Jó lehet az cukor nélkül is, ha két hete szüretelted. Tedd a füledet a hordónak annak a "lukjára", amelyiken beletöltötted a bort. Ha csend van a hordóban, akkor már nem forr, ha hallod, hogy még pezseg, akkor még szép lassan forr. Elmondásod alapján már cukrot nem tennék bele, viszont ha megáll a forrása lefejteném és lekénezném.
Honnan tudom, hogy még forr? Hallottam már énis hogy tesznek bele cukrot, de ez olyan édes volt, mikor préseltük, hogy ragadt a kezünk mintha mézes lett volna na és a szánk is:))))) ezért ugy gondoltam nem kell ebbe cukor:)
Szia, alföld és fekete föld, közben előszettem, hogy miket rendeltem, 3 éve, Kékfrankos, medoc, medina, oteló,most ezeket teremtek, a cabernet franc és a Zweigelt még nem terem, mert tavaly ültettem
Jó lett volna tudni, mennyi a cukorfoka, mert ha 20 fok felett van a mustfok, akkor valószínüleg a darabban lévő bor nem hernyósodik. Ahogy most ismerem a cukorfokokat, nem valószínű, hogy elérte a 20 fokot, ugyanis a vörös szőlő szüreti ideje a többi évekhez képest korán volt (tudom ilyen volt az idő, de ősszel sok eső volt, ami nem növelte a cukorfokot). Tehát szerintem, ha még forr, beletehetsz elkeverve 1-2- kg cukrot. Várd meg még kiforr rendesen, ez lehet 3-6 hét, és utána fejtsd át, és fejtéskor tegyél bele 2-4 dkg borként. Gondolom ezt a kis mennyiséget saját fogyasztásra szánod, tehát: egészségedre!
Szia, nem volt benne csak ép tiszta szemek, a fonnyadt és romlott szemeket kidobáltam és a kocsányról is leszemeztem kb 80-90 liter között van, 7,5 vedérrel öntöttünk a hordóba.Nem tudom mennyi volt a cukorfoka, nem tettünkbele semmit, se ként, se cukrot.
Piros, hogy milyen az még kideritésre vár, van benne kékfrankos is amit tudok, lelett szemezve, darálva és egy hétig állt, majd kipréseltük, hordóba tettük kb 2 hete, ma megnéztem beledugtam egy kis csövet, habos volt a teteje, alatta zavaros félig borizű lé, nem tudom mikor mit kellene vele tenni.
Milyen fajta szőlőt préseltél? Egészségesek voltak a fürtök, vagy volt közte rothadt is? Bogyózógéped van-é? Darálás (bogyófeltárás) után tettél-e bele kénport? Ha igen mennyit? Milyen cukorfokú volt? Kiforrt-e rendesen? Kotyogót használsz-e? Figyelted-e?
Értem, hogy a hegyközségek szavazati rendszere rossz de abba sem akarok belegondolni, hogy mi lenne a Somlón, ha tőkeszám alapú szavazati rendszer lenne :) Bár mondjuk a Kreinbacher birtok és Baráth Sándor szemlélete és céljai már szimpatikusak és azért ők már megkerülhetetlen tényezők a hegyen. A minőség terén szeretnénk egyszer mi is azok lenni, mert tőkeszámban kárcsúk vagyunk és azok is maradunk :)
A többit illetőleg pedig újra kéne nyomtatni sok hegyközség szótárát... hogy szerepeljen benne az együtműködés szó is.
hát sajna lassan elvileg sem lesz fogyasztóvédelem.
ellenőrzés:
amig a hegyközségekben alanyi jogon minden tagnak egy szavazat jár addig nem fog semmi működni, tehát én a hegyközségeket nem tekintem érdemi munkára alkalmasnak.
egy Somló méretű borvidék nem tud eltartani egy labort, de egy nagyobb borrégió már igen. (OFF vagy nem is kell felépíteni egyet, csak meg kell rendelni a szolgáltatást egy, már létező labortól. ON)
lehet pályázni pénzekre a műkődéshez. A Tokajiak is nyertek ilyen pályázaton.
a kisebbséget, aki kihasználja a rendszert előbb utóbb kivetik maguk közül a tagok.
Igazad van, elvileg van fogyasztóvédelem de nem működik.
Abban is igazad van, hogy nem központilag kellene megoldani az ellenőrzést mert az kivitelezhetetlen logisztikailag, de ha a hegyközségek és az öntevékeny szervezetek gondja lenne a laborozás és az ellenőrzés akkor honnan lesz erre pénze? A Somlói hegyközségnek a kasszája behorpad a vákumtól ha egy körlevelet kiküldenek a hegyközségi tagoknak? Ezek után hogyan lehetne elvárni, hogy sokmilliós laborokat üzemeltessenek? Számold ki, hogy hány munkanap lenne csak az, hogy évente egyszer minden gazdához ellátogat a hegybíró avagy egy megbízottja. Jól mondod, hogy mindez működőképes és realitás ameddig alapvetően jószándékkal és becsülettel állnak hozzá a termelők. De a probléma pont azzal a kisebbséggel van aki a minőségi termelés kockázatát és áldozatát nem vállalják de a logót és a címkét az azért szeretnék, mert annak jó árérvényesítő hatása van...így aztán pár trehány termelő simán hitelteleníti az amúgy jószándékú kezdeményezést... szerintem emiatt sok termelő csak legyint az ilyen kezdeményezésre és inkább teszi a dolgát ahogy eddig is tette.
