BOcs az elso kerdes felreertheto re sikerult, szoval nem vagyok otthon cserepeslemezbe es ket ajanlatot kaptam, tenyleg van ekkora minosegbeli kulonbseg?
A polikarbonattal kapcsolatban meg sose mondanak markat csak hogy polikarbonat meg arat. Tehat egyaltalan van jobb meg rosszabb gyarto ebbol?
1. Vannak polikarbonat markak es cserepeslemezek kozt kulonbsegek? Cserepeslemez keleti 8 meter hosszu pincegarazslejaro fedesre nyeregteto. Ket markarol kaptam arajanlatot Bilka (178eFt) meg Blachprofil (117eFt).
Ezzel kapcsolatba lenne egy design kerdesem. A haz teteje regi sotetbarna bramac cserep de felujitaskor ezen kivul minden vilagos lesz, vajszin feher stb. Van egy olyan kosza otletunk hogy feher cserepeslemezt raknank ra nem barnat. Meg sehol nem lattam ilyet csak talan illene a vilagos stablonhoz, feher ablakkerethez, vajszinu vakolathoz, halvanyzoldes vaszerkezet, de lehet nagy kontraszt lenne a tetovel. (nem lesz teljes magassagban fedve deszkaval oldalt mint a kepen)
2. Mit gondoltok errol, nem nagyon vad otlet?
Nyugati oldal 11x3meter teraszt 1.2meterre lefedi a kinyulo stablon a maradekot atlatszo polikarbonattal fednenk le. Es ala esetleg valami feher vaszon, rolo vagy hasonlo. Van meg az eszeknyugati vegenel egy 8-10 meter magas nyirfa ami ezen nem latszik
3. Nem lesz nagyon zajos esoben
Deli oldal fobejarat eloteto fole meg egy egyszeru opal(feher) polikarbonatot raknank ,mert hogy deli oldal es az atlatszo talan nagyon futene.
4. Es van meg egy megoldando dolog hatha van jobb otletetek. Pincebol belul nem lehet felmenni. Ezert log ki a polikarbonat hogy igy fel lehetne menni fedve bar nem 100%-os megoldas plusz a pincelejaro azert van korbeburkolva faval mert bever az eso es parszor mar szepen elarasztott a viz. (bar kicsit aggodunk hogy a foldbol is szivarog mert azon a betonon megall a viz)
Alapvetően a tömítés építész terület. Én lejtésirányban, hullámmal párhuzamosan mondtam, de hullámra merőlegesen is lehet jó, ha elég nagy az átfedés. Az a biztos, ha megkérdezed egy építésztől vagy a LINDAB-tól.
Nekem legrand ok vannak. Van olyan dupla aljzatom amibe csak egy betáp kell. Az aljzat elosztja mágának.
De van olyan aljzatom amin van lyuk hogy tovább lehessen vinni masikra.
Ha augyanazon a kis megszakitón van nem tudom számít e hogy a kismegszakítón ágaztatod vagy a máshol. De nem vagyok én sem ampervadáSz. Bár bekötni nem egy nasa program a 3 vezetéket.
ha csak odébb akarod rakni.
Szerintem vedd meg az aljzatokat és látos majd mi kell hozzá
Szobába kéne a plusz aljzat, ott max tv, szgép, porszívó menne. Ja meg most jut eszembe hogy lehet h olajradi is lenne :) Ui cserépkályha fűtés van, sztem rá kéne majd segíteni amikor nem vagyunk otthon. Bár lehet h elég lenne csak lent, mindenesetre azért nem árt ha elbír 1-2 KW-ot. Amúgy rézvezetékek vannak a házban.
Aztán a konyhában is van egy aljzat, amit arrébb kéne tenni, és duplázni kéne. Ott mikro menne, meg esetleg robotgép, meg a sütő gyújtója.
Szinte mindegyik kérdésed attól függ, hogy milyen célra használnád az aljzataidat.
Milyen teljesítményű berendezések kerülnek rá, és azok lesznek-e egy időben üzemeltetve.
Rendesen, szakaszolva van-e a hálózat eddig kialakítva?
A dupla aljzatot szokták egy vezetékről ellátni és csak az alzatban, vagy mögötte osztani, ha a rádugott berendezések össz teljesítményéhez elég az a vezeték keresztmetszet, ami oda van vezetve.
Ha feltételezik, hogy egy időben 2-3 nagy teljesítményű gép indulna (háztartásban konyhában jellemző vízmelegítő, mosogatógép, elektromos főzőlap, sütő, stb...), akkor jó a külön vezeték 1-1 alzatig és előttük a külön megszakítók is.
Szobában, ahol max a számítógép, tv, rádió, hangulatvilágítás, stb és esetleg a porszívó, mint nagy fogyasztó játszik, ott általában viszonylag gond nélkül lehet közösíteni.
Ha az utóbbi a kérdés, akkor igen, akár át is lehet húzni egy másik konnektorból vezetéket oda. Ha meg odáig is védőcsövezve van, akkor max a villanyszerelő majd eldönti érdemes-e azt nagyobbra cserélni.
A villanyos fórumban kb xartak rám, ezért ide is beteszem :)
1-2 új dugaljat kellene kialakítani a házban, illetve néhányat arrébb tenni, de semmi infot nem találok a neten erről. Csak konnektor csere, bekötés van. Természetesen nem én akarom elektromosan kötögetni, csak a helyét kialakítani, mert glettelni kellene a szobát.
De azért 1-2 kérdés, csak kíváncsiságból. LEhet hogy hülye kérdések, de nem értek hozzá :) Vannak dupla konnektorok, ezek két külön szálon kapják az áramot, vagy csak meg van osztva, el van ágaztatva? MErt pl van egy duplás, amiből az egyiket arrébb tenném. Új dugaljhoz a "tápot" csak a dobozból lehet vinni, vagy más dugaljból is?
Tehát én csak annyit csinálnék, hogy kivésném a falban a cső helyét, betenném a védőcsövet, meg a dobozt, aztán egy villanyszerelő behúzná a vezetéket, bekötögetné. Vagy akár vezetékestől tenném be a csövet. Ez így működne? :) Tehát a lényege hogy tudjam glettelni a szobát készre, aztán majd vmikor be lenne kötögetve, mert nem sürgős egyébként.
Tökéletesen megfelel, de be kell tartani az előírt minimális hajlásszöget, átfedést és az alátámasztások max. távolságát. Mindhárom függvénye a hullámmagasságnak, a távolság még az anyagvastagságnak is.
Ööö nem teljlesen így van. Néha csodálkozva olvasom au írásaikat, hogy mikor úgy milyen technológiai utasítások mentén végeztek. Sajnos ezekről az anyagokról és munkafolyamatokról magyarorszagon az építőiparban a legtöbben nem is hallottak. Illetve a költségeket bődületes én meg is nyomná. És se szaktudás nincs se fizetőképes kereslet.
Kivancsi lennék ha kérnek arajanlatot mondjuk terasz gres lapozasra hányan használnának kenhető víz szigetelést meg hajlat erősítő szalagot.
De ez igaz majdnem minden szakmára. Ahogy én tapasztalom.
Sajnos hiány van így megél mindenki.
Én pl ha csinálok valamit az azért van mert szeretem az egyenest párhuzamot derékszöget.
Nem szeretem ha valami ki van spórolva, és utána újra kell kezdeni.
Jelenleg ahogy én látom nem kell referencia az építő munkásnak mert ha szarül csinál valamit akkor is kap munkát. Régen akiről híre ment hogy béna. Én hívták többet
Van egy belvárosi, társasházi klímám. Földszintiek vagyunk, oldalsó és szemben lévő szomszédunk nincsen, csak felső szomszéd.
A kültéri az udvarban van felszerelve. Tudom, hogy külön építési engedély már rég nem kell hozzá, az SZMSZ-ben sem szerepel.
Tavaly a felszerelés előtt jeleztem közgyűlésen, de semmilyen reakció nem volt. Most mégis eszükbe jutott, hogy szereltessem le.
Persze ezt nem fogom megtenni, de érdekelne hogy pl. a hatályos Oték, vagy más szabály, szabvány műszaki szempontból tartalmaz-e valamilyen előírást a kültéri elhelyezésével kapcsolatban? Annyit találtam, hogy világítóudvarba, szűk helyre nem mehet, stb. de ez itt nem áll. A felső szomszéd ablakának az alsó szélétől kb. 2.5 méterre van a kültéri teteje. (nem ő reklamált amúgy, hanem egy 2. emeleti ráérős.)
Az építkezés az egy az egyben életveszély: ráddől, beleesel, megszúr, elönt, lábad-kezd töröd, levágod az újjaidat- azon kivül sok pénzbe kerül kijavítani, ha valaki valamit hibásan csinál meg.
Ide 9o%-ba olyanok írnak, akik nem akarják-tudják kifizetni a szakembereket, se tervezési se kivitelezési színten, SK meg szeretnének csinálni olyan műveleteket, amihez adott esetben technológia és szaktudás is kell, mert szemesek és meg tudnak fogni egy lapátot. De a statikai kérdésekbe mindenféle szabályozások vannak, ezek amúgy tőrvények- csinálja, csak tartsa be a szabályokat, hogy ne legyen baj belőle.
A baj sajnos hamar jön. Régóta benne vagyok és sokat láttam.
Terhelés nem éri, csak a nejem szokta elárasztani. :-) ...tavaly annyira, hogy már a vízvezeték, és a fagycsap is föld alá került, úgy kellett kiásnom. :-)
Ezzel kapcsolatban kérdezném is: az megoldás lehet, ha az alját pár centi vastagon agroperlittel terítem? (a föld nálunk agyagos, nem nyeli el a vizet)
Igazad van, meg nem is. Ha valaki statikus, akkor itt sem adhat laikus tanácsot. Én adhatok jólesszazúgy tanácsot betonozás témában, mert sw fejlesztő vagyok. De sw témában nem javasolhatok gányolást, mert a szakmai becsületemen kívül a lelkiismeretemnek sem tenne jót. Nem lehet a fórumot meg a valóságot kettéválasztani, legalábbis nem mindenki akarja.
Tapasztalatom más. Nem velem történt hanem ismerőssel, de inge gatyája ráment. Pedig rokon volt aki beperelte. A bíróságnak kiadják az adatokat, nem akarlak elkeseríteni. Ezen kívül nem is akarok kocsma szintű tanácsot adni, mert meg lehet szokni. Ahol dolgozom, ott a kis terhelés 1 t/m2 és 20-30 tonnás gépek emeleteken is. Nem tudom és nem is akarom lazán venni a dolgokat.
Te is félreértelmezed a fórumozást. Túl komolyan veszitek.
Itt nickek cserélnek eszmét, hol jobban, hol rosszabbul.
Sokszor az IRL személy és a nick teljesen eltérő "szerep", sőt ugye tudjuk, hogy a személyeskedés, IRL adatok kiadása tilos a szabályzat szerint.
Szóval, ez itt nem az építész tanácsadó iroda, hanem a falusi kocsma, sok okossal, köztük persze a falu kőművesével is, de ettől még nem lesz teljesen komolyan vehető és számonkérhető felület...
Senkinek sem fogok olyan tanácsot adni, - bármennyire is szeretnék egyesek - amik szabálytalanok. Nem erre az előző esetre gondolok. Semmi szükség arra, hogy utána, ha valami probléma lesz mondhassa, hogy neki szakember adta a tanácsot. Vigyem el én a balhét.
Ha valaki megkérdezte, hogy mekkora vasat tegyen bele az akart is beletenni. Mint írtam szabályosan hogy kell megvasalni ha tesz bele. A többi az ő dolga. A kút egyébként kör és nem négyszög alaprajzu és a kör alaprajznál nem keletkezik húzás , ha jól van csinálva. A kazánképlet szerint elég nagy átmérőig nem lesz nagy a nyomóerő sem. Jelen esetben (ha nincs mellette közvetlen közel gépkocsi forgalom) megáll vas nélkül is, de azért erre a topikra a taknyolás, gányolás a jellemző.
Mit olvasok P.. ? Készítesz egy víz - aknát 15 -ös zsalúkőből. Megvasalod , ráadásul 8 -as betonacéllal, ügyelsz a sarok kötésekre is stb. Valóban oda kell figyelni erre, főleg ha az akna mondjuk 3 x 3 m vagy annál nagyobb méretű lenne és mondjuk 2 m mély, azaz egy közepes méretű medence. Nade egy víz -akna csak 1,2 x 1,2 méretű kb. 0,9 mély. Teljesen másképen működik ilyen méretnél a statika, majd hogy öntartó a szerkezet mivel a külső földnyomás eleve összetartja. Ha nagyon akarod megvasalod a kezdő és a záró sort vízszintesen akár átmérő 6 -os beton acéllal és amig a világ világ, addig állni fog az az akna.
Vegyük pl. a kutakat. Korábban amikor téglából építették / még a beton gyűrűk előtt / eleve szárazon rakták a téglákat és soha sem omlott befelé. Legalább is egy bizonyos átmérőig.
Egy kis anekdotta. Egy korábbi munkahelyen sok sok mérnök dolgozott. Gépészek, építészek , energetikusok, kohászok.
Az építészek eleve elkülönültek. Ők un. vízszintes rajztáblánál dolgoztak, a többiek álló tábláknál hol keresztvonalzós, hol karos, mikor milyen volt.
A gépész és építészrajz eleve más. Úgy általában mindenkit mindenre befogtak, kivéve az építészeket. Azért kiemelkedően nagy munka nekik sem jutott. Csupa beton, majd mind a föld alatt - gépalapok, meg hasonló nyalánkság. Mint Madách is írta, széklábfaragás jutott nekik.
Nem valami felemelő.
Nos egyszer a sors kiszámíthatatlan szeszélye folytán egy építészhölgy került vezetési helyzetbe. Megmutatta mi a magyarok istene. Egyszer egy művezető betelefonál, hogy kellene egy zsirfogó akna terv. Aki vette az üzenetet, félnap alatt elküldte a' tervet' és lezárta az ügyet. Jellegzetes gépészstílusban, minden, mm -ben stb. stb.
Párnap után a főnök asszony észrevette és őrjöngött, hogy mi ez a szemét. Ő volt a főnök, a rend az lett volna, hogy beérkezik a kérés, kiszignál stb. stb. De az a terv már elment. Csak rákérdeztünk mi lett az aknával. megtudtátok csinálni ? Mondja a művetető, hogy semmi gáz, már régen kész van , megcsinálták fejből, csak az elszámolás miatt kellett az a terv.
Azon még gondolkodom viszont hogy a beforduló sarok vasaknál mennyi legyen az átlapolás/ toldás.
Ez egy sufni lesz, más lambériát szegel csak a vázra én meg vastag, drága hajópadlót csavarozok rá, hát már csak nem púposodik, eleve nem nagy a fesztávolság.
Hűha. :-O Akkor ha jól értem, nem csak függőlegesen, hanem vízszintesen is be kell vasalni, és csatlakozási pontoknál összekötni? Ekkora nyomás nehezedik majd rá? Pillanatnyilag kisméretű téglákból van felfalazva, ami bírta is addig, amíg a nejem el nem kezdett köré virágoskertet építeni. :-) A rengeteg locsolással aztán szépen kimosta, meg később a fagy is kárt tett benne, de szerencsére eddig még nem szakadt be.
Sziasztok! Egy vízóraaknát szeretnék készíteni 15-ös zsalukőből, 90 cm mélyen. Szerintetek elég, ha azt 6-os, vagy 8-as betonacéllal vasalom be? És a betonacélnak mélységében mennyivel érdemes túllógnia?
Vita persze továbbra is lesz. Mert pl. az újépítés is finomítható. Nem azonos egy zöldmezős újépítés és egy régi belakott területen... pl. bontás után .
Az egyik szomszédomnál pl. szögacélból készült a kerítése, meglehetősen gyenge szelvénnyel, jó 50 éve. A drót már a végét járja, elhelyezni csak a felém lehet tekercsről legurítva, mivel a másik oldalon az un. támasztó lábak ezt akadályozzák. Nálam viszont mindenféle építmény van a kerítés mellett.
tehát nálam nem tud gurítani, nála pedig a lábak miatt nem megy. na de ki mondta , hogy csak ez a technológia létezik. feldarabolja, majd elemenként helyezi oda.
ez csak a jövő, mivel a tulaj 86 éves, utód nincs, tehát az új a vevőnek lesz ez problem. Na majd átmegyünk a hídon ha odaérünk.
Hmm, köszönöm, akkor a gerendaátfúrást elvetettem. Szerintem megcsinálom szépen egy sorban a szélén, 2-2 csavarral, előfúrva majd pipaléc.
Azért lett amúgy ilyen vastag mert eredetileg boronafal stílusban terveztem megcsinálni és csak beugrottam a közeli fatelepre 4 oszlopért. Ott az öreg kiröhögött, lefiamozott, aztán megtervezte az egész házat gerendából, én meg nem mertem neki ellentmondani.
Nagyon érdekes feladat, hogy a bontásnál (amikor be van robbantva az alja) egy ilyen kémény hol fog eltőrni a zuhanása közben. Nagyon bonyolúlt számításokkal, arra a következtetésre lehet jutni, hogy az aljától számítva az egyharmada és a fele között törik el.
A maximális feszültség a kéményben a zuhanási szög függvényében egy ilyen grafikon szerint változik.
Az r/H a törési magasság és a teljes magasság aránya. A függőleges tengelyen a feszültség meg van szorozva a keresztmetszet négyzetével és el van osztva a súlyal, ez tehát csak egy arányszám.
Egy emelet esetén függőleges síkban +-2omm (max. 5 emeletig +4o/-2omm), vízszintes síkban 3 méterig +-15mm , felette +-2omm, vastagságeltérés +-1omm, ezek a 25-ös és vastagabb falakra vonatkoznak.
Valamikor 25-30 éve mélyedtem el ebben a témában. Konkrétan, hogy az írtózatosan magas / 25 - 40 - 60 m / téglakémények miért nem dőlnek el. A számítást mellőzve, mert nincs húzás a falban És hogy ne essen kívűl az a valami, azért kúpos szak berkekben 'sudaras' a hagyományos tégla kémény.
Na de mit tudunk erről a 3 m-es falról ?
Semmit !
Nem tudjuk a fal vastagságát, nem tudjuk a hosszát sőt azt sem ,hogy milyen hosszú. ezeken kívül azt sem, hogy felül a mennyezethez/födémhez be lesz e ékelve.
