Egyre elterjedtebbé válnak a zárt égésterű kazánok körében a kondenzációs elven működő berendezések, ami számos kérdést vet fel egyrészről a 100% feletti hatásfokról, másrészről a hozzá tartozó legoptimálisabb rendszer tervezéséről, kiépítéséről, beállításáról…
Ezúton megkérek minden látogatót, hogy kerüljék a direkt vagy indirekt reklámozást – különös tekintettel gondolok itt forgalmazókra, kivitelezőkre.
Összegyűjtöttük a leghasznosabb információkat egy kondis oldalon. http://statisztikus.hu/kondis/
Az időjárás követő részével egyetértek. 2020 decemberben költöztünk, 30cm ytong+30vb födém. Homlokzaton 20 cm grafit eps, födémen ~40 cm cellulóz. Aljzatban 20 cm eps150, alatta kívülről szigetelt pince.
Nem használok időjárás követést, mert minek? Átmeneti időben, mikor fűtögetni kell, akkor 27 fokon van a víz, téli "hidegekben" maximum 30 fokon. A kazánt akkor indítom, ha legalább 3 fűtéskörről van fűtésigény,
így minimumon (2,3-2,4 kW), kapcsolgatás nélkül szépen megy átlag 4C° delta T-vel. Több értelmét látnám ebben az esetben nem a külső, hanem, a belső hőmérséklet alapján tologatni a fűtési görbét, de végül ezt ki sem próbáltam.
0,2 C°-on van most a fűtéskörök hiszterézise. Csak padló + födém fűtés, így a hőtároló tömeg az adott. A nappali - étkező - konyha részben van néha melegebb, ha besüt a nap, illetve sütéskor, de ezt a szellőztető
rendszer viszonylag jól csillapítja. Még annyit fogok csinálni, hogy ezen a részen beteszem a szabályzási "egyenletbe" a levegő hőmérsékletet is a beton hőmérséklet mellé. (Jelenleg mindent a beton hőmérsékletre szabályozok)
Levegő hőmérséklet nagyjából 1 fokkal van a beton hőmérséklet alatt. A távoli jövőben nekem is tervben van esetleg hőszivattyú, de ha lesz is, akkor abból is a legkisebb.
Átmeneti időben dolgozhat a hőszivattyú 1-2 kw környékén, ha hidegebb lesz, akkor meg bekapcsolom a gázkazánt, amúgy meg az fűti a HMV indirekt tárolót.
Azt hiszem, a hőszivattyúnak ez a 28 fokos előremenő kellemes munkakörnyezet lesz, és ezzel meg tudom oldani a nyári hűtést is, ami egyelőre nincs. Klímát tuti nem rakok fel.
A kültéri mindenhol ronda, de a legnagyobb szívfájdalmam az lenne, hogy ki kell fúrni a légtömör épület falát... Azt biztosan nem fogom semmi pénzért. A hőszivattyúnak meg elő van készítve a terepszint alatti becsatlakozás
a pincében levő gépészeti helyiségbe. A puffer szerintem pont annyit rontanana a hatásfokon, amennyit a hőszivattyú hozzátesz. Nem kell se keverőszelep, semmi plusz tároló, csak direkt rá a fűtéskörre konstans előremenővel és ennyi.
Az ilyen típusú túlfűtést nem tudod megakadályozni semmilyen termosztáttal, zónavezérléssel. Alapvetés, hogy a padlófűtés keringése lehetőleg folyamatos legyen. Az előremenőt csökkentsd odáig, hogy a leghidegebb időben is kifűtse a házat. Ezzel egyszersmind csökkented a túllendüléseket is.
Mondanám, hogy időjárásfüggő előremenő, de egy jól szigetelt épületre a külső hőmérséklet változása olyan lassan hat, hogy arra szabályozást alapozni értelmetlen.
Ha túl van fűtve a nappali, akkor az nem thermosztát, hanem beszabályzási hiba!
Ha melegebbet szeretnél a gyerekszobában, akkor oda kell nagyobb tömegáramot irányítani, és újraállítani a rendszert.
A hőszivattyús puffertároló egyébként nem annyira világbajnok ötlet. Persze így szokták gázkazánnal közösíteni, mert ez az olcsó, meg hülyebiztos megoldás, de hsz. szempontjából nem annyira hatékony. Ez egy megszokott, "kazános" gondolkodású régi kapcsolás, ahol nem számít néhány fok pluszminusz.
