eltérhet az építés nem? Az a tuti ha mér. Te még szigetelés előtt állsz jól értem?
Amúgy ezektől neten kértem ajánlatot, de nem küldtek.. Csak egy visszaigazoló emailt, amiben az áll hogy ha 48 órán belül nem jelentkeznek akkor hívjam őket.. Nem jelentkeztek :)
Köszönöm a választ, mely megnyugtatott, hogy a jelenlegi munkámat nem kell elbontani, helyette mehet a második réteg. Nos, egyszerűbbnek egyszerűbb lett volna a vakolható kőzetgyapot, de elsősorban a gazdaságosság és az újrafelhasználhatóság volt a szempont - ezt nem írtam bele :( -, mert 95%, hogy a garázs 5 év múlva konyha lesz és a garázsban a szigeteléshez felhasznált anyagok ( lécek, csavarok, huzalok és ugye a szigetelés, szinte 100%-ban felhasználhatóvá válnak a későbbiekben a padlás(szigetelés) és a melléképület építésénél.
Bár egyszerűbb lett volna EPS ragasztással akár 5-10-15 centit feltenni, viszont ezt 95%, hogy kidobhattam volna a kukába,amikor a garázsból konyha lesz. Ráadásul a garázst úgy csinálták meg, hogy az alsó szintre nyílik egy ajtó, valamint a lépcső-feljáróhoz is nyílik egy ajtó. Ezeket az előző tulaj már lezárta, pocsék minőségű falazással és eps szigeteléssel. Itt 2db 90*210-es nyílásról van szó.
Hab a tortán, hogy a garázsajtó felfelé nyílik és nem automatikus és szinte kitölti a nyílás 100%-át, mert a sín, amin a görgő fut, 5 centire van a faltól. Így az első 5cm-es szigetelést viszonylag könnyen megcsináltam a garázsajtó felnyílási ívénél, viszont a második 5 cm-es réteg már nehézségekbe fog ütközni.
Magán a lemezajtón 2cm-es eps volt felragasztva, de csak a harmada :(( és az is csúnyán. Ezt leszedtem. Ide, a javaslatod szerint egy keretet fogok felrögzíteni, majd ebbe inkább URSA TWP1-et tennék, Z alakú rögzítéssel, 20*20as lécezésre PE fóliát tenni és .....és ugye ezt az ajtót még fel is kell nyitni...szóval itt majd eldől, hogy a lécezés és a szigetelés stb... mennyire növeli meg az ajtó súlyát, hogy lehet majd felnyitni az ajtót.
Alu PZ fóliám van, két tekercs is, azt hittem, hogy majd ide felhasználom, de akkor geotextilia lesz, ha jól olvasom. ( gondolom ebből a 100grammos megfelelő lesz)
Mivel helyi vállalkozókkal állnak szerződésben ezért Neked valószínű teljesen más ember fog felmérni és ajánlatot adni, így szerintem egy árajánlat kérést megérne...
Nem értem miért méregetett, mikor a terveken minden mm-re pontosan szerepel, még az anyagszükséglet is ki van számolva a szigeteléshez. Ja és a kivitelezés is méretre pontos.
Azóta volt már különböző ajánlatom, pl: 2400Ft/m2 munkadíjra, aki nem mért semmit, tervet sem kért, mondott egy négyzetméter árat. A végén majd elszámolunk mondta. Na ez se jobb :-)
Ez valami Franchise formában működő cég lehet. Helyi vállakozókkal állnak szerződésben. Én kaptam februárban árajánlatot 10cm EPS-re 2800 Ft/m2 anyag, 3200/m2 munkadíjra.
Egy faszi egy kockás lappal járta végig a házam, meg egy lézeres mérőműszerrel méregetett, mikor mondtam neki, hogy átadom a tervrajzot méretezve. :-)
Az ilyen problémákra és kérdésekre van konkrét szakértő? Sajnos nálunk van két pince is, a ház egyik része fafödémes (vakolat, nád, deszka), a másik betonfödémes (horcsikos) és mivel most lesz nemsoká kialakítva a padlófűtés is és az álmennyezet is nem szeretnék a későbbiekben ebből problémát.
Megvizsgáltam a falszerkezeted páratechnikailag és az az eredmény született, hogy mindenképp kell a fal és a szigetelés közé a PE fólia. A szigetelés és a takarás között hagyjál el egy minimális légrést, az is javít a pára áteresztésen. A fólia mindenképp kell! Ha teszel légrést, akkor szerintem rögzíteni kéne a szigetelést, mondjuk csirkehálóval. A 28*48-as távtartókra teszel ellenlécet és már meg is van a légrés.
Lemez garázsajtót én úgy szigeteltem, hogy a keretre rácsavartam lécet körbe, a közöket szorosan kitöltöttem EPS-el, PE fólia, majd rá lambériáztam. A kerethez rögzített lécekhez rögzítettem a lambériát.
Esztétikus, egyszerü és még plusz szigetelést is ad a lambéria :)
Nálam is ilyen probléma áll fent, hogy a pince feletti résznél nem sok helye maradt a szigetelésnek, ilyenkor a pincét alulról is szigetelni az hülyeség lenne?
Az 50 cm-el megemelt teraszon is körbemegy az xps szigetelés , mert később zártá akarom alakítani . Hogy lehetne beton lépcsőt csinálni , hogy ne sérüljön a hőszigetelés ?
El kellene hagyni az xps-től 1-2 centit esetleg , hogy ha mozdul , nem nyomja meg ?
két cégtől is megkérdeztem, hogy mit tegyek, de nem értik a kérdésemet, pedig kétszer is nekifutottam. Ők( hőszigár-és szigatech ) az előtétfal megemlítése miatt a belső oldalra gondolnak, holott én a garázs falát akarom szigetelni. " A lakótér már régóta kész van. A garázs is, viszont a garázsban egyik fal sincs szigetelve, burkolva, még a lemez-garázsajtó sem. Épp ezért a garázs a nagy hidegben lehűl és teljes, 17nm-nyi felületen hőhidat képez, hiszen a garázs felől egy centinyi szigetelés sincs. Az URSA TWP1 felhasználása szvsz máshogy nem lehetséges, mint úgy, hogy egy keretet, előtétfalat készítek vagy 28*48 vagy 50*50, vagy 50*100-as deszkákból, padlókból. A vakolatlan garázsfalra felrögzítettem a 28*48-as léceket, közéjük tettem a TWP1-et és behálóztam. ....és itt jött a levelem, hogy a vakolatlan falra kellett volna tennem párazáró fóliát ,majd ez után felrögzíteni a PZ fóliát :(
A fal Leier Durisol, a falazóelem 4cm préselt fa, 22cm beton és ismét 4cm préselt fa... (A Leier Durisol rendszer az összes, fa és beton által kínált előnyöket egyesíti. Kiváló hő- és hangszigetelő tulajdonságokkal, és nagyon jó hőtároló képességgel rendelkezik. Minden időjárási körülmény között alkalmazható. Az elemek technológiai összetétele kiváló páraelvezetést biztosít. A nedvesség kiegyenlítése terén hatékony, ami révén a szobában lévő hőmérséklet és páratartalom egyensúlyi állapota egészséges klímát és kellemes érzetet biztosít. )
Ennek tudatában kérdezném, hogy visszabontsam a jelenlegi előtétfalat és tegyek PZ fóliát a falra,majd újra rögzítsem az előtétfalat, vagy hagyjam így? Ha hagyjam így, akkor a jelenlegi előtétfal FA lécei hóhidat képeznek, ezért a jelenlegi/későbbi előtétfalra merőleesen egy másik lécezést kellene tennem azért, hogy csökkentsem a hőhidat??
így 2*50mm-es szigetelésem lenne...
- Az előtétfal közé tett szigetelést Z alakú huzalozással rögzítenem kell-e? - Az üveggyapot szigetelést le kellene fednem, hogy se a rágcsálók ne költözzenek bele ( az egér belemegy, van tapasztalatom) , se pedig a légmozgás ne mozgassa a szigetelést a garázsban ténykedés, ajtónyitás közben és ne szálljon az üveggyapot pora...... Ezt mivel tegyem meg? OSB lappal? van 20nm-nyi laminált padlóm, 3- osztályú, azzal?
+1 kérdés: a lemez garázsajtót mivel szigeteljem le, azt mivel rögzítsem a garázsajtóra?"
Üdv ! De azért olyan mint algásodásról (fal,cserép)azért hallottál már ? A "10 év múlva penészedni fog",a múlva helyett ,ennyi idő ALATTlett zöldes(algás)-matt sárga ,az ócska eredetileg Citrus szín dörzsölt/kapart vakolat !
A pince annyit számít, hogy: ha a padlófűtés alatt nincs elég vastag hőszigetelés (16-20 cm), akkor a pincét is fűtöd jócskán... pláne csak 5-6-8 cm padló hőszigetelés esetén.
Továbbá a beton lábazat, mint igen jő hővezető szerkezet, a padló alatti hőszigetelést megkerülve, szintén levezeti a pincébe hőt.
A helyzet valami ilyesmi... (piros nyilak a meleg áramlás lehetséges útjai)
A konkrét szerkezet ismeretében mindig arra kell törekedni, hogy
a meleg minél hosszabb utat tegyen meg mielőtt kijut a falból/betonból!
A szabadtérbe vagy talajba...
Ahol nincs elég hosszú útja ott a falat, betont a HIDEG oldalán (levegő, talaj) beburkoljuk hőszigetelővel.
A hőszigetelés durván lassítja a meleg kiáramlását, olyan a hatása mintha sok méteres útja lenne a falban/betonban.
Így kényszerítve ki azt, hogy a meleg hosszan a falban, betonban maradjon :-)
Mielőtt kitud lépni a levegőbe, talajba és ezzel veszteséggé válik.
A mostani járdaszintem 45cm el van alacsonyabban mint a benti padlószint. Penészedés alul biztosan nem lesz, mivel padlófűtés van, mondjuk ez azt is jelenti, hogy pont a padlószint környékén kéne legjobban szigetelni. Az hogy alul pince van számít ilyenkor valamit?
