Azt, amit Kolontajtol anno ,,az atkosban,, adtak ki, valoban nem lehet mervado forrasnak tekinteni. Viszont ami Minszkben jott ki a ,,Harvest" kiadonal, az a teljes oneletrajzi anyag, rengeteg kommentarral. hogy milyen a szinvonala - meg nem tudom, mondom, hogy meg bele sem olvastam.
Jelenleg a XX. szazad eleje (foleg az elso orosz forradalom) jobban lekot. Foleg Gapon szemelye, mivel nem egy egyertelmu figura, mint ahogyan azt sulykoltak evtizedeken at, no meg, persze, a ,,fekete szazadok,, tevekenysege (Orosz Nep szovetsege, Mihaj Arkangyal szovetsege, stb.) a car idetlensege, meg a ,,Bund" Azefal und Szavinkovval egyutt...
Megnéztem, igen, ilyen gyorsnaszádokra ( kis méret, nagy sebesség 28 csomó, jó manőverező képesség, éjjeli akciókra kiváló, nappal is elég nehéz eltalálni) gondoltam. Egyébként a WWII után a Baltikumban ilyen hajókkal biztosították az oroszok ellen harcoló eredei testvérek fegyver, robbanóanyag ellátását, fontos emberek ki-be szállítását.
magyarul is olvasható a diplomata visszaemlékezése, egy konvoj hozta ki Angliába, majd onnan repcsivel szállították be. Jó googlizást:)) Kolontáj lehet ilyen apróságról nem számolt be, vagy nem illett a későbbi szovjet külpolitikába. Nem szabad mindent komolyan venni, amit leírnak.
Tenyleg utannanezek a diplomatak szallitasanak. Kezdi cseszni a csoromet a dolog, mert arra biztosan emlekszem, hogy a dippostat Svedorszagba es Angliaba Pe-8 geppel inteztek (sot, meg Molotov el-at is azzal vittek ki Londonba).
No mindegy, ha okosabb leszek valamivel - jelentkezem.;)
Eppen az angol hadugy szamara volt nelkulozhetetlen a rakomany. Bar kicsi volt a mennyiseg, de ezek gepek voltak a precizios mikrocsapagyak gyartasahoz. Az angolok bevallasa szerint szinte sorsdonto volt a rakomany beerkezese, mivel - ertheto okokbol - hasonlo gepeket csak svajcban gyartottak, de oda nem volt hajojarat:D
A hajószámból és a leszállított mennyiségből adódik, hogy a feltételezésemnek megfelelően nagyon kisméretű, valószínűleg gyorsjáratú hajókról volt szó. Az említett mennyiség egyébként nagyon kevés a hadiipari igényeket figyelembe véve... nagy jelentősége nem volt, ha büszkélkednek is vele az angolok. ( egyébként a szovjet diplomatákat is angliai kerülővel juttatták be, miután szövetségesek lettek.)
Nos, az eredeti angol szoveg nincs nallam, de a hajokrol diohejban a kovetkezo.
amikor 1940 tavaszan a nemetek elfoglaltak Daniat es Norvegiat, aprilistol 15 norveg hajo vart megrakodva csapagyakkal, gepekkel es volfram szalakkal Götenburgban.
1941-ben volt az elso kitoresi kiserlet - ot hajonak sikerult elhuzni a csikot.
Masodik probalkozas 1942-ben. Kevesbe sikeres volt: csak kettonek sikerult eljutni Angliaba, ketto, viszont, visszament Svedorszagba (,,Lyonel" es ,,Dicto").
ezutan epitettek at ot darab MGB osztalyu tuzersegi naszadot (,,Hopewel2, ,,Nonsach", ,,Gay Wiking", ,,Gay Corsar" es ,,Master Stendfast").
Elso blokadtoro kiserlet szerencsetlen volt - a hajok eltevedtek, csak a ,,Gay Wiking" jarta meg az utat oda-vissza.
1943 oktoberetol rendszeresen tortek at (hadmuvelet neve ,,Breedford").
Egy hajot vesztettek (,,Master Stendfast").
Az akciot a Stogholmi brit kereskedelmi attase titkara szervezte.
Az akcio vegeig 350 t csapagyat, gepeket es 67 roppant fontos szemelyt szallitottak Angliaba.