Az én legvékonyabb falam élére állított kisméretű téglából épült ... 6 ,5 cm vastag, 3,2 m magasra 3 m hosszban felül beékelve és vakolva. Még mindig állna 1932 óta ha közben el nem bontom. Kant falnak volt nevezve.
Ez egy fürdőszoba éléskamra elválasztó fal volt. Sőt most ugrott be, hogy egy még mindig van. A kamra és a padlás/pince fel- ill lejárót elválasztó.
A régi mesterek is tudtak sok mindent, szépen falazni, szépen vakolni, de azért az energia takarékosságról nem sok ismeretük volt.
Néha még látni / építeni már nem építenek / un. katona kötésbe rakott falat ... téglakerítéseknél oszlopok közé rakva. Ha kész jól rakták, stabil.
Ez egy palánk? Mármint oldalfal? Hátulról semmiképp nem csavaroznám, ahogy mozog szezonálisan, lehúzza magát a csavarról. Csakis szegelném, élébe 45 fokban. Csavarok helyett költs egy szegbelövőre, ami tud 50mm szeget tolni.
Lehetséges, de a csavarlyuk gyöngítését figyelembe kell venni. Számítás nélkül biztosat mondani nem lehet, de nem szokott a csavarlyuk gyöngítés számottevő lenni. Minden esetre nem tartom jó ötletnek egy gerendát szétfúrni (gondolom fából van), a furat így hosszabb, a hosszabb furatot jobban tágítja a fúró stb. De egy kérdés, miért kell a gerendához deszkát srófolni? Kell az? Ha nem a teherbírás növelése a cél, akkor nem lehet pld. ragasztani?
Akkora a megengedett, hogy a téglafalban ne keletkezzen húzás. A téglafal saját súlyából számított stabilizáló nyomatéknak nagyobbnak kell lennie mint a külpontosságból és szélnyomásból számított kiborító nyomaték. Ha az eredő erő a belső harmadban van akkor nincs húzás.
Egy hülye kérdés de viszonylag vastag hajópadlót (28mm) rögzíthetek a gerendához úgy is, hogy a gerendát fúrom át fullban és a hajópadlóba hajtom a csavart mondjuk 22mm-t? Ez egy kerti faház és esztétikai szempontból érdekel bár nem minden áron, valamiért az az érzésem hogy stabilabb a hagyományos megoldás.
6 havonta volt leolvasás, és azt a 32m3 vizet osztották szét papíron.
Ezért nem tudni mikor mennyi fogyott. Ezután váltottam havi diktálósra. Most, hogy nézegetem a számla kivonatokat beugrott mint ha a Márciusi diktálásról lecsúsztam volna és így ők egy becsült 3m3-t számláztak ki. Ezért lehetett olyan sok az Áprilisi mert akkor tényleg leolvasták.
Miert gondolod hoyg a 14es ram vonatkozik? En nem az en telkem reszeit akarom elkeriteni, hanem atlatszatlanna tenni a szomszed keriteset vagy melleepiteni?
Az o hozzaferhetosegenek biztositasarol nem talalok szabalyt. Nem lehetne hoyg onkenyesen lefestem az felenk eso oldalt? :)
Lenne meg egy halokifeszitesi otletunk a kerites felo mert gyerekek cuccai gyakran atmennek es elege van ebbol is (amit megertek) de mas otletunk nincs. 3-4 eves gyerekek frizbi labda, papirepulo stb :)
Itt mindenki (majdnem) a sufnituning híve és annak megfelelően szeretné megoldani a problémáit. Utána csodálkozik ha nem lett jó, vagy/és tartós. Az embernek elveszi a kedvét attól, hogy normális tanácsot adjon. Kezdek leszokni róla, inkább tömörebben fogalmazok. Aki ért hozzá valamennyire és meg is akarja csinálni, annak elég ennyi is.
van egy egyszerübb megoldás is, zsalunak használod a két élére állított térkövet, majd kiöntöd és tetejét 2 réteg vastagabb meleg bitumenes membránnal szigeteled.
Hivd fel ezt a céget és kérdezd meg, hogy milyen fagyálló maltert ajánlanak a kerítésfalazáshoz.
Mintha nem lennének tisztába a térkő gyártók az épületfizikával.
Ebből a betontéglából van 5cm vastag is , ami 12 cm széles.
Gondolom az alapot szélesebbre építetted, mind a falazást.
A falazatod 24 cm vastag lesz. Zsaluzz be egy 12cm magass és 14 cm széles betont lábazatot, azt szigeteld le: tetejét, két oldalát és a már kiöntött alapot is 2x, a sarkokon is átfordítva, meleg bitumenes lemezzel, a vékonyabbikkal (a sarkokat meg lehet triplázni is).
A lábazat két oldalára tegyél egy-egy térkövet élére, aztán superflexibilis csemperegasztóval ragazd rá az első sor térkövet (lapjára).
Utánna nyugodtan falazhatod. A járda térkövét told neki a lábazatnak jó szorosan, onnan kezd a tékövezést. Nem kell semmi se tenni a lábazat és a járda közé, csak jó lenne annyira széles alap, hogy min. 6-8 cm legyen a felfekvése a járda térkövének és az legyen a járda fogadószintje.
"(14) A telken belül az egyes külön használatú telekrészeket csak nem tömör kerítéssel vagy élősövénnyel szabad elválasztani."
Az ominózus kerítéstől 0,5-1m-re(fűnyírás, illetve kerítés karbantartás miatt) vele párhuzamosan oszlopokra raksz nádszövetet 2m magasan, nem köthetnek beléd.
Sok helyen látom, hogy a kerítés alapja a járdaszint felett van és ez nekem nem tetszik.
A kerítésünk alapját úgy alakítottuk ki, hogy a síkja a leendő járdaszint alatt van kb. 10 cm-rel. Így az első sor téglakő gyakorlatilag a talajszint alatt lesz. Később kétoldalról kap a kerítés térkövet és így nem fog látszani az alap.
Vízszigetelésnek a talajszint alatt lévő alap síkjára teszünk GV45 bitumenes lemezt.
Tekintve, hogy 1 sor tégla biztosan a talajszint alatt lesz, Kellene tenni még egy sor szigetelést majd a 2. téglasor tetejére is?
Vagy elég az alapon lévő szigetelés és a járdák elkészítése előtt tegyek dörken lemezt a fal mellé, hogy ne érje a víz?
A kőműves szerint a beton téglakővel nem lesz gond a második sor szigetelés nélkül sem.
Surgis lenne ez a telekhatarmodosito jogszabaly ha valaki otthon van a temaban linkelje mar be legyszi. Marmint az hogy mar nincs jobb oldal enyem bal oldal tied.
Szia! Én bent már megcsináltam és kívülre is hódfarkú cseréppel akarom a párkányt, csak azt nem csiszolom meg. Mázatlan tetőcserép impregnálóval lekenem.
a víz nem olcsó, viszont van pénz rendesen. kutat nincs hova fúrni, szikla az egész, az alatt meg tűzhányó. a környékbeli hegyekben csinálnak tározótavakat, és onnan hozzák a városba a vizet. viszont van pl narancsültetvény a sivatagban...
Olvastam valahol, hogy nem kaptak megfelelő hozamú kutat és egy régiónak lehozták 6ookm-ről egy nagy csövön a hegyekből. Na ott biztos nem olcsó a víz.
kaliforniaban van sivatag. ott nincs viz, de ember sem nagyon. varosban siman sokszaz liter per fo per nap. pl egy hazmeret felett kotelezo a medence, fu nincs automata ontozo nelkul stb
Azért régen is éltek emberek és sokkal kevesebb ivóvíz minőségű vízzel gazdálkodtak.
Naponta mostak 6 x kezet az 6x 3 liter 18 liter. 3 liter megittak és nem 1 mint írta valaki. reggel 5 literben megmosdottak. élelmiszert mostak kb. 10 litervízben mosogattak 10 -al. hetente egyszer fürödtek 20 literbe az napi 3. Mostak hetente 20 literben az napi 3 liter.
Mennyi ez ? legyen 50 liter fő/nap.
megjegyzendő hogy Kaliforniában, Ausztrália bizonyos részein se jut több. Pedig ők nem szegények.
Mennyi jut a szaharai szegényeknek ? mondjuk 10 liter / nap.
A másik véglet !!! volt olyan is : A szociálizmus fénykorában egyik kolléganőm a félliteres zacskós vizes kakaóját folyó melegvízzel melegítette. egy zsacskoró elment kb. 50 liter melegvíz. vagy a sörösök. azok is folyó csapvizzel hűtötték a megérdemelt szar söreiket.
Az tanították : jön a kommunizmus, akkor lesz minden.
Persze volt olcsó szar sör, korlátlan mennyiségű csapvíz, korlátlan mennyiségű szar cigaretta.
Lett belőle tüdő rák, a víz pedig csak elfogy, a kommunizmus ? Hát az lesz 2470 -ben, ha kikiáltják !
A térkővet nem, de szerintem a fugát igen. Vegyél valahol klinkernek való fugát, 1o kg zsákba is lehet kapni. Írtó kevés vizet kell bele kavarni, az biztos, hogy fagyalló.
Kéne készíteni egy kenhető vízszigetelést is párkány alá. De az ablak és a párkányfogadó felület találkozásánál tegyél szallagot is, ahogy a fürdőszobába szokás.
Ha behatól a víz a fal és a polisztirol közé, az nem nagyon szárad ki.
Ha térkövet teszel, vegyél nagyobb méretút, hogy ne jelenjen meg az ablak síkjával párhuzamos fuga. Adj neki 1 cm lejtést és ha leszigeteled a fogadófelületet, akkor a víz kiszivárog még akkor is, ha a fuga nem tart és nem fog megfagyni alatta.
A 150l/fő az régebbi érték. Manapság már inkább 80-100l/fő napi mennyiséggel számolnak. Tudom ajánlani továbbra is a csápos szikkasztót, az sokkal nagyobb területen osztja szét a vizet. (ha kell)
mosogep 40L, kezmosas X liter, klotyo Y liter.. osszejon az. inni 2L-t illik minimum de persze az nem nagyon oszt/szoroz. locsolas, felmosas is van a vilagon. a nagyobb zuhanyfej 15L/perc, szoval az is tobb joval.
A linkelt esovizes oldalon nezelodtem esovizhasznositast. Azt irjak "Ha a személyenként és naponta átlagosan elfogyasztott 150 liter ivóvíz megoszlását megnézzük, látható, hogy a víz 50%-át könnyen lehetne csapadékvízzel helyettesíteni. "
hogy afenebe jon ossze 150liter? mindenki teleereszt egy kadat furdeshez naponta? Iszunk napi 1 liter zuhanyzunk mondjuk 10et vagy afelesegem 30 at :) mosogato gep azt hiszem 20 liter vizzel megy az fejenket 7. Mi van meg?
Az volt a tervem, hogy nagymeretu bontott teglabol allitva csinaltatom meg a parkanyt. Am a szigeteles miatt olyan nagy lett a falvastagsag, hogy nem eri vegig a tegla.
Arra gondoltam, hogy kismeretu teglabol, fektetve csinalom. Egy sor az ablak mellett keresztben, egy sor pedig kifele hosszaban.
Meg lehet ezt jol csinalni? Vizszigeteles szempontjabol? Mennyire lenne tartos?
A pontos jogszabaly hivatkozast jo lenne tudni. Azzal mar lehetne kezdeni valamit. En szivesen lefestenem neki az oldlaamat aztan mehetne ra a boritas es lehetne egymast elfelejtani. Meg valami magasitas kene ra hogy agyerekek jatekai ne hulljanak at mert attol is megy a nyamnyogas.
Mi általában 4 éves visszatérési idővel szoktunk számolni, ekkor szabvány szerint 270l/s ha mennyiségű eső keletkezik 10 perc alatt.
300nm felület esetén 8,1 m3 adódik. Ha nem lemeztető 0,9-es lefolyási tényezővel lehet számolni:7,3m3
A 4 éves visszatérési idő azt jelenti, hogy feltehetően 4 évenként 1x ki fog önteni. De amikor a szabvány készült nem volt ilyen szélsőséges az időjárás.
De ha már egy elfüvesedett területre Önt ki akkor a füves rész is elég sokat fel tud szívni, gyakorlatilag ott is elszikkad (lejtés, tömörség függvényében akár 70%-os mértékben is)
Viszont az elszivárogtatáshoz minél nagyobb felület kell. Így csak az akna alja jöhetne szóba. Ezért érdemes például ezt a megoldást alkalmazni:
És ekkor ki lehetne számolni, hogy 10 perc alatt mennyi szivárog el és azzal csökkenthető lenne a térfogat
Illetve az akna alatti kavics is tud eltárolni valamennyi vizet a kő hézagtérfogata szerint.
A kavics és a homok találkozásánál geotextiliát kell rakni.
Köszi! Hátha más is leírja a véleményét. Nem akarok túl nagy szikkasztót. Ha nagyon nagy zivatar van, akkor majd kibukik a csatornán a víz. A homok már másnapra elissza.
A tető felülete 300m2. Erre esik újabban 20mm (2cm=1/50m) eső. A 300m2-re esik 1/50m*300m2=6m3 eső. Ekkora legyen kb. a szikkasztó. Nem pontos érték, mert eleinte rohanva fog eltünni belőle a víz, ahogy tellik a talaj úgy fog egyre lagymatagabbul szikkasztani. Nekem az 1,2m x1,5m átmérő kevésnek tűnik, de még talán elég is lehet. (nem hiszem) Az viszont biztos, hogy szikkasztó betongyűrűit nem ragasztanám össze, árt a működésének, hiszen az a cél, hogy kifollyon. Lehet csáposan is építeni, néhány dréncsövet bevinni a kútba és néhány méter hosszan sugárirányba kinyújtani. A lényeg, hogy milyen gyorsan ürül belőle a víz. Erre azért nem volna fölösleges valaki olyat megkérdezni aki nálamnál jobban ért hozzá.
Mondjuk úgy hogy vannak akiknek életük értelme a kerítés. Pénzt, energiát nem sajnálnak rá. Hadakoznak a szomszédokkal, életviteli eljárásokat próbálnak reájuk kényszeríteni, aztán ha leszarják őket,
Sokan átélik ezt a szomszédháborút a kerítések miatt. Kár, hogy csak az egyik fél álláspontját ismerjük.
Általában a felek a saját jogaikat tágan, kiterjesztve értelmezik, a szomszédét pedig nagyon leszűkítve.
Nálam is körbe körbe különféle kerítések, jók , kevésbé jók. Az enyémek pl. a lehető legegyszerűbbek, mondhatjuk akár primitívnek is. Nekem megfelel.
A határ mindenütt csak egy milliméter. Tehát az enyém... mármint a felém eső oldala. Tehát a szomszéd által létesített kerítésnél is . Volt ugyan egy szomszédom, aki ezt kifogásolta. ( bicikli hozzátámasztás szerszám, oda támasztás, stb.
Egy másik szomszéd pedig az 'én kerítésem 'ről tépkedte indulatosan a vadszőlőt. Na nem a nemes vadszőlőt, hanem egy invazív fajtáját.... mivel mondá neki nem teszik. mén szerencse , hogy tövek nálam vannak, így csak részmegoldást ért el. Most szerencsére külföldön vannak hosszútávon így béke van. ja at prsze nem zavarja őket, hogy az általuk kedvelt tuja sor már régen túlnőtte a tűrés határt. 2 m- re a kerítéstől és a növények már kb. 5 m -esek.
Most nem keresem ki betű szerint az OTÉK-változást, de azt hiszem pár éve módosították a közös telekhatáron létesített kerítésre vonatkozóan.
Konkrétan kivették azt a régi szabályt, hogy az utcai bejárat felől jobbra eső telekhatár kerítése a te felelősséged. Most minden közös, és ki kell egyezni.
Ez neked rossz és jó is tud lenni. Ha elhanyagolja a karbantartását, már nem érheted el olyan könnyen, hogy megcsináltasd vele. Konkrétan bírósági út és birtokvédelmi eljárás kell hozzá.
Nesze neked jó szomszédság...
Viszont ha te rárögzítesz valamit erre, ő sem tehet ellene sokat. Nem az övé. Közös. Ha leszedi, kárt tesz benne, akkor a közös tulajdonotokban tett kárt, azért is joggal járhatsz el ellene.
Egyébként tényleg be kéne menni a helyileg illetékes építési osztályra és megkérdezni, mit érdemes tenned...
Gyakorlatban meg 1 centire ettől azt telepítesz oda, amit akarsz... Önts be pár oszlopot és feszíts ki rá belátásgátlót, ha nem működik az hogy ezekre a lécekre teszed.
Részvétem. Ezt a növényfóbiát sosem értettem főleg hogy nem árnyékol. Azonnal tegyél fel egy kerítést, nyilván nincs olyan szolgalmi joga, hogy hozzád átjárjon festegetni, idióta.
mit pörgeted magad ezen? A te teljesen két oszlop meg feszitődrót rá nádszövet aztán tehet egy szívességet.Nem értem ha a te birtokos neki mért fáj a tuja sor meg a fenyő.akkor kellett volna tudatositanod benne hogy a te teljes ergo a fák is a tieid majd ha neked utban van kivágod.
A haza a kepen balrol van a telekhataron, nekem semmi bajom nem volt veluk.
Nemreg vasaroltuk a hazat, athivtam oket hogy megbeszeljuk van e barmi kerdesuk,keresuk.
Meg a megbeszelesen mondtak hogy le akarjak festeni a keritesuket az en oldalamrol. Mondom semmi problema barmikor.
A ket meterre az eszaki faluktol levo 15eves tujasoromra kerdeztek nem e akarom kivagni. azt hittem vicceltek, azt mondtak nagyobb helyem lesz a kertben. Meg nemreg kerdeztem azt a fenyot ami ket ev mulva hozza fog erni az ereszukhoz azt is vagjam most ki azonnal. Mondtam kerek szakertoi velemenyt es ha azt mondjak vagjam ki akkor kivagom. Csak hogy kicsit raerrezzetek a bimbodzo kapcsolatunkra :)
De tegnap elott az egyikuk meghulyult, azert kezdett velem uvoltozni hogy miert koszonok neki. szerintem komolyabb problemaja van amit kezeltetni kell, kb antiszoccialis pszihopatanak tunnek. Ezek utan simplan nem erzem jol magam a kertemben igy hogy "egy legter" van.
