Lehet amúgy hogy mentek volna tovább. Bár a műszaki ellenőr is kiszúrta volna. Ő a pár tábla felrakása után rájuk szólt, hogy pont-perembe ragasszanak, de a fickó vitatkozott, hogy nem egyenes a fal,,hiába keni körbe, a pogácsa már ott van, a körbekenés csak lefolyik neki. Aztán mikor elmegy a mérnök nekem -szintén mérnöknek- hülyézi le, hogy ez is csak papíron csinált még ilyet (pedig az is felhúzott már jópár házat, csak ezt nem tudja)
Okés, nem nagy dolog szerintem körbemenni a nagynyomásúval. Csak több helyen már fent van az xps a lábazati indítóval a tetején. Nem tudom gond-e, hogy a vakolatrol lefolyó víz szépen ráfolyik erre a cuccra (mondjuk az legalább az xpst az élénél is körbenyomták, így alá nem igen folyhat a víz).
Nagyjából igen, vízzel leveretni a port, aztán az alapozó, nem egy nagy tétel árban.
Csak halkan gondolom, hogy ha nem vetted volna észre akkor simán rakják tovább, majd a dűbellel odafogták volna az egészet, hálózás, színezés, pénzmarkolás, viszlát.
Sosem jöttél volna rá, de természetesen ha fizet érte az ember akkor csinálják meg rendesen. És nem a dűbelnek kell tartani a lapot, az csak biztosítás (túlbiztosítás), anélkül is állnia kell csak a ragasztással 100%-osan.
Kicsit off, hangszigetelés téma: sztetek ha gyapottal lenne szigetelve a ház, érezhetően kizárná a zajt? A gond az hogy zenés mulatságok vannak 7végenként a környéken, és minket zavar.. Főleg a basszus az ami bejön. Azt reméltem majd a tetőben a 15 centi gyapot ér vmit, de nem igazán.. Persze, a kőzetgyapot qrva drága homlokzatra, viszont belülről? Tudom h belülről problémás, de csak a tetőtérben kéne, ott meg a homlokfal tömör tégla. Az oldalfalat nem tudom, az elvileg B30, de majd legfeljebb megnézem.. Esetleg az érne vmit ha csak a homlokfalra tennénk belül? Abból az irányból jön a zaj. Őszinte legyen nem hiszem hogy bármit is érne, mert a másik emeleti szobában is ugyanúgy hallani, ami pedig a ház ellentétes oldalán van, tehát a zajforrás irányától egy szoba és egy előszoba is elválasztja..
No akkor kifogtál egy kontár csapatatot . Mert ugye a ragasztásnak az előkészítés az alapja , a fogadó felületet meg kell tisztítani a portól , szennyeződésektől , a laza vakolatrészeket leverni és pótolni , majd az egész felületet mélyalapozóval kezelni , hogy stabil és nem túl nedvszívó felületre kerüljön a ragasztó . Az a csapat , amelyik ezt nem tudja , nem alkalmazza simán csak a lehúzásra megy . Zavard el őket a picsába ...
Neki csak a levált pogácsát adtam a kezébe. De tudja ki a kivitelező, ezer éve ismerik egymást.
De akkor sem értem, mert ezért így tőlem tuti nem kapnak pénzt. Annyi, hogy az anyagot én vettem/veszem, de szerencsére semmilyen előleget nem kértek a munkáért. Azért szeretném a békés megoldást választani, mert jól itt maradok a trutyiban ennyi anyaggal, ha elzavarom őket. Ráadásul ablakok már kicserélve, purhab szikkad a napon, hamar el kéne takarni.
Mondjuk erről az alapozásról nem nagyon olvastam a műszaki ajánlásban, mivel kellene ezt csinálni?
Vízzel leveretés hogy nézne ki? Van nagynyomású mosóm, azzal végigmehetek rajta nem túl közelről?
Amúgy bementem az előbb a ragasztó forgalmazójához, megmutattam neki a két oldalról is levált pogácsát. Annyit mondott, hogy a grafit ilyen. Pontosabban ha a felragasztás után viszonylag hamar napsütés éri, akkor akkorát mozdul a panel, hogy letépi a ragasztót. Ezért nagyon hamar kell dűbelezni. De nem említett sem felülelt tisztítást, alapozást, rossz keverést.
És pont ugyanezt mondta a kivitelező is, azaz azt, hogy ilyen napsütésben ezt nem lehet rendesen felrakni.
Huhhh, mélyalapozása megvolt ennek a falnak? Vagy legalább egy vízzel leveretés?
Hogy keverik azt a ragasztót? Nem tudom elképzelni, de szemre úgy néz ki, hogy baj van a konzisztenciával és/vagy oda sem nyomták rendesen a falhoz. Tudják, hogy kétszer kell átkeverni, közben pihentetni? Lapra feltett ragasztóval nem állunk le kajálni, sörözni, cigizni. Nem tudják mi lehet a gond? Nem irigyellek.
A fal nem volt kezelve sehogy. Mondjuk nem is tudom, hogy a renszernek van-e mélyalapozója, rákerdezek.
A ragasztót szerintem szemre keberik be, bár ezt nem figyeltem.
Ami a minőségi munkadíjat és a ráfordítandó időt illeti: ha a sok szöszölés végére nem marad munkadíja, akkor még ennél az is sokkal jobb, ha a kivitelező jelzi, hogy ilyen minőségi kívánalmak mellett többe fog kerülni. Sosem kértem gyors, de olcsó munkát.
Mindeközben azt nem értem, hogy a girbegurba fal mellett is kínosan ügyelnek a táblák síkjának pontosságára, és az eddig elkészült illesztések pontosak.
Az elhajtásról: ez lassan egy két éve szerveződő meló, ti is tudjátok hogy lehetetlen (jó) embert találni csak úgy. Nem érdekem elhajtani őket, mert nem lehet válogatni kivitelezők közül, valahogy meg kell egyezzek velük.
Szia! Le volt mélyalapozva a fal? Lehet vastag a ragasztó és elkezdett bőrösödni mire az összes pogácsákat felrakta a lapra. Ezért nem ragad fel a falra.
Üdv ! Hű-ha,ha nem megy nekik jobban a ragasztás ,akkor állítsd le Őket ,mert a drága anyagot szarúl felrakni nem lenne értelme!:-( Nekem grafit reflex lesz ,de Én teliben kenetem velük a lapok hátúlját 5mm-es fogas gletvassal !:-( Csak megfelelő technikával engedd felrakni a habodat ,mert SZERINTEM csak akkor fog funkcionálni !:-(
A legtöbb ragasztóra azt írják rá, hogy +5 és + 25 °C között. Szerintem abba simán belefért a mai nap.
A keverési aránynál van aminél megadják a hőmérsékletnek megfelelően, van ahol csak azt írják rá, hogy X L vízhez a hőmérsékletnek megfelelően keverni.
Nem vagyok jártas kivitelezésben, de biztos vannak technikák a melegebb időben is arra, hogy fel lehessen ragasztani. Pl délelőtt csinálják csak. Lefröcskölik a falat vízzel. Hígabb keveréket csinálnak.
A Grafitos EPS max. a felületén lehet meleg a színe miatt. Láthatóan nem a grafitos EPS-ről jött le, hanem a sima fehérről. Ha szívná magába a meleget, akkor nem hőszigetelő, hanem hőtároló anyag lenne :)
ma reggel elkezdték felpakolni a 15 cm grafitos táblákat, egyelőre csak egy pici részen.
A reggel 8kor felragasztott táblákat kb délután fél4kor kezdte sütni a nap. A napi maximum hőmérséklet 27C fok volt itt.
Mindezt azért mondom el, mert az előbb megnéztem hátul hogy áll a ragasztás. Hát így:
Ez nem mindenhol van így.
Mondjuk nekik folyamatosan, hogy a peremet is ragassza, de ez itt most nem az a probléma, mert szerintem az is ugyanúgy elválna. Itt pár helyen nagyon vastag a ragasztó pogácsa, de találtam olyat is, ahol max 1 cm, és mégis simán levált vagy a lapról, vagy a falról (utolsó kép)
Azt mondja a kivitelező, hogy itt a nyár, és a grafitos tábla szívja magába a hőt, és a ragasztó túl gyorsan szárad meg, és igazából nem tudja mit lehetne tenni.
Tényleg lehet ez a baj, vagy ez csak mellébeszélés?
Nincs még azért olyan hőség, hogy ne lehetne ezt megcsinálni, nem? És ha van, is akkor max a lapok széleinek olvadását szokták emlegetni, de valójában úgy tudom erre sem sok az esély.
mit fuserálhatnak el?
hétfőn kijön a műszaki ellenőr, de addig is szeretnék egy kis muníciót.
Már felraktátok a falra? Kíváncsi vagyok a véleményedre milyen felrakni/felrakva. Nekem is 20 cm grafitos lesz, de kicsit félek a legolcsóbbat megvenni.
Egyébként nem ismerem amit linkeltél, de kb 2 gyártó van aki gyárt mindenkinek polisztirol táblát. Már mindenre szabvány rendszerek vannak és ezek szerint vannak beállítva a gépsorok, nem olyan egyszerű átállítgatni (pl rontani a minőségen ami felesleges, mert a sajátját is a szabvány értékekre centizi) így kb mind egyformának kellene lenni mégis lehetnek különbségek, inkább méretpontosságban, így a gyártó a saját minőségi szabványán át nem menő termékeket olcsóbban eladja más cégeknek így lehet kifogni az ilyen "akciókat" + a gyengébb minőségű (raktáron maradt régebbi) ragasztó, háló... Ezzel nem azt mondom hogy az sz.r csak lehet van benne a táblákban pár mm mérethiba + több ragasztó kell, így magadnak rakni (ha még nem csináltál ilyet) már nem is olcsóbb...
A polisztirol "energosystem" márkájú, erről tudunk vmit? Gagyi, vagy megfelelhet?
Kivitelezőt nem találok viszont, egy országost hívva azt mondta az itteni emberük nem volt jó, ezért nincs, egy maszek csapat már nem tudja idén vállalni, egy másik 2-3 hete igérte h visszahív, azóta se.. Szal lehet SK meló lesz ez is :D
Ennyi ev utan mi a tapasztalat? Mivel vakoltataok En sem szeretnek ragasztani, egyenlore a geranda, koze celluloz befujva es farost lemezzel lezar, vagy kenderbetont huzatnek fel. Levertnem a cementet kivul belul es meszhabarcsot kennek fel (ugyanolyan sz*r mint a hungarocell, teljesen bezar). Ablakcserenel mar probaltuk a meszhabarcsot, kemeny mint a beton es joillatu ; ) Csakhogy nalam is utolagos szigeteles lenne es szintkulonbsegek vannak a haz korul, meg mennyi eski vallalna??? Hazilag is kivitelezheto? Koszonom a valaszod!
- Nyílászárók cseréje előtte vagy együtt, hogy ne kelljen később újra megbontani.
- Nincs olyan jó kivitelező, akire nulla hozzáértéssel mindent ráhagyhatsz.
Ha se időd se kedved belemerülni, akkor be fognak csapni, ez ilyen egyszerű.
Június van, a jó szakembereknek már jövő márciusra is van munkájuk, én ebbe az idén már nem vágnék bele a helyedben, addig olvass utána a témának.
-Homokkövet lecsiszolni, levésni, levakolni is lehet, csak el kell dönteni.
-Ha EPS-ből 15 kell, grafitosból elég 12 is, de van vastagsága a ragasztónak, színes vakolatnak is, lehet jobb lenne kicsit odébb tenni az ajtót, ha lehet.
Ablakcsere kizarolag energerikai celbol ritkan jo (tehat gyorsan megterulo) befektetes. Nagyon at kell szamo!ni.
...persze az ablakkereskedok szamologepe optimistabban szamol ;)
Budapesti családi házunk homlokzatát szeretnénk leszigeteltetni valószínűleg 15cm EPS-el, de egy csomó kérdés felmerült már az elején:
- Nyílászárók cseréje előtte, utána, együtt? (födém már kész)
- Nem ismerek egyetlen kivitelezőt se. Nekem se időm, se tudásom nincs rá (ezek miatt kedvem se), hogy magam csináljam. Tudtok valakiket jó szívvel ajánlani? Jó lenne, ha még idén el tudna készülni a fűtési szezon kezdete előtt... Nem baj, ha a nyílászárók cseréjét is vállalják! :) (nem akarok offtopicolni, de ha nyílászáróst is tudtok ajánlani, akár mestereket, akár egy másik fórum threadet, azt is köszi!)
- A lábazat a régi házrészen homokkő, ami eleve kintebb van, mint a fal síkja, ráadásul nagyon nem sík a felülete. Ezt le lehet csiszolni síkra, mielőtt ráteszik a szigetelést, vagy mit lehet vele kezdeni, hogy lehet rátenni a szigetelést?
- Vannak falfelületek (többek között az előző homokköves lábazati rész is ilyen), ahol +15cm kifelé eléggé sok teret elvenne a ház gyalogos bejárójából, és két bejárati ajtóból is elvenne 15-15cm-t, mert azokat pont közvetlen egy fal mellé, azzal 90 fokot bezárva tervezték anno 35 illetve 80+ éve. Ilyenkor mit lehet tenni? (ebből már én is sejtem, hogy a nyílászárókat valszeg előbb kell cserélni vagy egy időben) Vékonyabb, de jobb hőszigetelő tényezőkkel bíró (és így drágább) szigetelést tenni, vagy belülről szigetelni ezeket a falakat? Mondjuk belül se jó elveszteni 15cm-t a térből, de talán ezen esetekben jobb...
Végeztem a járda részeknél az átvéséssel és az xps ragasztással (és vissza térkövezéssel). 20 méter volt összesen. Nagyjából 3 teljes munkanap ment rá.
A szoba padlószintje alá 25 centivel ér le a 4 centi vastag XPS. Azt én nem tudom kiszámolni sajnos, hogy fűtésköltségben mennyit jelenthet ez a javítás.
Eljutottam a szívatósabb terasz részhez:
Elkezdtem leszedni a falról a szigetelést, hogy 4 centi XPS-re cseréljem. Eléggé elszomorít, hogy egy 2009-es építésű háznál, amit saját részre építettek (após a kőműves vállalkozó) elég ostobák voltak, hogy EPS-t rakjanak a lábazatra mindenhol. Annyi fogalmuk volt azért, hogy rakjanak szigetelést a terasz ajtó elé, de oda is EPS-t raktak. Megfogtam kézzel és tele van vízzel.
És amúgy a tető rendben van? A párazárás hiánya miatt kérdezem. Az enyém sem etalon: sima nem áteresztő tetőfólia, a légrés változó 1-2-3 centi körül lehet :) Bár kókány a tető, de ellenlécezve van. Belülre raktam párazárást, dehát az tudod mikor zár 100%osan :D De most ezzel kell beérni évekig. Nincs pénz tetőcserére.
Hát akkor ennyi erővel az enyém is vacak :D a 15 centivel. Padlásfödémre mondjuk 20at raktam, ott elfért. De itt még 26 fölött nem volt eddig. Aztán nem tudom h a szigetelés miatt e :)
Na ha már szóba jött a téma: tetőtérben 24-26 fokos hőmérséklet mostanság, mit mutat? :) Most szigeteltem le a tetőt 15 centi gyapottal, az egyik tetőoldal full délre néz és süti a nap.. A fenti szobákban 24-26 fokok voltak eddig. Most pl 25, kint 30.
Megpróbáljuk. Eddig hibás volt a koncepció, azt hittük, ha le van húzva teljesen, akkor járunk a jó úton, de így ahogy mondjátok, befülled a sötét alu redőny és a 3 rétegű nyílászáró között a levegő. (A külső határolófalazat 40 % ablak, vagy erkélyajtó...)
Sziasztok! Két helyről is kaptam építőanyagra árajánlatot, egyedül dűbelben adtak más termékre / márkára árat.
