A batátában nekem nem volt gondom a csigákkal. Fent a hegyen szerencsére nincs jelentős mennyiségű
csiga, fény és tápanyag annál inkább.Ezért kerültek a növények oda.
Itthon néhány éve rengeteg spanyol csiga volt. Már kora tavasszal lerágták a tőzikét, jácintot, nárciszt is. A törpe petúniákat nyáron két éjszaka letarolták. Aztán tavaly előtt történt valami. Nyáron csak azt láttam hogy a reggel visszavonuló csigák közül néhány ottmarad az úton . Él de nem megy tovább. Estére a hangyák bedarálták. Tavaly már lényegesen kevesebb csiga volt. Idén alig volt néhány. Talán a
Nem tudom. A nyáron valósággal ledermedtem, mikor reggel megláttam hogy a teraszon ami tök száraz, széles csiganyomokat láttam. Egy másik napon össze volt csúszkálva a bejáratnál a szúnyoghálós ajtó. Egy napon pedig kora reggel találtam egy a teraszon igyekvő giga méretű csigát.
A féltett, és erkélyládában nevelt epremet is megrágták, ami egy kicsit magasabb kőre volt feltéve.
Minden esetre 1 konténerben megpróbálom a batátát. Bár 2-t terveztem.
A gazdabolt a Volldüngerhez odaírja hogy 2.282 ft, (nettó: 1 797,07 Ft). Ebből arra gondolhatnék, hogy a bruttó 2.282, és ennyit fizetek. A kosárnál viszont a bruttó ár már 2.751 ft. nem furcsa?
Köszönöm a tapasztalatodat. Mintha én is láttam volna azt a videót. Nagyon szép ahogy terjed a zöldje, nem is látszik a konténer, csak egy szép egészséges zöld bucka.
Pont a terjedelme miatt nem tudom a kertben elhelyezni, viszont a kis fák mellett még van bőven annyi teljes napos hely (8-16-ig), hogy 2 konténerből futhatnak bármerre.
Mi a helyzet a csigákkal? Majd megbújnak és szaporodnak a dús lombozat alatt? E miatt még hezitálok, mert így is az álmatlan éjszakákon miattuk késsel a kezemben teszem magam hasznossá odakint.
Én is láttam olyan videót, ahol egy elég korlátozott méretű deszkakeretben termesztették a batátát, és hihetetlen mennyiségűt szedtek ki belőle szezon végén, szinte össze voltak gabalyodva. Igaz, a zöld kimászott a dobozból, beterítette a környéket, a dobozt sem lehetett látni tőle. Igaz, ez valamelyik déli USA államban volt, ahol már igen meleg az éghajlat.
Aztán én is tettem egy próbát, én is építettem egy magaságyást deszkákból, a batáta egy részét oda tettem, a többit simán a földbe.
Elvileg az az előnye lenne a magaságyásnak, hogy hamarabb átmelegszik a föld benne, de a termésben végül nem volt jelentős különbség, és nem tűnt a kísérlet túl eredményesnek, azon kívül, hogy volt saját termesztésű batátám, de nem volt gazdaságos.
De a sokadik szomszédom minden ceremónia nélkül igen sikeres volt rá néhány évre, úgy tűnik sok mindentől függ az eredmény.
Szóval lehet kísérletezni konténerrel, biztos lesz abban is termés, csak több a korlát. De a zöldje szaladni fog, mint a veszedelem!
Ha ez az e-mail nem jelenik meg helyesen, kérjük, kattintson ide.
És ha oda kattintok, bejön.
2018-12-02Ha ez2018-12018-12-02Ha ez az e-mail nem jelenik meg helyesen,kérjük, kattintson2-02Ha ez az e-mail nem jelenik meg helyesen,kérjük, kattintson az e-mail nem jelenik meg helyesen,kérjük, kattintson
Köszönöm Tintus. Elhiszem hogy így van, de a helyszűke nagy úr. Kisebb konténerben is láttam kinevelni videón, ezért gondoltam hogy megpróbálom így. Egy másik fórumban írta valaki, hogy virágüzletben cserepes édesburgonyát vett, mint leveles dísznövény, átrakta nagyobb cserépbe otthon, ősszel meg közel 1 kg gumót szedett ki a cserépből. :)
nagyon nem elég a hely.kell neki a nagy terület ahonnan begyűjti a tápanyagot. Én 30 centinként raktam a töveket...( ez 50-re is bőven jó lett volna) egy sorban és 3 méternél szélesebb lett a sor.!!! És nagyon buja.
A gazdabolt oldalán 3.-án, hétfőn leadott rendeléseket ingyen szállítják ki.
Ki tudja, a vásárláskor érvényesíthető kuponkódhoz hogyan lehet hozzájutni?
Batáta termesztős videókat néztem a youtube-on. Mivel a kertben nem nagyon férne, de mégis szeretném kicsiben termeszteni, 2 db szövetkonténert akarok venni erre a célra. 40 l-eset A füves helyen elférnének. :) Mit gondoltok erről?
Az én csemetéim még itthon vannak, de már most félek attól amikor majd elmennek, kirepülnek.
Tudatosítom Velük és magunkkal is hogy már csak két teljes ádventet töltünk együtt. Utána a nagyobbik elkerül itthonról , továbbtanul. Biztos hiányozni fog. De hát ez az élet rendje....☹
Csak az esetleges félreértések elkerülése végett: amilyen sok az én leukocitám, olyan kevés lett az ő hemoglobinja. Nem most kezdődött egyikünknél sem ez az állapot.
Az érdekes az, hogy ő rendszeres véradó volt, ahogyan én is egy életen át.
A vérszegénységnek még a vészes állapotából is ki lehet jönni!
A fehérvérűség pedig az én koromban, bár progreditáló betegség, de lassú lefolyású.
Csak annyit kell dolgozni amennyi jól esik és örömet okoz. Ennél több nem kívánatos. Én is a 64-et taposom és jövőre már szabadföldi zöldség nem lesz.... nem hiányzik a négykézlábon kúszás-vetés-gyomlálás. Viszont újabb 3 gyümölcsfával lett most több. Több időm marad a fóliára és a gyümölcsökre.
Néha nagyon nehéz, még annál is nehezebb, mint ha a test szakadna meg. Azt ki lehet pihenni, de a tehetetlenség nagyon rossz dolog, az álmot is elveszi (sokszor láthatjátok, hogy éjjel írok, mert az álom elkerül).
Tavaszra még van reményem, hogy esetleg, talán, feltételesen (és így tovább) javulhatok, de 20 éves már soha nem lehetek.
Talán tudok majd aggodalom nélkül járni, de a kerti munkának a nagyobbik felét és a a férfinak való dolgokat teljesen mellőznöm kell!
Azt gondolom, felesleges bármi mást mondanom.
Senkire nem neheztelek, elnézést kérek, ha félreértésben voltam!
A butaságom története néhány könnycsepp.
Csoda, hogy vénségemre még képes vagyok rá, de legalább megkönnyebbültem egy kicsit.
Kedvesek vagytok, mindenkit a szívembe zártam.
Őrizzétek az egészségeteket, nagy kincs!
Kertészkedjetek nagy örömmel, mert ez a tevékenység nem csak hasznos, de értelmet is ad az életnek.
Ne haragudj rá, biztos nem olvasott még az állapotodról.
Nincs annál fájdalmasabb mint tudni, nem leszünk már egészségesek soha. Sőt mindig csak egyre lejjebb. Érezni azt is mellette hogy megöregedtünk, a legkegyetlenebb érzés. Mindezt korlátozott mozgással és fájdalmakkal együtt úgy viselni hogy tudjuk milyen volt régi énünk és már soha nem leszünk olyanok. Megértem a keserűségedet, sőt át is érzem. Benne vagyok. Ráadásul már család nélkül, egyetlen egy vigasztaló szó nélkül.
Megértem hogy a legkisebb félreérthető bejegyzés is nagyon érzékenyen érinti a lelkedet, és olyan érzés mintha a bajaid tetejére még ütnének egyet pedig ez nem biztos hogy bántás. Az írás sokszor adhat félreértésre okot, mert a beszéd hangsúlyát írással nem lehet kifejezni. Át kell siklani felette.
Gondoljunk arra hogy most csak egy kis szünet van, de így sem gubózunk be. Mozgunk, sétálgatunk ahogy tőlünk telik, és tervezgetjük a jövőt. Én sem tudok nyugton maradni. Jobb híján a dugványokból növögető füge és sétányrózsa csemetékben gyönyörködöm az ablakban. Már azt is megnéztem milyen vetőmagok maradtak, és mit kell pótolni. Én még a pici kis kertemet tudom művelni, de már én is sokszor csak nézem. Sőt van hogy a növekvő gazt is csak nézem. :) De nekem egy idő után még sikerül újra éledni, ilyenkor kicsit jobb a hangulat. :)
Kitartást kívánok neked és gyógyulást! Remélem, szerető családod átsegít a legnehezebb helyzeteken legalább lelkileg. Ami valóban a legnehezebb, azt úgyis egyedül kell minden esetben megtennünk. :)
A többiektől elnézést kérek amiért elkanyarodtam a veteményes témától. Már visszatértem. :)
Ne vedd sértésnek Helga anyu hozzászólását! Bizonyára úgy gondolta, hogy (sajnos) eljön az emberi életben az az időszak, amikor már a mások munkájában tudunk gyönyörködni (ez bizony kor és egészségi állapot függő)...És Neked megadatott az, hogy a családod munkájában tudj gyönyörködni. Sajnos nagyon sok ellenkező példát látok: a szülők gyönyörű konyhakertet alakítottak ki, majd az utódok fűvel, tujával telerakták...Na, ebben valószinűleg egy szülő sem gyönyörködne.
A netikett szerint sokféleképpen reagálhatnék a mondandódra, át is lehet az ilyenen csendben siklani, de te kezdő vagy (itt!) és aligha ismersz engem.
Mi egy elvadult birtokból varázsoltunk "szép kertet", sőt "különdíjas kertet!".
Van mire rácsodálkozni.
Haszna megszámlálhatatlan, még ma is az utolsó frissen betakarított terményekből állt össze az ebédünk.
Mint annyi kertművelő számára ezek a dolgok nélkülözhetetlenek.
Az azonban hogy én a többiek munkájában csak úgy gyönyörködnék, nem állja meg a helyét.
Egészséges voltam, amikor tulajdonunkba jutott a terület, éppen olyan elhivatottsággal műveltem, mint annyi társam.
A 25-30 éves rokkantságom alatt már kevesebbet tudtam tenni, de minden nehéz munkát mindhalálig elvégeztem.
Ezt szó szerint vedd, többször is ott hagyhattam volna a fogam.
Ma már túl sok az egészségi problémám, 20-ból egyszer jutok ki, akkor is javarészt fotelból gyönyörködöm mindenben, mert a Természetnél üdítőbb nincs.
Mások munkájában azonban nem tudok önfeledten gyönyörködni, mert a családomról van szó, akiket nagyon szeretek és akik nagyon is megszenvedik az én kiesésemet. Elégszer megköszönni viszont alig tudom áldozatos munkájukat
Ez számomra inkább egy gyötrelmes állapot, nehezen, vagy sehogy sem tudok megnyugodni. Ezzel ébredek, ezzel alszom el, ha egyáltalán szó lehet az éjszaka csendjében felerősödő fájdalmakkal való pihenésről. Arra kérlek tehát, hogy értékeld át magadban a rólam alkotott véleményedet!
Göcsejben egy barátunknak volt ilyen birtokféléje, de soha nem értünk oda./Magyarfölde, ha jól emlékszem/
Ez egy életérzés, aki szereti csinálni. A fiam is mezőgazdász. Viszont a mai fiatalok már másra vágynak, nem becsülnek értékeket, amiket az őseik megteremtettek.
Köszi hogy válaszoltál és kívánom hogy még sokáig tudjál gyönyörködni.
A területét nem írtam: alig több egy kis magyar holdnál - 1280 négyszögöl.
Alul a pataknál berekfás, felette rét. A szolgalmi út felett a karácsonyfa fenyves, amit a rokkantságom miatt elbuktam,
fenyőgallynak szedték, csibész somogyi "gallyasok" gazdagodtak rajta. Fent a dombtető felé van a gyümölcsös, kerítés híján négylábú s kétlábú vámszedőknek kitéve.
A "magterület", vagyis a konyhakert, évelőkert, sziklakert és minden, ami szívet-lelket melengető, kerítve van.
Itt van a pince, amit már alul s felül is feltörtek, de innen kelt lába tavaly kertünk díszének, egy közel 25 éve nevelt havas szépének a bokra is.
Nincs segítség, csak a végtelen ragaszkodás bármiképpen, mert a Természetet semmi nem pótolja.
Aki egyszer kertészkedésre adta a fejét, annak nincs menekülés.
Én most már kimaradok a tervezésből, pedig nagyon izgalmas volt.
Egyrészt ők tuják, milyen magjuk van, másrészt kettő könnyen leszavazza az egyet ( - Csitt már, nem értesz te ehhez! - jelentem, papírom van róla, hogy hozzáértő vagyok! :D)
Egyetlen vigaszom, hogy a teljes birtokot én terveztem meg, ezen belül fekszik a standard konyhakert. :)
A kert beosztásánál én arra sxoktam ügyelni hogy a krumpli-paprika-paradicsom ne kerüljön egymás után. És a sütötök is mindíg máshol legyen. Aztán a többi meg kerülgeti egymást. Eddig mindig volt lehetőség a kert bővítésére. Holerre holarra ástunk fel új területet. No ennek idén vége lett.
Lehet a krumpli jövőre átkerül apám szőlőjébe.....
A másodvetésnek van tervezett helye, azt a tavaszi vetések meghatározzák. Illetve részben már az őszi, mert az ősszel duggatott fokhagyma helyére jön a karórépa. Mint írtam, vannak bejáratott sorrendek, az első tavaszi ágyások mindig a krumpli helyére kerülnek, így ezek mindig biztosak, és már ősszel (a kertben) kigondolom, mi hol legyen. Ezen ilyenkor már nem kell gondolkodni. Persze néha előfordul, hogy közben valami érdekes növény ott is kikel, akkor újratervezés, vagy átültetés.
