Egy, a Kazinczy-hagyatékban 2001-ben felfedezett dokumentum a kiindulópontja Péterfy izgalmas és elegáns nyomozásának, amely bevezet bennünket Kazinczy Ferenc szabadkőműves kapcsolataiba. A bécsi levéltári kutatások és magyar szövegemlékek írói megjelenítése nagy erénye e könyvnek: minden érdeklődő élvezettel olvashatja.
Habent sua fata libelli - azaz a könyveknek megvan a maguk sorsa.
S nem csak a könyveknek, a könyvcímeknek is.
Gondolta-e vajon Sumonyi Zoltán, hogy amikor a magyar szabadkőművességről szóló könyvének címet keresett, milyen leküzdhetetlen nehézségeket okoz ezzel egyes olvasóknak és könyvterjesztőknek?
"A 250 éves magyar szabadkőművesség történetének megírására irodalomtörténeti tanulmányaim inspiráltak. Több mint húsz évvel ezelőtt írtam meg Kazinczy és Batsányi c. drámámat arról, hogy kiélezett történelmi- politikai helyzetekben milyen különbözően viselkedik a magyar értelmiség. A korszak irodalmi termékeinek olvasásakor került kezembe Pálóczi Horváth Ádámnak 1792-ben megjelent Felfedezett titok c. könyve, amely az első és mindmáig egyetlen magyar szabadkőműves regény. Némi változtatással innen kölcsönöztem ennek a `regényes` történetnek a címét, hiszen több mint kétszáz évvel később valamit újra föl kell fedeznünk, azaz ha titokról van szó, akkor mai szóhasználattal fölfednünk...`"
Nos, e könyv címe azóta is "szálka" egyesek torkában, se lenyelni nem tudják, se kiköpni.
Nézzünk néhány példát:
Újrafelfedezett titok - az ELTE egy listájában és Agárdi Péter egyetemi tanár tematikájában
S ami még különös báját adja a dolognak, a legtöbb weblapon, ahol hibásan szerepel ez a cím, ott virít mellette a könyv fotója, amelyen tökéletesen olvasható a pontos cím.
Viszont 40 ft értsd: negyven forint az ára a MOL (Magyar Országos Levéltár) kiadásában és "terjesztésében" megjelent fűzött kiadványnak. Ez a terjesztés azt jelenti, hogy ha bemész a MOL Bécsi kapu téri központi épületébe (Budapest, Bécsi kapu tér 24.) akkor ennyiért megveheted.
Erről már többször írtam itt, többek közt azt is megemlítve, hogy a Vaterán mostanában vette meg valaki 6500 forintért. Lehet, hogy jó beruházás lenne felvásárolni a még meglevő példányokat?
bővítgetése közben számos nagyon érdekes információt találok.
Néhány ezek közül.
Tv műsorok:
2007. október 2. 9:10 - 9:30
TV - Duna: Magyar történelmi arcképcsarnok - Festetics György
A film a Nava hálózatbeli számítógépeken megtekinthatő. A pontos cím a fenti linkeken megtalálható.
2007. szeptember 1. szombat 13:00 - 13:30
TV - MTV2: KorszakAlkotás - Szabadkőművesek
Szerkesztő-riporter: Berkes Zsuzsa.
A szabadkőművesség története és helyzete napjainkban.
Rendezte:
* Dér András
Időtartam: 24 perc
Rejtélyes módon pont ez a film nem szerepel a Nava archívumában, pedig a KorszakAlkotás összes többi filmje megtalálható ott.
Nem látta véletlenül valaki?
