Nem értem azokat a fórumozokat,akik sértegetéssel,személyeskedésekkel lépnek fel,főleg egy tudományról szóló topicban. Nem értem azokat a fórumozokat,akik sértegetésnek, személyeskedésnek veszik, ha állításaik igazolására kérjül őket, főleg egy tudományról szóló topicban..
Nem értem továbbá azokat a fórumozókat, főleg egy tudományról szóló topicban, akik a nyilvánvaló marhaságot elintézik ennyivel: Lehet,hogy ebben más a véleményünk,de vn ilyen. Ha politikai vagy vallási topic lenne akkor még valamennyire érthető lenne.
Továbbra is várom a bizonyítást, levezetést. Ahogy egy tudományról szóló topikban illene.
"De egy 1/r2-es térre az jellemző,hogy a gömbhéj belsejében az erőtér nem jut be,leárnyékolódik.Mindegyik gömbhéj tere kifele ad járulékot."
Abból,hogy tökéletes a leárnyékolás,onnan lehet tudni,hogy az erőtér 1/r2-el arányos,nem pedig 1/r1,9999999999999999-el.Mert ez az árnyékolás azon múlik,hogy a hatványkitevőben az a kettes,mennyire pontosan kettes.Szóval Newton és Coulumb kerekített vagy sem,amikor felírták a távolságfüggést.Azóta az elektrosztatikus terek 1/r2-es függését a Maxwell-egyenlet Gauss-törvénye is igazolja.Egy töltött gömb töltését is gömb középpontjába lehet sűrteni,mert az elektrosztatikus erővonalak a gömböt rá merőlegesen hagyják el.
Igazából ez az elektrodinamika Maxwell-törvényeiből következik.Mert a Mawwell törvény az nagyon pontos sosincs baj.Mégis pontatlan volt az elektrodinamika,mert amikor a töltött részecskékre(lgtöbbször elektronra) írtak fel mechanikai összefüggéseket,akkor a Newtoni klasszikus mechanika képleteit használták.És ez nem volt összhangba az elektormágnesség törvényeivel.De az elektormágnesség törvényeit négyesvektoros alakban is fel lehetet írni,ez vezette Lorentz-t,Poincare-t,és Einstein-t,és még sokakat arra,hogy a mechanikát is négyesvektorossá kellett tenni,hogy stimmeljen az elektrodinamikával,vagyis a fénysebességhez közeli sebességeken is müködjön.És ezeknek a négyesvektoroknak a transzformációja nem Euklidesi(a hármosvektoroké az),hanem Lorentz-féle.Einstein az elektromosságtan törvényeiből következtetett a speciális relativitáselméletre.El kellett vennie,az abszolút időt,és az abszolút inerciarendszert,és felismerte a sebességnek a felső határát(fénysebesség).
Nagyon szívesen!:)Sok sikert kívánok az érettségidhez!
"Épp ugyanez foglalkoztatott engemet is mikor belefogtam ennek a megírásába: vajon a 4. dimenzió hogyan köthető a másik háromhoz. A lorentz-geometriát nem igazán értettem, mert a képletek túl magasok voltam hozzám képest, de annyit felfogtam, hogy egy szingularítás magában hordozza mind az időtlenséget, és mind a tértelenséget. Tehát a végtelen anyagsűrűség mégis csak rámutat arra, hogy a tér és az idő összefüggnek. Úgy modelleztem a relatívitás elméletbe ágyazva, hogy a mi számunkra (külső nézőpont) végtelen sok idő múlva bomlana fel egy szingularítás, míg a szingularítás számára maga a szingularítás időben meg sem történt, mert egyből, ahogy az anyagok összesűrűsödtek a végtelenben, kölcsönhatásba is léptek egymással, (csakúgy, mint az ősrobbanásban), tehát ha van kölcsönhatás, akkor a kölcsönhatás teret és időt idéz elő az anyagnak. Vagyis a szingularítás szerint, az ő nézőpontjából minden, ami körülötte van, az maga a szingularítás, az idők és a tér megszűnése. " Szerintem arról lehet szó,hogy a hatás véges sebessége miatt késleltetés lép fel a mozgásokban.Ez a klasszikus mechanikában nem lép fel,mert ott a hatás végtelen sebességgel terjed.A relativisztikus képletekből úgy kaphatod meg a klasszikus mechanika megfelelő képleteit,ha mindenhova ahol a fénysebesség szerepel,oda végtelent írsz.Hogy a hatás véges sebessége miatt késleltetést figyelembe vehessük,ezért egy vektornak négy komponense kell,hogy legyen nem pedig három.A hármasvektorokkal nem lehet figyelembe venni a hatás véges sebességét.De a klasszikus mechanikában a hármasvektorok dimenziófogalma sem köthető a közönséges értelemben vett dimenziófogalomhoz.Mert síkbeli mozgásokhoz lehet kétdimenziós vektorokat használni,pedig a mozgás háromdimenzióban zajlik,igaz,hogy a mozgás a térnek csak az egyik síkjára korlátozódik.
