Szerinted nincs okod ilyen dolgoktól tartanod. Lehetnek meglepetések (remélem lesz is, és felfedezik a Higgs bozont) , de ez a makrokozmoszt semmiféle veszéllyel nem fenyegetnek.
Azzal egyetértek,hogy az energiát kutatják,illetve azon formáit,melyekbe kevesebb energiát kell fektetni ahhoz,hogy többet vegyenek ki belőle.Mindig minden kísérlet esetében (ennél is) történhetnek váratlan dolgok,meglepetések,melyekre nem számítanak.Ezektől tartok.
A kozmikus sugárzásban sokkal nagyobb energiájú kvantumok vannak, mint amit az LHC-ben elő tudnak állítani. Vagyis a természetes körülmények között lett volna lehetőség mikrofeketelyukaknak vagy mikroősrobbanásoknak, ha azok tényleg léteznének nemcsak az LHC, hanem annál nagyobb energián. Vagyis sok nagyságrendet is nyugodtan fejlődhet a részecskegyorsítók energiája.
Engem aggaszt ami a részecskegyorsítókban történik,mert ezek a hatalmas energiák,amikkel ütköztetnek,könnyen kicsúszhat az ellenőrzésük alól,továbbá könnyen kialakulhatnak koordinálhatatlan dolgok,mint pl egy nagyobb fekete lyuk,vagy egy ősrobbanás,vagy bármi bármi más!(térmeghajlás,más dimenziók vagy valami olyan,ami árthat a földnek.)Most is meglepődtek valamin,bár nem nagyon cikkeznek azon,hogy pontosan min?
"A kísérleti fizika igazából az elméleti fizika segédeszköze. Segít felismerni, hogy a jelenlegi elméleteket, hogy lehet logikusabbá, és absztraktabbá tenni."
Szerintem ami bizonyos, az logikus is. Utólag az derül ki, hogy ami a valóságban előfordul az az egyetlen logikus lehetőség. Ha belegondolsz, hogy az amikor ideális gáztörvényt általánosítjuk Van der Waals gáztörvénnyé akkor épp a gázatomok pontszerűségét, és kölcsönhatásmentességét veszítjük el. Vagyis azt ami logikátlan volt. Vagyis az elméletek általánosításánál az idealizációkat, képtelen absztrakciókat veszítjük el. A jelenlegi mezőelméletekben is az a tény, hogy a részecskék pontszerűek a túl általánosság jele, és majd akkor lesz logikusabb, ha bele tudják az elméletekbe építeni a részecskék kiterjedését. Szerintem senki nem veszi komolyan, hogy ezek pontszerűek, csak a jelenlegi elméletek kénytelenek ezzel az abszurd közelítéssel élni. Ahogy a Boltzmannék és Guy-Lussacék is kénytelenek voltak pontszerű, nem kölcsönható gázatomokkal dolgozni, bizonyára tudták, hogy nem ez a valóság. A kísérleti fizika igazából az elméleti fizika segédeszköze. Segít felismerni, hogy a jelenlegi elméleteket, hogy lehet logikusabbá, és absztraktabbá tenni.
ON A Marxizmus sohasem valósult meg. Csak annak hívták azokat a zsarnoki rendszereket, amikhez nem volt köze hozzá. A kommunalizmus valósult csak meg a Párizsi kommün idején. OFF
Szóval igazad van, hogy egy új elméletet sokan nem szokták elfogadni. De egy új elméletnek teljesen vissza kell adni a régebbi, helyes elméleteket.
Ezzel teljesen egyetértek. De azelőtt rengeteget fórumoztam iszugyival, és észrevettem hogy fogalma sincs arról, hogy mit jelent a határozatlansági reláció. Különben nem merne berakni elektront az atommagba. Mert az elektron impulzushatározatlansága egy atommag méretű tartományban olyan nagy lenne, hogy rögtön kiszökne az atommagból.
Fogalma sincs, hogy mit jelent az a kifejezés, hogy Lagrange-multiplikátor. Csak hallotta ezt a kifejezést.
Miért ne? Van, aki szerint a semmi nem létezik. A semmin alapuló filozófiák, elméletek viszont jól működnek. Lásd, ősrobbanás elmélet. A szingularitásról annyit tudunk, hogy egy matematikai képlet lehetséges megoldása. Azonkívül semmit.
Az bizonyára hallottad, amikor a sötét éjszakában egerek tévednek az elefánt házába. Amelyik az ormányához ér, azt mondja óriáskígyó. Amelyik a farkához, azt mondja sündisznó. A reggeli világosban aztán kiderül, hogy elefánt.
Ami a kozmológiát illeti, sötétben tapogatózó kisegerek vagyunk és hosszú még az éjszaka.
Egy "új, minden eddigit meghaladó elmélet" nem tagad meg semmit. És nem rombol le semmit.
Viszont a meglévő mérési eredményeket teljesen új megvilágításba helyezi, és ezt az új megvilágítást bizonyítja is. Például azzal, hogy az elmélet alapján elvégzett számítások eredményei jó közelítéssel megegyeznek a mérési eredményekkel.
"Egy teljesen új, az eddigit meghaladó elmélettel csak úgy lehet azonosulni, ha a régit megtagadjuk. Idejétmúltnak, elavultnak, nyilvánítjuk. Ehhez a döntéshez nem csak új tudásra, hanem bátorságra van szükség. Fel kell adni a megszokott, kényelmes pozíciókat. Az úttörők mindig nehezebb helyzetben vannak, mint az utánuk haladók. Új utakhoz pedig úttörőkre van szükség."
Azért mert: Fel kell adni a megszokott, kényelmes pozíciókat.
Igen a Tevatront, de az embernek mégis olyan érzése támad mintha lassan itt is minden a pénzről szólna. Pár megfigyelés sorozat után nem szabadna ilyen nagy szavakat használnia elismert kutatóknak..., ez így nagyon célirányos. Sajnos ez a tendencia elég erősen megfigyelhető a tudományban, mióta nem ömlik a pénz annyira... lásd 'világmegváltó' NASA bejelentések.
De azért azt is tegyük hozzá, hogy az év végén bezárják az intézetet. Nem lepődnék meg ha ez motiválná a cikkben elhangzó égrengető szavakat. Vsz az a 200 tudós nem szeretné elveszíteni az állását, hát összeültek és kitalálták: fedezzük fel az 5. alap kölcsönhatást.... :)
Egy teljesen új, az eddigit meghaladó elmélettel csak úgy lehet azonosulni, ha a régit megtagadjuk. Idejétmúltnak, elavultnak, nyilvánítjuk. Ehhez a döntéshez nem csak új tudásra, hanem bátorságra van szükség. Fel kell adni a megszokott, kényelmes pozíciókat. Az úttörők mindig nehezebb helyzetben vannak, mint az utánuk haladók. Új utakhoz pedig úttörőkre van szükség.
A fizika dolga és gondja az érvényességi körök kitágítása. Azon elméletek, melyek nem számolnak a szingularitással, mint ahogy Szászé sem, pont az érvényességi körök tágítását célozzák. Számukra nincs ősrobbanás, véges és zárt világegyetem, viszont vannak a végtelenből jól kiszabott határfeltételek, amivel számolnak.