Sziasztok, Nekem is járdás kérdésem lenne. Új járda lesz, ami benti padló szint alatt lesz bőven, 60-70cm. Kell valamire figyelni, vagy simán neki lehet tolni az új járdát is a labazatnak, mint ahogy volt is? Hogy lehetne megcsinálni hőszigetelés szempontjából a legjobban? Valamint mit veszítek azzal, ha eps-sel szigetelem körbe a lábazati részt is. A tető majd 1 méterre túl lóg, tehát nem igazán van csapódó víz, a benti padló szint is magasan van, tehát elég lenne csak a járda szintig leengedni a szigetelést, nem kell a földbe leásni.
Így néz ki most :
A vízszigeteléstől lefelé le akarom verni azt a cementes valamit, ami a teglán van, de akkor meg nem lesz szintben a tégla a lábazattal, azt mivel lehetne szintbe hozni majd?
Nekem már 15 éve van fent Baumit SZILIKÁT vödrös az egész házon, eddig minimális fakuláson kívül nem tapasztaltam semmi elváltozást,most (jövő héten érkezik) komplett Baumitos szigetelő rendszer ,de nem SZILIKÁT vakolat kerül rá ,hanem SZILIKON ,mert ezt dicsérték akikkel konzultáltam ez ügyben !:-) Remélhetőleg igazuk lesz,jó tapasztalat van a Baumitos termékek felé a szakmán belül !:-)
az a bosszantó, hogy utánakérdeztünk, többször megkérdeztünk dolgokat (itt is), a mester akadékoskodása miatt XPS-ből 7 félét vettünk meg mintának, itthon nyomogattuk, méregettük, és ezek után Austrothermet vettünk - elment vele két hetünk - és erre azt mondta, hogy bármelyik jó lett volna, amit megvettünk mintának
ha egy szóval is mondta volna, hogy a szilikonos vakolatot kell venni, megvettük volna - de csak annyit mondott, hogy jó lesz a Baumitos vakolat, annak a színe is tartósabb
A Baumit jó márka,de sajnos ott is nagy különbségek vannak a különböző típusú vakoló anyagok között, az árkülönbség nem véletlen !:-((( Szerintem a mester jól mondta !:-)
Üdv ! Nem messze tőlünk citrus színre színezték a házat valamilyen kapart vakolattal kb 10 éve ,ha most ránézek zöldes-matt sárga lett belőle !:-) Bizony óriási különbségek vannak a színező vakolatok között ,nem véletlen a nagy árkülönbség közöttük !:-) Szerintem .
Hobbiból számolgattam lábazati hőhídmegszakításokat és arra az eredményre jutottam, hogy messze a legjobb és legolcsóbb megoldás az Ytong Start. Ha akkor létezett volna amikor én terveztem a házam, akkor XPS-el szigetelt lemezalap helyett azt használom. Majd a következőnél :)
lassan a vége felé közeledik a szigetelés felújítása
már meglevő 8 cm-es szigetelésre raknak újabb 7 cm-es réteget
Baumit rendszert vettünk, acélszeges dübelt, erősebb ragasztót a szokásosnál, Duotop kapart vakolatot
most azon morgunk (főleg férj), hogy a kőművesek szerint a szilikonos vakolatot kellett volna megvenni, mert amit most felkennek, az 10 év múlva penészedni fog
azért morgunk főleg, mert egy szóval nem mondták előre, hogy erre is gondolni kellene szerintük - amit mondtak, arra figyeltünk is, és eddig mástól nem hallottuk ezt a véleményt
(a költségkeretben az a plusz 1-200 ezer már nem számított volna, 280 m2-ről van szó...)
szerintetek valós alapja van a kőművesek véleményének?
Mennyi helyed van fölfele? Ha a járdára csak leraknád vízszintesen a kb 10cm táblát, s arra menne még 6cm beton akkor az a benti padlósíkhoz hogyan viszonyulna?
ha ép csak annyira hőszigetelsz, hogy ne kelljen feltörni a járdát, akkor
1: várható-e a lakás alsó-külső sarkában vizesedés (=penészedés)
2: az olcsóbbik hőszigetelési megoldás miatt évente kb hány forinttal lesz magasabb a fűtésszámla (tehát a drágábbik járdafeltöréses megoldás kb hány év múlva hozná be az extra befektetés összegét, tehát mikortól kezdene megtermelni az első forint tényleges hasznot).
"Mennyezetfűtés????? Ott fűteni, ahol amúgyis a legmelegebb van? A padló meg hideg marad. :("
Fizikából egyes. Leülhetsz :)
Büntetésből nyár közepén délben ki kell állnod a napra mezítláb egy nagy vaslemezre és ezt kell mondogatnod hangosan: "a Nap melege felfelé száll, tehát körülöttem fagyos a levegő és a vaslemez is jéghideg a talpam alatt".
Mit javasolnátok akkor, ha az épület körül járda van, s elég nagy munka lenne kellő mélységben megcsinálni a lábazati szigetelést. Erre van valamilyen megoldás?
"Elgondolkodnék a thermobetonnak mondott polisztirol betonon."
A polisztirol beton polisztirol golyók és kötőanyag (főleg cement) keveréke. Kétféle polisztirol betont különbözetetek meg:
- ha kevés kötőanyag van a golyócskák között, akkor ha nem is jó, de viszonylag elfogadható a hőszigetelése, viszont rohadt gyenge (teherbírása kb nulla, kézzel szétmorzsolod)
- ha sok kötőanyag van a golyócskák között, akkor jó erős, viszont a sok kötőanyag nagyrészt elvette a hőszigetelő képességét
Tehát teherbíró ÉS ugyanakkor jól hőszigetelő polisztirol beton NEM LÉTEZIK.
Jojózik a szemem a visszaolvasások miatt, cikáznak a gondolatok a fejemben, marha jó és hasznos ez a fórum, azt hiszem mindenre megtaláltam a választ, csak keresnem kellett. -:)
További jó fórumozást és probléma megoldást, köszi a segítséget mindenkinek!
Nem fájna a szigetelés vastagsága, csak nem tudok vastagítani lefelé, az aljzatbetonig 6-8 cm van. Az aljzatbetont nem fogom feltörni, mert az alatt vízszigetelés van stb, ahhoz nem akarok hozzányúlni. A padlófűtéscsövek misungbetonba, vagy valami hasonló könnyű betonba vannak, tehát azt kalapáccsal fel lehet törni könnyen. A padlószintet meg nem tudom emelni, mert a nyílászárók, külső-belső nem engedik....
"Fürdőszobába milyen megoldást javasolsz műkőburkolat alá?"
Én magamnak valószínűleg az egész fürdőszobát három réteg jóvastag (0,2mm) fóliával tapétáznám ki (a padlóra plusz két réteg :) de én ne vagyok hozzáértő. Az ilyesmivel foglalkozó szakemberek számos megoldást tudnak,
de ebben az esetben fokozottan fontos, hogy kerüld el a nagyképű kóklereket ("bekennyúk sárral, oszt jólesz"). Az internet is tele van megoldásokkal.
Egyébként ha van sok péz, akkor én még vizes helyiségekben is (vízálló) faburkolatot alkalmaznék műkő/csempe helyett.
Értem, nekem az egész padló újrakészült, ezért nem fájt a szigetelés. Radiátort már nem tennék sehova, az biztos. A szálló por (már aki attól fél), az meg egy b@romság, legalábbis nálam a legnagyobb hidegben is max langyos a padló, nem száll ott semmi sem (hőszigetelni kell mindenhol nagyon és akkor csak langyos max a padló). Ha már úgyis mindenhol töröd a betont, akkor miért fáj a szigetelés vastagsága? Pénzügyi okok miatt, vagy nem szeretnél belmagasságot veszteni?
Padlóba XPS lenne a legjobb, de mivel iszonyúan drága, az esetek 99 százalékában inkább EPS-t alkalmaznak. Ha száraz marad (párakicsapódás, vízodafolyás), nem lesz baj belőle.
Mindenképpen lépésálló legyen.
Az OSB vastagság függ a hőszigetelés keménységétől (pl eps100 vagy eps150) és az sem mindegy, hogy lesznek egy nagy súlyok rajta kis felületen (kandalló, zongora, akvárium, nagyobb méretű márvány szobor, stb)
Nem vagyok szakember, ezért (ha semmi marhanehéz dolog nem lesz) szerintem 2x12 mm OSB elég oda.
Ha anyagilag megengedheted magadnak, akkor ugord át a radiátoros fázist és csinálj egyből mennyezetfűtést. A radiátoros fűtés egyrészt magasabb hőmérséklettel dolgozik (esetleg problémás lehet a régi kazán használata), másrészt a mennyezetfűtéssel nyáron hűteni is tudsz.
Én a helyedben megpróbálnám a lehető legvastagabb hőszigetelést tenni a padlóba. Ez sajnos néha azzal jár együtt, hogy a hőszigetelés feleti rétegeket minél vékonyabban kell megoldani, ebben a szárazpadló megoldások jók.
Mert ez egy 35 éve épült ház, amibe ilyen fekete gégecsőfélét tekertek le, ami elég törékeny volt már akkor is ( a képen látszik, hogy milyen fajta), és valószínűleg pár helyen szétfagyott, vagy eltörött valahol, az első télen nem volt használva. Szóval az elmúlt 20 évben nem működött, és csak ömlene a víz a ház alá...
Másrészt nincs alatta egy mm hőszigetelés sem :D
Így nem túl gazdaságos :D
És új padlófűtést sem gazdaságos letekerni, mert nem tudsz alá rakni megfelelő mennyiségű (15cm) hőszigetelést.
Így marad a radiátor, esetleg később mennyezetfűtés.
De a padlóba jól jönne pár cm hőszigetelés, mert újra lesz burkolva minden helyiség a nyáron, egyelőre tájékozódásképpen jól jönne egy rétegrend, hogyan kellene ezt jól megcsinálni, de még nem kaptam választ...:S
Megkérdezhetem miért szünteted meg a padlófűtést? Nekem életem egyik legjobb döntése volt, hogy kizárólag padlófűtést választottam (kivéve a 2 törülközőszárítót) minden helyiségbe, egyáltán nem bántam meg, 21 fokra beállítom ősszel és hozzá sem nyúlok tavaszig. Ha aktív fűtés nélküli passzívházat csinálsz, akkor értem :)
Mai tapasztalat amit eddig nem tudtam. A PIR anyagot nem vágja a forródrótos EPS vágó. Elvileg a PIR rövid ideig kibírja a 250 °C-t. A forró drót is kb. ezen a hőmérsékleten dolgozik.
