Hozzáteszem, egy olyan tíz napig nem ismertetőket, hanem diplomamunkát fogok gyártani, addig csak olvasgatok itten, ha egyáltalán; aztán majd visszajövök. Ha szabad kilépnem a specializációból :-DD, ekkor készülök egy (sokadik) kedvencemet, a csodás Szent Helénát betálalni.
Vagy ekkora téma csak a topicalapítónak jár? :-))))
A lávadóm akkor képződik, amikor a vulkán magmakamrájából, a mélyből elkezd felnyomulni a láva, nyilván azért, mert a magmakamra meg alulról kap utánpótlást. Viszont a lávadóm építő vulkánok lávája nagyon viszkózus, nehezen áramlik, ezért a folyamat csak lassan megy végbe. A felérkezett láva nem okvetlenül olvadt állapotú, s ha igen, akkor is pillanatok alatt megszilárdul. A folyamat lassú, ezért annyit lehet látni, hogy a kráterben elkezd egy domb szép lassan növekedni. Úgy is hívják, hogy dagadó kúp. Amikor a domb túl meredekké válik, akkor a szélei letöredeznek, és ekkor képződnek a tűzfelhők. Van olyan is, amikor az egész folyamat a föld alatt marad, és a tulajdonképpeni vulkán csak akkor kerül elő, amikor az erózió lekoptatja felőle a talajrétegeket.... Ilyen az északi középhegységben is található, a Cserhátban.
A nap vulkánja a Pektu, (Baitoshuan, Baegdu) A Kínai-Észak Koreai határvidékről. Igazság szerint ez is Noirp asztala lenne, hiszen Kim Ir Szen elvtárs, a koreai nép hős vezére, itt bújkált a gaz imperialisták elöl, majd amikor már nyilvánvalóvá vált, hogy a kínaiak és az oroszok segítenek neki, akkor nagy bátran lelovagolt a hegyről, és felszabadította hazáját a nyugati zsarnok imperialisták megszállása alól. :-))) Ez a vulkán igazi nagyágyú, a Tamborához hasonló méretű kitörést produkált i.sz. 1000 körül, melynek során a hegy tetején egy óriási kaldera alakult ki, benne a Sky tóval. A nagy kitörést kínai és koreai korabeli források is említik, valószínűleg pár évre meghatározó hatása volt az egész földi éghajlatra. A hegy meglehetősen aktív, csak az 1400-as évektől kezdve négy komolyabb kitörését jegyezték fel, az utolsót 1903-ban. Maga a vulkán trachitból és riolitból épül fel főleg, amely már eleve sejteti a robbanásos kitörésekre való hajlamot. Magassága 2744 méter. A Laoheidingzi nevű pajzsvulkánra épült fel a jelenlegi csúcs, ami azt jelzi, hogy régebben bazaltos lávát szolgáltatott, amely mára a beoldott anyagoktól trachit-á változott. A beoldódás, a láva viszkózussá válása sokszor annak a jele, hogy a feláramló magma mennyisége csökken, így több ideig van kitéve a beoldható anyagok hatásának. Ez történik valószínűleg itt is... A vulkán amúgy nem klasszikus elhelyezkedésű, nincs köze a relatíve közeli Japánon végighúzódó Tűzgyűrűhöz. Van egy rejtett kéreglemezvonal Belső Ázsiában, amely mentén néhány vulkán helyezkedik el Mongóliában, az orosz távolkeleten és kínában. Ez e vonal Koreánál kezdődik, elér egészen a Bajkál tóig, amely a legszembeötlőbb megnyilvánulása, majd Mongólián keresztül a Himalájáig nyúlik. lemezszegély bizonyos része tágul (Bajkál tó) bizonyos része pedig oldalirányú elmozdulásokat végez, ezek az elmozdulások okozzák a rettenetes kínai földrengéseket. A földrengéstérképeken a vonal egyébként nagyon tisztán és világosan kirajzolódik, holott a felszínen nagyrészt jól megfigyelhető jelei. Visszatérve a Pektuhoz, a vulkán elsősorban exploziv jellegű kitöréseket produkál, tűzfelhőkkel, laharokkal, piroklasztit folyásokkal, lávaömlés csak elvétve fordul elő. A nagy kitörés során a törmelék 1200km-el távolabbra, észak Japánba is eljutott. Egy kép a magasból: Kettő kép a kráterről:
Igen, a lávadóm egy szélsőséges esete. Akkor képződik, amikor a magmakiáramlás nagyon lassú, de folyamatos. Ilyenkor a vulkáni törmelék elég szilárddá tömörödik össze ahhoz, hogy a felszínre érve egy "tűt" alkosson. Ami egyébként rendszerint nem hosszú életű. A Karib tengeri Mount Pelée nagy 1902-es kitörése után is képződött ilyen "emlékmű az áldozatok tiszteletére", ami aztán néhány év alatt összeomlott...