15cm-es AT grafitos szigetelésem (30-as Leiertherm) lesz ehhez kaptam "dűbel műanyag beütűszeggel LTX 10x200" és "fém beütűszeggel 210mm Orbay" árat. A műanyag 20 ft / darabbal olcsóbb. Kell a fém? :)
Nappal zárás/sötétítés, éjjel nyitás/szellőztetés.
A redőnnyel nem tudod megcsinálni, hogy alul kitámasztod valamivel kb. 10cm hézagot hagyva és arra engeded rá úgy, hogy felül 3-4-5 sorban a lamellák között nyitva maradjon a likacsos hézag?
Talán segít valamit, beindul annyira az áramlás a redőny és az ablak között.
Igen, ebben biztosan igazad van. Ezért is írtam, hogy sötétbarna alu redőnyökről van szó. Ja és ráadásul a 4 ablakon kívül van egy szép nagy erkélyajtó is...
Mikor le vannak húzva a redőnyök, kinyitom az ajtót 5-6 körül, érzem, hogy ömlik a meleg, beszorul egyszerűen mögé... Mondjuk erre speciel nem tudom mi a jó megoldás.... Télen nyílván ezek piszok jól jönnek, ez a fűtésszámlán is látszik, ilyenkor viszont tényleg egyfajta radiátorként üzemelnek...
Padlason huzatot csinalni okos dolog.
De szerintem nalad a fo hoforras a 4 db nagy radiator, amit te ablaknak hiszel. A nap felmelegiti 60-70 fokosra a redonyt, egyuttal a mogotte mozdulatlan levegot is, ezen ho nagy resze bejon az uvegen/ muanyagon at a szobaba. Ha megerinted a tenyereddel, biztoan erzed, hogy meleg, mint egy radiator (be kene szerezned egy infra homerot).
En olyan arnyekolot alkalmaznek, ami nem 5 centire van az ablaktol es folyamatosan jar mogotte a levego.
Tavaly lett kész házunk és kérdezném, hogy ti normálisnak tartjátok-e, hogy egy korszerűen szigetelt ház ilyen felmelegszik közel 25 fokosra ilyen időben. Ezt az értéket a déli, délnyugati oldalon lévő nappaliban mérjük, aminek falain 4 db 210x90 cm-es ablak van, viszont napközben többnyire a (sötét) alu redőnyök le vannak húzva.
A házon 15 cm-es EPS szigetelés van, alul 10 cm, felül pedig 30 cm ásványgyapot. (30 cm-es klíma K+F tégla, illetve betonfödém van).
Egy ismerősünk azt mondta, hogy a probléma valószínűleg a tetőtérben lesz keresendő, oda szorul be a meleg levegő, amelyet tetőablakkal lehetne szellőztetni. (A ház egyébként a szigetelés során hőkamerával is át lett nézve és minden megfelelő volt....)
Lehet, hogy tul keso van, de en ugy latom, hogy ezen a kepen a polisztirol ragasztobol sikerult valahogyan parafekezo reteget csinalni..
nem lett veletlenul osszekeverve a mu es az sd ertek?
Ez így szép és jó, de ez ugye végtelen méretű falra van így. A vályogfal elég vastag és elég jó hővezető, tehát egy vastag hőhíd a talaj felé. És nem csak a hideg jöhet fel, hanem a talajpára és a kapillárisan felszívott talajvíz is. Ha nincs beton sávalap, akkor statikailag problémás lehet úgy körbeásni és hőszigetelni, mint egy téglaházat.
A szálas hőszigetelés ad egy biztonsági tartalékot, ami itt szükséges, mert ha nedvesedik a vályog, az a stabilitását is veszélyezteti.
En a rajzaidat azert nem veszem komolyan, mert trukkos (a valo eletben elo nem fordulo) epitoanyagokkal, ertekekkel, kornyzeti valtozokkal sok mindent meg lehet rajzoltatni ezekkel a szoftverekkel (vegyuk csak azt a szuper kepessegekkel rendelkezo valyogfalat, amire folyton hivatkozol, de a valosagban talan nem is letezik)
Probalj megy hasonlo gorbeket kicsalni a Winwatt szoftverbol, azt talan komolyan veszeem majd (ha hihetok lesznek a kornyzeti feltetelek).
OK, győztél, bebizonyítottad, hogy a vályogra is jó a PIR, sőt jobb, mint a gyapot, mert az szar, szárít.
Csak ezzel az a baj, hogy sokan keresgélnek ebben a fórumban és a sok marhaságtól végül nem fogják tudni mi az igazság, nem elég, hogy a forgalmazók maguk felé ferdítik a fizika törvényeit, hanem még egy "szak"fórumban is összevissza látnak mindent. Ez a része a bosszantó, az nem különösebben érdekel, hogy neked fogalmad sincs a dolgokról (nekem sincs)
"Én azt hittem ott az emlegetett mű56-al számoltál."
Az olvasási tudás nem hit kérdése. Zárójelbe direkt oda írtam a számolási példához, hogy az sd:1500-al számoltam.
"Így aztán már semmi értelme semminek, de legfőképp az EPS-t egy lapon emlegetni a párazáró PIR-el."
Mivel csak te nézted el és voltál figyelmetlen, így szerencsére nem a te figyelmetlenségedtől függ az értelme annak amit leírtam.
Mondjuk jól összekeverted a dolgokat, mert én sosem próbáltam egy lap alá venni az EPS-t és a PIR-t.
Én számolásokkal grafikonokkal támasztom alá amiket mondok, és meghagyom azért a tévedés lehetőségét is, te meg semmiféle ellenpélda nélkül mondod amit mondasz teljes meggyőződéssel.
A páratechnikai adatokat ezen program segítségével kaptam, tehát nem én találom ki. LINK
Ez nem valasz a kerdesemre: honnan szarmazik az 56-os sd ertek?
Nyilvanosan hozzaferheto hivatalos gyari adat / meresi jegyzokonyv, vagy Jozsi bacsi megsugta negyszemkozt?
A relatív páratartalom lényegében a telítettségi állapotát adja meg az abszolút páratartalomnak egy adott hőmérsékleten, tehát a 3 adatnak egyértelmű hatása van egymásra.
"Így ha a vályogfalba a hőmérséklet hatására még a páratartalom is jelentősen csökken, akkor az biztos, hogy az abszolút páratartalom csökkenésével is jár!"
Ezt is sikerült elírni. :) Helyesen:
Így ha a vályogfalba a hőmérséklet csökkenés hatására még a páratartalom is jelentősen csökken, akkor az biztos, hogy az abszolút páratartalom jelentős csökkenésével is jár!
"Egy másik légállapot adatai szerint, ahol az abszolút páratartalom 8,4 g/kg, szintén 21,1 C-on a relatív páratartalom 53,5% volt. Tehát jól látható, ha az abszolút páratartalom csökken, azonos hőfokon, akkor az abszolút páratartalom is."
Elírtam: Helyesen: Egy másik légállapot adatai szerint, ahol az abszolút páratartalom 8,4 g/kg, szintén 21,1 C-on a relatív páratartalom 53,5% volt. Tehát jól látható, ha az abszolút páratartalom csökken, azonos hőfokon, akkor a relatív páratartalom is.
"Azzal, hogy a fal hőmérséklete a gyapot alatt magasabb lesz azzal a relatív páratartalma bár alacsonyabb lesz, de a fal nedvességtartalma attól még nyugodtan emelkedhet."
Belülről kifelé haladva ha a vályog hőmérséklete és relatív páratartalma csökken, akkor csökkennie kell az abszolút páratartalomnak is! Tehát száradnia kell.
Most 10,7 g/kg a levegő abszolút nedvesség tartalma.
A relatív páratartalom 68,2 %
Hőmérséklet: 21,1 C
Reggel 6 körül volt a leghidegebb, 17,5 C körül. 11,4 g/kg volt az abszolút páratartalom. 91,2 % a relatív páratartalom. Csökken az abszolút pára ezért csökkent a relatív is, nőt a külső hőmérséklet, ami szintén csökkenő hatással volt a relatív páratartalomra.
Egy másik légállapot adatai szerint, ahol az abszolút páratartalom 8,4 g/kg, szintén 21,1 C-on a relatív páratartalom 53,5% volt. Tehát jól látható, ha az abszolút páratartalom csökken, azonos hőfokon, akkor az abszolút páratartalom is.
Ugyan ezen a napon 16,6 C mellett 67,9 % volt a relatív páratartalom, úgy, hogy az abszolút csap 1-2 tizedet csökkent. Tehát itt belátható, hogy viszonylag állandó abszolút páratartalom esetén a hőmérséklet csökkenés hatására növekszik a relatív páratartalom.
Így ha a vályogfalba a hőmérséklet hatására még a páratartalom is jelentősen csökken, akkor az biztos, hogy az abszolút páratartalom csökkenésével is jár!
Szerintem ha egyszer raszanna tiz percet es megtanulna hogy
1: mi az, hogy abszolut paratartalom / paranyomas
2: a para aramlasa NEM a relativ, hanem az abszolut paratartalomtol fugg
...ezek utan maga is mosolyogna egyes sajat bejegyzesein.
Szerintem ott téveszt meg a dolog, hogy te a relatív páratartalmat nézed/látod a grafikonokon.
Azzal, hogy a fal hőmérséklete a gyapot alatt magasabb lesz azzal a relatív páratartalma bár alacsonyabb lesz, de a fal nedvességtartalma attól még nyugodtan emelkedhet.
Tehát butaság a "szárítja a falat" megállapítás, meg az is, hogy a vályog szárazon szarabb.
Építkezés fórumban már kérdeztem, de onnan nem jött válasz, szerencsét próbálok itt:
hőszigetelési kivitelezés zajlik nálunk, még a legelején járunk.
Egy szuterén rész feletti terasz burkolata vissza lett bontva ragasztóstul, hogy új járólap kerüljön rá.
Ennek a terasznak az egyik oldala annó kissé 'hasasra' sikerült, ezt megpróbáljuk síkba rakatni rendesen.
A kérdésem az lenne, hogy működhet-e olyan megoldás - valamivel vastagabb hőszigetelő réteg felhelyezhetősége érdekében - hogy a képen látható felső betoncsík oldalára is hőszigetelés kerül (XPS), és arra rányúlik majd a járólap. Nem sok, mondjuk 3 cm vastagságban. Aztán erre jönne a vízorr profil.
Erre nem is a képen látható oldalfal vastagabb szigetelése miatt lenne szükség (a fal mögötti helyiség csak ritkán fűtött), hanem amiatt mert az megy tovább hátrafelé, ahol már fűtött tér van. Oda szeretnék vastagabb réteget, de nem szeretnék ugrást a síkban, így elöl is vastagabb kéne.
Nemesvakolatot kellene valasztanom az eps homlokzatra.
Szilikatosra gondoltam. Lenyeg jo minoseg legyen, tartos es szintartos. Sok a por felenk, szoval ez gond.
Mit javasoltok?
Szeletelt teglat is szeretnek. Azt mondta a szaki, hogy ebben a melegben, erre a forro homlokzatra nem meri felrakni. Ezt hogy lehetne megoldani?
Eloszor nemesvakolni fog, majd szeletelt teglazni. Kihagyja a szeletelt tegla feluleteket a nemesvakolasbol. Jo ez a sorrend, eloszor nem szeletelt teglat kellene rakni?
Ez teljesen logikus írás... de oldalfalra is vonatkozik?
Saját példa: régi felújított ház 30cm kisméretű tömör tégla fal. Régi (lehet, hogy nem is működő) vízszigetelés. Hőszigetelésnek kőzetgyapot, vagy hungarocell a megfelelő? És a páragörbe/áramlás milyen lehet? Jelenleg nincs semmi, télen a hideg északi falon van alul lecsapódás...
A vezetek nem jelentos hohid.
A melegviz cso sajat hoszigetelo burokban fut, ezert nem jelentos hohid.
A hidegviz cso sajat ZART CELLAS (parazaro) hoszigetelo burokban fut, ezert nem jelentos hohid.
A polisztirol golyocskakat szerintem felejtsd el, a csovek kozotti reseket perlittel toltsd fel.
Polisztirol betonbol ketfele letezik;
- jo hoszigetelesu, de rohejesen gyenge
- jo eros, de rohejesen szar hoszigetelesu.
Segítséget szeretnék kérni vélemény, illetve tapasztalat formájában. Biztos leírtátok már, de hiába kerestem nem találtam. Új ház építésénél jövő héten érünk el az aljzat szigetelésig. A villany vezetékek egyrésze és a víz csövek meg teljesen a szerelő betonon futnak. Az eddigi rossz tapasztalatok alapján már nem bízok a mester emberekben a "jól lesz az úgy is" aranymondatok miatt és a cseppet sem lelkiismeretes munkájuk miatt. Szóval a padló csövezés nem teszi lehetővé a lépésálló szigetelés hőhídmentes lerakását. Olvasgattam arról a bizonyos polisztirol gyöngy szigetelésről amihez csak vizet kell adni. Van erről valakinek tapasztalata?
Nyilván, a legolcsóbb falazóelemhez is lehet számolni, de akkor mit veszünk összehasonlítási, viszonyítási alapnak?
Ytong Start alatt valószínű nem érdemes tovább szigetelni a talaj felé oly mértékben, mint ha nem lenne hőhíd megszakítás.
A te számolási példád szerint elvileg 55 fm fallal számoltál. 10 cm vastag XPS-ből körbe ha a hőhíd megszakító alkalmazása miatt csak 10 cm-el rövidebbre kell lelógatni, akkor 19.000 Ft-ot spórolsz.
Igazából arra akarok célozni, hogy akit érdekel a tartófal menti hőhíd megszakítás az a legolcsóbb és legjobb módon az Ytong Startal tudja megoldani.
Egy ilyen haz magyarorszagi kliman egy ev alatt magatol osszedolne.
Ha egy cikkben valamilyen epitoanyag kivalo paraszabalyozo kepessegerol olvasok, ott tudom, hogy a szaktudas helyet atvette a marketing/ parasztvakitas.
Nem azonos a B30 U értéke az Ytong Startal, viszont a Porotherm 30 N+F-é igen.
A 10 cm XPS-t a vastagságára értettem. Szélességre 50 cm-el számoltam.
2800 Ft/db áron áfával már megkapod.
Ha mindent leszámolsz róla ami nem a megtérülési időhöz van, akkor az egy olyan kis tétel lesz, hogy szerintem nem a megtérüléstől függ, hanem attól, hogy valakit érdekel e ez a dolog vagy sem.
Gondolj bele, van aki Foamglassal csinált hőhíd megszakítást. Arra számolj megtérülést :)
És vagyok én, aki lemezalap alá XPS szigetelést tett"jó olcsón" :) Akkor még nem volt Ytong Start, de ha újra kezdeném, tuti azt tennék.
Gyakorlatilag nem letezik olyan valyogfal, amely ne lenne tele szalmaval es/vagy illesztesi resekkel.
Innentol kezdve a magas paraszamu pir kulso alkalmazasa ongyilkossag szerinten.
Egy sor b30-as tegla nem 70.000 ft ;)
10 cm szelessegu labazati hoszigeteles szinten nem 70.000 ft.
Egy profin hoszigetelt haznal a labazati hohidmehszakitas annyira keves extra haszot hoz, hogy szerintem csak passszivhaz szint korryeken erezheto.
Szoval szivesen latnek egy "megterulesi ido" szamitast (eletszeru adatokkal!) erre a 3000 ft/db-os csodateglara.
"NEM IGAZ, hogy egy zart cellas pir hoszigetelest ra szabad tenni egy valyogfalra."
Pl.: A döngölt vályog fal és a nehéz vályogfalra nem problémás a PIR, de az EPS sem.
Vakolható közetgyapotot szoktak rá írni a vályogra, de azzal meg az a gond, hogy túlságosan kiszárítja a vályogot. A PIR pont megfelelő értéken tartja, tehát nem hogy nem igaz, hanem erősen ajánlott rá olyan szigetelés ami nem szárítja ki a falat nagyon.