Ez alapján még inkább valószínűnek tartom, hogy ablaktok szerkezetébe simán bele lehetne szabni PIR csíkokat és bírná az ablak szerkezet sarkain az összeolvasztott. Bár ez más fórum téma :)
A szomszéd felől rettenetesen sok beszédhang jön át a padláson keresztül, a kőzetgyapot mivel sűrűbb, jobban lefogja a hangokat, így inkább azt használnám, de összekeverhető a régi üveggyapot szigeteléssel vagy azzal csak bekavarok a rendszerbe?
Még egy dolgot kérdeznék:
a padláson futnak műanyag csőben vezetékek, ezekkel mit lehet kezdeni? Rátehetem a grafitos habot vagy a gyapotot simán, vagy inkább próbáljam meg a szigetelés fölé emelni őket?
Esetleg a lemenő cső köré is purhabozzak be, hogy ne csöpögjön be a pára?
Komforttal semmi gond. Rendben van a ház. Most néztem a kalkulátorban, hogy 3 centi xps-el a 38 PTH fal 0,3-as, az 5 centi EPS-el meg 0,27. Na ezért tényleg nem éri meg görcsölni.
Nem penészedik a fal sehol. Azért elég szomorú az, hogy a teraszt egyben betonozták a ház aljzatával de ez van. Én biztosan nem fogok nekiállni szétvésni.
Egy dolog viszont egyértelmű. A szigetelés foltozgatás nem elég. Rá kell rakjak plusz szigetelést a falra, hogy a terasz részen a lábazaton meg tudjon maradni az 5 centi szigetelés (XPS-re ki kell cseréljem persze az EPS-t, mert ez nedvszívó).
A ház hátulján 20 centivel a talajszint alá megy a lábazati szigetelés. Azon az oldalon csak a garázs van és a 2 fürdő. Legalább itt nagyjából jó lesz.
"Tehát télen 50%-os páratartalommal számolni csupán a statisztikailag helyes :)"
Ezek csak jelleggörbék a viszonyításhoz.
Nyilván, ha alacsonyabb a belső páratartalom (azonos hőfokon), akkor ez a görbe is lejjebb tolódik, akkor mondjuk nem -5 °C-on éri el a 100%-os páratartalmat, hanem -7 °C-on.
A 20 °C belső hőmérséklet sem mindenre jó adat. Van aki megelégszik a 19 °C-al, van aki még a 26 °C-ba is fázik :)
Ha viszont 24 °C mellett van 30-35 % párád, az nem jobb, mintha 20 °C mellett lenne 50%. (kb. ugyan az)
Amire ezek a görbék jók, hogy látható legyen, hogy ugyan olyan körülmények között hogy viselkedik a különböző szerkezetekben a pára.
Én is laktam olyan épületbe, ahol 25-30% volt a pára. Átlagosan 24°C mellett (télen). A fűtést nem lehetett szabályozni. Vagy nyitva volt, vagy zárva. Az ablakkal lehetett szabályozni :) Persze az nem javított a páratartalmon. De ez nem PTH fal volt, hanem tömör beton, azaz panel. Az alacsony testsűrűségű anyagokkal van a gond. Azokra erősen ajánlott a vakolható kőzetgyapot.
Mióta felhívtátok a figyelmem a külső oldalra rakott PIR szigetelés hátrányira, azóta odafigyelek az ilyen dolgokra :)
Az én szerkezetem: Külső -24 °C / 80% pára -/- Belső 21°C - 40% pára mellett.
Mivel a tömör szerkezetekre jellemző a belső alacsony pára így ezért is mertem 40%-os belső párával számolni. Emellett még lesz folyamatos gépi szellőztetés is.
A képeken látható lábazati hőszigetelés nyomorúságosan kevés a lakás padlósíkjához képest. Ha nem sikerül lemenni még 30-40 centit LEGALÁBB, akkor lelkiekben fel kell készülni a lakásban az alsó sarok hidegségére, sőt akár nedvesedésre/penészedésre is. No meg a magasabb fűtésszámlára.
Akinek marhahideg téli napokon a lakás páratartalma nem esik 30% alá, az gondolkoggyon el a szellőztetés feljavításán.
Most télen voltak olyan napok, amikor a kinti levegő víztartama mindössze 1 gramm per köbméter körül volt. Ahol ugyanekkor a lakásban lévő levegő nyolcszor ennyi vizet tartalmazott, ott egész biztosan nem elég gyors a légcsere :)
Azért az a 2 vagy 3 centi vastag XPS a terasz részen eléggé hőhíd. A lábazat 18 centi magas. A padlószint a szobában kb 7 centivel van feljebb.
Egyértelműen olcsóbb a foltozgatás és festés és sokkal kevesebb munkával is jár, de nem lesz ez így sz@r azon a kb. 6 méteren? Annyit tudok még javítani rajta, hogy ezen az oldalon 3cm xps-t rakok. A házban padlófűtés van fain 5 centis aljzatszigeteléssel. :-(
Nem tudom, hogy a tervező hova rakta a szemét 2009-ben. Biztos nem olvasta a fórumot.
Egy gázbetonból épűlt ház tetőterért szigetelem éppen és felmerült, hogy a tűzfalakat is szigetelni kéne. Szerintetek az jó megoldás, hogy 5cm vastag közetgyapotot rakatok fel belülre? Kívülről nem szeretném szigetelni, az túl sokba kerülne.
Az effajta görbékkel az a baj, hogy az önkényesen megállapított mérési körülmények (hőmérsékletek, páratartalmak) olykor nem a való életet tükrözik.
Pl elméletileg jól hangzik, hogy a lakásban 50% a páratartalom, de a való életben a lakások 95% a következő két csoport valamelyikébe tartozik
- "vacak szellőzésű lakás": ezekben a fűtési szezon alatt 60-70%-os páratartalom
- "jó szellőzésű lakás": ezekben a téli átlag 40% körül van, de olykor le mehet akár 20% alá is (nekem komoly trükközésbe kerül, hogy tartsam a 40%-ot, de még így is lesik 35-re olykor)
Tehát télen 50%-os páratartalommal számolni csupán a statisztikailag helyes :)
Van egy idevágó vicc is: "amikor valaki az egyik lábával jeges vízben áll és a másik lábával forró vízben áll, az statisztikailag pont jól érzi magát"
Nem is fogsz ilyet találni. A frontrockkal 0,16 a 20 centi grafitossal 0,11 lesz a fal hőveszteségi tényezője, vagyis a 20 centi grafitos jobban szigetel.
Ezen kívül a 20cm reflex olcsóbb is (kb. 4800Ft/m2), mint a rockwool (kb. 6400 Ft/m2).
A kőzetgyapot jobb páraáteresztő és hanggátló. Ennyi előnye van.
Sehol nem találok olyan összehasonlítász ahol különböző homlokzati hőszigetelő anyagok képességet vetik össze . Konkrétan arra vagyok kiváncsi hogy 15cm Frontrock max e VAGY 30 grafit reflex ?
Egyre inkább hajlok erre a megoldásra amit te is és Elek is javasolt. A pénz nem probléma, de nem ragaszkodnék a sok munkához. Van bőven mit csinálni még ezen kívül.
Megnéztem a 3 lukadást a színen és a 3-ból 2-nél az EPS a lepottyanás közepén be van horpasztva. körömmel tovább feszegettem a színt lefelé és 1-2 centinél többet nem bírtam már leszedni.
A szín nem olyan régi. Gondolom, ha a lepottyant részbe belekenem, akkor nem fog elütni struktúrában. Aztán szépen át lehet festeni az egész házat (ezzel a lehetőséggel eddig nem számoltam. ezért is kérdezem meg a fórumban).
A lábazatot tudom úgy javítani, hogy végig vágom az EPS-t és a helyére 2 centis XPS-t ragasztok fel, viszont akkor a 2 centist mindenhova fel kell ragasztani, hogy egységesen 3 centi legyen a beugrás.
A ház hátuljánál a járdát ahogy csinálom, már így csináltam meg szerencsére a lábazatot:
A szigetelés alatt még ott van a tetőgerendák vágása utáni maradék forgács, cigicsikkek, kajás zacskók.
Nem tudom, hogy ez milyen födémnek minősül, betongerendák között vannak ezek a zsalukövek vagy mik és amennyire láttam, betömködtek a padlásfeljárónál lévő zsalukövekbe szigetelést, de csak az első 30 cm mélyen, azután meg üres.
A padlás felszíne pedig a gerendák és a zsalukövek nagyjából egységes felülete, és ahogy látható, néhol nem sikerült eltakarni a réseket, de amúgy kvázi egyenletes.
A szigetelés is csak le van hányva a földre, néhol centis résekre egymástól. -:)
A lakótér felől meg van a plafonon levő talán 1 centis vakolat, utána pedig a "födém".
Azt nem tudom, hogy a zsalukövek és gerendák hogy kapcsolódnak egymáshoz...?
Önkormányzatot felhívtam a tervrajz miatt, írásos kérvényt kell küldeni postán, hogy kikérhessük, majd ha sikerül megkapni, talán többet tudok a padlásról is...
"Ragasztó purhabbal gondoltam a 2. réteg felragasztását."
Igazából mindegy, hogy mivel ragasztod fel.
Én az eredeti, most is meglévő vakolatodra gondoltam, hogy az vizesedhet majd fel.
Persze ha mondjuk bent folyamatosan alacsony, kb. 40-45 %-os páratartalmad van, akkor ez a probléma csak jóval hidegebb külső hőmérsékletnél jelentkezik.
Viszont 55-60 % és felette ez a probléma már + 1-2 °C-nál is jelentkezhet.
Az EPS-nek nagyobb a párafékező tulajdonsága mint a vakolatnak.
Megy a pára az EPS-be az épületből kifelé szép lassan, emiatt kicsit meg is emelkedik mire a vakolathoz ér.
A vakolaton csak úgy átsuhanna a pára, mert ott nem ütközik akkora ellenállásba. Aztán jön megint az EPS, aminek nagyobb a párával szemben az ellenállása.
Így a vakolatrétegbe feltorlódik a pára, ami kicsapódhat (eléri a 100%-ot) adott külső és belső paraméterek mentén.
-10 °C alatt akár meg is fagyhat és okozhat károkat a felragasztásban.
A grafikon is sokatmondó. Igazából azt gondolom, hogy a 38-as PTH falon kevés az 5 centi szigetelés télen és nyáron is. Ha már 8 lenne rajta, akkor nem görcsölnék.
