Ha a hagyománytisztelő nosztalgiautasításunkból indulunk ki, amit a színes lámpás szaxolgálat kivételével mindenkivel komolyan akarnak vetetni, akkor egységes definíció kellene...
"A másik anomália meg az, hogy mi van akkor ha van hívásfeloldó de nincs kivezérelve? Megyünk a következő (milyen? fő-? elő-?) jelzőig 15-tel?"
20443-ból:
"Amikor az ember rákérdez, hogy mit jelez ez a mozdonyvezetőnek (mert azt, hogy gyorsíthat, azt nem, mert ha nem lenne, akkor is gyorsíthatna), akkor olyan válaszokat kap, hogy ťnincsenek zavarban a vonali sorompókŤ stb. Mintha erről így kéne tájékoztatni bárkit is. Ha meg ott van, de nem világít (mert a forgalom kikötteti), akkor képes a szerencsétlenje egy állomásközt 15-tel megtenni, mert keresi a következő főjelzőt, vagy bármit, amibe a tanult logikája kapaszkodhatna...."
"A másik anomália meg az, hogy mi van akkor ha van hívásfeloldó de nincs kivezérelve?"
Én ezért kértem az egomi oldalban a leszerelését. De ugye én nem kérhetek ilyent, így maradtak, kikötve..
Én akkor látom értelmét, ha van valami az utolsó váltó után, például egy sorompó, amit a hívóval lehet fedezni...
(Más kérdés, amikor a gyártó idézi az utasítás általatok is említett részeit, mert szerinte sem kéne oda hívásfeloldó hiszen nincs sorompó közel-s-távol, meg ami van is fedezőjelzős, de az üzemeltető ragaszkodik hozzá...)
A másik anomália meg az, hogy mi van akkor ha van hívásfeloldó de nincs kivezérelve? Megyünk a következő (milyen? fő-? elő-?) jelzőig 15-tel?
És ha az egy sorompó fedezőjelző, és az hívót ad, a másik fedezőjelző hátoldalán ott a hívásfeloldó, az feloldja az állomási hívójelzést is? (Azaz iránnyal pl. kimentünk iránnyal szembe, és még hívásfeloldót is kaptunk? Wow.)
Biztberes szemmel van még egy funkciója ennek a hívásfeloldónak állomástáv esetén, hogy ad vezérlést egy megálljra ejtőre kivezérelt négyes ütemnek, hogy amikor kijársz a jelfeladás nélküli állomásközbe, akkor ne kelljen kézzel eltörölni a vöröset.
Sőt, ha van feloldás, rövid vonat tovább megy lassan, ez a bizberes logika.
"15.19.1.4.4. Önműködő biztosított térközjelzőkkel fel nem szerelt pályán, ha a vonat olyan állomásról halad ki Hívójelzés mellett, ahol a Hívójelzés feloldása-jelzés kivezérelhető, a vonat akkor közlekedhet az alkalmazható legnagyobb sebességgel, ha a vonat első járműve már meghaladta a Hívójelzés feloldása-jelzést, és a vonat utolsó járműve is elhagyta már a Hívójelzés feloldása-jelzés előtti váltókörzet utolsó váltóját."
Ha álltáv van, Hi-t követően az utolsó kijárati váltóról lehaladás után az mv. gyorsíthat a vonatával, függetlenül attól, hogy van-e HiF, és ha van, akkor ad-e jelzést, vagy nem ad.
Igazából, hogy van-e ellenmenet, az mindegy. Ha álltáv van, Hi-t követően az utolsó kijárati váltóról lehaladás után az mv. gyorsíthat a vonatával, függetlenül attól, hogy van-e HiF, és ha van, akkor ad-e jelzést, vagy nem ad. Legalábbis így kellene lennie.
Annó az úgy volt, hogy "a Hívásfeloldó az állomási és a vonali hibákat választja ketté", de már ez sem igaz, mert sikeresen belekeverték az útsorompót önálló jelzéssel ellenőrző fedezőjelzőt is a sztoriba, és azóta is kerül fel mindenhová, ahová valaki jónak gondolja, akár még úgy is, hogy egyébként állomástávolságú közlekedés van.
Állomástávolságú közlekedés, állomástávolságú közlekedés, de van-e hozzá vonali biztosítóberendezés? (Akkor minek kellene tekinteni? Térközjelző előjelzését pótló jelzőnek?)
Egy esetről beszélünk, egy rendezőpályaudvar eldugott bugyrában, ahol - kijelenthetjük - sohasem jár személyszállító vonat (volt szerencsém elég sokat tekeregni az említett helyen).
A jelzőfelállítás ott valóban elég szerencsétlen, de nem elsősorban a megcsúszási táv miatt.
A kérdéses vágányon egymás után két Schutzsignal is van (szerintem vér feleslegesen), és hülye kanyarban a második, könnyű benézni, ahogy a következő főjelzőt is (eleve az utóbbi idők jelzőelhelyezései, akár új építésű helyeken is a borzalmastól az orosz rulettig terjedő skálán mozog, ezt viszont komoly problémának látom).
Mindamellett oda csak lassan juthatsz be, akkora sebességgel, amekkorával tolatni is szabad, Magyarországon meg pláne.
