Furioso: üdv itt, örülök, hogy olvasóból író lettél :). Úgy látom, a Te esetedben is a legtöbbek által említett zenei fogékonyság, ill. az ismerősök ajánlása vezetett a "sikerhez" :).
trend: igen, ez sem könnyű téma, de asszem ebben ugyanúgy nem lehet általánosítani, mint a fiatalok körében.
Szigi: persze, hiszen az életkoruknál fogva sokan még nagyon kicsik voltak, amikor az Enjoy The Silence "aratott", így nekik már nem adatott meg annak az esélye, hogy a "királyos klip" meghatározóvá, v. legalább ismertté váljon számukra.
surrender: sztem eddig sem szóltál rosszakat, bár tény, ezúttal "beletrafáltál" :), jó a téma.
pseudosugar: azért nem mindegy, hogy kinek mit adunk oda :). Egy Rasmus fannek (ami azért sztem egyáltalán nem ciki, nekem pl. megvan a legutóbbi lemezük) elsőre nyilván nem a Speak&Spell-t kell odaadni, hanem mondjuk egy SOFAD-ot, aztán egy Devotional live-ot, stb. :)
Azok akik nem ismerik igazán a Dm-et három számról tudnak: Strangelove, Personal Jesus, Enjoy The Silence.
Ami pozitív: van egy 45 éves munkatársam akinek a kedvence a Question Of Time, Fekete bőrjakóban mászkál és kb. 15 évvel ezelőtt megkérdezte az akkor még csak 8 éves kisfia: apa te depecses vagy?
Az én környezetemben nem nagyon vannak a középiskolás korosztályból, így nem tudom, hogy a tizenévesek hogy viszonyulnak a DMhez. De ha abból indulok ki, hogy nekik a Rasmus a jó zene, akkor tartok tőle, hogy ha odaadnék egy Speak&Spell albumot, körberöhögnének, hogy mi ez a gagyi.
Az Exciter viszont igenis vonzott új rajongókat. Vagy legalábbis olyanokat, akik az I feel loved vagy a Dream on hatására kezdtek el érdeklődni a zenekar után. És persze vannak olyanok is, akiknek semmi nem használ: a húgom pl még mindig simán "ledepressziószenézi" a Mode-ot. :-(
"pedig az élet 25 fölött kezdődik" hehe: szívemből szóltál, trend! :-)
Nekem egy 16 éves öccsém van. Elmondása szerint az osztályában csak hárman ismerik a Depeche Modeot. De csak azért mert Ákos rajongók és érdeklődnek a bonanza iránt és a hasonló hangzású zenekarokhoz.
Emlékszem amikor én voltam tinédzser a Greatest Hits c. műsorban az Mtv-n rendszeresen volt dm v. dm hétvége ilyet is régen láttam már. Igy aztán a mai fiatalok hol ismerjék meg a dm-et?
Talán az lehet a helyzet, hogy a legtöbben szeretik, azonban a meglévő másik 5-10 kedvenc zenekar mellett, nem pedig úgy mint régen a Mode-osok??:) Ámbár ez nem is baj, egy olyan tömeg kiszolgálására ma már a zenekar sem képes!
Szerintem nagyon sok függ a környezettől is, hogy kinek van DM-en felnövő nagybácsija (lásd: pl. Mark) nagynénije stb. és lassan lehet beszélni arról h. szülője. Arra leszek kiváncsi h. fogja-e második aranykorát - jó annyira azért nem, legyen ezüst:) - élni a zenekar mikor a régi DM fanok gyerekei felnőnek. Ők ugyanis nagy valószínűséggel a zenekar teljes életművét ismerni fogják már.
Illetve nem feltétlenül fontos a DM, hanem h. ha nem csak a tucatzenét hallgatták körülötte, akkor szélesebb látóköre lesz zeneileg és magától is rátalálhat a Mode-ra.