A déli oldalunkon van két baromi nagy ablak, de a terasz tetőt úgy tervezték meg, hogy télen besüssön a nap és nyáron ne. A másik házunknál állandóan redőnnyel kellett játsszak.
Ez a kép 2016.07.30-án reggel 9-kor készült. Akkor hónap elején költöztünk be és a másik házunkhoz képest 1 fokkal melegebb volt itt, de az előző lakó az utolsó hetekben sz@rt mindenre és tárva nyitva hagyta a terasz ajtót meg beengedte a kutyát meg ilyenek.
A régi házunk fala 51 centi kisméretű tömör tégla volt 8 centi hőszigeteléssel.
Na szóval. Te raknál még rá szigetelést, vagy nem?
"A kevésbé jól hőszigetelt melegebb lesz több fokkal és gyorsabban is melegszik fel."
Ez a lényeg. Azt eleve észrevettem a másik háznál, hogy a ház sokkal lassabban követte le az időjárás változásait a hőszigetelés után, mint előtte.
Viszont arra nem emlékszek, hogy hűvösebb lett volna bent a hőszigetelés után, mint előtte. Mivel az a ház is déli fekvésű volt, ezért sokkal több múlott azon, hogy leengedtem a redőnyöket félig, vagy nem.
3: A gyenge megtérülés ellenére nem elhanyagolható az esztétikai megtérülés és a nyári időszakban remélhetőleg kevésbé melegedő ház. A kereskedelmi vezető szerint, ha most 26,5 fok van bent nyáron, akkor 6-7 centi plusz szigeteléssel 24 is lehet bent). Akinek van ilyen irányú (hűvösebb ház nyáron) tapasztalata az megoszthatná velem.
hűvösebb lesz kábé két napig. utána ugyanúgy 26. majd 2 nappal később hűl le, mint a szomszédé, aki csak 12cm-t rakott.
"A további hőszigetelés anyagi megtérülésével alig lehet számolni. Nálam a 6 centi grafitossal a számításaim szerint a megtérülés (jelenlegi gázárral számolva és csak a plusz hőszigetelésre, ami nem tartalmazza a munkadíjakat, ragasztó purhabot, színt, stb), durván 15 év. A fal 0,27-ről 0,18-ra javulna."
Mi értelme úgy számolni, hogy egy csomó mindent kihagyunk a számításból? Az, hogy nekünk jobban tetsző eredmény jöjjön ki?
Ha a lakás padlószintje elég magasan van, akkor nem biztos, hogy a lábazati hőszigeteléssel mindenáron le kell menni a rücskös részig. Ha a lábazat sima felülete legalább 40-50 centivel lejjebb ér a padlósíktól (és van a padlóban is hőszigetelés), akkor nem biztos, hogy foglalkoznék a göröngyös rész hőszigetelésével.
Egyébkét göröngyös felületet is lehet hőszigetelni: pl a durva kiugrásokat levésed, a nagyobb gödröket bevakolod, a kisebb hepehupákat meg kiegyenlíti maga a (vastagon alkalmazott) ragasztó.
De pl létezik helyben szórt hőszigetelő hab is, igaz, hogy pofátlanul drága, de több napnyi betonvésésnél valószínűleg még így is olcsóbb :)
"Egyeztettem a szín gyártójának a kereskedelmi vezetőjével"
Felesleges volt, mert a kültéri vakolatok színe folyamatosan változik (eleinte gyorsan, később egyre lassabban). Ennek több oka lehet, pl időjárás, légszennyezettség, stb. Tehát a szín gyártója nem képes olyan vakolatot adni neked, amilyen árnyalatú a házad éppen ebben a hónapban. Ha a vakoláskor eltettél volna magadnak tartalékba egy kis eredeti színező anyagot, annak is teljesen más színe lenne a polcon, mint ami a falon évekig ki volt téve az időjárásnak, savas esőnek, UV sugárzásnak, füstnek, koromnak, stb.
Sziasztok, a sávalapot úgy csinálták meg nekem, hogy kiásták az alapot és beöntötték betonnal, nem zsaluztak, ezt utólag tudom még szigetelni? Kiásom az alap mellett a földet egy ásónyom szélességben és felragasztom a szigetelést! Xpsre gondoltam hány cm kellene belőle?
A tiedre válaszolok, de Eleknek, Peet-nek és a többi hozzászólónak is szól.
1: Egyeztettem a szín gyártójának a kereskedelmi vezetőjével és azt mondta, hogy ilyen javítást nem lehet úgy csinálni, hogy egyik színre ráhúzzuk a 2. réteget, mert egyenetlen lesz. Ebben az esetben a legjobb megoldás, egy új réteg vakolás a hálóval együtt és annak a leszínezése. Ez a megoldás jó Peet-nek is, mint legolcsóbb lehetőség. (jó lenne tudni azért, hogy milyen falazaton van a 8 centi szigetelés)
2: A további hőszigetelés anyagi megtérülésével alig lehet számolni. Nálam a 6 centi grafitossal a számításaim szerint a megtérülés (jelenlegi gázárral számolva és csak a plusz hőszigetelésre, ami nem tartalmazza a munkadíjakat, ragasztó purhabot, színt, stb), durván 15 év. A fal 0,27-ről 0,18-ra javulna.
3: A gyenge megtérülés ellenére nem elhanyagolható az esztétikai megtérülés és a nyári időszakban remélhetőleg kevésbé melegedő ház. A kereskedelmi vezető szerint, ha most 26,5 fok van bent nyáron, akkor 6-7 centi plusz szigeteléssel 24 is lehet bent). Akinek van ilyen irányú (hűvösebb ház nyáron) tapasztalata az megoszthatná velem.
4: A mostani 0,27-es fal értékkel a jövő évtől már nem igazán számít a ház korszerűnek, a 0,18-al azért időtálló lenne.
5: Ennek ellenére nem döntöttem el 100%-osan még, hogy csak vakolás és színezést vagy plusz szigetelést válasszam.
"Ki lehet javítani ,csak látszani fog a javítás !:-) Szerintem"
Én így csináltam:
- a ledobott vakolat mellől lefeszítettem egy kb 3 centis darabot és elsétáltam vele egy jó festékboltba, ahol a számítógép vezérlésű keverőgéppel kikevertettem pont ugyanazt az árnyalatot
- a ledobott folt alját megcsiszoltam smirglivel (ha esetleg kosz/zsír miatt dobta le)
- a festék egy részét besűrűsítettem gipsszel és ecsettel "tunkolva" feltöltöttem síkba a "mélyedést"
- a száradás után tiszta festékkel lekentem a foltot kétszer
Ha nem mutatom az ujjammal a javítás helyét, akkor két méterről szemmel nem lehet megtalálni.
"ebbe a 35 éve épült házba, és ebbe a téglába ezeket a nehéz ablakokat nem lehet stabilan kitenni a falsíkba"
Éppenhogy 35 éve még nem léteztek azok a korszerű papírhéjú téglák, amelyek könnyen megroppanhatnak. Pl egy régi B30-as tégla SOKKAL teherbíróbb a szélén, mint a korszerű ezerlyukú téglák.
A teherbírásuk pedig kb százszorosa a "nehéz" ablak súlyához képest.
Egyáltalán nem ugyanazt mondjuk, és nem is ugyanúgy.
Ha abból indulunk ki, hogy mindenképp szigetelünk, mert a vakolat hibáit csak plusz szigeteléssel javíthatjuk ki, akkor a lehető legkisebb szigetelés a leggyorsabban megtérülő. Mondjuk Elek valszeg leírja, hogy aki a szép új vakolatból indul ki, az a plusz szigetelést ne akarja gazdaságos, gyorsan megtérülő beruházásnak feltüntetni. Nálad annyival jobb (vagy épp rosszabb) a helyzet, hogy viszonylag jól szigetelő fal volt a kiinduló helyzet, így az újraszigetelés megtérülése kb. 60 év lenne, ha a munkadíjat 0-nak veszed, akkor lemehet 30 év alá...
Azt én sem tudom (pláne innen a fotelból), hogy hogy lehet kijavítani. Sőt én azt sem tudom, hogy mennyire "látszó" helyen vannak a javítások, de még azt sem, hogy a te szépérzékedet mennyire zavarja, hogy az egyforma színezés nem pontosan egyforma színű.
Egyébként le lehet az egész házat vakolni szigetelés nélkül is...
Mert elvileg úgysem egyenes a falsík, mert olyat kőműves még nem rakott, másrészt ebbe a 35 éve épült házba, és ebbe a téglába ezeket a nehéz ablakokat nem lehet stabilan kitenni a falsíkba, félő, hogy megreped a tégla és kiesik az ablak.
Ha nem takarok rá egy cm-t sem a grafitossal, az nagy hiba?
A RAL szalagos beépítés mennyibe kellene, hogy kerüljön / méter?
Másnak esetleg van véleménye az ablakbeépítési mód és utólagos homlokzati szigetelés témakörben, vagy valamilyen meglátása a lentebb rajzolt megoldáshoz?
Holnap felmegyek a padlásra és megemelgetem a szigetelést több helyen, de ( igen, tudom, nem kéne, de ennek már ugyis mindegy) a rajta való sétálgatás közben nem huppantam be semmilyen mélyedésbe, sík az egész. olyan képem van, amin a szigetelés látható, de nem hiszem, hogy azzal mennénk valamire is, de szívesen megmutatom azt is.
#Mekk Elek:
Utánakérdeztem a környéken az ugyanilyen típusú sorházak födémszerkezetének, de eddig senki sem tudott érdemi információt adni. -:(
Ha mégis hozzá akarnál toldani, én mindenképp a vakolható homlokzati gyapotot ajánlanám, jó páraáteresztő vakolattal.
Páratechnikailag nem túl jó egy további EPS habréteg feltétele Porotherm falra. A 2 EPS réteg közötti vakolat rétegbe gyűlne össze a nedvesség és esetleg ez le is dobhatná az új EPS rétegedet.
Sőt, Porotherm falra szinte egyáltalán nem való az EPS hab.
Szia, én sem ragaszkodom a plusz szigeteléshez, csak nem tudom, hogyan fogják tudni visszaállítani a színezést a sok javítás után (3 db új áthidaló + hozzá nyílászáró, új helyen jön be a házba a gázcső, ami el lesz tartva a faltól a jelenlegi besüllyesztett helyett, új elektromos kiállások a homlokzaton).