Van még néhány kisebb ágyás, amin lehet gondolkodni, és megszabja az időjárás is, hogy pl. mikorra esszük ki valahonnan a salátát, akkor éppen mit érdemes annak a helyére rakni. A zöldségek közül tomatillo az, amit nem vetek, mindig kikel sok helyen, aztán ahol nincs útban, ott valamennyit meghagyok.
Amúgy valóban eléggé káosz van, de tényleg működik, bár olyan bőséges termésem, mint pl. Tintusnak, soha nincs. De nem is szeretnék annyit főzni. Mondjuk én az élet egyéb területein sem vagyok kínosan pedáns, feszélyezne is a katonás rend.
Ezzel együtt tulajdonképpen ezeknek a kósza növényeknek is tudom fejből a helyét, szóval ha akarok, tervezni is tudok, nem kell lerajzolnom vagy táblázatba foglalnom, de a kertben könnyebb.
Hát, ennek is megvan a romantikája, hogy csak a végére derül ki, hogy mi és mennyi is lesz a kertben. :-)
Igaz, láttam már többször olyan kerti videókat, ahol nem is voltak ágyások, hanem hihetetlenül kaotikus növénytársulások össze-vissza. Ilyent biztos nem lehetne tervezni, csak ötletszerűen rögtönözni. Igen látványosak, állítólag jól is működnek, de ott nehéz átlátni, másodvetést tervezni, mennyiséget biztosítani.
Viszont a fantáziának szabad teret hagy, az én kertem ehhez képest kényszerzubbonyban van. :-)
Nekem ez így nem megy, mindig a terepen gondolom ki, mit hová. Az ágyások helye már be van járatva, állandó, mi minek a helyére kerül, csak kisebb módosítások szoktak lenni. Azt meg mindig a kertben sétálva találom ki, sokszor néhány magától kelt növény helyét is figyelembe véve. Főleg a dísznövények között vannak olyanok, amit nem vetek, csak meghagyom, ahol magától kikelt, ez néha a veteményesben van. De időnként a petrezselyem is ott van, ahol kikel, galambbegy saláta is szokott így lenni itt-ott. Tavaly a szomszédból átnőtt málna is változtatott valamennyit az eredeti elképzeléseken.
Egyetértek, én se bánom, hogy van szusszanásnyi szünet. Egy-két apróbb munka maradt még, ki kell pl. szedni a pasztinákot és a sárgarépát, de sztem a kettő együtt nem lesz több, mint fél óra. A répa különben is silány, túl árnyékos helyre került, örülök, ha a szilveszteri lencsébe elég lesz. A pasztinákot meg erősen kiritkították a tücskök.
A cékla is kicsi maradt, valószínűleg nem szedem fel. A cukorrépa nagyobb lett, de valószínűleg azt is meghagyom, szép és elég jóízű a lombja, az kiadósabb, mint a gyökere. Tavalyelőtt télállónak bizonyult. És kiváló zöld cukormáz festék lett belőle.
Egy-két kinti növényt még be szeretnék takarni, behordani a cserepes szőlőket és néhány télálló, de fiatal növényt, ezzel még várok. Fél délelőtt erre is elég lesz. Minden más maradhat tavaszra.
Én már elkezdtem a mézes sütést, már festem, sok van, sokfelé kell majd elvinni ajándékba. Több évre visszamenően vannak feldolgozatlan fotóim és egyéb benti teendők, amire máskor nem jut idő.
A terv pedig az (mint már évek óta), hogy nem lesz semmi újdonság. Aztán persze mindig becsúszik valami terven felül, de igyekszem minimalizálni, nincs hely.
Nekem volt Kelvedon csodája és Zsuzsi is, mindkettő finom. A Kelvedon picit koraibb a Zsuzsival ami későbbi elnyújtja a szüretet tovább van friss borsó.
Ismerős, nekem is volt időszakom, mikor belecsúsztam ebbe a sordíszítős stílusba, de aztán katonásan leegyszerűsödött a táblázatom, viszont kiegészült segédsorokkal, ahol látható a vetésidő, fajta megnevezés, esetleg másodvetés, vagy éppen a legutóbbi permetezés lejárati ideje.
De ez is mindig módosul, ahogy jönnek az ötletek, semmi nincs kőbe vésve. :-)
Télen én időmilliomos vagyok, a panelban nem sok tennivaló akad...
Vettem egy csomag zöldborsó vetőmagot amiben 4 féle mag van. Garai korai, Lincoln, Kelvedon csodája, és Zsuszi. Kettőnek lenne hely a veteményesben. Nem ismerem egyik fajtát sem. Segítenétek választani? :)
El lehet kezdeni a jövő évi vetéstervek összeállításának! :-)
Én már évek óta egy Excel táblázatban rögzítem a vetésterveket, már megvan vagy 10 év visszamenőleg.
Jó szórakozás kisakkozni, hogy lehetőleg semmi ne kerüljön olyan helyre, ahol az utóbbi években volt, figyelembe véve melyek a naposabb és árnyékosabb helyek, mi kerüljön lehetőleg közel a kúthoz, illetve tárolóhordókhoz, miből kellene több, miből kevesebb, milyen újdonságokat akarok kipróbálni.
Nekem nagyon bevált ez az előredolgozás fejben, tavasszal a szomszédok csak lesnek, hogy úgy kezdem, hogy kihúzzuk a nagy mérőszalagot, kezemben egy papírral kijelölöm minden ágyás szélét, és minden totojázás nélkül rövid időn belül minden a helyére kerül, és semmi nem marad el...
Én szalmás tyúktrágyával szoktam a sorközt betakarni vékonyan, tavasszal legereblyézem róla a maradékot. Egyébként a hideget jól tűri a fokhagyma emiatt nem szűkséges takarni.
Ha sok faleveled van, érdemes betakarni vele az ágyást, elnyomja a gyomokat, és nyárra elbomlik, táplálja a talajt. Addig jó takarni, míg nem bújtak ki. Ha puha, nem túl nagy levelek, átnőnek rajta a levelek. Én egy ismerőstől kapom a hárslombot, az van rajta, az bevált. Szerintem hasznos a takarás, csak a hideg ellen nem kell, az nem árt a fokhagymának.
Én se, nem kell. A patakvölgyben lévő, nagyon hideg kertünkben sem lesz soha semmi baja.
Az ágyásokat régebben szalmával takartam, mióta megjelentek a spanyolcsigák, inkább falevéllel, de a levelek áttörik a takarást, nincsenek védve a hidegtől. A kertben szanaszét növő tövek mulcsozva sincsenek, bírták a tavalyelőtti -25°C alatti hőmérsékletet is.
S-ombre-ro fórumtársam írt róla (70245), hogy esetleg letakarja a fagyok beálltakor a már kikelt őszi fokhagymáját. Érdekelne, hogy szükséges e letakarni a téli fagyok idejére, vagy tapasztalataitok alapján az nem szükséges. A (70248) -ban megkérdeztem a lehetőség felvetőjétől hogy mivel szokás letakarni, (nekem fáról lehullott leveleim -avar- vannak), de valószínűen elkerülte kedves figyelmét a kérdésem. Várom a hasznos tanácsokat, tehát -kell e takarni, és -mivel érdemes letakarni? Előre is köszönöm.
A flakonnak a kupak felőli, szűkülő nyakát nyomod a talajba (aztán a kupakot rajt ne felejtsd!)
Időjárástól, talajtítustól függően két-három naponta öntözzél.
Keveset nem érdemes, sokat meg képtelenség öntözni.
A paraicsomnak nagy zöld levélzete van, a vésztől hamarabb leszárad, mint esetleges túlöntözéstől.
A növényen azonnal meglátszik a vízhiány, mert lóg a levele. Azt el ne felejtsd, hogy nagyon nagy melegben (légköri aszálynak is mondják), szinte minden kültúrnövény lankad a dél körüli forrúságban.
Ez utóbbit a nagylevelű tök jól példázza.
Azt látod, hogy veszélyesnek látszóan lógatja a levelét, de reggelre olyan deli, mintha mi sem történt volna.
A lényeg tehát a rendszeres öntözés és a plusz odafigyelés a hirtelen jövő hőhullámokra, ilyenkor támogatni kell a növényt (plusz öntözés, mondani sem merem, pedig megolható az ágyás árnyékolása).
Ilyenkor a fóliasátrat is mindkét végén teljesen fel kell nyítani!
"Reménykedni és soha fel nem adni!"-hasonlóan gondolkozom én is.
Könnyebb így mindent elviselni és igyekszem mindig a soron következő eseményre,feladatra koncentrálni és felkészülni akár az egészségemmel kapcsolatban akár a ház körüliekben.
Első termés után tönkrementek a paradicsom tövek nálad? Az akkor nem hinném, hogy öntözési probléma miatt, inkább a fitoftóra végzett velük. Azt pedig egy rezes permetezéssel tudod megelőzni.
Köszönöm, ezek szerint nem kell a flakont kilyuggatni.......... Még annyit kérdeznék, hogy ezzel a módszerrel milyen sűrűn öntöztök ?
Nekem is nagy kedvencem a paradicsom, az idén ugyan az első érés után a tövek nagy része tönkrement, de szerencsére voltak olyanok is amik túlélték a fertőzést. Érdekes módon, mikor tönkrement , akkor egy darabig minden termés lerohadt, a levelek pedig leszáradtak, utána pedig a legtöbb tő ismét kizöldült , és hozta a terméseket. Ezeknek nagy része persze nem tudott már beérni, de nem mentek kárba, felhasználtuk őket
Jövőre két ágyást fogok csinálni, és az eltérő öntözés-permetezés alapján megpróbálok rájönni, milyen hibát követtem el előzőleg.
Az eldolgozott talajban benn az erős paradicsom palánta.
Utána a félbevágott (1,5-2-2,5 literes) műanyag flakon szűkebb végét ferdén lenyomod a gyökérzóna közelébe.
Nem baj, ha közben föld is kerül a nyakba.
Az öntözővíz a földet kimossa, egy pálcikával, ha kell rá lehet segíteni.
Ettől fogva az öntözés kannából vagy vékony sugarú slagból kizárólag a talajból kiálló széles serlegbe mehet.
A levélzetre talaj felfröcskölése tilos.
Az esők hasonló talajszennyező munkája miatt a növekedés során az alsó levelektől és fejlettségi állapottól függően a fattyú hajtásoktól is meg kell szabadulni. Könnyen letörhető a levél is, hajtás is.
Csak talaj ne kerüljön a levelekre vízcsepp!!!
Egyetlen csepp víz is táptalaj mindenféle csúnyaságnak, gombáknak,
A hajnali harmat felszárad, de mivel ez sem veszélytelen, nem szabad megfeledkezni a réztartalmú és a vele kombinált szerekről.
Ha már egyszer beütött a vész (a paradicsom vész) az isten legyen irgalmas!
Mi már odáig jutottunk el, hogy minden óvatosságunk ellenére is diverzifikáljuk a paradicsom termesztést.
Több helyre ültetünk, több az esély ketchup-ra, sűrített lére és friss paradicsomra.
Aki befőzi a paradicsomot, semmi rosszat nem tesz.
Sőt, nő a likopin mennyisége a befőzés során.
Utóbbitól, a sok napsütéstől, az oliva olajtól és a sós tengeri levegőtől (jód) olyan szép barnák és egészségesek az olaszok!!!
Ezt a flakonnal történő locsolást leírnád nekem részletesen? Gyanítom hogy nálam túlöntözés volt idén is a paradicsomoknál. Egy palántát nem találtam mikor tavasszal ültettem őket, feltehetőleg a macskák bepofozták a ribizli bokrok közé , már akkor találtam meg, mikor legyökeresedett, és otthagytam. Egyedül az nem betegedett meg. Árasztással öntöztem két-három naponta a homokos talajon, lehet hogy túl sok volt ez neki.
Remélem nem indítottad el a bejelentést, mert a jelenlegi hivatalos közlemények szerint egyenlőre semmit nem kell csinálni, már be van nyújtva a módosítási javaslat, amit garantáltan elfogadnak decemberben, mert kormánypárti.
Ezenkívül a 2020-ig halasztás mellett ígéret van rá, hogy tavasszal olyan új módosítást dolgoznak ki, amely kisebb terhet ró a kúttulajdonosokra, mert a jelenlegi igen drágának ígérkezik, 100 ezer feletti dokumentum készíttetéssel.
Habár valószínű, aki már benyújtotta, annak is elfektetik a kérelmét, amíg meg nem születik az új törvény. De ha valaki már költségekbe verte magát a dokumentáció elkészítése miatt, az úgy járt, nem fogják megtéríteni a költségeit.
Csapról nagy melegben valóban nem ajánlott öntözni, ámbár valahol azt olvastam, hogy az eső is hideg, a növények mégis elbírják.
Én azért, ha meleg van, az állítható szórófejet közepes porlasztásra állítom és kíméletesen lehűtöm a növényállományt, mielőtt nagyobb sugárra állítanám.
Minenképpen a hűvös reggeli órák ajánlottak, mert a levélzet a nap folyamán szépen megszárad.
A paradicsom az egyetlen igazi kivétel!
Víz a lombra soha ne kerüljön!
Mi elvágott műanyag flakont a talajba süllyesztve közvetlen a gyökérzetet öntözzük.
Nálunk is fagyott. Számítottam rá, minden kényes be volt takarva, sok cserepet már behordtam. A szabadban lévő paprikáknak a levele megfagyott, a termés még nem, ma gyorsan leszedtem. Nem volt sok, mert egy korábbi fagy előtt egyszer már leszedtem, aztán akkor még megmenekültek, hoztak újakat. Még kicsi termések voltak, de inkább megesszük, mint hogy odafagyjon.
Mi s fagyos reggelre ébredtünk. Megszoktam, hogy az előrejelzés szerinti hőmérsékletnél 2-3 fokkal mindig hidegebb van. Szerencsére ami érzékeny, az tegnap bekerült.
