Igazad van, de vegyük még hozzá a problémához, hogy ilyen esetben az egészen helyes rövidítési alak NNyI lenne! Tudniillik nem a kezdőBETŰ, hanem a kezdőKARAKTER írandó naggyal. Sőt, elvileg az sem, mert ha teljesen szorosan vesszük a magyar szabályokat, akkor Nemzeti nyomozó irodát kellene írni. Ez is egy olyan szabály, amit sokan bírálnak, valószínűleg joggal, mert értelemzavaró.
Budapesten, a III. kerületben fogta el a Nemzeti Nyomozó Iroda azt az 59 éves magyar-újzélandi állampolgárságú férfit, akit azzal gyanúsítanak, hogy 2001 és 2003 között körülbelül 250 millió angol fonttal károsította meg a londoni Angol Kincstárat - írja a police.hu [1].
A férfi ellen nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki, az NNI munkáját a spanyol hatóságok információi segítették. A férfi jelenleg őrizetben van, kiadatásáról a Fővárosi Bíróság dönt majd. Az NNI-nél nem kívántak többet elárulni az ügyről.
Érdekes kérdés, hogy a magyar FBI közhasznú rövidítése valóban NNI-e. Ha igen, akkor nyilván könnyebben kezelhető és ejthető nemzetközileg, viszont helytelen, mert az Ny az ábécé külön betűje, és semmiképp sem csereszabatos az N-nel.
No ez az... Egy orosz himnuszban helye van annak, hogy velikaja Rusz, de az a szovjet himnusz volt. Mit akartak azzal mondani, hogy "a nagy Oroszország kovácsolta frigy?" :)) Voltaképpen nem mást, mint hogy a Szovjetunió az Oroszország, csak hozzácsatoltunk némi peremvidéket a Balti-tengertől a Kaukázusig...
A Wikipedia szerint két Bezsin Lug van Oroszországban. Az egyik, amelyik egyértelműen falunak tűnik, a Kolima partján van, Magadan "közelében (légvonalban lehet vag 300 km.) Hegyek között, valószínűleg csak a folyón lehet megközelíteni. Úgy gondolom, a nevét az elbeszélés nyomán kaphatta, esetleg némi irónia sem hiányzott a névadásban.
A másik maga a turgenyevi hely, mintegy 3 km-re van Turgenyevotól, a Rozka folyó partján. Lakott helynek mondják, de ez valami tanyát jelenthet maximum. Teljesen off-topik, de van róla kép is:
> de ezzel csak malaczkynak akartam örömet szerezni
Na persze :-))). De azért köszönöm a figyelmességet. (A kisördög azt mondatja velem, hogy itt inkább a tenyérbemászóan nagyképű tudálékoskodásom által kiváltott természetes reakcióról van szó, mert a még nálam is műveltebbek alkalmasint megmutatják, hogy ha nagyon akarnának, akkor természetesen ők is tudnának ohne weiteres latin és egyéb idegen szavakkal dobálózni, csak épp nem akarnak, minthogy erre nincs szükségük ahhoz, hogy itt vagy másutt excelláljanak.
Azt hiszem, kicsit vitába szállsz az oroszok történelmileg alakult földrajzi tudatával. Breszt olyan mértékben nem orosz város, mint amilyen mértékben Kolozsvár nem magyar. Az oroszoknak az orosz birodalom keleti határvárosa Breszt, így a "Breszttől Petropavlovszkig" lehet politikailag inkorrekt, viszont mindenkinek érthető.
Hát visszaolvastam: terminus technicusokat gyakorlatilag nem használtam. Nem szaknyelvi idegen szavakat annál inkább, de ezzel csak malaczkynak akartam örömet szerezni, illetve stílszerű akartam lenni ebben a témában. (NB. Kaptam magánban olyan véleményt, nem szakmabelitől, hogy ha nem is volt könnyű olvasmány, meg lehetett érteni, mit akartam mondani.)
Ez a Bezsin valami nagyon kicsinyke dolog lehet, mert még a Nagy szovjet enciklopédiába se került be, holott még Pécsnek is jut egy félhasábos szócikk az 51 kötetes terjedelemben.
Breszt(-Litovszk) a lengyel-belarusz határnál van, tehát Oroszországhoz csak annyiban van köze, ha a (szovjet) himnuszbeli "velikaja Rusz"-t a Szovjetunióval azonosítjuk. :)
Áprily 1953-ban kiadott fordítása a Bezsin Lug megoldást választja. Valószínű, a későbbiekben is ez a fordítás jelent meg.