Esővíz elvezetésére mekkora szikkasztót érdemes készíteni? A tető felülete 300 négyzetméter, 4 helyről van levezetve a csapadék. Homokos a terület. Arra gondoltam leteszek két kútgyűrűt, melyek 150 cm átmérőjűek, 60 cm magasak. Ezeket cementes misunggal össze kell fogatni?
pontosítanod kellene, milyen távolságra van a háza a kerítéstől, miből van kerítés biztosítanod kell, hogy hozzáférjen a házához, ésszerű kereteken belül (ez korábban többször taglalva lett)
de igen, ha egy drót kerítésről van szó, nem értem egy belátás elleni hálót miért nem lehet felszerelni
szerintem a saját telkedre azt teszel amit akarsz, de a településnek biztosan van szabályzata erről (kérdezd meg a helyi építésügyi (talán így hívják) osztályt, sok helyen telefonon is adnak felvilágosítást)
építeni valószínűleg nem lehet, de egy lugast, pergolát, amit befutattsz növénnyel biztosan építhetsz - és akkor már alapból is lehet sűrű az a lugas
Vam ovalami szabaly arra hogy a szomszed keritese melle milyen tavolra lehet sajat keritest epiteniepA szomszede atlatszo en meg nem vagyok ra kivancsi. O nem engedi hogy barmit rarakjunk a keritesere.
Azért nem semmi, hogy terveznek és legyártanak egy terméket, amibe nem lehet egy szakszerű oszlopvasalát beszerelni. Majd a beton megáll magára jeligével.
Pedig nyilvánvaló, hogy az oszlopot le kell kötni az alaphoz. Nemtom, be kell vágni valahogy a kengyelek helyét a zsalukövekbe. Egyenként ráhúzva és megkötbe falazás közben.
Közben rajzolgattam, és eszembe jutott valami. Az első képen ugye a sima egysoros, a másodikon a kétsoros kötésben, és a harmadikon egy kompromisszumos megoldás. Mármint persze ha tényleg jól gondolom, és a harmadik jobb tartást biztosít, mint az első. Mert ha igen, akkor annak a látványa nem olyan robusztus számomra.
Úgy érted tegyek a kamrákba kengyelt, vagy kössem össze két kamrát vízszintes vassal, vagy a lábazatból lógassak bele vízszintes vasakat? A kamrák elég kicsik, kb 14x14 cm lehet a keresztmetszetük. Az "Alkalmazástechnikai útmutatóban" nem találtam erről semmit (119. oldalon vannak a kerítéselemek).
Pár hete beszélgettünk kerítésről, és felmerült a zsalukő+vakolás/burkolás alternatívájaként a Semmelrock Rivago kerítéselem. Ami szintén zsalukő, csak pontosabb kivitelű, így vakolatlanul is elfogadható felületet ad. Az lenne a kérdésem, hogy szerintetek egy ebből rakott 11 soros (176 cm magas) oszlop kamránként 2 szál (vagy ha kell, akkor több szál) 10-12-es betonvassal megbír egy 1,5 méter széles 40x40-es zártszelvényből készült bedeszkázott kapuszárnyat? Vagy a nagykapu oszlopot inkább rakjam két sor szélesre kötésben? Csak ez utóbbi esetben 40x40-es lesz az oszlop külmérete, és az már egy kissé vaskos hatást kelt szerintem.
Nem akarlak elkeseríteni de én egy 1973 ban épült kockaházat vettem 6 éve. 5 évig tartott mire összeraktam a belsejét. Most a homlokzat szigetelést csinálom. Az ilyen házaknál vagy ne nyúljunk semmihez vagy menet közben derülnek ki dolgok.
Elöszőr meg kell győződni arról, hogy az alap sűlyedt van nem. Az elhanyagolt házaknál az esővíz kimossa az alap alatt a sórder és az alap sűlyed.
Ezt úgy lehet ellenőrizni, hogy a lábazat felett készítessz egy vízjegyet és mérsz. Ha vannak külömségek, az alap sűlyedt. Meg kell állitani a vízesedés megszüntetésével és aláfalazással.
Ha csak a padló sűlyedt, akkor fel kell tőrni és ki kell ásni 3ocm földet, döngőlt kaviccsal helyesesíteni és új padlót önteni (esetleg hő és vizszigetelni).
Ha ezt nem csinálod meg, akkor a padló tovább fog sűlyedni, nem sokat de fog.
Először is tisztázni kéne, hogy miért tört el a padló. Valószínűleg komoly oka lehet. A padló bontását nem látom elkerülhetőnek, mert különben nem derül ki a hiba eredete. Enélkülbizonytalan minden megoldás. Szigetelni meg a padló bontása nélkül nem is lehet, illetve csak úgy, hogy a padló szintjét meg kell jócskán emelni. A szigetelés jósága így sem garantált.
Vettünk egy házat, ami a 60-as években épült. Az utolsó 8 évben nem gondozták, egy papa lakott benne, csak 1 szobát fűtött a 4ből. Mikor megvettük, sok helyen vizes volt a falak alsó 10-40cm-e, de mióta felújítunk és szellőzettünk sokat száradt.
Az egyik 3x3 méteres kis szobában a beton el van törve, az egyik saroktól lejt az egész szoba. Több "szakértőt" is megkérdeztem, hogy mit lehet vele csinálni.
Mi, pénz és idő hiányában a betonra XPS-t és arra laminált parkettát szeretnénk tenni. tudom, hogy ez így nem szabályos, de a helyi viszonyok ezt teszik lehetővé.
A padlóban 3 méteren kb. 3-4cm lejtés van.
"Szakértőink" eddig a következőt javasolták:
1. Betonpadló felverés, új beton leöntése, XPS, parketta
2. Aljzatkiegyenlítő a rossz betonra, XPS, parketta
3. Esztricht a rossz betonra, XPS, parketta
4. Cementpadló vagy misungpadló a rossz betonra mint olcsóbb padlókiegyenlítés, XPS, parketta
Ti mit javasoltok? Vízszigetelést hogyan lehetne itt csinálni a padlóhoz?
A padló felveréstől kicsit félek... a felverés során a rezgések nem okozhatnak repedést a falakban? Ez egy nagyméretű tömör téglából épült ház, de a szoba 2 fala a négyből csak élére állított kisméretű tégla bevakolva.
Az aljzatkiegyenlítők drágák és a leírásukban csak nagyjából 20mm vtg.-t bírnak kiegyenlíteni, ami itt valószínűleg kevés, viszont akívánt vastagsághoz meg rettentő sok kellene.A cement/misungpadló nekem tetsző ötlet lenne. A kiegyenlítő réteget nem kellene ugye nagy teherbírásra méretezni, a szobában csak ágyak lesznek,ez egy hálószoba. A cement zsákja 900Ft körül van, az aljzatkiegyenlítőé 4500Ft. Nem mindegy.
Ráadásul van még egy 25 m2-es szoba (5x5méter) ahol ugyanígy jártam, csak ott 5 méteren van 1,5-3 cm szintkülönbség.
Azóta nem egyszer, nem kétszer változott a jogszabály.
Kéményseprők sincsenek már. A Katasztrófavédők meg nem arról híresek, hogy az józan emberi ésszel felmérhetően biztonságos kéményt véleményezzék, és esetleg eltekintenek a jogszabály szó szerinti értelmezésétől.
Most a betű szerinti megfelelés kell.
Ha nem teljesül a kivitelőzi nyilatkozat, mert nincs rá képesítése annak, aki aláírta, akkor nincs használatbavételije a kéménynek, elviekben tüzelőberendezés nem köthető rá.
Nem tudom pontosan, de talán vegyestüzeléshez használatos kéményhez évente, turbós gázkéményhez 2 évente ki kellene szállniuk. Ha nem tudják kipipálni az űrlapon az összes rubrikát az előélettel kapcsolatban is, akkor meg is tilthatják annak használatát.
Persze nem tudom a gyakorlatban ezt hogy oldják meg.... pl. az alvégen valószínű, hogy sehogy.
Összetett bonyolult munka. Meg kell tervezni lépésről lépésre.
Úgy mint P. a .- javasolta, csak sokkal részletesebben.
Nem 5 pontban hanem min 25, de ha költségvetést is készít valaki lesz abból akár 100 tétel is.
Jó pár éve újítottam fel egy ekkora társasházi lakást. Volt ott teljes fűtés korszerűsítés , részleges villany, festés és padló csiszolás lakkozás, némi burkolás.
De ennek ellenére amit meg lehetett menteni, azt megmentettem.
A szakik csak javasoltak én döntöttem.
Lakásodat nem ismerjük, így csak általánosságban javasolhatunk !!
Nehezen hihető, hogy sok olyan kőműves szaladgál, akinek van Leier kémény kivitelezéséhez szakképesítése...
Úgy érzem itt már a Katasztrófavédelem feljegyezte, hogy rendszerkémény van, ahhoz passzoló kivitelezőtől várnak papírt.
Sajnos most már az játszhat, hogy a Leiert kell megkérdezni, kinek adtak a környéken ilyen képesítést, és el kell kezdeni érdeklődni sorban náluk, hogy bevállalná-e valamelyik a szignót és pecsétet a nyilatkozat aljára...
Kérdés kapott e kezelést vagy sem, ha igen milyet. Egy ablakot kenjél le egy két nap kihagyással legalább 3 rétegben. Meg lesz a mennyiség a többi ablakra :) javaslom vizes bázisút nem büdös :)
Meg tudnátok mondani, hogy újonnan beépített, 2 db 90x90 cm-es és 2 db 60x90 cm-es fa ablak vékonylazúrral való festésének cirka mennyi az anyagszükséglete és hányszor kell átfesteni?
Segítsetek kérlek. Egy komolyabb, átfogó felújításba kezdtem bele. A családi ház a '70-es években épült, szerkezetileg jó állapotúnak mondható. Noh most a belső falakon feltűnt, hogy a tértől függetlenül bizonyos mértékben vizesek alul. Ez random változó, van ahol csak 10-15 cm magasan, de van olyan sarok, ahol 40 cm magas a "folt". Az érdekes, hogy a határoló főfalakon nem látni ilyet, bár azokon van 5cm hunarocell kívül, belül pedig radiátorok (idén bővítve lesz 12cm-re ez is), illetve ott a beton alap sokkal magasabbra nyúlik, mint a belső falaknál.. utóbbinál csak téglasorokat láttam a kátrányszigetelés alatti területen is. Egy belső falat elbontottunk, direkt figyeltem a kátrányszigetelését, abszolút hibátlannak tűnt.
A ház felében már felszedtük a régi aljaztbetont, ami kb. 3-4 cm vastag lehetett, rajta cementjárólap végig pluszba. Elég könnyen feljött, sok cement tuti nem volt benne, viszont az alatta lévő tömör föld nagyon sötét volt mindenhol, mondhatni vizes.. nyilván ekkor az aljzat vízszigetelésével nem foglalkoztak. Ahogy néztem, a régi aljzatbeton szintje, bőven a belső falak kátránypapír szintje fölé nyúlt. Elképzelhető, h a betonon keresztül szívta meg magát kb. az az 1 téglasor (és adta át a fölötte lévősoroknak) minden belső falnál, ahol hozzáért az aljzatbeton? Vagy mit gondoltok, mi okozhatja ezt?
Mivel jelenleg csak a szerelőbeton került le (megy majd rá GV45-ös kátrány, 5cm hungarocell, fólia és végül a legfelső betonszint), így van egy kis időm eldönteni, hogy mi legyen a vízszigeteléssel, kell-e utólagos vízszigetelést alkalmazni ennél a pár méter falnál.. A legjobban annak örülnék, ha valóban kiderülne, hogy az aljzaból szívták meg magukat a falak, mert akkor a vizes rész vakolatát leverném és légáteresztő + egyben vízzáró vakolattal (Izonil, vagy van jobb?) visszapucoltatnám, illetve eleve úgy terveztem a szerelőbetonra a kátrányt lerakni, hogy minimum 1-2 cm-rel a meglévő, falakban lévő kátrányszigetelés fölé hajtanám az oldalait körbe mindenhol az adott térben..
ha a feléig vágod egyoldalt, akkor simán csúszkálnak egymásban. muszáj kétfelől negyedig. viszont 2cm deszka esetén baromi könnyen letörnek a kiálló darabkák, az egész csak képen néz ki jól, valóságban csak a szopás van vele.
A sarok találkozásánál a padló szélességéből ki van vágva a fele egy padló vastagsággal.
Egy jó dekopírfűrésszel megcsinálod. De talán egy jól megfent keretes fűrésszel is meg lehet csinálni egy kisebb épületet. Bevágod a két vágást és kiütöd vésővel.
Előre is köszi ha meg tudja valaki mondani, mi a neve annak az illesztésnek, amikor a kerti faház úgy épül, hogy az építőelemet (pld hajópadló) bevagdossák, hogy egymásba lehessen illeszteni őket
Próbáltam keresni fotót de csak összerakva találtam
Valójában a bevágáshoz/maráshoz szükséges szerszámot próbálom kitalálni.
Vajon egy ilyen csempevágó elviszi a 30x60-as zalakerámiás famintás ( a felülete is bordás) greslapot? Csapágyazott, 600mm van ráírva. Létezik 650-es is. Vagy ezek inkább vékonyabb csempékhez valók?
Lenne egy kérdésem. 5 éve építettem a házat, a kéményt Leier LK elemekből csinálta a kivitelező. Akkor nem kértünk átvételt a kéményseprőktől (hogy miért most mindegy, trógerek voltunk), most eladáshoz próbálom elintézni az összes engedélyt. A katasztrófavédelem (most hozzájuk került) nem akarja átvenni, mert 5 éve aki csinálta, nem volt Leier kéményre képesítése/engedélye, és az ő aláírását nem fogadják el. Tud valaki olyan kivitelezőt, aki bevállalna egy ilyet? A kémény 5 éve jól üzemel, nincs vele baj, csak egy rohadt kivitelezői nyilatkozat kéne, hogy átvegyék.
Jenő a tároló okozta plusz súlyra írta, hogy nem bírja el a tető. Természetesen van fólia a cserép alatt, ezért is mertem ilyen alacsony hajlásszögű tetőt építeni. Letettem róla, hogy a szarufákra terheljem a plusz súlyt, veszek 10x10-es gerendákat, és az oszlopokra terhelem, azok 30x30-as vasalt betonoszlopok, nem fog nekik fájni.
Nem építheted bárhová. A helyi építési szabályzatot be kell tartani. Beépítettség, zöldfelület, elő-, oldal-, hátsokert.... Akár lehet kötelező településképi véleményezés is.
Menj be az építésügyi előadódhoz a helyrajziszámoddal és egy helyszínrajzzal, rendesek szoktak lenni és segítenek.
idéntől változott az építési engedély nélkül építhető dolgok köre:
Nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény építése, átalakítása, felújítása, valamint bővítése, amelynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 100 m3 térfogatot és 4,5 m gerincmagasságot.
A kérdés a következő:
Én egy 4x5 m-es fém garázst akarok rendelni, ez a fentieknek megfelel.
- Ezek szerint a telkemen belül ezt oda építem ahová akarom?
Vagy a helyi önkormányzat beledumálhat, bírságolhat, akadékoskodhat, vogon építészeti flottásat játszhat?
Én is rengeteg mindent magam csináltam a házon. De időm nem volt a burkolásra mert az árát kerestem meg. Igy azt burkoló csinálta (2500ft/m2)
Egy normális csempevágó 80 ezertől indul. Az egész házban padlófűtés van és járólap.
30*60 a másik szobában 17.5*60 amit 1/3 eltolással lett rakva. Én feles tolással akartam de a burkoló lebeszélt róla az általad említett lap görbeség miatt. Amúgy a dobozán is rajta van az ábra 1/4 és1/3 a feles eltolás áthúzva.
A 5x15-ös szarufa nem elég a 15 fokos tetőnek bontot cseréppel fedve 8o cm-ként. A cserép vagy 5okg/nm, ha falcos és 8o kg/nm, ha hódfarkú dupla fedéssel (azt is le kellett volna írd, hogy milyen típusú cseréppel feded). Erre jön még legalább 5okg hóteher+ valamennyi szélteher is. Így a szarufa terhelése már 35o-4oo kg. A megengedett lehajás L/2oo, ami nem teljesűl. Fogópárokat se tudsz szerelni. A kármi miatt a 15cm magasság lecsökken.
Tegyél 7.5x15-öst és 7ocm-ként tengelybe mérve.
A másik részlet az, hogy félnyeregtető úgy kell készíteni, hogy az oszlopokra rászerelsz vízszintes síkot képező szelemeneket és a tető magassabb oldalára szerelsz még egy sor rövid oszlopot és még egy szelement (másképp excentrikus terhelést kapnak az oszlopok és okosan kell kimereviteni a szerkezetet). Akkor vízszintes szelemeneket átkötheted pallókkal és megvan a raktárod, ami nem terheli a szarufákat.
Cseréppel fedett tető szöge min. 17 fok, de kell fólia is alá, mert beázik, mivel visszanyal a víz.
Van egy magyar gyártó a Diatech, a netten megkapod. Nagyon széles skálájuk van. A csomagoláson írja, hogy mire való, van kisméretű 115-ös is, de mi mindig 125-öst használunk, mert a 125 flexből van sokkal nagyobb teljesítményű (és kisebb a fordulatszáma is), mind a 115-ből. Erdélyi vagyok, nálunk is lehet kapni. Nekem az a tapasztalatom, hogy az a lap ami elvágja a cserepet és a kerámiacsempét, az használhatatlan a gressgránítra. Szóval soha nem vagyok tisztába, hogy az adott csempéhez melyik lenne a legolcsóbb, ami még elviszi. Nade, egyet megveszek, aztán elvállik ha jó.
Vegyél egy Pytont, az 4 csillagos. Lehet, hogy a Geko is elviszi.
Nemtom, az oldalukon azt írja, hogy csak vizes vágásra valók, nagyok a lapjaid, de be kéne áztatni őket vágás előtt. Mi ezeket száraz vágásra is használjuk.
Ha szikrázik, akkor nem jó. Olcsó vizes vágót ne vegyél, mert a gyári lap írtó gyenge.
Köszönöm, hogy megnézted. Akkor két megoldás létezik: feleannyi cuccot pakolok rá, és/vagy elosztom a terhelést két szarufa között. Pl. összekötök két szarufát egy élére állított pallóval, és arról lógatom le a tartót. Esetleg még olyat tudok, hogy a szarufa felső végénél lévő oszlopról egy ferde tartóval adok egy kis segítséget a szarufának.
A szarufát néztem, a polcot nem. A szarufa a felét tudja kb. a terhelésnek. A fa egyébként nem 500kg/m3, hanem úgy 600 kg/m3-től. De a szarufánál 500-al néztem, úgyse az igazi.