Voltak játékfilmek is a szabadkőművesekről:
TV - Storytv: Morse felügyelő - A szabadkőművesek titkai
Morse felügyelő A szabadkőművesek titkai (15. rész) (120')
Morse felügyelő egy igazán misztikus ügyben nyomoz. Időtartam: 120 perc
Epizód: 15. rész
2007. január 21. vasárnap 20:00 - 22:00
ismétlés
2007. január 28. vasárnap 16:00 - 18:00
TV - Duna: Rastignac, avagy a törtetők
Rastignac, avagy a törtetők francia tévéfilmsorozat (2000) (8/5. rész) (54')
Margot visszahívja Rastignacot rádiós műsorába. Egy árverésen piros Ferrárijáért cserébe egy rákos öregasszonytól színházat kap, amelyből divatos éjszakai lokált építtet. Lucient kedvese, a miniszterasszony pártja színeiben képviselőként indítja a választásokon, Vautrin pedig beszervezi a szabadkőművesek társaságába. Rastignac műsorában képzeletbeli interjút készít Elzával a korrupciókat leleplező könyvéről, ezzel életveszélybe sodorja volt kedvesét...
2007. április 14. szombat 19:00 - 20:00
Tud ezekről valaki valamit?
Egy érdekes rádió előadás:
Rádió - Mária: Kovács Gábor atya előadása: Szabadkőművesség
Mágia és hit - Kovács Gábor atya előadássorozata, 15. előadás: Szabadkőművesség
Persze, hogy nincs. Nem is lehet. Itt semmi értelme nincs ok-okozatról beszélni.
Itt két halmaz közötti közös részről, pontosabban annak nemlétéről van szó.
A szabadkőművességgel kapcsolatban nem használhatók a deista, liberális stb. jelzők = azon kifejezések halmazának ellentettje, amelyben a szabadkőművességgel kapcsolatban szerepelnek a deista vagy liberális stb jelzők.
Ennek nyilvánvalóan részhalmaza azon kifejezések halmaza, amelyben a szabadkőművességra ható deizmus, liberalizmus stb. szerepel.
Tehát azon kifejezések halmaza, amelyben nem használtatnak deista, liberális stb. jelzők, az diszjunkt azon kifejezések halmazához, amelyben a szabadkőművességra ható deizmus, liberalizmus stb. szerepel.
Q.E.D.
S ezt a halmazelméleti relációt rögzítettem a következő nem halmazelméleti kifejezéssel:
"Ez bizony azt jelenti, hogy a szabadkőművessggel kapcsolatban szerinted fel sem merülhet a fenti jelzők használatának jogossága, azaz kizártad az ilyen irányú hatásoknak még a lehetőségét is." (Idézet tőlem.)
Ha kívánod, akár le is rajzolhatom Venn-diagrammal is, tudod azokkal a krumpli ábrákkal.
Ez bizony azt jelenti, hogy a szabadkőművessggel kapcsolatban szerinted fel sem merülhet a fenti jelzők használatának jogossága
Kvázi igen. Helyesbítek: nem feltélen félreértés, hanem egyfajta felületesség. Ami ugyanakkor egy zárt társasággal kapcsolatban érthető és bocsánatos dolog.
, azaz kizártad az ilyen irányú hatásoknak még a lehetőségét is.
Te ensaját klaviatúráddal írtad le a következőket:
"Bosszant, amikor a szabadkőművességgel kapcsolatban deizmust, liberalizmust, és egyáltalán, bármilyen izmust emlegetnek. Az ilyesmi mindig félreértésről és félreinformáltságról árulkodik."
Ez bizony azt jelenti, hogy a szabadkőművessggel kapcsolatban szerinted fel sem merülhet a fenti jelzők használatának jogossága, azaz kizártad az ilyen irányú hatásoknak még a lehetőségét is.
Ezen kissé megütköztem. És mások is megütköztek, tehát nem én értelmeztem félre a szavaidat, ez volt az értelme, hiszen többek is ezt olvasták ki belőle.
Az persze lehetséges, hogy nem ezt akartad mondani. De akkor pontosabban kellene fogalmazni. Mondjuk valahogy így:
Bosszant, amikor a szabadkőművességet en-bloc deistának tekintik, pedig csak futó érintkezésük volt egy-egy időszakban...