Trend: az élet tényleg 25 fölött kezdődik;) (figyelj Pat, nincs már sok hátra;) sztem nem az újdonság iránti igénnyel van a baj, hanem h. sajnos a mókuskerékben ragadt emberkék közül ezt nagyon kevesen ismerik fel. Mihez fordulnak hát? Ahhoz amit fiatal korukban szerettek, éreztek. De ez még a jobbik eset. Mert van, hogy azzal sem hajlandóak már foglalkozni, "hogy néz már az ki 30 évesen itt bulizgatok" felkiáltással. Aztán ha jön valami, ami kimozdítja őket ebből akkor siker, ha nem akkor marad minden a régiben.
Ámbár az egyszeri "idősebb" úgy jár e téren mint itt a görgetők: nyomják a sok gagyit ezerrel, aztán már feladta a keresést, és így azt a pár jó dolgot sem találja meg sajna...
No, első olyan hozzászólásom amire többen is reagáltak.
:)
Biztos eddig rosszakat szóltam.
Ha a Meaningre gondolok, nem csodálkozok, hogy gagyinak tartanák. Az a szám nekem se jött be soha. De érdekes, mert a Broken amúgy nem rosz album. Monument, Satellite, My secret g., Sun and ...
De jó kis számok.
Amúgy SKY én se vagyok egy olyan bezzeg az én időmben típus.
Ezt elfogadom, hogy mások mennek.
A DM se túl aktív, honnan ismernék.
Ha évente lenne új lemez, mint a 80-as évek elején, akkor ismernék, de így?
Csak úgy érdekelt a téma, hogy hogyan látják mai szemmel.
Szerintem az Exciter és a koncert nagyon sokat segített a zenekar itthoni népszerűségén! 1997ben az Ultra sorsa az agyonhallgatás volt, talán az It's No Good volt, ami eljutott a szélesebb néptömegekhez. A 98as Only WHen I Lose Myself már jobban beszivárgott a köztudatba (pl. egy akkori trendi műsor zárójelenetében műanyag cicababák táncoltak élvezettel a számra), felkerült pl. a BRAVO-listára is :-) (egy Ultra-szám nem került fel!). Az Excitert pedig ezekhez képest hatalmas hírverés vezette be, a rádiók ezerrel játszották a Dream On-t, a koncert jelentős promóciót kapott és a BRAVO-listára már mind a négy kislemez feljutott :-)))) (BRAVO-lista legyen most a közízléssel egyenlő, jelentős sarkítással). Nagyon sok DM-et csak hírből ismerő emberke nem az Enjoy The Silence-et emeli ki, mint "ja igen emlékszem arra a számra" alkotást, hanem a Freelove-ot. És ez így van jól.
"A 80as évek nagyon trendi lett mostanában... mind a divat, mind a zene terén" *** lehet (lásd kylie új számát), de most inkább a fiatalokról volt szó, nem a sznob 20 felettikeről...
kb. 50% rap / r&b / goth-metál / tankcsabda stb.
a másik fele meg disco-patkányok / tiesto, sterbi, spigiboy meg az erős, stb.
az OWILM az egyik kedvencem... pedig nekem a people ar people-al kezdödött az ismerkedés...
"Hova teszik, mint stílust? *** gázos 80's évek - amit manapság csak azon a gagyi VH1 csatornán láthatunk..."
A 80as évek nagyon trendi lett mostanában... mind a divat, mind a zene terén
Nagyon szélsőségesen látjátok szerintem a mai fiatalokat + egy kicsit általánosítatok... nem mindenki csak eminemet és linkin parkot hallgat... szerintem :-)
Engem nem a fiatalabbak, hanem inkább az idősebbek (és itt főleg a saját korosztályom vonzáskörére gondolok) újdonságra való fogékonyságának hiánya zavar... na és az eltunyulásuk.... rengeteg ismerösöm inkább otthon bámulja a tv-t, és max a sarki kocsmáig hajlandó elmászni... véletlenűl se próbálnának ki egy új helyet, vagy egy új zenekar koncertjét... pedig az élet 25 fölött kezdődik :-)
Sziasztok!
