Előre bocsátva én sem vok a müanyag gyártás híve. legyen úgy természetes ahogy termett. legfeljebb arra költök hogy kicsitt jobb vagy tartósabb legyen. De nem minden áron
szénsavas mész mint savtompítóra azt mondom természetes anyag. magyarán mészkő csak meg van őrőlve. ez egyszerű kémiai reakció nincs benne semmi különös. ha nem bírja valaki a savat ezzel kicsit lehet rajta segíteni.
tápsó(műtrágya) már nyögvenyelős dolog ha lehet kihagyom (pontosabban eddig sose volt)
élesztő. az akkor is van ha nem akarjuk, mivel a must borrá akar alakulni ezért kell hozzá. ha már mindenképpen szükséges akkor olyan legyen amit ismerünk és ne menjenek a folyamatok kedvezőtlen irányba. tehát szükséges dolog
de azt mondom van még sok olyan dolog ami jó természetes és segít a jó bor kialakításában, kompromisszum kérdése miből mennyit alkalmazok. De én tisztelettel maradok úgy ahogyan megtermett. ezért egyik év ilyen a másik meg másmilyen nem szeretem az egyen cuccot, mi lenne benne az élvezet.
A muskotály szőlőm egészséges volt, ott a természetre mertem bízni a dolgot.
A rizling kb 20%-ban rothadó, beaszusodó szemekből állt. Ilyenkor van esélye annak, hogy vadélesztők szaporodnak el, amelyek nem a "hagyományos" alkoholos, hanem pl. az ecetsavas vagy acetonos erjedés irányába viszik el a mustot.
A kézművességet tényleg nagyon tisztelem, de szerintem pont az egész éves munkám kockázatatása lett volna, ha EBBEN az esetben nem használtam volna élesztőt. Táősót nem adtam, csak annyit tettem bele, ami eltolja a kívánt irányba a gombák súlyát.
A gyakorlat nem igazolja az aggodalmadat (esetemben biztosan nem). A mosás folytán az eszközöket sokkal gorombább vegyi anyagoknak kell ellenállóvá tenni, mint az a bor és az azt kezelő anyagok esetében. A legkisebb mellékízt még nem tapasztaltam. Szerintem a haverod valami gagyit fogott ki.
egy észrevételem van a nem kifejezetten élelmiszer tárolására, manipulálására készített műanyag eszközök igenybevételéhez (szépen akartam így sikerült)
szóval vannak egyes műanyagok és itt lehet a vízszivattyú szivattyúsháza mely bor esetében enged valami anyagot magából és a borban mint mellékíz megjelenhet. egyik haverom vett egy fúrógépbe fogható szivattyút és azzal fejtette át a fehérborát. olyan fals ízt kapott utána hogy véleményem szerint ihatatlan lett tőle. mikor kerestük az okát nem maradt más hátra mint maga szivattyú (ez volt az egyetlen más és újdonság a borkezelésben) szóval csak tanulságként mondom mint valós probléma.
Elnézést előre is, nem akarok senkit megbántani, meg amúgyis minek szólok bele, ha nem művelek szőlőt, de ...
Sajnálattal látom, hogy mennyire nem bízik senki a természetben. Inkább a tuttira megy (persze értem én, hogy ha már megvan, jó legyen), és használ mindenféle bormanipuláló szereket. Őszintén kérdezem, mi az oka a biztonságon kívül? Nem disszonáns, a kétkezi, beleölt verejtékes munka után így szívenszúrni a gyümölcs levét?
Az is lehet, hogy csak én látom ortodoxul a dolgot!?
Bővíted az ültetvényt? A 600 literes tartály már komoly nagyságú ültetvényt feltételez. A szivattyú nem nagy dobás, tizenezer forintért kapható olasz, szlovén, de egy kis barkácsolással saját magad is összehozhatsz egyet egy kiszuperelt mosógép vizszivattyújából. Ez enyém ilyen az egyik, és nagyon jó szolgálatokat tesz, ráadásul a szállitási teljesítménye vagy 3X-osa a boltinak.
A mostani fizumból vehetek egy szivattyút, Karácsonyra pedig be van ígérve egy 600 literes acéltartály, ha jó gyerek leszek. Akkor tudok majd savtompítani, meg deríteni, meg kivenni a bort a fahordóból, amikor csak akarom!
