a tápanyag kérdésére találták ki azt a variációt, hogy minden második sor "fekete" hát így!
az összehasonlításban biztos kimutatják labor oldalról, hogy a fű+ szőlő együtt több mint a szőlő vagy szőlő + talaj csapadék elhasználása. De mégegyszer hangsúlyozom gyakorlati szempontból és itt a gyakorlatot tessék érteni sztem nincs szignifikáns különbség. Azaz hoz olyan mennyiségben és minőségben vele mint nélküle. Ez a véleményem! Sőt hallottam olyat is, hogy speckó füveket kell telepíteni, hogy még a szőlőnek is jó legyen, de sajna nem találtam írásban.
Aki csinált már egy eróziót követő talajvisszahordást annak sztem nem kell akadémiai értekezés hogy fűvel vagy nélküle.
Hát csapadék szempontjából az idei év nem volt egy nagy sikertörténet... piszok nagy szátazság volt a Somlón is, aztán meg néhány nap alatt llesett annyi eső, hogy az már monszun volt.
A tápanyag utánpótlást hogy csinálod? Az erózió kérdésben egyetértek, de a víz visszatartással kicsit szkeptikus vagyok, szvsz a nagyobb lombfelület többet párologtat. Én nem hiszem hogy valaha is füvesíteni fogok(bár ki tudja?), egyelőre úgy gondolom, hogy gondos talajmunkával több nedvességet lehet visszatartani, ami az alföldi talaj- és csapadékviszonyokat figyelembe véve létkérdés. Mondjuk szívesen látnék egy összehasonlító tanulmányt, ha készült egyáltalán.
A füvesítés kérdéséről lenne észrevételem. Nekem pl be van füvesítve. A hirtelen felindulásomat az váltotta ki, hogy egy nyárvégi zuhé után a felső szomszédtól lejővő víz térdig érő mély barázdát mosott végig a területemen. Ez volt az utolsó csepp a pohárban. Előtte próbálkoztam árokkal, (keresztben művelem a területet) stb de semmi nem segített. Ez viszont igen. Még nem volt olyan vihar a mi megmozdította volna a talajt. A párolgásban van valami, de hadd mondjam el szerintem nem jobban fogy a víz mint fű nélkül. Nem is beszélve a fű gyökérzetének elhelyezkedése és a szőlő györekének helyzete közötti különbségről. A gyakorlatban az a módszer terjedt el amikor váltogatva minden második sort füvesítették be az egyes műveletek miatt. Én eddigi 3-4 éves tapasztalatomra alapozva azt mondhatom, hogy a gyakorlati életben nincs termésre gyakorolt hatása a fűnek. Még azt is meg merem kockáztatni, hogy több érvet tudok felsorakoztatni mellette mint ellene. De ha 0:0 az állás akkor is (utólagos ésszel és tapasztalattal) a füvesítést választanám.
Füvesíteni csak ott érdemes, ahol van elég csapadék. Somlón az erózió miatt is ajánlatos, de nálunk ahol az éves csapadékmennyiség épphogy eléri a szőlő vízigényét, egyenesen a szőlő elleni merénylet lenne a füvesítés. Hatékonyabb a csapadék utáni azonnali tácsázás, ami eltömíti a kapillárisokat. Ennek ellenére láttam itt is füvesítést, igaz nem most, hanem még az átkosban, a Hosszúhegyi ÁG. területein(ott se vált be)
Igazad lehet abban, hogy a fű az vesz fel vizet, de szerintem védi is a talajt a kiszáradástól... ahol fő van ott hűvösebb a talajközeli levegő és a szél is kevésbé szárítja a talajt. De ebben a kérdésben még vizsgálódunk és igyekszünk tanulni... szóval hirtelen felindulásból, ész nélkül nem szórjuk be fűmaggal az ültetvényt :) de lehet, hogy egyszer erre is sor kerül.
"bizonyos mérték fölé koncentrálni a bort nem áll jól minden fajtának és termőterületnek."
valószínűleg igazad van... nekem a szemléletemet az korlátozza le, hogy mi a Somlón vagyunk és ott sok-sok éven keresztül az volt a probléma, hogy híg és maróan savas bort csináltak sokan éretlen szőlőből... igazándiból kevesen vették a fáradságot ahhoz, hogy megnézzék milyen boort is ad a hegy ha a maximális koncentrációt keressük. Takács Lajos szemlélete és eredményei azt igazolják, hogy nem vagyunk egyedül az ilyen ambíciókkal.
Szóval eglszen egyszerűen kiváncsi vagyok, hogy milyen tud lenni egy nagyon koncentrált somlói bor. Ez pedig erős hozamkorlátozással, érett és jó minőségű szőlőből, áztatással, alacsony lékinyeréssel lehet szerintem elérni.