Még sosem írtam ide, de mivel érintve érzem magam a témában én is hosszászólok. 20 éves vagyok és kb 2 éve szeretem a DM-ot. Az első bulin (Pecsa) meg kb. másfél éve voltam lent. Nekem is hasonló a véleményem mint Patronáé. Nekem is elegem lett a mai zenékből, a bugyuta slágerekből. Sok mindent hallgattam én is, de ez egy idő után leredukálódott szimplán Ákosra. Aztán rajta keresztűl megismertem a Bonanzát. Amikor utánna az idősebb ismerőseim kérdezgették hogy mit szeretek mondtam a fenti kettőt. Erre általános reakció volt, hogy akkor biztos szeretem a Depeche Mode-ot is. Én persze nem is ismertem, csak névről. Szerencsére kapóra jött egy pár évvel idősebb haverom, aki már kb 15 éve DM fanatikus. Elsőként a Violatort adta kölcsön. Gondolom sejtitek hogy innen már nem volt visszaút...
Még nincs meg minden album, de a buliknak köszönhetően gyakorlatilag minden jelentősebb számot ismerek. Nekem egyértelműen a Broken Frame-Some Great Reward-Music for the masses-Violator vonulat jön be. Nekem nagyon tetszik az akkori Mode stilus, bár ha belegondolok, ha megmutatnám mondjuK a Meaning of love-ot egy korombelinek, szerintem röhögne és gagyinak tartaná.
Na, akkor mint a legfiatalabb(24) aktív topicos hadd mondjam el, hogy szerintem is sokan ismerik a Modeot, még a nálam fiatalabbak is. Szerencsére nem egyformák az emberek már fiatalon se, sokaknak nem jön be a mai divatzenék áradata. Aztán elkezd barátkozni hasonló érdekéődésű osztálytársakkal, szomszéd srácal, akárkivel, végül csak eljutnak a DM zenéjéhez(is). Nálam is hasonló volt a helyzet, vért hánytam a '90es évek gagyik keptöndzsekkes, balatoninyáros vonulatától, és pont kapóra jött a Populär(ja, ugyanakkor a BBt is utáltam), akiktől meg teljesen kész voltam. Talán sokan emlékeznek, hogy akkorban elég sokat szerepeltek az A3 nevű TVcsatornán, minden interjút menéztem velük, ahol többször hangoztatták, hogy szeretik a Modeot, az ő zenéjük inspirálja az övékét, stb. Így aztán gondoltam nem lehet baj, ha meghallgatok pár DM lemezt:-)) Pechemre pont a SOFAD volt az első amit megvettem, és ez eldöntötte a további sorsom, nem volt tenni, a DM lett a kedvenc zenekarom:-))
Véleményem szerint a dolog egyszerű: a topic olyan, amilyenné a hozzászólók alakítják. Csak rajtunk múlik. Én sok olvasót ösztönöznék az írásra :).
elektromos gyalogos: köszi, de azért sztem a felsoroltakon kívűl még számos hozzászóló adott példát az objektív véleménynyilvánításból, ill. nyitottságból :).
blood brother: sztem a Dream On és a Freelove klip simán ösztönözhetett bárkit a zenekar alaposabb megismerésére, az Only When I Lose Myself pedig pláne! Sztem ízlés kérdése! Ne felejtsd el, hogy Te a korábbi ismeretid/tapasztalataid alapján alkottál véleményt az említett dalokról - egy "újszülöttnek" viszont simán bejöhentek!