Köszi az infót. Sajnos nem lézeres, digitális gres, zalakerámia. Nem a legjobb minőségnek tűnik ha jobban megnézem. ZGD60003. Veszek egy új lkorongot, remélem a 125-ös rámegy a kis flexemre, nem tudom mekkora kell rá, nincs most itt. Kb milyen árfekvésben vannak már jó korongok? Van kb 3-4 db de mind használt, már vágtam sok csempét velük. A felvágatás jó ötlet, a szegélyek úgyis egyformák és az a sok. A többinél meg nem számít a vágás milyensége sem, mert ott takarja a szegély, csak fal melletti rész lesz vágva. Talán még a lapszintezőre is beruházok így, azzal talán nem csinálok nagy hibát.
Köszi. Ha tapasztalat akkor jó. Fexxel sok követ-csempét vágtam már, csak a szegélyhez sokat kell hosszában vágni, ahhoz nincs kedvem mert ezt a gres lapot nehezen viszi. mindegy akkor marad ez a megoldás. Ott helyben nincs elérhető burkoló, ha innen viszek túl drága lesz sajnos.
Hozzávetőleg legfeljebb a felét tudja ez a megoldás annak amit bírnia kéne. Működhet a dolog, ha a szerkezet rácsostartó-szerűen van kialakítva, mert akkor másképp működik. Deegy vázlattal nem árt felkeresni egy statikust, hogy számolja ki.
Adott egy féltetős nyitott fészer, a tetőszerkezet 12x12-es talp- és taréjszelemen 2,5 méteres fesztávval, 5x15-ös szarufák 80 centiméterenként, 3 méteres fesztávval. Kb 15 fokos a tető, bontott agyagcseréppel. A kérdés: függeszthetek-e a szarufákról egyfajta "polcot", hogy maradék faanyagokat tartsak rajta. Úgy képzeltem, hogy rögzítenék minden második szarufára függőlegesen 5x15-ös pallókat (vagy colos deszkát a két oldalára), átmenő metrikus csavarral, vagy faszerkezet építő csavarral. Ezeket kb. 150 cm hosszú 5x15-ös pallókkal kötném össze alul vízszintesen, ezeken tárolnám aztán a maradék tetőléceket, pallókat, deszkákat. Életképes ez az elgondolás, vagy túl nagy plusz terhet ró a tetőszerkezetre? Nyilván függ attól, hogy mennyi faanyagot tárolok rajta. Ha kb 500 kg/m3-es faanyag sűrűséggel számolok, akkor az elképzelt polcon kb 4m x 1,5m x 0,4m x 500 kg (hossz x szél x mag x tömeg) = 1200 kg faanyag fér el, azaz szarufánként max 300 kg plusz teher lenne.
Miért jobb a vizes, és abból milyet érdemes? Az egyszerű 20000 ft-os obisok nem jók ilyenre? Tapasztalatból mondod, vagy csak gondolod hogy jobb? Peter atyuska: A mintát előbb természetesen úgy próbálom, nekem a feles eltolás tetszik csak a lapok domborulata miatt nem ajánlott. Nagyon elkezdtem kacérkodni a lapszintezőkkel, állítólag az kicsit egyenesít is a lapon és talán nekem is segítene hogy szintben legyen a felület, csak sajnos nem olcsó :(
Sziasztok! Sajnos burkolnom kell, kb 10-11nm-t, padlót. Vettem 30x60-as zalakerámiás gres lapokat, és a boltban átvételkor azt az infót kaptam hogy nehogy feles eltolással rakjam mert nagyon csúnya lesz, a lapok domborúsága ( görbesége ) miatt, inkáb rakjam fésű mintába, kb 1/4 vagy 1/3-ad eltolással. Ebből mi az igaz? Valóban így érdemes rakni? ( azt mondták, ha felesbe rakom akkor a lap közepe ahol a legmagasabb találkozik a másik sor sarkaival amik a legmélyebbek, így csúnya lesz, nem lehet síkba tenni - érdekes a barátomnál ugyanez a lap van és ott nem csúnya felesben, legalábbis nem tűnt fel) Más: sajnos nincs csempevágóm csak egy régi flexem, és kipróbáltam a vágást ahogy eddig a csempét vágtam jópárszor. Sajnos ezt a lapot alig viszi és tördeli a zománcozást ekéggé, mert a felszíne a faminta miatt nem sík. Ezt így nem tudom majd elvagdosni. Nem tud valaki Keszthely-Marcali vonzáskörzetben bérelhető csempevágót ami a 60-as lapokkal is megbirkózik? Vagy olcsó vágóból milyet szabad-érdemes venni? Vagy jó és ráérő burkolót?
Drága vágót nem szeretnék venni mert akkor nem éri meg nekem lerakni, vagy nem tudom használt vágónál mire kellhet figyelni ha van egyáltalán ilyen használtan.
Azt kérdezi, hogy a szakági kivitelező csapatokat hogyan szervezze meg, csak te mellébeszélsz.
A szakági kivitelezés a következo csoportokra osztható: szerkezeti munkálatok, kikészítési munkálatok és szerelési munkálatok (ezt még lehet ragozni: kőművesek, ácsok, festők, burkolók, erőssáramű és gyengeáramű villanyszerelők, vízszerelők és fűtésszerelők, közművesitők által elvégzett munkálatokra). Ha nem generálkivitelezővel dolgozik, akkor ezeket a kivitelezőket külön le kell szerződje, határidőkkel, stb.
A kivitelezők feltételeket szabnak, merthogy függnek egy másik szakági kivitelező munkaritmusától.
Azt kéri tőlünk, hogy írjuk le, hogy egy építkezésen melyik szakági kivitelező mikor mit kell csináljon- mert ezt listát nem kapta meg a netten.:)
Ezzel foglalkozik a generálkivitelező.:)
Sok változata van ennek a műveletsornak, sokmindentől függ: az épület jellegétől, a funkcióktól, a felhasznált anyagoktól és kivitelezési technológiától is. Ennek a műveletsornak a leírását a tervező nem tudja megcsinálni. Esetleg csak akkor, ha 15 évet kivitelezett is.
Amit a tervező elkészít az előmereteket a munkálatokra (a műszaki terv keretében) és minden szakági tervező megírja a saját ágára vonatkozó építkezési szabványok kivonatát, azaz milyen minőségi követelményeket kell betartsanak a kivitelezők. Falazásnál pl.: a tűrési határokat írják le.
Szóval:
Olyan témához válaszolj amihez értessz is, mert csak összezavarod a kérdezőt.
Amúgy a következő képpen kéne kinézzen ez a lista eleje:
- munkateleszervezés: a telek idéglenes bekerítése, az idéglenes áramellátás és vízállátás megoldása
- a telek megtisztitása a növényzettől (legalább annak a részének a megtisztitása ahova az épület kerül, plusz ahol az anyagokat fogják tárolni)
- esetleg idéglenes út elkészitése a teleken belűl, a nehéz járműveknek (esős időben elsűlyednek)
Kaptál egy standard szöveget, a falazásokról, betonról, vasról, vakolásról, faanyagról, aljzatbetonról, cserépről, burkolásokról áltlába, szabványok listájával tarkítva, kb. 1o oldal. Copy-paste. Nincs leírva a műveletek technológiai sorrendje.
Képen nem látszik, de ahol feltámaszkodik a lépcsőváz, ott a mennyezeten a vakolat elkezdett repedni(hosszában, a lépcső vonalában). Festés előtt is repedt, gletteléskor tettem bele üvegszövetet, de most az egyik oldalon megint elkezdett vékonyan repedni. A födém amúgy E7es elvileg.
Én egy lakóháznál még nem láttam soha technológiai leírást a műveletekre.
Komplex terveknél (pl. a műemlékekk felújításánál) a tervező meg szokta beszélni a kivitelezővel a művelet sorrendjét és erről szokott készülni egy részletes leírás, ami része a műszaki tervnek.
A tervezőmérnök amikor ccsinál egy tervet, akkor konkrétan leírja az elvégzendő munkafázist anyag szükséglettel, minőséggel, mennyiséggel egyetemben.
Javaslom, szerezz be egy olyan tervrajz leírást, ami a közvetlen környezetedben van, (mert földtanilag, és föld szerkezetileg ez áll a leg közelebb hozzátok) Vagy kérj meg valaki, hogy fénymásolja le neked, és abból már ki tudsz indulni. De logikusan gondolván, biztosan nem a tetőt fogod előre elkészíteni.
Kimérése a ház alapnak, zsinórozás, szintezés, alapásás,lábazat, lábazat betöltés, szigetelés, szerelőbetonozás, falazás, nyilászáró áthidalók berakása, kémény, födém , koszorú és szerelőbeton, ácsmunka, tető szigetelés, tetőfedés, bádogos munka, nyílászárók berakása..... belső munkálatok.
természetesen a felsorolás nem teljeskörű, mert pl a közművek becsatlakoztatása még a lábazat elkészítése előtt és után is lehetséges.
Kb nagyon nagy vonalakban ebből már ki tudsz indulni.
de ha belevágsz az építkezésbe, úgyis kell egy felelős műszaki vezetőnek lennie, az ő feladata az egyes munkafázisok meghatározása, hogy mit mikor készítsenek el.
Tudomy szinte mindenki feltszi a kerdest, én mégsem találom a választ. Tudnátok linkelni egy olyan listát, amibe az egyes építkezési fázisok egymás után fel vannak sorolva? Pl a gépészet mikor kell először hívni? Mikor jön az ács? Mikor jön újra a gépész... Stb
csináltam a hétvégén egy futónövénynek való állványt 2x2 méterest 5x5-es borovi lécekből, szépe összeandrásolva. A két oszlopot 5o cm hosszabra hagytam és kihegyeztem, hogy beüssem a földbe.
A föld kicsit kavicsos volt 15 cm mélyen, nem tudtam beütni a két oszlopot sehogy se függőbe. Ha szétvertem volna az állványt akkor sem.
Visszavágtam a lábakat és beütöttem két 1 méteres 16-os betonvasat majd hozzádrótoztam az állványt.
5 oszlopot soha az életbe nem ütsz be a földbe, úgy hogy az összes zsinorba és a másik irányba függőbe legyen, egy centi hibán belűl.
Megméred a belső átmérőjét. Veszel 5 db 1 méter hosszú betonvasat, olyan méretbe, ami pontosan illeszkedik a
cső belsejébe.
Ásol 5 gődrőt, 2ox2ox2ocm. Két betonvasat beütsz 1-1 méterre az első és az utolsó gödörtől és kifeszített egy zsinort, kb 4o cm-re a talajtól. Beöntöd a gödröket, vársz 2 órát és az 1 méteres betonvasakat beszúród a betonba és még 2o cm be is ütöd a beton alá, azaz 4ocm lessz a földbe és a betonba (6ocm kint), majd szépen odahúzod pontosan a zsinorra és a másik irányban is lefűggőződ mindegyik vasat- két nap múlva ráhúzod a csöveket.
Sziasztok Bajban vagyok, cserbenhagyott a fantaziam. Vettunk egy paradicsomoknak valo tetoszerkezetet, 4 meter hosszu, 5 rud tartja:
Namarmost az a bajom, hogy keptelen vagyok az 5 rudat egy sorba, fuggolegesen leverni. Arra gondoltam, hogy valamihez valahogy hozza kellene rogziteni, meg egymashoz is, es a rogzitett formaban lebetonozni, aztan levenni a rogzitest. Aztan itt megakadtam... Lenne esetleg tippetek a problema megoldasara? Sajnos egy-ket centi elteres is jol fejlett hajlatokat okoz a tetoszerkezetben (logikusan). Minden otletet elore is meg utolag is nagyon koszonok...
Ami azt illeti, felfalazhattad volna 25 -ből azokat a falakat. Az egy sór tégla nem tartófal, csak választónak jó.
Most nem lenne probléma egy 15-ös koszorú, mindkét felén vágott téglával. Mindegy milyen kicsi az épület, tető és szélnyomás van rajta. 4 méteren elég problémás... a házakba az egy sór téglás válaszfalakat falakat ki szoktuk jó keményen ékelni a fődémhez, tőlgyfa ékekkel.
1994-ben a mátraderecskei téglagyár átvétele jelentette a Leier-cégcsoport első lépését Kelet-Magyarország, s egyben a téglaipar irányába. A folyamatos fejlesztéseknek köszönhetően mára a falazóblokkok széles skálája, valamint áthidalók és egyéb kerámia termékek készülnek a folyamatosan bővülő üzemben.
Szerintem úgy gondolta, hogy a koszorú (befelé) vastagabb mint a fal. Tehát zsaluzni nem csak az oldalát, hanem az alját is kéne.
Viszont a koszorút nem lehet megoldani előregyártott vb áthidalóból? A 3m-es 6000Ft. A 4 m-t meg 2db-ból, ahogy az ablak/ajtó megkívánja. A toldás összekapcsolását meg leerősítéstől leerősítésig tartó 5×30-as laposvassal megoldani.
Szerintem laza csavar nem csavar. Viszont a szemközti talpszelemeneket őssze lehet drótozni. Csak valami lemez kell a drót alá, hogy el ne vágja a fát.
Megcsinálod a zsalut két deszkából és a külső felének a belsejébe beszegzel egy pallót.
Akkor lessz 2ox15.ös koszorúd, abba beteszel egy 15x12-ös kengyelt.
Kiöntöd. A külső felét burkolod 5 cm vastag vágott téglával, a belsejére szerelsz gyalúlt deszkát, két darabból, az alsót felfúrod a koszorúra, a másikat ráteszed felfele eltólva és megszegzed, így elkakarod a koszorút és a szellement is.
A drót erősítést a habarcs leírásából vettem, egyébként való igaz, hogy úgy lenne az igazi ha bordázott lenne a felülete, hogy tudjon kapaszkodni, illetve abszolút egyenesre spannolva tudnám betenni.
Az említett példát én a föld kerületére vetítve ismertem, úgy is megdöbbentő eredményt ad.
Nyilván jobb lenne a koszorú, de mivel natúr téglafal lesz, hülyén nézne ki a koszorú. Meg tudnám csinálni, hogy kívűl belül elhagyok 3- 3 centit a falsíktól belülre, hogy legyen hely szeletelt téglával burkolni utána, hogy eltakarjam a koszorút, de egyrészt igen sok meló, másrészt így egy mindösszesen 9 centi széles és 15 centi magas koszorút tudnék csak csinálni.
A fánál attól tartok, hogy a fa a pára mértékétől függően hol dagad vagy összehúzódik, nem mozgatja-e ki a téglákat. Vagy elég az, ha mondjuk 10-es csavarokkal fogatom le, de a szelemenen 14-es furatok lesznek, így tud kicsit dilatálni?
"Azt elfelejtettem mondani, hogy 4-5 soronként rakok bele horganyzott 2.2-es huzalt erősítésnek, de a legfelső 3 sorba már mindegyikbe szándékozok duplán rakni."
Annak idején a Pithagoras tétellel kapcsolatban volt egy matematika feladat. Miszerint: Az Andrássy út 2000m hosszú, ha a kétvégéhez kötök egy 2001m hosszú kötelet akkor azt a közepén föl lehet-e emelni annyira, hogy egy ember átférjen alatta. A megoldás: 32m magasra lehet fölemelni. A drótok húzásra jók, de hajlításra nem sokat érnek. A szelemenek a falat hajlítják is. Az említett talpszelemen sárgerendaként működik, tehát használható, de vb. koszorú jobb lenne.
Rég jártam erre. Van egy kérdésem, amiben elbizonytalanodtam. Építgetek jó egy hónapja egy kis szerszámtárolót. 3x4 méter a külmérete, nagy méretű teveli téglából építem egy soros fallal, az ajtóhoz tettem be egy pillért. Tehát így 15 centis a falvastagság. Weber zsákos dísztégla falazó habarccsal csinálom, fugázóvassal soronként fugázva. 2,3 méter lesz a fal magassága erre jön majd rá a tető. A tetőt külön koszorú nélkül csinálnám úgy, hogy lenne egy merev, összecsapolt talpszelemen keret 10x10cm-es keresztmetszetű, ami ráfekszik a téglafal tetejére és úgy méterenkén hozzárögzíteném a falhoz befúrt, ragasztott dübellel.
Az így rögzített talpszelemen keretre jönnének hagyományos módon a szarufák fogópárral, stb. A héjalás creaton hódfarkú lenne, tehát nem könnyű zsindely.
Azért csinálom a falazatot téglából, szépen fugázva, mert ezt szánom a végleges felületnek, csak egy téglaimpregnálást fog kapni.
A kérdésem, hogy bevállalható-e egy ilyen kis épület ilyen koszorú nélküli megoldással?
Azt elfelejtettem mondani, hogy 4-5 soronként rakok bele horganyzott 2.2-es huzalt erősítésnek, de a legfelső 3 sorba már mindegyikbe szándékozok duplán rakni.
Nem feltétlenül. Lehet rövidebb is, az alacsonyabb végén kezdve. A meglévőbe beleragasztani betonvasat és a meglévőt alapozásnak használni. Látatlanba, ötlet.
A két fali csonk távolsága, tengelyben 15omm kell legyen. Ezt meg kell mérni.
Ha nem ennyi akkor létezik egy excentrikus toldó, amit be kell csavarni a fali csonkokva, de lehet, hogy maszkoló (ami 7omm átmérőjű, de mélységét nem írja) a csapon nem fogja ezt már eltakarni, akkor kell szerelni még egy-egy rozsdamentes gyűrűt a toldó alá. Lehet, hogy adnak a csappal több méretű maszkolót.
Sose tudom, hogy melyik a hideg-meleg és melyik az átfolyás állitó.:)
alul a burkolatot meg kell emelni "puposra" es az az 5cm eltunik. nem lesz zavaro es nem all meg a viz a lepcso alatt.
amugy nem a komubes rontotta el, hanem az volt a gond hogy nem volt ter es kimert szintek. gondolom nem volt egyertelmu a szint, es nem vacakolt hogy kerdezzen.
Az udvar térkövezése során kiderült, hogy a teraszhoz vezető 2 fokú betonlépcsőt (a harmadik már a terasz szintje) elrontotta annakidején a kőműves. Nem vette figyelembe a későbbi udvarszint magasságát.
Ennek az lett az erdménye, hogy az alsó lépcsőfok a térkövezés után mindössze 5 cm magas lenne a mostani kialakítás szerint. A másik két fok 13-13 cm magasságú.