Igazad van,ha az anyagnak végtelen a sűrűsége,emiatt a térfogata nulla,és a gravitációs tere végtelen nagy,így nulla a sajátideje.A tér,az idő,és az anyag elválaszthatatlan egymástól.
Azzal egyetértek hogy a gravitációs hullámok néha egy kicsit leárnyékolodhatnak,mert véges a sebességük,és ezért felléphetnek késleltetéses jelenségek.Csak a gravitációs hullámokat még nem érzékelni.
Szerintem a Föld ugyanakkora eővel vonz minket,mint amekkora erővel mi vonzuk a Földet,a hatás-ellenhatás törvénye miatt.
Gézoo nagyon jókat ír,nagyon sokat lehet Tőle tanulni.Lehet,hogy ebben más a véleményünk,de vn ilyen.Nem értem azokat a fórumozokat,akik sértegetéssel,személyeskedésekkel lépnek fel,főleg egy tudományról szóló topicban.Ha politikai vagy vallási topic lenne akkor még valamennyire érthető lenne.
Azért,mert a Földet koncentrikus gömbéjakra lehet bontani.De egy 1/r2-es térre az jellemző,hogy a gömbhéj belsejében az erőtér nem jut be,leárnyékolódik.Mindegyik gömbhéj tere kifele ad járulékot.És az erővonalak a gömbhéjak felületét merőlegesen hadják el.Emiatt sűríthetjük a gömb teljes tömegét a középpontjába.De ha a gömb belsejébe eg üreget vágunk és azon közelítünk a gömb középpontja felé,akkor lineárisan csökken a gravitációs erőtér,mert a kijebb levő gömbhéjak összességének tere az árnyékolódás miatt nem jut el hozzánk.Mindig csak a középpontot és minket elválasztó gömbhéjak összessége ad gravitációs teret.De ha a gömbfelületen kívűl vagyunk,akkor akkor mindegyik gömbhéj hatását érezzük.És a gömb erőtere(ami h távolságra van tölünk) egyenértékű egy olyan anyagi pont erőterével,ami h+r távolságra van tölünk(r a gömb sugara)és amibe a gömb teljes tömege be van sűrítve.Ezt azért tehetjük meg,mert az erővonalak 1/r2-es sztatikus terek esetén a felületből arra merőlegesen lépnek ki.
Továbbra is várom a levezetést. Mint ahogy például az impulzusmegnemmaradáson alapuló Gézoo-helikoptert is. Sok csodálatos dolog van a Gézoo-fizikában. :-)))
Szerintem a gravitációra is igaz a hatás-ellenhatás törvénye.Szóval a Föld ugyanannyira vonz egy embert,mint amennyire az ember vonza a Földet. Ezt Gézoonak magyarázd. Nekem nem kell.
De mivel a tömegük között óriási a különbség ezért a Föld gyorsulása az emberhez képest sokkal kisebb,mint az ember gyorsulása a Földhöz képest. Vitattam én ezt bárhol is?
Gézoonak igaza van,hogy a gravitációnál valószínűleg figyelembe kell venni a gravitáció véges sebességét. Lehet. De itt megint csak nem erről van szó. Newton III., és gravitációs törvényéről. Erről tett Gézoo állításokat, illetve vont le következtetéseket. Ennek a bizonyítását szeretném látni. Idézzem újra, vagy megtalálod?