Én úgy látom, hogy a mindenkori albumok (s főleg koncertek) igen jó reklámot jelentenek a zenekarnak és THDMFC-nek is. Ez a folyamat nem állt meg 93-ban sem, hiszen akkor a PeCsában csupán 30 körüli/feletti fanokat láthatnánk - ez nem így van. Sztem az Ultra és az Exciter (+ koncert!) idején is sok fiatal ismerte a meg a DM-ot. Az "utánpótlás" persze nem olyan mennyiségben generálódik, mint 10, vagy tizenakárhány évvel ezelőtt.
surrender: a jelenlegi fiatalok közül talán valóban nem sokan nem ismerik a zenekart, de a lehetőség azért megvan rá. Ehhez a korábbi generációk esetében is egyfajta fogékonyságra, nyitottságra volt szükség, no meg - manapság főleg - a szerencsére. Sztem közülünk is sokan családtag, v. barát(i társaság) által ismerték meg a zenekart. Én most éppen a 16 éves unokahúgomat "nevelgetem" a DM-ra, de nincs nehéz dolgom, mivel ő magától figyelt fel a témára - konkrétan tavaly a Dirty Sticky-re. Egyébként ő nagyon sok egyéb, aktuális zenét is kedvel, de szerencsére a vállalható fajtából. Hardore DM fan nem lesz belőle, de tetszettek neki a lemezek, ill. a klipek, amiket átírtam.
pink_panther: ugyanígy voltam én is, teljesen egyetértünk!
Fiatalja válogatja - ismerek olyan 20 évest, akinek a Beatles és a 70-es évek funky vonulata a kedvence, több mai előadó mellett. Nyitottság- és környezetfüggő a dolog - szerintem. Ha van valaki, aki jó időben, jó helyen megismerteti a DM néhány felvételét velük, ezt követően jó esetben a maga útját járja a dolog. Egyébként az idősebb korosztály sem homogén. Én pl. azidőtájt, amikor a nagy depeche-duran tömörülés volt, mindkettőt utáltam. A divathullám ellaposodása idején fedeztem fel magamnak mindkét együttes zenei világát, legnagyobb örömömre.
A mai fiatalok közül nagyon is sokan ismerik a DM zenéit. Sőt egyre többen kezdik hallgatni a régi albumokat, járnak el bulikba. A bulikban általában már több a fiatal érdeklődő mint a mi korosztályunk. (sajnos) Szerintem néhány évnyi elhanyagoltság után újra kezdik az emberek felfedezni a Dm és a hasonló csapatok zenei anyagát.
Személyes tapasztalatból tudom, (fiatalabb kollégák) hogy a DM-től csak a slágereket ismerik, de miután megmutatok nekik egy koncertet és néhány régi albumot, vagy újat de rádiókban nem játszott számokat, kezdi a dolog érdekelni őket.
"De az azért fáj és siralmas, hogy még csak nem is ismerik."
Ne általánosíts! Van aki ismeri!
Te sem ismersz mindent, ami apáink idején volt menő! Ez az élet rendje, majd ők meg azon nyavajognak, hogy az ő gyerekeik nem ismerik az eminemet stb stb... Az ien "bezzeg az én időmben" dumától alapból hányok, és csak egyre öregebbnek érzem magam tőle...
Persze, én se vagyok naív, sejtem mi lehet az ábra, csak érdekel.
De az azért fáj és siralmas, hogy még csak nem is ismerik.
Persze, ez nagy részben a média hibája.
Meg hát most nem ez a trendi.
De azért érdekelhet, ha mehallják, meghallanák. Gagyinak tartják vagy érdekesnek.
Pl. annó én amikor meghallottam a doorst eléggé bejött. Az se akkori zene volt éppen ám pedig. És még csak a stílusom se, de egyszerűen érzett benne vmit az ember.
Amúgy meg az only szerintem eléggé ott van. Majdhogynem legjobb lassú daluk. Szerintem :)
én nem vagyok megdöbbenve, hogy a fiatalok nem ismerik a módot. most legyetek már őszinték! ha ti az only when i lose myselffel vagy a dream onnal, esetleg a good night loverszel ismeritek meg a bandát ilyen nagy kedvelői lennétek???
az a helyzet, hogy az it's no good ill., a useless óta csak felejthető kísérletei voltak az együttesnek. most akkor mit is várunk???
szerintem a klubokban koncerteken mindenki black celebration - music for the masses - violator - sofad dalokat várja... ezeket meg honnan ismerje az aki most 18 éves?
-Ismerik? *** nem. viszont jól ismerik az eminemet...