Szerintem pedig teljesen felesleges konkrétan számszerűsíteni a tőketerhelést. Mármint olyan értelemben, hogy 0,5-1,5 kg/tőke az ideális. Ugyanis ez sok mindenen múlik, pl. a tőke korától, kondíciójától, a talajtól, a hőmérsékleti és csapadékviszonyoktól. A tőketerhelés ezek alapján akár évente változó lehet Ugyanezt gondolom arról, hogy mennyi tőke legyen hektáronként. Mindenképpen a környezeti adottságokat kell figyelembe venni, és azt, hogy milyen bort akarunk készíteni.
Szerintem függ. Aszályos évben a szőlő elől veheti el a vizet a talajtakaró növényzet. (Esik 20 mm és abból szinte semmi nem jut a szőlőnek, mert a szomjas fű szinte az egészet felveszi.)
Ugyanakkor emeli a gombafertőzések kockázatát is - ennek is egyenes hatása van a termésmennyiségre.
Nem tudom, nekem az a véleményem, hogy bizonyos mérték fölé koncentrálni a bort nem áll jól minden fajtának és termőterületnek. pl. a Juhász-féle Pinot Noir valóban hihetetlenül tömény, de szerintem egyszerűen nem áll jól a pinotnak ez a töménység.
Ugyanígy vagyok a rizlinggel is: szerintem a fél kilós tőketerhelés 3 m2 tenyészterületen túlzás. A 1,5 kilós álaggal inkáb egyetértek (a magam részéről). Szerintem a mátrai dűlőkön sem a extraktra kéne utazni, hanem jó italú bort készíteni - az első Úrráteszid ilyen volt - de én a helyedben letompítanám a savakat.
Bükkalja-Mezőkövesd 30 éve volt ilyen fagy, a csúnya jégverés elkerüli ezt a környéket, 4-5 évente látszik a nyoma, a szárazság viszont egyre gyakoribb, de az idei forróság, és a hóhiány azt eredményezte, hogy július elején-közepén megfőtt a szőlő. Ha nem lett volna fagy, és terhelés lett volna a tőkéken, akkor lehet, hogy tönkre mentek volna. A szőlőm domboldalon van ,erősen lejtős terület, az erózió ellen keresztbe húzott árkokkal védekezem, így a gépi kapálás eléggé problémás. Ezért gondoltam arra, hogy az árkok is megmaradnának, és talán a fű is kötné a talajt, ráadásul a kövérke csak június végén éled, addig lehetne kapálni.
Sajnos, nekem a fürtválogatás megtörtént május elején, mikor az arasznyi hajtások mind lefagytak. A következő volt a június végi jég, ami után nem maradt ép fürt. A többit a hatalmas meleg és aszály elintézte, a maradékon a seregélyek osztoztak. A szárazság ellenére rengeteget kellett kapálni, ezért fordult meg a fejemben, mi lenne, ha füvesíteném. Nálam nagyon elszaporodott a kövérke, július elején képes egy hét alatt bokáig érni a semmiből, de ha kigyomlálom, vagy kapálom, érdekes módon nyírkos, sáros alatta a talaj. Nem tudom mennyi tápanyagot fogyaszt, illetve mennyire hatalmasodna el ha meghagynám.
A termésmennyiség az nem függ az aljzattól.. az attól függ, hogy hogyan van metszve és hogyan van fürtválogatva. A fürtválogatás idén a rothadósra hajló időszakban nagyon fontos volt. Idén az volt a megfigyelés, hogy a szőlő egészségesebb, érettebb és szebb volt azokban a sorokban ahol füves volt a sorok köze. Ezt viszont nyírni kellett ami plusz munkaköltséget jelentett.
A zöldmunkának nagyon sok szempontból van jelentősége abban az idpszakban amikor már inkább a lombozattal van munka. Időjárásfüggő és szándékfüggő hogy mennyire érdemes lelevelezni a lombot.
Arra, hogy mi a különbség a köves és a füves terület között munkamennyiségben, és termésmennyiségben, minőségben? A zöldmunkának mikor van jelentősége számodra, arasznyi hajtás állapotban, vagy méteres lombnál?
Apám is mondta hogy tegyünk rá co2-öt, de nálunk vidéken már nem árulnak az ABCk-ben co2 patront, amit régen a szódához használtunk. Így majd legközelebb ha a fővárosban járok veszek a Liss márkaboltban. Addig meg megpróbálom a tablettát. És elmondhatom a haveroknak hogy TABLETTÁS BORT ISZNAK. :):):)
"Nomeg azon is sok múlott idén, hogy köves volt a sorköz avagy füves. A züldmunka jelentőségét már említeni sem kell, az is meg tudja dobni a dolgot, ha jókor és jól csinálják." Légy szíves nekem megemlíteni, a kövest, és a füvest is. Kösz
Széndioxidot én is használtam, mikor sok vörösborom volt, csak az ellenőrzést tartó fináncnak gyökerezett földbe a lába a tartály előtt, hogy ez "most forr"? :DDD
"ennek ellenére csak 17-18,5 mustfok közti eredményeink lettek"
nagyon sokmindentől függ a mustfok...de ezt nyilván te is tudod.