A lépcső burkolása előtt ki kellene találnom valamit, hogy a lépcsőfokok közötti különbséget kiegyenlítsem, mert szerintem ha így marad nem csak hogy ronda, hanem az egyenlőtlen fokok még balesetveszélyesek is.
A terasz szintje adott, az alatta lévő fokon szerintem ragasztóval tudna a burkoló 3 cm-t emelni a burkolás során, viszont, akkor az alsó fokot már 5 cm-el kellene megemelni.
Ekkora magasságot fel lehet építeni csemperagsztóból, vagy létezik valami jó betonjavító anyag, amivel fel lehetne tölteni/kenni (egy kis keretet csinálva zsalunak) a lépcsőre úgy hogy az tartós legyen és ne is fagyjon fel később?
Én nem az esztétikáról beszéltem, hanem arról hogy rendeletben szokták a védőtávolságokat szabályozni, hogy mit milyen messzire ültethetsz a telekhatártól.
Van nekem 4 szomszédom. Az egyikkel pont a múlt évben zárult le a fenyőfa háború. Volt egy kb. 7 -8 m magas fenyőfája ami az én melléképületemtől kb. 2 m -re volt.
minden hulló levelét az épületemre szórta. Megoldódott. kivágatta a mami.
A másik szomszédnál van szintén a kerítéstől egy tujasor úgy 1 m-re. Eddig nem zavart, de most hogy elhagyta 3 m -t egyre több fény vesz el tőlem.
Ez a szomszéd tartósan Londonban van. Remélem a Teréza nem teszi ki a szűrüket.
Itt az az érdekesség, hogy az asszonyka évekig indulatosan tépte a kerítésemre nővő amúgy tényleg nem esztétikus vadszőlőket.
A fenyő, a tuja sor is az elődök telepítése, a vadszőlő meg magától nőtt.
Konkluzió . Mindenkinek más az esztétikai értékrendje.
Az a fenyő tényleg képes megnőni magasra. De jól viseli a teleket, nem törik a hó alatt. Szél esetleg kifordíthatja, mert sekélyen gyökerezik, tányér formájú a gyökérrendszere.
Az alapban nem hinném, hogy kárt tenne a gyökereivel, nem olyan agresszív fajta, de a kerítést, ha nincs jól megcsinálva, esetleg képes megmozdítani. Ha meg jó a kerítés alapja, akkor a gyökér arra nem tud támasztani, elég közel lett ahhoz ültetve.... szóval az kockázatos. Elég kitett, ha nagy a szélnyomás egyedül nem tudni hogy bírja.
A másik fa nem Fehér nyár véletlenül? Nem nyíres az ágrendszere...
Az a két méterrel a telekhatártól már elfogadhatóbb. És ahogy nézem, ha valami gond is lenne vele, nem a házak felé dőlne...
A borókákkal nem lehet gond.
Ami érdekes, hogy a terasz előtti fát nem kérdezted... az nem Bálványfa? Vagy egy gyöszös dió?
Ha az előbbi, az 1, törékeny fa, 2, invazív... ha magot érlel és hullatja, a fél környéken az fog kelni, plusz képes sarjadni is kivágás után... és annak a gyökere inkább képes megkeresni a réseket, és feszegetni azokat....
Nemregvettuk a hazat megvolt az elso beszeljuk meg ha van valami talalkozonk a szomszeddal.
Kiderult hogy a hazuk sarkahoz kozeli nagy fenyo nygon zavarja oket mert ha megjobban megno akkor majd hozzaer az ereszukhoz es a gyokere egyebkent is mar a pincejuket ostromolja valoszinuleg igy mondtak. Van egy 25 meteres fenyo az utcaba es azzal peldaloztak hogy majd az enyem is megno majd akkorara biztos
Beraktam meg egy kepet a nyirfarol ami a teraszom szeletol van ket meterre meg amasik szomszed kertjetol is kettore. Arra is azt mondtak hogy biztos azt is jo lenne kivagni.
Rakerdeztek arra is hogy a boroka sort nem e a karom kivagni az eszaki faluknal. Szep novenyek eszem agaba sincs hozzanyulni ha csak nem tenyleg karos a hazukra.
Ti mit gondoltok? Van ezekben valami vagy csak gondoltak megmondjak a tutit nekem. Egyebkent ket kedves holgyrol van szo
Igen, de ha ez télvíz idején történik meg, akkor megfagyhat.
Ha nincs esés, akkor minden járdát drénezni kell. A széles (4méteres ) kőlapokkal burkoly utcai járdákon van adva 1o-12cm esés. Kb. 4o cm a tőltés és borsószem méretű kavicsba van lerakva, nem homokba.
Ha nem volt meg az esés valami miatt két dréncsövet szereltek, a tőltés alá. Nem áll meg a víz rajta soha.
"...A térkövezésen átfolyik a víz és leszivárog a talajba. Csak akkor áll meg rajta, amikor sok eső esik és már nem tudja beszívni a talaj..."
A fenti mondatod alapján teljesen felesleges a lejtés, mert "csak" nagy eső esetén folyik el a víz a lejtés irányába. A normál intenzitású esőknél a talajba lefolyik a víz a fugák között és az nyeli el. Ez alapján viszont minden járdát dréncsövezni kellene.
Amúgy a járda alatti (zúzottkő alatti) talajsíkot ki tudom alakítani lejtősre úgy, hogy a zúzottkő közé leszivárgő víz el tudjon folyni a lejtés irányába.
esőcsatorna. egy 11méteres és egy 8 méteres 150 mmes csatornát kell felraknom. 1-1 kifolyóval.
rohadul idegesít mert ilyen kapocs fogja össze a 2 db 4 méteres szálat és a kapocsnál megtörik a vonal és megáll ott a víz. hiába egyenesnek néz ki akkor is. 1mm is elég a víznek.
ha meg nagy lejtést csinálok egyfelé kifolyni, lentről ronda..
eső után nem baj ha pár centi víz megáll a csatornában egy-két helyen? csak nem rohad szét..azé van..
Tegyel a tőltés alá egy drént (9o -es dréncső, gotextilbe csavarava, köré homok, rá 1ocm homok- aztán 25 cm sodertőltés a járda alá). Azt valahol vezesd ki az udvaron, a járda végéhez közel, csak legyen esésbe a vége.
A térkövezésen átfolyik a víz és leszivárog a talajba. Csak akkor áll meg rajta, amikor sok eső esik és már nem tudja beszívni a talaj. Van olyan térkőve a Semmelrocknak, ami rusztuikus (az élek nem egyenek és nem érnek össze teljesen) és 1-1.5cm a fugája.
Azokon a fugákon könnyebben leszivárog a víz, de mindenképpen kell a drén.
a járdát jó kiemelni a terepből kicsit, különben mindig a járdán áll meg a víz, oda folyik máshonnan is. 5méter határeset, hogy onnan még az utcára akarod hogy kimenjen, hosszában menjen rajta végig. 2% lejtés jobb lenne, ha csak 1%, akkor adnék neki oldalra is 1%ot a biztonság kedvéért.
Elméletileg!!!! a víz egy TELJESEN VÍZSZINTES és SÍMA felületről is lefolyik, mert a vízszint MINDÍG magasabban lesz mint az alja. De ennek tényleg símának és víszintesnek kell lennie. Gyakorlatban ez nem szokott összejönni. Kétoldalra (vagy egyoldalra) keresztben nem lehet lejtetni? Elvileg lehet elég a kérdésben megadott lejtés, ha a környezetből nem folyik rá a víz. Most csak találgatok, melléje, alája draincsövet nem lehet rakni és elvezetni valahova? Vagy folyókát? Szolgáljon mentségemre, hogy a helyszínt nem ismerem.
Az udvar és a kocsibejáró térkövezése előtt állunk.
A kocsibejárónál 7 méter hosszon kb. 40 cm lejtése lesz a kész burkolatnak, ami bőven elegendő.
A lakás bejárati ajtajától az utcán lévő járdáig viszont maximum 4-5 cm lejtést tudunk adni a 4,5 méteres hosszon a gyalogos forgalomnak szánt burkolatnak.
A szintek sajnos a meglévő adottságok miatt (utca, járda és a bejárati ajtó szintje) már nem változtathatók.
Elég lesz a 4,5 méteres hosszon a 4-5 cm lejtés vagy kell aggódnom miatta?
Zsaluzd be alulról, tegyél bele vasat is, azt be kell vésni keresztbe a gerendákra a felbetonba legalább 1ocm szélesen- min 1.2 méteres hosszú 2x2 fi 12-es parabólikust kell beszerelni a cső mellé kétoldalra és önts ki betonnal. Ide a betonjavító is alkalmas, zsákos esztrich, mindegy, legyen benne sok cement.
Jó lenne egy darab pvc csővet kettévágni, és azt ráhúzni a fémcsőre (megkötni dróttal és rátámasztani a zsalura), hogy a fémcső tudjon dilatálni a fődémbe, amiután a beton megköt.
Nem én voltam az eredeti kérdező csak belekotyogtam mert nekem is aktuális a betonvésés, vágás és utána a visszajavítás - sok helyen átmentem a födém felbetonon a tetőtér előkészítés miatt.
Ez a betonjavító alkalmas nagyobb felületű, térfogatú visszajavításra, akár gravitációnak kitett helyen is?
Most konkrétan a napcsőnek vágott lyukat dolgoznám vissza a minimális méretűre, hogy mellette rá is lehessen akár állni. Arra gondoltam, hogy a horcsik födém alsó szintjétől indulva "visszafalazom" a felbeton szintjéig és ott összedolgozom a javítást a meglévővel. A függőleges távolságot nem önteném ki tömören mert az k nehéz lenne, inkább olyan pillérszerűen húznám fel.
Pince felújításba kezdtem. Kidobtam az ajtót is, új kell.
a terv:
80x40-es zártszelvényből csinálnék egy keretet, ezt a falhoz rögzítem.
ajtót 40x20-as zártszelvényből csinálnám, két helyen plusszba átkötve. ennek egyik oldalára hegesztenék egy 20x20-as szögvasat. másik oldalán meg 2 diópánttal fogatnám meg.
Mennyi hézagot kellene körbe hagynom, hogy ki is nyíljon egymásból a két zártszelvény? vagy így nem működik
Németországban évekig ezzel foglalkoztam, nekem nm szimpatikus. Véleményem szerint a németek azért használják, mert kevesebb élőmunkával és több gépi munkával jár. Náluk a gépi munka olcsóbb, azért szerették.
Szüleim 30 évvel ezelőtt épült családi háza is E gerendás és sehol egy repedés. Persze nem is kóklerek építették.
Ismerek olyan helyet, ahol állandóan megreped a mennyezet az összes gerenda mentén. Beszélgetve a tulajjal kiderült, hogy az építkezés során feltették a falazatra a gerendákat, utána a régi nagytáblás szigetelő hungarocellt és utána betonozták le az egészet.
Ezek után valószínű nem is került beton a gerendák közötti résekbe.
Igen, erre a kéregelemre gondolok. Itt gyártják helyben, ők rakják a helyére, az alátámasztástól a vasalásig mindent ők csinálnak. Nekem "csak" a körbezsaluzás és a betonozás marad. Így lenne kb 7800 Ft+áfa / nm2. Hogy ez drága-e, nem tudom. pontos árajánlatot jövő hétre kapok. Mondjuk az nagyon szimpatikus, hogy nem kell vakolni.
Az E gerendát sem vetettem el, elsőre ez volt tervezve. Ahogy számolgattam, nem sokkal jönne ki olcsóbbra. Pláne ha 5,4 métert duplázni kell.
Mivel az elem széles, ezért sokkal könnyebben fordulhat elő mint a gerendásnál, hogy az elemek eltérő terhelést kapnak. Ezért sokkal fontosabb az együtt-dolgoztatás korrekt megoldása. Pontossági igénye ennek a födémnek nagyobb mint amit a kőművesek megszoktak.
"E gerendásra mindenki azt mondja, hogy reped, tervezőm szerint egy teljesen elavult technológia. "
Nekem is "E" gerendás födémem van, több mint tíz éve. Még egy (!) repedés sincs rajta. Igaz, nem Tesco takarékos módszerrel lett csinálva, a felbetonban is van némi vasalás. Minden előregyártott elemnél probléma a csatlakozás (fuga), ha reped ott reped a födém. A kéregelem alatt mit kell érteni? Gondolom a 4-6 cm vastag 2,4-2,5 m széles vb. födémpallót. (ha nem, akkor kérem az igazit) Amit írok, az az általam feltételezettre vonatkozik. Szállítani drága, daruzni mindenképpen kell, amíg nem köt meg a rábetonozás addig törékeny, több vas kell bele mint a gerendás födémbe. A csatlakozásnál külön kiegészítő vasalást kell rátenni a helyszínen, a felfekvéseknek PONTOSAN síkban kell lenni, különben törhet, "fugázni" kell előírás szerinti anyaggal.
Igen. Ez már válasz volt a tégla kérdésemre. Köszönöm szépen, kb ilyet vártam. Igen, én csak egy kontár amatőr semmirekellő segédmunkás vagyok. Nem lehet mindenki mérnök, statikus. De mindezek ellenére próbálok felépíteni-építtetni egy kis kulipintyót, amennyire erőm, tudásom, és pénztárcám engedi. Szerintem ha egy mérnöki tervrajzot, és műszaki leírást elfogadnak, akkor az már nem lehet annyira rossz, hogy el legyen cseszve. Ám bár a mai világban minden megeshet.
E-gerendás- ban gondolkodtam, vagy a mesterfödémben. A legnagyobb falköz 5,4m. Itt már gondolom kettőzni kellene az E gerendát.
De láttam egy építkezések egy kéregelemes födémet és nagyon megtetszett pl nem kell vakolni, mint a tükör a mennyezet. Ráadásul közelben gyártják.
Tik melyiket javasoljátok? E gerendásra mindenki azt mondja, hogy reped, tervezőm szerint egy teljesen elavult technológia. Viszont nagyon sok helyen látom beépíteni.
sajnos szerintem is, az még újabb 30k huf (mapefloor finish 52W). meg persze kérdés, hogy megoldható -e 5mm-rel.. mert ha nem, akkor durván drágul az ár.
nekem nagyon gyanús, hogy azt írja nem kell a spéci felületkezelő, de azért ajánlott. 99% hogy ha lesz reklamáció, azt fogják mondani hogy miért nem volt kezelve...
17kg per centi, minimum 5mm vastagság. az 9kg per m2, azaz 3600Ft per m2. és mindenütt lefele kerekítettem, nem számoltam melót, és nem számoltam az ajánlott felületkezelő anyagokat sem.
egy olcsó járólap ragasztóval kb ugyanennyi, de ahhoz kell fuga, és a meló is több vele.
ennyiből kijön egy olcsóbb műgyanta is, persze ahhoz is van meló. de ha a beton szép, akkor simán megcsinálod magad. vagy csinálhatjuk együtt is. nekem kb 35m2.
A régi pesti meg egyéb városi emeletes házaknál gyakori jeleség az , hogy a vakolat mállik, sőt ez párosul a vakolaton lévő jukakkal is.
Erre majd mindig ráfogják hogy persze a háború, itt is sűrűn lövöldöztek. Bizonyíték arra az a sok luk.
Pedig semmi köze a háborúhoz, lövöldözéshez !!.
Szar vakolatot készítettek, nem tettek bele elég cementet, nem keverték meg jól, mészdarabkák maradtak a vakolatban, ezt néha tetézte a téglában lévő mészkukac is.
" Ha fehér pöttyök vannak benne, akkor ne vedd meg- az mész, ki fog szakadni amikor vizet lát a tégla."
garázs beton padlót szeretném valami burkolattal ellátni, nem lájkolom a poros betont már annyira. először a vastag műgyanta padlóra gondoltam, de aztán megláttam az árát.. aztán ipari pvc azt mondják, alkalmas erre - hát nem tudom, jó -e az. járólapot nem szeretnék, szintén az ára miatt - mire lekerül, drága az is.
Találtam egy izgalmasnak tűnő anyagot, Mapei Ultratop, ami egy műgyanta tartalmú aljzatkiegyelítő ahogy látom. Elviekben elég csak ezt felvinni és kész.
Ismeri valaki ezt az anyagot, jó lenne családi ház garázs padlónak ? eléggé olcsón megúsznám, a többihez képest.
Na-na, nem is lehetsz te egymalomba őrlő Jenővel, ő legalább 3o éves tapasztalattal rendelkező statikus, amit ír arra mérget lehet venni.
Én nem értem, hogy te itt mit szeretnél megtudni.
A téglától indult el a kérdezés, horvát gyártmányú 3o NF-es szeretnél használni.
Vigyél magaddal egy kőműves mestert a lerakatba és törjön el a kalapácsával egy téglát, ha úgy törik, ahogy a mester akarja, akkor jó tégla. Ha fehér pöttyök vannak benne, akkor ne vedd meg- az mész, ki fog szakadni amikor vizet lát a tégla. A téglának legyen szép narancssárga színe, ne legyen túl vörös se túl sárga és nézd meg, hogy a raklapon ne legyen sok a tőrés. Vegyél meg egy ép téglát, mérd meg egy mérleggel, tedd be vízbe egy napra és újra mérd meg. Ha súlya 15%-nál többet változott, akkor ne ezt vegyed.
Ha spórólni szeretnél ne vegyél nut-féderest. Aki tud falazni, az nut féder nélkül is megcsinálja, úgyis be kell falazzon egy csomó féltéglát, ha nem egy zseni tervezte a házadat és az összes falfűl ki van számítva a tégla méretének többszörösére.
Aljzatbeton alá illik tenni némi homokos-kavicsot, szigetelést, szigetelésvédő betont, meg tán némi vb. padló (födém) se árt. Mondjuk az aljzatbeton és vb. lemez egyesíthető. Ez itt kb. 200 kg/m2. Ehhez jön (hacsak nem tud valaki lebegni) 100-150 kg/m2 hasznos teher. Ha a hasznos teher nem egyenletesen van mindenütt a födémen az még jobb. Nem métereket fog süllyedni, de fog mozogni. Persze a szigetelés is elhagyható némi vizesedés árán.
Nem ártana tudni a címzettet. Kinek szól ez a beírás?? Mert ha nekem, akkor megnyugtatásul közlöm, hogy teljesen törvényesen, minden rendelkezést betartva kezdtük el az építkezést. Sőt, még az E-naplót is vezetjük.
Megette a fene azt az aljzat betont, ami a kötés után még süllyed. Mi a régi paraszthárunkban utólag tettünk aljzatbetont a parketta alá, és érdekes, nem süllyedt meg. Különben sincs rajta semmi teher.