-Hova teszik, mint stílust? *** gázos 80's évek - amit manapság csak azon a gagyi VH1 csatornán láthatunk...
-Vajon érdekesnek, jónak, gagyinak tartják? *** see above.
-Főleg az érdekelne, hogy a régebbi DM albumokat hova tennék, mi lenne róla a véleményük? *** ha még az új lemezeket se ismerik, akkor honnan ismernének egy speak & spell-t?
viszont az együttes utolsó pár munkája (főleg eXiter) se segített ...:P
A hölgykoszorú unszolásának engedve, előjőve a ’homályból’ néhány észrevétel:
- Igen, most már néha nehéz görgetni is. Ha az ember kihagy 1-2 napot, akkor meg már szinte reménytelen. És ugye nem a sok ON téma miatt!!! :-)
- 60.000 hozzászólás szép nagy szám. De érdekes lenne visszanézni, hogy pl. 50 és 60 ezer között ebből mennyi volt DM, és mennyi politika, sárdobálás, éjjeli chat-poén-agymenés, és egyebek. Sajnos félek attól (biztos vagyok benne!!!), hogy DM volt messze a legkevesebb. Az elején még én is röhögtem néha, de az utóbbi időben már inkább csak bosszankodom :-(
- Értem én, hogy ez a topic nem csupán a DM-ről szól, hanem DM 'klubról' és 'klubtagokról' is. Nem is az a bajom (és azt hiszem, ezzel nem vagyok egyedül), hogy néhány idejáró 'baráti-társaság' a 'magánbeszélgetéseit' is itt bonyolítja (ez sztem korábban is így volt). A baj akkor van, amikor ez uralja a fórumot. Szvsz az utóbbi kb. 10ezer alatt sajnos ez volt a tendencia.
Egy példa: Nem az a baj, ha valamelyik DM-klubban, vagy DM rendezvényen más (értsd nem csak DM) zene is van, hanem az, ha pl. 90 %-ban csak Lagzi Lajcsi és Kadlót Karcsi szól. És akkor hiába hivatkoznak a 'törzsvendégek', hogy ezt ők kérték a DJ-től, azok, akik a plakát, vagy a klub neve, ’ne adj isten’ a híre miatt jöttek le, attól még nagyon utálni fogják a helyet, és utána nem nagyon fognak újra lenézni ... Most valami ilyesmi van itt is ... a nem 'törzsvendégek', akiknek nem folyik itt a ’magánbeszélgetésük' elmaradoznak, vagy jobb híján beszállnak a 'sárdobálásba'.
Véleményem szerint ezek a baráti-társaságok nyugodtan csinálhatnának maguknak egy saját topicot (pl. 'Depeche Mode Klub - magánbeszélgetések' címmel), és azokat a témákat amik a széles publikumot nem érintik, lebonyolíthatnák ott. Volt már erre példa. Azt hiszem az ’Ami a Depeche Mode klubból kimarad(t)’ topic pl. annak idején a képek behelyezése miatt született, és az ’Exciter’ megjelenésének idején is volt ennek a fórumnak egy ’kisöccse’ …
- ON téma. Szerintem is van/lenne még sok, (ami legalább is az utóbbi 1-2 évben nem volt napirenden) de amikor ilyen mennyiségű hozzászólás van (és a nagy része nem ON) akkor az a kevés hozzászólás is elsikkad, amire pedig lehetne válaszolni – feltéve, hogy a ’görgetés’ közben egyáltalán észre lehet venni.
Engem is érdekelne a 'mai fiatalok' hozzáállása a Mode-hoz pl. Ez szerintem olyan lehet, mint pl. a mi generációnknak volt pl. a Floyd. Többen tudnak róla, néhányan halloták is, és csak kevesen vannak (de vannak !!!) akik ismerik, esetleg szeretik. A többségnek ez már az 'öregek' (értsd: az elöző generáció/évfolyam) zenéje. De pl. ezen 'többség' felé jó nyitás lehet a remix-album.