Nálunk a két juhfark terület között akár 2 musfok különbség szokott például lenni...az egyik egy 50-100 méterrel feljebb van és kövesebb, merdekebb a talaj. Meg mivel jóval fitalabb is a "lenti" juhfarknál valszeg más klón is. Na ezekből kombináljuk ki, hogy melyik miatt van a 2 fok különbség :) Nomeg azon is sok múlott idén, hogy köves volt a sorköz avagy füves. A züldmunka jelentőségét már említeni sem kell, az is meg tudja dobni a dolgot, ha jókor és jól csinálják.
A mi tapasztalatunk szerint a hozamkorlátozás csak egy szintig (időjárás, fajta és területfüggő, hogy ez a szint hol van) növeli a beltartalmi értéket érzékelhető mértékben. Ami tudható az az, hogy minél alacsonyabba terhelés annál kevésbé vagy kiszolgáltatva az időjárás megannyi szeszélyének :)
Amúgy én is az úgy 1kg-os tőketerhelésre esküszöm és az 1.5kg-ottartom felső határnak.
Ő a tőkénkénti 0,5 kg termést tartja a minőségi bortermelés alapkövetelményének
Bocs de ezt mindenképpen árnyaltabban gondolom: Másfél-két kilót gondolom a felső terhelésbeli határnak, ahol egy gazdag beltartalom, jó érettség kialakulhat, ennél nagyobb terhelésnél szerintem mindenképp hígul a tartalom. De egy nagyon koncentált, tökéletest leginkább közelítő bort maximum 1 kilós terheléssel lehet szerintem készíteni, termőhely és fajafüggő, valamint évjáratfüggő, hogy meddig van értelme lemenni a terheléssel. Bzoltánnal értek ebben egyet, ahogy megyünk lejjebb a terheléssel, egyre kisebb minőségbeli javulásért egyre nagyobb árat fizetünk, az egy kiló és a fél kiló közt lehet hogy már csak 5% a minőségi különbség, mindenki maga dönti el mi az "észszerű".
szóval a minőségi bortermelés ALAPkövetelményének sokkal inkáb a kb 2 kilós tőkénkénti terhelést tartom, efölött bármilyen nagy térállásnál sem lesz kellően sűrű a beltartalom.
Leginkább mindenkinek a saját tapasztalata a döntő. Eddig is 1 kilós tőketerheléssel dolgoztunk az olaszban, de ennek ellenére csak 17-18,5 mustfok közti eredményeink lettek, október végi szüretekkel. Ideén október elején 20 MM lett az eredmény. Biztosan jobb volt az évjárat, de meg vagyok róla győződve, hogy nem ENNYIVEL: A korábbi válogatást és a megfelezett mennyiséget ( kb fél kiló) gondolom oknak.
Savak meglepően alacsonyak, a három kékfrankosban mérettem, mustokban:
Peres: 6,2 (22MM)
Virág-domb: 4,9 (21MM)
Úrráteszi: 5,5 (20 MM)
(tavalyi kékfrankosunkban frissen forrás után 8,8 volt a sav)
Bár azt mondták a laborban, hogy ezek nagyon valószínűleg nőni fognak erjedés alatt, meg olyan véleményt is hallottam, hogy idén a kálium-háztartás valamilyen folyományaként a savak egy része must korban rejtve marad, nem mérhető, de erjedés után azzá válik. Szóval pár hét múlva bomlik ki az igazság minden részlete:)
Olasz egy kalszzikus téeszes ültetvény, 3x1-es, egy hektárról kb 18 mázsa jött volna le. Ez valóban nagyon kevéss, ebből csak "presztízsbor" lesz, ha jól sikerül. Az biztos hogy anaygilag ez így nem tudja megérni, a Mátrából még irreális lenne 5 ezer forint körüli száraz fehér-ár, meg nem is szeretném hogy olyan drága legyen. Megélni jó esetben a kékfrankosokból fogunk, nem ebből az egy hordócska olaszból.
Hát igen, valóban nagyon hűvös az Úrráteszi, ráadásul idén nagyon korán is válogattam, június véhgén. Biztosan inkább szürkebarát, pinot noir lett volna abban a dűlőban a telitalálat, de nem mi telepítettünk...
úgy tapasztaltam, hogy a kis biilingek valamint a nagyobb fürtök alsó rászei még a viszonylag kis fürtű olaszrizling esetén sem tudnak úgy beérni, mint a fürtök többi része. De a kékfrankost pl muszáj kettévágjam, ha jó minőséget akarok, akkora fürtöket képes nevelni.
Nálunk sokkal kevesebb volt szeptemberben a csapadék, szerencsénk volt. Volt ugyan rothadás, a szokásos kb 5-10 %, ezek a fürtök a földön végezték.
Utolsó permetezés augusztus közepén volt, sajnos nem tudom mivel, a permetezés bérbe ki van adva a helyi téeszutódcégnek és a szereket illetően nem nagyon közlékenyek. 2 év múlva remélem magam tudom majd permetezni is.