Ritkaság, de ma reggelre jött meg nálunk az első őszi fagy. Mondanom sem kell, nem jelezték előre, így lett nagy kapkodás. Nincs komoly kár; folyamatosan szedtük fel a maradékokat, így tegnap a paszternákot (nagyon gyenge lett az idén), ma meg a maradék bogyiszlói paprikát (15-20 szem), valamint a kevés kék karalábét. Még szeretnék felszedni a téli sarjadékhagymából amíg a talaj engedi. Végre rend van... Azt hiszem lefújom az ágyásokat gyomirtóval, miután mi csak tavasszal fogjuk felásni a kertet (kivéve néhány hagymást, ami már a földben van, s szépen hajt). Később még kap minden egy kis műtrágyát, miután más lehetőségem nincs a tápanyagutánpótlásra. Már kész a jövő évi ültetési terv, csak meg kell érni... Kicsi a kert, de jól el lehet babrálni vele és benne. :)
Van fúrt kutunk, öntözök. A retket és a mellette lévő ágyásokat mikroszórófejjel, nem baj, hogy nincs előmelegítve a víz. Kora reggel szoktunk öntözni, mikor hűvös van, és legtöbbször harmatosak még a levelek.
Ha csak egy ágyást akarok öntözni, én is csapról szoktam kannával, nem kapcsolgatjuk egy-két kanna vízért a szivattyút. Akkor sem szoktam hordóval vacakolni, nem olyan nagyon hideg a csapvíz, hogy ártson. Tápanyagot ültetés előtt ások be, ha kell. A kertbe nem adok műtrágyát, csak a cserepesek kapnak tápoldatot, azt a kannába adagolom kiskanállal.
Mikor kútról öntöztem kannával, én egy 200 literes kukát töltöttem meg, amit még az előző lakó hagyott itt. Nem azért, hogy a víz állott legyen, hanem a szivattyút nem akarom sokat kapcsolgatni. Sajnos tavaly megrepedt a kuka (van rajta évszám, kb. 20 éves), és még nincs helyette más, így vagy szórófejjel locsoltam, vagy csapról. Van, ahol csepegtető cső van, az természetesen a kútól megy.
Nálunk meszes a víz, de az sem elegendő, ezért meszezni kell és keserűsó is kell a magnézium hiánya miatt.
A kalcium és magnézium rokonok.
A kalcium erősít, a magnézium meg ott csücsül a klorofill közepében, hasonlatosan ahhoz, ahogyan vérünk minden globulin molekulájában középen egy-egy vasatom van beépülve (hemo-globin)
Van még a szintén rokon kálium, ami jót tesz a vegetatív növényi részek kifejlődésének, gyökérfélék stb.
Muszáj időben elkészíteni átadásra a földet a szántó embernek mert nekem kell hozzájuk igazodni és 37 m2-es a fólia nem lehet egy nap alatt kipakolni a növényeket komposztálni, meghozni szétteríteni a trágyát stb.
Még jó, hogy ezzel a szerelvénnyel keresztül tudok menni a fólián kupacokat rakok le jobbról-balról aztán csak szétdobálom. Fent a drótháló magasabb mint az autó így nincs gond.
Boltban még sosem láttam karórépa magot, ismerősöktől kaptuk az első magokat az Őrségből. Minden évben igyekszem magot fogni. Nem mindig sikerül, tavasszal sok a kártevője, de szerencsére elég sokáig csíraképes, nem baj, ha egy-két év kimarad. Külföldön lehet kapni, rutabaga néven lehet találni forrásokat. Nyersen is és főve is jó, levesbe a levelét is bele szoktam főzni. Olyasmi íze van, mint a kelbimbó levelének. Télen, ha nagyon ki vagyok már éhezve, néha nyersen is megeszem a zsenge leveleit.
Nálunk az Óriás vaj nem vált be. Még sose nőtt meg normálisan, se tavasszal, se ősszel. Szeptemberben itt már késő elvetni, legtöbbször túl korán jön a hideg. Tavasszal se tudom elég korán vetni, felmagzik, mielőtt megnőne. A gömbölyű pirosakból itt a Fáraó jobb.
Ahogy a többi topikban olvaslak, Nálatok sokkal kellemesebb klíma lehet, mint itt nálunk a hideg patakvölgyben. Gyümölcsből is csak későn virágzó, fagyálló fajokat érdemes ültetni.
Ezzel a karórépával még nem találkoztam, de kerék répát nálunk is vetnek és ilyen tájt kezdik savanyítani mint a káposztát. Nagyon finom répaleves készül belöle füstölt hússal és tejfölös habarással.
Én is vetettem hónapos retket még szept. közepén. Mostanra jó, kb két hete szedegetem . Az óriás vaj
jobban bevált mint a francia hosszúkás aminek fehér a vége. Az öszi mák után vetett fekete retket lassan ki is kell szedni , hogy fel tudjuk ásni a helyét. (Itt szerencsére nem annyira száraz a föld , lehet ásni és fát ültetni- eddig 20 saját oltásu almát raktam és még ennyi van hátra....😊)
Ebből arra következtetek, hogy ilyenkorra már tudatosan felszámolod a fólia alatt a termesztést, mert egyébként eddig elég jó feltételek voltak, hogy még nőjön alatta sokminden.
Én még tegnap is leszedtem egy vödör paprikát a fólia alatt, 28 fok volt bent, és még tele van növendék paprikákkal, be nem pirosodott kaliforniaival.
Igaz, így én lecsúszok az őszi előkészítési munkákról. Gondolom, Te úgy vagy vele, hogy termett eleget a főszezonban, nem hiányzik ez az őszi ráadás.
És persze ez nálam is kivételes ajándék a rendkívüli ősz miatt, egy átlagos évben ilyenkorra már olyan hidegek vannak, hogy leáll a paprika a fólia alatt is, nyugodtan ki lehet húzgálni őket...
Az utolsó paradicsomokat és paprikákat esszük. A szárakat már ledaráltam és komposztáltam. Megtrágyáztam a fóliát (marha + műtrágyák) várom a kis traktort, hogy beszántsa -Még a szőlő kordon trágyázása van vissza de megpróbálom a kis traktorral mennél közelebb a tövekhez elforgatni a földet , helyére dobni a trágyát majd visszalapátolni rá a földet.kiforgatni egy jó .Ültettem szila meg alma gyümölcsfákat .A fólia még az 5. évre is jó lesz.
Próbáltam, más íze van, nem helyettesíti a retket. Nekem nem igazán ízlett a kerék répa. Snowball fajta volt, ha jól emlékszem, ezt lehet kapni. Az előnye a retekkel szemben, hogy nem kukacosodik, de a fátyolfólia alatt a retek sem. És tényleg nem magzott fel.
Karórépám van, azt télen esszük, mikor már retek sincs. Az a kertben is áttelel, a kerék répa nem. Nálunk legalábbis elfagyott.
A hónapos retket jól kell időzíteni, az sem jó, ha túl korán vetjük, az sem, ha túl későn.
Nekem évek óta jól bevált a szeptember eleji vetés, akkor már nincs hőség, de még sokáig elég meleg van, hogy gyorsan fejlődjön, szerencsés esetben már kapja a kora őszi esőket is. Sokkal gyorsabban fejlődnek, mint a tavaszi vetések, hiszen azok még hideg talajjal indulnak.
Én azt a fajtát szeretem, aminek piros a teteje és fehér az alja.
A Jánosnapival nekem is hasonló tapasztalataim vannak, én is sűrűre vetem, aztán vagy kiritkítom, vagy nem.
Ha nem ritkítom, akkor verseny van az élettérért, a győztesek szépen megnőnek, a vesztesek meg cérnavékony állapotban maradnak, ilyenkor rosszabb a kihozatal. Ez a lustaság büntetése. :-)
A piros hónapos nekem őszre nem vált be. Ha augusztusban vetem, fölmagzik, ha később, nem nő meg. Mondjuk idén lehet, hogy megnőtt volna, de átlagos években az erősebb hidegek előtt nincs már ideje. Egyedül a sárga, Zlata nevű jó őszre, az megnő, a Jánosnapihoz hasonló ízű, de most kiadósabb termésre vágytam, azt csak a H. rózsától lehet várni.
A Jánosnapit nagyon szeretem, de lassabban nő, és ha túl sűrűre sikerül, nem lesz belőle semmi. Ritkán vetni viszont nem merem, mert laknak a talajban ritkítók, akik nem mindig úgy dolgoznak, ahogy szeretném. Én meg zömmel elbliccelem a ritkítást.
Eleinte locsoltam. Most már úgy látom, nem kell, a fátyolfólia alatt nem szárad ki. Múlt héten hordtam a tövükre egy kis lombot, akkor előtte megöntöztem, idén utoljára. Hét végére kapnak még egy réteg fátyolfóliát és még némi plusz lombot, úgy tűnik, jön a hideg.
Tavaly én is kipróbáltam a Jánosnapi és hónapos retek mellett, és a legjobb ez volt.
Ráadásul tavaly nem volt ilyen száraz az ősz, hatalmasra megnőttek.
A hónapos retek ősszel nagyon korán van, már három hetesen el lehet kezdeni szedni, viszont hamar elöregszik, megpudvásodik.
A Jánosnapi nem nő meg ilyen nagyra, és tán hajlamosabb a kukacosodásra is, a Húsvéti rózsa viszont igen sokáig kitart, nagyra nő, és jó ropogós marad.
Idén nem sikerült, mert a gazdaboltos nem hozatott időben, mire megjött, már kifutottam az időből, most meg kellett elégednem a Jánosnapival és a hónapos retekkel.
Még 8 gödör hátra van a csemete ültetésből, kettőt már kiástam, a tetejét kiszedtem, majd meglocsoltam és egy hét múlva kiszedés és ismét locsolás.
Az 1 m3 már nekem is álom, örökre. Fel a fejjel, az én gerincemet már nem operálják meg,de azért még sok mindent megcsinálok, igaz nagyon sok pihenővel kínnal és ilyenkor nagyon fogy a "szer".
Nem szokott baja lenni télen az ilyenkor kihajtott tavaszi hagymásoknak. Már többször előfordult. Mondjuk nálunk idén pont nem hajtottak még ki, gondolom, a szárazság miatt.
Kedves s-ombre-ro! Olvasva a fokhagyma dugványozással kapcsolatos leírásodat, az a kérdés vetődött fel bennem, hogy mivel fogod letakarni a hidegebb téli hónapokban a hagymát? Ezen a téren is "zöldfülű" vagyok, kérlek értsd ehhez a kérdésemet.
Olvasva várható műtétedről: azon elmélkedtem most, hogy jön az öregebb kor és vele együtt az egészségügyi problémák is. Ez nem igazság. Remélem, a műtéteddel minden rendben lesz és nyáron már élvezed újra az egészségesebb és gondtalanabb életedet.
Tintussal egyet értek, időben vagy. nekem 1 hónapja el lett duggatva, és a nagy szárazság miatt csak most kezd 1-2-nek látszani a hegye. Máskor mire bejön a hideg, sorjára kint szoktak lenni.
Ez így van, nem csak a töknél, bármelyik növénynél.
Sokan helytelenül úgy gondolják, hogy az egymás közelében termesztett rokon növények termése már elfajzik attól is, hogy idegen fajta porozza be. De ez nem igaz, itt a termés még az anyanövénynek megfelelő lesz, akármi is porozta be.
Viszont ebből nem érdemes magot fogni, akármilyen szép és finom is volt a termés, mert abból már keverék fog kikelni, a nőnemű és hímnemű növény kiszámíthatatlan keveréke.
Tegnap délután sütöttem belőle. Az íze csalódás volt. Nem édes, és elég vizenyős maradt. Pedig sütés vége felé mindig beindítom a légkeverést, a legvégén mikor lekapcsolom a hőt még bent hagyom és tovább megy a légkeverés hogy száradjon a tök. A sonka töknél ez bevált. Az nagyon finom, és az állaga is jó. Nagydobosit egyszer vetettem, édes sem volt, és parázs sem. nem hozta vissza gyerekkorom nagydobosi sütőtökét.
Idén próbáltam ki a Provence-i muskotályt, csak mert a neve azt sugallja, finom édes lehet.
1 tövön 4 tököt nevelt ki, és be is érlelt. :
Az össz súly 34.380gr.
Ízéről még nem tudok nyilatkozni. a 2 tő sonkatökkel együtt közel 60 kiló sütőtököm lett. Azon a részen ahol teremtek soha nem volt még trágyázva, viszont párszor meg öntöztem őket a nyáron.
Az sem mindegy, milyen a kertünk. Párszor próbálkoztam nagydobosival, soha nem érett be. A sonkatöknek legalább egy része meg szokott érni, és a Hokkaido tök is megérik. Az se rossz, de sütni szerintem vékony a húsa. Nálunk sajnos nem érdemes hosszú tenyészidejű, nagy termésű tököket ültetni.
Szerintem is a nagydobosi a legfinomabb, ez a régi hagyományos magyar sütőtök. Igaz, a mostani változatokat a piaci igényeknek megfelelően úgy nemesítették, hogy kisebbek legyenek.
Gyerekkoromban még óriásokat lehetett látni a piacokon, amit baltával daraboltak.
Van valami finom aromája, ami a sonkatöknek nincs, még akkor sem, ha sikerül jó édeset kifogni.
Persze mindegyikben kell szerencse is a választásnál, bármelyik lehet vizesebb vagy lisztesebb, édesebb vagy ízetlen.
Az a barázdás tök nálunk is kapható, provance-i muskotály a hivatalos neve. Nekünk nem sikerült jót választani, elég ízetlen volt, de ez nem jelent semmit, ilyen minden fajtánál előfordul.
És még egy érdekesség, ez a tök azonos faj a körte alakúval, pedig az nem is barázdás, habár némelyiken enyhén látszik egy kis barázdásság. Ugyanaz a latin nevük, közös ősből lettek kinemesítve.
Viszont nem rokona a nagydobosinak, pedig alakra arra sokkal jobban hasonlít a barázdáival, de annak más a latin neve, más vadtök fajtából lett nemesítve.
