Attól tartok az általa javasoltak nem gyári megoldások, hanem a tapasztalata alapján kialakított saját módszerek és megoldások, ráadásul jók is. Biztos van olcsóbb is. Csak nem biztos, hogy teljes értékű. Senkinek sem jut eszébe meszet égetni, hanem megveszi a gyárit. Tudomásul kell venni, hogy szarból lehet ostort csinálni, csak pattintani nem lehet vele. Ha valaki egyszerű dolgot kérdez az nyilván nem ért hozzá. Érthető, ha annak nem ad olyan tanácsot amit csak egy gyakorlott szakember tud használni.
Nem a megoldásaival van gondom, hanem a hozzáállásával. Amit én kérdeztem, arra nem tudott válaszolni, még a második kérdésemre sem. Akkor egy kicsit vegyen vissza a lendületből...Más véleményét nagyon könnyű fikázni, különösen úgy, hogy nem mondunk semmi konkrétumot, csak annyit, hogy az nem jó és az illető sík hülye hozzá. Egy igazi szakember egészen más. Ott nem a lenézés, a fikázás és a kivagyiság bizonyítási kényszere a legfontosabb, hanem a tudás bemutatása. Mondhatnám úgy is, hogy a segítségnyújtás... Az, hogy hogyan kell csinálni. Sajnos, én egyik kérdésemre sem kaptam választ, csak lenézést. Úgyhogy nekem ez az 1-én nem több mint egy fontoskodó, önmaga nimbuszát ápolgató ... nem írom le, hogy micsoda. Közszájon forog, amire gondolok.
A gipszes problémámat megoldottam, még akkor is, ha ez egyeseknek sufnitunning, vagy ostobaság, vagy tök mindegy, hogy micsoda. Lényege, hogy van olcsóbb megoldás és még jobb is, mint a gyári készrekevert méregdrága anyagok. Ugye, a legegyszerűbb dolog megnézni az építőipari cégek kínálatát... ehhez tényleg nem kell semmi ész...csak jó vastag pénztárca... nincs hiányom ebben sem, de nem szeretem a pofátlan eljárásokat.
Biztosan ( ha jól tudom, akkor ilyenek volt a Larsen-Nielsen házak, amiket felvonulási épületnek szántak, nálunk meg így épültek a 10 emeletes "lakóparkok", de lehet, hogy rosszul tudom ), bár abban az időben a saját szakmámat tanultam, aminek nem sok köze az építőiparhoz. De ott ugyanez ment. És azért némi elégtétel, hogy mi is adtunk el félig dolgokat a művelt nyugatnak... aztán kitalálhatják, hogy mitől fog működni... De senki sem pótolhatatlan, biztosan megoldották.
Az ő megoldásai nem feltétlenül gyári megoldások, bár gondolom van közte az is. Arra azonban emlékszem, hogy a hetvenes években megvettek mindenféle építőipari rendszert. Ha nem is a teljeset, de a főbb részeket igen. Kevés volt a valuta. Majd a kiegészítőket legyártják Magyarországon. Egy se lett teljesen jó.
És ha csempézed? Láttam olyan megoldást, hogy a finom sóderből elkészült, leterített betonba egyszerűen belenyomkodták a padlólapot. A fuga helyén feljött egy kis beton, azt eldolgozták és az lett a fugaanyag. És nagyon szép volt. Még 10 év múlva sem láttam rajta semmi változást, pedig kültéren van. Mire megcsinálsz egy ilyet, jó drága lesz és nagyon sok idő.
Egyszerűbb a rendes munkalap, meg egy-két vágódeszka és mindjárt kevesebbet kell kést élezni...
Ilyen kérdéssel még nem találkoztam, ezért csak tippelek. A beton erősen nedvszívó, tehát szerintem számítani kell arra, hogy mindenfélét magába szív és büdös lesz. Valamilyen módon impregnálni kéne, de olyat nem ismerek ami a konyhai kívánalmaknak mindenben megfelelne. Ha fertőtleníteni, szagtalanítani akarja az ember, akkor a betonreceptnél figyelni kell a vonatkozó vegyszerállóságra. Javasolni tudnék inkább egy megfelelő vastagságú táblát keményfából, az a kés élét sem szedi ki.
Sziasztok, konyhaújítgatás témaköre. Szeretnék beton konyhapultot, az összetétel, végtermék súlya érdekelne, illetve hogy a felületet mivel ildomos csiszolni vagy milyen eljárás teszi lehetővé nyiszatolós használatra. Egyéb kövek is szóbajöhetnek pultként, de azt tapasztaltam, hogy egyben nem jellemző, hogy elérhetők lennének, az elképzelés márpedig valami homogénről szól. Márvány kilőve az ára miatt és nem is az én világom. Rusztikus jelleg előny.
Nekem az a tapasztalatom, hogy az illető úr (srudolf) jókat szokott mondani. Annyiban eltér a többi hozzászólótól, hogy a tanácsai nem TESCO takarékosak, nem sufnituning jellegűek. Természetesen nem kötelező megfogadni a tanácsait, csak akkor ha időtálló jó megoldást választ valaki.
Kissé rosszul emlékszel. Én nem akartam senkit megtanítani gipsszel vakolni, mindössze annyi volt a kérdésem, hogy mit tegyek bele kötéslassítónak. Igazán sajnálom, hogy neked egész más jött jött le. A fene sem akar megtanítani téged semmire. Miből gondolod ezt? Valaki kérdezett tőlem valamit, annak válaszoltam. Az, hogy te ezt másképp látod, a te dolgod. Miért velem kötözködsz? Írd meg, hogy mi a véleményed, aztán ennyi. Az, hogy te felmászol egy tetőre és fúj a szél, ebből még nem következik, hogy a szélterhelés nagyobb, mint az önsúlyból származó. Gondolom, itt a lényeg nem az volt, hanem hogy megőrizd a nemlétező nimbuszodat. Ezért méltóságodon alulinak tartod, hogy kiszámold azt, amit csak hasraütéssel ítélsz meg. Inkább elkened a kérdést, nehogy kiderüljön, hogy valójában nem tudod kiszámolni! És persze mindent félremagyarázol. Persze, biztosan csak azért, mert komoly szövegértési problémád van.
Ennek a fórumnak a szintjét nagyon jól fémjelzi, hogy te is csak terelsz, csak azt tudod mondani, hogy nem jó, meg nem úgy van, az egyéb megfogalmazásaidról ne is beszéljek. Most is volt egy kérdésem és ahelyett, hogy megválaszoltad volna, csak mellébeszélsz.
Tudod, van egy közmondás: vakok közt a félszemű a király!
Feszített gerendákban nem vagyok jártas (a FERT tudtommal nem az), utoljára ZH-n volt vele dolgom, meg egy nyári termelési gyakorlaton Pécsen amikor a pályaudvar Bátaszék felöli végén építették a hidat ami Siklósra vezető utat viszi át a sínek fölött. Egyébként meg kell, hogy nyugtassak mindenkit, van amit tudok és sokmindent nem. Szívesen elmondom a véleményemet dolgokról, remélem nem sok marhaságot mondok. Azonban az nem szerencsés, ha valaki aki már látott téglát igyekszik másokat meggyőzni, hogy mi a helyes és mi nem egy építkezésnél.
Úgy tudom, hogy lágyvas betétes előregyártott gerenda, gyakorlatilag kéttámaszúnak gyártva. Az alsó húzott övben benne vannak a vasak és egy betonvas rácsostartó dolgoztatja együtt a húzott vasakat az utólagos rábetonozással ami a gerenda nyomott övét adja. Ha rosszul tudom, akkor szívesen revideálom ismereteimet.
Valójában nem tudom. Amiket korábban leírtam, annyit tudok erről a témáról. Talán azért teszik bele, hogy legyen valami, ami összetartja a gerenda tetejét. Talán, hogy rakodásnál nehezebben sérüljön.
Kissé provokatívnak találom a kérdésedet. Ha valóban érdekel, akkor Google a te barátod is. De biztos lesz itt valaki, aki kellő alapossággal megválaszolja... épp az imént tettem fel neki egy kérdést...
Egyébként feszített gerendák jelentős részében mindkét oldalán van feszítőhuzal, csak nem egyforma mennyiségben. Már régóta szerettem volna valakitől megkérdezni, hogy miért van a nyomott oldalon is feszítőhuzal? Örülnék a válasznak.
"E" gerenda tudomásom szerint feszített. Igaz, abban is van ha nem is vas, de feszítőpászma az igen. Egyébként már hallottam vasbetonról. Először 48 évvel ezelőtt, amikor elkezdték tanítani a vasbetont. Azóta néhányszor volt vele dolgom.
Ha te ragaszkodsz a szélirányhoz, szélterheléshez és azt tartod döntőnek, akkor bármelyik oldal lehet húzott, vagy nyomott. Én máshogy gondolom.
Neked is baj van a szövegértéseddel. Én a gyufaszálakat arra írtam, hogy nem abból kell tetőt építeni, hanem a megfelelően méretezett keresztmetszetű anyagból. Ennyi. Ha te ezt (félre)érted, akkor nekem ebben nincs mit tennem, azt gondolsz, amit akarsz. De akkor minek kérdezel?
A beton, valóban nem bírja a húzást. Ezért teszik bele a vasat. Erről még nem hallottál? Nézz utána hogy mondjuk egy "E" gerendába minek és hova teszik a vasat.
Egy szóval sem írtam, hogy azok vékony rudak. Lehet, hogy baj van a szövegértéseddel? Én azt írtam, hogy nem gyufaszálból kell építeni tetőt, vajmi kevés köze van a nyomatéki ábrákhoz.
Gondolom, akkor a szélterhelésből számítható nyomaték sem okoz neked gondot. Esetleg, láthatnánk egy példát? Legyen mondjuk a tető, amit éppen fúj egy 100 km-es szél északkeletnek tájolva. A szél északról fúj. A szarufa hossza 6 méter, a hajlásszög 26 fok. Várom a válaszod! És még számold ki azt is, hogyha esett erre a tetőre mondjuk 30 cm hó, akkor hogyan lesz? Ha esetleg valami adat kimaradt, akkor szólj, leírom. Vagyis, számold ki, mit kell kibírnia a tetőnek ebben az esetben?
Én nem vitatkoztam senkivel. Megkérdezték, hogy mit értek a koszorú húzott oldalán. Én válaszoltam, az, amelyikben a vas húzásra van igénybebéve. Kissé megpróbáltam megmagyarázni is, hogy mit értek ez alatt. Ahogy elnézem, te egyáltalán nem értetted meg... nem baj, olvasd el még egyszer. Gondolom, akkor a födémgerendák működését is legalább ennyire ismered... De ha te ennyire jól tudod a dolgokat, akkor az én hozzászólásaimat nyugodtan hagyd figyelmen kívül. De az ugye nem válasz, amiket leírtál. Te csak azt írtad le, hogy az nem úgy van. Most azt is írd le, hogy hogyan is van?
Egyébként, ebből a közönséges stílusból visszavehetnél... vagy legalább próbáld meg cizelláltabban előadni...
Na szóval, melyik a húzott oldala a koszorúnak? Mert szerintem bármelyik lehet a széliránytól függően. Egyébként azt írtad, hogy egy régi orosz könyvben az itteninél kissebb szelvényből építkeztek. Akkor, hogy van ez a gyufaszálakkal? A beton nem bírja a húzást. Lehet persze első feszültségi állapot alapján is méretezni, de akkor nagyon nagy méretek jönnek ki. Általában atomerőműveknél, meg hasonló helyeken szokás ahol nem megengedett a beton repedése.
Miféle válasz ez? Mintha ovodába lennék, azok nem vékony rudak, hanem nyomatékábrák.
HALOVÁÁÁNY gözöd sincs. Nulla. Semmi. És képes vagy vitatkozni.
Ki hallott olyat, hogy egy koszorút excentrikusan terheli a tető, amikor egyszer jobbról és máskor balról fúj a szél, meg a szélnyomás kicsi a cserépteherhez képest? Te életedbe nem másztál fel egy tetőre, amikor rendesen fúj a szél. De osztod az észt.:(
A tetőhajlásszöget csak becsültem, de a lényegen nem nagyon változtat és a fogópárok helyét is. Lehet egészen lent is, bár akkor már inkább kötőgerendának hívják. A koszorú terhelésén azonban jellegében mit sem változtat.
Örülök, hogy statikailag megelelő, szóval mégsem egy elvetemült gondolat.
Elsődlegesen csak is a villany védőcsöveinek elhelyezésére gondoltam, ráadásul a 25 centin elfér egymás mellett a nagy és kisfeszültségű (számítógép, riasztó, vezérlések) is, mert azoknál ha jól emlékszem 10 centi a javasolt távolság.
Esetleg még a klíma csövezését lehetne beletenni max...
Tavaly bővítés volt tervben, aztán költözés, de amilyen elfuserált árakon akarnak romhalmazokat adni, ismét előkerült a bővítés gondolata és gyűjtöm az ötleteket :)
Valamennyire ez is benne van, de az én tetőmön van mondjuk 7 tonna cserép, ehhez képest a szélteher csekély. A hóteher már inkább, de az nem fog féloldalas terhelést előidézni, legfeljebb nagyon kicsit.
Eddig mindíg azt hittem, hogy ha szél az egyik irányból fúj akkor az egyik oldala a húzott, ha másik iránybúl fúj akkor a másik oldala a húzott. Tehát úgy hittem, hogy mindkét oldalát egyformán kell vasalni. Köszönöm az információt.
A koszorú azért van, hogy ne akarjanak szétnyílni a falak. A szarufák a rájuk nehezedő súly miatt a koszorút le akarná tolni a falról. Ahol sarkok vannak, ott a koszorú folytatása ( mondjuk 90 fokra ) ezt megakadályozza, tehát, a sarkok maradnak a helyükön. Ahol viszont a koszorú közepe van, az ki akar púposodni. A külső oldala hosszabbodni, a belső oldala rövidülni akarna. Ebben benne van a vas, ami húzóerőre van igénybevéve. Erre gondoltam, hogy ez a húzott oldal. Tehát, a koszorú külső, függőleges oldala. Ha ezt végiggondolod, akkor az is belátható, hogy a koszorú belső oldala pedig a nyomott oldal. Ez rövidülni akar, a húzott pedig hosszabbodni. A vas nyomásra nagyon kicsi erőt bír ki, húzásra viszont nagyon sokat. Ebből az is látható, hogy a nyomott oldalon nincs sok értelme a vasnak.
Ha csak nyeregtető van, akkor a két ( többnyire ) hosszabb oldalon levő koszorúk vannak hajlításra igénybevéve, a két másik oldal nagyjából csak húzásra, hiszen a sarkoknál fogják a húzott koszorúkat. Sátortető cifrább, mert ott van minden koszorún húzott, meg nyomott oldal.
A koszorú feladata nem csak ez. Arra is kell, hogy a falak csak függőleges erőket lássanak. Tehát, ha olyan a tetőszerkezet, hogy egy háromszög és a háromszög alapja fekszik fel a függőleges falakra, akkor az önmagában már megáll, hiszen, csak függőlegesen fogja nyomni az őt tartó falakat. Így aztán nincs is szükség a hagyományos koszorúra. Valami kell, mert azért ezt elég nehéz megcsinálni. De láttam ilyet, a talpszelemen volt a koszorú, de ezek össze voltak kötve szaruállásonként a talpszelemen magasságában és így alakult ki a háromszög. Az összekötések lehetnek vastagabb acélrudak is, persze ez kilátszik ( gazdasági épületnél láttam ilyet ), vagy lehet fagerenda is és az mindjárt a mennyezet is. Az a jó tető, ami annyira merev, egységes, hogyha odamegy egy helikopter, akkor az egész tetőt le tudja emelni a falakról, leteszi a földre, meg vissza és nem esik atomjaira.
A választandó megoldásra én olyat választanék, ami minél kevesebb élő munkával megépíthető. Az anyag nem annyira drága, a szakik (?) sokkal drágábbak...
Nehezen érthető, amit mondsz, de én nem tennék be acélgerendákat. Az acélnak van hőtágulása, a fának alig.Nem tudom mekkora távolságokról van szó, de biztosan lehet ezt egyszerűbben is. Nekem a belméret 9,4 x 9,9 méter és csak szarufák vannak fogópárokkal. Semmi alátámasztás, egy nagy légtér az egész. Szürke Bramac cserép a fedés. Nem is akarták az ácsok elvállalni, aztán az egyiknek mutattam egy orosz, régi könyvet, abban még nagyobb méretek voltak, kisebb keresztmetszetű szarufákkal. Én meg arra gondoltam, hogy inkább nagyobb keresztmetszetek legyenek, de belül semmi ne korlátozza a beépíthetőséget. A koszorú 30 x 30-as, a húzott oldalon 16-os vasak vannak a betonban. Közfalakat meg fából építettem gipszkarton borítással.
Csak sejtem, hogy a hőszigeteléssel mi a problémád. Én nem foglalkoztam ezzel, nekem a falon kívülről ( 30-as porotherm ) 4 cm hungarocell van, tehát nem csökkentettem a koszorú szélességét. Belül a falak is gipszkartonozva vannak, párnafák és köztük 3cm közetgyapot. Azt hozzá kell tennem, hogy ez tetőtérbeépítés, 125 cm magas térdfalakkal.
A meleg nem a függőleges falakon megy ki, hanem elsősorban a mennyezeten. Oda kell nagyon jó hőszigetelés. A függőleges falakra felesleges 16 cm-t tenni. A szarufák között van 15 cm kőzetgyapot, aztán lefelé gipszkarton, erre még tettem 10cm hungarocellt, lehálóztam, kifestettem és nagyon szép és jó is.
Nem árt, ha keresel egy jó statikust, meg egy építészt, meg valami gépész félét, mert ezeket a dolgokat együtt kell tervezni, különben iszonyú költséges lesz a fűtés...
Szerelnék egy fémgerendát a talpszelement helyett, pl. az I profilt-t, abba be lehet illeszteni a födémgerendákat is és szakszerűen meg lehet hegeszteni a fém tartógerendát is.
A I tetejére szerelnék egy pallót és meg is lenne a szarufák lekötése.
A fal nem szereti az excentrikus terhelést, nem tudom mekkora a tető, számolni kéne, hogy válaszoljak az eredeti kérdésedre. Nincs elég infó.
Annyit értettem meg, hogy a fal 3o-as és koszorú 25-ös széles, a koszorú szélességét szeretnéd csökkenteni.
Azt nem írtad, hogy a koroszút megterheled egy pontban egy vasgerendával, ami megtartja majd az egész tetőt.
Ilyen helyre a koszorú vasalása lehet, hogy nem elég, talán a magassága sem. Az is kérdés, hogy mire támasztassz egy vasbeton gerendát, azaz csak kéne oszlop.
A talpszelemen átvágása is kérdéses.
Csapolás:
Feltételezve, hogy a födémgerendák ugyanolyan magassak mind a talpszelemen, a talpszelemenben készítessz egy csapfészket ( átvágod a fele magasságát a födémgerenda szélességében) és a födémgerendának a végére egy csapot (levágod a fele magasságában a talpszelemen szélességét). Az ács ezt kell tudja.
ökölszabáj: egyszer tisztázni kell a kérdést statikailag, aztán foglalkozni a szigeteléssel.