Nem tudom,de lehet,hogy ezt az áltrel tartalmazza. Meglehet. Újra csak ismétlem: nem erről van szó. De ha valaki a Newton törvényeivel sem boldogul...
Szerintem a gravitációra is igaz a hatás-ellenhatás törvénye.Szóval a Föld ugyanannyira vonz egy embert,mint amennyire az ember vonza a Földet.De mivel a tömegük között óriási a különbség ezért a Föld gyorsulása az emberhez képest sokkal kisebb,mint az ember gyorsulása a Földhöz képest.
Gézoonak igaza van,hogy a gravitációnál valószínűleg figyelembe kell venni a gravitáció véges sebességét.Nem tudom,de lehet,hogy ezt az áltrel tartalmazza.
Arra gondolok,hogy a spin nem is a mozgási energiához tartozó korrekciókból(ami a relativisztikus képletből adódik),hanem a nyugalmi energiából adódik.Mert a Dirac-egyenlet a teljes energiát használja,amiben a nyugalmi energia ugyanúgy ad az impulzusmomentumhoz járulékot,mint a mozgási energia.Csak a klasszikus mechanikában ez szokatlan,mert egy makroszkópikus testnél is a nyugalmi energiához tartozik ez az impulzusmomentum,csak atomi szinten kioltják egymást.Persze van kivétel:Az Einstein-de Haas kisérleltben nem oltódik ki ez teljesen(mert elektronjainak spiniránya megegyezik a mágneses tér miatt) és a fém el is fordul.
Gondolom ezt példának szántad. Valami ilyesféle levezetést szeretnék Gézootól is látni, ahol bizonyítja a 182-ben tett állítását, miszerint: a gravitációs törvényből pont az jön ki, hogy a hatás-ellenhatás a gravitációra nem érvényes.. és a 177-ben tett állítását: Azaz valóban, minket sokszor jobban vonzz a Föld, mint mi a Földet.
ami ellentmond az általad is az előző levezetésben használt Newton III. -nak: ...hatás-ellenhatás-törvénye miatt F1=F2,...
a 60 kg tömegű ember hat a Főldre: 5,7e24 kg * 1.03e-22 m/s2 = 587 N
Az egész persze sokkal egyszerűbb, fölösleges ennyit kavarni, egyszerűen alkalmazni kell a garvitációs törvényt:
F = G * M * m / r2 = 6,67e-11 * 5,7e24 * 60 / 6.225e62 = 587 N Ekkora erő hat a az emberre és a Földre is.
Továbbra is várom a levezetésedet, amiből kiderül hogy ez két különböző nagyságú erő. Eddig csak szófosás volt, és számokkal dobálódzás. Levezetést, minél kevesebb szöveggel, számok nélkül. Behelyettesíteni ráérünk a végén.
Miután a gyorsulást általában pl a Föld felszínén tapasztaljuk, Hol szerepel az F = m * a -ban hogy csak a Föld felszínén lenne érvényes? nem szokás pl ezer vagy millió kilométerekre lévő pontban érvényes gyorsulással foglalkozni.. De. Szokás. Pedig az F=m*a gyorsulás értéke a=F/m egységnyi tömegre az Sajnos az "F" az erő, az "a" pedig gyorsulás, nem egységnyi tömeg. F= G Mm/r2 függvényből: 9,81 N= G*5,7e24*1/r2 távolságon, Ez ha jól sejtem az F = G * mFöld * 1 kg / Földsugár2 akar lenni. (G=6,67e-11 M=5,7e24 kg r=6 225 km) úgy tűnik jól sejtem.
vagyis ahol r2= 38,755*1e12 vagyunk azaz a felszínen Ez ugyan értelmetlen, de r2 = 38,755*1e12 m2
F= m*g = ( 9,81 N) = 6,67e-11*5,7e24*1/(38,755e12) --> Ez az itt a jelenleg fölösleges számok nélkül, hogy a lényeget lássuk, így fest: (1) F = m * g = G * M * 1 kg / Földsugár2 ahol G a gravitációs állandó, M a Földtömeg.
