Nem kéne egy kalap alá venni a levegős hőszivattyúdat egy sima villanykazánnal.
Nem is veszem, egy kalap alá.
COP:a gép Jósági tényezője miatt) kb. 2-5kwh-nyi hőenergiát hoz létre.
A Gyártó szerint, és a foralmazók szerint.
Tényleesen, Átlagban 2,5-3 x hőenergiát lehet számolni a coop értékkel.
A villanykazánhoz csak normál tarifát vagy kapcsolt(régebben éjszakainak hívták) tarifát kérhetsz
Egyetemes szolgáltatás keretében igénybe vehető
A2: két zónaidős tarifa, is igényelhető villanykazánhoz, , jelentős megtakarítás érhető el az éjszakai időszakban
két zónaidős, így a völgyidőszakban kedvezőbb díjat tartalmaz (völgyidőszaknak minősül munkanapokon a 22-06 óra közötti időszak, nyári időszámítás esetén 23-07 óra közötti időszak, illetve nem munkanapokon a csúcsidőszak is), 32 FT.
és 1kwh villamos energiából 1kw-nyi hőenergia lesz
KIvéve, ha mondjuk van egy villanykazánod, és van egy 2 csöves 3 soros hőcserélős fan coilod,
A hőcserélő csövekre erősített apró bordák sokasága által többszörösére növekszik a hőleadó felület, így a hőeneria is a hagyományos radiátorhoz képest ,
1kwh villamos energia leadásakor 2,5-3kw-nyi állandó (független az időjárástól) hőenergiát ad le.
Nem igazán mérvadó, hogy másnál menyit fogyaszt a villanykazán mert ritka két egyforma méretű,-tájolású,-hőszigetelésű ház,a komfortérzet is különböző. Ha megvan a korábbi gázfogyasztásod és nem változott azóta a házad hőszigetelése az jó kiindulási alap.
Ha évente fűtésre elmegy egy adott háznál pl.1000m3 földgáz (1m3 fűtőértéke Kb.34mJ- rajta van a gázszámlán)aminek össz fűtőértéke= 34000 MJ
Ezt be kell szorozni a kazánod hatásfokával ,gépkönyvében benn kell lennie persze ideális körülmények esetén, a valóságban persze mindig kevesebb, legyen pl. 60%.
Egy 1kW-os fűtőtest 1 óra alatt 1kwh villamos energiát fogyaszt. 1kwh=3.6MJ
Tehát mivel a villanykazánok hatásfoka 100%(mint az összes ellenállás-fűtéses készüléknek pl:olajradiátor,hőtárolós-kályha,fűtő ventilátor,norvég-panel stb.)
Így 20400MJ (hőenergiát) / 3,6= 5666Kwh villamos energiával fejleszthetsz.
Nem kéne egy kalap alá venni a levegős hőszivattyúdat egy sima villanykazánnal.
Hőszivattyúhoz igényelhetsz kedvezőbb Geo tarifát illetve a gép fajtájától függően 1kwh villamos energiából (COP:a gép Jósági tényezője miatt) kb. 2-5kwh-nyi hőenergiát hoz létre.
A villanykazánhoz csak normál tarifát vagy kapcsolt(régebben éjszakainak hívták) tarifát kérhetsz és 1kwh villamos energiából 1kw-nyi hőenergia lesz.
A levegős hőszivattyú jósági tényezője(Cop) egy adott gépnél is széles tartományban változhat. Akkor a legkedvezőbb(magasabb) ha minél alacsonyabb az előállítandó víz hőfoka ill. minél melegebb környezetben van a kültéri hőcserélő. De ez minden gépkönyvben leírják.
Én 150 nm-t fűtők 35 fokos vízel. (2 lakás) + 400l meleg víz tároló (5 felnőttt) 200l puffer tartály a fűtésre. Csak áram van nálam, + fázis , főzésre, villanyra Geó melegvíz és fűtésre, hűtés.. Fűtésre csak a mennyezet fűtést használom, de van padló is. Meg lehet főni a lakásban 35 fokos előremenő vízzel.