Szia. Nincsenek benne vasbeton oszlopok. Nem vagyok a témához túlzottan hozzáértő, de amit tudok mondani: A fafödémnek csak a saját súlyát kell majd tartani, a fagerendák között lesznek majd acélgerendák, amikre a fedélszék támaszkodni fog. Az acélgerenda a teljes koszorú keresztmetszeten feltámaszkodik majd, tehát itt a talpszelement meg kell majd szakítani. A fa födém gerendáknak viszont annyi hely marad, amennyi a talpszelemen mellett elfér. Nekem is az a meglátásom, hogy nehéz a maradék 10 cm helyen normálisan megoldani a rögzítést talpszelemen csavarokkal (vagy nagyon kívül kerül a csavar a beton széléhez, vagy nagyon kevés marad a fából mellette). A becsapolást hogyan kell elképzelni a gyakorlatban? Jó ötletnek tűnik.
a födémgerendáknak minimum 10 cm-et kell ülniük a koszorún
Na ne.
vasbeton oszlopok vannak? Legalább a sarkokba kéne egy-egy, 25x25.ös, akkor lehet 25-ös a koszorú.
de csapold be felesbe a födémgerendákat a talpszelemenbe, sokkal egyszerübb, mind felfektetni és rögzíteni 1o cm-ter betonperemre a födémgerendákat, nem beszélve az excentrikus terhelésről, amit a koszorú kap (székely bal füle, ha ezt le is rajzolták).
mármint hogy villanyászatilag szabad-e? perszehogy. vizet meg új építésnél úgysem visznek falon vízszintesen, aljzatba megy minden. vagy ha mégis, akkor azt alul.
Sziasztok. Egy házbővítésnél fafödém készül, ahol a betonkoszorún fog ülni a talpszelemen is és a födémgerendák is. A talpszelem 15x15-ös, a födémgerendáknak minimum 10 cm-et kell ülniük a koszorún, tehát maradt 5 cm szélesség a 30-as koszorú külső szélén. Szerintetek csökkenthető a koszorú szélessége 2-5 cm-rel, hogy a helyébe xps kerüljön? A falon egyébként lesz 12 cm grafitos eps. Ez már gondolom elég jelentősen lecsökkenti a beton és tégla között különbséget. Szóval ki hogyan látja...csökkenthető a 30 cm-es koszorú szélesség ebben az esetben? Köszönöm előre is.
Már régóta a fejemben van egy elvetemült gondolat, amiről szívesen meghallgatnám a hozzáértők véleményét.
A lényeg, hogy felújításkor szembesültem a villanyvezetékeknek való vízszintes hornyok kivágásának macerájával. Ezért jutott eszembe, hogy esetleg legközelebb érdemesebb lenne az utolsó előtti téglasort nem 30-as, hanem 25-ös téglából rakni, így lenne egy 25 magas, 5 cm mély bemélyedés, amibe minden csövet kényelmesen el lehetne vezetni.
Ez statikailag mennyire működne? Arra gondoltam, hogy a 30-as megvésésénél pont a külső vastagabb falat veri szét az ember, így meg az megmarad. Horonynál meg 5 centit úgy is kivés az ember...
Vegyél egy zsák Baumit Feinputz Ausent és egy zsák Edelputz-ot, a másodiknak nagyobbak a szemcséi.
Ezek fehér cement és kőpor keveréke, meg valamilyen mészpótló (csak kell szaki, aki ki tudja húzni- de aki tud húzni, az hamar belejön). Én nem szeretem a színezett nemesvakolatokat (nem lehet megállni vellük csak szaroknál), kényelmesebben ki lehet húzni ezeket színezetlen vakolatokat aztán lefesteni egy tényleg prémium minőségű falfestékkel.
Köszönöm, nagyon sok helyütt látok nagyon állékony ilyen vakolatot. És érzek benne valami békebelit, és tartósságot. Bár ahol több a víz mint kéne ott mállik.
Ez így nagyon általános. A kőporos vakolás egy gyűjtő fogalom. Nevezik nemes vakolatnak is.
Van belőle dörzsölt, kapart és szórt.
A massza a vakolat lényege : kőpor, mész és fehér cement.
Kőpor megfelelő szemszerkezetű.
A zsákos, előre kevert vakolatok is ezeket tartalmazzák.
A dörzsölt vakolat : felhordják az anyagot a korábban felvitt alap vakolatra,. elsimítják, majd körkörösen tovább simogatják. A kapartnál pedig kaparják ( még nem csináltam ),
a szórtnál pedig a megfelelő masszát nyírfa seprűvel vagy kézi szóróval felszórják az előzőleg bevakolt és elsimított falra.
Természetesen be lesz vasalva, úgy terveztem még ha nem is írtam, van is itthon hozzá betonacél. Azért választottam pont ezt a szárazbetont is, mert ezt ajánlja a leírás pont ilyen vasbetonokhoz.
miért kellett neked a legélénkebb színű térkövet kiválasztani?
Milyen vastag a megfestett felület, hogy a karcolás látszik?
A Semmelrock jó minőséget gyárt, nem volt sose probléma, több tízezer négyzetmétert térköveztettem le.
Kicserélt árura nem emlékszem. Annyi, hogy nem mindig egyforma a minta, vagy a fénykép a prospektusban a kapott árú színével, de lerakva minden rendben lessz, - és az összhatás hasonló.
Merthogy amit kaptál azt neked gyártották, a minta az meg másnak volt.:)
Hogy neked nem sikerül velük jól dolgozni, az még nem azt jelenti, hogy komolytalan vagy gyenge minőségű az árú. Vannak prémium termékeik is, legközelebb abból vegyél, annak sokkal vastagabb a kopórétege.
Lábazati hőhíd megszakítás céljából K-s téglát töltök perlittel. Könnyedén megy, 8 liter/tégla az anyagszügséglet(30K). Kérdésem a következő: hidrofobizált, vagy normál perlitet használjak? A víztaszító perlit nem zárja le a "pára útját"? A falra kívülről gyapot kerül majd.
Semmelrock citytop smart őszilomb térkővel csináltatjuk a ház körüli járdákat.
A kövek nagy része rondán össze van karcolva, mert a csomagolás során túl vékony a sorok közé rakott polifoam és a felső sorok alsó részén lévő kiálló kavicsok megnyomják az alattuk lévő kövek színes felületét.
A Semmelrock képviselője nem is problémázott, elismerte a selejtet és felajánlott plusz raklapokat, hogy így ki tudunk majd annyi hibátlant válogatni, ami nekünk kell.
Ezen felül a raklapjuk is gyenge, már a daruzás során is úgy hajlik, hogy a sorok majd lecsúsznak róla, ami tovább növeli a karcokat a dörzsölődés által.
Két héttel ezelőtt kellett volna a plusz raklapokat leszállítaniuk.
Pénteken a képviselő megígérte, hogy hétfőn biztosan itt lesznek. Erre kiderül, hogy nem szállítják le csak akkor, ha összejön egy teljes kamionnyi fuvar.
A területi képviselőnek elmondtam, hogy ha vastagabb polifoamot raknának a sorok közé és EURO raklapot használnának (amivel a betétdíj miatt nem lesz plusz költsége a gyárnak), akkor megszűnnének a sorozatos reklamációból adódó veszteségeik. Erre ő csak legyintett.
Ezek után elgondolkodtató, hogy szabad-e megvenni ennek a cégnek a termékeit, amely simán eltűri, hogy selejtes áru menjen ki és még a reklamációt is felületesen kezeli..
Becslés alapján több tonna a teherbírása egy 30x30 cm-es oszlopnak. De ezt ki kell számolni rendesen, mert ez csak durva becslés, ennek alapján nem lehet pontosan a teherbírást. Kell számításhoz az alapozástól kezdve a kitöltő beton minőségéig sok minden.
Nem vagyok szakember, de ha bármilyen komolyabb terhelést akarsz arra az oszlopra bízni, akkor nem biztos, hogy vasalás nélkül érdemes nekiállni. De majd a hozzáértők elmondják.
Sziasztok! Tereprendezéskor a felső humuszos réteg letolását hogyan érdemes csinálni?
Csak a ház alapját "befogó" téglalapon toljuk le a földet (kb 20cm humusz) vagy a teljes területről? Én arra gondoltam, hogy alap alatt 20cm, a terület többi részén pedig -10cm, hogy ne legyen gaz, illetve hogy később vissza lehessen tölteni a humuszt, ne kelljen annyit hozni (ne legyen tele építési törmelékkel).
A termék adatlapján az szerepel, hogy 20 kg elég 1 négyzetméterre, 1 cm vastagon, ez 0.01 m3. A te oszlopod belmérete kb 25cm x 25cm keresztmetszetű, és 3.25 méter magas, tehát a térfogata 3.25x0.25x0.25=0.203125 m3. Ehhez a térfogathoz kb. 400 kg kell, ami 30 kg-os zsákból 13.33, vagyis 14 zsák. A 14 zsák kb 11 000 Ft-ba kerül. Szerintem, ha van a közeledben építkezés, ahová esetleg hoznak kész betont, vagy helyben kevernek betont, sokkal olcsóbban jönnél ki, ha ezt a négy-öt taliga betont onnan vennéd meg, mert ennyit szerintem nem hoznak ki.
Vettünk egy telket parasztházzal, az utcában nincs csatorna és nem is tervezik a megépítését(szomszédok szippantóznak).
Udvari wc van amit rég nem használtak mivel sokáig üres volt a ház (mi felszámolnánk mert útban lesz később).
Pár év múlva szeretnénk rá építkezni a kis ház megtartásával de addig is kialakítanánk egy vizesblokkot benne.
Ez olyan zárt szennyvíztárolóra csatlakozna ami a később épülő ház vizét is fogadni tudná (itt házi szennyvíz tisztítót,szikkasztót,stb.nem engedélyez az önkormányzat).
Olvastam, hogy építési engedély már nem kell a tároló építéshez, de építész tervek vagy az építés során műszaki ellenőr kellhet-e hozzá?
A víz és csatorna szolgáltatónak kellenek tervek vagy csak a víztömörséget nézi az átvételkor?
Pince, garazs, aljzatbeton siman elhuzva deszkaval semmi vibracios simitas. Ezt a durva feluletet nem szeretnem kiegyenliteni viszintbe csak lesimitani hogy az eroteljes kopas porkepzodes megszunjon esetleg legyen ertelme lefesteni valamivel. Mert ha igy lefestem akkor gondolom a festek is lekopik a rucskos felulet kiallo reszein meg az is tovabb kopik. Szoval van ertelme felporszivozni es hajszalvekony padloponnal ramenni vagy van erre nem padlolappal burkolas aru megoldas? Mugyantat kerdeztem azt mondtak draga.
Nem is ezzel van a bajom, hanem azzal, hogy attól, hogy másnapra kőkemény, még nem lehet ráburkolni, mert távolról sincs kiszáradva. A száradás/kötés alatt van némi zsugorodása is a felkent anyagnak és a felragasztott csempe ezt nem fogja követni, tehát le fog válni. A teljes kiszáradás meg hetekbe kerül. Na, ezért gondoltam a gipsz alapú vakolatot, mert ott ez az idő fele, harmada.
Egy új vakolat nagyon kemény tud lenni. Majd nézd meg 40 év után. Az enyém 45 éves és a villanynak egyszerűen spaklival csináltam nútot a kábelnek. Azért még egy darabig tartani fog, remélem.
Anno a kis fürdőszoba egybe lett nyitva a kívülről megközelíthető padlás feljáróval, aminek a falán nem volt vakolat. 5-10cm kellett rá, hogy síkba kerüljön. Micropollal csinálták mész nélkül egy rétegben. Amikor megláttam, arra gondoltam, ez holnapra szanaszét reped. Másnap kőkemény volt, és sehol egy repedés. Kétkorongos hilti falvágóval csináltuk a vízvezetékek helyét, de alig lehetett kivésni a közepét. 2kg-os kalapáccsal ütette a vízszerelő haverom, és sűrűn anyázta a kőműveseket.
Csekély a valószínűsége, hogy a szél fölborítaná. De ha teljesen biztosra akarsz menni, akkor a fölső harmadba keresztbe teszel egy deszkát és két dúccal megtámasztod.
amúgy elég széles lesz az az ytong falazat, és alacsony. 50cm magasság mellé kb 60 cm szélesség társul majd, mert az ablak alá belülre szeretnék 35cm-es párkányt belülre. Ezért a terv szerint az 50 vagy 60 hosszú ytong elemek lesznek beforgatva.
Régen a szakik nagy része a szocialista, robosztus megoldásokon nőtt fel, és csak reklámokban látják az új megoldásokat
Most már azért eltelt egy kis idő, de nem tudom van-e jelentős változás. Könnyű rálegyinteni bármire ami újszerű, hogy jó ott a régi módszer is.
És hát sokszor be is jön, lássuk be (a mi házunk már 9 éve áll de ha megmutatnám utólag egy szakembernek az építkezéseken készült fotókat, biztos azt mondaná, be ne költözzek vagy kérjem vissza a lóvé egy jelentős részét). Szerintem semmilyen mellvéderősítés nincs. De mindig azt mondom, ha nem kerül sokkal többe, inkább legyen az jól megcsinálva akkor is ha feleslegesnek tűnik.
Adott egy 25cm vastag mészhomok tégla falazat, 2000kg/m3 testsűrűséggel. Vékony ágyazatú falazóhabarccsal ragasztva 15 sor, azaz 3 méter magas. Viszont lesznek olyan részek, amelyek nincsenek sarokba kötve, hanem állnak magukba a következő szélességben: 175 cm, 225cm, illetve lesz egy 25x25-ös oszlop is. Nyilván amikor az áthidalók be lesznek zsaluzva és be lesznek betonnal öntve, akkor megkapják a felső rögzítésüket, de mi van addig? Kell-e aggódni a szélnyomás miatt? Nem boríthatja-e le egy viharos szél valamelyik felületet? Mindhárom rész az épület belső részén található, tehát nem külső falat képeznek, hanem belső teherhordót. A külső falon is van egy objektum ami kérdéses, de az csak 175cm széles és 2méter magas.
Fel merjük-e falazni így, vagy kell valami ideiglenes megtámasztás?
Csak gondolom, hogy rám célzol. Ha esetleg valakinek a hozzászólására válaszolnál, akkor nem tételezném fel rólad, hogy jobb neked az inkognitó... Egyébként, nem vagyok Jenő, ha esetleg mégis rám célozgatsz.
Furcsa emberek vannak itt... :(
( Ha mégsem nekem címezted, akkor elnézést kérek. )
Igen, csak a kérdésem arról szólt, hogy a gipszbe milyen adalékot tegyek, nem pedig, hogy a cementes vakolatba, habarcsba mit tegyek A micropol a cementes izékhez van kitalálva és ahogy kipróbáltam, a gipszre vajmi kevés hatása van. Tehát, ahogy írtad is, azért nem válaszoltál, mert nem tudsz ilyen anyagot. Én nem arra vagyok kiváncsi, hogy mi a nem jó, meg bizonytalan eredetű, szerinted kétséges anyagokat nem használnál fel, hanem arra, hogy mi lehet a jó. Bocs, hogy ezt mondom, de a kétségeidre nem vagyok kiváncsi. Teljesen felesleges elbizonytalanítod bárkit is azzal, hogy az szerinted nem jó, mert nem tudjuk mi lesz vele 10 év múlva...
A mészről meg már írtam, hogy miért nem akarom használni. Semmilyen formában, olvass vissza.
Azt a szaki tudni fogja, te csak jelezd, hogy kéred :)
Nyíróerő ellen lett volna a linkelt dokumentum alapján így:
Szélnyomás ellen feltételezem az aljzatból kiindulva függőleges irányban teljes magasságban, de hogy milyen sűrűn meg egyéb részletek...csak okoskodom de nem adnék konkrét tanácsot
vakolatba micropol, mészhidrát, és a micropol gyártójának vannak más adalékai is. meg egy csomó más gyártó is van. de ezek nem gipszbe valóak, azért nem írtam.
A "nem annyival drágább" egy nagyon tág fogalom. A mész, meg a mosogatószer között óriási árkülönbség van. Mint ahogy írtam, nekem nem működik a mosogatószer, viszont a cukor, meg a tej nagyon jó. És minél kevesebb idegen anyagot teszel be, annál kevésbé ronthatod el az adott alapanyag tulajdonságait. De, mindenki másképp csinálja.
Nem elsősorban a glettelés a gondom, hanem az, hogy egy csomó helyen újra kell vakolnom a falat. Vagyis annyira elérett a régi vakolat, hogy az attól is lejön, ha csúnyán nézek rá. Viszont, ahogy írtad is, a cementes vakolat kötésére, száradására túl sokat kell várni. A gipszre meg elég két hét is. Tehát először vakolás, lukak betömése, aztán valami glettelés, szintén gipszessel, aztán csempe, meg festés.
Nyilván, lesz egy próba, mondjuk 3 nap múlva megpróbálom leverni ezt a tejes gipszet a falról. Nem hiszem, hogy csak úgy lejönne, de majd beszámolok.
Maga a gipsz a legjobb építőanyag. Régi, bevált érdemes róla olvasgatni a neten.
A kísérletezés fontos. Számomra a kockázatok kezelése is fontos. Te nem csempézel nedves vakolatra, mert félsz hogy leesik róla. Én meg nem építkezek ismeretlen anyagokkal, mert félek hogy pár év múlva elporlad. És ha a nálam dolgozó szakinál meglátnám a mosogatószert, akkor elzavarnám, mert az erre való adalék nem annyival drágább, mint amennyire nem szeretek kockáztatni.
Erre csak azt tudom mondani, hogy próbáld ki... Tudok olyanról, ahol egy komoly cég mész helyett egy jó nagy háznál mosogatószert használt... Nehogy azt hidd, hogy csak a bevett, megszokott anyagok működőképesek...
Nem házat építek, csak egy nyaralót újítok fel. Egy építkezés azért olyan drága, mert a boltokban rádtukmálnak mindent, amire azt írják, hogy milyen jó. ( Nézz utánna, hogy mit írnak a micropolról, meg mit írnak a zsákos oltott mészről. Ha ezek alapján tudsz dönteni, akkor jövőbelátó képességgel rendelkezel...) Te meg készséggel elhiszed, hiszen az interneten olvastad. Meg a szaki azt mondta, hogy a pl: a padlófűtés lebegteti a port. Te meg elhiszed, ahelyett, hogy használnád a szürkeállományodat. De ha beteszel még gladiátorokat is, akkor sokkal jobb lesz az átmeneti időszakokban... meg ő is sokkal többet kereshet rajtad, csak ezt te nem veszed észre, csak mondjuk egy év múlva. Akkor rájössz, hogy a negyedéből megúszhattad volna a fűtésedet. A szakiknak nem az a céljuk, hogy te tisztességes áron juss hozzá álmaid tárgyához, hanem, hogy nekik minél több munkájuk legyen. Ők megdolgoznak ezért a pénzért, igaz, hogy neked csak feleslegesen kidobott pénz lesz, nincs rá szükséged, de erre csak sokára jössz rá...
Egyébként, kisérletezés nélkül sehova sem jutott volna a világ. És erre az sem válasz, hogy a kisérletezéseket komoly laboratóriumokban kell elvégezni. Ugye, Edisonnak nem volt komoly laborja, aztán mégis kitalálta azt, amivel otthon világítasz... De lehet mindent gyári receptek, anyagok felhasználásával is megcsinálni, legfeljebb sokkal drágább lesz. És ugye, benned lesz a kisördög, hogy tényleg mindent jól csináltak?? Hiszen, nem értesz hozzá, még megítélni sem tudod, hogy mit kaptál a pénzedért. Maradnak a kételyek...