Ne feljetsd számításba venni, hogy 1 sor téglával kevesebb kel, ami kb 70.000 Ft.
Így a lábazati szigeteléssel sem kell olyan mélyre menni. Azzal is lehet spórolni. (10 cm XPS esetén kb 70.000 Ft)
A spórolás, meg mindig attól függ, hogy mit veszünk alapnak.
A hőhídmegszakításnak nem csak fűtési költség csökkentési előnye van.
Ha mindent beleszámolsz, akkor kb 110.000-120.000 Ft külömbségről beszélünk a hőhíd megszakító Ytong Start és a Porothertm 30 N+F között.
Ha főlfelé figyelsz a szigetelések átfedésére a homlokzati és tetőszigetelés esetén, akkor a padlónál miért ne kéne? A talajszintbe lelógatott XPS csak lassítja a hő útját kifelé, de a ház alatti talajt lazán melegítí.
NEM IGAZ, hogy egy zart cellas pir hoszigetelest ra szabad tenni egy valyogfalra.
:)
Altalaban elmondhato, hogy a pir hoszigetelesek 90 szazalekat nem sazabad ratenni a hazak 90 szazalekara, tehat aki a hazat pir tablakkal hoszigeteli, az igen magas valoszinuseggel hulyeseget csinal eppen. Termeszetesen itt is vannak mukodokepes kivetelek (pl. belulrol sem tilos hoszigetelni), de ezek a kivetelek pontos adartokkal vegzett okos szamitasok eredmenyei.
Na akin azt latod, hogy nincs annyi esze, hogy utanajarjon ezeknek a kiveteleknek, annak csak annyi mondhatsz, hogy NEM es kesz.
Mondjuk az ablaknyilas (ablakkava) aljan ott van 10 centi XPS, erre ul ra az ablak..
Ez az xps kifut a hoszigeteles kulso sikjaig.
Mit akarsz azon meg hoszigetelni?
Manzárd nélküli háznál OK, ha manzárd van rajta számolni kell, egyszer asszem kiszámoltam és nem passzolt. A Ytongnak max a fele a nyomószilárdsága mind egy tartófal téglának, csak egy régebbi szabványom van- akkor még nem volt Ytong- ámbár nem hiszem, hogy valami változott volna ezen a téren.
A "zart cella" azt jelenti, hogy viz es para elol zart ureg. Egy zart cellas hab jellemzoit gyakorlatilag nem befolyasolja sem viz, sem para, mert a hab belsejeben egyik szamara sincs hely. Azt a kicsi elterest a nem zart, tehat a HIBAS cellak adjak. szoval ha egy "zart cellas" hab nem viseli el tartosan a vizer vagy a parat a hoszigeteles romlasa nelkul, az nem zart cellas hab, csak annak hazudta calaki.
A para a levegoben lebeg, ezrt nem kepes szamottevoen befolyasolni a hab hoszigrtrleset.
A para a levegoben lebegve nem tud megfagyni, szoval aki a para megfagyasatot tart, az hulyeseget beszel :)
Megfagyni csak a viz tud, de a viz nagyon nem azonos a paraval.
A para egymastol fuggetlenul lebego vizmolekulakbol all.
A viz viszont egymashoz tapadt molekulak csoportja.
Egy bogre makszemet siman kersztul tudsz onteni egy tesztaszuron, de nedves makkal ugyanez nem fog sikerulni, mert egy ero osszetapasztja oket.
Igy lehetseges egy rakas olyan anyag, amely teljesen vizzaro, de ekozben jo paratereszto is. ( festekek, paraatereszto folia, stb)
Ez nem muto. Ne az egesz padlas legyen pormentes orokre,
csupan a ragasztado felulet legyen pormentes addig a tiz masodpercig, amig ranyomod a ragasztot.
Vegighuzol rajta egy tiszta nedves/nyirkos rongyot, KOZVETLENUL a ragasztas elotti pillanatban.
A zárt cellás szigetelésektől kerekedett a gondolatmenet.
A zárt cellás ugye ellenáll a víznek, a párát meg valamennyire átengedi.
A páratechnikai programoknál ha zárt cellás szerkezetben a pára eléri a 100%-ot a szigetelés rétegben, a pára kicsapódása még jóval alatta levő hőmérséklet esetén sem megy végbe.
Egy példa rá: 380-as tömör tégla (2000kg/m3-es) + 14 cm PIR zárt cellás szigetelés esetén Külső -29°C / 100% , 21°C / 40 % belső légállapot esetén 0,001 kg/m2 a pára lecsapódás mértéke.
A viznyomas nem vetheto ossze a paranyomassal, a viz ezerszer erosebb.Ugy us mondhatnank, hogy nem !etezik olyan magas paranyomas, anely kepes visszaszoritani egy helyrol a viznyomast.
Ez persze nagyon nem tudomanyos magyarazat, de a lenyeg benne van.
A hivatalos (de nehezebben felfoghato) valasz valami ilyesmi lehet: adott kornyezetben elofordulhato maximalis paranyomas nem lehet tobb, mint a levego abszolut viztartalma (gramm per kobmeter) harmatponton,, tehat 100% paratartalom eseten. Folyekony viz jelenlete eseten viszont nincs ertelme a levego viztartalmarol beszelni :) ott paranak, paranyomasnak helye nincs.
Az eps80 neveben a 80 azt jelenti, hogy 1m2 ilyen eps 8 TONNA sulytol lapul ossze 10%-nyit. Tehat egy 10 x 10 x 100 cm- es csik 800 kiloval terhelheto. Szoval ha a padlason nem zongorakat akarsz tarolni... :)
Ytong Start nem jobb? Az homogénen egyformán szigetel minden irányból.
Ezeket a szigeteléssel töltött téglákat vízszintes irányú hőszigetelésre tervezték, nem hőhíd megszakításra függőleges irányba.
Ráadásul rengeteg a vázszerkezetből adódó hőhíd amit ha kiszámolunk m2 re vetített U értékre (függőleges irányba), akkor a legjobb Porotherm Grafittal töltött is az Ytong start alatt marad jócskán.
A hidrofobizalas ahhoz hasonlo eljaras, mint amikor egy egyszeru szovetet vizlepergetove tesznek.
Tehat a para aram!asat nem akadalyozza, a folyekony viz felszivasat igen.
A téglafal alatt 2 réteg Copernit Fiberpol HP Light lesz, a lábazaton 20cm XPS, de burkolatot nem írt ki rá a tervező(csak Silikat Top vékony vakolatot.)
Az gondot okozhat, hogy a malter nem tud befolyni a téglába(első sor tetején), mivel ott teljesen lezár a perlit?
Én is arra tippeltem, hogy fölösleges a hidrofobizált, de gondoltam rákérdezek, hátha hatással van a "pára útjára".
Talán ez a megfelelő topic a kérdésemhez, ha mégsem, elnézést.
Lábazati hőhíd megszakítás céljából K-s téglát töltök perlittel. Könnyedén megy, 8 liter/tégla az anyagszügséglet(30K). Kérdésem a következő: hidrofobizált, vagy normál perlitet használjak? A víztaszító perlit nem zárja le a "pára útját"? A falra kívülről gyapot kerül majd.
Az is eszembe jutott, hogy az alsó sor hidrofobizált(3*ár), a második sor normál.
Tök normális hangnemben érdeklődtem arról, ki mit tud a PIR szigetelésekről, mert számomra az tűnt optimálisnak,
majd megköszöntem a segítséget, azoknak, akik válaszoltak.
Erre az első hozzászólásod ez volt:
"A dolog para reszet nehez roviden elmagyarazni, de ha lesz annyi eszed, hogy nem hoszigetelsz hazfalat parazaro habbal, akkor nem is kell elmagyarazni."
Ergo nem én rúgtam be a kocsmaajtót, te voltál egy lekezelő seggfej, a nulladik perctől kezdve.
Ezek után ne csodálkozz a hangnemen.
Általában a fórumok arról szólnak, hogy segítenek egymásnak az emberek, a többségnek itt is sikerült,
de látom, több fórumban is te vagy a helyi "megmondomatutit" ember, aki bárkit,
aki nem a te elképzeléseid szerint TERVEZNE megcsinálni valamit, és ezzel kapcsolatban bármit kérdez,
azonnal, indoklás nélkül, lekezelő módon lehülyézed (elég gyakran úgy, hogy neked sincs lövésed a konkrétumokról,
Idejossz kozenk, berugod a kocsmaajtot es leorditasz mindenkit aki nem a te kottadbol enekel?
Mire szamitottal, udvarias megalazkodasra es keszseges segitsegre? Oruljunk, hogy ingyen szivesseget tehetunk neked?
Mondok egy (szamodra ) megdobbento dolgot: az a kinti 80-as para ALACSONYABB, mint a benti 40-es para.
Nezz utana a gugliban az "abszolut paratartalom" es a "paravandorlas" kifejezeseknek.
Tehat ha jol ertem, akkor
nem akarsz 30 kilo (eghetetlen) eps-t apadlasodra,
helyette szerinted kevesbe tuzveszelyes egy 300 kilos (jol ego + draga) fa-szerkezet.
A kérdés továbbra is az, hogy pontosan mi történik pára ügyben, ha a lakásba 40% körüli a páratartalom folyamatosan.
Mert eddig úgy tudtam, hogy csak akkor van para, ha a lakásban túl nagy a pára, vagy szar a vízszigetelés valamelyik oldalról.
Nem az, hogy milyen vastag szigetelés az optimális.
Amúgy azon filózunk éppen, hogyan lehet az utólagos vízszogetelés mintájára (mikor végigvágják az alsó fugasornál koppra a falat, befűzik alá a lemezt, és visszafugáznak)
Képzeld azt, hogy kinn allsz a hoviharban, egy kiskabatban, derektol lefele meztelenul es rohadtul fazol.
Mennyivel fogsz kevesbe vacogni, ha a kiskabatot lecsereled egy tizszer vastagabbra?
A gyonyoru szikla labazatod hoszigeteles nelkul rohadt sok futespenzt fog elvinni (plusz vizesedes es penesz).
"én geotextillel fedtem be egyébként, bár most már ezt nem ajánlják itt a topikban, de 3 éve még igen :)) és én akkor csináltam."
Miért nem ajánlják? Én is így csináltam, s tegnapelőtt tetőjavítás miatt fel kellett szedjek kb 20m2 -t, s a gyapot állaga mintha új lenne.
más
Ki akarok alakítani egy kis járható részt a szigetelésen. Ha OSB-t rakok akkor annak a párazárása/fékezése nem gond? Vagy ha 150mm-es hálóméreten 3mm-es furatozást készítek az butaság?
Milyen közön kéne alátámasztani a 22-es OSB-t 1m, 0,5m? csak mászkálni, némi lomot rárakni kéne.
(ami bazinagy gránit tömbökből van rakva, ergo nem lesz szigetelve, mert szép)..."
Lassan jönnek a + infók, jól van.
Ebben az esetben teljesen felesleges a falra 14-20cm szigetelésben gondolkodni.
Tegyél annyit amennyit még SZÉPnek gondolsz és annyi. A meleg nagyon nagy része úgy is a lábazaton fog röhögve kilógni.
Ilyen esetekben szokott még utóbb kiderülni, hogy a kérdést feltevőnek van még más kőbevésett ötlete is. Jellemző, hogy a "padlást használjuk pakolásra, úgyhogy a födémre csak picit és járhatót (mert drága) rakunk"
PIRre megmondták, hogy drága és páratechnikailag aggályos, mert még az EPS is határeset.
Nem vagyok nagy híve az "olvass vissza okos leszel" dolognak, de vannak esetek amikor jól jönne.
Talán ha visszaolvasás közben látnád az összefüggő infókat és nem a te kérdésedre adott válaszokban, akkor nem vennéd személyes sértésnek.
Leírtam, hogy PIR-ből is alsóhangon 14cm-t rakok, ez grafitosból már 20 körül lesz.
+6cm vagy több optikailag már elég szarul néz már ki, mert túlzottan elállna a lábazattól
(ami bazinagy gránit tömbökből van rakva, ergo nem lesz szigetelve, mert szép)
Az továbbra sem jött le, hogy a pára majd mit fog csinálni a pur táblával, illetve honnan kerül oda, amikor a lakásban 40% körül alakul páratartalom, plusz egyik oldalról vakolat van, másikról pedig egy bazinagy téglafal.
A falazat egyes retegeinek homerseklete eltero, tehat a harmatpontok is elteroek.
Miert jo RELATIV paratrartalomban meghatarozni a fal megengedett viztartalmat?
Nem az egyik pillanatról a másikra változik a páratartalma a falszerkezetnek, hanem egy nagyon lassú ütemű változás.
Sajnos igaz ez a száradásra is. Ezért van meghatározva a 75% a téli időszakra. Hiba van kint 1 napig -20°C, az idő alatt nem gyülemlik fel a pára a szerkezetben a számított értékre.
A mérésekben az állandósult időtartalmat általában 30 napra szokták számolni. Tehát amiket írtam pára értékeket, az ha folyamatosan -5°C van 30 napig, akkor alakul ki.
Ezért szoktak átlagosan -5°C / 80% párával számolni. Gondolom ez valami súlyozott téli átlag.
kingoftailor-nál ezen a hőmérsékleten még nincs pára kicsapódás. Igaz, hogy csak pár százalékra van tőle, de ha mondjuk hosszabb időre lemegy -10°C környékére ott már lehet gond.
Az, hogy Purhabbal ragasztod vagy sem nem változtat a párán.
Próbáltam keresni okosságokat a neten a megengedett falszerkezet víztartalomra, de konkrétumokat nem találtam, csak utalásokat, 100% pára a max. megengedett. Víztartalomról nem is beszélnek.
Ideális a 60%, elfogadható a 85% pára. Nálad a szigetelés rétegbe mindenhol (-5°C alatt) 85% felett lesz a páratartalom.
Van ahol azt írja, hogy ezt az értéket az építőanyagok tartalmazzák, ha nem, akkor átlagosan a határ 75%.
Erre a mennyiségre (75%) írja azt, hogy jelentősen nem befolyásolja a hőszigetelési képességet és az anyag szerkezetét.
Ezekből a leírásokból következtetve a víz, azaz a 100% pára nem igazán megengedett sehol sem.
Találtam egy döntési algoritmust a téli falszerkezetre. Abban ha a 75%- felett van a pára, az nem felelt meg.
Persze ez a komplett téli időszakra vonatkozik. Amit vagy átlagolva vagy súlyozottan kell számolni, ezt nem tudom.
Mindenesetre megnéztem és nálad +3 °C-ba 82,2% ez az érték. Ha az átlag számít, akkor elvileg páratechnikailag nem felelne meg a falad.
Megkérdeztem Kömkeltől telefonon. Azt mondta, hogy Ő már több ilyen plusz szigetelést csinált/látott és nincs probléma vele. Ragaszthatom purhabbal és persze legalább a sarkoknál dűbelezzem meg.
A ferde vágásra egyelőre nem volt szükség, mert a 3 centi ágyazóhomok magasság megenged így 3 centi átfedést a falon lévő XPS és a talajba kerülő XPS között:
A felszedéssel eljutottam a terasz részig, ahol is a járda alatti 5 centis beton helyett már 10-12 centi vastag beton van hozzábetonozva az alaphoz és az EPS le van engedve a beton tetejéig.
Itt a homok erősen nedves volt a térkő alatt:
Bízok benne, hogy a hőhíd csökkentésén kívül a falba jutó nedvesség is csökkenni fog, ha leszedem a falról az EPS-t az XPS tetejéig és kicserélem XPS-re . Ezen kívül az XPS előtt lesz egy pár centi rés, amit homokkal töltök fel és így a nedvesség le tud majd szivárogni a talajba a fal előtt (ahogy a 12 centi vastag betonon keresztül már nem tudott).
Elég szar meló, de szerintem érdemes foglalkozni ezzel.