Megtérülés szempontból biztos nem éri meg 10 centit még rárakni, de nála is ugyanaz a helyzet, mint nálam, hogy a színezés sérül/sérült.
Nálam a 38-as PTH-ra az előírt 6 centi helyett 5 van felrakva és pár helyen lepottyant a szín olyan 50 forintos nagyságban plusz a terasznál leengedték az EPS-t a terasz tetejéig, így az dobja le a színt magáról, mert nem bírja a vizet.
Addig számolgattam, hogy rájöttem, hogy gazdaságilag nem éri meg 5 centi grafitosnál többet rárakni. Mondjuk nálam annyiból jobb a helyzet, hogy a másik házunkat én szigeteltem apósommal (színnel együtt) és jól sikerült, így itt is én fogom. Szerintem ki fogok jönni fél misiből. Nálam így kb 0,19 lesz majd a fal.
Ha nem lenne sérült a szín (és nem lenne ilyen nagyon világos), akkor eszem ágában sem lenne szigetelni még rá.
Azt javaslom a kérdezőnek, hogy ha már mindenképp javítania kell, akkor 5 centi fehérnél többet ne rakjon fel.
Az egyik szomszédomnál is hasonló dilemma akadt: mindenképpen újra akarja színezni a házát, én mondtam neki, hogy ha már arra jár, akkor a négy éve felrakott mindössze 5 centi hőszigetelést sem ártana felhizlalni kb háromszorosára.
De ő nem szeretne erre is költeni, amit meg is értek, mivel kb 300 négyzetmétert kellene hőszigetelnie :)
Lehet, hogy nem betongerendáknak kéne hívni, de nem tudtam rá jobbat kitalálni.
Úgy néz ki, mint a monolit födém, nagy összefüggő felület, de mégsem az.
Sorházrólvan szó, felül egybenyitott padlástérrel.
Még a mostani szigetelés alatt sincsen semmi fólia, ügyesen kispórolták. -:( Viszont az üveggyapot ránézésre jó állapotban van, nem nedves, nem büdös, ha ez jelent valamit. -:)
Ha jól számoltam, akkor egy U=1-es falból, a 8cm szigetelés U=0,33-ast csinál. Erre újabb 10 cm-t téve U=0,18-at kapunk, ami tényleg tök jó, de közel 1,5 misibe kerül és évi 36 ezret spórolsz vele, ami alig 38 év alatt térül meg.
200 nm fallal számoltam (a megtérülést nem befolyásolja).
Ha a fal U értéke sokkal rosszabb volt 1-nél, akkor csökken a megtérülési idő, pl. U=3-ról indulva már alig több, mint 25 év. (Nem tudom lehet-e falat építeni ilyen anyagból, valszeg nem nagyon.)
Szóval 8 cm szigetelést nem igazán éri meg tovább szigetelni, eredeti fal típusától függetlenül...
"Kérdésem, érdemes és lehet-e meglévő szigetelésre ráhúzni egy újabb réteget? Mondjuk még 10 cm-t, így eltüntethetőek a javítások? Ha le kell szedni a meglévő szigetelést, akkor lehet-e csak a ház azon oldalát újrarakni vastagabb szigeteléssel? "
Lehet új réteget felhúzni, nem biztos, hogy érdemes. A 8 cm pont akörül van, hogy szigetelésnek kevéske, de ÚJABB réteget rárakni, sokára térül meg.
Leszedni a meglévőt biztos nem érdemes, miért kellene?
Van olyan rétegrend, amire nem szabd párazáró fólia nélkül padlapot tenni, mert vizesedni fog a padlap tetején lévő OSB alja, tehát vizes lesz a hőszigetelő hab.
Sőt van olyan rétegrend is, amire párazáró fólia nélkül még OSB nélküli csupasz polisztirolt sem szabad tenni.
Sőt, létezik olyan rétegrend is, amire még párazáró fóliát sem szabad tenni, erre sem polisztirolt, sem padlapot nem szabad tenni.
Mivel a padlófűtött betontömb alá nem szokás elég vastag hőszigetelést tenni, ezért alatta a talaj valószínűleg elérheti a 15-16 fokot is.
A hőszivattyú talajszondáját viszont szokás kicentizni/alulméretezni (így is marha sokba kerül), ezért a fűtési szezon végefelé már igencsak hideg (nagyon spórolós helyen akár fagypont körüli/alatti) víz jöhet fel a főd alól.
Ezek után már csak abban lehet reménykedni, hogy abban a hőszigetelő rétegben ahol a csövek futnak annyira száraz a levegő, hogy a harmatpont még lejjebb van :)
Ha hideg víz lesz bennük, akkor a gépészed jól mondta: ha csövön a hőszigetelés nem párazárt, akkor előfordulhat, hogy a cső felületén nedvesség csapódik ki. Ezért szokták a hideg víz (és a hideg szellőző) csöveket párazárt módon hőszigetelni (pl ZÁRT CELLÁS polifoam habbal) legalább olyan vastagságban, hogy ezen szigetelés külső felülete se kerülhessen harmatpont alá.
Betongerendás padlásfödémet szeretnék szigetelni és járhatóvá tenni, idő- és kosz spórolás miatt gondolkodok a padlapon, nektek mi a véleményetek róla, használt már valaki ilyet közületek?
Ma zárva minden így a megmaradt másfél tubus nem dagadós ablakbeépítő purhab, meg két tábla 4 centis szigetelés abból is vágok cafatokat és kitöltöm.
@MekkElek
Én is szigetelés közé gondoltam, de a gépész azt mondta, hogy mindenképpen párazáró bevonatos szigetelés kell rá. Szerinte azért, mert hideg kútvíz és talajkollektor víz megy benne így kicsapódhatna némi pára a csövön és áztatná a hőszigetelést a vizszigetelés és a beton között.
Ne igazán értem, hogy egy rugalmas hab esetén milyen bajt okozhat, ha a külső rétege tágulni szeretne egy picit: maga a hab rugalmassága felveszi a tágulást.
Persze ettől egy picit megpróbálhat meggörbülni ami persze csak akkor sikerülhet, ha még nem kötött meg a ragasztó. Tehát ennek bevagdosásnak valószínűleg a napon történő ragasztás közben van haszna.
Én nem is a sokkal rosszabb hőszigeteléstől félnék, hanem attól, hogy abban a (nem túl keskeny) csíkban gyengébb a padló tartása (habár ha beton lesz felette, az áthidalja majd),
ezért feltölteném duzzasztott perlittel azt az árkot. Ilyen hülye alakú üregek esetén ezzel legkönnyebb dolgozni: egy kis ütögetéstől-mozgatástól a perlit "folyik mit a víz", elég jól kitölt minden kis üreget, ráadásul marhajól terhelhető.
Egyébként én a helyedben nem költöttem volna drága cső hőszigetelésre, ha egyszer a csövek amúgy is olcsó hőszigetelő anyagban futnak :) Az eps-t három rétegben tettem volna le és a csövek a középső rétegben futnának, hőszigetelés nélkül.
Másrészt a meleg csöved és a hideg beton között így mindössze kb 3-4 mm (komolytalan, ráadásul drága) hőszigetelés lesz, ha viszont a csövek alatt volna mondjuk 4-5 centi EPS, az kicsit komolyabb lenne ennél.
Szerintem szabadban lévő grafitos eps felület mentén melegedés közben annyira intenzív hő-szállító légáramlatok alakulnak ki, hogy nem képes lágyulási hőmérsékletre felmelegedni.
Tehát aki napsütéssel szeretné megolvasztani a grafitos EPS-ét, az ne csupaszon, hanem pl fóliába csomagolva tegye ki a napra :)
Valahol olvastam egy floridai egyetem kísérletéről, amelyben különböző anyagú napsütötte tetők felületi hőmérsékletét hasonlították össze. Sötétebb felületek esetén a napi legmagasabb hőmérsékletek 60-65 fok között voltak (és a grafitos EPS-t nem nevezném igazán sötétnek!).
A rekordot fekete bitumenes zsindellyel sikerült elérni: ez egy pillanatra túllépte a 84 fokot is.
Nekem már vagy 2 hete van így és mikor süti a nap szoktam tapogatni. De akkor is csak langyos tehát amit olvastam 80 fokot (itt már maradandó károsodás alak változás lenne)biztosan nem érné el.
Már élvédőzés dűbelek tapaszolása megvolt ma hálózom.
A deli falon otthagytak csupaszon vagy 10 meter grafitost, tegnap tegnapelott nem volt nagyon nap de ma ugy nez ki az lesz , tud ez ennyitol karosodni vagy csak extrem meleg nyari naptol?
AT-N100 lépésálló összesen 16 cm, padlófűtés lesz rajta. Van 3 szigetelt kpe csövem ami 10 méteren kanyarog. Ahol le van rakva a cső ott 4 cm szigetelésbe vágták be, de csak erősen nagyjából. Ha összehúznám, akkor sok helyen lenne 10 cm hiány is mellettük. Rá megy már telibe a további vágatlan 4+8 cm.
Ki kell tölteni ezt a rést valamivel vagy hagyjam így?
Ha kell, akkor mivel? Purhab vagy keverjek könnyű polisztirolbetont vagy egyéb?
Tudnátok ajánlani webshopot vagy bármit ahonnan Illbruck szalagot tudnék rendelni? Első körben belülre kellene nekem 125méter Me500as 2 oldalon ragasztós és butyl csíkkal.
Vagy tudnátok ajánlani valamit, ami jobb árban és normálisan párazárja az ablakok purhabozását belül?
Köszi!
Próbáltam a purhabozás akril tömítővel való lefedését, de nem tetszik annyira.
Lehet, hogy kérdeztem már(de nem biztos hogy itt:) ), de választ nem kaptam, szal még egyszer :) Falhoz rögzített fát(gerendát, "szelement") hőszigeteléskor ér betakarni EPS-sel, vagy inkább nem javasolt? Akár úgy is hogy külön vágni rá, hogy csak ott leszedhető legyen.
Családi ház felújítása előtt állunk. A ház 2 szintes, 8cm szigeteléssel, és a földszinten jó pár új méretű nyílászáró lesz beépítva, pluszban jelenleg a gáz cső be van vágva a szigetelésbe, ami megoldás meg lesz szüntetve. Ezáltal a ház homlokzatán jó pár javítani való lesz.