Ezek a festő mesterség cselek- azok mindent kitaláltak. Nem lehet tudni, hogy milyen kémiai folyamatok történnek. Lehet, hogy megköt, csak nem köt oda- meg nem köt rá. Gipsszel glettolsz?:)
Mindig van egy részlet, amit elhallgatnak a szakik.
Ez tök komoly? Kísérleti házat építesz? Én is sokmindent megcsinálok magam, még akár nem sztenderd megoldásokat is. De hogy egy olyan anyagot használjak, amiről fogalmam sincs hogy hogyan fog viselkedni 10év múlva??
Hát én is gipszkartonban gondolkodtam, de a balatonfenyvesi tüzépen azt sem tudták, hogy létezik egyemberes gipszkarton. A normál méret meg nem fér be az autómba. Na, akkor kenegetem a falat, annyira azért nem sietek sehova.
Kipróbáltam kötéslassítónak a cukrot, meg a tejet. A cukor is jó, kb. egy óra múlva kezd használhatatlanul megkötni. ( 1dl víz kávéskanálnyi cukor ) A tej viszont hihetetlenül jó. Még másfél óra múlva is lehet vele glettelni. 1 dl víz, kb 20 köbcenti tej. Finom, krémes anyagot ad a modellgipsszel. Valószínű, sokkal kevesebb tej is elég bele. Holnapra megköt minden rendesen, aztán megnézem, hogy mennyire lettek kemények. Margarinos dobozba csináltam a mintákat. Mondjuk kalapácspróba...
Nekem ez nagyon fontos, ha már a hétvégén "elsajátítottam" a "felcsapkodom a falra az anyagot" technikát. Azért ez biztosan gyorsabb, mint minden lukba betömni spaklival a gipszet.
Aha! Bár erre most nem lesz szükségem, de elraktározom, köszönöm. Gondolom, úgy működik, hogy a bemattult felületre jobban tapad a tapadóhíd. Bár a padlón kipróbálom, nem nagy plusz munka. Bár már ott tartanék...
Van 4o%-os, amit a lefolyócsövek kidugaszolására használnak, magyar gyártmány szürke flakon- jó sűrű az állaga. Azt kell töményen felkenni (kesztyű, védőszeműveg, rossz cipő). Hagyni 2o percet, a csempe teljesen megmattúl. Aztán lemosni 3x hideg vízzel.
Pontosan erről van szó. Ezért nem csinálom mondjuk Manu 1-es készrekevert habarccsal, hanem gipszessel. És, mivel nagyon drága a gipszes vakolat, inkább magam keverem. A várakozási, száradási idők nagyon is stimmelnek. De ez a nyaralóm és jó lenne még nyaralni is egy kicsit, nem csak dolgozni... ezért aztán próbálok sietni.
Csak a padlóra teszek új csempét, meg csak néhány nm-ről van szó.
Padlócsempére lehet ráburkolni, falra nem nagyon. Mindenesetre ha falra kell burkólni, azt le kell savazni, aztán átmosni 3x, utánna tapadóhíd. De gyakran adódnak problámák a sarkoknál.
Verd le a falicsempét, lejön egy rész a vakolatnak is. Vegyél üvegszál erősítősű gipszkratont (Nida), a kék színű hangszigetelő a legerősebb. Azt ragaszd rá pontokban, a pontokra fúrj dübelt is. Aztán ragassz rá egy réteg vízzállót.
OSB-re csak Murexim D3-as alapózóval lehet csempét ragasztani. Ez egy rücskös felületet képez. De nagyon drága.
Frissen vakolt falra nem lehet burkolni, nincs hol kiszáradjon, le fogja dobni a burkolatot.
A vakolás után min. 1 hónapot kell várni- ha több mind 2.5 cm a vakolás, akkor 1.5 -2 hónapot- a vakolás egész felületében színt kell váltson. Olyan színten ki kell száradjon, hogy amikor a kezed ráteszed nem szabad hideg legyen,vagy kell szerelni egy nagy páraelszívót+ pár ventillátort- annak is kell 2 hét. De a sarkok így is nehezen száradnak ki.
Csak gratulálni tudok. Csak halkan jegyzem meg, hogy én egy nyaraló mellé építettem még 25 nm-t, aztán a tetejére tetőtérbeépítést, 130 cm-es térdfallal. A szerkezetkész állapottól egyedül fejeztem be a házamat. A gázszerelést, meg a mennyezet gipszkartonozást kivéve tök egyedül csináltam mindent. Válaszfalak, villany, víz, szennyvíz, padlófűtés tervezéssel, kazánnal, meg egyebek. ( a betonozásra hívtam emebereket ) burkolás, dryvit, külső, belső festés, meg ami még adódott. És sosem vettem fel semmiféle hitelt... Talán megértheted, hogy kissé költségérzékeny vagyok. Nem hinném, hogy egy átlagember ne tudná megcsinálni azt, amit pl egy burkoló. Legfeljebb tovább tart. Tudod, Google a te barátod is...
Kicsit csodálkozom, hogyha te ennyi mindent megcsináltál a házadon, akkor hogy lehet ilyen véleményed?
ha savanyú szőlőnél tartunk egyedül újotottam fel a 80 as években épült házamat a villanytól a vízvezeték szerelésig.egyedül a fűtést csinálta szakember.most pl szigetelem sose sirt a szám az anyag ára miatt ha tanácsot kaptam vagy megfogadom vagy nem de nem azon lamentálok hogy ez drága az nem jo ......
Igazán bölcs gondolat... De nekem inkább a savanyú a szőlő szindróma jön le. Meg az, hogy ha lehet, ne használjuk a szürkeállományunkat... minden jó, ahogy van. Még az a szerencse, hogy nem vagyunk egyformák.
A padlót nehéz elrontani, ha az aljzat sima, egyenes. Ha bírja a derekad, meg a hátad, akkor lehet nekiállni. Lehet, hogy háromszor annyi ideig tart, de biztosan jó lesz. Egyébként ugyanez érvényes a függőleges falakra is. Vegyél valami térdvédőt, mert sokat kell csúszni-mászni.
rossz hozzáállás. sokkal nagyobb terhelést kap, mint a falon. ha szar az alátámasztás, azonnal reped. és ha kicsit hullámos, az is sokkal feltűnőbb a padlón mint a falon.
Régi csempére lehet újat egyszerűen ragasztani. Meg kell jól pucolni a felülete, nem ártana jól összekarnyiszolni, aztán tapadó hídat felkenni és valami jó minőségű ragasztóval örök darab lesz. Nekem ugyanez lesz a feladat a nyáron.
Nálam a régi "metlachi"-ra ragasztották az új padlólapot és tökéletes. A metlachi az azért nem mázas csempe, tehát ott egyszerűbb a helyzet. Egy jó burkoló azért fogja tudni.
A baj ott van, hogyha felvered is a régi burkolatot, a visszamaradó felület nem lesz elég sima, a burkoló meg mindjárt mondja, hogy akkor kell rá padlopon és máris megy vele az idő, meg a pénz. Egy burkolónak semmi sem drága...
Nézd meg mennyibe kerül a gipszes vakolat. Mondjuk 20 kiló 3 rugó. És ez még nem a Rimano minőség. Alsó hangon. Ha én csinálom a cementes vakolóanyagot, akkor persze jóval olcsóbb, csak az a baj, hogy nagyrészt 4...5 cm vastagon kell rakni. Ez egyszerre nem megy. Erre azért várni kell, hogy kiszáradjon. És hidd el, az két hónap. Olyanoktól tudom, akiknek ez a szakmájuk, ebből élnek. Csak éppen mindegyiknek van munkája, lévén, hogy most van a szezonja...
Gipsz? Hát én féltéglányi helyeket tömtem be vele a hétvégén és semmi repedés, tökéletes és olyan kemény, hogy ehhez képest a cementes vakolóanyag nulla. Ha ez nem működne, akkor nem tudnának gipsz stukkókat készíteni, ahol azért sokkal nagyobb keresztmetszetek vannak. Egyébként lehet azt a gipszet több részletben is felvinni. Mondjuk nedves a nedvesre technológiával.
Édesanyádnál egyáltalán nem mindegy, hogy mivel vakoltak, milyen vastagon, milyen felületen, stb. Úgyhogy ez egy semmitmondó adat.
Nagyon sok összetevője van a burkolásnak. Mire burkolnak, mi a rétegrend az adott felületen. Új, vagy régi építés, stb. A másik, hogy mennyire lelkiismertes a burkoló? Most megcsinálja, hű de szép, 3 év múlva megjön le a csempe... elég sok ilyet láttam. Pl: OSB-re is lehet csempézni, ha valaki tudja hogyan kell. Amit én láttam, ott nem tudták... És 3 év távlatából a tulajnak eszébe sem jut, hogy a burkoló csinált valamit rosszul...
Egyébként, ha valaki két naposan ráburkol csempével, az nehezen hihető, hogy tartós lesz.
Az a baj, hogy néhány burkolót megkérdeztem. A véleményük az volt, hogy egy rendes ház nem készülhet el 3...4 hónap alatt, mert van egy technológia, van egy sorrend, vannak idők, amiket ki kell várni, ha azt akarod hogy tényleg szép és tartós legyen. És ez már nem pénz kérdése. ( talán a könnyűszerkezetes a kivétel, de az sem olyan egyszerű )
80-150 forintnál csak a vakolat lesz olcsóbb, mert ha jól olvasom, neked akkor is arra lesz szükséged... A gipsz szerintem 10 mm-nél vastagabban oroszrulett.
Ezt a két hónapot honnan vetted?
Jóanyámnál a fürdőszoba felújításnál csendes, őszi időben hagytak egy hetet, aztán burkoltak, ez 8 éve történt, most már egy tisztasági festés elkel, de azon kívül semmi...
Az a baj, hogy ez egy 45 év körüli házikó. A vakolat rendesen elérett, tehát ahol elkezdtek vésni, jött le az is, aminek nem kellene... Ráadásul, a fürdőkád helyett zuhanykabin lesz. Kibontottuk a fürdőkádat és nem volt mögötte levakolva a fal... tehát, azt is le kell vakolni. Az, hogy a nem csempézett felületet le kell glettelni, nem jelent problémát, csak néhány négyzetméter.
Mindegy, hogy glettnek, vagy vakolásnak nevezem. A 6-30-s anyag azt jelenti, hogy minimum 6 mm és maximum 30 mm vastagságban tehetem fel. Nem sokat ér, hiszen a ház bontott téglából épült és bizony sok anyag kell a fugákba. Meg oda, ahol féltéglák is kijöttek. Az ilyen vastagon felhordható glett ( vagy nevezhetjük vakolóanyagnak is ) nagyon jók, de nekem kellene vagy 15 zsák... ez azért nagyon drága. Egy részt már megcsináltam gipsz, meg homok combóval, de nehéz vele dolgozni, mert gyorsan köt. Egyébként, nagyon stabil megoldást ad. Az, hogy tégla proknikat teszek be, az rendben van, de nagyon idő-, meg munkaigényes. Sokkal egyszerűbb a gipsz+homok. A szakik persze odarendelnének egy fél tonna zsákos valamit, csak győzzem kifizetni... Nem beszélve arról, hogy a Balatonon nincsenek szakik ebben az időszakban. A jobbak külföldre mentek, a rosszabbak meg le vannak terhelve. Magad uram, ha szolgád nincs...
Itt a képen a csempe alatti réteg(gondolom csemperagasztó), arra lehet tenni az új csempét vagy inkább nem javasolt és tégláig le kell verni és újravakolni? Egyéb megoldás?
hát lehet, hogy ez nem a kérdés megválaszolása, de úgy ahogy #80174 hsz képen van :)
az a 3 ablak jobb oldalon az 3 fix ablak, 120 széles, 190 magas (3 réteg üveg, elég nehéz darabok). Köztük merevítős sorolók futnak majd, amik a felül futó betongerendában végződnek.
A bal oldali pedig egy 140 széles kétszárnyú ajtó.
Az ytong fal esetén annyi volt a kérésem, hogy a belső párkány 30cm széles legyen. A ház b30-as falból készült, erre fog most kerülni 15cm EPS. A ház összes nyílászárója emiatt most a falsíkra ki lett ültetve. Vajon ki lehet ültetni ezeket a nagyokat is az ytong külső síkjára? Vagy szélesebbre kell készíteni, és annyival kevesebb hőszigetelés kerüljön rá?
egyszerűbb lenne megkérdezni egy burkolót. többször láttam már bukorlni kétnapos vakolatra, és mindegyik szépen áll a helyén. szóval tuti megvan a technikája, csak mi nem ismerjük.
Mert egy korrekt horonyvésés-csövezés utáni villany és/vagy gáz és/vagy fűtés/víz, stb szerelés utáni állapot kivakolása után nem kellene azon aggódni, hogy lejön-e majd róla a csempe....
Ha nem szeretnél maltert keverni, akkor vegyél zsákos kézi vakolóanyagot.
Az enyv rendben van, csak ne kerüljön rá lúgos kémhatású anyag, vagyis pl. mész, mert kis idő alatt megeszi az enyvet és minden lejön a falról... Ahogy olvasgattam róla, ilyenkor a gipsz már csak "döglesztett" formában van, vagyis csak töltőanyag. Ha az enyvet megeszi a lúgos kémhatású festék ( pl: mész ) akkor már nem lesz tartása, az egész lejön a falról. Tehát nem lehet a végső glettelést mésztartalmú (vagy lúgos kémhatású ) anyaggal csinálni. Meg persze nem lehet mésszel festeni sem.
A tejet még nem próbáltam, délután megteszem. ( ha van itthon tej... )
Kipróbáltam a Micropol-t, lassít a kötési időn, de többre számítottam.
Mint korábban írtam, nagyon jó a glettgipsz,- pl: Rimano - csak nagyon drága.
A vakolás sem az igazi, mert legalább két hónapot kell várni, hogy a vakolat teljesen kiszáradjon, megkössön. Különben a zsugorodásánál fogva ledobja a csempét.
Neked glettgipsz kell, esetleg tapétaragasztóval bolondítva, de ha jól sejtem a vízvezetékeknél nem kicsi vastagságok lennének, ott tuti inkább vakolnék...
Kátránypapírt szeretnék tenni egy 3x2 méteres ferde tetőre.
A tető két oldalt hozzá van építve a ház falhoz. A tető és a fal találkozásához bádogot teszek.
Valaki azt mondta, hogy nem lesz jó, ha úgy csinálom mint a cserepezésnél, bádog alul, cserép felette.
Ha én rögzítem a szél bádogot és arra rámelegítem az erősített (üvegszál vagy valami hasonló) kátránypapírt akkor a bádog és a kátránypapír másképp tágul, és elválnak egymástól?
Tudtok valami okosat mondani a gipsz kötéslassításról? Olvastam a mosogatószert, csepegtettem is Jár-t, de nem történt semmi. Meszet nem akarok használni, de az jutott eszembe, hogy a mészpótló Micropol nem lenne jó? Még nem próbáltam. Vízvezeték, meg villanyszerelés után kellene eltűntetni a nagy lukakat. Tudom, hogy a gipszes vakolatok nagyon jók, de nagyon drágák és nekem nagyon sok kellene.
Plusz egy szavazat amellett, hogy ne ezen spórolj. A kollegának igaza van a szélnyomással kapcsolatban, egy óriási vitorla alján húzódik egy sáv, szinte borítékolható az elmozdulás.
Persze nem az a fajta vasalás kell, ami a nyíróerő ellen szolgálna.
Kültéri vagy beltéri? Ha kültéri (legalább egyik oldala) akkor kap(hat) szélnyomást. Kell bele a vas. A kivitelező ne akarja elspórolni (több legyen a haszna ha fixáras) hanem hajtsa végre a gyár által előírtakat. 70-80kg/m2 szélterhelés nem ritka, egy ekkora nyílászárónál sokszáz kilós erők fordulnak elő. Símán kiborít(hat)ja a mellvédfalat, de hogy repedni fog az biztos.
Hóguzolással számolva (az több mind 15okg/nm a kombinált szélnyomással, qb=o.6kPa) legalább 1oox1oox5-ösz oszlop jön ki, az alján 4 sarokmetrevítéssel egy 3oox3oox15 vaslap lekötéssel 4 darab 12-es betondübelle. Szelemeneknek 1oox6ox5 kéne legalább és a szarufáknak 6oxvalami 4-fallal, 5oomm osztással.
Ezen kivül 7oomm-ként kell tenni egy kereszt alátámasztást a szarufák közé is, ami olyan vastag mind a szarufa.
Pluszban minden szarufára kell szerelni egy alu leszorotóprofilt is, két gumigarnitúrával.
Csak az alu profilok egy kisebb vagyon.
Amúgy megnéztem a szabványt és a hossza negyedénél van a szélnyomás központja egy ilyen előtetőnek.
Szabvány szerinti hó és szélteherrel kell számolni. De. Széltehernél már 15 évvel ezelőtt sem a szabványban előírtakkal számoltam, hanem nagyobbal, mert a szelek már akkor is egyre erősebbeké váltak. Amikor az MSz helyett bejött az Eurocode akkor a szélteher számítása meg is változott. Ez volt az egyik ami az Eurocode-ban jobb volt mint az MSz-ben. A másik a csukló ill. befogás. Az Eurocode nem ismer csuklót csak többé-kevésbé merev befogást. Az Eurocode ilyen helyekre mint a szóbanforgó előtető hózugot feltételez. Egy szó mint száz nem árt a szabvány előírásait betartani és megnézni, hogy ki fogja csinálni.
Maga a terasz 40-100cm-re ki van emelve a talajtól (feltöltés: betontörmelék+föld), de csak egy réteg, kb. 5cm beton van rajta. Alapvetően száraz, víz csak az égből éri:) . Ettől függetlenül ahogy olvastam (és a burkoló szerint is) talajpára ellen érdemes volna szigetelni. Kis Sajna már csak a burkolat fér el, tehát valami kenhető megoldást keresek.
Amit eddig láttam azoknak a négyzetméter költsége összevethető a padlólap árával, amit kissé túlzónak érzek. Esetleg van valami tippetek egy megbízható, de kellemesebb árú termékre?
Mivel kb. 60m2 és "L" alakú, így a dilatációt is meg kell oldanom (a jelenlegi nyers betonon levő repedések nagyjából meg is jelölik a helyét...).
mindezt abból a célból, mert ez a "A parapet vasalás a terheletlenmellvédfal és a nyílás melletti falpillér terhelése miatt fellépõfeszültségek, nyíróerõk felvételéreszolgál. "
A kérdésem az lenne, hogy mi van abban az esetben, ha mellvéd mellett se jobbra, se balra ytong fal?
Ábrán érthetőbb:
A sárgával színezett rész készülne egy meglevő házba utólag ytongból, a tőle jobbra található fal 30as tégla. Ilyenkor is szükséges a vasalás?
Ha igen, akkor hogyan?
(az alatta levő béléstestes födém terhelését csökkentendő írta ezt elő a statikus téglafal helyett)
Nem csak a hóteher miatt tennék vastagabb anyagból készült oszlopt hanem a korrózió miatt is. A rajz alapján ez hegesztett szerkezet, tehát a merevségi viszönyoknak megfelelően sarokmerev is. Az előtető egy része konzolosan nyúlik túl az oszlopon, ebből származhat hajlítás az oszlopra is. Kifelé is, befelé is. A rajz síkjára merőlegesen kevésbé. Szélteherből is lesz hajlítás az oszlopban. Hogy mekkora azt számolni kéne, de ha minden 60x80-as akkor már az oszlopok nem jelentenek nagy többletet.