Hétvégén én is szüreteltem, csak lebetegedtem, így nem írtam róla. Hála a szzárazabb hétnek, a rothadás leállt, beaszusodott, így - minden várakozáson felül - 17,5-18,5 cukorfokos mustot kaptam. A bogyózómust (talán túl) intenzíven almasavas, a présmust savszegény volt.
Bogyóztam, és a szemeket ledaráltam, így ázott kb. 20 órát a kádban héjon a szőlő, és utána préseltem. Áztatáskor csak a tetejére tettem minimális ként. Nem ülepítettem, de beoltottam a mustot, mert féltem az erős rothadás miatti vadélesztők elszaporodásától.
A muskotály meggforrt, lefejtetem a durva seprőről, most tejfehér bor van a hordóban. Azt tervezem, hogy legalább Karácsonyig hagyom kén nélkül a finomseprőn, és akkor fejtem tisztára.
-Inkább arról van szó, hogy az enzimek lebontják azokat a pektineket is amelyek az erjedés során nem biztosan lebomlanának és így bezárva marad aroma vagy színanyag. Tehát az enzimek inkább szőlőspecifikusak mint üzemspecifikus. Régebben 5-600 mázsás tételekkel dolgoztam, de mostanság 50-500 literes tételekkel is van dolgom. A "lekvárosodás" inkább a kevergetés következménye. Pl: Cs-szivattyúval csak a színlevet szabad a törkölykalapra locsolni. Ha a cefre a szivattyúba kerül óhatatlanul lekvár lesz belőle.
10 fok az mustfok volt gondolom. 4 nap alatt elforrt majd a fele cukor? Mi az oka, indoka hogy így kezeled a fehértörkölyt is, ad szerinted vmi pluszt ez?
csicsa: sztem várhatsz, ha egészséges még, túl alacsony savtól nem kell félni, pláne ilyen cukorfokoknál.
Ahogy a vöröset: kádba ledaráltam, bogyózva, csömöszöltem, ként nem raktam bele (évek óta nem kénezem a cefrét), fajélesztőt se, az erjedési hőmérséklet az idén ideális volt átlag 23 fok, nem kellett hűteni a héten, elég hidegek voltak az éjszakák, a nappali felmelegedés sem zavart be. 19-es volt a szőlő, 10 foknál préseltem, ez 4 nap áztatást jelentett most, ennyinél még nem oldódik ki annyi tannin hogy túlzottan érezhető legyen, egyébként is mindig derítek zselatinnal(csersav nélkül)
Lenne egy kérdésem.Meddig lehet várni a zweigelt szüretelésével(a savakra gondolok). Még egy hetet szeretnék várni,hogy a cabernet sauvignon-al együtt tudjam szedni.A zweigelt 18-as a saugvignon 16.
Na erről mesélj kicsit, hogyan áztatod erjedés során a fehéret? Mennyi ként kap a törköly, ezt is csömöszölöd e, bogyózod, milyen hőmérsékleten, beoltotd e stb.... Mennyire lesz utána a bor tanninos? (héjból, magból gondolom kiold ezt azt az erjedés). Idén tavasszal a Terroir borklub kóstolón ittunk egy szlovén fehérbort ami vörösboros technológiával készül, több mint érdekes volt. (Én enzimet nem használok, csak kénezem a cefrét, ha egészséges. Törkölyt nem főzetem ki, nagyon kevés, nem érdemes vele játszani - no meg nem is szeretem a páleszt.)
Lemaradt: konkrétan az volt a probléma, hogy mivel én folyamatos préssel préselek, a kenőcs-szerű törköly miatt nagyon nehéz volt beállítani a törkölydugót. Horizontál présnél persze ez nem probléma. Igazából szerintem az ilyen enzimek használata inkább a nagyüzemekben indokolt, ahol a minél gyorsabb feldolgozásra van szükség. Nagy előnye az, hogy rövidebb ideig érintkezik törköllyel a bor, ezáltal alacsonyabb lehet az illósavtartalom, ezért (talán-de szvsz nem) érdemes vele foglalkozni a háztájiban is.
Szerintem túlságosan roncsolta a törkölyt, pedig nem áztattam sokáig, pl. vörösnél figyeltem a bogyóhéjat, amikor úgy láttam hogy kioldotta a színanyagot azonnal préseltem, mégis olyan volt a törköly, mint valami kenőcs.