Mivel a = F / m, leosztunk 1 kg-mal, hogy megkapjuk az 1 kg próbatest gyorsulását: g=6,67e-11 *5,7e24*1/(38,755e12)/1 = g=6,67 *5,7/3,8755= 9,81 m/s2 azaz a Föld középpontjától 6225 km-re a felszínen g= 9,81 m/s2 Tehát az (1)-et osztjuk 1 kg-mal, megkapjuk a felszíni gyorsulást: a = F / 1 kg = m * g / 1 kg = G * M / Földsugár2 = 9,81 m/s2 Micsoda meglepetés! Tehát a felszíni gyorsulás g = G * M / Földsugár2 ahol G a gravitációs állandó, M a Földtömeg.
Tehát világosan láthatod, hogy a felszíni g már 1/(38,755e12) azaz a pontos r2 értékének megfelelő csökkenés miatt 1 g a felszínen.
Mégegyszer: Tehát világosan láthatod, hogy a felszíni g = G * M / Földsugár2 ahol G a gravitációs állandó, M a Földtömeg.
Nyílván akkor az embertől ugyanilyen messze van a föld tömeg középpontja.. Nyilván.
És ahogyan a föld gravitációs gyorsulását a középponttól 6 225 km-ren számoltuk, mert ott a felszín és az ember akire a gyorsulás hatni fog.. Nyilván ott van az ember tömegközéppontja.
Nyílván az ember okozta gravitációs gyorsulást is az embertől 6 225 km-re lévő föld tömegközéppontra kell kiszámolni.. Így van. Tehát az ember keltette gravitációs gyorsulás a Föld tömegközéppontjára nézve: a = G * m / Földsugár2 ahol G a gravitációs állandó, m az ember tömege.
Nos itt az ideje hogy behelyettesítsük az ismert értékeket: G = 6,67e-11 m = 60 kg Földsugár = 6.225e6 m M=5,7e24 kg
garvitációs gyorsulás a Föld felszínén: g = G * M / Földsugár2 = 6,67e-11 * 5,7e24 / 6,225e62 g = 9.81 m/s2 gravitációs gyorsulás egy m=60 kg tömegű test miatt Földsugár távolságban: a = G * m / Földsugár2 = 6,67e-11 * 60 / 6,225e62 a= 1,03e-22 m/s2
F = m * a szerint a Föld hat a 60 kg tömegű emberre: 60 kg * 9,81 m/s2 = 587 N a 60 kg tömegű ember hat a Főldre: 5,7e24 kg * 1.03e-22 m/s2 = 587 N
Gondolom így már világos, hogy a síma g-ben már benne lévő r2 -et miért nem szoktuk külön jelezni.. Persze. Mert nincs benne. Az egy konstans - bár levezethető. A 9,81 m/s2 konstans vajon hogyan függ r2 -től? :-))) És Gézoo-fizikában? :-)))
Persze mindez benne van Newton gravitációs törvényében, csak ismerni, érteni kellene....
"De szerintem akkor nem is tudnánk egy adott időpillanatban a szabályos három dimenziónak szemtanúi lenni."
Arra gondolok,hogy amikor a fizikában a dimenziófogalom előkerül,akkor nem a hétköznapi életben használt dimenziókra gondolnak.Szóval amikor a relativitáslméletben négy dimenziós téridőről beszélnek akkor nem azt jelenti,hogy a világban van mégegy kiterjedés amit nem tudunk elképzelni.Olyasmi ez a dimenziófogalom,mint az,hogy a Hilbert-tér végtelendimenziós.Ez egy absztrakt matematikai tér jellemzői,vagyis hány komponensű vektorokkal és hány szor hányos mátrixos operátorokkal írhatjuk le abban a térben a jelenségeket.Például a Hilbert térben függvények vannak,ami folytonosan végtelensok komponensű vektor rendelhtő,ami megalkothatatlan.Például a pszi hullámfüggvény a folytonosan végtelensok bázisállapot együtthatóinak a gyűjteménye,ami függvény,mert vektorosan nem lehetne ezt a sok bázisállapotot technikai okok miatt vektorbe rendezni.Az egyes bázisállapotok a Hilbert tér egyes vektorkomponense.
