Minden tőkéhez furtam egy kb 40-50 cm mély lyukat. Kézi ültetőfúróval a tőkéktől kb. 15-25 cm-re és 10 dkg 10:28 as foszfor-kálium műtrágyát tettem bele. kb 120 tőkét 1 óra alatt ki lehet ki fúrni, de függ a talajtol is én pl 1/3 át kövesben 2/3-át kötött fekete talajba fúrtam.
Azt hogy mennyit kell beletenni az egy korábban már bemutatott táblázatból vettem. Az megmutatja, hogy 1 év alatt mennyit vesznek ki egyes szőlőfajták a talajból.
Ehez a táblázathoz csak annyit tennék hozzá, hogy emberi ürülékkel már nagyon régóta nem lehet olyan növényt trágyázni, amelynek termése közvetlenül emberi fogyasztásra kerül, azt hiszem minimum két év a várakozási idő, vetőmagtermesztés meg ilyesmi esetén volt használható. A legfőbb veszélyforrás a különböző fertőzések (szalmonella, coli, stb.) ezért is tiltották be a használatát emberi fogyasztásra kerülő élelmiszernövények esetén.
Valószínűleg emberi ürülék* már egyáltalán nem szerezhatő be sehonnan (pottyantós WC már nemigen van) csak szennyvíz, abban pedig minden feneség van, foszfát-tartalmú mosóportól a vízkőoldóig. Szennyvíz egyáltalán nem használható fel trágyázásra.
---
* Külön érdekelne, hogy miért különbözteti meg a híg emberi ürüléket a szilárd emberi ürüléket és az árnyékszéki ürüléket a táblázat. :) Ki a fene szeparálta ezt valaha is???
Én nem vagyok műtrágyapárti, alapból minden irritál, ami mű. Az elmúlt 4 évben most először kb. 3 hete trágyáztam a szőlőt. Örültem, hogy tudtam szerezni pulykaszart, 4 vontatóval ment a sorok közé a kb. 450 tőkének, oszt jól van.
Ha még arra is tudnék figyelni, hogy melyikből mennyi legyen, meg hány centi mélyen, meg ekkor kálium, meg akkor foszfor, vszeg 2-szer születtem volna.
Én ezt a mennyiségi visszaütést nem tapasztalom. Igaz, hogy 12 fürt szőlőt hagyok egy tőkén, noha hozna vag harmincat, a többit még fürtzáródáskor leszedem. A fürtök akkorák, amekkorák csak lehetnek, életerősek, a szőlő levele méregzöld, a termés rendesen megkötődik (ha nincs sok eső virágzáskor), a vesszők vastagságát meg a tenyeremben lévő izomláz igazolja a tavaszi metszés után.
Ha trágyáznék, szervestrágyát tennék el (elsősorban a talajszerkezet javító hatás miatt), de voltam egy Szepsy borbemutatón, ahol azt állította, hogy ő nem használ semmiféle trágyát.
Egyébként pedig azt gondolom, hogy olyan adottságú szőlőnél, mint az enyém, ahol egy erdő van a hegy tetején, a talajvízzel bőségesen elegendő tápanyag szivárog le a szőlőhöz.
A tehenészeti példa jó, de szerintem visszaüt rátok: a húsmarha, ami csak legel (Szent Györgytől Szent Mihályig), az is ad tejet, nemcsak a zárt tartásban takarmányozott tejhasznú fajta. Igaz kevesebbet, de jó minőségűt. A tejhasznú marha négyszer annyit ad, de lényegesen alacsonyabb zsírtartalmút. A tejhasznú fajtákon belül is példálózhatunk: a hegyi tarkákkal (4,0% zsírtartalom - 30 liter) és a holsten frízekkel (3% zsírtartalom - 40 liter).
Én is ültetőfúróval tettem el a műtrágyát kb 40-50 cm mélyre. Szerintem ez egy jó megoldás ha kis darab szőlőről van szó(mint az én esetemben 1200 tőke)(kb 1 óra/120 tőke).
A másik, hogy szerintem kis darab szőlőben nem tudja az ember kigazdálkobni a talaj vizsgálatot vagy a levéltápanyagtartalmom vizsgálatát.
Így maradnak a táblázatok mely segítségével ha nem is évente, de 2-3 évente pótolja a tápanyag hiányt.