A hőszivattyúnál ugyan úgy tudod a padlót pufferként használni, szóval ha elegendő a beépített szivattyú teljesítménye, akkor nem is kell oda sem külső bonyolítás.
Ha beengeded a pufferbe a hőszivattyút, és nem egyeznek a tömegáramjaid a két oldalon, akkor keveredés lesz benne, és ugyan úgy kapcsolgatni fog a hőszivattyúd(bár nem olyan sűrűn).
Köszönöm, az az ötlet, hogy megszüntetem a zónákat, nekem is eszembe jutott. De hova tegyem a termoszátot, ha a nappaliba megy, ott van a konyha is és ott tartózkodunk, ami nagyban eltolja a hőmérséklete, így a többi szoba kihülhet.
Ha valamelyki hálóba teszem akkor a nappali lesz túlfűtve.
A zóna szabályozás azért került kiépítésre, hogy a gyerekek szobájában melegebbet tudjunk tartani.
Ezért kezdtem el a meglévő rendszer tuningolásán gonndolkodni.
A Következő lépés egy hőszivattyúval kiegészíteni a rendszert ami szintén a puffer tárolóra dolgozna.
Hibajelenség hibakód nélküli, a használati melegvíz rendben, viszont fűtés üzemben nem hajlandó 35-40 foknál magasabb hőfok előállítására, én a (lemodulál) kifejezést használnám.
Tegnap csináltam egy gyári visszaállítást, akkor 1.5 napig jó volt. Ma már újra nem.
Jópár ellenőrzés tisztítás után egyelőre tanácstalan vagyok.
Kérem ha valaki hasonlóan járt vagy lenne ötlete ossza meg.
Soha meg nem térülő beruházás. Magam példáján: ha 0 azaz nulla fogyasztású kazánt építenék be, akkor is csak a kazán ára lenne 4 év gázköltsége. Itt pedig egy pár százalékos üzemi megtakarításról/veszteségről beszélünk...
Mivel tervezési-méretezési hiba volt a túúúúl nagy kazán beépítése... a fűtéshez. Gyakorlatilag minden más megoldás csak rosszabb és drágabb ötlet, alighanem.
Van már beépítve puffered. Úgy hívják, padlófűtés! Mielőtt pénzt ölnél egy túlgondolt rendszer további bonyolításába, amint előttem már írták, próbáld meg kiiktatni a zónaszabályzókat. Ha ettől a szobák közt érzékelhető hőmérséklet-különbség lenne, akkor játszódnék a körök tömegáramaival.
Csak okosságokat mondtak az előttem szólók, én csak azt nem értem, ha teszel puffert, azt miért kell 48-50 fokra fűteni, ha utána meg lekevered? Bőven elég 35-38 fokra fűteni, és nem kell lekeverni.
Nekem is csak padlófűtés van, igaz, a ház nem új építés, de még a 2 szint sincs különválasztva. Nemhogy zónák. Nem látom értelmét.
Valószínűleg más is ír majd okosságokat, de Én is leírom a gondolataimat(nem tapasztalatok):
Ha új a házad, valószínűleg van rajta vagy 15cm homlokzati szigetelés, de minimum 12, a padlóban és a födémen szintén, vagy több, tehát a hőigényed maximum egy 5-5,5kW lehet, a legnagyobb télben.
Nagyon sok érvelés van arra, hogy igazából egy modern, átlagos, nem túltagolt házban nincs értelme szobánként kapcsolgatni a fűtést, mert nem érsz el vele megtakarítást a folyamatos kazánindítások miatt.
Ha végig gondolod, a fűtött szobából a vékony falakon át rengeteg hő átmegy a "fűtetlenbe", szóval közel sem takarítod meg a gáz 1/5 részét, ha egy helyiséget lekapcsolsz.
Én csak kíváncsiságból először nem kapcsolgatnám a szobákat pár hétre, vagy mondjuk kettesével csoportosítanám, ha muszáj. Szerintem meglepődsz, mennyire nem fogyaszt majd többet, megint mondom, egy új, jól szigetelt házra igaz ez.
