if((second()==0) or (second()==10) or (second()==20) or (second()==30) or (second()==40) or (second()==50)) { krp(); //relay(); paratart(); //páratartalom blokk } // delay(4000);
String message = myNextion.listen(); //check for message
Azért szerettem volna nagyobb tápot, mert azzal akartam meghajtani a 4-es relé panelt és egy esp8266-ot is a MEGA2560 mellett. De valószínű, hogy a MEGA és a wifi megkapja a az általad linkelt tápot vagy annak egy erősebb 1,5-2A -es verzióját, a relének pedig veszek egy 5V 6A 30W os tápot http://www.ebay.com/itm/371514993202
A relék meghajtásához elvileg jónak kell lennie...
Az erősítő fokozatot ki lehet szedni a végéről, a helyett egy erősebb MOS-FET, ami 200 kHz-ig megy (ez nem biztos, hogy egyszerű feladat lesz), a frekvencia kijelzésére meg egy valamilyen egyszerű frekvenciaszámoló kijelzős breakout.
Itt az Arduino irreleváns, csak mint egy oszcilloszkóp működik (ha jól sejtem). Az NE555 egy timer, a filmben a potméterrel csak az időzítést állítja az ember.Mit szeretnél csinálni?
Attól függ... Ez tisztán időzítés kérdése. Ha nem akarsz mellette semmi mást csinálni, akkor megoldható, hogy az egyik poti a kitöltési arány, a másik a frekvencia. Ha nem időérzékeny a rendszer (vagyis jó nagy tűrést elbír), akkor delayMicroseconds() utasításokkal meg lehet oldani. Két dolgot ne várj tőle: teljesen pöpec jelformát és finom lépésközt. 1 Hz ugye delay(500); 100 Hz delay(5); 1 kHz pedig delayMicroseconds(500). A gyakorlatban azonban a kristály és a lapka precizitása sokat ronthat a dolgon. Ez pl. delayMicroseconds(5) beállítás screenshotja, ahol a le és a felmenő ág között egy osztásnak kellene lennie (nem pedig 2,5-nek), ráadásul néha-néha (gyakorlatilag folyamatosan) vannak kb. 18 mikroszekundumos ugrások (ide van állítva a trigger). És ez "csak" 40 kHz környéke.
De vannak témába vágó könyvek elég szép számmal, talán még az Arduino.cc-n is. Jobbára (oké, inkább szinte kizárólag) angol nyelven. Van legós könyv is (lego + Arduino).
Köszi hogy kipróbáltad. Ezt már próbálgattam én is igaz mérni nem tudtam. Igazából nekem az a gondom ezzel, hogy itt fix frekvenciák vannak. Nekem úgy kellene hogy mondjuk tekernék egy potit és változna a legalacsonyabbtól a legmagasabbig. De gondolom ez kivitelezhetetlen.
PC táp megfelelő lehet, ha nem túl öreg. Azt fontos tudni, hogy kizárólag az 5V stabilizált, a legtöbbnél a 12 és a 3.3 nem (ezeket az 5V húzza magával). Hátránya, hogy erről megy minden (egy felületről érkezik a kismillió kivezetés). Cserébe nafta van bőven, és elég jó minőségű.
De vannak teljesen zárt rendszerű tápok is (akár IP67 körül), csak ügyesen kell gondolkodni a méretezéssel, mert ha túlfűtöd, bajok lehetnek belőle.
Arduino is lekezeli a 12V-ot, nem azzal van a gond, bár tény, hogy egy hűtőbordás megoldás szerencsésebb, mint a kontrolleren elfűteni a felesleget. De miért nem eleve kisebb táppal próbálkozol? Pl.