Az akciot 1944 marciusaban fejeztek be.
A hajok kereskedelmi lobogo, es kereskedelmi flottatol toborzott legenyseggel hajoztak, ezert tartozko0dhattak a semleges Svedorszag kikotoiben (nem hadihajonak, hanem felfegyverzett kereskedelmi hajonak szamitottak.)
Diohejban ennyit, az eredeti anyag Budapesten van.
Amennyiben a meglevo anyagbol valami felkelti az erdeklodest - csinalok rolla masolatot (konyvet es mast nem adok ki a kezembol, ugyanis egy evvel ezelott adtam egy ejtoernyok irant erdeklodo embernek egy konyvritkasagot (Dr. Fesus Gyorgy. ,,Talalmanyok konyve") es azota sem jelentkezett a ,,becsuletes olvaso,, pedig a telefonszamom ne valtozott. Nem mintha haragudnek, de egy 1885-os konyvet manapsag nem konnyu potolni.
Valoszinuleg a heten Magyarorszagon leszek. Amennyiben van lehetoseg osszefutni, nagyon szivesen alok elibe. Egyszerubb szemelyes talalkozas reven etgyeztetni egy-ket anyagot es forrasmunkat, mivel nagyon sok kinyomtatott, hivatkozasi stb.stb. anyag Budapesten van.
Mielott elindulok - ledobom a telefonszamomat (jelenleg nemet mobilt hasznalok).
elsosorban nem csapagyakrol volt szo, hanem gepekrol, amik a csapagyok gyartasahoz kellettek.
a hajok nevet vagy ma, vagy holnap bedobom ide (otthon megvan a jegyzet) es utanna lehet keresni az angolnyelvu neten.
Ami a csapagyakat illeti - igen erdekes, hogy 1939-1941 kozott - a strategiailag fontos nyersanyagon kivul - a szovjetek is szallitottak a nemeteknek (feljegyzes szerint - a szukseges ipari mennyiseg 8%-kast. Valoszinuleg valami speci szerkezetekhez kellett, mas otletem nincs, hogy mi a feszkes fenenek kellett nekik szovjet csapagy). Ugyancsak furcsa, hogy tovabbi 15%-kot (mikrocsapagyakat - legalabbis a papirforma szerint) Svajcbol es a svedektol hoztak be az orszagba.
Az angolok gondolom kaptak elég csapágyat - ha nem volt megfelelő a hazai - az USA-tól, ez is egy árutétel volt, mint a fegyver, élelem, stb... a svéd beszállítás igen kevés és esetleges lehetett miután a németek elfoglalták Dániát. Mikor a németek partvédő tüzérsége fogja az övezet nagy részét, tengeri zárak, aknamezők nehezítik a hajózást, s az eget a Luftwaffe gépei őrzik elég nehezen képzelhető el a hajók átkelése. Esetleg éjjel, néhány kicsi és gyorsjáratú hajó, tengó becsúszhatott Göteborgba...
Amennyiben DOKUMENTUMOKKAL BIZONYÍTHATÓ angol hajóforgalomról ( Dánia elfoglalása utáni időszakból, s 44 ősze előttről, mikor már a korlátlan légifölény birtokában esetleg bekísérhettek hajókat, tehát 1940 április - 1944. szeptember) be tudsz számolni szívesen olvasnék, s gondolom mások is.
A haboru - mint olyan - soha sem volt egy dicsoseges valami (egyik korban sem). Altalaban haborus hoseposzokat azok tudnak negyszeruen regelni, akik a budos eletben nem szagoltak puskaport.
A valoban poklot megjart emberek altalaban szakkonyvekre, illetve visszaemlekezesekre korlatozzak mondandojukat.
A legdurvabb az, hogy meg manapsag sem tudja kinoni a ,,civilizalt emberiseg,, ezt a gyermekbetegseget.
