Én meg azon gondolkodtam egy időben, hogy milyen lehetett a városkép, amikor még duna-ág volt a Nagykörút helyén. Még nem sikerült erről képet látnom.
Amúgy meg sokkal-sokkal kevesebb lakója volt Budapestnek , erről sokszor megfeledkezünk, amikor a régi békésebb forgalmú városképeket látjuk. Vagyis én egy ideje mindig gondolok rá. Nem beszélve a társadalmi rétegek arányáról, kik, és miért voltak épp az utcán, kinek volt ideje sétálgatni fényes nappal.
Nagyon érdekes ez a térkép. Nem tudtam, hogy a Retek utca ilyen hosszú volt, hogy a János kórházig ért. Az a pici épület, amit délelőtt még Városház-nak olvastam, de most látom hogy Vámház, szóval esetleg az a volt kisPosta épülete lenne? Úgy örültem, hogy megmaradt, most talán valami vendéglátóhely van benne. Megnéznék egy korabeli képet, ha lenne.
Úgy láttam egy 1930-as térképen, hogy a Kútvölgyi út mai nyomvonala már 1940 elött megvolt, az Y elágazás utáni a Virányos út is. A Napos út alatt, a Vízivárosi temetőtől É-Ny-ra, a Klotild szeretetház helyén, az 1950-es évektől és ma is áll a Honvédség Haditechnikai Intézetének épülete és annak melléképületei, ahogy az a mai térképen is látható. A Google Earth-on jól látható, hogy itt, a temető helyén mekkora zöldterület van zárva. Talán érdemes lenne foglakozniuk az illetékeseknek, hogy ezt közparknak átadják, ha a Honvédség kisebb területre húzódna vissza. Közparknak és nem zárt lakóparknak!!!
Régebben arra sokat jártam. Akkor már üzemen kívül volt. Építészetileg is szép bejárata van. Érdekes volt. Az utolsó néhány évben viszont nem járok arra, ez nekem újdonság, de most logikus végre. Ha már ott van, hadd használhassák.
A kútvölgyit igazából beépítették. Magával az új, szerpentines Kútvölgyi úttal és amik mellette vannak: villa, kórház, Pethő intézet. Csak a kis erősen lejtős rész maradt vagy lett erdős terület.
Kispesten is van egy használaton kívüli temető a Zalaegerszeg-Kisfaludy utca közt. Édekes a bejárata.
Bécsben és Berlinben azért vannak ilyen temetők, illetve a Kerepesi is ilyen volt sokáig. De a sírkövesek sem járhattak rosszul egy ilyen felszámolással.
Egy részén a Kútvölgyi kórház van, a másik részén egy eredetileg katonai objektum, a kettő között nincs beépítve. De csak a fák maradtak az egészből, illetve lehet, hogy az egyik ház is hozzátartozott, de ez nagyon nem biztos.
Én mióta belvárosi lakos lettem, azóta gyalog közlekedem, így nagyjából értem: ez az a távolság, az a városméret, ami még kényelmes sétával hamar bejárható.
És miután feltöltötték a Kossuth teret (na jó, Hajó tér), akkor odaépítették Budapest első vízművét, kutakkal a Dunában, gépházzal, szivattyúkkal a parton. Ipari terület volt.
Én azon szoktam gondolkodni, milyen lehetett, amikor Pest-Buda már nagy város volt, ami azt jelentette, hogy lassan fel kellett tölteni a gödröt a mai Kossuth tér helyén, hogy ne legyen annyi szúnyog, és a fatelepek is egészen kiszorultak a város szélére, azaz a mai Vígszinházhoz. Az emberek meg nyaralókat építettek a Stefánián és a Herminamezőn, mert az már annyira kint volt, hogy a Városligeten is túl kellett hozzá kocsizni. :-)
Jókai ad nagyon szép leírást a ferencvárosi temetőről: ott temették el az "És mégis mozog a föld" főhősét Jenőy Kálmánt.
Részlet:
A ferencvárosi sírkert közepén volt egy emelkedett halom, azon egy kőfeszület.
– Ez jó hely itt, – monda Kálmán. – De még ez is nagyon közel van.
S azzal kiszámlált kétszáz lépést a kőkereszttől keletnek, egész a temető árkáig; ott megállapodott.
Mikor eltemették, "akkor Barkó Pál elővevé övéből a delejtűt, letette a sírkő lapjára; azután bambuszbotjával megmérte, hány sing távolságra van ez a kő a nagy kereszttől a dombon. A bambuszbot felső gombját lesrófolá, s annak az üregéből kínai pergamenpapírt vont elő, s arra ismeretlen ákombákokat rótt fel valami kék irallal; a tekercset megint visszadugta a bot üregébe."
És ő őrizte tovább a titkot.
A sírkő felirata: Volt. Nincs. Lesz.
A régi temető közepén a halom ott van és rajta áll a kőkereszt.
Ha az ember kiméri a kétszáz lépést keletre, a temető árkáig, akkor rájön, hogy mégis csökkent a temető területe, már a Mester utcán találja magát.
Temetőként működő egy jut eszembe, a Csörsz utcai zsidó temető, egészen fent, a Böszörményinél. Meg van pár, ami park, mint például a Margit kórház kertje, már ha arról a nagy, gesztenyés részről volt szó..
Pesterzsébeten, a Vörösmarty utcában volt az a temető ahol őseim és rokonaim földi maradványai nugodtak. A 60-as évektől már nem temettek oda, ma egy iskola és ovoda van a helyén, ha jóltévedek. (:
Hümm, hát Újpalota északi része egy régi temető helyén épült. Én még játszottam a sírok között, az Öregnek valahol volt is képe róla. Aztán ház lett a helyén.
