Főleg Európa népeinek genetikai összetételéről, ami történelem során folyamatosan változott szól a topik. A neandervölyiektől kezdve. A történelmi összefüggéseken van a hangsúly.
Igazából a férfi ági vizsgálatot érdemes megcsináltatni, ha telik rá anyagilag, a Big Y-t, az autoszomális inkább szórakoztatásra jó, a női meg túl távoli, több ezer éves eredményeket ad. A férfinál nagyjából be lehet lőni a földrajzi területet ahol élt a többi tesztelővel közös ős, a többi tesztelő legtávolabbi őse lakóhelyéből, persze szerencse is kell, nekem most 2900 éves az ős ami közös egy másik tesztelővel. Az angolszászok, írek persze jobb helyzetben vannak, ott legtöbbször néhány száz éves csak a közös ős.
Én már megcsináltattam, 50usd volt 2 éve a back friday akcióban :) Persze nem a GPS Origin, hanem sima Y kromoszómás... Tervezem másik cégnél is megcsináltatni és összevetni az eredményeket és azok értelmezését is.
Sajnos mindegyik ilyen szolgáltatás statisztikai alapon megy, mert máshogy nem tudna becsülni, hiszen amit csinélnak az csak egy DNS elemzés. Ezt vetik össze a többiek által beküldött adatmennyiséggel és mondják meg, hány %-ban vagy skandináv vagy éppen balkáni, de persze csak a beküldött minták alapján megszűrve.
Ezért van az, hogy ez alapján pl a magyar lakosság elég magas %-a zsidó gyökerű, mert a magyraok közül eddig a zsidő gyökerűek kértek elemzést, vagy pedig hogy a magyar lakosság közel 0%-a "közép-keleti" gyökerű, mert a romák közül szinte senki nem küldte be. Szóval jól érzed, nem ad bizonyosságot.
Leegyszerűsítve Kr.e. 5.700 körül jelentek meg az első "sápadtarcúak" Svédország déli részén, de ez csak a Kr.e. IV. évezred elejére vált általánossá Európában.
"Az európai kontinenst benépesítő lakosság egészen sokáig volt sötét bőrű - állítja egy nemrég bemutatott genetikai vizsgálat. A világos bőrt szabályozó gén egy egészen új genetikai változás eredménye, hasonlóan a laktóztoleranciához, ahhoz a tulajdonságunkhoz, ami lehetővé teszi, hogy felnőttként is megemésszük a tejet. A természetes szelekció, az előnyös mutációk terjedése nem mindig gyors folyamat. A legtöbb új genetikai variáció csak korlátozott előnyökkel jár, ezért csak lassan terjed el a közösségben. Emiatt különösen érdekesek a gyorsan terjedő változatok, amelyek nagy előnnyel kecsegtetnek. Az 1000-Genomes Project keretében 83 mintát vettek szerte Európában. Iain Mathieson, a Harvard Egyetem kutatójának az American Association of Physical Anthropologists éves konferenciáján tartott beszámolója szerint csapatuk öt olyan funkciót különböztettek meg, aminek az elterjedése erős szelekciós előnyt jelentett az európaiaknak. Drámaian megváltoztatták a korábbi természetes szelekciót. Az egyik ilyen a laktóztolerancia, ami 8000 évvel ezelőtt még teljesen hiányzott az európaikból. Azóta ez annyira megváltozott, hogy a tejtermékek az egyik fő táplálékforrásunkká vált. Az első emberek, akik elhagyták Afrikát, még sötét bőrűek voltak, sőt még évezredekkel később is az volt a jellemző. Kutatásaik szerint a legrégebbi "sápadt gének" az SLC24A5 és a SLC45A2 7700 évvel ezelőttről származnak Svédország déli részéről. A SLC45A2 csak 5800 évvel ezelőtt vált általánossá."
Ez nekem még mindig egy kicsit féltudományosnak számít, statisztikai valószínűség alapján számol, amelynek az eredménye, mint te is írtad, egyáltalán nem 100%-os pontosságú.
Az ügyfél kap egy földrajzi régiókra bontott százalékos megoszlást, amely rosszabb esetben semmi érdemlegeset nem fog mondani a származásáról.
Emellett azért nem is olcsó, a linkből nyíló oldal alján ott van az ára.
Én megmondom őszintén, egyelőre nem fizetnék ennyit a közel semmiért.
A genetikai alap az maximálisan tudományos. A statsiztikai modell is elméletben az, csak hát a mintavételek száma, a referenciállomány nagysága az, ami miatt nem 100%-osan biztos az eredmény.
Köszönöm, csak ezeket az autoszomális admixtúra térképeket és sávdiagramokat nézegetve az ember nem tudja, hogy itt egzakt kategóriákról van-e szó vagy pedig némiképp önkényes, féltudományos halmazokról.
Némiképp vannak fenntartásaim ennek a módszernek a tudományos egzaktságával és megbízhatóságával kapcsolatban, bár hozzáteszem, hogy szívesen nézegetem ezeket a térképeket és diagramokat.