Nem csak az oregek nem szeretnek rolla beszelni. Gyakorlatilag ugy adodott, hogy sajnos a gyakorlatban megtapasztaltam, mi az, amikor az ember elveszti baratait. Volt osztalytarsaim kozul harman is jegelve voltak a Donni-Rosztov allomason hajdan allo huto-vagonokban Csecsenfold utan, amig a szuleik azonositani tudtak. Egy masik, nagyon jo baratom, pedig a Kosmeten hagyta ot a fogat (az albanokat roppant erdekelhette az anatomia, mert alig lehetett kesobb osszeszedni belole valamit). Hat, ilyen az elet.
A sors ironiaja, hogy az en nagyszuleim a front ket oldalan egymas ellen harcoltak.
A ket nagyapam - meg emlekszem - ittak a kertben a froccsot, es nemetul, egy-ket orosz karomkodassal kiegeszitve, szidtak Hitlert, Sztalint, Hortit es mindenkit, aki eppen eszukbe jutott.
Ami meg vidamabb - mindkettem a haboru utan 5 evet toltottek a GULAg-on.:) Az egyik, mint hadifogoly, a masik meg azert, mert pofancsapta az ellatotisztet.:)
Az angol csapagyak sztorijat csak onnan ismerem, mert epp fel evvel ezelott tartott eloadast itt, Göttingenben egy brit muki, es tobbek kozott az angol flotta blokadtoro hajoirol regelt egy aldott napon at (amelyekkel a svedekhez szlalomoztak).
Ezenkivul en is talalkoztam ezekkel a hajokkal, amig anyagot gyujtottem, es az istenert nem tudtam, hogy mely osztalyba rakjam. (Vegul, a vizkiszoritas miatt, a naszadok kozze pakoltam, bar ez igy, ebben a formaban nem a legjobb.)
Valaszolva egy masik forum-lako kerdesere, csak azt tudom mondani, hogy velemenyem szerint a haboru Nemetorszaggal elkerulhetetlen volt. Bar hollo hollonak nem vajja ki a szemet, de ez a ket ragadozo nem lett volna kepes megferni egymas mellett. Sajnos minden szuleto birodalom gyermekbetegsege a megalomania.
Voltak több helyütt, remélem építö jellegü, vitáim Szuvorov témával kapcsolatban.
Magánvéleményem, hogy ha leszámítjuk a populista stílusát, nyilvánvaló túlkapásait, esetleges pontatlanságait ( én nem tudom megítélni, hogy amiket tényként közöl megállják - e a helyüket, mivel kutatni utána sem idöm, sem lehetöségem, ezért inkább minden állítását fenntartással kezelem ( másét is ), ezért írtam azt, hogy esetleges ), akkor ö azon kevesek eggyike aki olyat állít ami szöges ellentéte a hivatalosan elfogadottnak, ráadásul megpróbálja ezt bizonyítani. Ez ha esetleg meg sem állja a helyét, akkor is felvet sok kérdést, ami szerintem jó.
Szóval megkérdezhetem a te magánvéleményedet a témában, illetve te mivel tudnád alátámasztani a Tajfun hadmüveletet?
Nagy valószínűséggel igazad van az extra importra. Teljes biztonsággal kizárható, hogy repcsin, vagy tengón annyit beszállíthattak, amennyire a gépjármű iparnak szüksége volt. (a 44 nyári nagy kampányra utaltam, de természetesen támadták már korábban is Schweinfurtot).
A csapágy témának inkább utánanéznék a helyedben, mivel felsorolásod biztos, hogy hiányos. Viszont az angolok tényleg importáltak svéd csapágyakat, amit szerintem a minöség indokolhatott. Ezzel kapcsolatban az elöbb szóltam hozzá.
Ha jól emlékszem Schweinfurt bombázása már 43-ban kezdödött, amire a túlélök biztosan nem szívesen emlékeztek.
Úgy tudom volt rendszeres repülöjárat N.B és Svédország között, mely csapágyakat szállított N.B.-be. Így látatlanba azt valószínüsíteném, hogy a svéd importjuk extra minöségü csapágyak lehettek, amit otthon nem tudtak elöállítani.