Most jutott eszembe hogy raktunk el nagy vastag papírzsákokban úgy hogy fent a szája nyitva volt és a pincében tartották a petrezselyem gyökérrel együtt.
Semmi baja sem lesz tavaszig. Legközelebb csinálj mélyebb lyukat (pl. kalapácsnyéllel, vagy akármivel) a dughagymának, így lassabban bújik ki, s az újhagyma fehér része hosszabb lesz. Évek óta csak így csinálom... :)
Ha zöldből sárgára váltott, akkor megérett, és más fajta. Ha már sárgán is indult, valószínűleg akkor is, mert a hagyományos, édes sonkatök először zöld.
Egyébként így látatlanban ezt nem lehet megmondani, mindegyik fajnak beláthatatlanul sok változata van, színre is, alakra is.
Ha ilyet szeretnék addig vegyem amíg nem akadok vastag húsúra, vagy van ennek kívülről is valami jele? :)
Nekem a baba tök nagyon bevált, finom édes. Idén vetettem egy nagy termésűt is kipróbálni. Hatalmas, mint egy malomkerék, barázdás tököket terem. Már a kamrába cipeltem őket, de még nem kóstoltam. :)
Ha nem ízlett próbálkozzál mással pl japán sütő tökkel.
Az jó aminek vastag a húsa.
Eddig az összes közül ez jött be.
A multiknál is van, de vékony húsú. Én piacon szoktam venni, már több eladótól is vettem, de csak egy felelt meg. Annak szép nagy érett magjai voltak ebből lett amit feltettem.Már 10 éve ezt eszem, előtte csak külföldön volt.
Itt sokan nem ismerik. Egy kis cukrot is szórok hozzá sütés előtt.
Nekem csak pár centisre szokott nőni mire beáll a tél, de még nem volt baja. Tavasszal ott folytatja ahol abbahagyta. De már rájöttem, akkor a legjobb elduggatni, mikor jelzik előre hogy jön a lehűlés.
Idén aggódtam hogy nem lesz tavasszal zöldhagymám, mert nem lehetett dughagymát kapni. De végül sikerült, tegnap duggattam. Az őszi duggatás 1 hónappal korábban szedhető mint a tavaszi. Tavaszi duggatásra is hagytam. :)
Egyrészt szeretném jövöre is megpróbálni, ha már ilyen szívós túlélönek bizonyult, másrészt bizonytalan vagyok, mert az ize és a színe nem egészen olyan, mint a belül erös narancsszínü fajta sütötöknek. A formája viszont igen. ezért érdeklödök, hogy csak nem volt még elég érett, vagy esetleg ez másik fajta.
Pár hete földbe került a dughagyma. Mára már kb 15cm-es zöld szára van. Hogyan tovább? Tavaszra szántam volna, de az időjárás meggyorsította a folyamatot.
Mit tegyek? Fagyok beálltáig megegyük? Esetleg zöld szárral is teleltethető?
Bizony a piacon is jól viszik a szabadföldi paradicsomot ! Pedig nem olyan mutatós mint az üvegházi vagy az import. A jácintok meg már ki is dugták az "orrukat". Még jó hogy kapálás elött megnéztem....😌
Hát igen... Máskor október, vagy november elején egy-egy talaj menti fagy elvitt szinte mindent, most meg még szedegetek szabadföldi koktélparadicsomot és bogyiszlói paprikát. Veszettül hajtanak a hagymák is.
Novemberi ősz. Mindig utáltam, mert ködös, esős, hideg volt, de most más. Becsapja szegény növényeket is. A kis körtefám már másod- és harmadtermést is hozott...
Szerintem ki kell válogatni, amelyik elkezdett rohadni. Az már nem fog sehogy helyrejönni, gyorsan fel kell dolgozni az ép részeit. Lefagyasztani, esetleg befőzni. Hogy pontosan hogyan, azt ne tőlem kérdezd, én is csak kísérleteznék.
Nem hinném, hogy ésszerű újra elásni, úgysem tarthat már sokáig ez a szokatlan meleg.
Mondjuk én ilyenkor még nem szoktam kiszedni, csak akkor, mikor már olyan fagyok várhatók, ami árt neki. Egy gyenge éjszakai fagytól még nem lesz baja, húzom-halasztom ameddig lehet. Kivéve, ha vannak pockok is, akkor jobban igyekszem, hogy maradjon is belőle valami.
Az erdőt járni és legelészni tényleg semmi máshoz nem hasonlítható. Úgy az is ízlik, ami egyébként nem is annyira jó. De ha egy hagymából (vagy bármi más növényből) nincs nagyon nagy tömeg, akkor csak éppen, hogy megkóstolom, aztán nem bántom. Sajnálom megritkítani a természetes állományt. Az érett szedret, szamócát viszont mindig könyörtelenül bekapom.
A gyomrom valószínűleg bírja a medvehagymát, ahogy a fokhagymát is. A fokhagymát nyersen gerezdszám eszem, és semmi bajom tőle. Medvéből még nem ettem komoly mennyiséget, nem ízlik annyira. Csak változatosságképpen szoktam pár levelet leszedni.
Tudom, hogy sokan nem szeretik, de én minden évben egyszer- kétszer a cseresznyevirágzás idején és május elején lepermetezek minden hagymafélét felszívódó rovarölővel (ilyenkor, s sokáig később sem fogyasztjuk); így nálam soha nincs hagymalégy kártétel.
Nem tudom, hogy ez reális-e. A sütőtök és a főzőtök nem egy fajhoz tartozik.
Teljesen nem tartom kizártnak, hiszen létezik rokon fajok közötti hibridizáció, de azért nagyobb az esély arra, hogy egy fajból nemesített különböző fajták kereszteződjenek.
Mondjuk a főzőtök egy fajba tartozik a cukkinivel és a patisszonnal, egy fajból lettek nemesítve.
De én is meglepődtem, hogy még a sütőtökök félék sem mind egy fajból lettek nemesítve, a nagydobosi típusú tök nem közvetlen rokona a hosszúkás kanadai sütőtöknek, mindkettőnek másfajta vad tök az őse.
A tökfélék családja is igen népes, amelyek egymástól független fajok, habár közös származásúak.
Én is nagy becsben tartom a sarjadékhagymát, habár egyértelmű, hogy sokkal rostosabb, mint a normál vöröshagyma, viszont ez szedhető a legkorábban.
Tavasszal, mikor már szedni lehet belőle, sokszor még el sem duggattuk a dughagymát, és már akár korai grillezéshez is használható.
És ilyenkor a kutyát nem érdekli, hogy kissé rostosabb, az újdonság többet számít.
Mivel tartósan egy helyen van, hajlamos a hagymalégy fertőzésre, ezért én időnként újítom az ágyásokat, a friss bulbillikből új ágyást telepítek.
És még az az előnye, hogy telepíthető magról, vagy fiókhagymákról, vagy az osztódott tövek szétültetésével is.
A felhasználásának éves menetrendje van, tavasszal ezzel kezdem a zöldhagyma szezont, aztán áttérek a dughagymáról neveltre, majd mikor már ez is kezd elöregedni, akkor a magról vetett zöldhagymára.
Aztán nyáron ez is kezd megfejesedni, így az őszi esők után ismét visszatérünk a sarjadékhagymára, amelyek ilyenkor megújulnak.
Igen, sokféle neve van (nekem az emeletes hagyma tetszik a legjobban), de lényegében ez a téli sarjadékhagyma két változatban, magos és sarjhagymás. Mindkettő jó, csak talán a munkaigénye különböző. Én mindkettőt tartom és szeretem, de talán a magos nem annyira csípős, zsengébb tud lenni. Kinek a pap... :)
Ha magot akarsz belőle szedni akkor az az érettség a jó amikor a kocsány már kezd beszáradni. Ha meg akarod enni akkor korábban szedd le amikor még finom zsenge. Saját tapasztalatom szerint a tök képes összeporzódni. Egyik évben egy főző-sütőtök hibrid nőtt ki szintém magától. Halványsárga volt a belseje. Szedtem belőle magot, de végül nem vetettem el pedig egy próbát megért volna :)
a kertemben kéretlenül kinött egy gigantikus tök. Egész nyáron tekergözött, az egész veteményest befutotta, de csak hímnemü virágokat hozott. -Egész szeptemberig nem tudtam, mi lesz belöle, mikor elkezdett teremni. Végül 4 nagy tököt termett. Olyan óriás körtealakúakat. Érdeklödnék, hogy milyen fajta, és hogy ebböl is többféle van-e. A belseje halványsárga, jóizü, de nem annyira édes, és halványabb színü is, mint az ugyanilyen formájú sütötökök, amiket eddig láttam. Ez másik fajta, vagy egyszerüen hagyni kellett volna még kicsit érni. Egyáltalán egy tökröl honnan lehet tudni, hogy megérett?
Most már nálunk is jól elszaporodott a diófa alatt a medvehagyma, tavaly már szedtük. De rájöttem, hogy nem nagyon szeretem. Jobb híján persze megtenné, de sokkal jobban ízlik a fokhagyma zöldje és metélő fokhagyma (Allium tuberosum), mindegyikből lehet szedni a medvehagymával egy időben.
Próbáld ki; ha több évig egy helyben hagyod, s csak a sarjhagymákat és a száraz szárakat szeded le róla, évek alatt elbokrosodik. Ezeket a bokrokat tavasszal vagy ősszel lehet felszedni, s szálakra szedve enni újhagymaként, de érdemes hagyni belőle, s a zöldjét meg a gyökerét rövidre vágva visszaültetni helyet hagyva a későbbi bokrosodásnak. Nekem évek óta van mindkettő, de nagyon helyigényes; de tartom, mert a legkorábban ehető zöldhagyma, s ősszel is ehető, amikor csemege.
A cepa és a proliferum két külön faj. De biztos én se vagyok az enyémben, ezt tartom valószínűnek. A lényeg az, hogy az enyémnél elduggatott sarjhagymákból finom újhagyma lesz, és tőosztással nem lehet róla érdemleges mennyiségű újhagymát szedni. Tulajdonképpen elsősorban dísznek tartom.
A miénkből finom újhagyma lesz. Maga a sarjhagyma, ami a száron nő, iszonyat erős, de elültetve újhagymának jó.
Régebben több volt, a sarjhagymákat ültettem el újhagymának. Aztán az anyatövek árnyékba kerültek, tönkrementek, egy kis csomót tudtam tavaly megmenteni, abból kell újra felépíteni az állományt.
Ez nem téli sarjadékhagyma, hanem a vöröshagymának egy változata. A sarjhagymák jó nagyok, nem olyanok, mint a fokhagymán a bulbillik.
Éppen olvastam, hogy a mustárhoz hasonlítják az ízét. Az íze másodlagos, amennyiben nem annyira intenzív furcsa íz, mint a rukkola. A mángold a nagy levéltömeg miatt jött be, és hogy késő őszig szedhető, nem magzik fel, az íze sem intenzív. Jó alap a zöld turmixhoz, és főzelék is készülhet belőle. Ma az lesz. :)
Ha télire falevéllel takarom, az első zöld leveleket róla szedhetem, olyan korán hajt.
Nyár elején majdnem kidobtam az egész sort, mert ellepte a tetű. Mikor már reménytelennek láttam a helyzetet, egyszer csak abbamaradt, eltűntek a tetvek. :)) Azóta is szépek, egészségesek, és hozzák a hatalmas leveleket.
Az őszi fokhagyma valóban gyorsan romlik. Viszont főleg bulbillis fajtáim vannak, ezek nagyon jól mutatnak a kertben, ez is egy szempont. A bulbillik már rég szanaszét hullottak, még a gyepben is fokhagyma nő, tulajdonképpen lehet, hogy még ezek az összevissza lévő fokhagymák is biztosítanák a szükségletünket. Az ágyasba ültetettekből lesznek a szép fejek, meg az a fajtagyűjtemény, és addig elállnak, míg lehet kiszedni a kivadultakból. A szomszéd is a mienket használja disznóölésnél, és még két barátunkat is ellátom. Az a jó az ősziekben, hogy hamar ki lehet szedni, és vethetem a helyére a karórépát. Az máshol nem férne el, ez az ütemezés már bevált.
Borsót minden évben, de csak akkor, ha már valóban jönnek a fagyok. Most még túl meleg van hozzá. Az őszi fokhagyma már szépen sorol, és egy kevés hagyma is. Az csak azért, hogy korábban legyen zöldhagyma tavasszal.
Petrezselyemmel is próbálkoztam, elég ritkán kelt, de korábban szedhető volt.
Ha valamit kiszedek, mindig igyekszem vetni valamit a helyére.
Múlt héten már én is szedtem ki retket. Fölszedni nem fogom, takargatom, amíg lehet, és esszük folyamatosan. Most még csak a legyek ellen van rajta fátyolfólia, ha jön a hideg, rakok rá még legalább egy réteget, és lombot is az ágyásra. Volt, amikor karácsonyig ettük így.
Kicsik maradtak, és még a késői vetés egy része is kivirágzott. De lehet azért belőle enni, a levélnyeleket használom salátába, a levéllemezt belefőztem levesbe. Nem keserű.
A kínai kel jobban ízlik, de az még ennyire sem sikerült soha.
Valóban rengeteg találat van, de ez ne tévesszen meg senkit, mert: "A garam masala az egyik legismertebb indiai fűszerkeverék. Sokféle változatban készül." Valahogy úgy, mint a curry, abból is sokféle van, de mind más. Az igaz, mindkettőből vannak általánosan elterjedt és kedvelt változatok.
Akkor nem gond ha az önkormányzati komposztot használom? Azzal is van meló mert vhogy be kell hordani az ágyásokig. Általában kb 600 liternyit terítek szét.
Aki nem komposztál, az mindent kitesz a városiba (ha nem égeti el), aki igen, azok közül sokan azt rakják ki, amit ők nem mernek beletenni a komposztjukba, diót, beteget, agresszív gazt. De ebből is teljesen jó komposzt lesz, ismerős végzett vele kísérleteket is az egyetemen. Csak elég sok szemetet ki kell belőle szedegetni, ami a növényeket ugyan nem zavarná, de az ember inkább nem terítené szét a kertjébe.