Ekkor el lehetett volna szelíden vitatkozgatni arról, hogy mennyi az annyi, mikor futó egy kapcsolat és mikor komoly stb.
De te katagórikusan kizártad a deizmussal való kapcsolat lehetőségét, s ez volt vitánk alapja.
"Azt viszont kicsinyes dolognak tartom ... rám kened a gúnyolódást azzal, hogy Fülesnek nevezel."
Elnézést, hogy félreérthetően fogalmaztam.
A Füles a szóhasználatomban nem a szamárság szinonímája, hanem a Micimackóban szereplő archetípusok egyike. Bíztam benne, hogy olvastad Milne remekművét, s hogy esetleg Benjamin Hoff: Micimackó és a Tao című könyvét is forgattad. Ha még nem olvastad, akkor ajánlom figyelmedbe, pl. a következő linken is elérhető:
Itteni megnyilvánulásaidban én ezt a Fülességet véltem felfedezni:
"Ő képviseli a Füles Magatartásformát. Úgy is mondhatjuk, hogy Nyuszi jól bevált módszere szerint a tudás arra való, hogy Okosak Legyünk, Bagolynak pedig az a nézete, hogy a Tudástól Bölcsnek Tűnhetünk, és Füles szerint a Tudás arra jó, hogy Mindig Panaszkodjunk Valamiről."
Vonatkozik ez pl. a hivatkozott hozzászólásodra.
Ez a sértődékenység persze az esetek többségében understatement-ként jelenik meg, pl.:
"... bármennyire is tájékozott a szerző, én pedig bármennyire is alulinformált vagyok."
Ilyeneket rengeteget lehetne idézni tőled.
Szóval csak erre a magatartásformádra szerettem volna utalni - ezek szerint kevéssé érthetően, de hát csak ez telik tőlem...
("Mindannyiunkban lakik egy Bagoly, egy Nyuszi, egy Füles és egy Micimackó")
Akkor végképp nem értem, miért is estél nekem. Én se vitatom, hogy érték deista hatások, azonban ettől még nem gondolom deistának. Ha egy házban laknak deisták, akkor az egy deista ház? (Hasonlókat lehet ráhúzni más címkékre és közkeletű jelzőkre is.) Szerintem a dolog lényegéből fakadóan maga a felvetés értelmezhetetlen, se pró, se kontra, nagyjából ahhoz hasonlóan, amiért nullával nem lehet osztani.
Azt viszont kicsinyes dolognak tartom - már elnézést a nyers őszinteségért -, hogy egyfelől lehülyézéssel vádolsz meg, másfelől azért, mert egy Számodra nyilván kanonizáltnak tekintett véleménnyel nem értek egyet, gúnyolódni kezdesz, majd rám kened a gúnyolódást azzal, hogy Fülesnek nevezel.
A 3715. hozzászólásodban. Nagyon decensen, ezt nem vitatom.
"Jeleztem, hogy valamiben nem értek egyet, mire Te gúnyolodni kezdtél. Vagy Számodra az ellenvélemény lehülyézést jelent? Ne haragudj, nem tudtam."
És ez nem gúnyolódás?
"A szabadkőművesség szerintem nem deista ..."
Ez így már igaz. Viszont deista hatások érték.
De az 1717-es Angliában és az USA megalapításakor számos neves szabadkőműves személyiség deista nézeteket vallott és ez is rányomta bélyegét a szabadkőművesség akkori működésére.
"Az andersoni alkotmányban sem találom nyomát a deizmusnak."
Hát persze, hiszen amikor lehetősüg lett volna rá, nem vették be!
Lásd a következőket:
Az Anderson féle alkotmány (1723):
"A Mason is obliged by his Tenure, to obey the moral law; and if he rightly understands the Art, he will never be a stupid Atheist nor an irreligious Libertine. "
Az 1738-as átalakított alkotmány:
"A Mason is obliged by his tenure to observe the moral law as a true Noachide; and if he rightly understands the Craft, he will never be a stupid Atheist nor an irreligious Libertine,..."
