Kukoricatörés+fosztás egy galga-menti faluban egy idősebb asszony beszámolója alapján:
"Szeptember végére megsárgult a kukoricaszár, és ha már a cső is teljesen száraz volt, elmentünk letörni a kukoricát. Segítségünkre volt a család és a rokonok, valamint egy lovaskocsi, melyre rögtön rádobáltuk a letört kukoricacsöveket, de a fosztással együtt. Hazavittük a kukoricát, melyet a gang alá dobáltuk, hogyha eső lenne ne ázzon meg. Estére jöttek a rokonok, szomszédok segíteni és lehúztuk a kukoricacsőről a fosztást, így dobáltuk a kosarakba, mellyel fel is hordták mindjárt a padlásra a férfiak. Úgy ültük körül a kukoricarakást, hogy mindenki elférjen, a holdvilág vagy a lámpa mellett zajlott a munka, mely gyakran este 10 óráig is eltartott. Volt utána egy kis falatozás is, szőlővel és pogácsával kínáltak a háziak, a férfiaknak egy pohár bor is jutott. Így zajlott le a kukoricafosztás a negyvenes - ötvenes évek idején.
A finomabb fosztást kiválogattuk és összekötöztük piszlikbe (amelyből télen madzagot sodortunk, hogy majd ezzel kötözzünk nyáron szőlőt, mert akkor ez volt a kötöző madzagunk. Beáztattuk a patakba mert így jobban tudtunk vele dolgozni. A többi fosztást a fészerbe hordtuk, azt is felhasználták az állatoknak, tehénnek, lónak finom csemegéje volt."
5) alsó-galgai magyarok (Bag, Hévizgyörk, Galgahéviz, Tura)
Ráadásul még egyesek a palócokat is idekeverik (hogy jön a csizma az asztalra???), ti. hogy a galga-vidékieket a palócok, azon belül a déli palócok közé sorolja be, pedig hát elég nagyok szerintem a különbségek, bár a ruházatban valóban sok hasonló vonás található.
Az egyik legjobb népviseletes múzeum hazánkban szerintem a keszthelyi babamúzeum.
A balassagyarmati Palóc Múzeum anyaga is nagyon jó.
Néha az ember kisebb múzeumokban is nagyon jó népviseleti anyagokat talál, pl. az aszódi Petőfi Múzeum néprajzi tárlata a galga-menti falvak viseletét mutatja be.
Olvasd el még egyszer. Az a mondat arról szólt - kétségtelenül elég áttételesen -, hogy őszerinte a 'honnan származó milyen hajszínűbe voltam belehabarodva' nem publikus téma.
De ha mégis sértőnek találtad: lényegesen szerencsésebb lett volna a fenntartásaidat ebben az utóbbi formában (#273)közölni a bunkózás helyett. A tartalommal nem kell egyetértened, de az ő stílusa messze nem volt durva.
Azért írtam a Lohengrynre, hogy bunkó, mert olyat próbált sugalmazni az egyik hsz-emről, ami nem igaz, ti. hogy én intim és személyes adatokat adok ki itt a topikon.
Biztosan nem kellően általánosan értelmezed a fogalmat. Itt van pl a népiesch nyelv (építő kritikaként alkalmazott) ékes példája gyanánt a 266. hsz. ... :-/
Azért a néprajz ennél jóval komolyabb diszciplína és nem csak arról szól, hogy melyik bálban hogy b...sztunk be és hogy milyen pajzán dalokat énekeltünk...