Kérdésem, érdemes és lehet-e meglévő szigetelésre ráhúzni egy újabb réteget? Mondjuk még 10 cm-t, így eltüntethetőek a javítások? Ha le kell szedni a meglévő szigetelést, akkor lehet-e csak a ház azon oldalát újrarakni vastagabb szigeteléssel?
"Ez arról szól, hogy a lakás BELSŐ, hőtároló tömegéhez a falakból/födémből/padlóból milyen vastag réteget szabad hozzászámítani, ha napi hőingadozásról van szó.
Mi viszont arról beszélgetünk, hogy ha egy bizonyos födémben üveggyapot helyett kőzetgyapot hőszigetelést alkalmazunk, az mennyivel javítja a födém hőterhelését a lakás felé.
Ennek semmi köze a lakás hőtároló tömegéhez, amiről a cikk szólt."
A hozzászólásomathalaloszto78680-as hsz.-ra reagálva kezdtem.
Idézet halaloszto-tól: "hogy van tomege. a fafodem nyaron hamar atmelegszik, mert nincs tomege. a kogyapot ezen segit. te is ki tudtad regebben logikazni az ilyeneket, mi tortent?"
"Üveggyapot az évek alatt veszít a méretéből, hőszigetelő képességéből, ezt olvastam több cikkben."
Én is el szeretném olvasni ezeket a komoly "cikkeket", de valahogy az az érzésem, hogy ha megkérnélek arra, hogy áruld el nekem ezen cikkek helyét, akkor nem tudnál egyetlen komoly cikket sem mutatni nekem, csak magyarázkodnál össze-vissza ;)
ezért most megkíméllek ettől és csak ennyit írok: EZ EGYHÜLYESÉG!
Ez arról szól, hogy a lakás BELSŐ, hőtároló tömegéhez a falakból/födémből/padlóból milyen vastag réteget szabad hozzászámítani, ha napi hőingadozásról van szó.
Mi viszont arról beszélgetünk, hogy ha egy bizonyos födémben üveggyapot helyett kőzetgyapot hőszigetelést alkalmazunk, az mennyivel javítja a födém hőterhelését a lakás felé.
Ennek semmi köze a lakás hőtároló tömegéhez, amiről a cikk szólt.
A gyapot rugalmas, ezért "légmentesen" tud illeszkedni a mellette lévő gerendához/falhoz/akármihez. Az eps merev, ezért szinte mindig marad egy kis rés az eps és a gerenda/fal/akármi között, márpedig ezeken a réseken kialakulhat olyan hő-szállító légáramlás, ami kisebb-nagobb mértékben hazavágja a szigetelés hatékonyságát.
"Amúgy az EPS-t is körbetömködtem gyapottal"
Két centi mélységben, vagy az eps teljes vastagságában ki van tömve gyapottal mellette?
... szerintem most már kezded sejteni, hogy miért írtam tized annyi munkát, ha ugyanott CSAK gyapotot használnál ;)
Van ott mondjuk egy 70x50 centis felület, levágsz a gyapotból egy 80x60 centis darabot, egy mozdulattal beszorítod oda és már mehetsz is tovább. Így meg reszelhetsz, barkácsolhatsz és tömködhetsz napokig egy olyan munkafolyamaton, ami két embernek max másfél óra (az egész házra).
Igazából azért lett EPS, mert a gyapotot nem tudtam volna odarögzíteni normálisan, akkor nem volt még ereszdeszka :) vagyis az EPS-ben jobban bíztam hogy ottmarad a helyén :) Még tavaly tél előtt kezdtem el csinálgatni, hogy télire mégis legyen vmi hőszigetelés ott is, ha ideiglenesen is.
De amúgy jobb lenne a gyapot? Tehát ha majd meglesz a homlokzati, egyszerűen rárakni a tetejére és kész? Amúgy az EPS-t is körbetömködtem gyapottal, de persze nem 100% hogy nem maradt rés :)
"Az egyik legdrágább építőanyagból épült falat hőszigetelnéd a világ egyik legdrágább hőszigetelőjével? Nem túl bölcs megoldás... akár fele ennyi pénzből is lehet rendes házad."
Ez csak elvi gondolkodás volt. Nyilván nem túl gazdaságos :)
10 cm vakolható gyapot négyzetmétere 3300 Ft. Nekem 15 cm kellene. Sajnos a vakolható gyapot nagyon drága. De gondolkodok rajta. Ha marad rá keret, meg fogom venni.
Üveggyapot az évek alatt veszít a méretéből, hőszigetelő képességéből, ezt olvastam több cikkben. Jelenlegi házamon ilyen van, de többet nem szeretnék ilyet lerakni, nem voltak kellemes napok a lerakás napjai.
Én kőzetgyapotot veszek. Rockwool Multirock típusút. Gerendák közé 15 cm vastagat egy rétegben, majd rá keresztbe újabb 15 cm-t egy vagy két rétegben.
Én is ezt terveztem. Azonban többen lebeszélnek róla. A grafitos szigeteléshez más, jóval drágább ragasztó kell. Javasolták, hogy kicsit vastagabb normál nikecellt vegyek vagy gyapotot. Elbizonytalanodtam.
Sziasztok! 30-as Porotherm + 15 cm grafitos szigetelés mellett döntöttünk. A tervezőnk Thermosystem Grafitot javasolt, mi a véleményetek róla? Ár / érték arányban ajánlott?
"Ha ez tényleg így van, akkor mondjuk egy rönkház fújható PUR szigeteléssel (nem zárt-cellás) egész jó kis szerkezet lenne :)"
Az egyik legdrágább építőanyagból épült falat hőszigetelnéd a világ egyik legdrágább hőszigetelőjével? Nem túl bölcs megoldás... akár fele ennyi pénzből is lehet rendes házad.
Egyébként van olyan ház, ahol a nagy hőtároló tömeg kimondottan káros, mert akadályozza az energiatakarékosság egy formáját.
Hőszigetelő anyagnak nem nagyon érdemes hőtárolást számolni, mert viszonylag elhanyagolható a tömege és a tárolt hőt is lassan tudja leadni. Mint mindennek a hőtárolásnak is vannak előnyei és hátrányai.
Egy könnyűszerkezetes házat 1-2 óra alatt fel lehet fűteni, ezért szakaszos használat mellett lehet vele spórolni. Viszont ha tönkremegy a fűtés 1 nap alatt teljesen lehűl.
"Hőszigetelő anyagok között különleges tulajdonsága, hogy a nagyobb tömeg és a faalapú cellulóz tartalom miatti magas fajhőnek köszönhetően (1,9 kJ/kgK) hőtároló kapacitása számottevő."
üveggyapotból ki a leginkább ajánlott gyártó manapság? Ár/érték arányban, mondjuk ha 20-30cm-t akarnék tenni a födémre? Sima tekercses, nem terhelhetőben gondolkodom.
"Ennek ellenére mégis az történik, hogy sokkal lassabb a felmelegedés a táblás kőgyapottal szigetelt tetőterekben, mint az üveggyapotosakban. Plusz hanggátlás."
Nem lehetséges, hogy a légtömörsége jobb a táblás anyagnak és ebből fakad az érezhető különbség?
LINK - itt elég kicsi értéket ad meg hőtároló tömegnek az ásványgyapot hőszigetelésre.
"Még valami: sokan ne tudják: a fa hőtároló képessége több, mint háromszorosa az azonos súlyú téglának/betonnak vagy akár kőzetgyapotnak (a vasnál több, mint ötször jobb). Az építőiparban gyakran előforduló anyagok között egyedül a víz hőtárolása jobb a fáénál."
Ha ez tényleg így van, akkor mondjuk egy rönkház fújható PUR szigeteléssel (nem zárt-cellás) egész jó kis szerkezet lenne :)
Ennek ellenére mégis az történik, hogy sokkal lassabb a felmelegedés a táblás kőgyapottal szigetelt tetőterekben, mint az üveggyapotosakban. Plusz hanggátlás.
"A fenyőfa tömege ~500 kg/m3, szerintem a szigeteléshez mérten még annak is komolyabb hőtároló tömege van."
Még valami: sokan ne tudják: a fa hőtároló képessége több, mint háromszorosa az azonos súlyú téglának/betonnak vagy akár kőzetgyapotnak (a vasnál több, mint ötször jobb). Az építőiparban gyakran előforduló anyagok között egyedül a víz hőtárolása jobb a fáénál.
Tehát aki valamely (érthetetlen) okból födém/tető hőtároló tömeget szeretne növelni, az anyagilag talán jobban jár, ha drága kőzetgyapot helyett inkább egy réteg deszkát tesz oda :)
A TELJES födém hőtároló képességét szerinted kb mennyivel javítja, ha üveggyapot helyett kőzetgyapot van ott? Egy százalékkal? Ennyi pénzért?
"a fafodem nyaron hamar atmelegszik, mert nincs tomege. a kogyapot ezen segit."
Ha a plafon reggel lassabban melegszik fel, az este lassabban is fog lehűlni. Aki emiatt növeli a hőtároló tömeget, az tulajdonképpen semmivel sem csökkenti a lakás hőterhelését, csupán időben eltolja.
Ráadásul érzékelhető mértékű eltoláshoz nem egy százalékkal kell növelni a födém hőtároló tömegét, hanem SOKKAL durvábban.
Ferde tetősík és a homlokzat találkozása :) az EPS a talpszelement takarja. Alatta vakolat. Erre az EPS-re jönne alulról a homlokzati. Tudom-tudom, nem ér ki teljesen a gyapot, de majd legfeljebb tömök még oda :)
Alatta azért tömtem ki gyapottal, mert ott egy rés volt, ui. lusta voltam símára verni ott a vakolatot, hogy az EPS rendesen feküdjön rá :)
hogy van tomege. a fafodem nyaron hamar atmelegszik, mert nincs tomege. a kogyapot ezen segit. te is ki tudtad regebben logikazni az ilyeneket, mi tortent?
De, le lehet :), de... mi számít a szigetelésbe bele? Az állványozás pl.? De ha nálad nem kell épp? Vagy az új ablakpárkányok (ezt nem tudom, hogyan lehet kikerülni) pl. a részét képzik? Az ereszcsatornák igazítása? A külső villanyvezetékek/lámpák igazítása? A sitt szállítás?