Az ősiek alkotmánya, Dermott (1754):
"So that no one who rightly understands the Art, can possibly tread in the irreligious Paths of the unhappy Libertine, or be induced to follow the arrogant Professors of Atheism or Deism; ..."
Az egyesülés (1813) utáni alkotmány vonatkozó része:
"A Mason is obliged, by his tenure, to obey the moral law; and if he rightly understand the art he will never be a stupid atheist nor an irreligious libertine. "
Tehát a deizmus tiltása csak az ősiek alkotmányában szerepelt, s az UGLE alkotmányába - amikor a két alkotmány szintéziseként hoztak létre egy újat - nem került be. Ez azért jelent valamit.
Egy "szimbolikus" válasz: mi nem tartjuk számon...
Ha ismerős egy szakállas vicc poénjából, akkor ne csodálkozz! S ez még akkor is így van, ha nálunk "venémes" páholyok vannak. Ahogy lentebb is íródott: ha baráti kapcsolat is szövődik, akkor esetleg kiderül.
A francia rítusban működő magyarországi páholyok közül az egyik megköveteli a Világegyetem Nagy Építőmesterének tiszteletét (ami valamilyen hit megkövetelésének felel meg), a másik nem.
Én ez utóbbi páholynak, a budapesti Humanitásnak vagyok tagja, így csak arról tudok nyilatkozni. Mi sohasem kérdezünk ilyet egymástól, úgyhogy csak azokról tudom ezt, akik személyes barátaim, így szabadkőművességtől függetlenül is beszélgetek velük ilyesmiről. Ebben a körben vannak olyanok, akiket keresztségük alapján valamilyen keresztény felekezet magához sorol, de nem tudok közülük olyanról, aki valamilyen kollektív formában gyakorolná vallását. Ezzel szemben gyanítom, hogy páholyomban van vallását gyakorló katolikus, református, evangélikus, zsidó és buddhista is.
A vallásgyakorlás eme "hiánya" nem feltétlenül a szabadkőművességgel függ össze, inkább a páholy társadalmi-szociológiai összetételével, úgyhogy a következőkben hadd hívjam segítségül a statisztikát: A "valamilyen egyház tanítása szerint vallásos" személyek hazánkban főleg az idősek, falvakban lakók, alacsonyabban iskolázottak és nők. (Ez persze nem jelenti azt, hogy a templomba járók között ne lenne nagyon sok fiatal, diplomás, budapesti férfi, csak azt, hogy ezek a csoportok alulreprezentáltak a templomba nem járó kontrollcsoporthoz képest) Páholyom tagjai viszon zömmel többdiplomás, budapesti, magyar felnőtt átlagnál fiatalabb férfiak, ezért ezekhez, és nem a társadalom egészéhez kell hasonlítani őket.
Tovább árnyalja a képet, hogy a templomjáró népesség sem feltétlenül azért jár templomba, mert vallásgyakorlásához keres szakirányú segítséget, nagyon sokan inkább azért, mert a hozzájuk hasonlóan gondolkodók közösségét keresik, azokét, akikkel jobban érzik magukat, akikben saját morális elképzelésük alapján jobban bízhatnak, mint a társadalom oda nem tartozó, más tagjaiban általában.
Ezt pedig a szabadkőművesség legalább annyira képes biztosítani. Ebből a kérdésfeltevés szempontjából az következik, hogy aki elsősorban nem vallásgyakorlási célból, hanem a közösségért menne templomba, de azt szabadkőművesként már megtalálta, az nem fog templomba járni.