csak kiegészítésképpen: a történelmi örményország jóval nagyobb a mainál, csak nagy része az ottomán birodalomhoz tartozott, és ezekről a területekről a törökök kiírtották őket. a mai törökország keleti harmada ide tartozik. az Ararát is így lehet örmény szent hegy annak ellenére, hogy az örmények számára manapság nem elérhető :(
A nap vulkánja az Elbrusz, Európa legmagasabb hegye és legmagasabb vulkánja. Egyben a Kaukázus legmagasabb csúcsa is. A Kaukázus főgerincétől kissé északra helyezkedik el, ezért Európához lehet nyugodtan sorolni. A vulkán 5633 méter magas, utolsó kitörése i.sz. 50-ben következett be. Namost a Török-Iráni vulkanizmust jórészt az Arab lemez elfordulása-elmozdulása okozza, amely felgyűrte az Ázsiai lemezt. Kicsit hasonló dolog történik itt, mint ahogy az indiai szubkontinens felgyűrte a Himaláját. Abban nem vagyok biztos, hogy a Kaukázust is ez a folyamat gyűrte fel, mivel az túl távol esik ettől a zónától. Ezt nem tudom biztosan, talán majd valaki megerősít, de elég valószínűnek tartom, hogy létezik egy külön kisázsiai lemez, amely nem csak felgyűrődött, hanem el is mozdult az arab lemez ütközésétől, és ez így áttátelesen gyűrhette fel a Kaukázust. Azt ugyanis mindenképpen szeretném kijelenteni, hogy a korábban tárgyalt Ararát és a többi török, iráni vulkán nem a Kaukázusban van, nem oda tartozik, maximum az örmény nép az, ami összeköti őket. A történlemi örményország éppen e két terület között terült el. Visszatérve az Elbruszra, a vulkánmonstrum egy, a felgyűrődés során keletkezett törésen keresztül feláramló magmának köszönheti létét. Tipikus rétegvulkán, lávája néha andezites, néha bazaltos. Emellett piroklasztitokat is bőségesen kibocsátott pályafutása során. Kalderaformáló kitörése még nem volt, ez azt jelzi, hogy a magmája relatíve híg. A Kaukázus keleti részén található még két vulkán, amelyek nem olyan nagyok, mint az Elbrus, és ezek is aktívak voltak a történelmi időkben. Az Elbrus utolsó kitörését, a lávák vizsgálatával, hélium izotópos módszerrel határozták meg. Íme pár fotó erről a szépségről:
A nap vulkánja a Mount Schank Dél Ausztráliából. Erről a kontinensről még nem volt vulkán. Ami nem is csoda, mivel Ausztrália meglehetősen szegény vulkánokban. Ez régen nem így volt, a kontinensen hatalmas bazaltal fedett területek vannak, amelyek az elmúlt 100 millió évben keletkeztek. Vulkánkitörés a kontinesen utoljára i.e. 2000 környékén volt a Mount Gambier-nál. Eredetileg ezt a vulkánt szerettem volna bemutatni, de eccerűen nincs róla normális kép, csak az egyik krátertaváról, ami népszerű üdülőhely, a Blue Lake. A Mount Schank ennek a vulkánnak a szomszédja. A Schank i.e. 5000-ben tört ki utoljára, piroklasztikus felhőket és lávaömlést produkálva. Mivel ekkor Ausztrália már lakott volt, ennek emberek is tanúi lehettek. A vulkán robbanékony típus, lávája riolitos, andezites, erős tufásodási hajlammal. Két száraz kráter található a hegyen. Ebben a vulkáni övezetben gyakran tapasztalnak rengéseket ma is. Ezek forrás, éppúgy, mint a vulkánoké egy mélyben meghúzódó hotspot, mely régebben sokkal aktívabb volt, és nagy bazaltlávaárakat produkált, manapság pedig lassan elúszik felette a kontinens, és a hotspot, amint vékonyabb óceáni kéreg kerül fölé, valószínűleg újra jelentős vulkánokat épít. A szárazföldi hotspot vulkanizmusra a bazaltlávaárak csak a működés kezdetén jellemzőek, amikor a hotspot elég erős ahhoz, hogy a bazaltot olyan mennyiségben juttassa felszínre, hogy az ne olvasszon be magába más anyagokat. Amikor a feláramlás lelassul, akkor elég idő van a beolvasztáshoz, és a bazalt átalakul andezitté, riolitta, stb. Ez történt itt is, és pld. a Yellowstone-nál is. A hotspot ma már gyengébb, ezért andezitvulkánokat épít. Mindez megváltozik, ha újra óceáni kérgen kell átjutnia, ami vékony.