Jogos. Az se steril. Ettől függetlenül nem ástam bele semmit. Legfeljebb minden így marad. A lényeg hogy bízzunk abban hogy a jövő év jobban sikerül mint az idei.
Úr Isten! Miből gondolod hogy jobb az önkormányzati mint a saját kerti hulladék.
Én úgy gondolom, a gombás fertőzött növényi részeket gond nélkül be lehet tenni a komposztálóba. Az a sokféle lebontást segítő rovar és mikroorganizmus megsemmisíti a káros gombákat. Áthalad minden a gilisztákon is. Szerintem tavasztól őszig a levegőből sokkal több fertőzés fenyegeti a növényeket mint a saját komposztból.
Mi már az egész kertet felástuk. Mindent kitakarítotttunk a területről a sok fertőzött növény miatt azaz nem komposztáltuk a földbe. Remélhetőleg ebben az évben lesz önkormányzati ingyen komposzt majd azt hordok a területre.
S-ombre-ro lánya lennék. Édesapám kérésére írom le az egyik legkedvesebb receptemet befőzéssel kapcsolatban.
Egy indiai zöldség chutneyról van szó, bár nevezhetném "fúziós konyhának" is, ha fel szeretnék ülni az egyik divatos gasztrohullámra, de erről szó sincs. Legfeljebb annyiban fúziós, hogy összekevertem két receptet meg egy rakás hozzávalót.
Az egyik recept a zöldség chutney, a másik Jamie Oliver egyik első könyvéből az édes-savanyú csirke receptje.
Fúzió után nagyjából így fest:
1. Előkészítem a zöldségeket (ált. olyan 3-4 kilóról szól a recept)
- Lilahagyma aprítva: az összes nyers, kockázott/hasábra vágott zöldség mennyiségének kb hatoda (nem dől össze a világ, ha normál vöröshagyma, keverék, bármilyen hagyma)
- Vegyes zöldség: általában paprika (zöld, sárga, piros etc.), cukkini, padlizsán, sárgarépa. De ez a recept elnyel olyan valószínűtlen hozzávalókat is, mint a cékla, kerekrépa, pasztinák, paradicsom, igen, zölden is. Ilyenkor már nincs nagyon cukkini, szóval mindenki azt tegyen bele, ami van.
2. Fűszerkeverék
- Szárazon megpirítok 1 kávéskanál édesköménymagot, 1 kk koriandert, 1 kk egész borsot. Megtöröm.
- Hozzáadok 1 teáskanál garam masalát (szintén itthon készítem), 2 kk kurkumát, 1 kk gyömbérport.
- A chili opcionális, én teszek bele, de ésszel. (1/2-ed tk kb.)
3. Zsíron lepirítom a hagymát, ha már igazán pirul, mennek bele a felsorolt fűszerek, kicsit megizzasztom őket.
4. Rá a zöldségek, az egészet átpirítom, só nélkül levet nem ereszt, úgyhogy figyelni kell.
5. Sózás (kb 3-4 tk, utánsózni lehet, úgyhogy inkább kevesebbel kezdjünk)
6. Paradicsom/lé - vagy egy kiló, vagy egy liter.
7. Főzés, amíg minden éppen roppanós nem lesz. Vizet lehet hozzáadni, ha nem elég leves a pari.
8. Itt mehet bele a gyümölcs: én úgy egy kiló almát szoktam beletenni, kockázva, héjastul, illetve 1 darabolt ananászkonzervet.
9. Utánízesítés: só, ha kell. Sózás után állítom be az édes-savanyú egyensúlyt, én eritrit-steviát és balzsamecetet használok, de a nem cukorbetegre főzők nyugodtan tegyenek bele cukrot. Itt nem írok mennyiségeket, ízlés kérdése. Kanalanként adagolva el nem ronthatjuk, csak ne egy kiló cukorral indítsunk. :)
10. A kész cucc felét kiveszem és leturmixolom, visszaöntöm, összerottyantom. Ekkor lesz ált. rózsaszínű az egész - előfordult már sárga színezet is, mikor nem volt elég piros paprika benne.
11. Szokott módon sterilizált üvegekbe töltöm, szárazdunszt. Ha van befőzőgépünk (95C 1 óra), vagy idegzetünk nagy lábasok papírral való kibéleléséhez, akkor mehet nedves dunsztba is, úgy rövidebb.
Felbontás után így járok el: 3 emberre két csirkemellfilét felkockázok, lepirítok, só bors. Ha megpirult, rá egy üveg a fentiből, összeforgatom, egy dl vízzel higítom az egészet, majd kötöm keményítővel. Ettől lesz olyan folyékonyan szószos, mint az Uncle Ben's édes-savanyú mártása, csak sokkal finomabb, messze több zöldséggel. Rizsen tálalom.
Banánt néha én is veszek, szeretem, és nem tudom megtermelni.
De olasz galambbegy salátát kb. 10 dekás adagonként csomagolva (a közeli zöldségesnél láttam) nem vennék. Azt tényleg nem lenne szabad behozni, mikor nálunk is simán megterem.
Annak idején mi is fúrattunk volna kutat, mert a kert víz nélkül nem kert.
Főleg, hogy egyre aszályosabb évek jönnek.
Szerencsénkre adódott egy lehetőség, potom 220 ezerért bevezettettük a hálózati vizet a birtokra.
Nem vagyok benne biztos, hogy ez a legszebb, legjobb megoldás, de hirtelen kellett dönteni és mi döntöttünk.
Ezek után is le merem írni, hogy minden, ami a földben van, az állam tulajdona.
Az állam meg nem mindig tud optimálisan dönteni.
Fel kéne mérnie, hogy összességében mi a jó neki (az állam mi vagyunk!) és mennyit engedhet a polgárainak (ezek is mi vagyunk).
A magam részéről azt gondolom, hogy az állam minden tekintetben a német típusú szemlélettel él és ez nem mindig szerencsés (főleg úgy, hogy a költségvetés elég nagyvonalúan kezeli a közpénzeket).
Ez persze egy egyéni vélemény.
(amikor engem valamiért szinte ok nélkül megbüntettek és nem volt apelláta, rá kellett jönnöm, hogy az állam mégsem én vagyok). :D
Még ilyeneket tudok szedni . Még pár nap és fel kell számolni a fóliát , következik a műtrágya-trágya és szántás és utána...... nem nem nincs fekvés mert még gyümölcsfákat szeretnék ültetni.
Akkor viszont duplán nem éri meg engedélyeztetni, mert akkor nyilván nekem kell utánajárni az összes papírnak, terveztetésnek, egy csomó idő. A büntetésekhez viszont mindig meg szokták küldeni a szükséges dokumentációt.
Egyszer azt hallottam a rádióban, hogy mégsem kell bejelenteni. Akkor ennek megörültem, és nem foglalkoztam többet a dologgal. Ezek szerint mégis be kell jelenteni?
Valószínű, legtöbben ezt az utat választják, de azért tudni kell, hogy ezzel bevállalja annak rizikóját. hogy ha utólag mégis lebukik, akkor fizetheti a tervezést, az eljárási díjat és a büntetést is.
Ha a lakosság egységesen elszabotálja a dolgot, akkor valószínűleg nem tudnak mit kezdeni, és módosítják a törvényt.
Viszont ha a lakosság ijedősebb és pénzesebb része belemegy, akkor már az is érv lesz, hogy az egyenlő elbánás miatt nem tehetnek kivételt.
Sőt, azok vannak hátrányosabb helyzetben, aki 2016 után csináltattak kutat engedély nélkül, ők már nem úszhatják meg bírság nélkül a fennmaradási engedélyt.
A 2016 előtt készített kutakra vonatkozik a büntetlenség és ingyenes eljárás záros határidőig.
Aki most akar kutat csináltatni, annak már mindenképpen terveztetéssel kell kezdeni, és kérelmet benyújtani. És ha nem felel meg a feltételeknek, akkor meg sem adják az engedélyt...
Volt olyan törvényjavaslat, hogy 80 méter mélységig papírmunka nélkül lehessen fúratni. Meg is szavazták, de a bajuszkirály a sámánok tanácsához fordult és ők elkaszálták a törvényt.
Bocsánat, nem értek a témához, de nagyon érdekel, mert én is játszottam a kútfúrás gondolatával, mióta hallottam, hogy most "büntetlenül" lehet.
valamikor tavasszal röppent fel a hír, hogy szemben az eddigi gyakorlattal, most bizonyos feltételek teljesülése esetén nem kell már bejelenteni a kútfúrást, tehát épp ettöl a reménytelen iszapbirkózástól lehet ilymödon megmenekülni. Ezekszerint "rémhír" volt az egész? Vagy éppenséggel csapda, hogy végül utóla mégiscsak átverjék ezt a cirkuszt mindenkin, aki közben az egyszerü ügyintézés reményében fúrt kutat?
Ti mit csináltok a tonnányi zöld paprikával és paradicsommal, ami nem érett be?
Igyekszem minél korábban kiültetni, hogy meghosszabbítsam a tenyészidöt, de minden ilyenkor indul be igazán. Azt olvastam valahol, hogy hiába melegkedvelö a legtöbb zöldségféle, 30 fok felett sem.mi se szeret. Én is rendre ezt tapasztalom, hogy nyáron több hétre leáll a kötés és termésfejlödés, hiába kap elég vizet a növény. Amikor augusztus végén elmentem, még egyszer rendbe hoztam és fölkötöztem a paradicsomot, de egész idö alatt arra gondolva, vajon van-e még ennek értelme. Ezután kb. mégegyszer annyi termés kötött, mint elötte egész nyáron. Ti ezt hogy intézitek, és mit csináltok az éretlen terméssel?
Nem csak ott kavarta fel... Ezt nem lehet megúszni a büntetés kockáztatása nélkül; bízzunk benne, hogy eltolják 2020-ra. Csak a kérelemhez 5.000 Ft-os illetékbélyeg kell, de ez a legkevesebb. Tud valaki valami konkrét infót a dokumentáció áráról, s hogy ki készít ilyet?
Tisztelettel kérlek benneteket, akit még érdekel ez a téma tekintse meg ezt a nagylelkü ajánlatot, és tegye meg ésszerü javaslatát! Talán ez az utolsó lehetöségünk rá:
Olvastam volna, de fogalmam sem volt hol keressem a kutas témát, itt kerestem a kertészeti topikok között.
Előtte meg próbáltam különböző keresési kifejezéseket a teljes fórumon, mint kutak, fennmaradási engedély, stb, de éppen a kútfúrás nem jutott eszembe, így nem volt találat. Arról nem is szólva, hogy nekem éppen nem is fúrt, hanem ásott kutam van.
Gyakran nehéz eltalálni, hogy a keresett téma topiknyitója éppen milyen címet adott a topikjának, millió lehetősége van...
amely szerint minden nem engedélyezett kútra meg kell szerezni a fennmaradási engedélyt, és ezt ez év végéig lehet illetékmentesen megtenni, utána már büntetnek.
Ez nagyon nem így van. Eddig is büntetés terhe mellett tilos volt engedély nélküli kutat birtokolni, de most még pár hónapig amnesztia van, büntetés nélkül lehet fennmaradási engedélyt szerezni.
A környékemen lévő kertekben az utóbbi időben felkavarta a kedélyeket a hír, hogy nyáron a kormány elfogadta a törvénytervezetet, amely szerint minden nem engedélyezett kútra meg kell szerezni a fennmaradási engedélyt, és ezt ez év végéig lehet illetékmentesen megtenni, utána már büntetnek.
Kis fellélegzést hozott a legfrissebb hír, hogy a kormány új javaslatot nyújtott be, amely a határidőt 2020 végéig meghosszabbítaná. Igaz a szöveg szerint ez a fúrt kutakra vonatkozna, de szerintem csak elírás lehet, az ásott kutakat elfelejtették megemlíteni, holott az eredeti törvény mindkét típusra vonatkozott.
A probléma az, hogy hiába ingyenes az eljárás a határidőig, a benyújtandó dokumentációnak tartalmaznia kell egy szaktervező által készített tervdokumentációt is, ami már komoly pénzbe kerül.
Tudom, ez a topik nem éppen erről szól, de nem találtam kutas témát, ezért feldobom itt.
Van valakinek érdemleges információja, vagy linkje, hogy hol lehet fórumozni a témában?
A téli petrezselymet én nem szeretem, mert nem olyan aromásan illatos mint a szezonjában.
Télre mindig jól felhúzom a gyökerekre a földet. Így a növény szépen áttelel.
Egy alkalommal vékony szénaréteggel be is fedtem télire. Nem kellett volna, mert berohadt. Ahol a szél elfújta a takarót, ott megmaradt és szépen kihajtott tavasszal.
Én minden évben csak egyszer vetek. Az új vetést kb. 1-2x tövig vágom a nyár folyamán. Augusztus végén szedem meg a tárolandó adagot az az évi vetésből.
Igen. Mi is szedtük télen a petrezselyem zöldjét. Sőt tavasszal is. Szépen áttelelt persze nem mindig sikerül így. Gyökér petrzselyemmel már pár éve nem próbálkozunk mert nem sikerül.
A második évben ez is felmagzik. Mindig újra vetem.
Viszont a jól átteleltetett előző évi már kora tavasszal dúsan hajt. Nagyon finom a zsenge virághozó hajtás (a kapornál is ezt szeretem a legjobban salátákban). Ezt mindig kicsipkedem, hogy a levelek fejlődését ne gátolja.
Köszönöm neked és Nórának is. Így én is a simát veszem majd.
Lestyán én is használom amihez illik, a kaprot pedig szakaszosan vetem hogy mindig legyen zsenge.