Melyikre kérdezel rá? Az autószomálisra vagy az admixtura jelentésére? Az ember mindkét szülőtől 23 kromoszómát, tehát összesen 46 kromoszómát örököl. A hímivarsejt és a petesejt 23-23 kromoszómát tartalmaz, melyek a megtermékenyítés során kombinálódnak. A 46-ból 44 kromoszóma párban van férfiakban és nőkben egyaránt – ezek az autoszómák. Ezek többezer éves infokat is hordozhatnak, az ebből készült tesztek attól függően pontosak, hogy mekkora a refrerenciaállomány. Referenciaáéllomány: egy területre jellmezo SNP(SNP= autiszomális dns).
Na most ez az SNP nem elég pontos, mert kontinens szinten kb 80%, régió szinten kb 60% os pontosságot tud mutatni, annak ellenére, hogy a génjeink DNS állományának kb 90%-a SNP Admixture pedig szerintem az adatok összegyúrását jelenti, azaz többféle mintából dolgoznak.
Érdemes nézegetni és olvasni a szerző - Maciamo Hay - hozzá fűzött magyarázatait, de azért lennének kérdéseim:
1). Valaki el tudná szabatosan, viszonylag röviden és közérthető magyar nyelven magyarázni, hogy mi ennek a módszernek a tudományos alapja? Hogyan képezik ezeket az admixtúra csoportokat? Az angolszász genetikai szakzsargon teljes mellőzésével kérném, köszönöm.
2.) Mennyire tekinhetők szilárdan tudományosnak ezek az admixtúra csoportosítások és az az alapján készült térképek? Nekem egy kissé féltudományosnak és önkényesnek tűnik ez az egész, ami az Eupediának ezen az oldalán található...
Azt hittem jó ötlet a DNS teszt, de kiderült, hogy fogalmam sincs arról, hogy ki a biológiai apám
Hetven dollár alá ment a DNS tesztek ára, ezért egyre többen engednek a kíváncsiságuknak, és rendelik meg a szolgáltatást. Izgalmas dolgokat is megtudhatunk saját magunkról, de családi tragédiákat is okozhat egy ilyen teszt elvégzése, ráadásul komoly kockázata is van annak, ha az adataink nem megfelelő kezekbe kerülnek. Vajon megéri?
Akkor van némi új fejlemény tesztelési ügyben ma, egy új ember tesztelt az FTDNA-nál most lett meg az eredménye a Big Y-700 tesztjének, sajnos nem tudom ki név szerint, mert nem lépett be az U-152 csoportba és az őse származási országát sem adta meg. Volt négy közös snp-énk így ketten új haplocsoportot hoztunk létre, így a R-FT21550 haplocsoportból a R-FT19108-ba kerültem, ezzel 400 évet léptem előre, a közös ősünk 2900 éve élt.
Fura ez a M-269 hogy az ibériai nyelven beszélők közt is domináns lett, ezek szerint volt ahol ők olvadtak be a helyiek közé és nem azok vették át az indoeurópai nyelvet. Amúgy ezek szerint ezzel a bronzkori bevándorlással magyarázható a keltákat megelőző indoeurópai nyelvű törzsek Ibériában.
Egy érdekes tanulmány az Ibériai-félsziget genetikai történetéről. Röviden összefoglalva a neolit, a bronz/vaskori illetve a római kori migrációk hatása volt a legfontosabb, a későbbi germán és mór hatás jelentősége kisebb ezekhez képest.
A római kori keveredésekről eddig szerintem nemigazán esett szó, de akkoriban is komoly bevándorlás volt a Mediterraneum más részeiről(Észak-Afrika, Kis-Ázsia, Görögország, Itália) és emiatt a hispániai génállomány közelebb került a mai olaszok és görögök genetikai képéhez.
A baszkokat viszont a vaskor utáni események nem érintették, ahogy sejteni lehetett.
Mivel tényleg gyanúsan magas számokról van szó, feltételezem, hogy az általam a wikipediáról hozott számadatok a részben német származásúakat is tartalmazzák.
Néhány országban egészen megdöbbentően magas számok vannak.
A dél-brazíliai Santa Catarina szövetségi államban pl. állítólag a népesség 35 %-ának vannak német felmenői!
Brazília: egy 2000-es adat szerint állítólag 12 millió német származású egyén élt az országban, az össznépesség 7%-a.
Argentína: kb. 3 millió német származású argentín van, a népesség 8%-a.
Chile: a német származású chileiek száma kb. félmillió, ami a lakosság kb 3%-a.
Bolívia: kb. 375 ezer német származású lakos (a népesség kb. 3%-a).
Paraguay: kb. 290 ezer német származású lakos (a népesség kb. 4,4 %-a)
Perú: kb. 160 ezer német származású perui.
Mexikó: különböző források szerint 15 ezer és 40 ezer között mozog a német származású mexikóiak száma (a 100 milliós összlakossághoz képest ez százalékban viszont elenyésző).