azért csak ragaszkodjunk a tényekhez, Az angol gördülőcsapágy gyártást nem ismerem, nem is érdekel állításod hitelességének ellenőrzése, mivel az már a németek kihagyásán elvérzett. Pont azé a németeké, akik csapágy nagyhatalom voltak (Legalább annyit hozzátettek az iparág születéséhez, mint az SKF)
"1883-ban a világon elsőként készítette Friedrich Fischer ( a köznyelv „Kugelfischer”, „Golyósfischer-nek” hívta, és ez a név rajt is maradt a cégen több, mint 100 éven keresztül) az első gyárilag előállított golyókat a saját készítésű köszörűgépén. Ezekből fejlődött ki a ma is használatos golyóscsapágy, sokféle típusával, méretválasztékával és kivitelezéssel. A kis schweinfurti műhely átalakult világszerte szétágazó konszernné, mely a csapágygyártásra és az ipartechnológiára épült. A családi vállalkozásként működő vállalat 1905-ben vette fel az FAG (Fischer Aktiengesellschaft – Fischer részvénytársaság) nevet." ( http://www.fag.hu/az.htm ) .
Azért WWII-es topicban elfeledkezni Schweinfurtról elég szerencsétlen dolog, lévén '44-ben az angolszászok által bombázandó célpontok toplistájának tetején állt az olajfinomítókkal együtt.
Sőt, magyar termelés is volt, mivel az SKF már 75 éve működik saját céggel kis hazánkban. Először importáltak, majd megkezdték a gyártást a védővámok miatt.
"A harmincas években - a magas vám miatt - először öntvények készültek Magyarországon, majd az egyedi megrendelések - svéd technológia segítségével történő - megvalósítása igényelte hazai termelőkapacitások létrehozását." ( forrás SKF honlap , www. skf.com )
Amennyiben állításod igaz az angolokra, akkor csórikat jól leköröztük:))
1939-ben (es nem 1940-re) az oreg Dzhuga nem Bulgariat kerte (az jott volna magatol, amint az elso szovjet katona atlepte volna a hatart), hanem a Lengyel torta reszet, a Balti-allamokat, es Romaniat. A finnek mindossze ,,gyarapitottak volna a hos Szovjetunio,, gyozelmeit. Nem sokon mult, hogy nem igysikerult. Finnorszag fuggetlen baballamnak kellett, hogy kozelebb lehessen jutni a sved acelhoz es csapagyakhoz (kevesbe ismert teny, de az angolok csak 1942-ben tudtak felepiteni sajat csapagyagyaraikat, tobbszor is attorve a blokadot arrafele). Abban az idoben csapagyakat csak svajc, amerika es a szovjetek gyartottak (no meg a svedek).
A szovjetek ketszer is megvertek a finneket (1940 es 1944), de megsem annektaltak az orszagot. A kutyanak se kellett akkor . (Ki tudta, hogy idovel egy igen pofas gazdasagi ,,kishatalom,, lesz belole Europaban).
Szuvorovnak (irora gondolok) jellemzo az idiotizmus, de nagyon jol megfogalmazta az ,,M-nap,, konyveben, hogy moit akart a szovjetunio. Elsosorban, 1941-ben, a tovabbi Europai expanziohoz olaj kellett. Azt Sztälinek is belattak, hogy Bakubol es a Volga-partrol messze lenne hordani, ezert a legkozelebbi nyugati ilyen jellegu foras szuksegleltetett - Ploesti.) Csak hetek kerdese volt az ugy (ez lett volna a ,,Tajfun.,, hadmuvelet), amikor Dolfi betort oda, ahol nem kellett volna megjelennie.
A sok szobeszed dacara, a Szovjetunio nem Nemetorszag ellen keszult haboruzni, hanem Romania ellen.
V-3-nak azt a nagykaliberű ágyút nevezték, amit a Csatorna partján állítottak fel és amivel Londont akarták lőni a németek. A D-nap miatt ezt nem használták. A háború után a franciák kipróbálták, de az első lövésnél felrobbant.
A Kuusinen sztori ismert. A hivatkozott megjegyzés szerintem nem igazolja, hogy később valóban be akarta olvasztani a finneket Sztálin. Ha akarta volna nagy valószínűséggel minden különösebb teketória nélkül megtehette volna.
A Molotov berlini látogatása után (1940, nov.) átadott szovjet jegyzékben zsugás Bulgária, dardanellák, stb. mellett kérte Finno.-nak a szovjet érdekszérához való sorolását is. Erről meg K-E-ában kiderült, hogy mit jelent.