Azt nem írtad meg, hogy a terasz hány méter hosszú, a 2.5 méter ne haladd meg az oszlopok távolságával.
Extrém szél és hó esetén max. a polikarbonátot fogja leszakítani ( ha látod, hogy 5o cm van rajta, mássz fel egy létrára és húzd le egy hosszú léccel, ne hagyd, hogy megolvadjon), a szerkezetet nem fogja bántani, csak kösd le az oszlopokat egyenként két 1o-es FAZ Fischer dübellel, egy legalább 1omm vastag kifúrt vastalp segítségével, amit valaki rendesen felhegeszt az oszlop aljára.
A szarufa a tetődön ki van engedve konzolba, elég hosszan, a rajzon látszik, hogy a tervező visszatámasztotta- nem hiába, cserép is van rajta, az elég neki, nem szabad hozzányúlni.
Ha megcsinálod, a ház tetejére tegyél fel hóvágókat, nehogy egyszerre lezúdúljon a hó az előtetőre, de csak akkor történik meg, ha 35 foknál meredekebb a háztető.
Koszi a reszletes leirast. Ha jol ertem te nem gondolod hogy a szarufa vegehez rogzitve eleg eros lenne a teto pl hóterheles eseten? mert kifele hozu ero nem sok van szerintem. De ha a szarufat tamaszto haromszoget figyelembe vesszuk azert az is sokat tart lefele
Ilyesmire gondoltal? persze belul a koszurohoz csatlakozassal
Ezt az eresz alatti tetőt egyféleképpen lehet megcsinálni, acél zártszelvényekből.
Felteszel egy sor oszlopot a terasz szélére, nem kell sok, a teraszod lehet vagy 1o méter, 4 elég.
Ezek legyenek min. 6ox6o-sok, erre hegesztessz végig egy 8ox6o-as szelement, élére. Ez a szelemen kb. fali lámpák magasságába kell legyenek, a terasz padlójától mérve.
A négy oszlopnál a szelemenre hegessztve készítsz egy-egy visszatámasztást a ház fala felé, víszintesen. Ezek is lehetnek 8ox6o-sok. Készítesz egy-egy konzolt és leszerelsz pár sor lambériát az ereszről, majd a konzolokat felfúród a falak vasbetonkoszorújára. A konzolok tartják meg a visszatámasztások végeit.
Most meg kell csináld a belső szelement és a szarufákat.
Felhegesztessz négy rövid oszlopot 6ox6o-as anyagból a visszatámasztásokra, arra egy 8ox6o-as szelement. A szarufák lehetnek 5ox3o-sok, élükre állítva olyan 7o cm-res osztással- tengelybe mérve, amiket elől összekötsz egy 5ox3o-sal. A belső szelemen valahonnan az eresz külső széle alatt kell álljon, az esés kicsi lessz. A külső szelementől a szarufák vége ne legyen távolabb mind 8ocm.
Erre tegyél 16mm-es cellás polikarbonát. A lapok 21oox6ooo méretbe kaphatók, a szarufákat ennek megfelelően kell osztani. Hosszába toldani a polikarbonátot nem lehet, 3 méteres kell legyen a szarufád. A H profilt, amivel szélességben toldassz, a szarufára kell csavarozni.
Az összes zártszelvény falvastagsága 3mm, azt meg lehet rendesen hegeszteni.
A szarufák tetejére rá kell csavarozni keresztbe egy sor 2ox2o-as zárszelvényt is, olyan 45 cm osztással, ez lehet 2mm falvastagságút.
eleg a 12x12 szelemen, mert vannak alatta oszlopok es a 12x12-es oszlopok es honajkotesek, nehez a 1ox15 szelemennel osszecsapolni a 12x12 oszlopot. A honajkotest is 12x12- sel, mert azt is karmizni kell.
Szerelhetsz akkárhány oszlopot, de ez az elrendesés legyen így el készítve, aztán beforgatod az oszlopokat a párosfogók közé. A burkolat, ami rajta lessz az oszlopokok az merevít, de csak hosszanti irányban. De a felső átkötést keresztbe nem szabad elhagyni, az legyen 14x5-ös minimum.
Ha a falra a hőszigetelés fel van téve, de van egy vasbeton koszorúd, amibe rögzíthetsz, akkor M16 menetsz szárat be kell ragasztani a falba (ami legalább 15 cm fog a betonba), legalább 1.5 méterenként és arra felrögzíteni egy 12ox6o-es vastagfalú zártszelvényt, lapjára. Amikor meghúzod az anyákat, akkor elég jól befeszűl a gerenda a hőszigetelésbe. Ha nincs feltéve hőszigetelés, akkor fémkonzolokat kell gyártani, a majdani hőszigetelés vastagságában, azokat felrögzíteni a falra, majd arra a gerendát.
Összekötve az eleje, működhet, a szarufák kiosztását és keresztmetszetét ki kell számolni.
Így néz ki egy polikarbonát héjazattal tervezett 5x4-es tető, ami ki van számítva. A szarufákat rétegelni kell, mert a rönkből kivágott 7.5x15 nem elég erre a nyilásra, a párosfogókat is rétegelni kell, azok se jöttek ki 14x5-ös fűrészárúval.
Minden illesztés vállazva és csapolva van és rozsdamentes csavarokkal összeillesztve a csomópontokba, külön van méretezve az oszlopok lekötése a betonlemezre. Reggel a képen belinkelt tetőnél nincs ellenőrizve a nyomatékok egyensúlya az oszlopok aljánál a falra merőleges függőleges síkba.
A szabványos hó és szélterheléssel számolva az oszlopok kifele fognak dőlni, teljesen mindegy, hogy milyen vastagok. Ha a szarufák kétoldalról L-ben meghajlított laposvasakkal rögzítették volna szelemenekre, akkor a 6-os facsavarok nem tartanák meg a külső szelement, de a képen nicsenek L vasak, amiket amúgy átmenő csavarokkal kellett volna rögzíteni a szelemenekre. A szarufák felülről vannak rögzítve a szelemenbe, szeggel vagy hosszú facsavarokkal. A probléma tehát nem a falra felszerelt szelemen teherbírása húzásra, hanem a szarufa és a szelemen csomópontja.
Na, az ilyen jellegű szerkezeteket gyorsan felejts el, ez rossz irány, alúl van méretezve rettenesesen, nincs betartva semmiféle szabvány és életveszéjes is. Este írok választ.
Szeretnék méretezésben és megoldási javaslatban segítséget kérni.
Szeretnék építeni egy kocsibeállót a garázs folytatásaként. A beálló oldalfala a szomszéd házfala lesz, ezért egy hasonló félnyeregtetős megoldásban gondolkozom. A tető anyaga bitumenes hullámlemez lenne.
A magasabbik oldal magassága 3m, az alacsonyabb 2m, a teljes hossz 5,3 m.
Az egyetlen trükkösség az lenne benne, hogy jövőre a fele hosszban le szeretném zárni és a garázs hosszabbításaként összenyitni.
Tehát az első 2,5 méter később OSB lappal befedésre kerülne, kapna polisztirol szigetelést, vakolatot. És persze kerülne valamilyen garázskapu. Sima zsanérosra gondolok, nem billenős vagy automata.
lehet hogy nincs kész, csak akkor az a kérdés ki az a barom, aki asztalokat meg számítógépeket tett be egy nemkész épületbe, amiben köv. hétévégén döntőt rendeznek.
A kompakt polikarbonát nem recseg. De meg kell vedd a 1omm-res vastagot és szakszerűen szereltesd fel. Dillatéciós hézagokkal, stb.
Meg az ára is húzós.
Lemezfedésnél
Van egy 1cm vastag szőnyeg: szálasított polietilénre rá van regasztva egy páraáteresztő 16o gr-os fóliára, az elég jól szigeteli a cseppzajt és a hőtágulás zaját is, csak figyelmesen be kell tartani a szerelési útmutatásokat és korcolt lemezfest kell alkalmazni. Az nem is recseg.
Es nem tul hangosak? Esozaj foleg , hallottam olyat hogy ez a ket leghangosabb tetofedes. meg hogy a cserepeslemez es a polikarbonat is recseg hotagulaskor.
Van e alternativa ha teraszon lenyeges a fenyateresztes.
Lemez esetében mérvadó az anyagának minősége és vastagsága, képlékenysége, a festék rétegeinek száma, a gyártó által adott garancia időtartama. A legjobb minőséget azt hiszem a koreaiak gyártják- valamelyik nagy autógyártó ipari részlege, borzasztó drága.
Nem olvastam el az előző hozzászólásaidat, de nagyon lapos tetőre ne használd. Gumigarnitúrákkal zár, az a gyenge pontja. Meg a garniturás csavarokkal való rögzítés.
A polikarbonátból kétféle van: cellás és kompakt. Van amelyiknek csak az egyik odala UV védett, van aminek mindkettő, azt szerelésnél át lehet forgatni. A polikarbonátot tartozékok nélkül lehetelen felszerelni, a jó minőségű tartozékok drágák. A táblák nagyok, 2x6 méteresek, minden toldás problémás, okosan kell a tartószerkezetet megépíteni hozzá. Az alátámasztása szabványosított.
Aminek gyenge az UV védése az bekeményszik pár év alatt és törékeny lessz. Nem örökélet és egy nap a lemárkásabb polikarbonát sem. 5-6 év, de könnyű kicserélni, ha aluminium tartozékokat veszel, akkor azokat nem kell cserélni. A cellás végeit le kell zárni U profillal, mert bejut a por a belsejébe és lehetetlen kitisztitani.
BOcs az elso kerdes felreertheto re sikerult, szoval nem vagyok otthon cserepeslemezbe es ket ajanlatot kaptam, tenyleg van ekkora minosegbeli kulonbseg?
A polikarbonattal kapcsolatban meg sose mondanak markat csak hogy polikarbonat meg arat. Tehat egyaltalan van jobb meg rosszabb gyarto ebbol?
1. Vannak polikarbonat markak es cserepeslemezek kozt kulonbsegek? Cserepeslemez keleti 8 meter hosszu pincegarazslejaro fedesre nyeregteto. Ket markarol kaptam arajanlatot Bilka (178eFt) meg Blachprofil (117eFt).
Ezzel kapcsolatba lenne egy design kerdesem. A haz teteje regi sotetbarna bramac cserep de felujitaskor ezen kivul minden vilagos lesz, vajszin feher stb. Van egy olyan kosza otletunk hogy feher cserepeslemezt raknank ra nem barnat. Meg sehol nem lattam ilyet csak talan illene a vilagos stablonhoz, feher ablakkerethez, vajszinu vakolathoz, halvanyzoldes vaszerkezet, de lehet nagy kontraszt lenne a tetovel. (nem lesz teljes magassagban fedve deszkaval oldalt mint a kepen)
2. Mit gondoltok errol, nem nagyon vad otlet?
Nyugati oldal 11x3meter teraszt 1.2meterre lefedi a kinyulo stablon a maradekot atlatszo polikarbonattal fednenk le. Es ala esetleg valami feher vaszon, rolo vagy hasonlo. Van meg az eszeknyugati vegenel egy 8-10 meter magas nyirfa ami ezen nem latszik
3. Nem lesz nagyon zajos esoben
Deli oldal fobejarat eloteto fole meg egy egyszeru opal(feher) polikarbonatot raknank ,mert hogy deli oldal es az atlatszo talan nagyon futene.
4. Es van meg egy megoldando dolog hatha van jobb otletetek. Pincebol belul nem lehet felmenni. Ezert log ki a polikarbonat hogy igy fel lehetne menni fedve bar nem 100%-os megoldas plusz a pincelejaro azert van korbeburkolva faval mert bever az eso es parszor mar szepen elarasztott a viz. (bar kicsit aggodunk hogy a foldbol is szivarog mert azon a betonon megall a viz)
Alapvetően a tömítés építész terület. Én lejtésirányban, hullámmal párhuzamosan mondtam, de hullámra merőlegesen is lehet jó, ha elég nagy az átfedés. Az a biztos, ha megkérdezed egy építésztől vagy a LINDAB-tól.
Nekem legrand ok vannak. Van olyan dupla aljzatom amibe csak egy betáp kell. Az aljzat elosztja mágának.
De van olyan aljzatom amin van lyuk hogy tovább lehessen vinni masikra.
Ha augyanazon a kis megszakitón van nem tudom számít e hogy a kismegszakítón ágaztatod vagy a máshol. De nem vagyok én sem ampervadáSz. Bár bekötni nem egy nasa program a 3 vezetéket.
ha csak odébb akarod rakni.
Szerintem vedd meg az aljzatokat és látos majd mi kell hozzá
Szobába kéne a plusz aljzat, ott max tv, szgép, porszívó menne. Ja meg most jut eszembe hogy lehet h olajradi is lenne :) Ui cserépkályha fűtés van, sztem rá kéne majd segíteni amikor nem vagyunk otthon. Bár lehet h elég lenne csak lent, mindenesetre azért nem árt ha elbír 1-2 KW-ot. Amúgy rézvezetékek vannak a házban.
Aztán a konyhában is van egy aljzat, amit arrébb kéne tenni, és duplázni kéne. Ott mikro menne, meg esetleg robotgép, meg a sütő gyújtója.
Szinte mindegyik kérdésed attól függ, hogy milyen célra használnád az aljzataidat.
Milyen teljesítményű berendezések kerülnek rá, és azok lesznek-e egy időben üzemeltetve.
Rendesen, szakaszolva van-e a hálózat eddig kialakítva?
A dupla aljzatot szokták egy vezetékről ellátni és csak az alzatban, vagy mögötte osztani, ha a rádugott berendezések össz teljesítményéhez elég az a vezeték keresztmetszet, ami oda van vezetve.
Ha feltételezik, hogy egy időben 2-3 nagy teljesítményű gép indulna (háztartásban konyhában jellemző vízmelegítő, mosogatógép, elektromos főzőlap, sütő, stb...), akkor jó a külön vezeték 1-1 alzatig és előttük a külön megszakítók is.
Szobában, ahol max a számítógép, tv, rádió, hangulatvilágítás, stb és esetleg a porszívó, mint nagy fogyasztó játszik, ott általában viszonylag gond nélkül lehet közösíteni.
Ha az utóbbi a kérdés, akkor igen, akár át is lehet húzni egy másik konnektorból vezetéket oda. Ha meg odáig is védőcsövezve van, akkor max a villanyszerelő majd eldönti érdemes-e azt nagyobbra cserélni.
A villanyos fórumban kb xartak rám, ezért ide is beteszem :)
1-2 új dugaljat kellene kialakítani a házban, illetve néhányat arrébb tenni, de semmi infot nem találok a neten erről. Csak konnektor csere, bekötés van. Természetesen nem én akarom elektromosan kötögetni, csak a helyét kialakítani, mert glettelni kellene a szobát.
De azért 1-2 kérdés, csak kíváncsiságból. LEhet hogy hülye kérdések, de nem értek hozzá :) Vannak dupla konnektorok, ezek két külön szálon kapják az áramot, vagy csak meg van osztva, el van ágaztatva? MErt pl van egy duplás, amiből az egyiket arrébb tenném. Új dugaljhoz a "tápot" csak a dobozból lehet vinni, vagy más dugaljból is?
Tehát én csak annyit csinálnék, hogy kivésném a falban a cső helyét, betenném a védőcsövet, meg a dobozt, aztán egy villanyszerelő behúzná a vezetéket, bekötögetné. Vagy akár vezetékestől tenném be a csövet. Ez így működne? :) Tehát a lényege hogy tudjam glettelni a szobát készre, aztán majd vmikor be lenne kötögetve, mert nem sürgős egyébként.
Tökéletesen megfelel, de be kell tartani az előírt minimális hajlásszöget, átfedést és az alátámasztások max. távolságát. Mindhárom függvénye a hullámmagasságnak, a távolság még az anyagvastagságnak is.
Ööö nem teljlesen így van. Néha csodálkozva olvasom au írásaikat, hogy mikor úgy milyen technológiai utasítások mentén végeztek. Sajnos ezekről az anyagokról és munkafolyamatokról magyarorszagon az építőiparban a legtöbben nem is hallottak. Illetve a költségeket bődületes én meg is nyomná. És se szaktudás nincs se fizetőképes kereslet.
Kivancsi lennék ha kérnek arajanlatot mondjuk terasz gres lapozasra hányan használnának kenhető víz szigetelést meg hajlat erősítő szalagot.
De ez igaz majdnem minden szakmára. Ahogy én tapasztalom.
Sajnos hiány van így megél mindenki.
Én pl ha csinálok valamit az azért van mert szeretem az egyenest párhuzamot derékszöget.
Nem szeretem ha valami ki van spórolva, és utána újra kell kezdeni.
Jelenleg ahogy én látom nem kell referencia az építő munkásnak mert ha szarül csinál valamit akkor is kap munkát. Régen akiről híre ment hogy béna. Én hívták többet
Van egy belvárosi, társasházi klímám. Földszintiek vagyunk, oldalsó és szemben lévő szomszédunk nincsen, csak felső szomszéd.
A kültéri az udvarban van felszerelve. Tudom, hogy külön építési engedély már rég nem kell hozzá, az SZMSZ-ben sem szerepel.
Tavaly a felszerelés előtt jeleztem közgyűlésen, de semmilyen reakció nem volt. Most mégis eszükbe jutott, hogy szereltessem le.
Persze ezt nem fogom megtenni, de érdekelne hogy pl. a hatályos Oték, vagy más szabály, szabvány műszaki szempontból tartalmaz-e valamilyen előírást a kültéri elhelyezésével kapcsolatban? Annyit találtam, hogy világítóudvarba, szűk helyre nem mehet, stb. de ez itt nem áll. A felső szomszéd ablakának az alsó szélétől kb. 2.5 méterre van a kültéri teteje. (nem ő reklamált amúgy, hanem egy 2. emeleti ráérős.)
Az építkezés az egy az egyben életveszély: ráddől, beleesel, megszúr, elönt, lábad-kezd töröd, levágod az újjaidat- azon kivül sok pénzbe kerül kijavítani, ha valaki valamit hibásan csinál meg.
Ide 9o%-ba olyanok írnak, akik nem akarják-tudják kifizetni a szakembereket, se tervezési se kivitelezési színten, SK meg szeretnének csinálni olyan műveleteket, amihez adott esetben technológia és szaktudás is kell, mert szemesek és meg tudnak fogni egy lapátot. De a statikai kérdésekbe mindenféle szabályozások vannak, ezek amúgy tőrvények- csinálja, csak tartsa be a szabályokat, hogy ne legyen baj belőle.
A baj sajnos hamar jön. Régóta benne vagyok és sokat láttam.
Terhelés nem éri, csak a nejem szokta elárasztani. :-) ...tavaly annyira, hogy már a vízvezeték, és a fagycsap is föld alá került, úgy kellett kiásnom. :-)
Ezzel kapcsolatban kérdezném is: az megoldás lehet, ha az alját pár centi vastagon agroperlittel terítem? (a föld nálunk agyagos, nem nyeli el a vizet)
Igazad van, meg nem is. Ha valaki statikus, akkor itt sem adhat laikus tanácsot. Én adhatok jólesszazúgy tanácsot betonozás témában, mert sw fejlesztő vagyok. De sw témában nem javasolhatok gányolást, mert a szakmai becsületemen kívül a lelkiismeretemnek sem tenne jót. Nem lehet a fórumot meg a valóságot kettéválasztani, legalábbis nem mindenki akarja.