A hegy a mai örmény-török határvidéken fekszik, 39' 70'' É; 44' 28" K. Két csúcsot, tkp. vulkáni kúpot találunk rajta, a Kis/Kicsi- ( Sís-, Kücsük-) és a Nagy- (Masís-, Büjük-) Ararátot. Magasságaik 3896 és 5137 m. A két kúp között, 2687 m magasan fennsík köti össze (Serdarbulak-fs. Magyarul kb. a "tisztviselő kútja"; jusson eszünkbe, hogy azon a vidéken mekkora kincs a víz!).
Az Ararát rétegvulkán. Hamu, és dácit, riolit adja anyagának nagyrészét.
Aktivitásáról bizony ellentmondó adatok keringenek; egy kitörést azonosítani tudtak a Kr. e. 3. évezredben, és vannak említések Kr. u. 1450, 1783 évekből is, de ezeket nem mindenki sorolja be kitörésnek.
Legutóbbi kitörése 1840. júl. 2.-3. volt (vlacko: ott a pont!!!!!). Ezt viszont csak 2002-ben azonosította/pontosította egy török történész és csapata; még ma is van más forrás (pl. a wikipedia) ami evvel kapcsolatban csak földrengésről beszél (és az Ararátot kialudt vulkánnak tekinti). Tagadhatatlan, hogy rengés is volt, sárfolyással, földcsuszamlással; ám az 1840-i események közt robbanás és lávafolyás is szerepel.
Aktivitásának okául az Arábiai-lemeznek az Eurázsiai-lemez alá bukását jelölik meg, de van olyan kutató is, aki szerint a két lemez egy síkban, ellentétes irányban mozogva "akaszt be" egymásnak, innét a tevékenység és a rengések.
Mert ugye Örményország, és mellette Töröko. keleti része bizony igencsak rengéses terület. (1988. decemberben, biztos emlékeztek emlékeztek rá Ti is, Örményország nyugati felében először 6,9, azután 5,8 erősségű rengés volt). Az Ararátén felül az egész ország földtani leírását summázza Gábori Miklós, imigyen:
Kihalt, félig működő vulkánok világa. Bazalthegyek, andezitmezők, törmelékkúpok, kietlen-szépséges platók. Vulkáni kőzetek világa: szürke, rózsaszín és vöröses tufák,
fényesfekete, néha pirosas obszidiánfolyások, halott lávamezők--kőországban járunk.
Az Ararátról mindenkinek Noé és az ő bárkája jut eszébe. Hát ja; akad is még minden évben egypár elszánt, aki a bárkát keresi. No és "meg is találja" Ám minden eredményről kiderült, hogy vaskos csalás húzódik mögötte; 2004-ben hírt adtak róla, hogy egy, "a bárkából származó" fadarab tabaszkószószban pácolt és mikrosütőben főzicskélt vasúti talpfa vala.
Mivel nem akarok áltudomány-ellenes stb. kirohanást tartani, inkább abba mennék bele kicsit, mit jelent az Ararát a környéken lakó népeknek. Leginkább az örmények számára "szent", szent olyan értelemben, hogy nagyjelentőségű, sokjelentésű nemzeti jelkép; hogy a sokféle hányattatás (legfőképpen a török!) nyomán szétszórt örménység mennyire visszavágyik "az Ararát lábaihoz".
Komoly dolog ez: a magyarországi örmények legfőbb folyóirata is az Ararát címet viseli. És említhetném még a Veszprémi Ararát-emlékművet is, amit a város örmény kolóniájának leszármazottai emeltettek a 70-es évek környékén (most is ott van a belvárosban, naponta elmegyek mellette; nem szép szegény, de nem is ez a fontos).
Nem is teológiában lefektetett szentség ez, sokkal inkább érzelmi természetű...azt hiszem.
Nnakérem. Mivel sikerült itt-ott ellentmondó adatokat összehordanom, gondoltam, úgy tisztességes, ha adok egy kis sirodalomjegyzéket, ahol mindenki mazsizhat.
