"az ettől eltérő valamennyi információ nem felel meg a valóságnak".
... magyarul talán "semmilyen ettől eltérő információ nem felel meg a valóságnak"
Több érdekessége is van ennek a mondatnak, amely amúgy szerintem jólformált bikkfanyelvi mondat :) .
Ugye úgy nem stimmel, hogy *"az ettől eltérő semmilyen információ nem/sem felel meg a valóságnak".
Egyrészt a jelzők sorrendje miatt. (Mennyiség- vs. minőség-.)
Másrészt meg magyarul ami valamennyi/semmennyi, az nem jár határozott névelővel.
A mondat úgy tökéletes lenne, hogy "az ettől eltérő információ nem felel meg a valóságnak". Ennek csak mellékes kiegészítése az, hogy több ilyen információ is keringhet, mi az összesre teszünk állítást. Mivel a valamennyi mellékes, bikkfanyelven a lényeges jelző utánra kerül, és a mondatszerkezetbe nem nyúl bele. A "nem felel meg a valóságnak" jelentése "hamis", tehát a valamennyi indokolt a semmilyen helyett. Ha semmilyen lenne, akkor a 'nem' helyett 'sem' kellene szvsz..
Schmitt Pál volt köztársasági elnök kedden, irodája által kiadott közleményben erősítette meg, hogy "Magyarország és a nemzet egysége érdekében" mondott le államfői megbízatásáról. A tájékoztatásban hangsúlyozzák, "az ettől eltérő valamennyi információ nem felel meg a valóságnak".
Eddig úgy tudtam, a magyarban ha tagadunk, akkor mindent tagadunk :-)
Tehát Senki semmiről semmikor nem tudott semmit.
Ennek megfelelően
magyarul talán "semmilyen ettől eltérő információ nem felel meg a valóságnak" lenne a helyes, de ugye most már mindegy...
Szvsz. amellett, hogy ez igaz, a találatokat kicsit közelebbről is meg lehet nézni. Tehát - mint annyiszor máskor - segít a google, ha ésszel használjuk...
Native speakers330 million (2000–2005)[2] to 380 million (2001)[3] L2: ≈ 250 million (2001)[3] to ≈ 1.8 billion (2004)[4]
, ott pedig a lábjegyzetekben hivatkozza a forrást.
Persze, ha az én állításom szempontjából rosszabb kombinációt vesszük is (380 native, 250 L2, tehát faktikus állításom hamis), a következtetés még mindig megállja helyét: túl sok az L2 ahhoz, hogy tuti legyen a Google mint forrás a konstrukció native létezésére nézve.
Alapvetően azért nem, mert a vesszőnek jól definált jelentései vannak: felsorolás, tagmondathatár, közbevetés. A hangsúlyozást, az előbb írtam lehetőségeken kívül, dőltbetűs írással szokás jelölni:
Nagyon finomak az ételek voltak. [Az italok pedig nem.]
Nagyon finomak az ételek voltak. [Az italok csak kicsit finomak voltak.]
A három pontnál nem visszük fel a dallamívet. Kérdőjellel sem jó, mert akkor értelmetlenül önállóan marad "Az ételek voltak." és ilyenkor a dallamvezetés is más egy picit, még ha fel is visszük. A gondolatjel jónak tűnik, bár nem értem, hogy a vessző miért nem jó helyette.
Egyik sem azok közül, amiket írtál. Inkább olyan vesszőnek gondolom, amelynél felvisszük a dallamívet, talán még egy picit meg is állunk. Nem tudom, lehet én vagyok diszlexiás, vagy látens külföldi, csak nem tudok még róla. Mindenesetre ha vessző nélkül találkoznék először a mondattal, kontextus nélkül, nem tudnám értelmesen kiolvasni. Azt hinném, hogy hibás. Mivel nem tiltja semmi a vesszőt, én odatenném. Általánosságban is lehetne vele foglalkozni: vessző csak olyan funkcióval használható, amilyenben a AkH. megemlíti, vagy esetleg máskor is? Mondjuk ha igen, akkor a ponttal, felkiált- és kérdőjellel is meg lehetne tenni, ami viszont furcsának tűnik.
Tekintve, hogy a 'valójában' (höhö) értelmű igazából-nak is 1925-ös a legkorábbi adata a hhc-ben, legfeljebb a -ból ragon lehetne neózni, de a nyelvápoldaiak nem azon szoknak fönnakadni, hanem a zándi-n. Az meg több mint kétszáz éves.
Akkor vigyoroghatnál igazándiból, ha az igazándibólra hoznál példát... (egyébként nem akartam stigmatizálni ezt a szót, vagy azt sugallni, hogy hibát vét, aki használja...)
„Hiszen szőlőt kék most hordanod, Most az igazándi szüretnél Bakatort ugyan tsak ehetnél.” (1791 Szentjóbi Szabó László: A bús Puttonos)
„Pedig hogy egy igazándi vitéz a gyenge nemnek becstelenitésébe keresné dicsõsségét, azt csakugyan ne kivánja ám az Úr, hogy még csak gyanitsuk is.” (1804 Fazekas Mihály)
Segíts: milyen vessző lenne az: olyan, amit tagmondatok közé teszünk; vagy olyan, ami halmozott mondatrészeket választ el, esetleg olyan, ami közbevetést határol el, és adott esetben záró- vagy gondolatjelekkel helyettesíthető? (A legutolsót nem érzem valószínűnek, mert akkor kettő kellene legyen belőle.)
Na, akkor mea culpa. Én nem találkoztam szépirodalomban ilyen szinonim használattal, csak a köznyelvben és csak mostanában. De lehet, hogy korábban nem figyeltem annyira, amíg nem volt Index fórum :-)
Csak hát az ilyesmi ellenőrizhető ténykérdés. A valójában-nak a valóban szinonimájaként való használata nagyon régi: „és reméllik, hogy magától el-fog-mulni; néha valójában el-is-mulik” (1778); „A' mi a' könyvnek külsöjét illeti, az valójában kellemetes” (1795); sat. Mellesleg ha új fejlemény volna, akkor se volna okunk azt mondani rá, hogy „helytelen”.