Tapasztalatom más. Nem velem történt hanem ismerőssel, de inge gatyája ráment. Pedig rokon volt aki beperelte. A bíróságnak kiadják az adatokat, nem akarlak elkeseríteni. Ezen kívül nem is akarok kocsma szintű tanácsot adni, mert meg lehet szokni. Ahol dolgozom, ott a kis terhelés 1 t/m2 és 20-30 tonnás gépek emeleteken is. Nem tudom és nem is akarom lazán venni a dolgokat.
Te is félreértelmezed a fórumozást. Túl komolyan veszitek.
Itt nickek cserélnek eszmét, hol jobban, hol rosszabbul.
Sokszor az IRL személy és a nick teljesen eltérő "szerep", sőt ugye tudjuk, hogy a személyeskedés, IRL adatok kiadása tilos a szabályzat szerint.
Szóval, ez itt nem az építész tanácsadó iroda, hanem a falusi kocsma, sok okossal, köztük persze a falu kőművesével is, de ettől még nem lesz teljesen komolyan vehető és számonkérhető felület...
Senkinek sem fogok olyan tanácsot adni, - bármennyire is szeretnék egyesek - amik szabálytalanok. Nem erre az előző esetre gondolok. Semmi szükség arra, hogy utána, ha valami probléma lesz mondhassa, hogy neki szakember adta a tanácsot. Vigyem el én a balhét.
Ha valaki megkérdezte, hogy mekkora vasat tegyen bele az akart is beletenni. Mint írtam szabályosan hogy kell megvasalni ha tesz bele. A többi az ő dolga. A kút egyébként kör és nem négyszög alaprajzu és a kör alaprajznál nem keletkezik húzás , ha jól van csinálva. A kazánképlet szerint elég nagy átmérőig nem lesz nagy a nyomóerő sem. Jelen esetben (ha nincs mellette közvetlen közel gépkocsi forgalom) megáll vas nélkül is, de azért erre a topikra a taknyolás, gányolás a jellemző.
Mit olvasok P.. ? Készítesz egy víz - aknát 15 -ös zsalúkőből. Megvasalod , ráadásul 8 -as betonacéllal, ügyelsz a sarok kötésekre is stb. Valóban oda kell figyelni erre, főleg ha az akna mondjuk 3 x 3 m vagy annál nagyobb méretű lenne és mondjuk 2 m mély, azaz egy közepes méretű medence. Nade egy víz -akna csak 1,2 x 1,2 méretű kb. 0,9 mély. Teljesen másképen működik ilyen méretnél a statika, majd hogy öntartó a szerkezet mivel a külső földnyomás eleve összetartja. Ha nagyon akarod megvasalod a kezdő és a záró sort vízszintesen akár átmérő 6 -os beton acéllal és amig a világ világ, addig állni fog az az akna.
Vegyük pl. a kutakat. Korábban amikor téglából építették / még a beton gyűrűk előtt / eleve szárazon rakták a téglákat és soha sem omlott befelé. Legalább is egy bizonyos átmérőig.
Egy kis anekdotta. Egy korábbi munkahelyen sok sok mérnök dolgozott. Gépészek, építészek , energetikusok, kohászok.
Az építészek eleve elkülönültek. Ők un. vízszintes rajztáblánál dolgoztak, a többiek álló tábláknál hol keresztvonalzós, hol karos, mikor milyen volt.
A gépész és építészrajz eleve más. Úgy általában mindenkit mindenre befogtak, kivéve az építészeket. Azért kiemelkedően nagy munka nekik sem jutott. Csupa beton, majd mind a föld alatt - gépalapok, meg hasonló nyalánkság. Mint Madách is írta, széklábfaragás jutott nekik.
Nem valami felemelő.
Nos egyszer a sors kiszámíthatatlan szeszélye folytán egy építészhölgy került vezetési helyzetbe. Megmutatta mi a magyarok istene. Egyszer egy művezető betelefonál, hogy kellene egy zsirfogó akna terv. Aki vette az üzenetet, félnap alatt elküldte a' tervet' és lezárta az ügyet. Jellegzetes gépészstílusban, minden, mm -ben stb. stb.
Párnap után a főnök asszony észrevette és őrjöngött, hogy mi ez a szemét. Ő volt a főnök, a rend az lett volna, hogy beérkezik a kérés, kiszignál stb. stb. De az a terv már elment. Csak rákérdeztünk mi lett az aknával. megtudtátok csinálni ? Mondja a művetető, hogy semmi gáz, már régen kész van , megcsinálták fejből, csak az elszámolás miatt kellett az a terv.
Azon még gondolkodom viszont hogy a beforduló sarok vasaknál mennyi legyen az átlapolás/ toldás.
Ez egy sufni lesz, más lambériát szegel csak a vázra én meg vastag, drága hajópadlót csavarozok rá, hát már csak nem púposodik, eleve nem nagy a fesztávolság.
Hűha. :-O Akkor ha jól értem, nem csak függőlegesen, hanem vízszintesen is be kell vasalni, és csatlakozási pontoknál összekötni? Ekkora nyomás nehezedik majd rá? Pillanatnyilag kisméretű téglákból van felfalazva, ami bírta is addig, amíg a nejem el nem kezdett köré virágoskertet építeni. :-) A rengeteg locsolással aztán szépen kimosta, meg később a fagy is kárt tett benne, de szerencsére eddig még nem szakadt be.
Sziasztok! Egy vízóraaknát szeretnék készíteni 15-ös zsalukőből, 90 cm mélyen. Szerintetek elég, ha azt 6-os, vagy 8-as betonacéllal vasalom be? És a betonacélnak mélységében mennyivel érdemes túllógnia?
Vita persze továbbra is lesz. Mert pl. az újépítés is finomítható. Nem azonos egy zöldmezős újépítés és egy régi belakott területen... pl. bontás után .
Az egyik szomszédomnál pl. szögacélból készült a kerítése, meglehetősen gyenge szelvénnyel, jó 50 éve. A drót már a végét járja, elhelyezni csak a felém lehet tekercsről legurítva, mivel a másik oldalon az un. támasztó lábak ezt akadályozzák. Nálam viszont mindenféle építmény van a kerítés mellett.
tehát nálam nem tud gurítani, nála pedig a lábak miatt nem megy. na de ki mondta , hogy csak ez a technológia létezik. feldarabolja, majd elemenként helyezi oda.
ez csak a jövő, mivel a tulaj 86 éves, utód nincs, tehát az új a vevőnek lesz ez problem. Na majd átmegyünk a hídon ha odaérünk.
Hmm, köszönöm, akkor a gerendaátfúrást elvetettem. Szerintem megcsinálom szépen egy sorban a szélén, 2-2 csavarral, előfúrva majd pipaléc.
Azért lett amúgy ilyen vastag mert eredetileg boronafal stílusban terveztem megcsinálni és csak beugrottam a közeli fatelepre 4 oszlopért. Ott az öreg kiröhögött, lefiamozott, aztán megtervezte az egész házat gerendából, én meg nem mertem neki ellentmondani.
Nagyon érdekes feladat, hogy a bontásnál (amikor be van robbantva az alja) egy ilyen kémény hol fog eltőrni a zuhanása közben. Nagyon bonyolúlt számításokkal, arra a következtetésre lehet jutni, hogy az aljától számítva az egyharmada és a fele között törik el.
A maximális feszültség a kéményben a zuhanási szög függvényében egy ilyen grafikon szerint változik.
Az r/H a törési magasság és a teljes magasság aránya. A függőleges tengelyen a feszültség meg van szorozva a keresztmetszet négyzetével és el van osztva a súlyal, ez tehát csak egy arányszám.
Egy emelet esetén függőleges síkban +-2omm (max. 5 emeletig +4o/-2omm), vízszintes síkban 3 méterig +-15mm , felette +-2omm, vastagságeltérés +-1omm, ezek a 25-ös és vastagabb falakra vonatkoznak.
Valamikor 25-30 éve mélyedtem el ebben a témában. Konkrétan, hogy az írtózatosan magas / 25 - 40 - 60 m / téglakémények miért nem dőlnek el. A számítást mellőzve, mert nincs húzás a falban És hogy ne essen kívűl az a valami, azért kúpos szak berkekben 'sudaras' a hagyományos tégla kémény.
Na de mit tudunk erről a 3 m-es falról ?
Semmit !
Nem tudjuk a fal vastagságát, nem tudjuk a hosszát sőt azt sem ,hogy milyen hosszú. ezeken kívül azt sem, hogy felül a mennyezethez/födémhez be lesz e ékelve.
Az én legvékonyabb falam élére állított kisméretű téglából épült ... 6 ,5 cm vastag, 3,2 m magasra 3 m hosszban felül beékelve és vakolva. Még mindig állna 1932 óta ha közben el nem bontom. Kant falnak volt nevezve.
Ez egy fürdőszoba éléskamra elválasztó fal volt. Sőt most ugrott be, hogy egy még mindig van. A kamra és a padlás/pince fel- ill lejárót elválasztó.
A régi mesterek is tudtak sok mindent, szépen falazni, szépen vakolni, de azért az energia takarékosságról nem sok ismeretük volt.
Néha még látni / építeni már nem építenek / un. katona kötésbe rakott falat ... téglakerítéseknél oszlopok közé rakva. Ha kész jól rakták, stabil.
Ez egy palánk? Mármint oldalfal? Hátulról semmiképp nem csavaroznám, ahogy mozog szezonálisan, lehúzza magát a csavarról. Csakis szegelném, élébe 45 fokban. Csavarok helyett költs egy szegbelövőre, ami tud 50mm szeget tolni.
Lehetséges, de a csavarlyuk gyöngítését figyelembe kell venni. Számítás nélkül biztosat mondani nem lehet, de nem szokott a csavarlyuk gyöngítés számottevő lenni. Minden esetre nem tartom jó ötletnek egy gerendát szétfúrni (gondolom fából van), a furat így hosszabb, a hosszabb furatot jobban tágítja a fúró stb. De egy kérdés, miért kell a gerendához deszkát srófolni? Kell az? Ha nem a teherbírás növelése a cél, akkor nem lehet pld. ragasztani?
Akkora a megengedett, hogy a téglafalban ne keletkezzen húzás. A téglafal saját súlyából számított stabilizáló nyomatéknak nagyobbnak kell lennie mint a külpontosságból és szélnyomásból számított kiborító nyomaték. Ha az eredő erő a belső harmadban van akkor nincs húzás.
Egy hülye kérdés de viszonylag vastag hajópadlót (28mm) rögzíthetek a gerendához úgy is, hogy a gerendát fúrom át fullban és a hajópadlóba hajtom a csavart mondjuk 22mm-t? Ez egy kerti faház és esztétikai szempontból érdekel bár nem minden áron, valamiért az az érzésem hogy stabilabb a hagyományos megoldás.
6 havonta volt leolvasás, és azt a 32m3 vizet osztották szét papíron.
Ezért nem tudni mikor mennyi fogyott. Ezután váltottam havi diktálósra. Most, hogy nézegetem a számla kivonatokat beugrott mint ha a Márciusi diktálásról lecsúsztam volna és így ők egy becsült 3m3-t számláztak ki. Ezért lehetett olyan sok az Áprilisi mert akkor tényleg leolvasták.
Miert gondolod hoyg a 14es ram vonatkozik? En nem az en telkem reszeit akarom elkeriteni, hanem atlatszatlanna tenni a szomszed keriteset vagy melleepiteni?
Az o hozzaferhetosegenek biztositasarol nem talalok szabalyt. Nem lehetne hoyg onkenyesen lefestem az felenk eso oldalt? :)
Lenne meg egy halokifeszitesi otletunk a kerites felo mert gyerekek cuccai gyakran atmennek es elege van ebbol is (amit megertek) de mas otletunk nincs. 3-4 eves gyerekek frizbi labda, papirepulo stb :)
Itt mindenki (majdnem) a sufnituning híve és annak megfelelően szeretné megoldani a problémáit. Utána csodálkozik ha nem lett jó, vagy/és tartós. Az embernek elveszi a kedvét attól, hogy normális tanácsot adjon. Kezdek leszokni róla, inkább tömörebben fogalmazok. Aki ért hozzá valamennyire és meg is akarja csinálni, annak elég ennyi is.
van egy egyszerübb megoldás is, zsalunak használod a két élére állított térkövet, majd kiöntöd és tetejét 2 réteg vastagabb meleg bitumenes membránnal szigeteled.
Hivd fel ezt a céget és kérdezd meg, hogy milyen fagyálló maltert ajánlanak a kerítésfalazáshoz.
Mintha nem lennének tisztába a térkő gyártók az épületfizikával.
Ebből a betontéglából van 5cm vastag is , ami 12 cm széles.
Gondolom az alapot szélesebbre építetted, mind a falazást.
A falazatod 24 cm vastag lesz. Zsaluzz be egy 12cm magass és 14 cm széles betont lábazatot, azt szigeteld le: tetejét, két oldalát és a már kiöntött alapot is 2x, a sarkokon is átfordítva, meleg bitumenes lemezzel, a vékonyabbikkal (a sarkokat meg lehet triplázni is).
A lábazat két oldalára tegyél egy-egy térkövet élére, aztán superflexibilis csemperegasztóval ragazd rá az első sor térkövet (lapjára).
Utánna nyugodtan falazhatod. A járda térkövét told neki a lábazatnak jó szorosan, onnan kezd a tékövezést. Nem kell semmi se tenni a lábazat és a járda közé, csak jó lenne annyira széles alap, hogy min. 6-8 cm legyen a felfekvése a járda térkövének és az legyen a járda fogadószintje.
"(14) A telken belül az egyes külön használatú telekrészeket csak nem tömör kerítéssel vagy élősövénnyel szabad elválasztani."
Az ominózus kerítéstől 0,5-1m-re(fűnyírás, illetve kerítés karbantartás miatt) vele párhuzamosan oszlopokra raksz nádszövetet 2m magasan, nem köthetnek beléd.
Sok helyen látom, hogy a kerítés alapja a járdaszint felett van és ez nekem nem tetszik.
A kerítésünk alapját úgy alakítottuk ki, hogy a síkja a leendő járdaszint alatt van kb. 10 cm-rel. Így az első sor téglakő gyakorlatilag a talajszint alatt lesz. Később kétoldalról kap a kerítés térkövet és így nem fog látszani az alap.
Vízszigetelésnek a talajszint alatt lévő alap síkjára teszünk GV45 bitumenes lemezt.
Tekintve, hogy 1 sor tégla biztosan a talajszint alatt lesz, Kellene tenni még egy sor szigetelést majd a 2. téglasor tetejére is?
Vagy elég az alapon lévő szigetelés és a járdák elkészítése előtt tegyek dörken lemezt a fal mellé, hogy ne érje a víz?
A kőműves szerint a beton téglakővel nem lesz gond a második sor szigetelés nélkül sem.
Surgis lenne ez a telekhatarmodosito jogszabaly ha valaki otthon van a temaban linkelje mar be legyszi. Marmint az hogy mar nincs jobb oldal enyem bal oldal tied.
Szia! Én bent már megcsináltam és kívülre is hódfarkú cseréppel akarom a párkányt, csak azt nem csiszolom meg. Mázatlan tetőcserép impregnálóval lekenem.
a víz nem olcsó, viszont van pénz rendesen. kutat nincs hova fúrni, szikla az egész, az alatt meg tűzhányó. a környékbeli hegyekben csinálnak tározótavakat, és onnan hozzák a városba a vizet. viszont van pl narancsültetvény a sivatagban...
Olvastam valahol, hogy nem kaptak megfelelő hozamú kutat és egy régiónak lehozták 6ookm-ről egy nagy csövön a hegyekből. Na ott biztos nem olcsó a víz.
kaliforniaban van sivatag. ott nincs viz, de ember sem nagyon. varosban siman sokszaz liter per fo per nap. pl egy hazmeret felett kotelezo a medence, fu nincs automata ontozo nelkul stb
Azért régen is éltek emberek és sokkal kevesebb ivóvíz minőségű vízzel gazdálkodtak.
Naponta mostak 6 x kezet az 6x 3 liter 18 liter. 3 liter megittak és nem 1 mint írta valaki. reggel 5 literben megmosdottak. élelmiszert mostak kb. 10 litervízben mosogattak 10 -al. hetente egyszer fürödtek 20 literbe az napi 3. Mostak hetente 20 literben az napi 3 liter.
Mennyi ez ? legyen 50 liter fő/nap.
megjegyzendő hogy Kaliforniában, Ausztrália bizonyos részein se jut több. Pedig ők nem szegények.
Mennyi jut a szaharai szegényeknek ? mondjuk 10 liter / nap.
A másik véglet !!! volt olyan is : A szociálizmus fénykorában egyik kolléganőm a félliteres zacskós vizes kakaóját folyó melegvízzel melegítette. egy zsacskoró elment kb. 50 liter melegvíz. vagy a sörösök. azok is folyó csapvizzel hűtötték a megérdemelt szar söreiket.
Az tanították : jön a kommunizmus, akkor lesz minden.
Persze volt olcsó szar sör, korlátlan mennyiségű csapvíz, korlátlan mennyiségű szar cigaretta.
Lett belőle tüdő rák, a víz pedig csak elfogy, a kommunizmus ? Hát az lesz 2470 -ben, ha kikiáltják !
A térkővet nem, de szerintem a fugát igen. Vegyél valahol klinkernek való fugát, 1o kg zsákba is lehet kapni. Írtó kevés vizet kell bele kavarni, az biztos, hogy fagyalló.
Kéne készíteni egy kenhető vízszigetelést is párkány alá. De az ablak és a párkányfogadó felület találkozásánál tegyél szallagot is, ahogy a fürdőszobába szokás.
Ha behatól a víz a fal és a polisztirol közé, az nem nagyon szárad ki.
Ha térkövet teszel, vegyél nagyobb méretút, hogy ne jelenjen meg az ablak síkjával párhuzamos fuga. Adj neki 1 cm lejtést és ha leszigeteled a fogadófelületet, akkor a víz kiszivárog még akkor is, ha a fuga nem tart és nem fog megfagyni alatta.
A 150l/fő az régebbi érték. Manapság már inkább 80-100l/fő napi mennyiséggel számolnak. Tudom ajánlani továbbra is a csápos szikkasztót, az sokkal nagyobb területen osztja szét a vizet. (ha kell)
mosogep 40L, kezmosas X liter, klotyo Y liter.. osszejon az. inni 2L-t illik minimum de persze az nem nagyon oszt/szoroz. locsolas, felmosas is van a vilagon. a nagyobb zuhanyfej 15L/perc, szoval az is tobb joval.
A linkelt esovizes oldalon nezelodtem esovizhasznositast. Azt irjak "Ha a személyenként és naponta átlagosan elfogyasztott 150 liter ivóvíz megoszlását megnézzük, látható, hogy a víz 50%-át könnyen lehetne csapadékvízzel helyettesíteni. "
hogy afenebe jon ossze 150liter? mindenki teleereszt egy kadat furdeshez naponta? Iszunk napi 1 liter zuhanyzunk mondjuk 10et vagy afelesegem 30 at :) mosogato gep azt hiszem 20 liter vizzel megy az fejenket 7. Mi van meg?
Az volt a tervem, hogy nagymeretu bontott teglabol allitva csinaltatom meg a parkanyt. Am a szigeteles miatt olyan nagy lett a falvastagsag, hogy nem eri vegig a tegla.
Arra gondoltam, hogy kismeretu teglabol, fektetve csinalom. Egy sor az ablak mellett keresztben, egy sor pedig kifele hosszaban.
Meg lehet ezt jol csinalni? Vizszigeteles szempontjabol? Mennyire lenne tartos?