Azt gondolom, hogy ebben is mint sok más dologban meg kell találni az arany középutat.
Aki teheti használjon szervestrágyát. Aki meg nem, mert hát a ganaj is fogyóban (nem csak szerény nemzetünk -szerző) nem áll korlátlanul rendelkezésre , az pótoljon valamivel akár mütrágyával is.
Régebben volt szemlélet szerint a növényben van x-y hatóanyag, a terméssel eltávolítottuk, akkor nyomjuk vissza egy az egybe. Mára már ez egy kicsit megváltozott. Figyelik a talaj tápanyagszolgáltató képességét, plusz a levél tápanyagtartalmát. Így talán nem tévedhetünk akkorát.
Egy biztos, hogy azt a tehenet melyet fejünk azért etetni is kell. Ha semmmit nem pótolunk vissza visszaüt a termés mennyiségében, minőségben. Az is igaz, hogy a mélybe juttatás nehézkes feladat, de vannak rá technikák(az is igaz, nem házikerti alkalmazásban) hogy lejuttassuk. Leleményes a magyar, ezt is megoldja. Én pl házikerti alkalmazásban ültetőfúrót használok.
Háááát nem tudom. Termésmennyiség ide vagy oda, én nem adok műtrágyát a szőlőnek, semmiképpen.
Egyébként egy beállt ültetvénynek egyszerűen túl mélyen kellene lennie a gyökerének ahoz, hogy a max 30 cm-re beszántott műtrágyát (leszivárgással együtt) hasznosítani tudja. Ezzel szerintem csak felhúzzátok a szőlő gyökérzetét, és leginkább a sorok közti gyomoknak teremtetek nagyszerű életteret. Arról nem beszélve, hogy a talaj pH-ját simán tönre tudja tenni a műtrágya, tehát meszezni is kell mellette. Nem tudom, ez nekem nagyon ellenszenves módszer, én maximálisan elutasítom.
Szervestrágyázni sem fogok, a "sanyargatási elv" miatt. Most lesz a negyedik éve, hogy én művelem a szőlőmet, és már előtte két évben sem kapott már trágyát, de egyelőre nem látom, hogy kizsarolta volna a talajt. A kelő gazt, a levágott zöld részeket meg a törkölyt visszaszántatom, azt jól van. Ha nagyon halódna, elgondolkoznék a szervestrágyán, de ennek semmi jele.
Egyvalamit sajnálok, a metszéskor levágott vesszőt, amit nem tudok abrichtolni, azt visszahordanám. Lazítaná a talajt is, meg K forrás is lenne. Igaz, az áttelelő gombaspórák miatt miatt necces lehet az is.
Én ezen táblázat alapjám szoktam kiszámolni az éves műtrágya utánpótlás mennyiséget.Habár sem a furmint és sem a hárslevelű nincs benne,de én az átlag alapján szoktam számolni. Kozma Pál: A szőlő és termesztése című könyvből beszkenneltem.(Lehet hogy többen ismeritek is)
Vannak a könyvben egyéb táblázatok is trágyázáshoz/műtrágyázáshoz, ha kéritek beszkennelem azokat is.
Én ma fejeztem be a műtrágya elrakását, már ősszel el akartam rakni, de nagyon kemény volt a talaj így vártam tavaszig.(Csak kálium és foszfor tartalmút tőkénként kb 10 dkg-ot)
Meg vagyok vele elégedve, csak nem ajánlják minden évben használni a Bactosolt, valami baktériumokat emlegetnek, állítólag nagyon elszaporodnak és ez nem jó a szőlőnek. Nem néztem utána, szervestrágya-párti vagyok.
Ha van szervestrágyád akkor használd azt. Kétévente adagolod akkor igencsak rendben lesz a szőlő. mellé külön műtrágyát akkor nem raknék. annyi pótolja azt a hiányt ammit a tőke terméssel veszít.
Én ennek a dupláját adagoltam tőkénként 3x15-ös műganyéból tavassszal. Szerintem még többet is elbír. Egyszer azt számoltam, hogy kb 50 kg/1000m2 nitrogén kellene a területre, tehát hatóanyagban úgy fele harmada. Ezt viszont virágzást követően kellene kiadni mert elrúghatja a termést.