Mariska útmutatása szerint nem rónát húzok és abba vetem mint régen, hanem elszórom egy sávban, és gereblyével sekélyen bedolgozom. Így mindig jól sikerül. :)
Pockunk nincsen, és a levélpetrezselymet is vagy 20 éve vetettem próbából. Hát nem sok íze volt, de jövőre lehet hogy kipróbálom ismét. hátha nem megy úgy tönkre mint az eddigi. Ételbe sok zöldjét használok, mert szeretjük az ízét nagyon, viszont a zöld turmixba meg kifejezetten szeretem az intenzív aromáját.
Szerinted a fodrosat, vagy a simát érdemesebb vetnem?
Nálunk kifejezetten előny a kis gyökér, azért van csak levélpetrezselymem. A petrezselyemgyökér a pockok kedvenc csemegéje, volt, hogy ősszel az egész sort össze lehetett gereblyézni. A kis gyökerű levélpetrezselyem viszont megmaradt. Számomra az is elég ízletes, de ha kevésbé lenne jó, a semminél mindenképpen sokkal több.
Pár éve nincs pocok, de jobb úgy készülni, hogy még lehet.
Nem panasz volt, tapasztalat. Egyébként Bálint gazda is így nyilatkozik:
"A metélőpetrezselyem (Petroselinum crispum convar. foliosum) vagy levélpetrezselyem abban különbözik a gyökérpetrezselyemtől, hogy rövid, többnyire elágazó, konyhai használatra alkalmatlan gyökeret fejleszt, de sok levelet képez, amelyek kevésbé telt ízűek, de nagyon tetszetősek."
Kétféle levélpetrezselyem van, s mindegyiknek jó aromája van, nekem az idén is volt mindkettő. A fodrosat jobban szeretjük, néha esszük még nyersen a reggelihez is. A fodrosból csokorban és vágva is teszünk a fagyra, s elég sok ételben használjuk. Nem értem a panaszod.
A levélpetrezselyemnek semmi aromája nincsen, ezért szoktam inkább a gyökereset vetni. Bár a gyökere használhatatlan pici, vékony és szerteágazó. A zöldjének az aromáját viszont imádom, nyersen és ételbe is sokat használok. kellene valami megoldás, mert ami most van, az katasztrófa.
Petrezselyem alatt én a petrezselyem zöldjét értettem. Petrezselyem gyökeret mi nem ültetünk, mert a kertünk talaja erősen kötött és hideg. Viszont a petrezselyem zöldje nagyon szépen megterem. Általában váltogatni szoktam az ültetési helyét.
Petrezselyem gyökeret nem nagyon használok. A cikket olvasva nem esik nehezemre teljesen lemondani róla.
Légszárasságtól és elöregedéstől lesz ilyen a petrezselyem. Sajnos a klímaváltozás sem tesz neki jót. Az sem mindegy, hogy hová ültetjük. Keleti oldalra s páradús környezetbe kell ültetni. Szakaszosan érdemes vágni.
Nyáron még csúnyább. Akkor tövig levágom, majd az új hajtások egy darabig szép zöldek. Rövidesen kezdődik ismét a sárgulás, őszre már alig találok használható levelet pedig én csak a zöldjéért tartom, a föld alatti rész semmitérő.
Judit, hidd el alaposan utána néztem 3 fórumon is, /kertből a konyhába, paradicsom barátai és ez/ de egyikben sem írt 10.2-án.Ha tudod, hogy hol szólt hozzá, kérlek írd meg hányas hozzászólásról tudsz.
Nekem rossz előérzetem van, lehet történt vele vagy a családjában valami, ami miatt nem fórumozik, de levélre sem válaszol. Mint írtam, Ő ilyet korábban soha nem tett.
Ki tud valamit Mariskáról? Aug. 10.-n írt utoljára a fórumba. Szoktam vele levelezni, most is írtam, de arra sem válaszolt, pedig ilyet sohasem tett eddig.
Én egészségügyi ok miatt tűntem el egész nyárra. Sajnos nekem nincs segítségem, akik ilyenkor helyettesítenének, mint többeknek itt a fórumon. Remélhetőleg, most már aktív kertészkedő leszek újra.
Próbálom visszahódítani a kertemet a gaztól, ami elég embert próbáló tevékenység.
A gratulációt a körtefa nevében köszönöm; átadom. :) Próbálom még a koronáját úgy alakítani, hogy bírja a nagyobb terhelést, s ha majd kell, néhány ágat alátámasztok, mint az őszibarackfámnál, amikor nagyon tele van.
Végre beérett a kis Packham's Triumph körtefánk első és egy szem bemutatkozó termése. Ha majd több lesz rajta, s azok is ekkorák, jó lesz, ha elbírja szegény is fa.
Vasárnap megnéztem az Őszi Kertészeti Napokat a Villányi úton.
Ki volt ültetve pár tő a hegyes, csokros díszpaprikámból, a tábláján az állt, hogy Capsicum annuum Etna. Szóval az enyém Etna fajta, pont ugyanolyan növények voltak.
Csilimániások tobzódhattak, az egyik standon pompás paprikákat árultak, darabja (a termésnek) párszáz Ft volt, fajtától függően. Pirosak, barnák, barackszínűek, volt gömbölyű, gyűrött végű, hosszú, tömzsi, rücskös, lehetett szószt kóstolni. Persze nem vettem semmit, nem is kóstoltam, de kigyönyörködtem magam.
De jó neked Ali-bá! Én már 1 hónapja felszedtem a paradicsomot, annyira tönkretették a poloskák. Azok a bogyók amikről azt gondoltam beérnek majd tálban, érés közben azon is meglátszottak a szívogatás nyomai, és meglágyultak.
Nálam a paradicsom levele nyár közepén jócskán leszáradt, aztán ujra hajtott, mosd üde zöld az egész, néhány éredő és több zöld paradicsom bogyóval. Kedvező szép őszünk van!
Ez a csodálatos ősz csodát tesz a kertben. Még van a kiskertünkben szabadföldi paprikánk egy kevés (Fehérözön és Bogyiszlói), Mano paradicsom, s néhány szem koktél, sóska, levélpetrezselyem, téli sarjadékhagyma, kifejtő bab, cékla, karalábé, paszternák. Élvezet szedegetni... Őszi fokhagyma és az újhagyma már a földben. Mi salátafélékkel nem foglalkozunk, nálunk nem érdemes. A Packham's Triumph körténk első bemutató termése nem akar beérni, még most is zöld, nem sárgul, de van rajta a másodvirágzásból két apró körte. Ezek nem csodák, de mi élvezzük, főleg, hogy egyre nehezebben tudjuk még ezt a kis kertet is megművelni, rendben tartani. Ha rajtunk múlik, nem adjuk fel...
Én együtt érzek veled, nekem is van többféle gerinc betegségem. Most pl. e miatt nézegetem 2 hete annak a 3 kis sor fokhagymának a helyét, amit meg kellene ásni. Rá kellene hordani pár vödör komposztot is. Ilyenkor nagyon elkeseredek én is, és félek hogy ennyi volt. De azért még reménykedek, mert nagy az akarat. :)
A reteknél nem annyira a hőmérséklet, inkább a nappalok hossza számít. És persze a fajta, a szentesi óriás vajat nem lehet olyan későn vetni, hogy ne menjen magba, az nem jó őszi vetésre.
Én nem érzem kicsit sem keserűnek a római salátát! Ahogy előttem is írta wilona, ez egy vastagabb levelű saláta. Szerintem még a tárolhatósága is egész jó. Én nagyon szeretem még magában is a ropogós,harapható leveleit .
Nora, akkor nálam ez lehetett a gond,hogy most épp nem sikerült eltalálni a vetési időt,ezért is indultak magszárba a salátáim. Viszont ez az időjárás nem garantálja szerintem ha a következő évben is akkor vetsz dátum szerint mint az előző évben, az jó is lesz.
Így van, a lefolyót én is így tisztítom. Meg a mosógépet is. De a poloskákat ez nem hatja meg sajnos. Milyen egyszerű lenne az életünk, ha egy kis ecetes-szódás víztől feldobnák a prakkert.:-)
Szerintem jó a római saláta is. Hasonlóan ropogós, de keskenyebb fejek, helytakarékosabb. Mondjuk mi megesszük a puhábbakat is, de a ropogósat mi is jobban szeretjük.
Amúgy tényleg rövid a saláta szezon, de tavasszal, mikor alig van más, és fagyok is vannak, fontosak ezek a rövid tenyészidejűek. Hamar fogyasztjuk.
Nyárra már én se ültetek, őszre szoktam próbálkozni, de nehéz eltalálni a megfelelő időpontot, mikor még van ideje megnőni, de már magzik fel. A retek (Húsvéti Rózsa) most jó lesz, már szépen elkezdtek hízni. Naná, hogy pont most elfelejtettem felírni a vetés időpontját... Valamikor aug. huszonvalahanyadikán vetettem, de jó lett volna pontosabban. Azt tudom, hogy töprengtem, nincs-e még korán, aztán elvetettem, a zacskóra írt intervallumban benne voltam.
...pedig mukodik, hasznalom... a mosogato gepbe szoktam szorni szodabikarbonat - es ecetet ra... a pezsgestol a maszat is lejon. Aztan forro vizzel leobliteni.
A római saláta egyáltalán nem keserű, szerintem, aki ezt állította valamivel összekeverte. A május királya saláta egy vékony levelű, törékeny, a római ezzel szemben merevebb, keményebb levelű, kevésbé hajlamos a rothadásra.
Amire elhiszem, hogy jó lehet, az a lefolyó tisztítás, a pezsgés fellazíthatja a trutymót. De még azt sem próbáltam, csak valahol olvastam, és van benne logika.
Amúgy pedig igazi adu ász kellene, hogy legyen, mert ez a két anyag külön-külön mindenre jó. A kettő kombinációja pedig nyilván mindent üt. :-))
Vannak nagyon finom kígyóuborkák, csak nem mindegy, milyen fajta. A Ritmo pl. soha nem keserű. Ha szendvicshez esszük, szerintem a kígyó a legjobb. Én csak azt ültetek, mert kovászolni nem szoktam, savanyúságot se teszek el, olyan klasszikus ecetes lében úszó salátát sem szoktam csinálni. Minden máshoz a kígyót szeretem legjobban.
Én is vettem téli vajfej saláta magot, de nem mertem próbálkozni az 1 méter széles fóliában, mert az volt a csomagoláson, hogy csak tavasszal fog befejesedni.
Így a mini fóliába, római még szabadba attrakció került. Én szeptember közepén palántáztam ki, négy éjszakai fagyon vagyunk túl, elég jól bírják. Még nem ettem római salátát, azzal riasztgatnak, hogy lényegesen keserűbb mint a május királya. Valóban?
Köszönöm a választ. , ki próbálom pár szem maggal. A palántát vettem, kígyó uborkának lett eladva a palánta. egyébként még most is terem. Tegnap szedtem le, 4 uborkát.
Kis segítséget kérnék. A szomszédból kapok majd feketeszeder töveket, de nem tudom, hogy mikor szedjük fel. Most is lehet, vagy levélhullás után, vagy pedig tavasszal ?
Azt gondolom még nem lehetett annyira fényhiányos az elmúlt időszak.Augusztus végén palántáztam ki őket. De ki tudja? Lehet melegük volt? Pedig úgy szeretem a római salátát.
Most a napokban vetettem a téli vajfejet. Abból ha fólia alá is teszek akkor még lesz ehető belőle az idén? Ilyenem még nem volt. A többi mehet a kertbe és tavaszi saláta lesz?
Ezek szerint nem a magot, hanem az uborkát vetted?
Az némileg kockázatos, ha hibrid volt az uborka, nem biztos, hogy finom lesz az utód termése. Egyszer anyósoméktól kaptunk szedett magról nevelt uborkát, legalább a fele keserű volt. A végén meguntuk a kóstolgatást, kidobtuk.
Egyébként ez jó sok mag, kipróbálhatod pár szemmel, hogy csírázik-e. Ha igen, pár évig még jó lesz.
Nem jelent semmit, ha már nagyobb a palánta.Én mindig aránylag nagy palántákat ültetek át és még nem tapasztaltam ilyet. Most is van a kertben is és kisérletnek hydroponiában, nem nyúlnak, szép lassan fejlődnek. Biztos, hogy magszár és nem a fény hiánya miatt növeszt szárat?
Az indafotóra töltöttem fel a mai nap megvett uborka magot, azt szeretném meg kérdezni, hogy miért lett ilyen sötét színű, majdnem fekete. Köszönöm előre is a válaszokat.
A saláta hamarabb magszárba megy ,ha már nagyobbacskaként palántázom át? A 2-3 hete palántázott római salátáim picit nőttek még és már növesztik a magszárat. Pedig már annyira nem volt meleg rájuk szerintem, vagy mégis?
" A galambok jelenléte természetes, de a populáció túlszaporodása közegészségügyi kockázatot jelent mondta Róka Róbert, az önkormányzat környezetvédelmi referense. Ezek a jószágok számos légúti betegség kórokozóját hordozzák magukban, amelyeket ürülékükkel terjesztenek. A száraz galambürülékből keletkező porral együtt könnyen bekerül a légutakba, de emellett allergiát is kiválthat a galambürülék."
Eléggé elszaporodtak a vadgalambok felénk mostanság. Okoznak-e valamilyen kárt a veteményesben? Ha nem, akkor etetném őket a télen mint az apró madarakat is szoktam.
Van kb 30 kilónyi kukoricám, "cserenövényként" :))) kaptam, de nekem nincs baromfim amivel feletethetném. Övék lenne.
Köszönöm, próbálkozni fogok. Egyébként sokat olvastam a termesztésről, az apró gond az volt, hogy amit vettem, az nem gyökeresedett, nem hajtott egyáltalán. Biztos kezelték valamivel. :)
Ilyen mikor az oldalhajtásokat nem szeded le? És ha leszeded milyen? Kevesebb és nagyobb gumók lesznek? Abban a nagy zöld özönben meg sem találnám melyik oldalhajtást kell leszedni. Vagy a gumón van oldalhajtás? Majd lesz valahogy.
Nem gond a mínusz jel. Mikor ezt bevezették, lehetőséget kaptak a sunyi emberek is a véleményalkotásra arc nélkül. Nekik is van joguk hozzá. :)
Szia! A mínusz nem én voltam, és én megbántani sem akartalak. Ezekkel az emojikkkal sem lehet jól kifejezni magunkat.