Amit én vettem másodosztályú PIR-t az zárt cellás, de viszonylag alacsonynak számít a μ értéke és a Silka falam is kedvez neki pára szempontjából. Persze ha nem kívülre rakom a grafitos EPS elé :) Bár -15°C-ig úgy sem lenne gond, de inkább menjünk biztosra. Most -24°C esetén jelenik meg az első páracsepp.
Padlóba viszont nagyon frankó. 150 kPa a nyomó szilárdsága.
Egész más rajta lépkedni, mint a sima 100-as EPS-en.
Sokkal merevebb és a cipő talpának a nyoma sem marad meg benne.
A 8 centis XPS en kivul csomo repedes van. Kulteri eps ragasztoval felragasztva, dubelezve, halozva, simitva 2x ugyanazzal amivel felragasztottak. 2-3 hete fejeztek be. Erdekes hogy keleti oldalon sokkal tobb delin alig.
Szerinted a Baumit OpenTop rendszer jó lett volna második rétegnek?
Elvileg az EPS-ben vannak lyukak, amik elég jól áteresztik a párát...
Sajnos amikor csináltuk a második réteget, ezt feleslegesnek tartottam, mondván hogy az első EPS réteg úgysem nagyon ereszti át a párát...
Sajnos még tényleg kevés információt lehet találni a dupla szigeteléssel kapcsolatban...
Amit viszont szerintem jól csináltunk: a második réteg EPS-t eltolással rakattam fel, úgy, hogy eltakarja az első réteg illesztéseit. Így elvileg kevesebb lett a hőhíd (a régi vakolaton a páralecsapódások már nagyon megmutatták a táblák széleit, persze nyilván technológiai hiba is volt annak idején...)
Nyitott cellaszerkezetu (alacsony mu erteku) PIR tablaval nyugudtan lehet hazat kivulrol hoszigetelni. Csak az a pillanat nem lesz nyugodt, amikor kiszamoljuk(pl Winwatt), hogy a csodahabbol milyen maximalis vastagsagot szabad alkalmazni ;)
Magyarul mindossze kb 6% falvastagsag-csokkenes miatt bevallalt egy rakas para-problemet.
...pontosabban a "bevallalta" akkor lenne igaz, ha a vasarlaskor tudja, hogy mit csinal :)
Te nem tanácsot vársz, hanem azt, hogy igazoljuk az elgonolasodat.
Ha valaki nem dicser agyba-fobe, az csak rosszindulatu lehet, mikozben nevetseges vastagsag-ertekekkel dobalozol, tehat szemmel lathatoan fogalmad sincs a dologrol.
En megertem, hogy szar erzes, amikor kiderul, hogy rossz anyagra koltotted a penzedet (vajon ki beszelt ra), de ne a rossz hir hozojat buntesd.
200 m2-re kaptam a tüzépen 48 zsák ragasztót. 25 kilós 1 zsák. Így akkor az elvileg 300m2-re elég, de mivel tényleg nem sík a fal, ezért 200-ra csak elég lesz már.
igen, pontosan ettől tartok én is. Erre fizetem az ellenőrt, akivel jó sok dolgot átbeszéltünk már alaposan, és a kivitelező is elfogadta, hogy az a fránya ellenőr meg fogja követelni az elérhető minőséget.
Illetve készült egy komolyabb szerződés is. Persze elérni nem, csak törekedni lehet arra, hogy tökéletes legyen. Remélem ez a két dolog hozzásegít valamelyest.
"Szerintem kb. ezt bizonyítja az is, hogy nem emlékszem és a kereső sem hoz semmit arra, hogy bárkinek is lefagyott volna a porotherm faláról az EPS."
Ha jól értem, arról az esetről polemizáltok, amikor valaki az eredeti (ma már vékonynak gondolt) 4-8 cm szigetelésre x év múlva még egy réteget rak. Ez esetben lehet, hogy a kereső azért nem ad ilyen találatot, mert MÉG nincs meg a "divatja" (most van kialakulóban) a második réteg szigetelésnek. Lehet -LEHET- hogy 3-5 év múlva több találatot kapsz...
perszehogy neked van igazad. neki viszont azt a sok ragasztot be is kell kevernie, meg fel is kell pakolnia. és nem számolt ennek a munkaidejével, amikor az ajánlatot adta. így tudott olcsó lenni. ha lefolyik, akkor túl hígra keverte.
tegnap a kivitelezőm embere elkezdett nekem magyarázni, hogy a héten elkezdődő hőszigetelési munkálatokat, nem pont-perem ragasztási módszerrel akarja csinálni, hanem csak pogácsákkal.
"tisztára felesleges peremet is ragasztózni, csomó anyagköltség neked, és a fal felső részén az egészet kipurhabozzuk neked, nem megy ott be semmi. Másrészt meg lefolyik a peremről a ragasztó amint rakja fel majd a falra"
Én meg mondtam, hogy azt bízza rám, hogy nekem emiatt több zsák anyagot kell vennem, és csinálja csak úgy, ahogy azt kell.
Itteni olvasgatásaim arra ösztönöznek, hogy mindenképp követeljem meg ezt a pont-perem ragasztást. Nem tévedek, ugye?
Látok a 2 érték között 2,5X-es szorzót ami azt jelenti, hogy, ha a durvább értékre számolsz és kívül belül EXTRÉM páratartalmakat adsz meg akkor éppen határeset a szerkezet. Ahol télen 50% felett van a pára magától ott valami baj van és kint sem jellemző a 80%. :)
Tehát a több összetevőből bármelyiket is elmozdítva az életszerű(bb) értékek irányába kijön, hogy tökéletesen biztonságos a szerkezet páratechnikailag.
Szerintem kb. ezt bizonyítja az is, hogy nem emlékszem és a kereső sem hoz semmit arra, hogy bárkinek is lefagyott volna a porotherm faláról az EPS.
Megtennéd, hogy ugyanezen falat modelleznéd 30% belső és 50% külső páratartalommal is?
Kb. ugyan az a helyzet, mint kingoftailoresetében.
Mivel nálad vastagabb a szigetelés így a külső szigetelés rétegben is el kezd gyülemleni a nedvesség.
Nem sok nedvesség, de ki tudja mit kezd azzal a szigeteléssel ami nem zárt cellás, tehát képes a szerkezetében tárolni a vizet, mint egy szivacs.
Mivel az EPS elég rugalmas így kevés víz felvételét biztosan bírja és azt is, ha esetleg az megfagy benne. Hogy ennek mi a határmennyisége, azt nem tudom.
Kozepen, ahova pakolsz, oda tegyel eps lapokat,
a gyapotot meg told ki a szelere, ahova ugysem pakolsz.
A lenyeg, hogy mindenutt meglegyen a 20 centi vastagsag.
Legy szives aruld el, hogy a manapsag gyartott gyapotok kozul melyiknek a szala okoz szilikozist?
Vagy azt aruld el, hogy miert irsz ekkora butasagokat?
Van hogy 3-4 havonta egyszer, tényleg csak tárolásra. Konkrétan zavar, hogy belélegzem, utána prüszkölök egész nap. Ha nem rákkeltő vagy hasonló akkor nem gáz, de elég zavaró így is.
Nem tudom milyen gyapot, nem is tudtam, hogy üveggyapotból is többféle van, építkezéskor ajánlotta a "tüzép" még 2007-ben.
mennyi időt töltesz ott? ez a kérdés. ha havi két órát, akkor nemhiszem hogy ebből bajod lenne. amúgy milyen gyapot? mert nekem is van egy kevés fedetlenül, de nem éreztem hogy zavarna. persze az ember is különbözik...
Most lett tele a t..köm és az orrom, szám...a betonfödémen lévő üveggyapot szigeteléssel és szeretném lecserélni.
Bár nem sokat járunk a padlásra, de néha azért használjuk (tárolásra).
Kidobom az üveggyapotot, de mit érdemes helyette feltenni, ha most arra nincs keret, hogy a szigetelés fölé lécezzek a járkálás miatt maximum egy-két helyen, ahova pakolni fogok?
Továbbá értékesíthető-e a levetett üveggyapot? (amúgy igaz, hogy tüdőbe kerülve nagy károkat okoz a szervezetben?)
A dolog para reszet nehez roviden elmagyarazni,
de ha lesz annyi eszed, hogy nem hoszigetelsz hazfalat parazaro habbal,
akkor nem is kell elmagyarazni.
Latom te akkora szakerto vagy, hogy elore megmondod nekunk, hogy milyen hoszigetelo megoldasokat javasolhatunk neked. Egy ekkora szakertonek en nem is merek tanacsot adni.
ÉRDEKLŐDNI SZERETNÉK TETŐTÉR SZIGETELÉSÉVEL KAPCSOLATBAN. AMELYET EGY 1930-BAN ÉPITET NYEREGTETŐS HÁZ TETŐTERÉT SZERETNÉM BEÉPÍTENI. A HÁZ OLDAL ÉS SZÉLESSÉGÉNEK MÉRETE: 9*10M A SZARUFÁK HOSSZÚSÁGA 6,5M. 6,5M *10*2=130NM-ES TETŐVEL RENDELKEZIK AMI 40° tetőhajlásszögű. 88-90 CM-KÉNT VAN A SZARUFA KIOSZTÁS AMI 12CM MAGAS ÉS 7CM SZÉLES. A SZARUFÁK NAGYON ENYHÉN HAJOLTAK. A TERRÁN SYNUS COLOR SYSTEM KÖNNYŰ BETON CSEREPET NÉZTEM KI.
A CELULOZ ÉS A PURHAB BEFÚJÓS SZIGETELÉSEKET NEM AJÁNLOTTÁK.
IGY MARADT 3 FÉLE SZIGETELÉS: A SZARUFA FELETTI Poliuretán SZIGETELÉS(PL.Bachl Pur) AMELY AZ ÁRA MIATT NEM JÖHET ÖSSZE.
A szálas hőszigetelés:AZ ÁRA TETSZIK,DE A MAI KÖVETELMÉNYEKNEK NEM IGAZÁN FELEL MEG A HŐSZIGETELÉSE,A SZARUFÁKNÁL KELETKEZET HŐHIDAK MIATT ÉS A BELSŐ TÉRBŐL SOKAT VESZ EL.
Prokoncept tetőelem:TALÁN EZ TETSZIK A LEGJOBBAN AZ ÁRA A Poliuretán ÉS A szálas hőszigetelés KÖZT VAN,DE NEM TUDOM,HOGY MENNYIRE JÓ. A SZARUFA ÉS A PROKONCEPT TETŐELEM KÖZT,HOGY LESZ SZELLŐZÉSE A SZARUFÁNAK HA RAJTA FEKSZIK? NAGYON TANÁCSTALAN VAGYOK EBBEN A DOLOGBAN. NAGYON VÁROK VÁLASZOKAT! ÜDVÖZLETTEL GÁBOR
Köszi a kimerítő választ és a linkeket PIR témában mindenkinek :)
A félreértés elkerülése végett, a homlokzatra nem valami gané, hepehupás másodosztályú PIR-t akarok rakni, hanem valami szépet :)
Viszont a tetőtérben, illetve a pincében már játszik a másodosztály is.
38cm kisméretű tömör tégla falam van, és hővisszanyerős rendszert is tervezek, ez gondolom pára-para szempontjából kielégítő lehet.
De a pára részéhez nem értek a dolognak, szóval ezt valaki elmagyarázhatná részletesebben :P
Mivel a fal már eleve rohadt vastag, a szigetelés vastagságát nagyjából limitálja az esztétikum
(gyönyörű, bazinagy kövekből rakott lábazat/pince van, ergo hülyén nézne ki, ha nagyon elállna), leszámítva a ház északi oldalát,
ami nem látszik, így leginkább a PIR jöhet szóba.
A tetőnél kb hasonló a szitu szarufák között limitált a hely, fölé meg már amúgyis PIR-t raknék (de erről később).
Szóval igazából a kérdés, ami maradt: Hogy megy ennek a PIR-nek a vakolása, ill egyáltalán melyik vakolható (kasírozott, kasírozatlan, stb), és melyik nem,
Ki beszél itt tetőről? Én a járda alá vitt XPS-ről, pontosabban az XPS és a járda között megmaradt 3 cm-es hézag kitöltéséről kérdeztem. Azt azért nem szeretném, hogy a járda mellé / alá folyó víz megfagyva romboljon.
Tömör falszerkezetnél nem problémás a PIR tábla homlokzati használata.
Porothert, Ytong esetén nem annyira javasolt.
A legjobb a beton fal, aztán a mészhomok. A tömör tégla is elmegy még.
Az EPS grafit λ: 0,032 W/mk
A PIR λ: 0,023 W/mk -től
10 cm λ: 0,023 W/mk PIR = 14 cm EPS grafit λ: 0,032 W/mk
10 cm PIR 2413 Ft/m2 - 14 cm EPS grafit 2738 Ft/m2
Persze az a PIR amit a másodosztályba árulnak, az nem λ: 0,023 W/mk-es, hanem λ: 0,025 W/mk és az EPS grafit λ: 0,032 W/mk sem λ: 0,032 W/mk hanem λ: 0,033 W/mk, így a helyzet változatlan marad.
Amit árulnak másod osztályba PIR táblát az valójában Stiferite Class Sk névre hallgat aminek a μ értéke (párafékezés) 56+/-2 az EPS Grafitoké általában 20-50. Elhanyagolható a különbség párafékezés terén.
Porothermre és Ytongra egyik sem igazán javasolt nagy vastagságban. Betonnál és mészhomok falnál mindegy melyiket használja.
A másod osztályú PIR-nél számolni kell azzal, hogy az lehet akár méret pontatlan, hordós, ék alakú, tehát gyártási és-vagy tárolási hibás. Így rengeteg utómunka van vele a homlokzatra való felhasználás esetén.
Ha Porothermed van, akkor inkább gyapotot rakj a homlokzatra. (nem vagyok gyapot kereskedő :) )
Igen, az ábra szerint és a kiinduló állapotok szerint.
Ugyan azon kiinduló állapotok szerint -10°C-ban a belső vakolat rétegbe lemegy 0°C alá a hőmérséklet és megfagyhat a víz ami akár le is nyomhatja a régi vakolatot.
A dűbelek még lehet, hogy tartani fogják, de a vakolat elválhat az EPS-től (belül).
Kiszerkeszthetem más légállapotokra is, de akkor is ugyan ez a helyzet. Vagy alacsonyabb vagy magasabb hőmérsékleten jelentkezik.
A külső légállapoton nem nagyon tudsz változtatni, a belsőn tudsz.
Ha lejeb viszed 21°C-ra és 40%-ra a párát, akkor nyersz 3 °C-t.
Tehát még -8 °C 80% pára mellet sincs pára kicsapódás a szerkezetbe.
A hőmérsékletet ha jól szabályozható fűtésed van, azt könnyen leviszed 21 °C-ra, feltéve ha akarod.
A párát leviheted párátlanítóval vagy szellőztetéssel. Ha nincs alapból egyik se, az költség.
Lehet, hogy akkor érdemesebb megfontolni a vakolható gyapotot a falra.
A felgyülemlett pára, hogy kiszáradjon és ne fagyjon bele, kőzetgyapottal 0 nap, EPS-el 13 nap (-5°C 80% pára esetén).
-10°C 80% pára külső paraméterek alapján a száradási idő gyapottal 3 nap, EPS-el 34 nap.
Alapvetően van egy minimális mértéke az engedélyezett pára mennyiségnek a szerkezetbe (ezt nem éri el egyik esetben sem még -15 °C esetén sem), de ha az pont egy ragasztó rétegre esik és lemegy a hőfok 0 °C alá a rétegben, akkor a fagyás miatti térfogat változás lelökheti, megszakíthatja a ragasztó kötését az EPS felületével.
Az eddigi tapasztalat sajnos az, hogy a DuoTop-os rendszer egy nagyon gyenge termék. A vakolat valamennyire víztaszító, de nagyon puha és ezért nehezen tisztítható.