Szerintem a puffer jó ötlet, de ha teszel még bele szelepeket, meg keverést, meg akkor egy keverőszivattyút, azzal csak a hatékonyságot rontod. Szerintem akkor a puffer után is kell egy szivattyú, szóval plusz 2db, de lehet, hogy rosszul sejtem. Illetve hiába kevered le a fűtővizet, attól nem lesz nagyobb a ház hőigénye, csak lecsökkented a kazán tömegáramát. Azt nem tudom, ez mennyire jó, vagy nem, de szerintem jobb, ha minél több víz áramlik át a hőtermelőn.
Én mindenfajta beruházás helyett kipróbálnám először, van-e érezhető különbség akkor, ha mindegyik szobát egyszerre fűtené a kazán. (Zónásítás kikapcsolva) Ugye nálunk hasonló probléma lehetne, mert 12 kW körüli a kazánom és a ház fűtési energiaiigénye 1,6 kW -15 fokban. (passzív ház) De nálunk az alakult ki, hogy a külső hőmérséklet és a napsütés függvényében bizonyos ideig max teljesítményen megy a kazán, aztán áll. Nálad lehet ezt két vagy három napi kapcsolással is meg lehet tenni, ki kell tapasztalni az időket. Így nincs zónás szabályozás, puffer, összetettebb vezérlés, ami mind költség és meghibásodási lehetőség. Persze értem én mérnökként hogy az ember próbál mindent lehető legjobban szabályozni, sokszor feleslegesen. Én személy szerint törekedtem a mindenben lehető legegyszerűbb gépészetre.
A fent leírt metódus miatt hőmérséklet különbségek alakulhatnak ki a helyiségek között, de egy jól szigetelt házban ez max 0,5-1 fok, legalábbis nálunk így van. Beruházni lehet, tovább bonyolítani a rendszert, de a zónásítás is feleslegesnek tűnik nekem innen az asztal mellől.
A véleményetekre lennék kiváncsi az alábbi kérdéssel kapcsolatban.
Adott egy új építésű 5 szobás 106m2- es ház tisztán padló fűtéssel. A fűtési melegvizet egy 24 kW-os kazánnal állítom elő. A problémám az, hogy a rendszer zónánként (szobánként) van szabályozva és ha csak egy zóna/szoba indul el a kazán minimálra viszsza szabályozva is kb 4,8kW teljesítménnyel dolgozik igy nagyon hamar túlmelegíti a vizet és kikapcsol a kazán, és ki be kapcsolgat.
Arra gondoltam, hogy beépítek egy kb 100l puffer tárolót és abban kb 48-50°C-ra fűtöm, hogy a kondenzáció működjön) a vizet és abból látom el a padló köröket egy keverő szelepen keresztül kb 35-38°C előremenő vízzel
Mi a véleményetek, érdemes-e belevágni egy ilyen átalalkításba. Nem növekszik-e a gázfogyasztásom, illetve lehet-e valami hátránya egy ilyen jellegű átalakításnak?
Szia! Igen, kicsibne,mivel 7.4kW hő kell maximum - 15ben, és igazából nincs is kb soha ilyen hideg nálunk.
Egy 3.5-4kW-ra moduláló kazán csak kb 0 fok alatt tudna folyamatosan dolgozni, ami lassan már tényleg csak néhány nap fordul elő az évben.
1.9 már jobb, mert akkor 7-8 fok alatt már véleményem szerint ideális, időjáráskövetős üzem állna be.
Immergas Victrix TT van, ami 12kW-os, a Viesmannok 11kW, Ariston is, ami még ilyen kicsi, na meg persze Wolf CGB ami 14, de 1.9ig le tud modulálni.
Még a Bosch 7000, amiről egész jó adatok vannak, Illetve a Vaillant Exclusive, de az is kb 2.5kW.
10kW, vagy az alatti kazánt nem is láttam soha, gondolom mert nem ezt gondolják a jövő technikájának. Nem fejlesztik, pedig a hőszívattyú sem fenékig tejfel, és még be sem indult igazán a dolog, hogy rájöjjenek az emberek, milyen jó is a folytonos zajszennyezés.
Ettől függetlenül úgy szeretném csinálni a fűtésrendszert, hogy ha kell majd, át lehessen állítani bármi elektromos "zöld" megoldásra, ezért nem szeretnék hatalmas puffereket, és egyéb csak kazános megoldást.
30-35 fokos direkt előremenő, keverők nélkül, esetleg egy minimális pufferrel, de arra ott a padló 150liter vize.