Szóval a dimenzió egy absztrakt matematikai térben a vektor komponenseinek a száma.A hétköznapi életben is használják a dimenziófogalmat.De ott az egyes kiterjedések jellemzésére,hogy egy 3D-s testnek van szélessége,hosszúsága,és magassága(pl.téglatest).A 2D-s síkalakzatnak már csak szélessége és hosszúsága van(téglalap).Az 1 D-os alakzatnak már csak hosszúsága van(egyenes).A 0 D-os alakzat a pont,aminek már semmilyen kiterjedése sincs.A 4. dimenziót a mozival kapcsolatban meg szokták említeni,hogy egy testhez esetleg tartozhat egy idődimenzió,ami a különböző helyzetekben a test egyes helyzeteit adja meg.
De a matematikai dimenziófogalom nem ilyen.Az,hogy a klasszikus fizikában 3D-s vektorok vannak,az egy kicsit megkavaró.De már ottsem a hétköznapi értelemben vett dimenziófogalom van.A téridőben pláne nem.A matematikai tér(vektortér) egy olyan halmaz,amiben vektori azonosság teljesül az elemek között.És a matematikai tér dimenziója a vektorok skalárkomponenseinek a számát adja.
Még az 1700-as években nem nagyon használták a vektorokat,mindig csak skalárkomponensekkel dolgoztak.Csak valaki kitalálta,egyszerűbbek a képletek,ha ezekből a skaláregyenletekből álló egyenletrendszert egy darab vektoregyenletrendszerrel helyettesíti,így egyszerűbb lesz minden,és szemléletesebb.Csak azt az egy feltételt kell kikötni:csak olyan egyenletrendszerből lehet egy darab vektoregyenletet képezni,ami úgy transzformálódik,mint ahogy a vektortér geometriája megköveteli.3D-s vektorokra az Euklideszi geometria,a 4d-s téridő vektora a Lorentz-geometria szerint transzformálódik.A transzformáció azt jelenti,hogy amikor a vektort egyik vonatkoztatási rendszerből nézzük,majd aztán áttérünk egy másik vonatkoztatási rendszerbe akkor a vektort reprezentáló oszlop vagy sormátrix elemi,hogy változnak meg.
Miután a gyorsulást általában pl a Föld felszínén tapasztaljuk, nem szokás pl ezer vagy millió kilométerekre lévő pontban érvényes gyorsulással foglalkozni..
Pedig az F=m*a gyorsulás értéke a=F/m egységnyi tömegre az
F= G Mm/r2 függvényből: 9,81 N= G*5,7e24*1/r2 távolságon,
(G=6,67e-11 M=5,7e24 kg r=6 225 km)
vagyis ahol r2= 38,755*1e12 vagyunk azaz a felszínen
Ez a zöldség hol szerepel az F = m * a képletben? A mértékegységek sem stimmelnének, ha valami távolságnégyzet szerű valamit is bekavarsz.
Vagy pedig az általad megadott a=1e-22 m/s2 most már valahogy nem jó. Akkor hogy számítod ki a jó értéket? Képletet, levezetést, ne süket dumát! Kezdheted talán itt (177): F=k * M * m/r2
A föld tömegközpontja az emberétől 6 000 000 méterre van, ami miatt a négyzetes uttőrvényből következően 1/(6e6 *6e6)= 1/36e12 = 1/36 * 1e-12 -szor kisebb az ember tömege által okozott gyorsulás a Föld tömeg középpontjának helyén, lévén, hogy az ember tömegközéppontjára adtam meg az a=1e-22 m/s2 értéket.
Persze ez azért csalóka mert a Föld esetében a tömegközéppontjától éppen ilyen messze lévő felszíni gyorsulás értékét g=10 m/s2 értéket adtam meg.
Így az emberre ható vonzóerőnél nem kellett a távolsággal számolni mert benne van a
10 m/s2 értékben..
Viszont a Földre ható ember okozta gyorsulás értékét az ember tömegközéppontjáról át kellett számolni a Föld tömeg középpontjában érvényes értékre.