Szóval nagy vonalakban egyről beszélünk és egyet is értek veled, inkább csak :) magyarázkodom, hogy én miért nem foglakozom érdemileg ezzekkel a kérdésekkel.
a fogyasztóvédelem a piacra kerülő termékeket ellenőrzi, nem a termelésüket. ez a rendszer létezett is, egészen addig, amíg az elmúlt néhány évben leépítették. szándékosan. oszt 1 labor nem is voltképes annyi élelmiszermintát bevizsgálni amennyi beömlött a guargumi ügyben. puszi neünk adófizetőknek.
a termelés ellenőrzés pedig nem központi államapparátus kérdése. nem lehet központosítva ellenőrizni, ez a régi rendszer maradánya a fejekben. az állam oldjon meg mindent. ez a feladat a heyli közösségek ügye. saját magukat kell megvédeni a szaráradattól. ha felismerik, hogy ez az érdekük, ki is fognak menni ellenőrizni a szőlőket. ahogyan ezt az általad miveskörnek meg céhesgittegyletnek összefoglalt körbe tartozó Tokaji Bormívelők Társasága is csinálja. Kimennek a szőlőbe és ellenőriznek. Elmennek a pincébe és ellenőriznek. természetesen nem tudnak minden pillanatban ott lenni mindenhol. DE nem abból indulnak ki, hogy a másiknak az az egyetlenegy gondolata hogy trükközzön. Nem jó abból kiindulni, hogy a tízmillió tolvaj és adócsaló országa vagyunk. a negatív gondolatok és szavak teremtenek.
teljesen egyetértek vele. ha pedig a vevők nagy többségét nem érdekli az az ő bajuk. demokrácia van vagy mifene. DE akit érdekel annak joga legyen megtudni mit iszik.
ahol idénymunkásként dolgoznak majd azok, akik eladták nekik a szőlőjüket.
Ha így mennek tovább a folyamatok, senki sem fog dolgozni a szőlőkben, maximum majd kínaiak vagy afrikaiak. Lehetnének azért köztes megoldások is, pl egy 3-5 ezer forintos "presztízsbor" esetén nem 100 vagy akár 200 forintot kellene adni az "alapanyagért", főleg hogy már fű-fa azt szajkózza, hogy a "szőlőben dől el minden". Champagneban pl kb 1000 forint a szőlőár alsó határa.
Erre kellenének a termelési rendszerek, de ebbenaz országban ez nem megvalósítható.
Majd szépen kialakul az a feudális birtokviszony, ami lehetővé teszi a normális termelést, igaz, hogy a termőterület 20-30 család kezében lesz, ahol idénymunkásként dolgoznak majd azok, akik eladták nekik a szőlőjüket.
Indítottam egy új dolgot a blogomon, a szőlő betegségeiről írok, erősen képekkel illusztrálva. Már volt szó kb. 2-3 hónapja itt az Escáról, meg az Eutypáról, ezzel kezdődik a "sorozat" - ha megéri a sorozattá válást.
Olyan fogyasztóvédelmi rendszert amely azokat a dolgokat ellenőrizné amikről mi itt beszélgetünk (tőketerhelés, sürítményezés, évjárathamisítás, savcserélés, tanninpótlás, glicerinezés, etc) olyan beruházásokkal lehetne létrehozni és olyan költségekkel lehetne csak üzemeltetni amely egész egyszerűen nem vállalható.
A magyar bor nem akkora üzlet, hogy érdemes legyen sokszázmilliós laborokat felállítani és ellenőrök regimentjét további százmillikókból fizetni, hogy járják a borvidékeket és ellenőrizzék a tízezres nagyságrendű ültetvényt, pincét.
Ez az egész nem hozzáállás kérdése és nem az ungarisztán trehányságok számlájára írandó dolog, hanem simán nincs gazdasági realitása.
A bortörvény amúgy szerintem nem kimondottanm rossz, bár vannak benne vitatható elemek. A borvidéki szabályozások viszont helyenként bizony tényleg nagyon furcsák és szerintem azokat is képtelenség ellenőrizni.
Szép dolog a mindenféle hegyközségi korlátozás meg a számolatlan míveskör meg céhesgitegylet...de ki fog kijárni az ültetvénybe és ki fogja megszámolni a fürtöket? Merthogy az nem kunszt, hogy egy párhektáros tábla külső akár 4-5 tőkéjén még 6-8 fürt van a belsőkön meg mondjuk 20. Ugyanúgy ki fog 7/24 üzemódban ipari (infra) kamerát szerelni a sokezer pincébe, hogy ellenőrizze mit rak a borász a hordóba? Megmondom... senki. Ezért van az, hogy az olyan szabály ami nem ellenőrizhető az szerintem bakfitty.
Annyit még árulj el légy szíves, hogy mikor készültek a képek, úgyis kérdezhetnénk kb. mikor érnek a fotókon lévő a szőlők. Továbbá, tudsz-e valamit arról mikori telepítés lehet? Esetleg a tájegység (ahol terem) is meghatározó lehet. Szoktad-e permetezni? Betegségekre fogékony, vagy netán ellenálló fajta? No, és kóstoltad-e, szóval milyen íze van?
Már látom is a címkét: készült szőlőlé, cukor és antioxidáns(E-220) felhasználásával :))
ez még egy jó állapot. Az lesz a durva, ha ilyesmi áll majd a boroscímke hátoldalán: "vigyázat, nyomokban szőlőlé-származékot is tartalmazhat!"
amíg egyik "csúcsborvidékünkön" olyan eredetvvédelmi szabályzatot csinálnak ami a szovjetpiacos termelési módszereket is beveszi a rendszerbe, és a legfelső kategória (terhelési limite) egy jobb francia vagy olasz borvidéken az asztali bor szintje lenne, addig kár mást elvárni. Nade azt se fogják ellenőrizni, verbálisan meg nagyon könnyű hozamkorlátozni.