Sajnos ragaszkodtam a Baumit-os rendszerekhez - ezen a fórumon is többen ezt a márkát tartották a legjobbnak. Az egyébként szimpatikus, 15 éve működő kereskedő is azt szajkózta hogy "a Baumit egy prémium kategóriás termék", a DuoTop-ról egyenesen azt állította hogy "ellentétben a Revco akril vakolattal, nem penészedik". Kevés időnk volt a döntéshez, ráadásul menet közben belefutottunk egy erős EPS áremelésbe ezért a Baumit-os alaprendszernél maradtunk.
Aki most szigetel annak azt ajánlom, hogy ne ragaszkodjon feltétlenül a "gyári" rendszerekhez, hanem egy olcsóbb EPS-hez (pl.T-cell Plasztik) válasszon egy jobb minőségű vakolatot. Pl. A Revco Variomax csak kicsivel drágább mint a DuoTop, de lényegesen keményebb, jobban tisztítható felületed ad.
Az a baj, hogy a piacon nagyon sokféle termék van és ezeket nagyon nehéz összehasonlítani, főleg ha valakit sürget az idő. Ha lenne egy "skanzen", ahol minden gyártó összes terméke ki lenne állítva (és persze már 5-10 éve sütötte őket a nap és/vagy porosodtak), rögtön el lehetne dönteni hogy melyik terméket érdemes választani az adott árkategóriában...
Léteznek különböző szakmai kategóriák ("SzuperBrand", "kiváló építési termék"), amire esetleg lehet támaszkodni a választásnál. Pl.itt egy árlista, ahol ezek a kategóriák fel vannak tüntetve: http://www.tivadarkft.hu/akcios_arjegyzek.pdf Utólag értettem meg, hogy a "kiváló építési termék" az ami számít. A DuoTop "SzuperBrand" kategóriás, ami ha jól értem csak ismertséget jelent.
Sajnos sok félinformációt kaptam arról (a területi képviselőtől is) hogy mikor érdemes mindenképpen szilikonos vakolatot választani. Itt egy tudástár, hátha másoknak segít:
http://www.winklertuzep.hu/letolt/katalogus/tudastar_1447670826.pdf Ha jól értettem egy átlagos családi házas környéken kis szerencsével EPS-re elég a hidrofób akril vakolat (4.3.8, 4.3.9. fejezet) Persze aki teheti, vegyen nanoporos / szilikátos / szilikonos csodákat, mert az a tuti...
Ami jó dolog, hogy a plusz réteggel határozottan javult a ház hőszigetelése. Tehát a B30-ra tényleg kell a 15 cm EPS... Azért a két réteg közötti páralecsapódás miatt én is izgulok egy kicsit, remélem nem lesz gond...
Ez hogyan lehetséges? "30éves vegyészmérnök vagyok, és 40 év tapasztalattal a hátam mögött" De hogy hogy konstruktív is legyek: Ha elfogadod a cikk azon álítását hogy mérgező, fogadd el azon állítását is hogy betiltották, ergo abban amit most veszel már nem lesz, aki meg már beépítette nem fogja emiatt leszedni.
Egy teljesen szabalyos tetoszigetelesi modszer:
- fodem
- xps
- soder
Kesz, ennyi az egesz.
Sem a kavicsnak, sem pedig az xps-nek nem lesz semmi baja sem a viztol, sem a jegtol.
Remélhetőleg napokon belül megkezdődik a teljes ház külső felújítása/hőszigetelése. A nyílászárók lényegében már ki vannak cserélve
Még nem döntöttem el, hogy a szellőztetés miként lesz hosszú távon megoldva. Egyelőre persze marad az ablakok gondos nyitogatása, és a páratartalom figyelése.
De két lehetőséget fontolgatok:
- teljes belső hőcserélős szellőztetés, padláson elhelyezett egységgel, ez csak később tudna megvalósulni és nyilván nem olcsó mulatság
- az emeleti és földszinti fürdőszobába beszereltetek egy lokális, hőcserélős, falon átvezetős szellőztetőt.
A második megoldás esetén a kivezetést már most ki kéne alakítani a hőszigetelés/vakolás előtt.
Ezért az lenne a kérdésem, hogy ismertek-e megbízható márkát/gépet? Inkább jó legyen, mint olcsó. Nem szeretném folyamatosan üzemeltetni, csak akkor amikor használjuk a fürdőszobát.
Viszont amikor nem megy, akkor gondolom ennek jól le kéne zárnia, illetve jó lenne ha kinti szélvihar esetén nem zörögne.
Szigetelni készülünk, viszont 2 éve még nem készültünk, amikor beragasztottam a mészkő ablakparkanyokat, méghozzá elég alaposan. A mester urak azt mondják, hogy ők ki tudják venni, de én félek, hogy megsérül az ablak keret. Nincs valakinek ötlete, hogyan tudnám megtoldani a parkanyt? Nem szeretnék sem műanyagot, sem badogot rakni
Kedden hozzák a polisztirolomat, ezért kicsit megijedtem, amikor elolvastam a cikket. De a válasz felerészben már benne van, figyelnie kell az evszamokat. Aztán ha tovább keresel, megtudhatod, hogy már több mint egy éve nem gyártanak és nem forgalmaznak hbcd-t tartalmazó hungarocellt
De egy másik kérdés: Felvágattam a járdát a fal mellet, leküldtük az XPS-t a járda alá. A járda és a szigetelés között maradt kb. 3cm rés. Lefelé kitöltöm hulladék polisztirollal (vagy sóderrel?), de felülről le kellene zárni valamilyen rugalmas vízzáró anyaggal. Valaki javasolt valamilyen vödrös akrilt, még számolt is hozzá 1*1cm-re mennyiséget. De ez 3cm széles hézag, akrilból már túl sok és drága lenne. A Bitugél rugalmas marad ha kiszárad? Vagy összemegy, megkeményedik? Vagy valami más ötlet? Mit használtatok ami már "bizonyított"?
De ha ez a kérdés egyáltalán befogadásra talált már nálad és nem tudsz rajta magadtól (saját tudásodat használva) túllépni akkor -sajnos- azt kell mondanom nincs értelme sem elmagyarázni.
Ez sajnos nagyon igaz. Nagyon sokszor találkozni teljesen értelmetlen, fogalmatlan emberekkel.
Méghogy csodálkozunk ha a "befülled a ház a szigeteléstől" kerül szóba? Ez csak a jéghegy csúcsának a csúcsa, vagy a COP1 cekászos fűtés hatásfokának "növeléséről". Kész, kipusztulásra van ítélve az emberiség.
ha érdekel a dolog, keresd meg, hogy mennyi az a dózis belőle, aminek már van igazolt hatása. ha ennyit nincs kedved belefeccölni, akkor meg simán döntsd el, hogy a hívők vagy a hitetlenek tábora tetszik jobban, és kész.
A buta emberek ugy tudjak,hogy a paradicsom egeszseges. Pedig ha valaki megeszik belole 800 kg-ot, valoszinuleg megbetegszik. Errol a veszelyrol vajon miert nem ir senki ismeretterjeszto cikket?
Az asszony elolvasott néhány hasonlóan idióta cikket az aszpartámról és kiszàmolta, hogy én màr legalàbb négyszeresen halott vagyok.
Azt tudtad-e , hogy pl a víz is mérgező? Nem vicc, a vízivásba bele lehet halni.
Csak arra próbáltam utalni, hogy a lebontott szigetelések miatt aggòdni annyi, mint a nylon zacsik sorsáròl. Vagy, mint arròl hogy nem megyek ki az utcára mert elüt egy autò.... Stb.
Azért lehet a nylon zacsit szigetelésre használni, rengetegen használják is. Télen jól megpakolják a kályhát had égjen, és ezzel a kiáramló korommal szigetelik a kéményük belsejét :)
Szeretném a lapostetőnket hőszigetelni úgy, hogy terasz legyen. Jelenleg a rétegrend. Belülről: Gipszkarton,5cm légrés,beton kefni,beton koszorú. bitumenes vízszigetelés. Arra gondoltam lerakok lépésálló hőszigetelést, utána újra kap betont és vízszigetelés. Csak nem tudom nem e fog lepárásodni a légrés között? :)
Igen bocsi természetesen a falazat U-értéke 0,14 W/m2K és 0,17 W/m2K a lábazat. Ahogy számolom beférhet 12 cm is így PIR-el kb 0,17 W/m2K EPS 100 grafittal pedig 0,22 W/m2K körül lenne. Szerintetek melyik értékkel nem adódnak később problémák?
A képen látható teraszt miként szigetelnétek le ? A későbbiekben tervezem zártá tenni ablakokkal és ajtóval ( télikert szerűen ) . A betongerendára gondoltam felcsavazotni egy fa gerendát , aminek nekinyomom a hőszigetelést , így a fa gerendához szinte bármi rögzíthető a hőszigetelés megbontása nélkül . Az oszlopok külső oldalát érdemes leszigetelni , vagy körbe az egészet ? Mekkora a távolság , ameddig a belső oldalról is szigetelni kellene a betongerendát , hogy ne vigye be a házba a hideget / meleget ?
Valószínű a 2-es megoldással kevesebb lenne a fűtésészámlám, de ha az 1-est készítem el, akkor jelentősen nagyobb lesz-e mintha a 2-est...vagy csekély mértékben.
Ha kicsi a különbség, akkor valószínű az 1-est választom a későbbi tetőtérbeépítés miatt is.
Az alábbi képen látható verziók közül melyiket ajánljátok tetőtér szigetelésre?
Jelenleg nem fűtött a tér, de néha használjuk ezért gondolkodom rajta.
Az 1-es verzió szerint meg kellene oldanom a járhatóságot néhány részen, de ez kevesebb munkának tűnik mint a 2-es verzió. Tudom a 10cm helyett kellene legalább 30 cm.
A 2-es verzióval is lenne egy fűtetlen tér, de nem kellene a járhatóságot biztosítani.
Szerintetek melyik megoldással lehetne kisebb a fűtésszámla? :-)
A szürke részek meglévő szigetelések, a fekete meg az új réteg lenne.
A falazat U-értéke kb 0,014 W/m2K a lábazaté pedig 0,017 W/m2K környéke. Szerintetek a koszorúnál milyen érték alá kellene vinnem a hőátbocsátási tényezőt?
PIR-el (ha 10 cm fér be) kb 0,019 W/m2K
EPS 100 grafittal pedig (ha 10 cm fér be) 0,025 W/m2K körül lenne. Nem lesz így hőhíd?
A falazat U-értéke kb 0,014 W/m2K a lábazaté pedig 0,017 W/m2K környéke. Szerintetek a koszorúnál milyen érték alá kellene vinnem a hőátbocsátási tényezőt?
PIR-el (ha 10 cm fér be) kb 0,019 W/m2K
EPS 100 grafittal pedig (ha 10 cm fér be) 0,025 W/m2K körül lenne. Nem lesz így hőhíd?
A zsákos nemesvakolattal van valakinek tapasztalata? Konkrétan vettem egy egész házra valót, akkor még csak alapvakolatra szerettem volna, mostanra kiderült, hogy szigetelki kell, a gyártó szerint arra is alkalmas - Weber-Terranova 302 f - de a mester urak huzogatjak a szájukat, hogy jobb lenne a vodros, mert így nem tartós, meg úgy pereg
3. § (1) Épületet úgy kell tervezni, kialakítani, megépíteni, hogy annak energetikai jellemzői megfeleljenek e rendelet előírásainak, a 6. §-ra tekintettel.
Vagyis a terv értelemszerűen a befejezés (használatba vétel) időpontjára tekintettel készül!
HA az építtető mégis túlcsúszik a határidőn, akkor már kénytelen lesz az új előíráshoz igazodni...
Segítséget szeretnék kérni a nemsoká épülő családi házunk koszorú és redőny tok szigetelésével kapcsolatban.
1. Ha 20 cm grafitos hab lesz a homlokzaton, akkor a koszorúra azt az 5 cm mivel érdemes kitölteni? xps kell oda, vagy elég sima hab is és kell-e közé párazárás? 2. A redőnytokot egybe lehet vakolni a fölötte lévő grafitos habbal, vagy tenni kell rá valamit (pl 2 cm habot)? 3. Ha áthidaló helyett a koszorút hozzuk le, akkor milyen anyag lenne a legmegfelelőbb a beton és a redőnytok közé kb 10-12 cm vastagságban? Gondolom PIR lap, de itt olvastam hogy felléphet páratechnikai gond, akkor párazárjuk az itt lévő szakaszt, vagy nem szükséges?
Gyakorlatilag egy az egyben nem fog megfelelni energetikailag a 2018-as szabályoknak, mivel a háznak összességében kell megfelelni a szigorúbb követelménynek, egyes elemek eltérhetnek, az nem baj. Viszont a háznak a hőszigeteléssel kapcsolatos felújításai már majdnem kész vannak, ezeken nem tudok már módosítani.
Ha teljesen kész a ház,akkor a használatbavételi engedélyezéshez kell majd energetikai tanusítvány,és 2018-tól már csak bizonyos besorolású új épületeket, lehet átvenni.( Az enyém jelentős felújításon átesett, gyakorlatilag ugyanazok a szabályok vonatkoznak rá mint egy új házra.)
Azért kérdeztem, hogy ilyen esetben hogy kap használatbavételit majd?
Nálunk is van ilyen eltolás a födém magasságában mégis le van szigetelve a felette lévő "háromszög" is. Meg tudták volna oldani nála is, ha akarták volna...
Üdv ! Ha a csúcsban vannak szellőztetésre kialakított nyílásaid ,akkor azt a padlás légterét ott szellőztesd át,a fóliát,lécezést meg kivülről szárítsák a szellőző cserepek és az ellenléc vastagságú szellőző alagútban !:-)
Ja és a tűzfal kívülről is csak egy tégla sornyival van feljebb szigetelve, mint a födém:
Így építették. Belülről én is pontosan az alsó téglasor tetejéig vittem fel a szigetelést. Nem láttam értelmét magasabban, amikor kívülről ott már szigeteletlen, akkor onnan úgyis hűl. Így végül is a födém tetejétől 35 centi magasságig van szigetelve.
A kémény jó ötlet (másik háznál purhabbal ragasztottam rá a gyapotot). A tűzfalaknál (3db, mert T alakú a ház) van felül a csúcsnál nyílás. Oda még perforált lemezt terveztem.
A fólián már van itt-ott "megoldva" nyílás:
3-4 ilyen van, amit nem is javítottam ki. Lehet, hogy még bedugok pár helyre eps-t ahogy írtad. A tetőn van szellőzőcserép bőven.
A gyapotot teljesen nekiraktam a fali szigetelésnek és úgy összességében ügyeltem rá, hogy sehol se legyen egy kicsi rés se.
Elnézést a foghíjas adatokért, de így is sokat segített a számolásod.
Jól gondoltad, valami szigetelés már van azért, akkor most pótolom a hiányt. 100nm a ház, kb 4m magasságú a homlokzat, és olyan 50m a ház kerülete kb. Innen jött a 200nm felület, ebből lejön kb 15nm ablak gealan 9000, 3 rétegű üvegekkel, asszem olyan UW<=1. A benti padló szint a járda szint felett van olyan 60-70cm-rel. Alatta 2x7cm lépésálló eltolva, a födémen 2x10cm gyapot legurítva. A fűtés kondis kazán 3 tagú radiátorokkal, amik 60W/légköbméterrel lettek számolva. Benti hőmérséklet 21 fok volt 80%-ban, spórolási céllal, de többet is el tudtam volna viselni, a falakból, meg a falaknál a padlóból is sugárzott a hideg télen. A fűtés non-stop ment, mert a feleségem otthon volt egész nap a gyerekkel. Szellőztetés is sok volt, mert küzdöttünk némi penészesedéssel a padló és fal találkozásainál.
Így jött ki a 2200m3 gázfogyaztás HMV-vel együtt.