A Bezsin tulajdonnévnek próbáltam utánanézni.
Az orosz geneológiai fa ismer bizonyos cím nélküli nemesi családot Bezsin néven. Sajnos, az etimológiához nem jutottam hozzá, mert ott ez pénzért megy (LvT a nagy társadalmi munkás :)
Ettől függetlenül, Turgenyev leírása némiképp megfelel a menekülés, bújkálás teóriájának, mert egy nehezen bejárható, félreeső helyet ír le (egy folyókanyart).
Találtam viszont egy olyan írást, amelyből úgy tűnik, lehet kitalált névként használni (azt írja a szerző, hogy van egy Bezsin nevű város valahol Breszt és Petropavlovszk között - ami ugye egész Oroszországot jelenti, sőt, kicsit többet is.)
Pavlik Morozov hős, apját feljelentő mártir pionír történetéből (mártir, mert apja, vagy nagyapja megölte) - előbb Ribakov írt (A tőr) címen kisregényt (Sztálin díj) - igen, ugyanaz a Ribakov!
Az IMDB alapján tudható, hogy a film egyik forgatókönyvírója Iszaak Babel, viszont egy Turgenyev-mű interpretációja valójában. A Világirodalmi lexikon (15: 992) ezt írja: „Figyelemre méltó Sz. Eizenstein befejezetlenül maradt vállalkozása, mely A bezsini rét c. elbeszélés alapján készült 1937-ben.” Valamint itt láthatók a különféle nyelvű címek: http://www.imdb.com/title/tt0028624/releaseinfo
Bezhin lug [eredeti, angol átírásban] Bezhin Meadow (undefined) Bezhinin niityt Finland Die Beshin-Wiese Germany Laki biezynskie Poland Leivadi tou Bezhin, To Greece Pré de Béjine, Le France Prado de Bejin, O Brazil Prato di Bezin, Il Italy
Ezek mind egy Bezsin formára mennek vissza. Szóval legalábbis az általános felfogás az, hogy a Bezsin tulajdonnév. A Bezsin rétje címnek is lehet azonosító olvasata (vö. Párizs városa), de lehetséges a Bezsin-rét magyar cím is. A bezsini rét teljességgel elmossa a problémát persze. Az Antikvarium.hu által tárolt tartalomjegyzékek azt mutatják, hogy az irodalmi kiadások a még „békésebb” A Bezsin Lug címmel jelentek meg.
Találkoztam egy érdekes (legalábbis engem érdeklő) problémával, amely magyar is, orosz is, etimológia is, fordítás is.
Letöltöttem az Eizenstein Bezsin rétje című filmjéről készült dokumentumösszeállítást (a film nem maradt fenn). Maga a film érdekes kombinációja volt az apját feljelentő úttörő, Pavlik Morozov történetének, és Turgenyev A vadász feljegyzései című novellafüzérében olvasható Bezsin rétje című novellának.
Feltűnt ez a Bezsin szó. A forma maga az oroszban jellegzetes birtokosságot kifejező melléknévre hasonlít, ennek képzője az -in (-ina, -ino). Például, a мамин сын jelentése, az 'anya fia'. Ha a Bezsin ilyen alak, akkor hibás a fordítás, mert akkor a rét nem Bezsiné, hanem Bezsé vagy inkább Begé, és ebből a *Bezs-ből, vagy *beg-ből képződött melléknév a Bezsin. A német cím Die Bjeschin-Weise, az angol Bezhin Meadow. Úgy tűnik, de lehet, hogy tévedek, hogy egyik sem fejez ki birtokviszonyt, így a magyar fordítás is Bezsin-rét formában lett volna pontos.
Találtam itt http://domclub.ucoz.ru/publ/7-1-0-12 egy meglehetősen naiv, de hihető etimológiát, amely egy régi népi orosz бежь alakra vezeti vissza, amely lényegében azonos a бег-gel, azaz kb 'futás', 'menekülés'. Ilyen közmondást idéz: "Бегал бежка через брод в Бежино и из Бежка" - kb. 'futva futott a gázlón át Futófalvára és Futváráról'. Tehát, az a feltételezés, hogy a "zavaros időkben", amiből az oroszoknál is volt elég, kialakulhatott a bújkálásra, menekülésre egy eufemisztikus helységnév, a Bezsino (olyasmi, mint amikor a gyereknek mondják, hogy a Csavargyárban járt). Ez a Bezsino semleges nemű melléknévnek tűnt, és ebből alakult vissza a Bezsin.