A pontos jogszabaly hivatkozast jo lenne tudni. Azzal mar lehetne kezdeni valamit. En szivesen lefestenem neki az oldlaamat aztan mehetne ra a boritas es lehetne egymast elfelejtani. Meg valami magasitas kene ra hogy agyerekek jatekai ne hulljanak at mert attol is megy a nyamnyogas.
Mi általában 4 éves visszatérési idővel szoktunk számolni, ekkor szabvány szerint 270l/s ha mennyiségű eső keletkezik 10 perc alatt.
300nm felület esetén 8,1 m3 adódik. Ha nem lemeztető 0,9-es lefolyási tényezővel lehet számolni:7,3m3
A 4 éves visszatérési idő azt jelenti, hogy feltehetően 4 évenként 1x ki fog önteni. De amikor a szabvány készült nem volt ilyen szélsőséges az időjárás.
De ha már egy elfüvesedett területre Önt ki akkor a füves rész is elég sokat fel tud szívni, gyakorlatilag ott is elszikkad (lejtés, tömörség függvényében akár 70%-os mértékben is)
Viszont az elszivárogtatáshoz minél nagyobb felület kell. Így csak az akna alja jöhetne szóba. Ezért érdemes például ezt a megoldást alkalmazni:
És ekkor ki lehetne számolni, hogy 10 perc alatt mennyi szivárog el és azzal csökkenthető lenne a térfogat
Illetve az akna alatti kavics is tud eltárolni valamennyi vizet a kő hézagtérfogata szerint.
A kavics és a homok találkozásánál geotextiliát kell rakni.
Köszi! Hátha más is leírja a véleményét. Nem akarok túl nagy szikkasztót. Ha nagyon nagy zivatar van, akkor majd kibukik a csatornán a víz. A homok már másnapra elissza.
A tető felülete 300m2. Erre esik újabban 20mm (2cm=1/50m) eső. A 300m2-re esik 1/50m*300m2=6m3 eső. Ekkora legyen kb. a szikkasztó. Nem pontos érték, mert eleinte rohanva fog eltünni belőle a víz, ahogy tellik a talaj úgy fog egyre lagymatagabbul szikkasztani. Nekem az 1,2m x1,5m átmérő kevésnek tűnik, de még talán elég is lehet. (nem hiszem) Az viszont biztos, hogy szikkasztó betongyűrűit nem ragasztanám össze, árt a működésének, hiszen az a cél, hogy kifollyon. Lehet csáposan is építeni, néhány dréncsövet bevinni a kútba és néhány méter hosszan sugárirányba kinyújtani. A lényeg, hogy milyen gyorsan ürül belőle a víz. Erre azért nem volna fölösleges valaki olyat megkérdezni aki nálamnál jobban ért hozzá.
Mondjuk úgy hogy vannak akiknek életük értelme a kerítés. Pénzt, energiát nem sajnálnak rá. Hadakoznak a szomszédokkal, életviteli eljárásokat próbálnak reájuk kényszeríteni, aztán ha leszarják őket,
Sokan átélik ezt a szomszédháborút a kerítések miatt. Kár, hogy csak az egyik fél álláspontját ismerjük.
Általában a felek a saját jogaikat tágan, kiterjesztve értelmezik, a szomszédét pedig nagyon leszűkítve.
Nálam is körbe körbe különféle kerítések, jók , kevésbé jók. Az enyémek pl. a lehető legegyszerűbbek, mondhatjuk akár primitívnek is. Nekem megfelel.
A határ mindenütt csak egy milliméter. Tehát az enyém... mármint a felém eső oldala. Tehát a szomszéd által létesített kerítésnél is . Volt ugyan egy szomszédom, aki ezt kifogásolta. ( bicikli hozzátámasztás szerszám, oda támasztás, stb.
Egy másik szomszéd pedig az 'én kerítésem 'ről tépkedte indulatosan a vadszőlőt. Na nem a nemes vadszőlőt, hanem egy invazív fajtáját.... mivel mondá neki nem teszik. mén szerencse , hogy tövek nálam vannak, így csak részmegoldást ért el. Most szerencsére külföldön vannak hosszútávon így béke van. ja at prsze nem zavarja őket, hogy az általuk kedvelt tuja sor már régen túlnőtte a tűrés határt. 2 m- re a kerítéstől és a növények már kb. 5 m -esek.
Most nem keresem ki betű szerint az OTÉK-változást, de azt hiszem pár éve módosították a közös telekhatáron létesített kerítésre vonatkozóan.
Konkrétan kivették azt a régi szabályt, hogy az utcai bejárat felől jobbra eső telekhatár kerítése a te felelősséged. Most minden közös, és ki kell egyezni.
Ez neked rossz és jó is tud lenni. Ha elhanyagolja a karbantartását, már nem érheted el olyan könnyen, hogy megcsináltasd vele. Konkrétan bírósági út és birtokvédelmi eljárás kell hozzá.
Nesze neked jó szomszédság...
Viszont ha te rárögzítesz valamit erre, ő sem tehet ellene sokat. Nem az övé. Közös. Ha leszedi, kárt tesz benne, akkor a közös tulajdonotokban tett kárt, azért is joggal járhatsz el ellene.
Egyébként tényleg be kéne menni a helyileg illetékes építési osztályra és megkérdezni, mit érdemes tenned...
Gyakorlatban meg 1 centire ettől azt telepítesz oda, amit akarsz... Önts be pár oszlopot és feszíts ki rá belátásgátlót, ha nem működik az hogy ezekre a lécekre teszed.
Részvétem. Ezt a növényfóbiát sosem értettem főleg hogy nem árnyékol. Azonnal tegyél fel egy kerítést, nyilván nincs olyan szolgalmi joga, hogy hozzád átjárjon festegetni, idióta.
mit pörgeted magad ezen? A te teljesen két oszlop meg feszitődrót rá nádszövet aztán tehet egy szívességet.Nem értem ha a te birtokos neki mért fáj a tuja sor meg a fenyő.akkor kellett volna tudatositanod benne hogy a te teljes ergo a fák is a tieid majd ha neked utban van kivágod.
A haza a kepen balrol van a telekhataron, nekem semmi bajom nem volt veluk.
Nemreg vasaroltuk a hazat, athivtam oket hogy megbeszeljuk van e barmi kerdesuk,keresuk.
Meg a megbeszelesen mondtak hogy le akarjak festeni a keritesuket az en oldalamrol. Mondom semmi problema barmikor.
A ket meterre az eszaki faluktol levo 15eves tujasoromra kerdeztek nem e akarom kivagni. azt hittem vicceltek, azt mondtak nagyobb helyem lesz a kertben. Meg nemreg kerdeztem azt a fenyot ami ket ev mulva hozza fog erni az ereszukhoz azt is vagjam most ki azonnal. Mondtam kerek szakertoi velemenyt es ha azt mondjak vagjam ki akkor kivagom. Csak hogy kicsit raerrezzetek a bimbodzo kapcsolatunkra :)
De tegnap elott az egyikuk meghulyult, azert kezdett velem uvoltozni hogy miert koszonok neki. szerintem komolyabb problemaja van amit kezeltetni kell, kb antiszoccialis pszihopatanak tunnek. Ezek utan simplan nem erzem jol magam a kertemben igy hogy "egy legter" van.
Esővíz elvezetésére mekkora szikkasztót érdemes készíteni? A tető felülete 300 négyzetméter, 4 helyről van levezetve a csapadék. Homokos a terület. Arra gondoltam leteszek két kútgyűrűt, melyek 150 cm átmérőjűek, 60 cm magasak. Ezeket cementes misunggal össze kell fogatni?
pontosítanod kellene, milyen távolságra van a háza a kerítéstől, miből van kerítés biztosítanod kell, hogy hozzáférjen a házához, ésszerű kereteken belül (ez korábban többször taglalva lett)
de igen, ha egy drót kerítésről van szó, nem értem egy belátás elleni hálót miért nem lehet felszerelni
szerintem a saját telkedre azt teszel amit akarsz, de a településnek biztosan van szabályzata erről (kérdezd meg a helyi építésügyi (talán így hívják) osztályt, sok helyen telefonon is adnak felvilágosítást)
építeni valószínűleg nem lehet, de egy lugast, pergolát, amit befutattsz növénnyel biztosan építhetsz - és akkor már alapból is lehet sűrű az a lugas
Vam ovalami szabaly arra hogy a szomszed keritese melle milyen tavolra lehet sajat keritest epiteniepA szomszede atlatszo en meg nem vagyok ra kivancsi. O nem engedi hogy barmit rarakjunk a keritesere.
Azért nem semmi, hogy terveznek és legyártanak egy terméket, amibe nem lehet egy szakszerű oszlopvasalát beszerelni. Majd a beton megáll magára jeligével.
Pedig nyilvánvaló, hogy az oszlopot le kell kötni az alaphoz. Nemtom, be kell vágni valahogy a kengyelek helyét a zsalukövekbe. Egyenként ráhúzva és megkötbe falazás közben.
Közben rajzolgattam, és eszembe jutott valami. Az első képen ugye a sima egysoros, a másodikon a kétsoros kötésben, és a harmadikon egy kompromisszumos megoldás. Mármint persze ha tényleg jól gondolom, és a harmadik jobb tartást biztosít, mint az első. Mert ha igen, akkor annak a látványa nem olyan robusztus számomra.
Úgy érted tegyek a kamrákba kengyelt, vagy kössem össze két kamrát vízszintes vassal, vagy a lábazatból lógassak bele vízszintes vasakat? A kamrák elég kicsik, kb 14x14 cm lehet a keresztmetszetük. Az "Alkalmazástechnikai útmutatóban" nem találtam erről semmit (119. oldalon vannak a kerítéselemek).
Pár hete beszélgettünk kerítésről, és felmerült a zsalukő+vakolás/burkolás alternatívájaként a Semmelrock Rivago kerítéselem. Ami szintén zsalukő, csak pontosabb kivitelű, így vakolatlanul is elfogadható felületet ad. Az lenne a kérdésem, hogy szerintetek egy ebből rakott 11 soros (176 cm magas) oszlop kamránként 2 szál (vagy ha kell, akkor több szál) 10-12-es betonvassal megbír egy 1,5 méter széles 40x40-es zártszelvényből készült bedeszkázott kapuszárnyat? Vagy a nagykapu oszlopot inkább rakjam két sor szélesre kötésben? Csak ez utóbbi esetben 40x40-es lesz az oszlop külmérete, és az már egy kissé vaskos hatást kelt szerintem.
Nem akarlak elkeseríteni de én egy 1973 ban épült kockaházat vettem 6 éve. 5 évig tartott mire összeraktam a belsejét. Most a homlokzat szigetelést csinálom. Az ilyen házaknál vagy ne nyúljunk semmihez vagy menet közben derülnek ki dolgok.
Elöszőr meg kell győződni arról, hogy az alap sűlyedt van nem. Az elhanyagolt házaknál az esővíz kimossa az alap alatt a sórder és az alap sűlyed.
Ezt úgy lehet ellenőrizni, hogy a lábazat felett készítessz egy vízjegyet és mérsz. Ha vannak külömségek, az alap sűlyedt. Meg kell állitani a vízesedés megszüntetésével és aláfalazással.
Ha csak a padló sűlyedt, akkor fel kell tőrni és ki kell ásni 3ocm földet, döngőlt kaviccsal helyesesíteni és új padlót önteni (esetleg hő és vizszigetelni).
Ha ezt nem csinálod meg, akkor a padló tovább fog sűlyedni, nem sokat de fog.
Először is tisztázni kéne, hogy miért tört el a padló. Valószínűleg komoly oka lehet. A padló bontását nem látom elkerülhetőnek, mert különben nem derül ki a hiba eredete. Enélkülbizonytalan minden megoldás. Szigetelni meg a padló bontása nélkül nem is lehet, illetve csak úgy, hogy a padló szintjét meg kell jócskán emelni. A szigetelés jósága így sem garantált.
Vettünk egy házat, ami a 60-as években épült. Az utolsó 8 évben nem gondozták, egy papa lakott benne, csak 1 szobát fűtött a 4ből. Mikor megvettük, sok helyen vizes volt a falak alsó 10-40cm-e, de mióta felújítunk és szellőzettünk sokat száradt.
Az egyik 3x3 méteres kis szobában a beton el van törve, az egyik saroktól lejt az egész szoba. Több "szakértőt" is megkérdeztem, hogy mit lehet vele csinálni.
Mi, pénz és idő hiányában a betonra XPS-t és arra laminált parkettát szeretnénk tenni. tudom, hogy ez így nem szabályos, de a helyi viszonyok ezt teszik lehetővé.
A padlóban 3 méteren kb. 3-4cm lejtés van.
"Szakértőink" eddig a következőt javasolták:
1. Betonpadló felverés, új beton leöntése, XPS, parketta
2. Aljzatkiegyenlítő a rossz betonra, XPS, parketta
3. Esztricht a rossz betonra, XPS, parketta
4. Cementpadló vagy misungpadló a rossz betonra mint olcsóbb padlókiegyenlítés, XPS, parketta
Ti mit javasoltok? Vízszigetelést hogyan lehetne itt csinálni a padlóhoz?
A padló felveréstől kicsit félek... a felverés során a rezgések nem okozhatnak repedést a falakban? Ez egy nagyméretű tömör téglából épült ház, de a szoba 2 fala a négyből csak élére állított kisméretű tégla bevakolva.
Az aljzatkiegyenlítők drágák és a leírásukban csak nagyjából 20mm vtg.-t bírnak kiegyenlíteni, ami itt valószínűleg kevés, viszont akívánt vastagsághoz meg rettentő sok kellene.A cement/misungpadló nekem tetsző ötlet lenne. A kiegyenlítő réteget nem kellene ugye nagy teherbírásra méretezni, a szobában csak ágyak lesznek,ez egy hálószoba. A cement zsákja 900Ft körül van, az aljzatkiegyenlítőé 4500Ft. Nem mindegy.
Ráadásul van még egy 25 m2-es szoba (5x5méter) ahol ugyanígy jártam, csak ott 5 méteren van 1,5-3 cm szintkülönbség.
Azóta nem egyszer, nem kétszer változott a jogszabály.
Kéményseprők sincsenek már. A Katasztrófavédők meg nem arról híresek, hogy az józan emberi ésszel felmérhetően biztonságos kéményt véleményezzék, és esetleg eltekintenek a jogszabály szó szerinti értelmezésétől.
Most a betű szerinti megfelelés kell.
Ha nem teljesül a kivitelőzi nyilatkozat, mert nincs rá képesítése annak, aki aláírta, akkor nincs használatbavételije a kéménynek, elviekben tüzelőberendezés nem köthető rá.
Nem tudom pontosan, de talán vegyestüzeléshez használatos kéményhez évente, turbós gázkéményhez 2 évente ki kellene szállniuk. Ha nem tudják kipipálni az űrlapon az összes rubrikát az előélettel kapcsolatban is, akkor meg is tilthatják annak használatát.
Persze nem tudom a gyakorlatban ezt hogy oldják meg.... pl. az alvégen valószínű, hogy sehogy.
Összetett bonyolult munka. Meg kell tervezni lépésről lépésre.
Úgy mint P. a .- javasolta, csak sokkal részletesebben.
Nem 5 pontban hanem min 25, de ha költségvetést is készít valaki lesz abból akár 100 tétel is.
Jó pár éve újítottam fel egy ekkora társasházi lakást. Volt ott teljes fűtés korszerűsítés , részleges villany, festés és padló csiszolás lakkozás, némi burkolás.
De ennek ellenére amit meg lehetett menteni, azt megmentettem.
A szakik csak javasoltak én döntöttem.
Lakásodat nem ismerjük, így csak általánosságban javasolhatunk !!
Nehezen hihető, hogy sok olyan kőműves szaladgál, akinek van Leier kémény kivitelezéséhez szakképesítése...
Úgy érzem itt már a Katasztrófavédelem feljegyezte, hogy rendszerkémény van, ahhoz passzoló kivitelezőtől várnak papírt.
Sajnos most már az játszhat, hogy a Leiert kell megkérdezni, kinek adtak a környéken ilyen képesítést, és el kell kezdeni érdeklődni sorban náluk, hogy bevállalná-e valamelyik a szignót és pecsétet a nyilatkozat aljára...
Kérdés kapott e kezelést vagy sem, ha igen milyet. Egy ablakot kenjél le egy két nap kihagyással legalább 3 rétegben. Meg lesz a mennyiség a többi ablakra :) javaslom vizes bázisút nem büdös :)
Meg tudnátok mondani, hogy újonnan beépített, 2 db 90x90 cm-es és 2 db 60x90 cm-es fa ablak vékonylazúrral való festésének cirka mennyi az anyagszükséglete és hányszor kell átfesteni?
Segítsetek kérlek. Egy komolyabb, átfogó felújításba kezdtem bele. A családi ház a '70-es években épült, szerkezetileg jó állapotúnak mondható. Noh most a belső falakon feltűnt, hogy a tértől függetlenül bizonyos mértékben vizesek alul. Ez random változó, van ahol csak 10-15 cm magasan, de van olyan sarok, ahol 40 cm magas a "folt". Az érdekes, hogy a határoló főfalakon nem látni ilyet, bár azokon van 5cm hunarocell kívül, belül pedig radiátorok (idén bővítve lesz 12cm-re ez is), illetve ott a beton alap sokkal magasabbra nyúlik, mint a belső falaknál.. utóbbinál csak téglasorokat láttam a kátrányszigetelés alatti területen is. Egy belső falat elbontottunk, direkt figyeltem a kátrányszigetelését, abszolút hibátlannak tűnt.
A ház felében már felszedtük a régi aljaztbetont, ami kb. 3-4 cm vastag lehetett, rajta cementjárólap végig pluszba. Elég könnyen feljött, sok cement tuti nem volt benne, viszont az alatta lévő tömör föld nagyon sötét volt mindenhol, mondhatni vizes.. nyilván ekkor az aljzat vízszigetelésével nem foglalkoztak. Ahogy néztem, a régi aljzatbeton szintje, bőven a belső falak kátránypapír szintje fölé nyúlt. Elképzelhető, h a betonon keresztül szívta meg magát kb. az az 1 téglasor (és adta át a fölötte lévősoroknak) minden belső falnál, ahol hozzáért az aljzatbeton? Vagy mit gondoltok, mi okozhatja ezt?
Mivel jelenleg csak a szerelőbeton került le (megy majd rá GV45-ös kátrány, 5cm hungarocell, fólia és végül a legfelső betonszint), így van egy kis időm eldönteni, hogy mi legyen a vízszigeteléssel, kell-e utólagos vízszigetelést alkalmazni ennél a pár méter falnál.. A legjobban annak örülnék, ha valóban kiderülne, hogy az aljzaból szívták meg magukat a falak, mert akkor a vizes rész vakolatát leverném és légáteresztő + egyben vízzáró vakolattal (Izonil, vagy van jobb?) visszapucoltatnám, illetve eleve úgy terveztem a szerelőbetonra a kátrányt lerakni, hogy minimum 1-2 cm-rel a meglévő, falakban lévő kátrányszigetelés fölé hajtanám az oldalait körbe mindenhol az adott térben..
ha a feléig vágod egyoldalt, akkor simán csúszkálnak egymásban. muszáj kétfelől negyedig. viszont 2cm deszka esetén baromi könnyen letörnek a kiálló darabkák, az egész csak képen néz ki jól, valóságban csak a szopás van vele.
A sarok találkozásánál a padló szélességéből ki van vágva a fele egy padló vastagsággal.