Fekete, könnyen törő anyag az lehet elöregedett bitumenes lemez szigetelés. Az, hogy a szoba padlója alatt nincs aljzatbeton, az nem olyan nagy baj. Az új padló alá kell vasalt aljzatot csinálni. egy probléma lesz vele, hogy az épület már nagyjából beállt, az aljzatbeton meg még süllyed. Rétegrendre figyelni kell!
Az nagy gond, ha a ház alatt nincs "aljzatbeton"? Ez egyelőre csak gyanú, de a jelek erre engednek következtetni ,a fürdőben bontottam meg lefolyó miatt, és nem betont hanem homokot, csempét meg vmi fekete könnyen törő anyagot találtam. Ez a fal tövében van, de akkor gondolom ez lehet végig. Tehát van most felül a járólap, felszedtem egyet, és homok volt alatta, ill ez a fekete réteg(vízszigetelő vmi? nem kátránynak tűnik amúgy), alatta homok, alul meg régi csempét találtam, mondjuk mikor ütöttem keményen szólt azt hittem beton. Hát nem tudom. Tudni kell hogy ez eredetileg hétvégi ház, de az alapozása stabilnak tűnik, statikus is megnézte vételkor. A falazat B30.
Egyébként ha nincs beton, az most kivételesen jól jön mert úgyis fel kéne szedni fürdő felújítás miatt :) Meg ha az egész ház alatt nincs beton, akkor legalább könnyen alá tudok hőszigetelni.
Tavaj Augusztusban elindult az életünk nagy projektje. Készen lettünk egy kicsi házikó ( 98m2 tetőtérrel) alapozásával. Tegnap feltettük rá a lábazati zsalukövet, amit majd beöntünk helyszini híg betonnal.
Falazó tégla vétel előtt állunk. A tervek szerint 30 Nf tégla kellene nekünk. Na ja, de milyen, honnan, mi a minősége stb stb.
Jött az új Horvát 30Nf tégla. Erről tud valaki valami biztatót mondani?? Ez 290ft/db áron lenne.
Minden véleményt szívesen meghallgatok, és köszi a válaszokat.
Nem volt beállítva szilárd tüzelésű kályha- kandalló? Kémény lekátrányosodhat, és annak lehet szúrós szaga, pláne ha változik a légnyomás. (esős idő) Még a téglán is átüt.
Rendszerben kell sztem gondolkodni. Attól, hogy a vizes helyiség szagilag, nedvességileg OK, a levegőt áramoltatni úgy célszerű, ahogy írtam. Szobákba passzív szellőző, vizesekbe ventillátor.
Mindenesetre előbb próbáld ki a napi 2 alapos, kereszthuzazos szellőzetést, hátha segít.
Az a baj,hogy a haloszobabol/gyerekszobabol erezzuk a szuros kellemetlen szagot,a konyha furdoszoba wc a "legtisztabb".semmi para,penesz sehol.Igy csak az ablakba beepitett szellozok maradnak.
Az átszellőztetés lényege, hogy a vizes helyiségekből a szabadba irányuló légmozgást indítasz el fali, ablak stb ventillátorral, a szobákban pedig beengedsze annyit amennyit a vizesben szeretnél kijuttatni. Erre vannak az ablakokba szerelhető szellőzők. A csukott szobaajtókon ajtószellőzőn át áramlik a levegő. Ez az alapkoncepció, ezt a méretezésével lehet hangolni. Az se jó ha túl kicsi az se ha túl nagy mert akkor meg sok a hőveszteség. Vannak már hőcserélős szellőzetetők, amik a benti levegőt egy hőcserélőn szívják ki, ami ettől felmelegszik. Utána irányt váltanak és a kinti levegőt átszívják az előmelegített hőcserélőn. Ezekkel minimális a hőveszteség, de ha csak egyet veszel, akkor az átszellőzés nem lesz elég. Lehet ezeket párban is szerelni, akkor a kettő összedolgozik, az egyik kifújja a másik beazívja a levegőt a lakás két ellentétes oldalán, majd irányt váltanak. Keress rá a Marley kifejezésre ott az elvet is bemutatják. Hőcserélőst más is gyárt persze. Ezek viszont nem olcsók, egy Marley már 3 éve is 65e volt.
Szellőzéstechnikára egy milliót is ráköthetsz de a legegyszerűbb ha a fürdőbe, wc-be veszel egy-egy ventilátort és pára illetve villanykapcsolóról müködteted szakaszosan. A szobablakokba meg szellőzőrácsot építetsz.
Addig is szellőztess naponta 2-szer 5 percet kereszthuzattal.
kerdesem az lenne,hogy letezik valami fajta szelloztetes beepites csaladi hazba??
120m2 egyszintes 1986-os epitesu szilikattegla falazatu hazrol lenne szo amit 2eve kivulrol szigeteltunk 12cm-es hungarocellel,belul meg 3szoba gipszkartonozva lett, +komplett muanyag nyilaszaro csere,,es azota "szenvedunk" estenkent de leginkabb reggelre nagyon alott/elhasznaltnak erezzuk a levegot.Ugye futes hihhetelen jo evi kb 150e ft konyhai/furdoszobai melegvizzel.Viszont ez a kisse szuros allott szag nagyon zavar minket.
Meg felunk attol is,hogy nem a gazszilikat teglabol jon ez a "szag".
Szoval valami hatasos szelloztetest szeretnenk ami maga a haz falazatanak is hasznos lenne es persze nekunk bent.
penesz,doh,para erdekes modon abszolut nincs,viszont a szag az ahoz hasonlo.
Ötletek kellenének, hogy régi építésű lakás felújításánál ha a komplett padlózatot cserélem, akkor hogyan lehetne a legjobban hangszigetelni az új padlót. Az alsó szintről érkező léghangok zavarnak. Salak+deszkák+parketta a jelenlegi felállás. Pontos vastagságokat még nem tudom. Az a terv, hogy valamennyi salak kiszedése után kap egy lépésálló réteget rá úsztatott beton aztán rá a szalagparketta meg ami még hozzá kell. Milyen anyagú legyen a lépésálló szigetelő réteg? Mint említettem a hangszigetelés a legfontosabb. Érdemes lehet több salakot kiszedni, hogy vastagabb lépésálló hangszigetelő réteg is elférjen? Vagy nincs jelentős különbség hangszigetelésben? Esetleg a lehetőségekhez mérten (tudom fontos a súly) inkább a betont kellene vastagítani? Mi a véleményetek?
Tetőtér beépítésen dolgozok és most éppen az aljzatbetont rendezem, hogy minél kevesebb aljzatkiegyenlítővel lehessen sík felületeket csinálni. Voltak, vannak körbeöntött fa gerendáim amik a födémgerendákon voltak átfektetve és a régi székállás súlyát osztották el. Párat már kiszedtem, mert ott muszáj volt, de marha nagy meló kivésni őket a betonból, főleg, hogy gömbfák, hosszúak és a keresztmetszetük nagy része beton alatt van és még a vasalást is rájuk fektették.
Szóval eljutottam odáig, hogy megfontolom, hogy kivéssem-e ezt a kettőt is vagy hagyjam. Érdemes-e órákon át vésnem a betont, hogy aztán legyen ott egy nagy lyuk, amit kibetonozhatok. Vagy ha nem állnak ki a síkból, maradhatnak ezeken is megáll majd az aljzatkiegyenlítő? Az aljzatkiegyenlítőre laminált padlót fogok tenni és nem szeretném ha a fa miatt később gondom lenne. (egyébként benn van már vagy 40 éve)
Jenőnek igaza, kell neki 3o cm tőltés +1o-es vasalt betonlemez, aztán 6 cm aljzatbeton.
Masaranduba kéne, de húzós az ára és katbantartás igényes.
Az én listámon a második a 28mm vastag natúr vörösfenyő decket párnafára.
Szerelés elött olajozd le 3x mindkét lapját és kanniját- hagyd száradni 2 napig, aztán 6 havonta egy rétegbe, egy tikurrilla olajjal ami keményfára való és sok benne az UV védő anyag. Lehet színezni is.
Inox csavarokkal kell szerelni, 4-5mm hézaggal, a párnafára (azt 4o-5ocm-ként kell szerelni).
Mindenképpen fog barnulni-szűrkülni idővel, de ha tisztitod és olajozod kellemes színe marad és sokat tart (2o évet is ha gondozva van).
Ennek az ára is emészthető. Át is lehet forgatni. Nem fagy fel.
WPC-ből eleve szűrkét kell venni. Szerintem nem éri meg az árát, ha minden tartozékot megveszel.
Szia! Nekem 1973 ban épült kocka házam van 3*16 amper. Teljes ház felújítás volt színte a 4 fal maradt. Kértem vezérelt mérőt mert bojlerem volt elfekvőben és egyenlőre azt akartam feltenni. Mivel a főzőlap és a sütö is elektromos ezért a szerelő a nyomtatványra ráírta milyen vastag kábelt kér az oszlopról a házba. Villany óra felújítás néven ment a dolog fa szekrényben, így nem kellett külső falsíkra tenni a tető tartót és nem kell szabvány óraszekrény.
A vezérelt mérőért és a házba jövő kábel cseréért nem kellett külön fizetni.
A fa óraszekrényt le kellett kenni vízüveggel és horganyzott földelő vasat leütni kb 2 méterre.
6 cm vtg. betonburkolat az aljzatbetonnak nem rossz. Ha szikla van alatta akkor még teherhordó szerkezetnek is elmegy. Nagy jövőt nem mernék igérni a lapburkolatoknak vasbeton lemez nélkül.
Remélhetőleg a fedlapok már a végleges szinten vannak, ellenőrizni kell (nem biztos, mert valakinek jöhet hasgörcse) és azokhoz képest kell megállapítani a ház a +/- 0,00 szintjét. Járda magasabban lesz mint a fedlap!
A telekszint magasságát hogyan határozzuk meg? Az utca egyik legmagasabb pontján leszek. Egyelőre nincs utca kiépítve csak a csatornafedőkből és a tűzcsapokból látom, hogy rendesen fognak tölteni. Picit kavarás van a fejemben. :)
De ha a villanyóra szekrèny, tetőlevezető, stb sallangok nem a mostani szabvány szerint állapotban vannak, akkor azt ki kell alakíttatni regisztrált szerelővel, ami kb 100e ft.
1. azért, mert lehet, hogy még rosszabb megoldást talál ki
2. ne térjen el a tervektől, mert aztán menni fog a mutogatás, hogy ki a hibás
Ha az építő csapat mindent meg tud oldani (persze meg tudja: kérdés, hogyan) akkor kiviteli tervek sem kellenének.
A kérdés egyébként megoldódott, elvetették a vázolt megoldást és valami kereszttartó megoldást találtak ki, jóval kisebb vasmennyiséggel és költséggel.
Köszönöm nektek (srudolf, jenő) a segítséget, jó hogy megkérdeztem itt a dolgot.
nálunk a építészeti egyetemen van egy csomó szak, pl. design, üvegkészítés, fa és kő restaurálás, sokminden.
A felvételinél a legfontosabb a térbe látás és a rajztudás. Alapos képzést kapnak, az egyetem 6 éves (4+2).
De a szerkezethez nem értenek az építészek.
Olyat nem lehet elképzelni, hogy egy építész adjon egy szerkezeti rajzot, de van aki idővel megtanulja egy bizonyos színten. Az após pl. a műépítészetit és a építőmérnökit is elvégezte annó.
Asszem nálatok az építészek kapnak egy komolyabb műszaki képzést is.
Dolgoztam magyarországi építészekkel és elég jól vágták a szerkezetet is. Nálunk nem nagyon másznak bele.
Ja minden építész művésznek képzeli magát, de az nem megy mindig.
Volt egy régi esetem. Egy bővítést készítettem. Az egyik kolléga aki nagyjából zsírfogó aknákat, néha nehézgépalapok tőcsavar kiosztását készítette, meg 5800 tételes költségvetések egyeztetését, valahogy képbe került. Mondta ,hogy ' jogosult', na te vagy az emberem, megegyeztünk egy alaprajz alapján, meg szóban a teendőkben és az árban és hogy 1 hónap múlva hozza a pecsétes terveket. Hozta is az ő elképzelése szerint, elforgatta 90 -fokkal. Na fene. Mit tehettem , kifizettem mivel időhiányban voltam.
Végül ebből a hiányosságból erényt kovácsoltam. Ha lúd, akkor legyen kövér. Mással plusz egy tetőteret is készítettem az eredeti 25 nm -re jött még egy 15 nm -es tetőtér.
a régi 55 nm rel és a bővítéssel lett
95 nm -em. Sőt duplán vettem fel kölcsönt, majd bagóért visszafizettem.. a felét. De hát a ház csak púposgyerek maradt !
Bizonyos szögből úgy néz ki mint egy púposgyerek, aztán nem igazi ikerház csak olyan sziámi iker ( korosan összenőtt az ikertestvérével )
Ma volt az egyik adón egy lélekemelő műsor az építkezésről, közelebbről az építőipari javíttatásról. Az 'tájékozott' riportert mondta mondta, hogy bizony minden 20 ezer forintnál nagyobb munkánál szerződést kell kötni. Hol él ez a szerencsétlen, nem 20 ezer, de még 200 ezernél se igen kötnek szerződést. Fogja a vállalkozó és sarkon fordul, ha valaki ilyent kérne.
Vegyük pl. ezt a hangzatos fűtéskorszerűsítés kifejezést, ami jól cseng általában 600 e és 1 milla között áll meg valahol / vagy a nagyoknak még több /.
Általában egy gázkazános fűtést értenek ezalatt különféle hőleadókkal.
Csakhogy ezt a projektet nem egy vállalkozó végzi.
Megtervezi egy felkért engedélyes gáztervező a gáz részt legyen 50 eft.
Néha még engedélyezteti is ezért. Mást nem csinál ez az ő feladata.
A gáz- és fűtésszerelő az engedélyezett tervek alapján elvégzi a gázszerelést és fejből megbeszélés alapján / vagy tervből / a fűtés részt.
a kialkudott összegért.
de a kéménnyel nem foglalkozik, azt a bélelő béleli és jó esetben átveteti a kéményseprőipari vállalkozóval. Tehát eddig 4 szereplő, akik egymástól függetlenek ( g. tervező, gáz és fűtés vállalkozó, kémény bélelő, kéményseprő - néha a kéményseprő megköveteli , hogy más valaki méretezze is azt a kémény rendszert, jó ő lesz az 5. vállalkozó.
na most ha kész a mű jöhet a gázszolgáltató 6 . nak átvenni. Közben kiderült , hogy kell még EPH néha Firelés csatlakozás is , akkor a villanyszerelő a 7. független vállakozó néha mivel nem minden villanyos jogosult az EPH ra mármint a papírra , jöhet a 7 b. villanyos aki adja az EPH igazolást. Majd jön , ha hívják
az üzembehelyező, hogy pecsételjen meg feltételeket diktáljon. pl. hogy csak akkor áll a gari ha őket hívják karbantartani. ő lenne a 8. vagy a 9 . ik.
azért a falakat is javítani illik meg a sittet is elhordani legyen ő a 10 . vállalkozó. Egy ezermester.
Na és ha valaki ezt nem tudja megbízhat egy fővállalkozót. Elvégzi + 300 ezerért, igaz ezt a megrendelő nem tudja.
nálunk mindkettő a műszaki felsőoktatásban van. a műépítészt hívják építészmérnöknek, építésznek. a statikust, utászt, hidast, vasutast meg építőmérnöknek.
de amúgy furcsa, mert a műépítész nem műszaki egyetem végez, hanem építészetit (arhitektura), az építészmérnök végzi a műegyetemet (azon belül vannak a szakágok: szerkezet -civil építkezés és utász-hidász, mechanika: gépgyártástechnológia és gépészet, szerelések, utás-hidász, geodéta, mérnöki informatika, mérnöki automatizálás). Nálunk már nagyon rég a építészeti egyetem egy teljesen külön szakág, a művészeti egyetemek blokkjához tartozik. Nálatok nemtom hogy van.
Látom szereted ezt a 'műépítész' kifejezést.. Ez egy bevett megnevezés volt felénk a húszas - harmincas néha még a negyvenes években is. A házak felére kitették , hogy -
tervezte (néha még azt is ,hogy építette ) Építő Móricz ép. technikus, okl. építészmérnök, műépítész az úr 1933 -as évében.
Nos a fagyhatás az egy nagyon lassú folyamat. A lényege, hogy emelgeti a felületet. Mire rádöbben a tulaj erre, addig évek telnek elé. Akkor már se 'műépítész', se egyéb kivitelező.
Van járdám ami 40 éves , de a komoly fagyhatás csak az elmúlt 10 évben jelentkezik, mármint a látható, a kirívó.
Az oszlopok mindenkeppen honajkoteseket is jelentenenek. Tehat a manzardon a szobak jobb es bal oldalan megjelennek a honajkotesek, ha az oszlopok bekererulnek a falakba. De kell lassam az egesz muepiteszeti tervet, alaprajt metszetek homlokzatok, hogy erdembem megoldast tudjad kitalalni.
Neked kell megvívd a harcodat, azzal akit felfogadtál, hogy elkészíti a házad terveit.
A harcot megvívom, ennél nehezebbeket is megvívtam ezzel a tervezővel, most nem részletezem.
Akkor az jobb megoldás lenne, amit az elején javasoltál, ha oszlopokra helyeznénk a tartókat?
Gondolom, műszakilag anyagilag is jobb lenne.
Baj van ezzel a részlettel, hiszen másképp nem kaptunk volna benne több hibát.
Általában a kérdéses részletek meg szoktak oldódni, még akkor is ha a terv rossz. Mindig akad valaki, aki figyelmeztet menet közben. Nem szoktak nagy hülyeségeket megcsináltatni a szakmabeliek, se a műépítész- se a szakágiak, se a műszaki ellenőr, de még a kivitelezők sem. A rossz hír hamar elterjed.
Látod, ennyire jó a magyar oktatás.
A tetőkialakítás amit kértünk nem egy ritka megoldás a tetőtér-beépítéses házakon, mégsem tudják jól megoldani a tervezők /legalábbis egyesek:-)/
"Nem szoktak nagy hülyeségeket megcsináltatni a szakmabeliek, se a műépítész- se a szakágiak, se a műszaki ellenőr, de még a kivitelezők sem. A rossz hír hamar elterjed. "
Már amikor.