Megjegyzendő, hogy létezik Bezsin személynév, de gyanús, hogy felvett név, például Leonyid Bezsin író eredeti neve Бадылкин.
Megjegyzem, felvetődött bennem, hogy mi van, ha a Bezsin szabályos birtokos melléknév, ebben az esetben lenne egy olyan megfejtés, hogy Bégrét (vö. Pasarét).
Nézd, rumci valóban nemes szándékkal osztja itt az észt, legfeljebb ott téveszt arányt (ritkán, azaz bekezdésenként max. 3-4 alkalommal), hogy a közönséges olvasó számára érthetetlen terminus technicus-okat használ különben egyébként érthető fogalmak helyett. De nincs mit a szemére vetnünk, hisz a diagnosis medicinalisokhoz is latinszótár kell többnyire, nem beszélve a jogi csűrcsavarású apróbetűs-szerződésálcázatú paragrafushalmokról.
Ritka adomány, hogy valaki a saját szakmájáról szaxerűen ÉS közérthetően tudjon csevegni, erre többnyire nem is a csúcskategóriás tudósok/művészek képesek, hanem a másod/harmadvonalbeliek.
Tehát fogadjuk el örömmel, hogy ekkora nyelvésztekintélyek, mint rumci, Kis Ádám és mások itt vannak köztünk! :)
Elismerem kritikád megalapozottságát, és bocsánatot kérek a "tanárbácsikodástól". Úgy véltem, belefér az itteni csevegésbe (részben tréfásnak is érzem efféle megnyilvánulásaimat, bár lehet, hogy csak rossz vicc). A jövőben igyekszem több önmérsékletet tanúsítani, habár ugye a tiltott gyümőcs a legédesebb. Amúgy őszintén csodálom és csodáltam is mindig, amióta virtuálsian ismerlek, hogy mennyi időt, energiát áldozol a legmagasabb (mondhatni tudományos) szintű nyelvi ismeretterjesztésre, még akkor is, ha valamiképpen nyilván szórakoztat is Téged ez az időtöltés. Ennek a csodálatnak korábban számos alkalommal expressis verbis hangot is adtam e topikokban, kérlek, ezt vond le vétkeimből :-).
Kedves rumci, ha néha látsz közelről egyetemi hallgatókat (nekem erre igen gyakran van alkalmam), akkor tesztelhetnéld, hogy a "pars pro toto" mennyire ismert köreikben (a BTK-n nyilván jobbak az adatok), mindenesetre csodálkoznék, ha az én negatív tapasztalataimtól diametrálisan eltérőkre tennél szert. A Te szinteden persze még a sensu lato is banálisnak ható kitétel (vö. banauszosz okhlosz), esetleg a sensu latiori-val lehet e tekintetben filoszok között excellálni.
Második bekezdéseddel viszont tényleg megcsillogtattad intelligenciádat, legalábbis én alig értem néhol, mit akarsz mondani. Mondanivalód kvintesszenciájaként mindenesetre nálam az szűrődik le, hogy a Neked nem tetsző realitások konstatálása elől biztonságot adó elefántcsonttornyodba menekülsz. Kicsit durva hasonlattal élve: elképzelhető ugye olyan orvos is, aki a súlyosan elhízott páciens obesitasát azért vonakodik konstatálni, mert a hájréteg pontos vastagságának megállapítását lehetővé tevő korszerű műszerek a vizsgálat során történetesen nem állnak rendelkezésére (elismerem persze, hogy ez a metafora kissé klaudikál, és noch dazu nem is pc).
Igazából ezt a hozzászólást lehet, hogy nem kéne megírnom, de úgy gondolom, mégiscsak lehet, hogy jobb némi visszajelzés. Legfeljebb nincs igazam. Mindenesetre előre is bocs. (És természetesen paradox is lesz az alábbi felvetés, hiszen önmaga ellen is irányul.)