Beüzemelésre került nálunk egy baxi luna duo-tec 1.24 kazán amin a beüzemelő füstgázelemzést végzett minimum és maximum teljesítményen.
Max teljesítményen a co2 érték teljesen jó volt, bőven a megadott határon belül volt, viszont minimum teljesítményen a co2:8.1% és könyv szerint 8.2%-9.3% között elfogadható. Mondtam a szakinak hogy nem e lehetne feljebb venni, de azt a választ kaptam hogy jó az úgy, majd beál.(szerintem nem is nagyon ismeri azt hogy hogy lehet eltolni az értéket mert nagyon azt mondta hogy ebben gázfelismerő van és majd az beallítja)
Nemhagy nyugodni a dolog, néztem hogy a szervízkönyvben lehet állítani a co2 értéken, (-3 tól +3 ig), arra gondoltam hogy minimum teljesítményen +1 et beallítok. A kérdésem az hogy van valakinek tapasztalata luna duo-tecnél hogy -1/+1 et állítva mennyit csökken/nő a co2? (nagyjából). Úgy gondolom hogy 8.1%-rol +1 et emelve, nemhiszem hogy 9.3% fölé fogja vinni. Szerinten azzal kicsit közelebb lenne a közép tartományhoz.
Műszerem nincs sajnos, bérelni bérelnék, de a környéken nem lehet kapni.
Ez egy sima úszós-reed relés áramláskapcsoló. Annyi tud, hogy a kalibrált minimumnál nagyobb vízátfolyásra ad egy jelet.
Itt egy elég rossz videó (Ariston, nem a GPE verzió), de 4:50-től a működési elv jól látható.
Itt meg a GPE-be való áramlásérzékelő úszós cucc, itt meg a reed-relé hozzá.
Valódi átfolyásmérőket az áruk miatt még hőszivattyúkba sem raktak a közelmúltig (pedig ott jobban elbirná a termék ára). Az utóbbi időben, mintha ott már pár típusnál láttam volna, hogy "flowmeter", nem pedig "flow sensor/ flow switch". Nyilván ott nem a HMV kapcsolásához kell, hanem a fűtési tömegáram mérésére.
De ehhez nem kell a kazánt átalakítani, hanem a szivattyút a kazán és a tároló közt kell kapcsolni a tárolóban levő víz hőmérséklete alapján. A gyári rétegtároló-kombikazán megoldások is így működnek.
Még ami ilyen hasonló ötlet, hogy a sima spirálos hmv tartály bemenő ágára tenni a kombikazánt, így az eleve melegvizet tol a tárolóba, ha van elvétel. Ha nincs, akkor egy kis elektromos fűtőbetét szinten tartja a tárolót.
Az lenne az ötlet, hogy nem csőspirállal készítené a kazán a melegvizet, hanem egy üres zománcos, vagy rozsdamentes pufferrel, "külső" hőcserélős megoldással, ami adottan már benne van a kombikazánban.
Így a tároló tetejébe rögtön 60°C-os víz kerülne, amit el is lehet használni. Véleményem szerint így elég lenne egy kisebb tároló is, mégis meglenne a bojleres komfort, akár több zuhanyzóban is egyszerre.
Plusz később sokkal hatékonyabban lehetne átállítani akár mi más hőtermelőre, hőszivattyúra, solarra, stb.
A pluszköltsége egy hmv-re bevizsgált szivattyú, de igazából ebből valamennyit megspórol az ember az olcsóbb tároló miatt.
Melyik kombi kazánban van átfolyásmérő, ami valódi.l/min adatokat mér? Én nem tudok ilyenről. Sima áramláskapcsolókat használnak, ami bizonyos áramlási sebesség felett indítja a kazánt. A szabályzás a HMV kimenő ágának hőmérsékletmérésével történik, már ahol van rajtam hőmérő egyáltalán. Máshol a primer kör paramétereiből próbálja megbecsülni a HMV ág paramétereit és azzal próbál szabályozni (másra nemigen van lehetősége átfolyásmérő és hmv előremenő hőmérő nélkül).
A kérdezőnek: ezek alapján az áramláskapcsoló emulálásával (fogalmam sincs milyen jelet állit elő) kézzel is kapcsolhatóvá lehet tenni a HMV gyártást. Persze kérdés, hogy minek is?