Tavaly még 7-8éves megtérülésről lehetett beszélni, ennyire megnőttek az árak? Egyébként errefelé olyan 2500/nm körül alakulnak a munkadíjak színezéssel, tehát komplett.
"A tűzfalaknál felhajtottam kicsit magasabbra, hogy elérje a külső szigetelés szintjét.A falon lévő szigetelés is pont 20 centivel nyúlik fel"
20 centi egy kicsit kevésnek tűnik,
ilyen téglánál szerintem kb fél méter felett szűnik meg (válik jelentéktelenné) a hőhíd hatás.
És a kéményre is felkúsznék (legalább) fél méterre a hőszigeteléssel, az is hőhíd (amikor épp nem tüzelsz :) Tekerd körbe gyapottal és dróttal kösd körül (ne szorosan).
Ügyelj arra is, hogy a födém hőszigetelés a tető szélén mindenütt jó vastagon simuljon össze az oldalfali hőszigeteléssel. Szomorú, de sok olyan "hőszigetelt" ház van, ahol összesimulás helyett kb fél méteres távolság van, mert a födém hőszigetelés véget ér a szelemen belső oldalán, az oldalfali hőszigetelés meg egy kicsivel odébb kezdődik :) szóval van körben a házon egy 40x0,5 méteres teljesen hőszigeteletlen sáv, a háziak meg nem értik, hogy miért nem lett annyi a gázszámla, amennyit számoltak a hőszigetelés előtt.
Reggel 10-re megérkezett a szigetelő anyag a födém szigeteléséhez. A jelenlegi 10 centi eps-re kerül 10 centi gyapot (20centi monolit vasbeton födémre).
Középső részen kialakítottam 10 centi EPS-ből egy közlekedőt (kartonpapírt rakok még a tetejére):
A tűzfalaknál felhajtottam kicsit magasabbra, hogy elérje a külső szigetelés szintjét.
A falon lévő szigetelés is pont 20 centivel nyúlik fel:
Nem igazán találtam jobb topicot, úgyhogy itt teszem fel a kérdésem hátha valaki járatos a dologban:
Adott egy építési engedélyhez kötött házfelújítás, átalakítás. Az építési engedélyben szerepel egy tetőcsere/átalakítás, hőszigetelés, nyílászáró cserék, fűtésrendszer cseréje. A munkák már részben elkészültek, viszont olyan módon, hogy az a jelenleg érvényben lévő energetikai követelményeknek felel meg, 2018-tól ugye ez jelentősen szigorodni fog, viszont a ház nem biztos hogy elkészül addigra, így nem fog használatbavételi engedélyt kapni soha, vagy ilyen esetben mi van?
"Olyan 2200m3 gázt fogyasztottunk ebben a fűtési szezonban."
Ennyire kevés adatból nehéz számolni, mert a "hivatalos" számítási módszerek az egész házban egész télen egyenletes 20-22 fokos hőmérséklet vesznek alapul, de ez nagyon sok helyütt nem így van.
Pl nagyon spórolósan fűtött házban nem egyenletes a hőmérséklet, az ÁTLAG hőmérséklet talán csupán 16-18 fok (fűtetlen helyiségekkel együtt még kevesebb is lehet). Ha egy ilyen összevissza fűtésű házra alkalmazzuk a hivatalos/szokásos képleteket, abból igen hülye eredmények jöhetek ki.
Szóval elméletileg még az is lehetséges, hogy az évente 2200 m3 gázból csupán pl 700 m3 esik a falak hűlésére, a másik 1500 m3 gázfogyasztásért az ablakok, a födém, a szellőzés, a padló, és egyéb láthatatlan hőhidak a felelősek, tehát ha a faladat jó vastagon hőszigeteled, a gázszámlád talán akkor is csak egy kicsivel lesz alacsonyabb.
KB. 200nm falfelületen(kisméretű tégla) mennyi megtakarítás érhető el, ha leszigetelem 10cm grafitos szigeteléssel? Olyan 2200m3 gázt fogyasztottunk ebben a fűtési szezonban.
Ha várható elmozdulás, akkor az új rész hőszigtetelését teljesen különálló EPS tömbként csinálnám, a kettő között hagynék egy rést, amit valamilyen elmozdítható (elmozdulni/csúszni tudó) és nagy rugalmasságú hőszigeteléssel töltenék ki, pl polifoam vagy üveggyapot. Mivel egy mozgási rést tökéletesen láthatatlanra úgysem lehet eltüntetni, ezért valami látványos dologgal takarnám el, pl széles eloxált fém lappal vagy szépre pácolt deszkával.
Sziasztok. Egy meglévő szigetelt házat bővítünk egy L-alakú fallal. Ti hogyan csatlakoztatnátok a meglévő és az új szigetelést (12 cm-es polisztirol lap)?
Az egyik csatlakozási pontban a meglévő fal egyenes folytatása lesz az új fal, a másik csatlakozási pontban az új fal merőleges a régi falra.
A csatlakozási pontokban gondolom ebben az esetben nincs lehetőség a táblák eltolással történő csatlakoztatására? Az új épületrész várható pár centis utólagos süllyedése miatt lehet, hogy jobb eleve egyenes szigetelési felületeket kiképezni a csatlakozásoknál, és esetleg valami függőleges díszítő megoldásban gondolkodni a várható repedési felület felett? Ha valakinek van esetleg ezzel kapcsolatosan ötlete, szívesen meghallgatnám, köszönöm.
kb 8 méter magasságban már 15 centi volt a különbség volt a fal ferdesége miatt. Tehát a ház aljánál van 10 centi hőszigetelés, fenn a tetőnél meg 25 cm, a külső sík így jött ki függőlegesre.
Sziasztok! Egy budai társasházat szeretnénk szigetelni. kb 2000 nm. Ha tudtok ajánlani jó kivitelezőt elérhető áron, akkor kérlek írjátok meg! A munka kb szeptemberben lenne. Előre is köszönöm, ha ajánlotok valakit!
Egy havernál a ház homlokzati falának felső pontja kb 15 centivel volt beljebb (gondolom a kőművesnek csak vízmértékre volt pénze, drága függőónra már nem tellett ;).
A haver hőszigetelőkel kihozatta függőlegesre, tehát a tetőtérben jóval alacsonyabb a fűtésköltség :)
A kőművesek azért használtak drága vízmértéket egy filléres fa léc helyett, hogy ne kérdezd meg tőlük, hogy miért kértek olyan marha sokat munkadíjnak: kellett a pénz a két méteres szuper vízmértékre :)
az anyagköltség kb. 3500/m2 (7 cm-es EPS, Baumit, a kereskedő irodája a XVII. kerületben, a Home centernél van, nem tudom, szabad-e megírni a nevét)
a kivitelező egy nógrádi kőművescsapat és néha egy másik besegített, hogy gyorsabban kész legyenek, a hőszigetelő rendszert 4000/m2 áron rakták fel (sok más munkát is csináltak, azt külön számolták el, általában órabérben)
nem mondták, hogy nem száradt volna... vékonyabban lehet a spéci EPS-hez ajánlott pur-habbal, és könnyebb is lenne (mármint a súlya), de olyan nehéz vele dolgozni (rövid ideig, de ragad mindenhova), hogy a kőművesek nem vállalták
nálunk a nagyja munka a már meglevő 10 (11) éves Revco putz felszínre ment, de a tűzfalaknál, ahol kiegyenlítették a szintet, és eddig csak 2 cm-es volt, ott két rétegben tették az EPS-t
Baumit rendszer ment rá, Austrotherm sima EPS, Profi Contact EPS ragasztót ajánlott a cég embere (6 kg/m2 kevés lett, a forgalmazók kicsit alulbecslik az igényt), acélszeges dübel (azt kicsit túlméreteztük, mert vékonyabb volt a vakolat-előző réteg ragasztó, és a fejét kicsit be is süllyesztik)
a régi hálót flexszel beszabdalták (itt ajánlották régebben)
alul vízorros élvédővel indítottak, oldalra is élvédő ment, sima háló
alapozó és a végén Baumit DuoTop vakolat, kapart (ezen férj sokat vacillált, és utólag szilikonos, dörzsöltet választana, de már készen van) a színt megnézem, ha érdekel
Ennyire huplisan még én se tudtam felrakni a girbe-gurba falra. Ha ráraksz mondjuk egy vízmértéket az ajtó mellett, ott biztos van egy centi mély gödör.
Köszönöm a válaszokat. A nemes vakolat alatti réteg olyan mint a beton, olyan kemény és sehol egy üregesedés. Akkor portalanítom lekenem alapozóval és mehet is rá a gyapot.
Szerintem ha legalább 10-12 cm kőzetgyapotot teszel rá és hozzávaló spéci ragasztóval és nemesvakolattal, akkor nincs nagyon rossz helyen az a kis párafékezés.
Ha helyesen csinálod (portalanítás, mélyalapozás), akkor a kőzetgyapot kiválóan oda tud ragadni a meglévő nemesvakolathoz. Kérdés viszont, hogy a nemesvakolat alatti rétegek mennyire ragaszkodnak egymáshoz és a ház falához.
"Nem fogja e nagyon fel a párát az a fél cm nemes vakolat?"
Egy internetes fórumból nem lehet látni, hogy milyen tulajdonságai vannak annak a vakolatnak. Az is lehet, hogy annyira párafékező, hogy, nem is lett volna szabad vályogházon alkalmazni.
"Hogy tudnám azt ellenőrizni a nemes vakolaton,hogy mennyire páraáteresztő?"
Te sehogy. Ha tudod a termék pontos nevét, akkor a gyártójának talán vannak páraáteresztési adatai.
Ha nem teljesen biztos a vakolat kiváló páraáteresztése és nem biztos a nád kiváló tapadása, akkor a helyedben elgondolkodnék a ház "levetkőztetésén" hőszigetelés előtt.
Jó estét mindenkinek. Vályogház homlokzat szigetelésével kapcsolatban szeretnék információt. Most a vályogfal külseje náddal meg dróttal van beszőve és úgy van vakolva meszes cementes vakolattal és erre rakott még a régi tulaj üvegszövet hálót és valamilyen nemes vakolatot ez kb...2008-as gyártású.. na szóval én szeretnék a falra kőzetgyapot szigetelést mert az páraáteresztő tulajdonságú,de ami a falon van nemes vakolat az teljesen tökéletes állapotú sehol egy repedés vagy ilyesmi. Szerintetek rárakhatom a kőzetgyapotot erre a nemes vakolatra? Nem fogja e nagyon fel a párát az a fél cm nemes vakolat?Hogy tudnám azt ellenőrizni a nemes vakolaton,hogy mennyire páraáteresztő? Válaszokat előre is köszönöm.
Üdv ! Juniusi feladat a 140 m2 10cm "Baumit"grafitos felrakása ! Csak érdekesség ,az Austroterm csinálja a Baumitnak a "saját" termékes szigetelő anyagát,rákérdezve a dolgokra a csomagolás miatt ,hogy most csak a 12 cm feletti Austrotermes szigetelő anyagon van Baumites csomagolás !Egy helyről komplett rendszerben rendeltem meg az anyagot ,és a világ (ország) 3 részéről érkezet 3 autóval pénteken,a számlában mivel komplett Baumit rendszerrendeltem, az ország területé "ingyenes"kiszállítással történt a Dalos és Társa Tüzépről(Ők adták a legjobb minőségi anyaggal a legjobb árajánlatot) 680eft szumma !
Hogy is volt a lécvázad? Talán függőleges. A lambéria vízszintes.
Miért nem tudod megoldani a fólia feltűzését a lécvázra? Készitsz olyan lécvázat, hogy a fólia szélessége többszöröse legyen léctávolságnak. Jól kifeszíted a fóliát, mert több pontba tudod letűzni.
Azok a lábak, amiket rajzoltam a szarufákra keresztbe szerelt 1o-es pallókra rögzitve, átszűrják a fóliát. A lábak nélkül lehetetlen színtelni.
Nem számít, hogy a hőszigetelés és a fólia között van légrés. Sőt jobb is.
Csak rendesen drótozd le a 1o-es pallókhoz a hőszigetelést.
Nálam is 5 cm szigetelés van a szerelt kéményben, talán az lehet még baj, hogy a külső alumínium héjazat kb. fél métert beér a bekötésnél a kandalló kupolarészéhez (nem tudom hogy hívják, ahol a konvekciós meleg összegyűlik, és felül a rácson kijön)
A kémény másfél méterrel feljebb is kb. 50 °C körülire melegszik fel, már nem nagyon lehet fogdosni... De azért megkérdezem a kéményes topikban, hogy ez normális-e.
Nincs valami mód az 1. variációra? Szétrohadna a lécezés?
Azért is, mert a lakótér többé része aszerint lenne, tehát a lambéria mögött lécváz, mögötte a fólia.
Így, ha a fürdőben a 2. szerint lenne, akkor nem kapcsolódna a fólia a többivel, a tetőtér párazárását egyben tervezem, a falazás előtt, nem pedig utána szobánként.
Nálam is meleg az első méter mindkét szerelt kéménynél. Pontosabban az első 50 cm forró. 5 cm szigetelés van bennük. Fóliát nem ragasztottam hozzájuk, mert mindkettőnél az első 50 centin van a fal/plafon áttörés. A fal/plafon kőzetgyapot szigetelése szorosan van odaszorítva az áttörésnél. (Ksz házakról van szó) Ha ott a kémény tövében penész van, akkor az hőálló fajta.
2. rétegrend, a masterplast amit belinkeltem nem túl drága és sokat használtam, nem szakad, fel lehet tűzni rendesen. Favázra sokkal könnyebb párazárni. CD-re bonyolúltabb. Legyen ablak a mosdóba ha egy mód van rá.
Ennek amit belinkeltél tényleg nagyon nagy az SD-je.
A párazárást tökéletesen nagyon nehéz megcsinálni. De ha a hőszigetelő ki van szellőzteteve a héjazat felé, akkor nem szokot probléma lenni a egy kis párával ami mégis átjut egy-két lyukon. Az 5-ös vastag ellenléc a kötelező, a gerinc és az eresz kiszellőztetése is és szellőző cserép a tetőablak alatt és felett.
Ajánlottatok régebben egy anyagot párazáró fólia ragasztáshoz, ( PE fóla - fal között) csak beírom ide, hogy meglegyen, remekül bevált. Már új néven a mester családba tartozik.
Kérdésem lenne, hogy szerelt kéménynél (kandallóhoz) hogy szoktátok megoldani a párazárást? Mihez ragasztotok? Ha jól bedurrantok a kandallóba, azért elég meleg a kémény.
Annyit lehet csinálni egy manzárdon, hogy készítessz keresztbe egy falat 3+3 tűzálló gipszkartonból (vagy egy 25-os téglafalat fel a gerincig) és beszererelsz bele egy tűzálló ajtót. Akkor a tűz nem tud továbbterjedni, csak fent a tetőszetkezeten, ki tudsz menekülni az égő szobából (van hova egy ideig). A tetőszerkezet úgyis leég.
Az a probléma, hogy a tűzvédelmi szer, ha merítéssel is van csinálva, kb, 5-8 évet tart (kipárolog a fanyagból a vegyszer) , azt meg kéne ismételni.
Egy gondolat bánt, ami nem hagy nyugodni, szintén nem kaptam rá választ azoktól a szigetelős áruházak ügyfélszolgálataitól,, így ismét hozzátok fordulok.
1. Van egy lépcsőfeljárónk,amit az előző tulaj hálószobának használt. Így a következő rétegrendet alakította ki: -gipszkarton...felcsavarozva a -lécekből kialakított vázkeretre -majd 2*5cm üveggyapot szigetelés A lépcsőfeljáró 50*80 centis "ajtajára" 10 centis EPS volt ráragasztva.
A födém 40! cm vastag beton. Ennyi volt tavaly a rétegrend, egy szem fólia nem volt sehol sem. Sem a gipszkarton felett, sem a födém függőleges részén: sehol. 4 éve csinálták meg és 0,44-es "minőséget" terítettek le, ami elég ramaty állapotban volt.