Szóval: Ahogy nyelvváltozatokat nem szokásom méricskélni, ugyanúgy kicsit fura nekem (mondhatnám: kifejezetten illetlennek tartom), hogy az egyes hozzászólásokat, amúgy tanárbácsisan, értékelgeted. Lehet, hogy ez másokat nem zavar, engem igen. Úgy vélem, bárki is reagál egy felvetésemre, kérdésemre, hozzászólásomra, az rám áldoz az energiájából, idejéből egy darabot, és ez független attól, hogy mennyire hasznos számomra a válasza (természetesen leszámítva a destruktív, illetve nagyon agresszíven ostoba megszólalásokat: ezen a téren tehát egyértelműen szándéketikát vallok, noha sokkal inkább következményetika az enyém). Szóval noha amúgy egyáltalán nem vagyok a kritikának ellensége, ebben a helyzetben szerintem ha már meta-kommunikálunk (amire a legtöbbször asszem nincs szükség), akkor (a fenti kivételektől eltekintve) egyetlen dolognak van létjogosultsága: a köszönetnek. (Félre ne értsen senki: nem várok folyamatos köszöngetést, mint ahogy én sem produkálok ilyet. Másrészt azt sem várom, hogy az állításaimmal senki ne vitatkozzék, épp ellenkezőleg. A vita azonban nem a hozzászóló személyének minősítgetése vagy a hozzászólás egészének „leosztályozása”, hanem érvek cáfolata, illetve ellenérvek felállítása.)
Nem hinném, hogy a gimnáziumi nyelvtananyag, de legkésőbb egyetemi alapozó kurzus anyagára való utalás műveltség, illetve annak megcsillantása lenne. Arra óhajtottam rámutatni, hogy egy elég tipikus nyelvi változásra hoztál példát. (Magam nem találkoztam ilyen szóhasználattal, tehát nem tudom, mennyire alkalmi, de attól még a változást pont ugyanúgy lehet leírni.)
De ha tovább akarod, hogy menjek, még azt is el tudom mondani, hogy az ilyen „tévesztések” (azért írom idézőjelben, mert fogalmam nincs, mi lehetett a beszélő fejében, az viszont tény, hogy a rasszizmus szót az eredetinél jóval tágabb értelemben szoktuk ma már használni, így a tág értelemben vett – hadd örülj: sensu lato – rasszizmusba ma már elég általánosan beletartozik a hímsovinizmus, a homofóbia, a lingvicizmus is) klasszikus doménjét jelentik az idegen szavak. Általában jól megfigyelhető, hogy az idegen szavak sokkal fuzzybb jelentéstartományokat fednek le, mint a belső keletkezésűek, ami minden bizonnyal azzal magyarázható, hogy könnyebben tévednek az egyes beszélők az egyes szavak, kifejezések bevett jelentéseit tekintve (egyébként ez egy jó érve tud lenni a puristáknak, sajnos, nem igazán tudom cáfolni, más érveim persze vannak az idegen szavak mellett), tehát igen gyakori (még a kifejezetten művelt beszélők körében is) a csak félig-meddig specifikált jelentésstruktúra az idegen szavak körében.
Az eredeti kérdésedre persze nem tudok válaszolni, mert nincs mérőeszközöm a nyelvváltozatok mérésére, colstok nélkül pedig nem sokra megy az ember fia, ha mérni akar. Hozzáteszem, nincs is igen ötletem arra, hogyan lehetne értelmes mértéket rendelni az egyes nyelvváltozatokhoz.
Köszönöm a bókot (feltéve, hogy annak szántad). Őszintén szólva csodálkoznék is azon, ha hallottál volna ilyen kitételt élő személytől, tekintettel arra a ténykörülményre, hogy a gugli erre a kétségtelenül sajátos stílusú szófűzésre nem ad egyetlen egy találatot sem. (Elárulom Neked, mindig is törekedtem arra, hogy mondataimat lehetőség szerint ne teljesen sablonos panelekből építsem fel :-)).
Taira hozzászólását egyébként keserűen szellemesnek éreztem, ezzel szemben rumci ezúttal mintha kissé laposan (mégha műveltségét megcsillantva is) reagált volna, scasc reflexiója pedig szvsz inadekvát.
Nem csodálom, hogy kérdésemre nem kaptam választ, gondolom, nem is fogok... :-(
Zavaros ügy ez. A cigányellenes fogalmilag persze nem antiszemita (sémi nyelvűeket utáló)...
de viszont aki az arabok iránt érez ellenszenvet, az vastagon antiszemita.
Tehát aki a világ bármely táján (pl. az USA-ban) diszkriminálja az arabokat, az is. Sőt, maguk az izraeliek is antiszemiták, amikor bekerítésezik meg bombázzák a palesztinokat.
Talán ezért nem kellene a pc kedvéért romának hívni a cigányt sem, mert így túlságosan keverhető a fogalom a rómaival, a románnal, sőt még a regénnyel is! :)