Bármilyen batátát is szeretnél, veszel egyet a boltban, majd otthon egy edénybe engedsz annyi vizet, hogy félig ellepje a batátát. Meg fognak rajta jelenni a hajtások. Ha kellően nagy, leveheted őket, feldarabolhatod, vízben gyökereztesd, ne ültesd pohárba földbe, mert akkor torzulhatnak a gumókezdemények.
Nem a sütőtököt akarom lecserélni édesburgonyára, csak ahhoz hasonlítottam azt amit szeretek. Bár olyan világosat még nem is kóstoltam, mint amiről írsz. Viszont olyat akarok a kertben kipróbálni amit már ismerek, nehogy hiába foglalja a nagy helyet ha nemszeretem amit ültetek. De februárig van még idő, ha módomban áll, megkóstolom a sárgát is.
Látom már kaptam is a mínuszt a bejegyzésemre. Úgy látszik másnak vicces csak nekem nem.
Más: 3 éve próbálkoztam már batátát hajtatni, bolti volt, és nem lett gyökere. Tavasszal ismét megpróbálom. Bár Mariska felajánlotta hogy küld palántát, de azért megpróbálom, hátha sikerül. Én azt a narancssárga belsejűt szeretem ami olyan mint a sütőtök. :)
No nekem elment 6 méterre is. És nyilvánvalóan legyökerezett, mert a távoli indák élnek miközben a töveket felszedtem már. De olyan dzsungeles része ez a kertnek, hogy nem lehet átlátni ki hol van. Jövőre megpróbálom kordában tartani a maguktól kelt paradicsomokat, mert azok okozzák a fő átláthatatlanságot. Az 5 tő batátám kevesebbet termett, mint tavaly.
Nekem is van 5 méternyi batátám de én 30 centinként ültettem szerintem ez túl sűrű szélességben 3 méteres lett a batáta folyam :))) Kb két hét múlva elkezdem felszedni. Kellene kis eső majd, hogy könnyebben nyomjam a földbe az ásóvillát. Bakhátat nem csináltam és nem sűrűn szaggattam fel. Ez hiba de elfeledkeztem róla.
Nem szokták támrendszerre futtatni. minden irányba megy a zöldje, jól takarja a földet. Ritkán, nagy szárazságban kapott egy kis vizet, de nem kényeztettem. Ráadásul olyan helyen volt idén, ahol a gyökérzöldségek százlábúak, az eper is kínlódott, nem szeretik ezt a helyet. Úgy tűnik, a batátának jó.
Mi úgy csináljuk, hogy a férjem a sor mindkét oldaláról egy ásónyomnyit felkupacol, így lesz egy kicsit emelt bakhátunk. Oda palántázom ki, tövek között 40-50 cm-t hagyva. A növény terjedése szezon végére 1-1,5 m.
Itt nem a batátát fényképeztem, a háttérben van, augusztusi kép.
Szezon közben nem szabad hagyni a szárakat legyökeresedni, fel kell szakítani időnként. Egy tövet vettem fel a hétvégére. Jól alá kell kanyarintani a kapával, igen mélyre megy (bár nálunk homokos öntéstalaj, laza).
Nem volt ilyen problémám. Néha előfordul a paprikákban hernyó, de ritkán, inkább a paradicsomban szoktam találni. De ott se annyit, hogy különösebben bosszankodnom kellene.
Nemcsak ilyenkor nem permetezek, a paprikát máskor se szoktam (és rovarölővel egyébként se, soha semmit). Van ugyan rajtuk néha itt-ott némi tetű, de a zömét leeszik a ragadozók, kárt nem tesznek. Poloska sok van, keletkeznek is foltok a paprikákon, de nem olyan sok, hogy attól ne lehetne jóízűen megenni.
A levélzöldségeket csak a csigák szokták megrágni, de a galambbegy salátát nem szeretik. Tavasszal a salátára figyelni kell, abban jelentős kárt tudnak tenni.
Sajnos van még egy probléma, amely a fóliában felmerül.
Az őszi időszakra általában megjelenik a paprikában a bagolypille hernyója is, amely a paprikatermések egy részét tönkre is teszi.
Ezt permetezéssel sem tudtam megakadályozni, mivel ha egyszer már berágta magát a termésbe, már nem hat rá a permet.
Ezek aztán a szezon végén, mikor kiszedésre kerülnek a paprika tövek, megkeresnek minden ehetőt és búvóhelyet. Egyszer tettem ősszel egy kis spenótot a fólia alá, de mire észbekaptam mind meg volt rágva és összepiszkítva, felhasználhatatlan lett.
Nálad nincs ilyen probléma? Vagy még ilyenkor is permetezel?
Én sem szedem ki a paprikát, de tövükhöz vetettem galambbegy salátát. Alacsony marad, elfér, nem zavarja a paprikát, és télre, mire a paprika tönkremegy, megnő annyira, hogy lehet majd szedni róla. A fóliában havas időben is hozzáférek.
A két szélső paprikasor alá nem vetettem, csak meghagytam, ami magától kikelt. Azt kora tavasszal kidobom, ha addig nem ettük meg, és vetek retket, palántázok korai salátát, még télen dugdosok be hagymát. Így a paprika is megmarad, és eléggé ki is van használva a fólia.
Nekem ezzel az a gondom, hogy a fóliából a paprikát nincs kedvem korán kiirtani, amíg terem, és amíg nincsenek olyan erős fagyok, hogy már ott sem bírja.
Akkor meg már késő bármit is vetni, túl hideg van ahhoz, hogy kikeljen, megerősödjön.
Köszönöm! NA igen, a tapasztalat és a rutin. Szeretnék én is eljutni egyszer idáig. Még azért úgy látom előttem hosszú az út :)
Az ágyások kialakitásán már én is gondolkodtam, lehet egyszerűbb lenne. Viszont a csepegtetőm már így van kialakítva, és át kellene variálni, hogy jó legyen.
Köszönöm, de ne küldj. Van vagy 10 fajtám, többet nem tudok már hová tenni. Igaz, hogy egy kivételével nem állnak el sokáig, de egyrészt egy van, ami eláll (igaz, hogy annak nincs magszára), másrészt tele van az egész kert fokhagymával, még a gyepben is nő, mindig van honnan kihúzni, ha a tárolt már tönkrement. A legtöbb hoz bulbillit, szétszóródik, nő, mint a gaz.
Nagyon szegény nálam a talaj, azért veszek 2 évente újat. Nálam évről-évre egyre kisebbek lesznek a fejek. Mindig ugyanonnan veszem. Árulják már, de most kisebb az árusnál is mint szokott. Azt mondja, a szárazság miatt De azért csak ott veszem, mert sokáig eláll ez a fajta. Mindig van még az előző éviből, mikor már lehet szedni az újat. Bár az még gyenge kicsit, de lehet már használni. Szóval a mostani vételből akarok neked is küldeni mintát írtam a múltkor.
Van, ahol július óta másodvetés van, és ott marad tavaszig (karórépa). Van, ahol a hagyma után retek van, az most hízik, apránként fogjuk enni. Most fátyolfólia van rajta a kukacok ellen, később lombot rakok köréjük, hogy védve legyenek az erősebb fagyoktól. Az ott marad tavaszig.
Szeptemberben kipótoltam a galambbegysaláta vetést, növöget, májusig helyben marad.ű
Ma ástam fel a krumpli sorközeit, csináltam ott 5 ágyást. Kettőbe holnap bedugdosom a fokhagymát, a többi tavaszig üres marad. A fokhagyma lombbal lesz takarva, ha jut a többi ágyásra, esetleg azok is, de valószínűleg nem jut.
A fóliában ameddig lehet, marad a paprika, a középső sor két oldalán már kikelt a galambbegy saláta, az lesz ott télen, a két szélső sorba tél végén dugdosok hagymát, és tavasszal lesz ott saláta és retek.
A paradicsom helye nagyjából üres marad, a gyökérzöldségek ágyásaira vissza lesz szórva a kiszedett zöldség lombja. A cukorrépa egy részét nem szedem ki, tavalyelőtt abban a nagy hidegben is áttelelt, és elég jóízű a levele, tavaszra jó lesz.
Nem tűnik ésszerűnek,hogy mindig az út helyén van az új sor, mindig erősen taposott talajt kell lazítgatni. Az ágyásokat jobbnak tartom, akkor is lehetne tolni a sorokat, nem kell annyi út.
Télire hogy hagyjátok a kertet? Felássátok, takarjátok valamivel, bevetitek, maradnak rajta növényi maradványok? Én 50cm-es sortávval vetek, palántázok.Mint a Gertrud Frankos könyvben, soronként. Persze nincs minden sor bevetve,mert akkor nem férek hozzá pl. a bokros paradicsomokhoz, uborkához...Ezeket a sorokat tavasszal eltolom 25 cm-el és abban az évben azok a sorok amik tavaly az "út" volt. Most azt gondoltam az idei sorokat bevetem spenóttal, a közte lévő részt kb.2 ásónyi szélességben ásom csak fel, mivel elég kötött a talajom.A tavaszi spenót szedés után lesz az út. Működhet csak ilyen kis sávban is az ásás, mint talajlazítás? Elég lesz a növényeknek jövőre vajon?
Én is akkor, de akkor alaposan. Úgy került a zsúfolt kamrába. Minél erősebben visszavágjuk, azt tapasztaltam annál több ágat hoz, és annál szebb lesz a koronája.
A többes szám kicsit csalóka, én már csak dísz vagyok a kertben.
Jövőre talán felépülök (az orvosok bizonygatják, hogy gyógyítanak, de én azt gondolom, hogy a saját akarásom állított talpra - még szeretnék kertészkedni!).
Felvettem cserépbe, de nem tudom szobahőmérsékleten tartani. Ha jönnek a fagyok 8 fokos kamrában fog telelni visszavágva, mint tavaly a tulipán paprika. Remélem a Habanero-val is olyan jól járok. Abban bízom hogy korábban lesz ezen is paprika mint a tavasszal vetett társain.
Nyáron a tulipánról már szedtem a paprikát, mikor a tavaszi vetés csak virágzott.
A kiásásnak nem vagyok tudója, csak cserepeset vittem be.
De azt még hétfőn bevittem a fürdőszobába. Ha megvárjuk az erősebb lehűlést, nappal is hideg időjárást, és akkor hirtelen bevisszük a melegre, a cserepes is nagyon levetkőzik. Ha kisebb a hőmérséklet különbség, szebb marad.
A hideg teleltetőmben a kaktuszokkal és egyéb hűvösben teleltetendő növényekkel együtt szinte rögtön tönkrement. Gyengén fűtött helyiség már jó.
Így még nem jártam... Nálunk a fehérrépa (petrezselyemgyökér) nem nyerő, soha nem megy semmire. A paszternák az igen; volt olyan év, hogy fele mehetett a fagyra, a többit homokba kellett tennem, így egy évig (a következő termésig) bőven elég volt, pedig esszük rendesen. Az idén nem tudom, mi történt, de nagyon silány lett a paszternák; alig lesz elég valamire. Nálatok mi a helyzet? Esetleg ki tud valaki segíteni?
A zöldségek közül csak a tökfélék fagytak el, de ami ehető, az le volt szedve, ill. kellő mennyiségű magot begyűjtöttem. Az éjszakák már eddig is hűvösek voltak a normális fejlődésükhöz, nem sokat számított a fagy. Egyébként nem tarthatott soká, este 9-kor 8 fok volt, abból lett reggel 1/4 7-re a ház előtt -1,4 (lejjebb nyilván hidegebb).
Számítottam rá, a fólián kívül lévő paprikákat mind leszedtem, a paradicsomnak már mindegy volt, a kényes virágokat behordtam az üvegházba vagy letakartam, az almának meg kb. -6-ig nem árt. Ennyit a káposztafélék és a cékla simán elvisel, azokat még takarni se kellett. Mondjuk a retek úgyis fátyolfólia alatt van a kukacok ellen, már elkezdtek hízni.
Beüzemeltem a fűtést is a fóliában és az üvegházban. Úgy tűnik, most egy darabig megint nem lesz rá szükség.
Mi szerencsére komolyan vettük az első figyelmeztetést fagy ügyben, és leszedtünk mindent a kertben, amire veszélyt jelenthetett.
Jól tettük, tegnap voltam kint, bizony a bab és az uborka levelei besötétedtek, erre már vége a szezonnak. Kár, pedig a zöldbab még tele volt kis hüvelyekkel és virágokkal.
Már csak a fólia, és néhány hidegtűrő termény maradt, lehet takarítani a kertet.
Az új aprítógép is megmutathatja mit tud, eddig csak a kukoricaszáron próbáltam ki, most jöhetnek majd a vastag paradicsom padlizsán és paprikaszárak is, tavasszal meg a lemetszett faágak...
Hát, a fűszerpaprika a szabadföldön már veszélyben lehet, a cékla szerintem még bírja az ilyen gyenge, rövid ideig tartó fagyot.
A fólia meg állítólag -2 fokig megvéd, persze most már csukni kell. Nekem nyár elejétől mostanáig éjjel-nappal tárva volt a fólia, de most már becsuktam.
Nekem még egy ágyás zöldbabom van, ami veszélyeztetett, pedig most vár a második szedésre, és éppen ez ígérkezett a legjobbnak.
Nem tudom mi történt, de a korábbi 3 ágyást mind megtámadta a bab mozaikvírus, alig termett, a legtöbb hüvely kicsinek elszáradt.
A tökfélékre is rossz év volt, ott is az uborka mozaikvírus tarolt, alig volt főzőtökünk és cukkínink, éppen csak elég volt, máskor nem győztük osztogatni őket.
A padlizsán viszont csodás lett, ennyi még soha nem termett, annak is le kell még menteni a maradékát, mert az nagyon melegigényes.
Nekem a cékla a fűszerpaprika még termel és a fóliában még a paprika és valamennyi paradicsom is szedhető. Ja és az édesburgonya is még a földben rejtőzik.