A 2017-es (statisztika) a következő.
7675 KW fűtésre.
ha azt számolnám, hoy elektromos kazán lenne akkor kb 38 FT /KW ez
291 650 Ft.
1 évre fűtés és meleg víz használattal, némi hűtéssel.
Nekem ez Geo val(levegős hőszívattyú)
188 040 Ft volt a ténylegesen kifizetett fűtés, meleg víz és hűtés költségem egy teljes 2017-es évben
Szerinted miért 12 Ft a földgáz, mert olyan jó földgáz fűtőértéke ?
Van megoldás.
A hatásfok javítására két dolgot említek meg.
1. A kazánban az égést kell kézben tartani. Ez gázos, olajos kazánok esetében korrektül meg van oldva, a legújabb technikák már komolyabb számítógépes felügyelet alatt vannak. Ez azt jelenti, hogy az otthoni PC-det megszégyenítő képességű célszámítógép van beépítve a kazánba, lecsupaszítva a célfeladatra, de érzékelőkkel (hőmérséklet, áramlás, stb...) kiegészítve. Ez értelemszerűen magában hordozza a meghibásodás lehetőségét. Mert ugye Murphy szerint ami elromolhat, az el is romlik. Idő kérdése a dolog :-). És rengeteg pénz ! Mert megvenni is sok, meg karbantartatni is sok (lásd garanciális feltételek), és ha elromlik, javíttatni is egy kisebb vagyon. És máris elvitte a verejtékesen és esetleg vacogva megtakarított forintjaidat ! Szóval ezt az utat azoknak javaslom, akiknek nem nagyon számít a költség, van hová elírni, és van bevételük gazdagon.
2. A másik út olcsóbb. Ez a hő pufferolása felhasználás előtt. Természetesen érdemes szakemberrel méreteztetni, hogy se többet, se kevesebbet ne költs a szükségesnél a pufferre. Ez minden esetben egyedi.
A puffert jó vastagon kell hőszigetelni, mert a kazán két aktív időszaka között (azaz a tüzelési időszakok között) sok óra, vagy akár napok is eltelhetnek !
A pufferolás miatt bele kell nyúlni az eddig megszokott vezérlésbe, és egyéb nem túl bonyolult, de fontos változtatásokat kell meglépni a rendszeren.
A puffer kialakításnak van még egy jövőbemutó előnye is: ezzel előkészítetted a fűtési rendszeredet több hőforrás akár egyidejű igénybevételére is, vagy a hőforrások váltogatására, mikor mi a célszerű, mi az akkor éppen elérhető legolcsóbb üzemanyag! Ilyenek például a napkollektorok, a vegyestüzelésű kazánok, a bármit megevő és elégető kazánok, hőszivattyúk, stb... Ezt az teszi lehetővé, hogy áramlástechnikai, hidraulikai szempontból a puffer egy úgynevezett hidraulikai váltóként is működik !
A pufferes tárolás lényege a meglévő mondjuk gázkazánod szempontjából az, hogy az eddigi nagyon rossz éves fűtési hatásfokot följavítja a kazánhatásfokot megközelítő értékre !!! És ez nem kis dolog ! Nagyon sok
Nagyon szép levezetés, tehát ezek szerint a villany kazán nemhogy drágább, hanem egyenesen olcsóbb mint a gáz??? Használjátok nyugodtan, nem én fogom fizetni...
I. Akkor először is tisztázzuk, mi is az a fogalom, hogy kazánhatásfok ?
Nagyon leegyszerűsítve: a kazánba bevitt tüzelőanyagból kinyert hő osztva az elméletileg kinyerhető hő mennyiségével (bármilyen mértékegységben kifejezve) x 100 = %-ban kifejezett kazánhatásfok.
II. Éves hatásfok. Mi is az ?
Az éves hatásfok az tulajdonképpen a követketkező: a fűtési idény alatt a fűtési rendszerbe belepumpált energia mennyisége, osztva az elméletileg számított szükséges- és elegendő energiamennyiséggel x 100 = %-ban kifejezett éves hatásfok.