Szerintem a szigetelés alap ára nem mond sokat, mivel a kis tételek jelentősen megbolondítják az egészet. Tipikusan ezért szoktak megszaladni a költségek a munkálatok során (utólag jön rá az ember, mi minden kell még). Ezért írtam, szándékosan "bigtotalt". Az anyag (nagyrészt maga a hőszigetelő anyag) és a szolgáltatás (nagyrészt maga a munka) egyébként kb. 50-50% arányban van. Ha számít, akkor vmikor azt ki tudom számolni, hogy mennyi ebből, ami szerintem egy átlagos, nem földszintes háznál előjön (a többit mondjuk a mi luxusunknak).
"Fagerendás födém gerendái közé kőzetgyapot szigetelést tennék"
Nyertél a lottón és most menőzől? :)
Miért nem jó neked a sokkal olcsóbb és sokkal könnyebb üveggyapot?
"Mivel a fóliák többsége nem bírja a terhelést, a fólia és a gerendák között csibe hálót"
Gagyi fólia+csibeháló helyett én inkább normális vastagságú fóliát tűznék a gerendák aljára. Tized annyi munka és talán még olcsóbb is. A legtöbb 0,2 mm vastag fólia egy fekvő ember súlyát is simán elbírja (itt egy példa), úgyhogy én nem aggódnék, hogy egyszer csak rám szakad a gerendaközökből a méterenként 1,5-2 kiló gyapot :)
Fagerendás födém gerendái közé kőzetgyapot szigetelést tennék. Alá a fagerendák aljára párazáró fóliát erősítenék. Mivel a fóliák többsége nem bírja a terhelést, a fólia és a gerendák között csibe hálót vagy dryvit hálót tűznék fel. Megtartaná ez a gerendák közötti gyapotot?
A gerendák alatt függesztve lesz a gipszkarton mennyezet, nem szeretném ha a gyapot beesne az álmennyezetbe.
Milyen ragasztóval ragasszam a fóliát a betonkoszorúhoz?
Lehetőleg olyat vegyél, ami hőmérsékletet is mér, mert a hőmérséklet ismerete pontosabbá teszi a mérést.
"mert kis tüskéi vannak,"
A műszer tüskéi helyére csavarj be hosszabbakat (pl hegyesre köszörült menetesszár),
vagy készíts hosszú tüskéket és vezetékkel kösd rá a műszerre.
"de talajpára még mindig lehet, ami az indítósínen csapódik ki"
Az lehet.
"aljzatkiegyenlítő, csemperagasztó, glett, festék, minden ami óriási nedvességet képes generálni"
Az az óriási nedvesség, ami egy könnyűszerkezetes házba beépül. az az első fűtési szezon első hónapjában kiszárad.
"szeretném ha nem függne az elektromos ellátástól a házunk állaga"
Te komolyan azt gondolod, hogy az évente kétszer fél órás áramszünet alatt felgyülemlett 2x30 gramm párától fog összedőlni a házad? Eközben az viszont egy picit sem zavar, hogy jelenleg egész télen folyamatosan 2-4000 gramm felesleges/káros pára tartózkodik a lakásban?
"Favágó szomszédtól 4000 forintos nedvességmérő kölcsönkérése." Nem 4 ezer forint az, illetve a szomszédnak sincs, de fatüzelésünk révén tervezem a beszerzését egyébként is. Nyilván könnyebb úgy felmérni a probléma mértékét, de pl ahol a legérdekesebb lehet, az eps mögött, ott pont nem tudunk az olcsóbakkal mérni mert kis tüskéi vannak, nem lehet bedugni egy fúrt lyukba pl. Gondolom egy szakembernek komolyabb műszere van amit viszont már visszabontás nélkül is egy lyukon keresztül lehet alkalmazni.
"Az összes nedves folt egy-egy XPS illesztésnél van?" Nem, az összes nedves folt a lábazati sín mentén van, illetve egy oldalon(ahol a legsúlyosabb a helyzet)ott az xps lap illesztéseinél és a dübelek(a lábazaton...tudom, fölös volt... :))helyén volt nedves.
"A kapilláris szivárgás csak folyékony víznél működik, páránál nem. Tehát egyrészt folyékony víznek nem kell kicsapódnia, mert már ki van csapódva :)
másrészt ha a purhab vezetné fel a vizet, akkor a rés mentén végig látszana a víz. Szinte biztos, hogy ez nem alulról jövő víz.
Ha csak az XPS illesztéseknél jelenik meg, akkor talán az lehet, hogy a víz sok helyen (mindenütt?) csorog lefelé, de csak ezen a néhány ponton vezette ki a purhab a külső felszínre."
Jogos, de talajpára még mindig lehet, ami az indítósínen csapódik ki. Ha találnánk valakit akinek van drótos nedvességmérője akkor pár lyukkal az eps-en könnyen ellenőrizhető lenne ... ha ott is nedves az osb akkor a párazárás a ludas nagy valószínűséggel. Szerintem.
"Nagyon hideg téli napokon hány százalékos volt a páratartalom a lakásban?
Lehet, hogy elég lenne megoldani a normális szellőztetést és örökre megszűnne ez a vizesedés." Magas! Mivel még akkor készült a beltér, így aljzatkiegyenlítő, csemperagasztó, glett, festék, minden ami óriási nedvességet képes generálni, jelen volt. A minimum páratartalom is 50% körül mozgott, átlag 60 volt, max 70.
Gondoltam én is rá, nagy eséllyel megoldaná, viszont szeretném ha nem függne az elektromos ellátástól a házunk állaga .... de mindenképpen egy lehetséges megoldás lenne ha nem jövünk rá az okára és az xps mögött érkező talajpárát kizártuk.
A 10e Ft úgy értendő, hogy munkadíj+anyag (minden anyag, párkányok is)+ járulékos dolgok (pl. mobil WC, sitt szállítás, stb.), tehát a teljes költség, amiben néhány kisebb esztétikai beavatkozás is benne volt (ami szigorúan véve nem a hőszigeteléshez tartozik)
Nem hirdetésnek szánom, ne annak vegyétek. Ha esetleg van, aki kis felületet szigetelne csak és érdekli 12cm-es grafitos EPS (Kingstone), szóljon (magánban!), mert maradt a hőszigetelésből kb. 30nm (bontatlan bálákban). Van ragasztó, háló, élvédő, dübel, stb. is hozzá, szeretném eladni a bolti ár alatt. Bocs, ha off.
Más...Hátha jól jön vkinek az infó: végül minden járulékos költséggel együtt nekünk valamivel több, mint 10e Ft/nm-re jött ki a hőszigetelés (12cm-es grafit). (Ebben van állványozás, eresz szerelgetés, sitt szállítás, görbe falak kezelése, új ablakpárkányok, egy redőny megjavítása, villanyszerelés, stb.)
Megint más... bár érezni nyilván nem érezzük még a jótékony hatást, de most azt hiszem jó döntés volt belevágni minden összevetve. Nagyon sok hasznos tanács, hozzászólást kaptam ebben a témában, ami végül is a hőszigetelés felé billentette a mérleg nyelvét. Köszönöm.
Az lenne a kérdése, hogy a villany órát hogyan lehetne hőszigetelni?
A Barna fa ajtó az, a bejárati ajtó mellett.
Valamint mit lehetne kezdeni az alábbi képen lévő gázcsővel? Simán mehet rá a szigetelés? Közvetllenül a fal mellett jön ki a földből, mögé talán csak 2 cm szigetelés férne be, viszont mi 6-8 cm Xps-t terveztünk lábazatra. A falar pedig 12 cm Grafitos eps menne.
"viszont az xps lapok illesztése a nedvesedéseknél van!"
Az összes nedves folt egy-egy XPS illesztésnél van?
"tehát nyugodtan feltudják ezek a csíkok vezetni a nedvességet egészen a lábazati sínig, ahol ugye ki tud csapódni"
A kapilláris szivárgás csak folyékony víznél működik, páránál nem. Tehát egyrészt folyékony víznek nem kell kicsapódnia, mert már ki van csapódva :)
másrészt ha a purhab vezetné fel a vizet, akkor a rés mentén végig látszana a víz. Szinte biztos, hogy ez nem alulról jövő víz.
Ha csak az XPS illesztéseknél jelenik meg, akkor talán az lehet, hogy a víz sok helyen (mindenütt?) csorog lefelé, de csak ezen a néhány ponton vezette ki a purhab a külső felszínre.
Nagyon hideg téli napokon hány százalékos volt a páratartalom a lakásban?
Lehet, hogy elég lenne megoldani a normális szellőztetést és örökre megszűnne ez a vizesedés.
Teljes mértékben igazad van! Viszont sajnos itt(Heves megyében) nem igazán láttam még olyan hőszigetelést aminek a kivitelezőjét nyugodt szívvel megtudnám bízni akár a felderítéssel, akár a helyreállítással kapcsolatosan. Így kénytelen vagyok ilyen alternatív lehetőségekhez nyúlni, mint az index fórum... :) Írtunk az austrothermnek is, de érthető okokból nem túl segítőkészek, "vegyül fel a kapcsolatot a kivitelezővel", kár, hogy azok mi vagyunk.... :)
A párazárásra a lehető legjobban figyeltünk, rengeteg fórumot kiveséztünk, pezocelles gallériát és cikkeket teljesen átvettük, nyilván ettől nem lettünk párazáró szakemberek, de sajnos valószínű, hogy a helyi szakembereket így is túl teljesítettük.
Volt már kibontva a párazáró fólia is, sehol sem találtunk nedvességet, igaz műszeres vizsgálatra nem volt lehetőségünk. Egyedül kívülről kibontva, a konkrét ázási helyeken volt nedvesség a lábazati sín mentén, viszont ahol nem volt ázás, ott nedvességet sem találtunk.
Ami az illesztéseket illeti, sem a párazáró, sem az osb nem a nedvesedések helyén van, viszont az xps lapok illesztése a nedvesedéseknél van! A lapok közt purhabbal lett kinyomva és ez vágva is lett, tehát nyugodtan feltudják ezek a csíkok vezetni a nedvességet egészen a lábazati sínig, ahol ugye ki tud csapódni. Most így leírva olyan egyértelműnek tűnik, hogy ez a gond, de nyilván benne van a pakliba, hogy helyreállítás után is fenn fog állni a probléma, ezért próbálunk minél több forrásból tájékozódni mielőtt szétbarmoljuk az egészet...
Tehát Heves megyében keresünk megbízható hőszigeteléssel foglalkozó szakembereket, akik tudnak nekünk segíteni a probléma feltárásában és megoldásában is!