És így eljutottunk oda, hogy, ha negyvennel mehetünk bármiféle biztosítás nélkül, akkor nem látom indokoltnak, hogy a vonatmozgásokat korlátozzuk ugyanott, ahol tolathatunk, amíg az ég alja.
És esetleg várom a többi esetet, amely a megcsúszási távolsággal összefüggésbe hozható.
"...az útsorompót önálló jelzéssel ellenőrző fedezőjelző..."
Klasszikusokat csak pontosan. A két optikás főlapú útsorompót ellenőrző fedezőjelző és a három, vagy négy optikás főlapú útsorompót ellenőrző fedezőjelző hívójelzésének értelme sem azonos.
Miért pont a Hívójelzés feloldása jelzéssel lenne másképp? Bár a színes lámpás szaxolgálat ezt is meg tudja magyarázni, hiszen ha nem világít, nincs jelzés, így a szerkezet bárhova felszerelhető, hiszen annak a helye nincs előírva, és mivel szerelés alatt és közben nem világít, a szakemberek nem is jelzést szerelnek fel, csak egy nevenincs optikát.
Annó az úgy volt, hogy "a Hívásfeloldó az állomási és a vonali hibákat választja ketté", de már ez sem igaz, mert sikeresen belekeverték az útsorompót önálló jelzéssel ellenőrző fedezőjelzőt is a sztoriba, és azóta is kerül fel mindenhová, ahová valaki jónak gondolja, akár még úgy is, hogy egyébként állomástávolságú közlekedés van. Amikor az ember rákérdez, hogy mit jelez ez a mozdonyvezetőnek (mert azt, hogy gyorsíthat, azt nem, mert ha nem lenne, akkor is gyorsíthatna), akkor olyan válaszokat kap, hogy "nincsenek zavarban a vonali sorompók" stb. Mintha erről így kéne tájékoztatni bárkit is. Ha meg ott van, de nem világít (mert a forgalom kikötteti), akkor képes a szerencsétlenje egy állomásközt 15-tel megtenni, mert keresi a következő főjelzőt, vagy bármit, amibe a tanult logikája kapaszkodhatna....
Köszönöm. Nem teljesen érthető a gondolatmeneted, légy szíves indokold meg a 20421-ben lévő Püspökladányra vonatkozó állításodat a vonatkozó utasításpontok felsorolásával!
Ha elolvasod a megállás helyére vonatkozó előírásokat, akkor a 20434-esben leírt csonkavágányos sztoriddal kapcsolatban rájöhetsz, hogy tévedtél, hiszen az ütközőbakban végződő vonatfogadó vágányra bejáró vonat számára a bak előtt 100 m-rel legfeljebb 15 km/h megengedett, a peron elejétől maximum 20 km/h a fejpályaudvarokon érvényes.
Westbahn KISS2 kontra CargoServ Vectron meg mögötte a rakott teher. Nálunk ezek a mozgások egyidőben egy hasonló adottságú helyszínen nem nagyon történhetnek meg, a Westbahn vonat vágányán meg a jelző és fedezendő pont között van kb. 20 méter. De meglepően sok korábban indult, meg ilyen kis szögű, váltón érintkezések vannak, amelyeken működő vb mellett ha jelző mögött még van némi védőtáv, lenne elég hely megállni a vonatnak, ha már lett némi malőr. De nyilván minden eset egyedi, és megvannak az esethez vezető okok, szerintem a megcsúszási távolság, illetve annak hiányában bizonyos együttes menetek tiltása nem akkora akadály, mint amekkora hasznot hajt. Persze, van, hogy nagyon útban van, de utasként, hogy mondjam, megnyugtat. :)
Ha lesz üzemelő ETCS a vonalon, akkor a fedezendő pontra (ütközőbak) lesz majd fékgörbe, és akkor majd járjuk 80-nal azt a váltót, és _igazából_ erre gondolt a tervező? :)
Reméljük!
A "kétévente szállítanak példát"-ra várnám a konkrét eseteket, ahol a megcsúszási távolság segített volna.
Nekem egy sem rémlik az elmúlt tíz évből.
Amik voltak, helyből indulók, meg tolatási mozgások voltak. Ott meg...
Illetve vagy kiélezed a dolgot, vagy meg nem tudsz közlekedni. Pláne a burkusoknál, ahol cipőkanállal kell beszorítani a vasutat a hegyek közé, vagy a belvárosba. A kevés pampán ott is nagyvonalúbban építkeznek.
Azért mondjuk nem véletlen, hogy van ott piros csíkos határkő, vagy az, hogy pl. a Semmeringen Payerbach-Reichenau meg Spital am Semmering között a nyitható visszapillantókat is tilos kinyitni a mozdonyon menet közben, mert a vágánytengelytávolság derékban kissé szorít (ha szabad ezzel a képzavarral élnem).
Laikus szemmel nézed a dolgokat, ez persze nem baj.
Sok helyen van az országban nagysugarú kitérő, ami nem járható csak csökkentett sebességgel kitérő irányban geometria okok miatt, az ívesítetteknél ez gyakori. Egy csökkentett sebességgel használt kitérő fenntartása pedig nem biztos, hogy annyival drágább, mint annak elhagyása és valamilyen kényszer geometria miatti esetleg többlet kitérő vagy íves vágány beépítése.
Csonka vágány esetén pedig a peron elejétől amúgy is csak 20 km/h-t enged az utasítás.