Ezt ugye legtöbbször csak számolni tudjuk, de ha pl. ismerjük az elfogyasztott fűtőgáz mennyiségét, akkor már "csak" kalkulálnunk kell. De mivel az épületek fizikailag megfoghatók, tehát ki is számolhatjuk a teljesítmény igényét, majd az éves átlaghőmérsékletek ismeretében az elméletileg szükséges és elegendő mennyiségű energia is megsaccolható. Ezt az értéket kell szembeállítani a ténylegesen felhasználttal... Kicsit macerásnak hangzik, de azért nem lehetetlen dolog.
Lássuk, mi a gyakorlat a régi típusú fűtési rendszereknél:
Egy gáz vagy olaj fűtőberendezés éves hatásfoka vezérlés esetén (ilyen pl. egy szobatermosztátról vezérelt kazán) az elérhető elméleti 100 % helyett lehet, hogy csak 20 % !!!!
No, szóval az éves hatásfok akkor miért is ilyen kicsi ? Gondold végig, hogy szobatermosztátos vezérlés esetén mi is történik?
- Egyik lehetséges esetben elindul a kazán szivattyúja, bekapcsol a gázégő, és mindaddig így marad a dolog, amíg a szobatermosztát azt nem modja, hogy állj. Így működnek az ún. "etázsfűtések". Ezzel semmi gond nincs, ha a méretezési hőmérsékletek közelében van a kinti (mínusz), és a szobahőmérséklet, szinte folyamatosan megy a szivattyú, veszteség alig lesz. De mi van, ha a külső hőmérséklet nem -15C fok, hanem mondjuk -5 - +5C fok. Ez, ha belegondolsz, nálunk a fűtési szezonra eléggé jellemző. Nos, ekkor a kazán máris túlméretezettnek számít, azaz rendszeresen meg fog állni a szivattyú, elindul-megáll, és így tovább. Ekkor máris tapasztalhatjuk a hatásfokromlást! A gyakori ki-, bekapcsolástól a kémény épp csak kezd felmelegedni, máris leáll a kazán, a kémény pedig kihűl, pocsékba megy egy adag hő. Minél melegebb kint az idő, annál rosszabb a helyzet. Az éves hatásfok így tud leromlani 100-ról 20 %-ra!!!
- Másik megszokott megoldás, akár gáz-, akár olajtüzelésről van szó, hogy a szivattyú jár folyamatosan (ez a szerencsésebb megoldás), és az égőt indítja a szobatermosztát. Vagy egyszerre indítja és állítja le az égőt és a szivattyút. Ebben az esetben is nagyon le tud romlani az éves fűtési hatásfok ! Ilyen rendszereknél tipikusan a kazán az épület földszintjén vagy pincéjében van elhelyezve, és a legrégebbi metodika szerint jó vastag csövekkel van szerelve, hogy gravitációsan is elketyegjen. Még ez a legoptimálisabb eset, bár nem mindegy, hogy a radiátorok előtt van-e termofejes szelep, vagy nincs.
Ez az éves hatásfok azt jelenti, a péntárcádra lefordítva, hogy 3-5-ször többet költesz fűtésre, mint ami szükséges és elégséges lenne.
Bármelyik villanykazánnál a hatásfok közel 100%, független az időjárástól, (nincs kémény)
van pontos formula arra, hogy egy 'sima' (nem kondenzációs) gázkazánnál mennyivel drágábban állít elő ugyanannyi HASZNOS hőt egy villanykazán? (a gáznál a hő egy rész kimegy az utcára ha jól tudom)
2 szibtes, összesen 70 négyzetméteres, jól szigetelt (kétrétegű üveg, 10cm dryvit) lakásom van, és gázkazánt kell cserélni de az teljes gázújratervezéssel jár, plusz rohadtul unom hogy 4 évente megdöglik egy cirkó. Elektromos kazánban gondolkodom...