Egy kiemelthelyen lévő építkezésen mind a 4 terasz beázik az ősszel kezdték.... télen folytatták és most tavaszra derült ki , hogy gányoltak. Kezdve az általad többször emlegetett "műépítésszel". Ez a "műépítész" úr nem tudja megkülönböztetni a terasz és az erkély fogalmát sem.
Most már annyira szégyenli magát , hogy szőrén szálán eltűnt. A többi kollégája se különb.
A szaktervezők képtelenek voltak a legminimálisabbra sem nem tudják mi az az egyeztetés.
szaktervezők : - gáz _ gépész fűtéses - villamos villamos tervezők. Mind ment a maga hülye feje után.
kivitelezők , a gányolók társasága .....
Ja és ezek a nyomorult teraszok. lakásonként négy db. van . Van kettő a földszinten, ami alatt talaj van és van kettő az emeleten, ami alatt lakott tér van. Na ezek a felsők beáznak.
Mondjuk azokon a számítógépes látvány terveken marha mutatósak voltak azok a teraszok üveg korláttal, de hát a látványterv az eladáshoz kell.
A terasz szót egyébként le sem írták. Következetesen erkélyt írogattak.
Neked kell megvívd a harcodat, azzal akit felfogadtál, hogy elkészíti a házad terveit.
Baj van ezzel a részlettel, hiszen másképp nem kaptunk volna benne több hibát.
Általában a kérdéses részletek meg szoktak oldódni, még akkor is ha a terv rossz. Mindig akad valaki, aki figyelmeztet menet közben. Nem szoktak nagy hülyeségeket megcsináltatni a szakmabeliek, se a műépítész- se a szakágiak, se a műszaki ellenőr, de még a kivitelezők sem. A rossz hír hamar elterjed.
Bízzál bennük. A műhibák nagyon ritkák a szerkezeti munkáknál, ha mindenki betartja a tőrvényeket.
Egy kérdésedre válaszolok, de már Jenő is írt erről.
=> mért lapjára téve nem kell hegeszteni?
A két U profilos megoldás azért rossz, mert a terhelést egy átmenő csavar közvetíti a két vaskos acélgerendának.
Amit ha meghúzanak rendesen, akkor nagyon megterheli feleslegesen az U profilokat, hiszen a fagerendának a lapjai nem biztos, hogy párhuzalmosak (ki kéne figyelmesen ékelni miden csavarnál- de ehhez egy gondolkozó szaki is kéne).
Alatta van egy színtelő elem, ami 5mm vastag semmiség. Lapjára téve.
Ha azt megfordítják, akkor lesz egy 75mm (pl. beheggesztenek egy 8ox8-as laposvasat élére 5ocm-ként), akkor az már komolyan ellentart a csavaroknak. De hogy véletlenűl se tudják meghúzni az a csavart, írtam, hogy elég az egyik feléről becsavarni egy jó nagy hatlapfejű facsavart, mert a szelemen nem fog kifordulni.
Építkezés elején járok! Alap betonozva, zsalukő betonozva, talaj tömörítés folyik! Viszont a kivitelező oldaláról felvetődött, hogy a szereleőbetonba nem tenne hálót. A statikus álláspontja az hogy amennyiben a 95%os tömörséget rendben megcsinálják akkor nem kell vasháló, mert ha ez nincs meg akkor így is megsülyeshet a beton, ha megvan akkor szerinte statikailag rendben lesz!
Kívámcsi lennék más szakember véleményére, hogy mi at álláspontja! A statikai terven is így szerepel hogy megflelő tömörítés mellett elhagyható a háló, szóval elvileg a felelősség vállalás megvan, csak nem tudom mennyire akar inkább a kivitelező spórolni....
Sokféle megoldás van. Kéne tudni a pontos terheléseket.
De úgyis daruzni kell.
7-8 méterig még kezelhető egy gerenda, amiután be van daruzva a helyszínre. Vascsöveken, feszítővasakkal, akkár egy HEB is.
Ez felett toldunk csavaros betétekkel, amit a műhelybe készítenek el.
Tőkéletesen egyenesre meg lehet csinálni 5o méterben is.
Ma voltam egy épűletbe, legalább 4oo éves, kőből van, még a boltívek és a süvegboltozatok is. Teljeskörű felújítás, magánember a megredelő- gyönyörű a fekvése.
A műemlékvédelem nem hagyta jóva a vasbeton koszorúzást a falak tetején, amúgy a falak nagyon vastagok, két színt, de a talpszelemen alatt is 6o-as. Megtervezték acélból. Az elbontható.
A falak teteje ki van színtelve falazattal és le kell fúrni a vasakat ragasztott tüskékkel, vagy 6ocm mélységben a falba, lefele. Legalább 1oe euró volt a vasszerkezet, beépítés nélkül, lefestve és a ház lehet olyan 1ox2o-as.
7oo kg egy modul... nincs hol bedaruzni a tető és a fedés kész van.
Mint előbb írták, a fa jobban bírja a tüzet mint a vas!!!! Akármennyire is hihetetlen. A közönséges acél 300 fok környékén kezdi elveszteni a szilárdságát, míg a fát védi az elszenesedett réteg és az ép belső rész NEM veszti el a szilárdságát.
Az előbb nem néztem a skiccet, a gerenda alja és teteje egyenes. Bocs a tévedésért. De két oldalába kell a horony. Ha a laposvas (nem jöttem rá, hogy minek kell) függőlegesen áll akkor a két acélgerenda másképp dolgozik együtt.
azért kell tűzvédelem, mert a tűzben a fenyőgerenda egész sokáig jól tart, csak akkor rogyik, amikor elfogyott a keresztmetszete. ellenben a vasnak nem is kell nagyon megmelegedni hogy elveszítse a szilárdságát.
=> Ne már! Egy egészséges gerendát kétoldalt hobbiból végigfarag míg bele nem passzol az U-vasak közé?
Szerintem tökön lövi magát az ács!"
Nem nekem lett feltéve a kérdés, de azért egy hozzászólás. Az acél nem szerencsés ha csavarodik. Márpedig az ács nem fogja tudni végig egy síkban, párhuzamosan, állandó vastagsággal vágni ilyen hosszban. Az "U" tartó pedig nem szereti ha csavargatják még annyira sem mint az "I". Azon kívül az "U" talpa tartó ferde (lejtésben van). A gerenda alja és teteje hasonlítani fog a háztetőre. Ha ezt meg tudják csinálni az ácsok a helyszínen minden hódolatom az övék.
Egy kiló szekezeti vasprofil beépítve alsó hangon 2,5 euró, erre még jön a festés, ha kell tűzvédelem, akkor nm-re 6 euró. A nagyméretű vasprofilok nehezek, 16.5 kg egy folyó méter U16o ha jól emlékszem.
=>>19 kg/m,
minek tűzvédelem a vasra???
Apróság, de ha egy szakkivitelező megátja ezt a részletet és ért hozzá, akkor egyből nagyon fog a ceruza- de az egész munkára.
=> Igen, ezt már jeleztem a tervezőnek
És azt a kib@szott laposvasat, ami összetart két U16o-as profilt tegye élére ne lapjára. És legyen min.1o-es. 6ocm-ként. Heggeszteni könnyű, fúrni nehéz.
=> mért lapjára téve nem kell hegeszteni?
És akkor nem kell az átmenő csavar se, elég egy 1o-es facsavar belülről, mert kifele csavarodik a szelemen.
Ja és nehogy már beplatoltassa valaki azt a szelement két vasprofil közé. :(
=>Mi az a plat? Az a két oldali bevágás? Egyáltalán minek az?
Majd az ács végigvág egy plattot a láncfűrésszel kétoldalt 35 méteren....
=> Ne már! Egy egészséges gerendát kétoldalt hobbiból végigfarag míg bele nem passzol az U-vasak közé?
Lehet egy olyan megoldás is, hogy a két "U" szembefordítva, összehegesztve és a szarufáknál két "L" acél fölhegesztve, közéjük megy be a szarufa és a két "L" vason és a szarufán keresztül csavarozva. Egy szépséghibája van az acél szelemennek, A ház kb. 18m hosszú, ez hogy kerül ki a műhelyből az építkezésre és hogy kerül föl a helyére. Lehet 6m-es darabokból is csinálni, de akkor nem mehet végig egyvonalban az épületen. Lehet, hogy a két "U" acél közti gerenda csak rövid darabokból van a csavaroknál távtartónak.
Csak kicsit költséges, de a franc tudja,ha ez igaz, mert sok fát meg lehet spórólni vele.
Csak az a baj, hogy ehhez még egy szakvállakozó kell. Ácsok nem csinálják meg. Ide már pecsétes heggesztő kell.
Az a lapostetős rész, ami a ház közepén kiugrik, lehet, hogy nagy terhelést jelent a szarvazatra és azért is választotta a statikus ezt a vasszerkeztes megoldást.
Egy kiló szekezeti vasprofil beépítve alsó hangon 2,5 euró, erre még jön a festés, ha kell tűzvédelem, akkor nm-re 6 euró. A nagyméretű vasprofilok nehezek, 16.5 kg egy folyó méter U16o ha jól emlékszem.
Ha nem ti kértétek, akkor a tervező kérte a statikusztól, hogy ne legyenek oszlokok a manzárdon.
Volt neki egy elképzelése és biztos, hogy élhetőbb teret lehet kialakítani a manzárdon, ha nincsenek székállások.
Rajz.
Ilyen megoldást műemlékeknél csinálnak, ha nem lehet kicserélni egy a szelement sehogy se, mert értékes az épület.
Az a hátránya, hogy U16o-ba nem lehet lyukat fúrni csak mágneses talpas géppel. Az nem visz át 2oomm-tert. Tehát szembe kell fúrni vagy előre kell fúrni, de a lyukak nem fognak találni- minden fafúrólyukat el fogják tőrni az ácsok.
A megoldás így nem jó. Inkább össze kell heggeszteni alúl a két U profilokat rendesen és csak egy lyukkal rogzíteni egy nagy szerelőcsavarral a szelement, nem fog kifordúlni abból a járomból.
Apróság, de ha egy szakkivitelező megátja ezt a részletet és ért hozzá, akkor egyből nagyon fog a ceruza- de az egész munkára.
És azt a kib@szott laposvasat, ami összetart két U16o-as profilt tegye élére ne lapjára. És legyen min.1o-es. 6ocm-ként. Heggeszteni könnyű, fúrni nehéz. És akkor nem kell az átmenő csavar se, elég egy 1o-es facsavar belülről, mert kifele csavarodik a szelemen.
Ja és nehogy már beplatoltassa valaki azt a szelement két vasprofil közé. :(
Majd az ács végigvág egy plattot a láncfűrésszel kétoldalt 35 méteren....
Jó lenne tudni a fő méreteket, mert így ránézésre az arányok alapján kb. 6x13m. Gondolom a két "U 160"-as gerendát úgy kell érteni, hogy oldalanként 1-1. Becslés (!!!!) alapján utánaszámoltam, hozzávetőleg jó az oldalankénti "U 160" Föltéve ha jól becsültem a méreteket.
A gyári kolcolt lemeznél se látszanak a csavarok, de a a korc nem zár tökéletesen, és ha a korcnál magassabb hó van a tetőn, az olvadáskor be szokott hatolni a lemez alá. Kettős állókorcnál nem tud.
Ennél a fedésnél egy spéci rozsamentes füllel lehet rögzíteni a lemezt, abba kell a facsavart behajtani a lécezésbe.
A tetőlemezek csatlakoztatása bepattintással történik, a korcot nem kell ráhajlítani. Mindegyik tetőlemez szerelési furatokkal készül, amelyek megkönnyítik a lemez rögzítését a szerkezethez.
Az előkorcolt lemezek előnye a szerelés gyorsasága, hiszen a helyszínen nem kell korcológéppel dolgozni, mivel a lemez egyik széle perforált így azt csak csavarozni kell a másik felét pedig csak be kell pattintani.
A korcolt lemezeket olyan épületek tetőinek befedésére lehet használni, amelyeknek dőlésszöge nem kisebb, mint 8° (14%)
Normális az, hogy ilyen jellegű tetőnél a "drága" statikusunk, telepakolja vasakkal a tetőt. Azt még nem tudom, hogy hogyan, de már a levelétől elborzadtunk: nem akarunk vasat.
Csak korcolt lemezfedéssel lehet megoldani, de speciális lágy lemezből, aminek a korcait felállítják és összehúzzák. A gyári korcolt lemez, amit össze kell kattintani, ilyen helyre nem jó.
Kell gyártatni sík lemezből salnikat, az esés írányának hosszára, egy darabból.
Létezik 6 méteres hajlitó gép, meg tudják oldani. Pl. az ábrán a kocsibeálló 5.5méter hosszú és összesen 22cm az esése és ezzel a héjazattal van tervezve. Oldalró le kell zárni egy magassabb peremmel. Nincs sehol a héjazaton látszó rögzitőcsavar, mert ott biztos befolyik a víz idővel.
amúgy így kell kinézzen, mutasd meg a képet egy bádogosnak, fogja tudni miről van szó.
Nem tudok változtatni a lejtésen: egyik felén terasz korlát fölé nem mehetek, másik felén ha alacsonyabb lenne akkor a 6m hosszú ereszcsatorna pont szem magasságban lenne. (Ott ahol sokat "mászkálunk")
A tetőm fafödémes lesz. Azt javasolták, hogy a gerendák alá erősítsem a Dörken Delta Reflex párazáró fóliát, majd ez alatt függesztve lenne a gipszkarton réteg. A kettő között mennek majd a légszállító csövek.
Jó lenne ez így?
A Dörken fólia megtartja a gerendák közé tett gyapot súlyát? Vagy érdemes keresztbe is lécekkel alátámasztani a gyapotot?
Ha már volt, akkor "csak" bejelentés köteles, ha nem volt, akkor komplett engedélyezés, de ez a régi emlékek és településenként is változhat. Kérdezz rá a polgármesterjenőnél.
Földmérővel felméretni, és záradékoltatni a földhivatalban az építményfeltüntetést.
Utána építési osztályon kell kérni egy hatósági bizonyítványt. (Helyszínrajzot fognak kérni: beépítettség és zöldfelület számítások, építési hely /oldal-,elő- és hátsókert/. Kell még az építmény terve, méretei. Örülnek általában a fotónak is.).
Ha már megkaptad, irány a földhivatal vele.
Pár hét múlva kapsz egy levelet, hogy bekerült a közhiteles nyilvántartásba.
Utána meg kell nézni a helyi adórendeletet, hogy kell-e bevallás az ingatlanadó miatt. Amennyiben van lakóépületed, akkor nagy eséllyel 0 Ft lesz az adód, de ettől a bevallást az új építmény miatt meg kell tenned az Önk. adóosztályán.
Tavaly építettünk egy 50 légköbméter alatti engedély nélkül építhető fatárolót, amit most szeretnénk elintézni, hogy szerepeljen hivatalosan is a térkép másolaton.
Hogyan működik ez, van ennek valami költsége?
Be kell menni a építésügyre és ők berajzolják, vagy itt is ki kell hívni földmérőt, mint a rendes lakóépületek felrajzoltatásánál kellett?
Ezt az épületet saját kezűleg építettük, a kőműves családtag, viszont nincs semmi e-napló meg hasonló hivatalos papírok, lehet ebből gond, vagy ilyen épületnél nem is kell?
A mennyezet fűtéshez hány cm kell a jelenlegi plafonmagasságból lefelé, ha a mostani mennyezet betonbéléstestes, és vizes fűtési rendszerről lenne szó gázzal?
Mi a megfelelő rétegrend?
Melyik rendszert érdemes preferálni a fűtés felfogatásához ilyen esetben?
Hat pedig ez egy praktikeres nemetorszagban gyartott lemezkad a ragaszto meg valami kt szuperflex legjobb minosegu ami volt a boltba. Es ragyasitotta a 2 napig viz alatt levo ragaszto. fel perc alatt hofeherre lehet torolni de attol meg smirgli es picit koszos kezzel hozzaerek egybol igy nez ki.
Mostmar terjunk at a polirozasi technikara :)
De nekem az is jo ha bizonyitjatok hogy zomancal nem szabad reakcioba lepnie es megyek a praktikerhez aki majd biztosan kifizeti az uj kadat meg a kadcsere koltsegeit :)
Tényleg nem megy át.... A ragasztó nem marja, ragyásítja a kádat. Ez valóban nem kosz hanem valószínűleg a ragasztóban lévő műgyanta és/vagy cement. Állj neki és sikáld ki, hidd el megoldja.
Ha a zománc lett ragyás akkor az vagy nem csemperagasztó volt vagy nem zománcozott a kád!
Latom nem megy at az uzenet :) Ez nem vizko vagy kosz, nem tisztitani akarom a kadat.
Ez egy vadi uj kad meg egyszer sem hasznaltuk. Az a baj hogy a csemperagaszto "megkapta" a zomancot. Hogy polirozzam fel hogy ujra sima legyen, ha lehet ilyet.
Ha mégsem, akkor dörzsi szivacs, folyékony súrolószer. De 20%-os ecet is mehet. Azt úgy lehet "ott tartani", hogy beecetezel egy öreg frottír törölközőt, és azt ráteszed a koszra. Aztán 10-15 perc múlva jöhet a dörzsi szivacs.
Egyet tilos: erős sav (sósav, foszforsav), mert az "megkapja" a zománcot.
Az szerintem nem a zománc hanem van még rajta egy réteg ragasztómaradvány. Amúgy fel lehet géppel políroztatni ha tényleg a zománc lett ragyás de akkor az a kád annyit is ér. Én is a kádba csináltam mindent pont mint a szakid és sosem volt semmi probléma.
Sziasztok. Felujitaskor kadat csereltunk. Zomancozott lemezkadat tettunk be
Tele volt vizzel lesulyozas vegett. A burkolo meg szepen beleszorta a csemperagasztot.
Ket nap mulva engedtem le a kadat es ahol a csemperagaszto megult a viz alatt a kad teljesen bemattult.
Latszik hogy nem dorzsoles eredmenye mert nincsenek csikok hanem valami vegyi reakcio miatt.
Burkolo azt mondja bocs azt hitte van a kadon folia es meg nem hallott olyanrol hogy felpolirozni lemezkadat.
Tudtok valami megoldast? most kb olyan mint a 200-300 as smirglipapir es a kosz is megul benne, tehat a kosz csak a dorzsos reszben megul egyebkent le lehet tisztitani
Azért nem csinálunk skicceket, mert a helyes megoldáshoz kéne látni a terepet is. Lehet, hogy a kérdező nem ír le mindent, nem ad meg miden infót és a végén valami hülyeséget rajzolunk.