Nálunk ősszel, télen fehér színű hagymát lehet kapni, ami egyáltalán nem csípős. Még nem jelent meg. A fehér hagymát keressed. Olyan méretű, mint a főző vöröshagyma.
Globot szoktam vetni, az finom. Akad köztük néha erősebb is, de a zöme édes, és vastag húsú. Hibája, hogy nem lehet sokáig tárolni.
Lilából tavaly a Red Karmen jó volt, az tárolható is. De volt már olyan lilám is, amelyik kimondottan erős volt, nem tudom már, melyik fajta. Valószínűleg akkor sem tudtam. Idén néztem lila dughagymát a gazdaboltban, és nem tudták megmondani, milyen fajta. Pedig nagyon nem mindegy, ott is hagytam.
Nálam a csemege kukoricán volt nagyon sok poloska. Valószínűleg szerencsém volt a permetezés idejét illetően,mert az idén megmenekültek így a paradicsomjaim. Most a kínai kelt lesz muszáj fújnom,mert telis-tele van piros színű poloskával. Sajnos hiába szedegetem őket, ezek csak sokasodnak, és jól el tudnak bújni.
Kaptam a nyáron citrom mentát, ami olyan szépen szaporodik, hogy néha már készítek belőle 1-1 pohár teát. Nagyon ízlik. Akitől kaptam szárítani szokta, és egész évben isszák. Jó lesz nekem is. :)
Az talán nem, de a kétéves mályvarózsa (Alcea rosea) virágából lehet teát főzni. Hogy érdemes-e, azt nem tudom, de nekem a savanykás hibiszkuszvirág sem a kedvencem a teákban.
Akitől régen a keserűuborka magokat kaptam, termesztett otthon teának való hibiszkuszt. Szingapúrban.
Érdemes összegondolni azokat a növényeket, melyeket kedvenc gyülekezőhelynek látunk a poloskák számára.
Megállapításom szerint eddig a kerti hibiszkusz és a kerti laboda ilyen. A labodán is hemzsegnek mindaddig, amíg el nem száradnak. Ezeket egy félreeső helyen, vagy legalább olyan helyen ahol nem árt semminek a rovarölő kellene ültetni csoportosan. Időnként megszórhatjuk őket így gyérítve az állományt.
Juthatott volna egy kis eső ide is, de semmi. Napok óta 33-35 fokos kánikula, még mai is 32 volt, pedig a nap nem süt. Vagy egy órája feltámadt a szél és egy kicsit enyhült a meleg.
Úgy emlékszem, egy hónapja körül vetetted. Máris kezd virágozni?
Lehet hogy édeskés a virágkezdemény. Ha mindenfelé képesek a petét lerakni, akkor nekem mégis a legjobb gyülekező hely a laboda lesz. majd figyelem mikor lesz rajta annyi, hogy érdemes legyen lepermetezni. De lehet hogy nem decis kellene, még utána nézek valami környezetbaráti szernek hátha van.
Nálam most a felmagzó pak-choi növények virágkezdeményein gyűltek össze a különböző korú vándorpoloskák. Érdekes, mert a leveleken nincsenek, csak a bimbókon, de ott sokan. Mondjuk ott lehetnek, szedéskor egyszerűen levágtam azt a részt az állatokkal együtt.
Közben kerestem repce magot, de csak túl nagy kiszerelésben találtam. Viszont vetettem már nem egyszer mustárt, néhol fel is virágzott, de azon poloskát nem láttam.
Nem jól fogalmaztam, javítók: állítólagoda petéznek, vagyis az állítja, aki ajánlja ezt a módszert... ;) (Én mondom, hogy elvileg, mert még gyakorlatilag nem próbáltam...)
Ha csak elvileg, akkor maradok a kerti labodánál, mert azon gyakorlatilag is láttam hogy annyi van, szinte egymást tapossák. Szerencsére gyűjtöttem most is egy evés magot, de kél magától is ahol nem kapálok.
Valahol olvastam arról is, hogy ún. csapdanövényeket (pillangósok, repce, stb.) érdemes még a palánták kiültetése előtt vetni ide-oda a kertben, s az első generációjuk elvilegezekre a növényekre "babázik" először, de arra figyelni kell, hogy még a teljes kifejlődésük előtt kell megszórni a telepeket... (Jövőre kipróbálom.)
Nem szórhatom le méreggel az egész kertet. Most kezd érni a füge másodtermése, és több bokrom van. Amúgy sem tudok most permetszert venni. E miatt érdekelt volna hogy hol a kedvenc szaporodási helyük és kb mikor, mert jövőre arra szeretnék összpontosítani. Idén már esélytelen.
A totális pusztítás megelőzéséről lekéstél, de akik most pusztítanak azok áttelelnek így én a helyedben akit lehet elküldenék a Walhallába, hogy jövőre ne velük kelljen kezdeni. Aztán amikor jövőre meglátod az első kikelt pici fekete egyedeket jöhet a kartács.
( A szomszéddal, meg a környezettel ne törődj arra nincs ráhatásod, így is meg tudod védeni a terményeidet. )
A helyet sosem találtam meg, lehet nem is nálam volt, de a peték kikeléséhez időzített permetezés elég hatékony, idén nálam nem okoztak jelentősebb pusztítást.
Tegnap például egy útifű termésén láttam egy óvodát. Vannak növények, melyeket különösen szeretnek, de még díszdohányon és macskamentán is találtam már petecsomót.
Köszönöm válaszodat. Ha így van, jövőre sok laboda lesz, had üljenek rajta.
Azért lephették el a paradicsomot, mert elvettem a labodájukat. Én ilyet még nem láttam. Rengeteg paradicsom van, de arról a 2 sorról nem tudok már levenni. Minden szemen rengeteg szúrás nyom van, és sok még ragad is. Undorító. Totális pusztítás. Ezt már te sem tolerálnád. :))
Szerintem inkább az utóbbi. Nálam elég dzsungeles a kert, és van sok poloska, de a paradicsomon elviselhető a kártétel. Úgy látom, a sokféle növényen eloszlanak.
Vannak díszparéjaim (Amaranthus caudatus és A. cruentus), ezeket például nagyon szeretik.
Másrészt nekem a kártevőkkel szembeni toleranciaszintem elég magas.
A kertből kitakarítottam a száraz és részben száraz kerti labodát, majd mikor a komposztáló fölött felaprítottam, vettem észre hogy hemzsegnek az apríték tetején a zöld, és fekete-fehér tarka poloskák. Az a kérdésem hogy a labodán szaporodnak majd ellepik a kertet, vagy csak gyülekeznek és buliznak rajta miközben addig is békén hagyja nagy részük a többi növényt? mert ha csak gyülekező hely, akkor jövőre nagyon sokat ültetek a kert szélében.
Mióta a laboda a komposztálóra került, a hozzá közel lévő 2 paradicsom sort totálisan tönkretették a szétszéledő poloskák. Nincs egy egészséges szem. Szerencsémre mikor ezek kicsik voltak még és szedtem le szaporítás céljából hónaljhajtásokat, azokat még kevésbé bántották, arrébb vannak.
Megfordult a fejembe többször is csak mindig visszariaszt az öntözés meg a szükséges kálcium volldünger adagolása. Csepegtetőt használok és nem látnám a fólia alatt a nedvességét a földnek.
A ma már használaton kívüli tyúkudvar hátsó sarkába került, ahol senkit sem zavar. Volt már ott tök is. A lombja tényleg elég nagy, de ott elfér. Levettük a következőt is, az is 2,6 kg. Nem nagy, nem kicsi, de érett, finom. Csak így tovább, még van... :)
Évekig büszke voltam a kordonos sárga dinnyéimre... az idén csalódás talán 10 darab volt ehető a 21 tőről. Sajnos a tavaszi sok eső nem kellett volna meg nyár elején se.
Soha nem volt görögdinnyém a kertben. Valahonnan rám szakadt egy kis tasak mag, s tavaly a felét elültettem. Rettenetes volt. Zöld lombtenger, itt-ott kis dinnyék, amiket elszórt, a végére maradt rajta 3 szem, az is kicsi, s a sok nedvességtől szétrepedt. Miután a helye nem kell semmire, a maradék magot elültettem ugyanoda az idén. A lomb most is hatalmas, rengeteg virág, de ami megköt, hamar leesik. Így indult, aztán felbukkant néhány ígéretes gömböc. Alig kaptak vizet, így a szétrepedést eddig megúsztuk. Fogalmam sincs, mikor érett, s már ehető. Mostanában vettük le szemrevételezés és sacc alapján - az elsőt, s aztán a másodikat is. Nem voltak nagyok, de 3 kg felettiek, s szuper jó ízűek (még az átmeneti zöldes rész is). Még van 3 db, egy nagyobb, s két kisebb; esszük sorban egymás után. Most jött rajta még egy, ami már 10 cm feletti; nem tudom, lesz-e még belőle valami. Holtig tanul a ember, de többet nem lesz görögdinnyém...
Pár helyen olvastam, hogy ilyenkor lehetne még póréhagymát vetni. De ha arra keresek rá, hogy póré termesztése akkor mindenhol a tavaszi vetést írja,sőt a vetőmag zacskóján is ez van. Vagy épp nem azt a fajta póré vetőmagot néztem ami most vethető lenne? Van tapasztalata valakinek póré terén?
Tavaly volt kunkori magszára mindnek, idén nem. Régebben írtam is, hogy csak némelyikből nőtt ki szár, de egyenes, és azon nem magok lettek hanem fokhagyma fejek. Emeletes fokhagyma. :) Szerintem mikor így nem nő magszára csak levelei vannak, fonható.
Köszönöm a válaszokat a kérdésemre. Azért érdeklődöm, mert én is úgy hallottam, hogy az őszi nem tartható addig, mint a tavaszi. Arra gondoltam, hogy duggatnák valamennyit ősszel, amiből előbb lehet főzésre használni. Tavaszit pedig azért, hogy kitartson az újig. Ami most van nekem őszi, azt már február- márciusban nagyon kell válogatni, mert már nagyon fonnyadt és barna. A kapott linken látom, hogy van csak őszi és van őszi-tavaszi. De olyat nem láttam, ami csak tavaszi.
Nem lett annyi vilmos körte, hogy érdemes legyen kifőzni... vagyis kifőztük ma kompótnak egy nagyobb részét lett pont 20 üveg és még vagy 10 lesz ahogy elnézem. A céklák erősödnek és megint kell szedni a palotást.
Igen tudom, neked nem az a fajtád van mint nekem. A tiedről ha megszárad, leválik könnyen a héja, ezért azok a gerezdek már nem is tarthatóak el tovább. Az enyém viszont kitart addig, amíg szedni nem lehet az újat. Bár az még akkor nem száraz teljesen és annyira erős aromája sincsen, de nagyok már a fejek, ételbe is jó. Idén ősszel vennem kell újat, majd küldök belőle 1 fejet.
Nekem csupa őszi van, nem áll el a következőig, csak tavaszig, de már akkor is válogatni kell.
Én már legalább 10 éve dugdosom vissza, nem látok változást. Évről évre ingadozik a termés, de ez inkább attól függ, éppen hová kerül és milyen az időjárás.
Régen jártam a topikban. Most azért kerestem fel, mert a fokhagymával kapcsolatban van kérdésem.
Még pedig az, hogy van-e külön tavaszi, meg őszi fokhagyma? Vagy csak annyi a különbség, hogy tavasszal, vagy ősszel vetem? És ha van külön vetőmag, akkor milyen fajtát keressek?
Köszönöm. Bennünket sajnos elkerül az eső, locsolni kell. Hatalmas repedések vannak a földön.
A brokkolim az idén sem sikerült, pedig a locsolásból ő sem maradt ki. Tavaly hatalmasra nőtt, de virágot csak késő ősszel hozott, az is picike volt. Az idén pedig időben megjelentek a virágok, de azok is nagyon picik voltak, s egyik napról a másikra "elvirított", szóval megjelentek a sárga igazi virágok. Nem tudom, hogy a szárazság volt az igazi ok, vagy rossz fajta. A tied nagyon szép volt. Meg tudod mondani a nevét? Jövőre még tennék egy kísérletet.
Az én erjesztett káposztám is tegnap készült el. Évek óta nem teszek rá kenyeret, mint az uborkára sem. Nem is értem, a régiek miért kenyérrel a tetején készítették és én is egy ideig. Ugyanolyan finom kenyér nélkül is, az erjedés ideje sem lassúbb. :)
Nálunk vasárnap készül vele rakott káposzta.
A másodvetés uborkám nő rendületlenül, de alig van rajta néha levehető szem. Miért lehet?
A nem rég kirakott új ubi palánták elkezdtek teremni már lehet szedni eltevésre. Gyomlálás-kapálás esténként mert napközben nem lehet. A körte sem termett sokat így csak kompótba lesz.
Tanácsra lenne szükségem a bimbóskellel kapcsolatban. Szép nagyra nőtt, a levéltövekben látom a kis kezdeményeket. Mit kell tennem a locsoláson kívül, hogy szép kis bimbók legyenek rajta?
Végeztem is a krumpli felszedéssel, egyszer visszavetett volt ennek ellenére nagyon meg vagyok elégedve ! Muszáj volt felszedni mert holnapra esőt mondott és akkor megint csúszott volna holott a szára is teljesen elszáradt.
Tényleg szépek! Most nézegettem épp a neten,és fantasztikus,hogy mennyi változata színe ,formája van a poloskáknak. Első körben próbálom szedegetni őket,és ha nem birok velük nagyon akkor kapnak majd a káposztafélék valami rovarölőt.
volt, hogy ennyire ráértem télen :))))
Még jó, hogy ezzel a szerelvénnyel keresztül tudok menni a fólián kupacokat rakok le jobbról-balról aztán csak szétdobálom. Fent a drótháló magasabb mint az autó így nincs gond. 
a és a kaki is éreget.
Az egyik uborka.
Sikerült feltölthetővé átméretezni. 
Itt nem a batátát fényképeztem, a háttérben van, augusztusi kép.