Gyanítom hogy egy 9kw kazán kellene, de ezek 3*20 vagy 3*16A-t igényelnek és nekem 1*25 van, ami épphogycsak elbírja a főzőlapot meg elektromos sütőt meg a többi gépet. Ez azt jelenti hogy lesz 1*25A + 3*16 (vagy 3*20A) biztosítékom, amiből a 3 csak a kazánt szolgálja ki? Jó drága lesz a bővítés...
A másik amit nem tudok, hogy mivel járok jobban? Elektromos konvektorokkal + bojlerrel vagy egy kazánnal?
Jelenleg a nyári gázszámla kb 5,000, egész évben összesen kb 200,000 tehát a fűtés 140,000 (23-24 fokra fűtünk). Nagyjából (kb...) mennyivel drágább villannyal fűteni?
Albérlő fog ide költözni és szeretnék neki mondani valami becslést a várható éves fűtésre ha ők is 23 fokra fűtenek.
MITSUBISHI ELECTRIC PUHZ-SHW230YKA 031 SET levegő – víz hőszivattyú
A berendezés inverteres levegős hőszivattyú névleges fűtőteljesítménye 23.0 kW. Elektromos segédfűtés nélkül is 100%-os teljesítményt nyújt, -15C°-on is, de ez a levegő – víz hőszivattyú -25C°-on is működő képes. Ekkor is a teljesítményének 75%-át képes nyújtani. Ez azért lehetséges, mert rendkívül hideg időjárásra lett kifejlesztve ez a hőszivattyú. A beltérben elhelyezendő két darab 50 lemezes rozsdamentes R410a/víz hőcserélő. A kültéri egység a levegőből kinyeri a hőt és a hőcserélőn keresztül adja át az épület fűtési rendszerének. Ez a kültéri rész akár az épülettől 70 méterre is elhelyezhető. PAC-IF031 elektromos vezérlőegység felügyeli a berendezés megfelelő működését. A rendszer a levegő – víz hőszivattyú része, nem kell külön megvásárolni a termékhez. Ez a vezérlőegység dönt a használati meleg víz készítésének indításáról, a fűtési időjárásfüggő fűtővíz hőmérsékletéről és a hűtési víz hőmérsékletét is biztosítja. A MITSUBISHI ELECTRIC PUHZ-SHW230YKA 031 SET levegő – víz hőszivattyú jellemzői:
Háromfázisú,
-15C°-on is 100%-os teljesítmény,
Nincs beépített elektromos segédfűtés,
Nagy teljesítményű kompresszor,
Akár 60C°-os meleg víz előállítására is képes.
MITSUBISHI ELECTRIC PUHZ-SHW230YKA 031 SET levegő – víz hőszivattyú:
Segítséget, illetve tanácsot szeretnék kérni egy tervezett fűtéskorszerűsítéshez. A családi házam meglévő központi fűtésének (radiátor+padló) gázkazánját cserélném elektromos kazánra. Az áramellátásra napelemes rendszert telepítenék. Segítséget abban kérnék, hogy:
-mekkora teljesítményű kazánra lenne szükség a fűtéshez, és
-hány kW-os napelemrendszer biztosítaná a szükséges áramot hozzá
62nm Szuterén lakás Elektromos kazán 9KW-os 6KW -on üzemeltetve 65-70 fokos előremenő vízel 1 db fan cool 3 hőcserélős 2 csöves radiátor középállásban használva , napi néhány órát esti és reggeli használattal ( tehát nem folyamatosan) felfűtés 23-24 fokos hőmérsékletre éjszaka nincs fűtve, reggelre 17 fokos hőmérsékletre hül le a lakás
a első héten 200 KW volt a fogyasztás,
a második héten, ez a mai nap. 153,2 KW volt a fogyasztás,
ebben benne van a fűtés, a áram használata főzésre, a világítás, tv, ágymelegítő. a (melegvíz nincs benne)
Pedig a 2. hét napjai hidegebbek voltak a első hétnél. Mostmár hamarabb felfűti a lakást a fan coil., és az elektromos kazán