A vasalás az egy szakma mindenképpen, elég nehéz elmagyarázni, hogy mire kell odafigyelni.
Nem. Így a két kengyel találkozásánál eltörik. Végül is lehet az alaptest végig egyforma széles is, csak akkor több beton kell. A két kengyelnek egymásban kell lennie.
Az L fordítva kell legyen. Feléd, nem a szomszéd felé.
A kengyel egyből kell készüljön -nem két részből, attól ki tudod önteni két lépésben, egyszer a 6ocm, azán bezsaluzod a maradékot és azt is kiöntöd. Vagy bezsaluzod, kiöntöd a 6ocm, vársz 2 órát és kiöntöd a maradékot is.
Nem biztos, hogy kell vas az alsó 6ocm, az ellensúlyként dolgozik, elég ha leengedet az oszlopvasalást. De így biztosabb.
Amikor magass támfalakat építünk monolitból (2.5 méter felett), akkor fordított T készitünk, amine a rövid szára asszimiterikus, befele sokkal hosszabb mind kifele. Végül is ez a szakszerű, de nálad csak 1.5 méter van.
"Ha az alapban a hálót nem meghajtom, hanem elvágom és összedrótozom, úgy nem jó?"
Nem az igazi ha el van vágva.
Amit javasoltam az az, hogy az alaptest úgy nézzen ki mint egy "L" betű. A talpát be kell kötni a százárába. Így a földnyomás a kibillenés ellen dolgozik (talpas támfal) Az "L" talpa arra nézzen amerre a föld magassabb. Lehet másik oldal felé is, de akkor erőssebben kell vasalni.
"
Mint egy "T" betű, csak a T teteje a 21m, a szára meg a 4m.
Az is egy támasztékként viselkedik majd"
Nem egészen. Ha a hosszúság-magasság aránya az 1:2-t meghaladja akkor gyakorlatilag csak a rövid irány dolgozik (magasság). Ha 2,0-2,5m-ként lesznek oszlopok akkor ezt a 4m részt figyelembe lehet venni mint merevítést. Egyébként NEM. (a két vége felé)
Ne tegyél hálót. Nagy a súly, meg kell szakszerüen vasalni az alapot is.
Csináltass valahol kengyeleket, ahol vasat árulnak nagy tételbe, van vágó-hajlitógép és kengyelkészitő gép is.
Nagy épitkezéseknél mindenki megveszi a vasat lehajtva, a terv szerint.
Valamit kell kezdeni a vízzel a szomszédnál. Ha megtelik vízzel a talaj (hiszen nincs hova elfolyon), a víz még rátesz egy jó lapáttal a fold súlyára.
Ha van módód rá, készítsz egy drént és tegyél dréncsöveket, amiket átvezetsz a támfalodon.
Jó lenne azt az L alakú talpat is elkészíteni, amit Jenő írt, nem nagy ügy, de ki kell ásni 1 méter szélességben az alapot és önteni 6ocm betont oda is, ellensúlynak (tehát az alaptest 1oox6ocm lenne, erre jön az vasalt rész ami 5ox4o-es Aztán be kell zsaluzni az alapot az egyik oldalán, beönteni és a földet visszatőlteni rétegesen, döngölve.
21 méternek a fele 1o,5 méter, az sok, 5 méterig tart a T alakú támasztófal, de annál tovább nem nagyon.
jól érted srudolf, 3,5m magas kerítés, abból 1,5m támfal!
25-ös elemekből lesz akkor inkább! A kisméretű tégla látszó lesz, azért akarom abból.
Ha az alapban a hálót nem meghajtom, hanem elvágom és összedrótozom, úgy nem jó?
A kerítés majdnem közepén lesz egy 4méteres merőleges rész, ami egy elválasztó falként funkcionál majd. Ezt az előbb nem írtam.Mint egy "T" betű, csak a T teteje a 21m, a szára meg a 4m.
Egészen pontosan nem lehet normálisan kengyelezni csak akkor, ha a belső magban elfér a hosszvas és a kengyel. Ez viszont statikai szempontból nem a leggazdaságosabb.
Ja jól értem egy 3.5 méteres falat készítessz, amiből 1,5 méter támfal.
Az alapot ásd ki, de legyen legalább 5ocm széles és 1 méter mély (4ocm úgyse lessz 1 méteren, csak ha 4o-es kanalas exkavátorral ásatod ki és a föld kohézirása jó).
A falazat legyen 25cm széles ne 2ocm.
Abba önts 6ocm betont. Utánna készíts egy gerendát ami 6 xfi12-es parabólikus vasból van (felül 4 és alúl 2), a kengyel legyen 4ox35 (vagy 35x35 ha 4ocm széles az alap- akkor elég 3 szál vas felül)-ös 8-as köracélból, 25cm-re szerelve.
Ebből indits el egy vasalt oszlopot (öntés előtt) 2.5 méterenként, ami 4xfi12 és 2ox2o-as 8-as kengyelekből áll, 15 cmként. Ezt be kell kötni az alap gerendába. Öntsd ki a betont a talaj színtjéig és még 5-6 cm.
Erre falazz két lépésben 1.5 méter 25-ös zsaluközet, az oszlopokat zsaluzd be és öntsd ki egyszerre a fallal.
A zsalukövekbe csak vizszintes vasat tegyé, két fi1o-es parabólikus vasat soronként, de áthúzva és bekötve az oszlop vasalásán. Aztán szerelj egy koszorút a zsalukő tetejére, ami 25x2o-ös ezt is 4xfi12-esből, 2ox15-ös 8-as kengyelekkel, 2ocm-ként. Az oszlopokat fojtasd a teglafalazatnál is és készíts a tetejére egy 25x2o-as betonkoszorút.
Az oszlopok bele kell legyenek kötve mind a két koszorúba.
A táglafalnak kisméretű téglát csak akkor használj, ha a kerítés látszó marad, mert elég nagy a súlya.
A 25 falazóblokk könnyebb.
A falazóblokkok alá tegyél egy kenhető vízszigetelést.
Ey ígz nem lesy jó. Oldalanként kell minden zsalukőbe két szál átmérő 12 vas, vízszintesen soronként 2 db átm. 8-as elég. Viszont 20 cm-es zsalukőre kisméretű téglából csak féltégla vastag fal építhető. Vagy 25 cm széles zsalukő alapozás kell, vagy 2m-ként egy vasalt zsalukő oszlop. Az alapozásba vízszintesen - ha jól értem - teljesen fölösleges középre (magasságban is, de szélességben is) a vas. A hálót meg kell hajtani kengyelnek (ha megy) és abból indítani a fölmenő vasakat, Nem csak szél, de földnyomás is van, folyóméterenként kb. 1,1 tonna!!! Ajánlatos lenne a magasabb oldal felé az alapozásnak egy 50 cm széles talpat csinálni, ami össze van vasalva a felmenő fallal, vgy 1:10-es dőlést adni a támfal résznek a magasabb terepszint felé.
Kingstone vagy Poli Fabre homlokzati vakolatot érdemes választani? Esetleg a Megas cég terméke jöhet még szóba. Baumit csak rendelésre gyárt, ha kevés, akkor napok alatt ér ide az utórendelés, így ezt elvetettem.
egy kerítésalap építéséhez kérnék segítséget. Egy 1,5m magas, 21m hosszú zsalukő támfalat akarok építeni, arra jön majd egy 2m magas kisméretű téglakerítés. A szomszéd telekszintje 1,5 méterrel magasabb az enyémnél, a két telek találkozásához lenne a támfal építve 20-as zsalukőből. Az alapja 40cm széles és 90cm mély lesz. Vasalatnak 8mm síkhálót vágnék méretre, függőlegesen 2 sorba, vízszintesen 3 sorban (fent, középen és lent) gyorskötözővel összefogatva, a vasszerkezet körül kb.4cm betontakarásokkal. Amikor ki van öntve betonnal, 12-es betonvasakat szúrnék bele, zsalukövenként 2db-ot kilógatva az alapból.
Ha megkötött, megépíteni a kerítést a zsalukőből kötésben. Vasalatnak minden sorba vízszintesen 1 szál, függőlegesen elemenként 2 szálat a betonvasból.
Ez nem a nyugodt alvásról szól sajnos :). Egyszerűen nincs más opció és a jelenlegi szabályozás nem vesz figyelembe speciális esetet, baromi sarkos. (Az én esetemben pl. a hátsókertnek minősülő telekhatár, mielőtt az előző tulajdonosa ketté nem osztotta a telkét még oldalhatárnak minősült, tehát elég lett volna tartani a 1,5 métert.... Így viszont már valamilyen oknál fogva hátsókert lett tök ugyanabból a szakaszból, így arra a 6 méteres korlát a mérvadó).
De világos, ez esetben remélem nem lesz kötözködés később, más opció híján muszáj rizikózni.
Pergolát szeretnénk a ház mögé építeni, viszont nálunk az a speciális eset, hogy a kertünk nagyobb felülete oldalt van, míg a hátsóudvar a keskeny. (A házhoz képest az oldalkert 16 méter, míg a hátsókert mindössze 6,6 méter széles). A teraszunk viszont a hátsókert részen van (térkövezett terület, csak egy lépcsőfokkal magasabb, mint az udvar szintje és 4 méterre nyúlik ki a háztól, tehát a szomszéd kerítése és a térkő széle között mindössze 2,6 méter van). E fölé szeretnénk egy pergolát, viszont ugye ha ezt szigorúan véve építménynek vesszük, akkor a dolog bukik, mert a 6,6 méteres "hátsókert" nem ad ennek elég helyet, az építési szabályzat szerint 6 méteres hátsókertet kell hagyni. (Viszont, ahogy említettem, a telekadottság miatt, nálunk a hátsókert jóval keskenyebb, mint az oldalkert).
A kérdés, hogy ezt bármilyen hatóság ilyen szinten vizsgálja, várható-e, hogy belekötnek később? Ha kicsi rá az esély, lévén, hogy egyszerűen nincs más megoldás, meg kell csináltassuk így.
Házunk előtt az utcafronton nagyon rossz állapotban van a kocsiút, az egész út a közepétől a házunk felé lejt, és a ház elé folyik az összes eső víz, amit az autók felcsapnak a ház falára. Valószínűleg a széle nem lett megfelelően alá tömörítve, és megsüllyedt.
A kérdésem, hogy hová kell ezzel fordulni, hogy kijavítsák?
Ha bejelentem kötelesek-e megcsinálniuk?
Megcsináltathatom-e én magamnak valakivel saját zsebből, vagy ezért szólhat valaki?
Az út szélére például tehet-e saját kezüleg K-útszegély követ?
A házunk körül fogjuk készíttetni a járdát térkővel.
Az lenne a kérdésem, hogy a 0-22-es zúzottkő és a térkő érintkezhet közvetlen a hálózott, glettelt XPS lábazati hőszigeteléssel vagy kell tenni még valamit közéjük, hogy ne nyomódjon meg a szigetelés?
Esetleg Dörken lemezre gondoltam.
A zúzottkő és a járda kb. 25-30 cm-es sávban érintkezik majd a szigeteléssel.
leiertherm kb.24cm magas habarccsal. 11x24 = 264cm. és még ebből levesz a szigeteléstől felfele minden, nemjó.
kb. 26cm amit az alsó betonra raksz eps-sel betonnal burkolattal. így vagy 12 sor kell és akkor 262cm belmagasságod lesz (közepes) vagy még magasítasz rajta de csak kicsit. főleg, ha nem számoltam el/hagytam ki valamit :)
km téglából mindenképpen :D Esetleg, ha a tégla típusát legalább, megadnád. az sokat segítene szerintem! :)meg a padló rétegrendjét. meg az elvárt belmagasságot..
Ásványgyapot zsinór alufóliába csomagolva. Ha nincs zsinór akkor sodorni kell mint régen az asszonyok készítették a fonalat. Kb. 2 cm átmérővel / mint egy seprűnyél /
Takarásra alumínium profil idom, flexibilisen a falhoz csavarozva.
Anyósom is felújít. A fűtése konvektoros illetve 3 helyiségben cserépkályha is volt. Két egymás mellett lévő helyiségben úgy szerette volna megoldani a cserépkályhával való fűtést, hogy berakatta a kályhát a falba. Így egy kályhával mindkét helyiséget fűtené, de csak az egyikben koszolna. A elgondolás jó volt, viszont a kivitelezés hagy kívánnivalót maga után. Az alábbi alaprajzon kékkel jelöltem a beépített cserépkályhát.
És itt vannak a fotók a kivitelezésről.
A kérdésem az lenne, hogy mivel lehetne kitölteni a kályha és a fal közötti rést? Ide olyan anyag kell, ami bírj a a hőt, a vizet és elzárja a két helyiség levegőjét egymástól, mert a WC is a fürdőben van.
Egy vízteres kandallóval, csövekkel, radiátorokkal nem lett volna jobb a fűtés megoldása?
Nem is akarunk ugrabugrálni. Beszéltem a tervezővel. Megerősített hogy az előző terv semmis, új kell, de legközelebb május végén tud velünk foglalkozni. Mivel nem kerget minket a tatár, kivárjuk. Csak sajnos most már kell statikai terv is meg gépészeti és a tervezők - akikkel ő dolgozik együtt - el vannak havazva.
A manzárd tető nekünk nem tetszik. A csonkolt nyereg viszont igen. Itt is lesz falmagasítás a betonkoszorú fölött. Hogy mekkora, majd a tervező megmondja. A kivitelező felvázolt egy födém megerősítést is. A jelenlegi födém marad és a meglévő gerendákat megközöli új gerendákkal, legalábbis így értelmeztem amit mondott.
A színezett egy kicsivel drágább. Ott nem 5000 lett volna nálam a különbség, de sem a bézs, sem az új mokka nem illik ide.
Én kértem kereskedőtől ajánlatot házhoz szállításra... prospektusár.
De a szállítás+daruzás+raklapdíj láttán már gondolkodtam... ráadásul hozzánk most kiraktak egy 10t korlátozó táblát (persze vannak alternatív útvonalak...), és amikor rákérdeztem, hogy ez akadály-e azt a választ kaptam, hogy a behajtási engedélyek, és egyéb papírmunkák az én dolgom lennének.
Szerencsére nincs messze a Bauhaus és szintén szerencsés, hogy van egy kölcsönkérhető 3,5 t teherkocsi...
Így 3 fuvarral hazakerült a cucc.
Én meg legalább megmozgattam magam. Jól is esett...
Egyébként OBI-kban is van (az országos hálózat a Bauhaus 3 boltjával szemben), de ott mintha kicsit tennének a prospektusárra...
Én a bézst vettem.. ja tényleg átnevezték.. de mostanaban egyre jobb áraik vannnak. Mintha a foldon járnának. Nálunk a tuzépen 1600 ért akartak adni egy téglát ami ott 630.
A manzárdolás elvileg olcsóbb, de lehet, hogy alá kell falazni az épületet.
Azt kell tudni, hogy a manzádolásnál kb. 7nm felületet elfogyaszt a lépcsőház, a földszínten is és a manzárdon is, pluszba lehet, hogy a fődémet is meg kell rendesen erősíteni.
Az egész tervet és az építkezési engedélyed semmis, kell új mindenből.
Pénteken volt nálunk a kivitelező - akinek a munkájában még nem csalódtam - aki megnézte a jelenlegi tervet és ő is azt mondta hogy a legjobb megoldás a teljes tető a meglévő épületre és a bővítményre. Szóba került, hogy mi vagy két éve már gondoltunk a padlástér beépítésébe. Erre azt kérdezte, hogy miért nem ezzel kezdtük? Bővítünk, de nem plusz építmény lesz, hanem a padlásteret építjük be. A meglévő kontyolt nyeregtető helyett csonkolt nyeregtetőt kap az épület, így nem kell tetőtéri ablakokat beépítenünk a tetőbe, hanem a tűzfalba normál ablakokat. A padlástér beépítésével 2x akkora plusz lakóteret kapunk ugyanannyi pénzért, mint a külön bővítménnyel. Fent 3 szoba lesz + fürdőszoba.
Mivel jelenleg van egy hatályos építési tervünk az egy szobás bővítésre, ma beszélek a tervezővel, hogy mi a következő lépés, mert augusztusban kezdenénk el a bővítést.
nincs ertelme vodormeretre torni. mozdithatora kell es kesz. es kell talicska hogy ne kelljen cipelni. csakannyal alafeszit, tegla alarug, samuval megkinal, es torik ha nincs vasalva.
Az alábbi '70 körül építül családi ház beugrásába szeretnék egy teraszt építeni idén, mivel a bejáratot is ideraktuk át. Nyilván normális alappal, pinceblokkból, majd a végén járólappal fedve.
A kérdésem az volna, hogy a terméskő lábazattal mit kezdjek? Nyilván teljes egészében el fog tűnni, de előtte érdemes síkba vakolni, majd hungarocellezni, vagy mi a legtutibb megoldás a terasz csatlakozás előkészítésére?
Illetve ha majd lapozzuk, a terasz és a fal találkozásánál mivel érdemes kitölteni a járólapok találkozását? Gondolom a sima fuga úgyis megrepedne mindig, valamilyen rugalmasabb, tartósabb megoldást keresnék.
Nem néz ki rosszul, ha jól értelmezem az "Alkalmazástechnikai útmutatót" (119. oldal) , akkor ezt ugyan úgy kell használni, mint a zsalukövet, azaz vasalni kell, és ki kell önteni betonnal. Az útmutató szerint kamránként 1-2-3 szál vas szükséges (magasságtól függően), kengyelről nem ír, igaz nem is nagyon férne el benne. Tény, hogy esztétikusabb (és remélhetőleg méretpontosabb) mint a zsalukő, és akciósan talán nem is drágább, mint a zsalukő+valamilyen vakolat. Megnézetem az asszonnyal, hátha tetszik neki és akkor megspórolhatom a zsalukő burkolást. Kár, hogy nem láttam ezt tavaly, akkor nem 30-as oszlopzsaluból készíttettem volna a nagykapu oszlopot.
Én most semmelrock rivatto bol epitettem támfalat. Nekem tetszik. 630 ft egy 40 es elem. nem kell vakolni szinezni. Mehet sk az épités. Bauhausban vettem.
Koszonom mindenkinek a segitseget a realis ar kitalalasaban. Viszont a problemam nem az, hogy ertelmes keretek kozott mennyiert, hanem az hogy ki csinalna meg.
Ugyhogy ha valaki tud ajanlani embert a lenti feladatra, az ne tartsa vissza. ;)
Vanegy ilyen repedésem.