Egy jó dekopírfűrésszel megcsinálod. De talán egy jól megfent keretes fűrésszel is meg lehet csinálni egy kisebb épületet. Bevágod a két vágást és kiütöd vésővel.
Előre is köszi ha meg tudja valaki mondani, mi a neve annak az illesztésnek, amikor a kerti faház úgy épül, hogy az építőelemet (pld hajópadló) bevagdossák, hogy egymásba lehessen illeszteni őket
Próbáltam keresni fotót de csak összerakva találtam
Valójában a bevágáshoz/maráshoz szükséges szerszámot próbálom kitalálni.
Vajon egy ilyen csempevágó elviszi a 30x60-as zalakerámiás famintás ( a felülete is bordás) greslapot? Csapágyazott, 600mm van ráírva. Létezik 650-es is. Vagy ezek inkább vékonyabb csempékhez valók?
Lenne egy kérdésem. 5 éve építettem a házat, a kéményt Leier LK elemekből csinálta a kivitelező. Akkor nem kértünk átvételt a kéményseprőktől (hogy miért most mindegy, trógerek voltunk), most eladáshoz próbálom elintézni az összes engedélyt. A katasztrófavédelem (most hozzájuk került) nem akarja átvenni, mert 5 éve aki csinálta, nem volt Leier kéményre képesítése/engedélye, és az ő aláírását nem fogadják el. Tud valaki olyan kivitelezőt, aki bevállalna egy ilyet? A kémény 5 éve jól üzemel, nincs vele baj, csak egy rohadt kivitelezői nyilatkozat kéne, hogy átvegyék.
Jenő a tároló okozta plusz súlyra írta, hogy nem bírja el a tető. Természetesen van fólia a cserép alatt, ezért is mertem ilyen alacsony hajlásszögű tetőt építeni. Letettem róla, hogy a szarufákra terheljem a plusz súlyt, veszek 10x10-es gerendákat, és az oszlopokra terhelem, azok 30x30-as vasalt betonoszlopok, nem fog nekik fájni.
Nem építheted bárhová. A helyi építési szabályzatot be kell tartani. Beépítettség, zöldfelület, elő-, oldal-, hátsokert.... Akár lehet kötelező településképi véleményezés is.
Menj be az építésügyi előadódhoz a helyrajziszámoddal és egy helyszínrajzzal, rendesek szoktak lenni és segítenek.
idéntől változott az építési engedély nélkül építhető dolgok köre:
Nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény építése, átalakítása, felújítása, valamint bővítése, amelynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 100 m3 térfogatot és 4,5 m gerincmagasságot.
A kérdés a következő:
Én egy 4x5 m-es fém garázst akarok rendelni, ez a fentieknek megfelel.
- Ezek szerint a telkemen belül ezt oda építem ahová akarom?
Vagy a helyi önkormányzat beledumálhat, bírságolhat, akadékoskodhat, vogon építészeti flottásat játszhat?
Én is rengeteg mindent magam csináltam a házon. De időm nem volt a burkolásra mert az árát kerestem meg. Igy azt burkoló csinálta (2500ft/m2)
Egy normális csempevágó 80 ezertől indul. Az egész házban padlófűtés van és járólap.
30*60 a másik szobában 17.5*60 amit 1/3 eltolással lett rakva. Én feles tolással akartam de a burkoló lebeszélt róla az általad említett lap görbeség miatt. Amúgy a dobozán is rajta van az ábra 1/4 és1/3 a feles eltolás áthúzva.
A 5x15-ös szarufa nem elég a 15 fokos tetőnek bontot cseréppel fedve 8o cm-ként. A cserép vagy 5okg/nm, ha falcos és 8o kg/nm, ha hódfarkú dupla fedéssel (azt is le kellett volna írd, hogy milyen típusú cseréppel feded). Erre jön még legalább 5okg hóteher+ valamennyi szélteher is. Így a szarufa terhelése már 35o-4oo kg. A megengedett lehajás L/2oo, ami nem teljesűl. Fogópárokat se tudsz szerelni. A kármi miatt a 15cm magasság lecsökken.
Tegyél 7.5x15-öst és 7ocm-ként tengelybe mérve.
A másik részlet az, hogy félnyeregtető úgy kell készíteni, hogy az oszlopokra rászerelsz vízszintes síkot képező szelemeneket és a tető magassabb oldalára szerelsz még egy sor rövid oszlopot és még egy szelement (másképp excentrikus terhelést kapnak az oszlopok és okosan kell kimereviteni a szerkezetet). Akkor vízszintes szelemeneket átkötheted pallókkal és megvan a raktárod, ami nem terheli a szarufákat.
Cseréppel fedett tető szöge min. 17 fok, de kell fólia is alá, mert beázik, mivel visszanyal a víz.
Van egy magyar gyártó a Diatech, a netten megkapod. Nagyon széles skálájuk van. A csomagoláson írja, hogy mire való, van kisméretű 115-ös is, de mi mindig 125-öst használunk, mert a 125 flexből van sokkal nagyobb teljesítményű (és kisebb a fordulatszáma is), mind a 115-ből. Erdélyi vagyok, nálunk is lehet kapni. Nekem az a tapasztalatom, hogy az a lap ami elvágja a cserepet és a kerámiacsempét, az használhatatlan a gressgránítra. Szóval soha nem vagyok tisztába, hogy az adott csempéhez melyik lenne a legolcsóbb, ami még elviszi. Nade, egyet megveszek, aztán elvállik ha jó.
Vegyél egy Pytont, az 4 csillagos. Lehet, hogy a Geko is elviszi.
Nemtom, az oldalukon azt írja, hogy csak vizes vágásra valók, nagyok a lapjaid, de be kéne áztatni őket vágás előtt. Mi ezeket száraz vágásra is használjuk.
Ha szikrázik, akkor nem jó. Olcsó vizes vágót ne vegyél, mert a gyári lap írtó gyenge.
Köszönöm, hogy megnézted. Akkor két megoldás létezik: feleannyi cuccot pakolok rá, és/vagy elosztom a terhelést két szarufa között. Pl. összekötök két szarufát egy élére állított pallóval, és arról lógatom le a tartót. Esetleg még olyat tudok, hogy a szarufa felső végénél lévő oszlopról egy ferde tartóval adok egy kis segítséget a szarufának.
A szarufát néztem, a polcot nem. A szarufa a felét tudja kb. a terhelésnek. A fa egyébként nem 500kg/m3, hanem úgy 600 kg/m3-től. De a szarufánál 500-al néztem, úgyse az igazi.
Köszi az infót. Sajnos nem lézeres, digitális gres, zalakerámia. Nem a legjobb minőségnek tűnik ha jobban megnézem. ZGD60003. Veszek egy új lkorongot, remélem a 125-ös rámegy a kis flexemre, nem tudom mekkora kell rá, nincs most itt. Kb milyen árfekvésben vannak már jó korongok? Van kb 3-4 db de mind használt, már vágtam sok csempét velük. A felvágatás jó ötlet, a szegélyek úgyis egyformák és az a sok. A többinél meg nem számít a vágás milyensége sem, mert ott takarja a szegély, csak fal melletti rész lesz vágva. Talán még a lapszintezőre is beruházok így, azzal talán nem csinálok nagy hibát.
Köszi. Ha tapasztalat akkor jó. Fexxel sok követ-csempét vágtam már, csak a szegélyhez sokat kell hosszában vágni, ahhoz nincs kedvem mert ezt a gres lapot nehezen viszi. mindegy akkor marad ez a megoldás. Ott helyben nincs elérhető burkoló, ha innen viszek túl drága lesz sajnos.
Hozzávetőleg legfeljebb a felét tudja ez a megoldás annak amit bírnia kéne. Működhet a dolog, ha a szerkezet rácsostartó-szerűen van kialakítva, mert akkor másképp működik. Deegy vázlattal nem árt felkeresni egy statikust, hogy számolja ki.
Adott egy féltetős nyitott fészer, a tetőszerkezet 12x12-es talp- és taréjszelemen 2,5 méteres fesztávval, 5x15-ös szarufák 80 centiméterenként, 3 méteres fesztávval. Kb 15 fokos a tető, bontott agyagcseréppel. A kérdés: függeszthetek-e a szarufákról egyfajta "polcot", hogy maradék faanyagokat tartsak rajta. Úgy képzeltem, hogy rögzítenék minden második szarufára függőlegesen 5x15-ös pallókat (vagy colos deszkát a két oldalára), átmenő metrikus csavarral, vagy faszerkezet építő csavarral. Ezeket kb. 150 cm hosszú 5x15-ös pallókkal kötném össze alul vízszintesen, ezeken tárolnám aztán a maradék tetőléceket, pallókat, deszkákat. Életképes ez az elgondolás, vagy túl nagy plusz terhet ró a tetőszerkezetre? Nyilván függ attól, hogy mennyi faanyagot tárolok rajta. Ha kb 500 kg/m3-es faanyag sűrűséggel számolok, akkor az elképzelt polcon kb 4m x 1,5m x 0,4m x 500 kg (hossz x szél x mag x tömeg) = 1200 kg faanyag fér el, azaz szarufánként max 300 kg plusz teher lenne.
Miért jobb a vizes, és abból milyet érdemes? Az egyszerű 20000 ft-os obisok nem jók ilyenre? Tapasztalatból mondod, vagy csak gondolod hogy jobb? Peter atyuska: A mintát előbb természetesen úgy próbálom, nekem a feles eltolás tetszik csak a lapok domborulata miatt nem ajánlott. Nagyon elkezdtem kacérkodni a lapszintezőkkel, állítólag az kicsit egyenesít is a lapon és talán nekem is segítene hogy szintben legyen a felület, csak sajnos nem olcsó :(
Sziasztok! Sajnos burkolnom kell, kb 10-11nm-t, padlót. Vettem 30x60-as zalakerámiás gres lapokat, és a boltban átvételkor azt az infót kaptam hogy nehogy feles eltolással rakjam mert nagyon csúnya lesz, a lapok domborúsága ( görbesége ) miatt, inkáb rakjam fésű mintába, kb 1/4 vagy 1/3-ad eltolással. Ebből mi az igaz? Valóban így érdemes rakni? ( azt mondták, ha felesbe rakom akkor a lap közepe ahol a legmagasabb találkozik a másik sor sarkaival amik a legmélyebbek, így csúnya lesz, nem lehet síkba tenni - érdekes a barátomnál ugyanez a lap van és ott nem csúnya felesben, legalábbis nem tűnt fel) Más: sajnos nincs csempevágóm csak egy régi flexem, és kipróbáltam a vágást ahogy eddig a csempét vágtam jópárszor. Sajnos ezt a lapot alig viszi és tördeli a zománcozást ekéggé, mert a felszíne a faminta miatt nem sík. Ezt így nem tudom majd elvagdosni. Nem tud valaki Keszthely-Marcali vonzáskörzetben bérelhető csempevágót ami a 60-as lapokkal is megbirkózik? Vagy olcsó vágóból milyet szabad-érdemes venni? Vagy jó és ráérő burkolót?
Drága vágót nem szeretnék venni mert akkor nem éri meg nekem lerakni, vagy nem tudom használt vágónál mire kellhet figyelni ha van egyáltalán ilyen használtan.
Azt kérdezi, hogy a szakági kivitelező csapatokat hogyan szervezze meg, csak te mellébeszélsz.
A szakági kivitelezés a következo csoportokra osztható: szerkezeti munkálatok, kikészítési munkálatok és szerelési munkálatok (ezt még lehet ragozni: kőművesek, ácsok, festők, burkolók, erőssáramű és gyengeáramű villanyszerelők, vízszerelők és fűtésszerelők, közművesitők által elvégzett munkálatokra). Ha nem generálkivitelezővel dolgozik, akkor ezeket a kivitelezőket külön le kell szerződje, határidőkkel, stb.
A kivitelezők feltételeket szabnak, merthogy függnek egy másik szakági kivitelező munkaritmusától.
Azt kéri tőlünk, hogy írjuk le, hogy egy építkezésen melyik szakági kivitelező mikor mit kell csináljon- mert ezt listát nem kapta meg a netten.:)
Ezzel foglalkozik a generálkivitelező.:)
Sok változata van ennek a műveletsornak, sokmindentől függ: az épület jellegétől, a funkcióktól, a felhasznált anyagoktól és kivitelezési technológiától is. Ennek a műveletsornak a leírását a tervező nem tudja megcsinálni. Esetleg csak akkor, ha 15 évet kivitelezett is.
Amit a tervező elkészít az előmereteket a munkálatokra (a műszaki terv keretében) és minden szakági tervező megírja a saját ágára vonatkozó építkezési szabványok kivonatát, azaz milyen minőségi követelményeket kell betartsanak a kivitelezők. Falazásnál pl.: a tűrési határokat írják le.
Szóval:
Olyan témához válaszolj amihez értessz is, mert csak összezavarod a kérdezőt.
Amúgy a következő képpen kéne kinézzen ez a lista eleje:
- munkateleszervezés: a telek idéglenes bekerítése, az idéglenes áramellátás és vízállátás megoldása
- a telek megtisztitása a növényzettől (legalább annak a részének a megtisztitása ahova az épület kerül, plusz ahol az anyagokat fogják tárolni)
- esetleg idéglenes út elkészitése a teleken belűl, a nehéz járműveknek (esős időben elsűlyednek)
Kaptál egy standard szöveget, a falazásokról, betonról, vasról, vakolásról, faanyagról, aljzatbetonról, cserépről, burkolásokról áltlába, szabványok listájával tarkítva, kb. 1o oldal. Copy-paste. Nincs leírva a műveletek technológiai sorrendje.
Képen nem látszik, de ahol feltámaszkodik a lépcsőváz, ott a mennyezeten a vakolat elkezdett repedni(hosszában, a lépcső vonalában). Festés előtt is repedt, gletteléskor tettem bele üvegszövetet, de most az egyik oldalon megint elkezdett vékonyan repedni. A födém amúgy E7es elvileg.
Én egy lakóháznál még nem láttam soha technológiai leírást a műveletekre.
Komplex terveknél (pl. a műemlékekk felújításánál) a tervező meg szokta beszélni a kivitelezővel a művelet sorrendjét és erről szokott készülni egy részletes leírás, ami része a műszaki tervnek.
A tervezőmérnök amikor ccsinál egy tervet, akkor konkrétan leírja az elvégzendő munkafázist anyag szükséglettel, minőséggel, mennyiséggel egyetemben.
Javaslom, szerezz be egy olyan tervrajz leírást, ami a közvetlen környezetedben van, (mert földtanilag, és föld szerkezetileg ez áll a leg közelebb hozzátok) Vagy kérj meg valaki, hogy fénymásolja le neked, és abból már ki tudsz indulni. De logikusan gondolván, biztosan nem a tetőt fogod előre elkészíteni.
Kimérése a ház alapnak, zsinórozás, szintezés, alapásás,lábazat, lábazat betöltés, szigetelés, szerelőbetonozás, falazás, nyilászáró áthidalók berakása, kémény, födém , koszorú és szerelőbeton, ácsmunka, tető szigetelés, tetőfedés, bádogos munka, nyílászárók berakása..... belső munkálatok.
természetesen a felsorolás nem teljeskörű, mert pl a közművek becsatlakoztatása még a lábazat elkészítése előtt és után is lehetséges.
Kb nagyon nagy vonalakban ebből már ki tudsz indulni.
de ha belevágsz az építkezésbe, úgyis kell egy felelős műszaki vezetőnek lennie, az ő feladata az egyes munkafázisok meghatározása, hogy mit mikor készítsenek el.
Tudomy szinte mindenki feltszi a kerdest, én mégsem találom a választ. Tudnátok linkelni egy olyan listát, amibe az egyes építkezési fázisok egymás után fel vannak sorolva? Pl a gépészet mikor kell először hívni? Mikor jön az ács? Mikor jön újra a gépész... Stb
csináltam a hétvégén egy futónövénynek való állványt 2x2 méterest 5x5-es borovi lécekből, szépe összeandrásolva. A két oszlopot 5o cm hosszabra hagytam és kihegyeztem, hogy beüssem a földbe.
A föld kicsit kavicsos volt 15 cm mélyen, nem tudtam beütni a két oszlopot sehogy se függőbe. Ha szétvertem volna az állványt akkor sem.
Visszavágtam a lábakat és beütöttem két 1 méteres 16-os betonvasat majd hozzádrótoztam az állványt.
5 oszlopot soha az életbe nem ütsz be a földbe, úgy hogy az összes zsinorba és a másik irányba függőbe legyen, egy centi hibán belűl.
Megméred a belső átmérőjét. Veszel 5 db 1 méter hosszú betonvasat, olyan méretbe, ami pontosan illeszkedik a
cső belsejébe.
Ásol 5 gődrőt, 2ox2ox2ocm. Két betonvasat beütsz 1-1 méterre az első és az utolsó gödörtől és kifeszített egy zsinort, kb 4o cm-re a talajtól. Beöntöd a gödröket, vársz 2 órát és az 1 méteres betonvasakat beszúród a betonba és még 2o cm be is ütöd a beton alá, azaz 4ocm lessz a földbe és a betonba (6ocm kint), majd szépen odahúzod pontosan a zsinorra és a másik irányban is lefűggőződ mindegyik vasat- két nap múlva ráhúzod a csöveket.
Sziasztok Bajban vagyok, cserbenhagyott a fantaziam. Vettunk egy paradicsomoknak valo tetoszerkezetet, 4 meter hosszu, 5 rud tartja:
Namarmost az a bajom, hogy keptelen vagyok az 5 rudat egy sorba, fuggolegesen leverni. Arra gondoltam, hogy valamihez valahogy hozza kellene rogziteni, meg egymashoz is, es a rogzitett formaban lebetonozni, aztan levenni a rogzitest. Aztan itt megakadtam... Lenne esetleg tippetek a problema megoldasara? Sajnos egy-ket centi elteres is jol fejlett hajlatokat okoz a tetoszerkezetben (logikusan). Minden otletet elore is meg utolag is nagyon koszonok...
Ami azt illeti, felfalazhattad volna 25 -ből azokat a falakat. Az egy sór tégla nem tartófal, csak választónak jó.
Most nem lenne probléma egy 15-ös koszorú, mindkét felén vágott téglával. Mindegy milyen kicsi az épület, tető és szélnyomás van rajta. 4 méteren elég problémás... a házakba az egy sór téglás válaszfalakat falakat ki szoktuk jó keményen ékelni a fődémhez, tőlgyfa ékekkel.
1994-ben a mátraderecskei téglagyár átvétele jelentette a Leier-cégcsoport első lépését Kelet-Magyarország, s egyben a téglaipar irányába. A folyamatos fejlesztéseknek köszönhetően mára a falazóblokkok széles skálája, valamint áthidalók és egyéb kerámia termékek készülnek a folyamatosan bővülő üzemben.
Szerintem úgy gondolta, hogy a koszorú (befelé) vastagabb mint a fal. Tehát zsaluzni nem csak az oldalát, hanem az alját is kéne.
Viszont a koszorút nem lehet megoldani előregyártott vb áthidalóból? A 3m-es 6000Ft. A 4 m-t meg 2db-ból, ahogy az ablak/ajtó megkívánja. A toldás összekapcsolását meg leerősítéstől leerősítésig tartó 5×30-as laposvassal megoldani.
Szerintem laza csavar nem csavar. Viszont a szemközti talpszelemeneket őssze lehet drótozni. Csak valami lemez kell a drót alá, hogy el ne vágja a fát.
Megcsinálod a zsalut két deszkából és a külső felének a belsejébe beszegzel egy pallót.