Mondanom se kell, hogy mennyire hideg volt ez a 5,3nm-es háló, úgy, hogy bal oldalon háztartási helyiség(fűtetlen) , jobbra garázs-szintén fűtetlen és szigeteletlen, valamint szemben az északi oldal, kívül 4cm-es EPS :( , s mivel lábazati szigetelés nincs és a szoba betonja alatt csak 4cm-es EPS100 van...... :( -19 fokot már nem ott vártuk meg...
Miután tavaly novemberben megcsináltam a 2*10cm-es 0,039-es padlásfödém szigetelést a PZ fóliára ráterítve, átlapolással, belefutottam a lépcsőfeljáró feletti szigetelés problémájába.
Mert , ha a PZ fóliát továbbterítem a lépcsőfeljáró feletti részre, azaz a 40cm beton függőleges része után a lépcsőfeljáró tetejét is PZ -vel lezárom, akkor attól tartottam, hogy a lécezés fogja felvenni a párát és idővel el fog rothadni a lécezés.
Ezért nem tettem fóliát, és, mivel maradt szigetelés, megemeltem a vastagságot 60centire.... A lépcsőfeljárót egy, mindkét oldalán hőt visszaverős, vagy milyen fóliával és egy xps 5mm-es anyaggal befedtem ( megmaradt anyagok) , de képtelenség volt melegen tartani a szobát, csukott ajtóval reggelre 15fok lett, este pedig, amikor a termosztát már lekapcsolt, 19 fok 160centin,az az ágy szintjén eléggé hideg volt. Plusz, az északi fal szinte sütötte a hideget, míg a helyzet meg nem változott, egy plusz matracot tettem a falra..
Akkor a kérdés: Erre az 5*5-ös lécezésre rátegyem a PZ fóliát? illetve mit tegyek a gipszkarton+lécezésre, hogy megtartja a meleget??? Mert hiába tettem én oda 60centis szigetelést, alig érezhető a hatás, szvsz nincs hőtartó tömeg. ( a padlásra feljárást máshogy oldottam meg.)
+1: Tapasztalat Nincs lábazati szigetelésünk,ami, mivel a nappalim padlófűtéses és van teraszom is, elég szép hőhidat okoz. EZt a belső oldalra tett mű márványkő könyöklők is megmutattak, mert a belső hőmérőt a párkányra téve , függöny behúzva , reggelre a nappaliban az teraszajtó aljánál 8 fok volt!
Szóval a homlokzati szigetelést, a 4cm-t nagyon keveslem... így kerestem szakembereket.... Egy brigád jött ki január 2.hetében, (mivel felém jártak, ingyen és bérmentve),akik, miután felmérték a helyzetet, megnézték a Leier Durisol + 4cm-es szigetelést, a 80nm-re feltették a nagy kérdést: mennyit fizetek a gázra. Mondom 2 gyerek, kétnaponta kádas fürdés, akkor még egy eléggé elbaltázott gépészettel és gyenge hatásfokkal működő Demrad Aden kazánnal az okt 18-nov 18 18.000ft, a nov18-dec18 15.000ft ( nov 10-én tettem fel a 20cenits 0,039 üveggyapotot) ((majd dec18-jan18-febr18 márc 18 23-24-21.000ft lett.))
-" Akkor miért panaszkodik? " mondta és ő simán 30-35.000 forintos számlát mondott a nov18-dec 18-ra.
Nos, mert süt az északi falamról a hideg és ezt nem csak a volt lépcsőfeljárós "szobában" éreztem nagyon, de a fiam az északi fal mellett alszik és ott is lehet érezni....
Szóval a szakik bólogattak, nézték a falazatot, mondták, hogy ilyen falazatra még nem tettek szigetelést, szerintük fel lehet tenni a jelenlegi szigetelésre az újat, de , mivel nem tudják, hogy csinálták meg az előző szigetelést 8 éve, nem nagyon ajánlják, hogy az új szigetelést erre tetessem fel. Ráadásul a gázcső is útban van - plusz pénz annak az átszereltetése :( - és a 15 centis grafitos szigetelésre anyaggal együtt 8000ft-os árat ajánlottak...de ők inkább azt tanácsolják, hogy egy kicsit jobban fűtsek, ha a hőérzetem a szobában rosszabb, mert a teljes szigetelésem 15cm grafitos+10cm lábazattal kb 2.2M lenne( lábazati járda feltöréssel együtt és nyílászárócsere nélkül :( de a jelenlegi szigetelés elbontásával), így , ha a tavalyi évben elköltött gázszámlám 25%-kal csökkenne, akkor az évi megtakarítás 37500 forintja kb 58 év alatt térülne meg..
Szóval a szakik szerint vagy fűtsek egy kicsit jobban, vagy tegyek falfűtést ( elektromos vagy vizes rendszerűt) annak a két szobának a falára, mert azzal a komfort nőni fog, a teljes külső szigetelés nem fog megtérülni. A kérdésemre, hogy csak az északi fal lábazati és homlokzati szigetelését (65nm) meg lehet e csinálni és a többit pedig nem, azt mondták, hogy meg lehet, de ilyet ritkán csináltak az elmúlt 22 évben.
Az biztos, hogy miután márciusban rendbe tettük a gépészetet és betettük az új kondenzációs kazánt, a gázfogyasztás idén télen másabb lesz, mint idén volt ( november végétől anya itthon volt a várandósága miatt, majd jött a március-áprilisi hidegebb idő, baba is megérkezett, 22 fokot tartottuk , de már csak a radiátoros fűtéssel, padlófűtés március 1-el lekapcsolásra került. ) így a fűtésszámla nagysága elég sok mindentől függött tavaly, idén pedig különösen.
Elnézést, természetesen áteresztő fóliára gondoltam, csak az hittem, hogy a PZ a párazáró és a PE az áteresztő rövidítése ,most megnéztem: hát nem az, így zavart okoztam az Erőben.
Természetesen vagy páraATERESZTŐ fólia lesz, vagy a légréseket felhasználva, még az sem, ahogy írtad, mert a szigetelés szépen meg fog állni és Z alakban még rögzítve is lesz. (17nm kell, a maradék 58nm nm-rel még nem tudom, mit csinálok ).
Tetőtér beépités folyamatban. A rétegrend a gyapottal kezdve: gyapot - párazáró fólia - párnafa - lambéria.
Lambériát tennék mindenhova, a gipszkartont nem szivlelem, erre vonatkozik a kérdés:
A fürdőszobába (egy része a ferde tet alatt van) mehet lambéria? Mert oda inkább gipszkartont gondoltam, de milyen módon?
Gyapot - párazáró fólia - párnaFA - 10mmOSB+9,5mm gipszkarton... ez jó lehet?
Vagy inkább 2 réteg gipszkarton? PárnaFÁra szabad rögziteni, vagy mindenképpen a saját CD profilja kell meg direktfüggesztők? Esetleg azért, mert igy tud mozogni jobban? Lesz szellőztető is a fürdőszobában, de mégiscsak vizes helyiség.
2: csinálsz egy olyan "asztalt" pl OSB-ből, ami legalább 2 méter hosszú és 60 centi széles és az egyik hosszú peremén van végig egy merőleges, kb 10 centi széles deszka is (pl mint a gyúródeszkákon) ez lesz a vezetősín
3: az asztal közepe fölé kifeszíted a vágódrótot pl úgy, hogy a drót vezetősín felőli vége 11 centire legyen az asztaltól, a másik vége 1 centire legyen az asztaltól (ez lesz a lejtősre legyártott lap vastagsága)
Az asztalt legjobb ferdén, kb 45 fokban alátámasztani (a vezetősín alul legyen) ez jelentősen megkönnyíti a munkát.
Odaállsz az asztal elé. A 12 centi vastag táblát odateszed az asztal egyik végére, majd végigtolod az asztalon (a vezetősín mentén). Az asztal túlsó végére érve a ferde forró drót végigvágja a habot és lesz két darab ferdére vágott (11/1 centi vastag) hab-táblád.
A vágási felület annyira lesz sima, amennyire egyenletesen tudod tolni a habot, de nem kell aggódni: a hálózás+vakolat eltakarja a kis hullámokat.
Arra is gondoltam, hogy ha az asztalt két irányban is lejtősen támasztom alá, akkor a hab saját súlya biztosítja az egyenletes előtolást, tehát felül csak ráteszem a táblát az asztalra, ami magától végigcsúszik a lejtőn és alul lepottyan a két tábla. De ezt még ki kellene próbálni.
Tavaly a házikendács kézi habvágómat (meghajlított kpe csővel feszített spéci huzal led tápegységgel) adtam kölcsön egy ismerősömnek, aki fél nap alatt vágott vele össze egyedül 120m2 lapostetőre lejtős szigetelést.
A kőművesem hasonló eszközéről vettem az ötletet: simán egy bútorlap felett átlósan kifeszített forró huzal vágta el a táblákat. A bútorlapon vezető mellett csak tolni kellett a táblákat egymás után. 15 perc volt kettönknek a szerkezetet összecsavarozni.
"A légrésnél aggódtam a rágcsálók és egyéb bogarak miatt"
Ha az egér nem talál ennivalót a közelben (néhány méteren belül), akkor soha nem fog odaköltözni.
"de a PE fólia remélem megoldja ezt a helyzetet"
Hőszigetelés hideg oldalára ESZEDBE NE JUSSON párazáró réteget tenni!!! Mi folyamatosan a hőszigetelés jó kiszellőzésről meg átszellőztetett szellős szellőző résekről beszélünk, te meg az egészet egy pillanat alatt elcsesznéd egy zárt fóliával?
Vagy páraÁTERESZTŐ fóliát tegyél oda, vagy semmitse
Ha a lécvázban megáll egyenesen a gyapot (tehát nem türemkedik ki, hogy elzárja/szűkítse a légrést), akkor nem tennék oda semmiféle fóliát.
A hőszigetelés jósága arányos kel(lene) legyen a hőmérséklet különbséggel fal két oldalán. A padlósíktól lefelé egyre távolodva egyre kisebb a hőmérséklet különbség.
"Ki fogja ezt megcsinálni ha ilyen kéréssel jövök a szakihoz?"
Nem sok szaki van felszerelve habvágó géppel és aki igen, azok közül is nagyon kevesen csináltak vékonyodó hőszigetelést. Tudnának csinálni, de még senki sem kérte tőlük.
"pl. az én esetemben a 70 centivel lejjebb levő talajszintig?"
Ha pl 60 centi magas, felül 11, alul 1 centi vastag hőszigetelést szeretnék (az XPS táblák 60 centi szélesek), akkor 12 centi vastag táblákat vennék, amelyeket átlósan kettéválasztanék hosszában, így fele annyi táblát kell vásárolni (az 1 centivel vastagabb) marhadrága XPS-ből, hiszen minden táblából kettő lesz a vágás után.
Igy raktak csak kozepre nem. Kivancsi vagyok hogy maradt meg a 500 darab akkor 220negyzetmeteren. Ugy hogy a eps, alapozo, halo, centire volt kiszamolva es ugy is lett.
Toporjack és Mekk Elek ezermesternek is köszönöm a tippeket, ötleteket.
Tényleg nem gondoltam arra, hogy az ajtót teljesen felesleges beszigetelni...( talán a leanderek miatt, amiket be kell vinni a garázsba, vagy a vízóra miatt gondoltam rá: de a leandert máshogy is meg tudom oldani, akárcsak a vízórát.... )
Ezzel sokat spórolok,mind pénzben, mind energiában.
A második lécezésem vízszintes lesz, az ellenlécezés pedig természetesen függőleges. A légrésnél aggódtam a rágcsálók és egyéb bogarak miatt, de a PE fólia remélem megoldja ezt a helyzetet.
Tehát ha jól értem, akkor padló szinttől lefelé egyenletesen vékonyodnia kéne pl. az én esetemben a 70 centivel lejjebb levő talajszintig? Ki fogja ezt megcsinálni ha ilyen kéréssel jövök a szakihoz? :)
En 14es szurket raktam fel. Csak olvastam itt a dubel szammitast. Nekem aboltban kiszamoltak szepen 220as muanyag dobelre. maradt vagy 500db. Csak a csatlakozo pontokra raktak dubelt tehat 120x60 centis tablara 6db-ot a szelere.
Elozo kerdesem
Szoval akkor nem gond az alapozo hiany a szeleknel anelkul is jol tapad es nem fog 5 ev mulva leperegni...akkor minek az alapozo a tobbi reszre
Mondanak nekem szilikonost, szilikátost, meg még mit tudom én milyeneket.
Portaszító, algásodást gátló, gördülőszemcsés, olcsó, drága, stb.
Ami nekem kell: legyen időtálló, ha már egyszer megcsinálom nem az olcsóságot nézem, persze feleslegesen sem akarok pénzt kifizetni. Ne fakuljon, ne porosodjon (nálam borzasztó sok a por).
A lábazat felső szélénél még ugyanakkora a külső/belső hőmérséklet különbség, mint egy centivel feljebb, ezért oda ugyanolyan jóságú hőszigetelés kell(lene), mint egy centivel feljebb, a falon van.
Ahol padlófűtés van, ott még nagyobb a külső/belső hőmérséklet különbség (mert a fűtött padló melegebb, mint a lakás felette), tehát ott még jobb hőszigetelés kellene, mint felette a falon van.
Aztán ahogy lefelé távolodunk a meleg belső részektől, úgy válik egyre kevésbé fontossá a hőszigetelés jósága.
Hogy mit SZOKÁS?
Le szokás szarni, hogy a józan ész mit diktál és mindent felülír az esztétika (és a pénztárca):
pl
- akkor is legyen jól látható beugrás az oldalfali és a lábazati hőszigetelés között, ha ettől évente több ezer forinttal növekszik a fűtésszámla, mert ÍGY SZOKÁS
- a lábazati hőszigetelés egészen lent is legyen marhavastag (ahol már egy centi vastagság is elég lenne), mert ÚGY SZOKÁS hogy a lábazati hőszigetelés függőleges.
Tehát az a szokás, hogy a lábazati hőszigetelés vastagságát nem a hőtechnikai optimum határozza meg, hanem az, hogy a mi házunk hasonlítson a szomszédokéhoz.
Ha a garázs (egyik) fala nem vakolat, hanem OSB, az nem hátrány, hanem hatalmas előny. Egy garázsban számtalan szerszámot, polcot, stb lehet egy osb falra felerősíteni könnyedén. Az OSB alatt+felett (padló+mennyezet) maradjon rés, hogy a mögötte lévő légrés (tehát a hőszigetelő gyapot egész felülete) folyamatosan szellőzni tudjon.
Egyébként az OSB-t nem muszáj a falhoz erősíteni, tarthatja azt a padlóhoz és a mennyezethez rögzített vékony fa "oszlopsor" is
Mi a fenének erőlködsz az ajtó hőszigetelésével? A hőszigetelés nem fűti a garázst, tehát abban a garázsban a külvilág hőmérséklete fog uralkodni, márpedig ahol nincs hőmérséklet különbség, oda pénzkidobás a hőszigetelés. Amikor meg majd át lesz alakítva konyhává, akkor úgyis az első feladat lesz a felnyílós garázsajtó kidobása, na AKKOR kell majd hőszigetelni az új ajtót.
-ha a homlokzati 12 centi lesz, akkor a lábazatra mekkorát szokás?
-a lábazat téglával kirakott(ilyen dísztégla vagy nem tom minek nevezik), ezt símára kell húzni az XPS előtt? Vagy így ahpgy van mehet rá?
-van egy kocsibeálló a ház mellett, a ház falához rögzítve a tetőszerkezet, amúgy zártszelvény. Itt hogy lenne célszerű megoldani a hőszigetelést? Amúgy majd garázzsá lesz fejlesztve, de persze a hőburkon kívül :)
-a tetőt mennyire kell kinyújtani, és hogy szokták? Itt csak az egyik homlokzaton kell majd, ami a képen van. Az ereszt nem fogom megnyújtani, az elég sztem.