Ehhez hozzávehetjük, hogy ha a templomba járókat a társadalom többi tagjánál jobban zavarja, hogy más vallásúakkal, más világnézetűekkel kell eszmét cserélniük, akkor emiatt a szabadkőművesség is kevésbé vonzó számukra.
Mindezek összefoglalásaképpen valószínűsíteni lehet, hogy a világnézeti kérdéseket teljesen az egyén körébe utaló páholyokban a vallásukat közösségi szinten gyakorló, templomba járók valószínűleg erősen alul vannak reprezentálva társadalmi reprezentációjukhoz képest, ami pedig a statisztika szerint 15%-alatti.
A kérdésfelvetés annyiból szorul pontosításra, hogy ez nem a ritus függvénye, hanem inkább annak, hogy az adott páholy melyik nagy szabadkőműves családba tartozik. A szimbolikusok az "angolszászok" (röviden angolok), a többiek a "latinok", akik közöt vannak venémes és nem venémes páholyok. A rítus ettől majdnem teljesen független, csak korrelál a a hovatartozással. A nem venémes páholyok nagyon nagy többsége valóban francia ritusbn dolgozik, de van köztük skót ritusú is (itthon nem, csak külföldön). Skót páholyok zöme pedig venémes (itthon mind). A szimbolikusok mind venémesek, őközöttük nincs farncia ritusú páholy, de saját jánosrendi rítusuk tudommalinkább a franciára hasonlít, mint a skótra. Csak hogy ne legyen egyszerű áttekinten. :D
üdv mindenkinek. azt hiszem, pont jól passzol ide az én kérdésem, amire vonatkozóan nyilván a bennfentesek válaszaira számítok. érdekelne, hogy milyen arányban vannak a mai magyar szabadkőművesek között olyanok, akik valamilyen keresztény felekezethez tartoznak, és - hogy is fejezzem ki magam - többé-kevésbé "tartják a vallásukat" (eljárnak a saját felekezetük templomába, élnek a saját felekezetük szentségeivel stb.). érdekelne egy "szimbolikus" és egy "francia" válasza is. köszönettel, aronbaro
Már ne haragudj, de hol hülyéztem le bárkit is? Jeleztem, hogy valamiben nem értek egyet, mire Te gúnyolodni kezdtél. Vagy Számodra az ellenvélemény lehülyézést jelent? Ne haragudj, nem tudtam.
A véleményemet tartom. A szabadkőművesség szerintem nem deista, és a liberális címkét se aggatnám rá kritikátlanul. Az andersoni alkotmányban sem találom nyomát a deizmusnak.
"Ez mid szép és igaz..." Köszönöm szépen Péter Róbert nevében is.
"... (eltekintve a gúnyos megjegyzésektől), ..." Nézd, ahogy te eljátszhatod itt Fülest a Micimackóból, úgy én is megengedhetek magamnak némi szarkazmust...
"de ezzel mit akarsz mondani?"
Azt, amit írtam.
A angol szabadkőművesség 1738 óta megjelent írásos dokumentumaiból egyfajta - nem dogmatizált - deizmus olvasható ki. Ennek ugyan ellentmond az 1929-es Basic Principles, de az Alkotmány nincsen hatályon kívül helyezve, tehát nyugodtan lehet arra is hivatkozni. S habár te a mintegy 80 éve megjelent Basic Principles-t tekinted e tekintetben mérvadónak, azért a szabadkőművesség kutatói nem hagyhatják figyelmen kívül a több mint 270 éve érvényben lévő szabadkőműves alkotmány szövegét sem.
Természetesen térben és időben különbözőképpen nyilvánul meg a szabadkőművesség e tekintetben, s ha megkérdezed valamelyik páholytársadat, az se fog száz százalékig egyetérteni veled ebben a kérdésben.
Éppen ezért volt visszatetsző, ahogy lehülyézted (finoman) annak a cikknek a szerzőjét, amelyik egyébként átlagon felüli empátiával és tájékozottsággal foglalkozott a szabadkőművességgel.