2. Azokat a réseket az ablaknál nyomd ki finoman pisztolyos nem dagadó pur ragasztóhabbal, majd 5-10 perc után nyomkodd be kézzel a szigetelés sikjáig (a purhab külseje már nem ragad, de még a belseje puhább).
3. Utána ragassz az ablakra való öntapadós-hálós vakolóprofilt (nyílászáró-csatlakozóprofil).
4. Ennek a belsejére mehet az egész ablakot védő fólia.
5. Glettelhetnek, hálózhatnak, színezhetnek a mesterek.
6. A vakolóprofilról le lehet törni a védőfóliát tartó részt.
Így nem kell félni, hogy összekenik az ablakot, nem kell szilózni a toknál, nem fog megrepedni, valamint szép lesz a csatlakozási sík.
Ennyi információból nehéz hasznosat mondani, távolból szinte lehetetlen.Valószínűleg kellene oda egy jó nyomozó, egy teljes rétegrend a falszerkezetről, egy alaprajz, rajta a foltok helyének bejelölésével (jó lett volna télen ceruzával körberajzolni a foltokat a falon), egy millió fotó az építkezésről (vagy egy időgép), hogy meg lehessen állapítani, hogy azok a pontok mitől lehetnek mások a többi (nem foltos) falfelülethez képest: lehet, hogy pont ott van hiba (toldás) a belső párazáró rétegben, vagy pont oda esik két külső OSB lap illesztési vonala, vizes helyiség padlószegély tömítési gond, stb stb...
Egy ilyen nyomozás legalább száz pörgős kérdéssel kezdődik néhány perc alatt, amit valószínűleg nem lehet fórumban végigcsinálni, mert mire válaszolsz a huszadikra, addigra már mindenki elfelejtette az elsőt.
És a végeredmény valószínűleg csak ritkán bizonyosság, többnyire szét kell verni a ház egy részét és sokszor ott sem látszik semmi (akkor), csak megcsinálod másképp és várod a telet, hogy hátha tényleg ez volt az ok.
Ezért jobb előre, már az építkezéskor biztosra menni rétegrendben, párazárásban, stb
És te még szerencsés vagy, mert nálad kiderült az elcseszés. Valószínűleg sok tízezernyi házban egész télen csurom vizes a hőszigetelés itt-ott, de mivel nem látszik kívülről sehol, ezért a tulaj nyugodtan alszik (csak azon csodálkozik, hogy nagyon nem annyi a fűtésszámla, amennyit az építők ígértek).
Kb en is erre jutottam de ha megmutatom nekik meg az alaforditott halos rajzot szerintem beledolnek a glettvasba
A tuzfalas dolog is kb hasonlot valtana ki. Kicsit mar feladtam. Ha ez nem okoz valami extrem hohidat amitol peneszedik vagy hasonlo akkor inkabb hagynam. Igazabol a ferde resz also felerol van szo mert felette padlas alatta meg szelemenig mennek es ott mar rendesen megcsinaltak
Toxymor, Mekk Elek, valaki? :) Ha esetleg nincs ötletetek akkor annak is örülnék ha írnátok olyat aki megtudná nézni/mérni, hogy mi a helyzet és tudna rá valami megoldást...nyilván pénzért. Arra is gondoltunk, hogy lekapjuk az eps-t és megy rá a kőzetgyapot...de az egy egészen fájdalmas művelet lenne. Minden téren. Illetve ha csak a lábazat mentén kapja a párát akkor tökéletesen fölösleges is.
Ma vettem dűbelt és fúrószárat meg 1 kilós kalapácsot (ami volt nem találom). 3 boltban néztem és mindenhol azt a lengyel dűbelt adták volna amivel szívok, és a raktárban véletlenül bukkantunk az Ejot-ra. Ez már azt csinálja amit kell!
Falcsiszoló zsiráffal kíváncsiságból megcsiszoltam a lapok felületét, volt ami szőrös szerintem a vágás miatt megolvadó anyag.
A csiszolt felület világosabb de a sötétebb sem meleg ha süti a nap csak langyos.
Egyenetlenseget ertem de a vakolat tapadast nem. En ugy tudom csiszolas utan halozzak a ragasztojaval, majd alapozzak szilikonos alapozoval, majd (szilikonos) vakolat megy ra.
Egyebkent szepen rakjak zsinorozva, meg ilyen optika merojuk is van szinteket merni nemtudom mi aneve. Csak az erzodik rajtuk hogy jovan az ugy ahogy husz evig csak legyen mar kesz es huzzunk el.
Ma pl leveszekedtem veluk vagy 8 metert a szelemen elol mert nem tomkodtek a gyapotot a keletkezo resekbe ahol a tetoszigeteles nem er le rendesen. Tegnap kb 4x elmondtam nekik majd kulon a muszaki ellenor elmondta a nagyfonoknek kisfonoknek mindenki huppogot es erre ma csak nem raktak.
Ami meg nekem nem szazas az az ablakoknal a rafedes. refednek a 25mm-es toktoldora de hiaba van az ablak a kulso falsikba rakva mindenutt van 2 centi res. Ez ok ragasztoval betomik es azt mondjak ott nem fog mozogni toredezni semmi . en meg nem fogom ezt hogy egy muagyag ablak meg egy EPS alapo nemesvakolat talalkozasanal nincs semmi mozgas bar legyen igazuk. Kepen lathato resrol van szo
Meg egy kerdes de lehet mar csak paranoia :) Szerintetek a tuzfalnal a fel kell dugni a tetolecig?
Szerintem ugyan azt mondjuk ,bár én hozzá teszem :az át csiszolásnak két funkciója van:eltünteti az apróbb egyenetlenségeit és érdesíti a felületet a színvakolat tapadásához.
Tényleg le lett ragasztva minden, át is lett ellenőrizve, idegen szerkezethez PE ragasztóval lett csatlakoztatva, a kapcsokat is leragasztottuk, az ablakok is RAL szalaggal lettek beépítve. Persze ettől független lehet szar, sőt szar is, mert amennyit dolgoztunk azzal, hogy a lehető legjobb legyen a párazárás, annyi idő alatt kb megcsinálhattunk volna már egy téglafal vakolatát és festését is kb. Sajnos viszont voltam olyan hülye, hogy hallgattam egy ismerősre, hogy ez milyen jó technológia. Utána is olvastam, írtak jót is, rosszat is, mint mindenről....na de amikor jött ez a probléma, és direktbe kerestünk rá könnyűszerkezetesek vizesedésére, akkor derült csak ki igazán, hogy mekkora baromság volt ezt az idióta technológiát választani. Persze, meglehet csinálni normálisan is, de egy téglát(főleg házilagos keretek között :))ezerszer biztosabb építeni. Már mindegy.
Megoldásokra lennénk kíváncsiak. A belső párazárást már csak jelentős visszabontással lehetne megcsinálnia. Ennél még az is egyszerűbb(és olcsóbb) ha leszedjük az EPS-t és megy rá kőzetgyapot(ennek is utánaolvastam, a könnyűszerk. kivitelezők többsége eps-t rak rá...de nyilván csak az árak miatt). Vagy még olcsóbb ha berakunk még egy hővisszanyerős szellőztetőt és folyamatosan alacsony tartjuk a páratartalmat...van már egy, de az csak a fürdőbe lett tervezve inkább. Vagy....várom a további ötleteket.... :)
Ő épp arra utalt, hogy akár a falbeli eltéréseket, akár a táblák eltéréseit a felrakáskor a ragasztó vastagsággal kellene korrigálni és akkor nem (vagy csak nagyon minimálisat) kellene csiszolni.
Én úgy tudom ,csiszolni minden esetben kell.A trehány munka végett max. többet.A tábláknak a gyártásból adódóan milliméteres méret különbségei lehetnek.Ezeket a színezés előtt mindenképp csökkenteni kell,mert tört fényben csúnya lesz a homlokzat.
Szerintem ezeket a bálákat napon tárolhatták és ezért kezdett el össze zsugorodni.Tilos napon tárolni,de csak nagyon kevés helyen láttam fedett helyen való tárolást.Utólagos vetemedés normál esetben nem lehet ,ugyanis a gyártás technológiai sorrend:öntés ,pihentetés majd mértre vágás.Ezeket a bálákat ki kellene válogatni és vágásokra felhasználni.Ha napos lesz az idő a rakáskor akkor ajánlatos hálót tenni az állványzatra a nap romboló hatása ellen.
Egyszer próbaképpen hőszigetelő tapéta alátétet (fél centi vastag hungarocell) ragasztottunk az északi téglafalunk belső oldalára. Szabályosan folyt rajta a víz bent a szobában, gyorsan leszedtük.
Szerintem a belső párazárással van probléma. Az EPS hőszigetelés belső oldalán kicsapódik a pára hideg időben és lefolyik. Minden könnyűszerkezetes ház ettől szenved.
Fal kulso sikra raktak az ablakokat de vannak ahol az ablak megis beljebb kerul 1-2 centit, a fal fuggo problema miatt peldaul.
Ket kerdes merul fel.
1. A ilyen rafedesnel nem szintben levo ablakoknal kialakult reseket epsel kell kitolteni vagy mi a hivatalaos megoldas? Merthogy ok ragasztot kentek bele.
2. A toktoldo 2.5centi es 1.5 centis rafedest kert a redonyos amit nem ertenek a hoszigetelosok
Es egy harmadik ami nekem eddig uj pedig mar regota olvasom a topikot. Azt mondjak hogy dubelezes utan halozas elott az egesz egybe lesz csiszolva. Eloszor nem is ertettem mit beszelnek aztan elmagyaraztak hogy az egesz epst feluleltet megcsiszoljak.
Ez nekem eleg ujdonsag volt de mivel azt mondtak mindenhol ezt csinaljak elfogadtam. Azert megkerdeztem hogy megis a szomszeddal hataros 10 meter magas eszaki falam megcsiszolasa utan hogy fog kinezni a szomszed popecul karbantartott ontozorendszeres vakondhalos focipalyagyepje. Erre azt mondtak hogy ha nagyon szeretnek esetleg felraknak halot a alvanyzatra de akkor is az egesz utca az en eps forgacsomba fog furodni par napig foleg szeles idoben. Na ezen kicsit azert mar elgondolkoztam hogy akkor most miiiivan???
Surgosen mondjatok valamit mert mar csak egy napom van amig odaernek
680eft szumma !
Hát elég lehangoló odafent a helyzet. -:(