"Magán a lemezajtón 2cm-es eps volt felragasztva, de csak a harmada :(( és az is csúnyán. Ezt leszedtem. Ide, a javaslatod szerint egy keretet fogok felrögzíteni, majd ebbe inkább URSA TWP1-et tennék, Z alakú rögzítéssel, 20*20as lécezésre PE fóliát tenni és .....és ugye ezt az ajtót még fel is kell nyitni...szóval itt majd eldől, hogy a lécezés és a szigetelés stb... mennyire növeli meg az ajtó súlyát, hogy lehet majd felnyitni az ajtót."
Én oldalra nyíló ajtónál csináltam ezt a megoldást.
Komoly súlya lett az ajtónak. Felfelé nyílónál a lambériázást nem javasolnám.
Inkább akkor egy vékony esetleg famintás furnér lemezt tegyél rá borításnak. Szerintem érdemes lenne EPS-t használni és hozzáragasztani a lemezhez nem dagadó purhabbal.
A fa keretváz közé is tegyél egy lécet amire középen rá tudod fogatni a furnér lemezt.
Akár még a furnért is ragaszthatod az EPS-hez, szintén nem dagadó purhabbal.
Esetleg 2. osztályú PIR táblával nagyobb szigetelési értéket érhetsz el. Abból van 2 cm-s. Merev, 3 cm EPS-nek felel meg, magasabb hőmérsékletig hőálló, mint az EPS.
Sztem nem baj ha mér, mivel a tervtől eltérhet az építés nem? Az a tuti ha mér. Te még szigetelés előtt állsz jól értem?
Amúgy ezektől neten kértem ajánlatot, de nem küldtek.. Csak egy visszaigazoló emailt, amiben az áll hogy ha 48 órán belül nem jelentkeznek akkor hívjam őket.. Nem jelentkeztek :)
Köszönöm a választ, mely megnyugtatott, hogy a jelenlegi munkámat nem kell elbontani, helyette mehet a második réteg. Nos, egyszerűbbnek egyszerűbb lett volna a vakolható kőzetgyapot, de elsősorban a gazdaságosság és az újrafelhasználhatóság volt a szempont - ezt nem írtam bele :( -, mert 95%, hogy a garázs 5 év múlva konyha lesz és a garázsban a szigeteléshez felhasznált anyagok ( lécek, csavarok, huzalok és ugye a szigetelés, szinte 100%-ban felhasználhatóvá válnak a későbbiekben a padlás(szigetelés) és a melléképület építésénél.
Bár egyszerűbb lett volna EPS ragasztással akár 5-10-15 centit feltenni, viszont ezt 95%, hogy kidobhattam volna a kukába,amikor a garázsból konyha lesz. Ráadásul a garázst úgy csinálták meg, hogy az alsó szintre nyílik egy ajtó, valamint a lépcső-feljáróhoz is nyílik egy ajtó. Ezeket az előző tulaj már lezárta, pocsék minőségű falazással és eps szigeteléssel. Itt 2db 90*210-es nyílásról van szó.
Hab a tortán, hogy a garázsajtó felfelé nyílik és nem automatikus és szinte kitölti a nyílás 100%-át, mert a sín, amin a görgő fut, 5 centire van a faltól. Így az első 5cm-es szigetelést viszonylag könnyen megcsináltam a garázsajtó felnyílási ívénél, viszont a második 5 cm-es réteg már nehézségekbe fog ütközni.
Magán a lemezajtón 2cm-es eps volt felragasztva, de csak a harmada :(( és az is csúnyán. Ezt leszedtem. Ide, a javaslatod szerint egy keretet fogok felrögzíteni, majd ebbe inkább URSA TWP1-et tennék, Z alakú rögzítéssel, 20*20as lécezésre PE fóliát tenni és .....és ugye ezt az ajtót még fel is kell nyitni...szóval itt majd eldől, hogy a lécezés és a szigetelés stb... mennyire növeli meg az ajtó súlyát, hogy lehet majd felnyitni az ajtót.
Alu PZ fóliám van, két tekercs is, azt hittem, hogy majd ide felhasználom, de akkor geotextilia lesz, ha jól olvasom. ( gondolom ebből a 100grammos megfelelő lesz)
Mivel helyi vállalkozókkal állnak szerződésben ezért Neked valószínű teljesen más ember fog felmérni és ajánlatot adni, így szerintem egy árajánlat kérést megérne...
Nem értem miért méregetett, mikor a terveken minden mm-re pontosan szerepel, még az anyagszükséglet is ki van számolva a szigeteléshez. Ja és a kivitelezés is méretre pontos.
Azóta volt már különböző ajánlatom, pl: 2400Ft/m2 munkadíjra, aki nem mért semmit, tervet sem kért, mondott egy négyzetméter árat. A végén majd elszámolunk mondta. Na ez se jobb :-)
Ez valami Franchise formában működő cég lehet. Helyi vállakozókkal állnak szerződésben. Én kaptam februárban árajánlatot 10cm EPS-re 2800 Ft/m2 anyag, 3200/m2 munkadíjra.
Egy faszi egy kockás lappal járta végig a házam, meg egy lézeres mérőműszerrel méregetett, mikor mondtam neki, hogy átadom a tervrajzot méretezve. :-)
Az ilyen problémákra és kérdésekre van konkrét szakértő? Sajnos nálunk van két pince is, a ház egyik része fafödémes (vakolat, nád, deszka), a másik betonfödémes (horcsikos) és mivel most lesz nemsoká kialakítva a padlófűtés is és az álmennyezet is nem szeretnék a későbbiekben ebből problémát.
Megvizsgáltam a falszerkezeted páratechnikailag és az az eredmény született, hogy mindenképp kell a fal és a szigetelés közé a PE fólia. A szigetelés és a takarás között hagyjál el egy minimális légrést, az is javít a pára áteresztésen. A fólia mindenképp kell! Ha teszel légrést, akkor szerintem rögzíteni kéne a szigetelést, mondjuk csirkehálóval. A 28*48-as távtartókra teszel ellenlécet és már meg is van a légrés.
Lemez garázsajtót én úgy szigeteltem, hogy a keretre rácsavartam lécet körbe, a közöket szorosan kitöltöttem EPS-el, PE fólia, majd rá lambériáztam. A kerethez rögzített lécekhez rögzítettem a lambériát.
Esztétikus, egyszerü és még plusz szigetelést is ad a lambéria :)
Nálam is ilyen probléma áll fent, hogy a pince feletti résznél nem sok helye maradt a szigetelésnek, ilyenkor a pincét alulról is szigetelni az hülyeség lenne?
Az 50 cm-el megemelt teraszon is körbemegy az xps szigetelés , mert később zártá akarom alakítani . Hogy lehetne beton lépcsőt csinálni , hogy ne sérüljön a hőszigetelés ?
El kellene hagyni az xps-től 1-2 centit esetleg , hogy ha mozdul , nem nyomja meg ?
két cégtől is megkérdeztem, hogy mit tegyek, de nem értik a kérdésemet, pedig kétszer is nekifutottam. Ők( hőszigár-és szigatech ) az előtétfal megemlítése miatt a belső oldalra gondolnak, holott én a garázs falát akarom szigetelni. " A lakótér már régóta kész van. A garázs is, viszont a garázsban egyik fal sincs szigetelve, burkolva, még a lemez-garázsajtó sem. Épp ezért a garázs a nagy hidegben lehűl és teljes, 17nm-nyi felületen hőhidat képez, hiszen a garázs felől egy centinyi szigetelés sincs. Az URSA TWP1 felhasználása szvsz máshogy nem lehetséges, mint úgy, hogy egy keretet, előtétfalat készítek vagy 28*48 vagy 50*50, vagy 50*100-as deszkákból, padlókból. A vakolatlan garázsfalra felrögzítettem a 28*48-as léceket, közéjük tettem a TWP1-et és behálóztam. ....és itt jött a levelem, hogy a vakolatlan falra kellett volna tennem párazáró fóliát ,majd ez után felrögzíteni a PZ fóliát :(
A fal Leier Durisol, a falazóelem 4cm préselt fa, 22cm beton és ismét 4cm préselt fa... (A Leier Durisol rendszer az összes, fa és beton által kínált előnyöket egyesíti. Kiváló hő- és hangszigetelő tulajdonságokkal, és nagyon jó hőtároló képességgel rendelkezik. Minden időjárási körülmény között alkalmazható. Az elemek technológiai összetétele kiváló páraelvezetést biztosít. A nedvesség kiegyenlítése terén hatékony, ami révén a szobában lévő hőmérséklet és páratartalom egyensúlyi állapota egészséges klímát és kellemes érzetet biztosít. )
Ennek tudatában kérdezném, hogy visszabontsam a jelenlegi előtétfalat és tegyek PZ fóliát a falra,majd újra rögzítsem az előtétfalat, vagy hagyjam így? Ha hagyjam így, akkor a jelenlegi előtétfal FA lécei hóhidat képeznek, ezért a jelenlegi/későbbi előtétfalra merőleesen egy másik lécezést kellene tennem azért, hogy csökkentsem a hőhidat??
így 2*50mm-es szigetelésem lenne...
- Az előtétfal közé tett szigetelést Z alakú huzalozással rögzítenem kell-e? - Az üveggyapot szigetelést le kellene fednem, hogy se a rágcsálók ne költözzenek bele ( az egér belemegy, van tapasztalatom) , se pedig a légmozgás ne mozgassa a szigetelést a garázsban ténykedés, ajtónyitás közben és ne szálljon az üveggyapot pora...... Ezt mivel tegyem meg? OSB lappal? van 20nm-nyi laminált padlóm, 3- osztályú, azzal?
+1 kérdés: a lemez garázsajtót mivel szigeteljem le, azt mivel rögzítsem a garázsajtóra?"
Üdv ! De azért olyan mint algásodásról (fal,cserép)azért hallottál már ? A "10 év múlva penészedni fog",a múlva helyett ,ennyi idő ALATTlett zöldes(algás)-matt sárga ,az ócska eredetileg Citrus szín dörzsölt/kapart vakolat !
A pince annyit számít, hogy: ha a padlófűtés alatt nincs elég vastag hőszigetelés (16-20 cm), akkor a pincét is fűtöd jócskán... pláne csak 5-6-8 cm padló hőszigetelés esetén.
Továbbá a beton lábazat, mint igen jő hővezető szerkezet, a padló alatti hőszigetelést megkerülve, szintén levezeti a pincébe hőt.
A helyzet valami ilyesmi... (piros nyilak a meleg áramlás lehetséges útjai)
A konkrét szerkezet ismeretében mindig arra kell törekedni, hogy
a meleg minél hosszabb utat tegyen meg mielőtt kijut a falból/betonból!
A szabadtérbe vagy talajba...
Ahol nincs elég hosszú útja ott a falat, betont a HIDEG oldalán (levegő, talaj) beburkoljuk hőszigetelővel.
A hőszigetelés durván lassítja a meleg kiáramlását, olyan a hatása mintha sok méteres útja lenne a falban/betonban.
Így kényszerítve ki azt, hogy a meleg hosszan a falban, betonban maradjon :-)
Mielőtt kitud lépni a levegőbe, talajba és ezzel veszteséggé válik.
A mostani járdaszintem 45cm el van alacsonyabban mint a benti padlószint. Penészedés alul biztosan nem lesz, mivel padlófűtés van, mondjuk ez azt is jelenti, hogy pont a padlószint környékén kéne legjobban szigetelni. Az hogy alul pince van számít ilyenkor valamit?
Sziasztok, Nekem is járdás kérdésem lenne. Új járda lesz, ami benti padló szint alatt lesz bőven, 60-70cm. Kell valamire figyelni, vagy simán neki lehet tolni az új járdát is a labazatnak, mint ahogy volt is? Hogy lehetne megcsinálni hőszigetelés szempontjából a legjobban? Valamint mit veszítek azzal, ha eps-sel szigetelem körbe a lábazati részt is. A tető majd 1 méterre túl lóg, tehát nem igazán van csapódó víz, a benti padló szint is magasan van, tehát elég lenne csak a járda szintig leengedni a szigetelést, nem kell a földbe leásni.
Így néz ki most :
A vízszigeteléstől lefelé le akarom verni azt a cementes valamit, ami a teglán van, de akkor meg nem lesz szintben a tégla a lábazattal, azt mivel lehetne szintbe hozni majd?
Nekem már 15 éve van fent Baumit SZILIKÁT vödrös az egész házon, eddig minimális fakuláson kívül nem tapasztaltam semmi elváltozást,most (jövő héten érkezik) komplett Baumitos szigetelő rendszer ,de nem SZILIKÁT vakolat kerül rá ,hanem SZILIKON ,mert ezt dicsérték akikkel konzultáltam ez ügyben !:-) Remélhetőleg igazuk lesz,jó tapasztalat van a Baumitos termékek felé a szakmán belül !:-)
az a bosszantó, hogy utánakérdeztünk, többször megkérdeztünk dolgokat (itt is), a mester akadékoskodása miatt XPS-ből 7 félét vettünk meg mintának, itthon nyomogattuk, méregettük, és ezek után Austrothermet vettünk - elment vele két hetünk - és erre azt mondta, hogy bármelyik jó lett volna, amit megvettünk mintának
ha egy szóval is mondta volna, hogy a szilikonos vakolatot kell venni, megvettük volna - de csak annyit mondott, hogy jó lesz a Baumitos vakolat, annak a színe is tartósabb
A Baumit jó márka,de sajnos ott is nagy különbségek vannak a különböző típusú vakoló anyagok között, az árkülönbség nem véletlen !:-((( Szerintem a mester jól mondta !:-)
Üdv ! Nem messze tőlünk citrus színre színezték a házat valamilyen kapart vakolattal kb 10 éve ,ha most ránézek zöldes-matt sárga lett belőle !:-) Bizony óriási különbségek vannak a színező vakolatok között ,nem véletlen a nagy árkülönbség közöttük !:-) Szerintem .
Hobbiból számolgattam lábazati hőhídmegszakításokat és arra az eredményre jutottam, hogy messze a legjobb és legolcsóbb megoldás az Ytong Start. Ha akkor létezett volna amikor én terveztem a házam, akkor XPS-el szigetelt lemezalap helyett azt használom. Majd a következőnél :)
lassan a vége felé közeledik a szigetelés felújítása
már meglevő 8 cm-es szigetelésre raknak újabb 7 cm-es réteget
Baumit rendszert vettünk, acélszeges dübelt, erősebb ragasztót a szokásosnál, Duotop kapart vakolatot
most azon morgunk (főleg férj), hogy a kőművesek szerint a szilikonos vakolatot kellett volna megvenni, mert amit most felkennek, az 10 év múlva penészedni fog
azért morgunk főleg, mert egy szóval nem mondták előre, hogy erre is gondolni kellene szerintük - amit mondtak, arra figyeltünk is, és eddig mástól nem hallottuk ezt a véleményt
(a költségkeretben az a plusz 1-200 ezer már nem számított volna, 280 m2-ről van szó...)
szerintetek valós alapja van a kőművesek véleményének?
Mennyi helyed van fölfele? Ha a járdára csak leraknád vízszintesen a kb 10cm táblát, s arra menne még 6cm beton akkor az a benti padlósíkhoz hogyan viszonyulna?
ha ép csak annyira hőszigetelsz, hogy ne kelljen feltörni a járdát, akkor
1: várható-e a lakás alsó-külső sarkában vizesedés (=penészedés)
2: az olcsóbbik hőszigetelési megoldás miatt évente kb hány forinttal lesz magasabb a fűtésszámla (tehát a drágábbik járdafeltöréses megoldás kb hány év múlva hozná be az extra befektetés összegét, tehát mikortól kezdene megtermelni az első forint tényleges hasznot).
680eft szumma !