Akkor lessz 2ox15.ös koszorúd, abba beteszel egy 15x12-ös kengyelt.
Kiöntöd. A külső felét burkolod 5 cm vastag vágott téglával, a belsejére szerelsz gyalúlt deszkát, két darabból, az alsót felfúrod a koszorúra, a másikat ráteszed felfele eltólva és megszegzed, így elkakarod a koszorút és a szellement is.
A drót erősítést a habarcs leírásából vettem, egyébként való igaz, hogy úgy lenne az igazi ha bordázott lenne a felülete, hogy tudjon kapaszkodni, illetve abszolút egyenesre spannolva tudnám betenni.
Az említett példát én a föld kerületére vetítve ismertem, úgy is megdöbbentő eredményt ad.
Nyilván jobb lenne a koszorú, de mivel natúr téglafal lesz, hülyén nézne ki a koszorú. Meg tudnám csinálni, hogy kívűl belül elhagyok 3- 3 centit a falsíktól belülre, hogy legyen hely szeletelt téglával burkolni utána, hogy eltakarjam a koszorút, de egyrészt igen sok meló, másrészt így egy mindösszesen 9 centi széles és 15 centi magas koszorút tudnék csak csinálni.
A fánál attól tartok, hogy a fa a pára mértékétől függően hol dagad vagy összehúzódik, nem mozgatja-e ki a téglákat. Vagy elég az, ha mondjuk 10-es csavarokkal fogatom le, de a szelemenen 14-es furatok lesznek, így tud kicsit dilatálni?
"Azt elfelejtettem mondani, hogy 4-5 soronként rakok bele horganyzott 2.2-es huzalt erősítésnek, de a legfelső 3 sorba már mindegyikbe szándékozok duplán rakni."
Annak idején a Pithagoras tétellel kapcsolatban volt egy matematika feladat. Miszerint: Az Andrássy út 2000m hosszú, ha a kétvégéhez kötök egy 2001m hosszú kötelet akkor azt a közepén föl lehet-e emelni annyira, hogy egy ember átférjen alatta. A megoldás: 32m magasra lehet fölemelni. A drótok húzásra jók, de hajlításra nem sokat érnek. A szelemenek a falat hajlítják is. Az említett talpszelemen sárgerendaként működik, tehát használható, de vb. koszorú jobb lenne.
Rég jártam erre. Van egy kérdésem, amiben elbizonytalanodtam. Építgetek jó egy hónapja egy kis szerszámtárolót. 3x4 méter a külmérete, nagy méretű teveli téglából építem egy soros fallal, az ajtóhoz tettem be egy pillért. Tehát így 15 centis a falvastagság. Weber zsákos dísztégla falazó habarccsal csinálom, fugázóvassal soronként fugázva. 2,3 méter lesz a fal magassága erre jön majd rá a tető. A tetőt külön koszorú nélkül csinálnám úgy, hogy lenne egy merev, összecsapolt talpszelemen keret 10x10cm-es keresztmetszetű, ami ráfekszik a téglafal tetejére és úgy méterenkén hozzárögzíteném a falhoz befúrt, ragasztott dübellel.
Az így rögzített talpszelemen keretre jönnének hagyományos módon a szarufák fogópárral, stb. A héjalás creaton hódfarkú lenne, tehát nem könnyű zsindely.
Azért csinálom a falazatot téglából, szépen fugázva, mert ezt szánom a végleges felületnek, csak egy téglaimpregnálást fog kapni.
A kérdésem, hogy bevállalható-e egy ilyen kis épület ilyen koszorú nélküli megoldással?
Azt elfelejtettem mondani, hogy 4-5 soronként rakok bele horganyzott 2.2-es huzalt erősítésnek, de a legfelső 3 sorba már mindegyikbe szándékozok duplán rakni.
Nem feltétlenül. Lehet rövidebb is, az alacsonyabb végén kezdve. A meglévőbe beleragasztani betonvasat és a meglévőt alapozásnak használni. Látatlanba, ötlet.
A két fali csonk távolsága, tengelyben 15omm kell legyen. Ezt meg kell mérni.
Ha nem ennyi akkor létezik egy excentrikus toldó, amit be kell csavarni a fali csonkokva, de lehet, hogy maszkoló (ami 7omm átmérőjű, de mélységét nem írja) a csapon nem fogja ezt már eltakarni, akkor kell szerelni még egy-egy rozsdamentes gyűrűt a toldó alá. Lehet, hogy adnak a csappal több méretű maszkolót.
Sose tudom, hogy melyik a hideg-meleg és melyik az átfolyás állitó.:)
alul a burkolatot meg kell emelni "puposra" es az az 5cm eltunik. nem lesz zavaro es nem all meg a viz a lepcso alatt.
amugy nem a komubes rontotta el, hanem az volt a gond hogy nem volt ter es kimert szintek. gondolom nem volt egyertelmu a szint, es nem vacakolt hogy kerdezzen.
Az udvar térkövezése során kiderült, hogy a teraszhoz vezető 2 fokú betonlépcsőt (a harmadik már a terasz szintje) elrontotta annakidején a kőműves. Nem vette figyelembe a későbbi udvarszint magasságát.
Ennek az lett az erdménye, hogy az alsó lépcsőfok a térkövezés után mindössze 5 cm magas lenne a mostani kialakítás szerint. A másik két fok 13-13 cm magasságú.
A lépcső burkolása előtt ki kellene találnom valamit, hogy a lépcsőfokok közötti különbséget kiegyenlítsem, mert szerintem ha így marad nem csak hogy ronda, hanem az egyenlőtlen fokok még balesetveszélyesek is.
A terasz szintje adott, az alatta lévő fokon szerintem ragasztóval tudna a burkoló 3 cm-t emelni a burkolás során, viszont, akkor az alsó fokot már 5 cm-el kellene megemelni.
Ekkora magasságot fel lehet építeni csemperagsztóból, vagy létezik valami jó betonjavító anyag, amivel fel lehetne tölteni/kenni (egy kis keretet csinálva zsalunak) a lépcsőre úgy hogy az tartós legyen és ne is fagyjon fel később?
Én nem az esztétikáról beszéltem, hanem arról hogy rendeletben szokták a védőtávolságokat szabályozni, hogy mit milyen messzire ültethetsz a telekhatártól.
Van nekem 4 szomszédom. Az egyikkel pont a múlt évben zárult le a fenyőfa háború. Volt egy kb. 7 -8 m magas fenyőfája ami az én melléképületemtől kb. 2 m -re volt.
minden hulló levelét az épületemre szórta. Megoldódott. kivágatta a mami.
A másik szomszédnál van szintén a kerítéstől egy tujasor úgy 1 m-re. Eddig nem zavart, de most hogy elhagyta 3 m -t egyre több fény vesz el tőlem.
Ez a szomszéd tartósan Londonban van. Remélem a Teréza nem teszi ki a szűrüket.
Itt az az érdekesség, hogy az asszonyka évekig indulatosan tépte a kerítésemre nővő amúgy tényleg nem esztétikus vadszőlőket.
A fenyő, a tuja sor is az elődök telepítése, a vadszőlő meg magától nőtt.
Konkluzió . Mindenkinek más az esztétikai értékrendje.
Az a fenyő tényleg képes megnőni magasra. De jól viseli a teleket, nem törik a hó alatt. Szél esetleg kifordíthatja, mert sekélyen gyökerezik, tányér formájú a gyökérrendszere.
Az alapban nem hinném, hogy kárt tenne a gyökereivel, nem olyan agresszív fajta, de a kerítést, ha nincs jól megcsinálva, esetleg képes megmozdítani. Ha meg jó a kerítés alapja, akkor a gyökér arra nem tud támasztani, elég közel lett ahhoz ültetve.... szóval az kockázatos. Elég kitett, ha nagy a szélnyomás egyedül nem tudni hogy bírja.
A másik fa nem Fehér nyár véletlenül? Nem nyíres az ágrendszere...
Az a két méterrel a telekhatártól már elfogadhatóbb. És ahogy nézem, ha valami gond is lenne vele, nem a házak felé dőlne...
A borókákkal nem lehet gond.
Ami érdekes, hogy a terasz előtti fát nem kérdezted... az nem Bálványfa? Vagy egy gyöszös dió?
Ha az előbbi, az 1, törékeny fa, 2, invazív... ha magot érlel és hullatja, a fél környéken az fog kelni, plusz képes sarjadni is kivágás után... és annak a gyökere inkább képes megkeresni a réseket, és feszegetni azokat....
Nemregvettuk a hazat megvolt az elso beszeljuk meg ha van valami talalkozonk a szomszeddal.
Kiderult hogy a hazuk sarkahoz kozeli nagy fenyo nygon zavarja oket mert ha megjobban megno akkor majd hozzaer az ereszukhoz es a gyokere egyebkent is mar a pincejuket ostromolja valoszinuleg igy mondtak. Van egy 25 meteres fenyo az utcaba es azzal peldaloztak hogy majd az enyem is megno majd akkorara biztos
Beraktam meg egy kepet a nyirfarol ami a teraszom szeletol van ket meterre meg amasik szomszed kertjetol is kettore. Arra is azt mondtak hogy biztos azt is jo lenne kivagni.
Rakerdeztek arra is hogy a boroka sort nem e a karom kivagni az eszaki faluknal. Szep novenyek eszem agaba sincs hozzanyulni ha csak nem tenyleg karos a hazukra.
Ti mit gondoltok? Van ezekben valami vagy csak gondoltak megmondjak a tutit nekem. Egyebkent ket kedves holgyrol van szo
Igen, de ha ez télvíz idején történik meg, akkor megfagyhat.
Ha nincs esés, akkor minden járdát drénezni kell. A széles (4méteres ) kőlapokkal burkoly utcai járdákon van adva 1o-12cm esés. Kb. 4o cm a tőltés és borsószem méretű kavicsba van lerakva, nem homokba.
Ha nem volt meg az esés valami miatt két dréncsövet szereltek, a tőltés alá. Nem áll meg a víz rajta soha.
"...A térkövezésen átfolyik a víz és leszivárog a talajba. Csak akkor áll meg rajta, amikor sok eső esik és már nem tudja beszívni a talaj..."
A fenti mondatod alapján teljesen felesleges a lejtés, mert "csak" nagy eső esetén folyik el a víz a lejtés irányába. A normál intenzitású esőknél a talajba lefolyik a víz a fugák között és az nyeli el. Ez alapján viszont minden járdát dréncsövezni kellene.
Amúgy a járda alatti (zúzottkő alatti) talajsíkot ki tudom alakítani lejtősre úgy, hogy a zúzottkő közé leszivárgő víz el tudjon folyni a lejtés irányába.
esőcsatorna. egy 11méteres és egy 8 méteres 150 mmes csatornát kell felraknom. 1-1 kifolyóval.
rohadul idegesít mert ilyen kapocs fogja össze a 2 db 4 méteres szálat és a kapocsnál megtörik a vonal és megáll ott a víz. hiába egyenesnek néz ki akkor is. 1mm is elég a víznek.
ha meg nagy lejtést csinálok egyfelé kifolyni, lentről ronda..
eső után nem baj ha pár centi víz megáll a csatornában egy-két helyen? csak nem rohad szét..azé van..
Tegyel a tőltés alá egy drént (9o -es dréncső, gotextilbe csavarava, köré homok, rá 1ocm homok- aztán 25 cm sodertőltés a járda alá). Azt valahol vezesd ki az udvaron, a járda végéhez közel, csak legyen esésbe a vége.
A térkövezésen átfolyik a víz és leszivárog a talajba. Csak akkor áll meg rajta, amikor sok eső esik és már nem tudja beszívni a talaj. Van olyan térkőve a Semmelrocknak, ami rusztuikus (az élek nem egyenek és nem érnek össze teljesen) és 1-1.5cm a fugája.
Azokon a fugákon könnyebben leszivárog a víz, de mindenképpen kell a drén.
a járdát jó kiemelni a terepből kicsit, különben mindig a járdán áll meg a víz, oda folyik máshonnan is. 5méter határeset, hogy onnan még az utcára akarod hogy kimenjen, hosszában menjen rajta végig. 2% lejtés jobb lenne, ha csak 1%, akkor adnék neki oldalra is 1%ot a biztonság kedvéért.
Elméletileg!!!! a víz egy TELJESEN VÍZSZINTES és SÍMA felületről is lefolyik, mert a vízszint MINDÍG magasabban lesz mint az alja. De ennek tényleg símának és víszintesnek kell lennie. Gyakorlatban ez nem szokott összejönni. Kétoldalra (vagy egyoldalra) keresztben nem lehet lejtetni? Elvileg lehet elég a kérdésben megadott lejtés, ha a környezetből nem folyik rá a víz. Most csak találgatok, melléje, alája draincsövet nem lehet rakni és elvezetni valahova? Vagy folyókát? Szolgáljon mentségemre, hogy a helyszínt nem ismerem.
Az udvar és a kocsibejáró térkövezése előtt állunk.
A kocsibejárónál 7 méter hosszon kb. 40 cm lejtése lesz a kész burkolatnak, ami bőven elegendő.
A lakás bejárati ajtajától az utcán lévő járdáig viszont maximum 4-5 cm lejtést tudunk adni a 4,5 méteres hosszon a gyalogos forgalomnak szánt burkolatnak.
A szintek sajnos a meglévő adottságok miatt (utca, járda és a bejárati ajtó szintje) már nem változtathatók.
Elég lesz a 4,5 méteres hosszon a 4-5 cm lejtés vagy kell aggódnom miatta?
Zsaluzd be alulról, tegyél bele vasat is, azt be kell vésni keresztbe a gerendákra a felbetonba legalább 1ocm szélesen- min 1.2 méteres hosszú 2x2 fi 12-es parabólikust kell beszerelni a cső mellé kétoldalra és önts ki betonnal. Ide a betonjavító is alkalmas, zsákos esztrich, mindegy, legyen benne sok cement.
Jó lenne egy darab pvc csővet kettévágni, és azt ráhúzni a fémcsőre (megkötni dróttal és rátámasztani a zsalura), hogy a fémcső tudjon dilatálni a fődémbe, amiután a beton megköt.
Nem én voltam az eredeti kérdező csak belekotyogtam mert nekem is aktuális a betonvésés, vágás és utána a visszajavítás - sok helyen átmentem a födém felbetonon a tetőtér előkészítés miatt.
Ez a betonjavító alkalmas nagyobb felületű, térfogatú visszajavításra, akár gravitációnak kitett helyen is?
Most konkrétan a napcsőnek vágott lyukat dolgoznám vissza a minimális méretűre, hogy mellette rá is lehessen akár állni. Arra gondoltam, hogy a horcsik födém alsó szintjétől indulva "visszafalazom" a felbeton szintjéig és ott összedolgozom a javítást a meglévővel. A függőleges távolságot nem önteném ki tömören mert az k nehéz lenne, inkább olyan pillérszerűen húznám fel.
Pince felújításba kezdtem. Kidobtam az ajtót is, új kell.
a terv:
80x40-es zártszelvényből csinálnék egy keretet, ezt a falhoz rögzítem.
ajtót 40x20-as zártszelvényből csinálnám, két helyen plusszba átkötve. ennek egyik oldalára hegesztenék egy 20x20-as szögvasat. másik oldalán meg 2 diópánttal fogatnám meg.
Mennyi hézagot kellene körbe hagynom, hogy ki is nyíljon egymásból a két zártszelvény? vagy így nem működik
Németországban évekig ezzel foglalkoztam, nekem nm szimpatikus. Véleményem szerint a németek azért használják, mert kevesebb élőmunkával és több gépi munkával jár. Náluk a gépi munka olcsóbb, azért szerették.
Szüleim 30 évvel ezelőtt épült családi háza is E gerendás és sehol egy repedés. Persze nem is kóklerek építették.
Ismerek olyan helyet, ahol állandóan megreped a mennyezet az összes gerenda mentén. Beszélgetve a tulajjal kiderült, hogy az építkezés során feltették a falazatra a gerendákat, utána a régi nagytáblás szigetelő hungarocellt és utána betonozták le az egészet.
Ezek után valószínű nem is került beton a gerendák közötti résekbe.
Igen, erre a kéregelemre gondolok. Itt gyártják helyben, ők rakják a helyére, az alátámasztástól a vasalásig mindent ők csinálnak. Nekem "csak" a körbezsaluzás és a betonozás marad. Így lenne kb 7800 Ft+áfa / nm2. Hogy ez drága-e, nem tudom. pontos árajánlatot jövő hétre kapok. Mondjuk az nagyon szimpatikus, hogy nem kell vakolni.
Az E gerendát sem vetettem el, elsőre ez volt tervezve. Ahogy számolgattam, nem sokkal jönne ki olcsóbbra. Pláne ha 5,4 métert duplázni kell.
Mivel az elem széles, ezért sokkal könnyebben fordulhat elő mint a gerendásnál, hogy az elemek eltérő terhelést kapnak. Ezért sokkal fontosabb az együtt-dolgoztatás korrekt megoldása. Pontossági igénye ennek a födémnek nagyobb mint amit a kőművesek megszoktak.
"E gerendásra mindenki azt mondja, hogy reped, tervezőm szerint egy teljesen elavult technológia. "
Nekem is "E" gerendás födémem van, több mint tíz éve. Még egy (!) repedés sincs rajta. Igaz, nem Tesco takarékos módszerrel lett csinálva, a felbetonban is van némi vasalás. Minden előregyártott elemnél probléma a csatlakozás (fuga), ha reped ott reped a födém. A kéregelem alatt mit kell érteni? Gondolom a 4-6 cm vastag 2,4-2,5 m széles vb. födémpallót. (ha nem, akkor kérem az igazit) Amit írok, az az általam feltételezettre vonatkozik. Szállítani drága, daruzni mindenképpen kell, amíg nem köt meg a rábetonozás addig törékeny, több vas kell bele mint a gerendás födémbe. A csatlakozásnál külön kiegészítő vasalást kell rátenni a helyszínen, a felfekvéseknek PONTOSAN síkban kell lenni, különben törhet, "fugázni" kell előírás szerinti anyaggal.
Igen. Ez már válasz volt a tégla kérdésemre. Köszönöm szépen, kb ilyet vártam. Igen, én csak egy kontár amatőr semmirekellő segédmunkás vagyok. Nem lehet mindenki mérnök, statikus. De mindezek ellenére próbálok felépíteni-építtetni egy kis kulipintyót, amennyire erőm, tudásom, és pénztárcám engedi. Szerintem ha egy mérnöki tervrajzot, és műszaki leírást elfogadnak, akkor az már nem lehet annyira rossz, hogy el legyen cseszve. Ám bár a mai világban minden megeshet.
E-gerendás- ban gondolkodtam, vagy a mesterfödémben. A legnagyobb falköz 5,4m. Itt már gondolom kettőzni kellene az E gerendát.
De láttam egy építkezések egy kéregelemes födémet és nagyon megtetszett pl nem kell vakolni, mint a tükör a mennyezet. Ráadásul közelben gyártják.
Tik melyiket javasoljátok? E gerendásra mindenki azt mondja, hogy reped, tervezőm szerint egy teljesen elavult technológia. Viszont nagyon sok helyen látom beépíteni.
sajnos szerintem is, az még újabb 30k huf (mapefloor finish 52W). meg persze kérdés, hogy megoldható -e 5mm-rel.. mert ha nem, akkor durván drágul az ár.
nekem nagyon gyanús, hogy azt írja nem kell a spéci felületkezelő, de azért ajánlott. 99% hogy ha lesz reklamáció, azt fogják mondani hogy miért nem volt kezelve...
