Egy jól ismert kérdés: még ha olyan elmefilozófiai álláspontot választunk, hogy nincs szabadság, és úgy is érezzük, hogy nincs szabadság, létezhet-e tudatos elme a szabadság érzése nélkül?
Létezhet-e tudatos elme a szabadság jelenségének valamiféle megtapasztalása nélkül? Azt szokták mondani, hogy az öntudat számára, még ha determinizmus is van, a döntések mintegy "megjelennek a létben", és ezt lehet a szabadsággal definiálni.
Szerintem igen. Mégpedig akkor, ha tudatunk számára beteljesültek a vágyak, elfogyott az üresség, vagyis betelt a mindenség tudatának információival. A mindenség tudatának nem marad egyetlen egy szabadságfoka sem. A megvilágosodásról nem lehet elmondani megtapasztalt információt, azt csak megélni lehet.
Nem lehetünk tudatában annak, hogy "gépek" vagyunk, teljes predesztináltságunk tudata megszüntetné az öntudat - akár látszólagos - létezését.
A Borg kollektív tudata predesztinálja az egyedeinek tudatát, amely így is csak az egyének tudatának közös halmaza.
úgy is érezzük, hogy nincs szabadság, létezhet-e tudatos elme a szabadság érzése nélkül?
Bocsánat, gyorsan írtam.
Létezhet-e tudatos elme a szabadság jelenségének valamiféle megtapasztalása nélkül? Azt szokták mondani, hogy az öntudat számára, még ha determinizmus is van, a döntések mintegy "megjelennek a létben", és ezt lehet a szabadsággal definiálni.
Nem lehetünk tudatában annak, hogy "gépek" vagyunk, teljes predesztináltságunk tudata megszüntetné az öntudat - akár látszólagos - létezését.
Egy jól ismert kérdés: még ha olyan elmefilozófiai álláspontot választunk, hogy nincs szabadság, és úgy is érezzük, hogy nincs szabadság, létezhet-e tudatos elme a szabadság érzése nélkül?
A galaxisoknak 22x kozelebb kellene lenniuk. 10000x nagyobb tomeg kellene,
Lehet, hogy kozelebb is vannak, hiszen a Lorentz-trafo torzitja a teret. Nem tudhatjuk a sebesseguket, a Dopplerbol meg foleg nem megtudhato, ha mar ilyen kis gyorsulas is ekkora latszolagos sebesseg-elterest okoz.
Ugye, a masik dolog, amit a szakertok itt rendszeresen felreertenek, az a transzformalt koordinata.
Elkezd hadovalni nekem, hogy az nem ugyan az az esemeny, hiszen mas az ido koordinataja. lol
Eloszor is, egy adott fotonkisugarzasrol van szo. Hogy lehetne mar ket esemeny? Ne legyunk mar teljesen hulyek..
Masodszor, en valtottam KR-t, nem a tavoli galaxis.
Hogyan kozeledhetunk egyszerre az osszes galaxis fele?
Nos, erdekes modon Einstein is itt akadt el, amikor a gravitaciot a gyorsulassal akarta helyettesiteni. Ha korbe vesszuk liftekkel a Foldet, akkor csak ugy helyettesitheto gyorsulassal az egesz cucc, ha a Fold minden iranyban tagulo valami.
Ugyen jon a tanult, es nevet magaban, hogy ez meg azt sem tudja, hogy a sotet energia es anyag az univerzum tagulasat okozza.
Nos. Igaz, csakhogy veletlenul sem ugy van, ahogy azt hiszik.
Mert nem hinni kell, hanem szamolni.
Szamoljunk..
Lorentz-trafo. Alap fizika.
Van egy foton-kisugarzas esemeny egy tavoli galaxisban. Most mi gyorsuljun ehhez a galaxishoz {a} gyorsulassal.
Mekkora az x koordinata valtozasa a Lorentz trafo miatt?
Mert ugye x2=(x1-v*t)*gamma. Mivel a kisugarzas a multban van, ezert x2-x1 annal nagyobb lesz, mivel nagyobb a {v} sebesseg es minel tavolabb van a multban az esemeny {t}. Ez negativ erteku, hiszen a multban van. Elso osztalyos matek.
{menetirany v=+, csillag tavolsag szinten x1=+, ido t=- !!!!}
Legyen le a fenyev c=3e8 le=c*3600*24*365
A megaparsec 3262000 fenyev.
Legyen x1=mpc t1=-x1/c
v=0.7e-9 masodpercentkent a sebesseg valtozasa, masodpercenkent valtunk most KR-t.
b=1/sqrt(1-v*v/(c*c)) a gamma
x2=(x1-v*t1)*b
dx=x2-x1
nos, ekkor dx= 71000 m/s azaz 71km/sec/mpc, a Hubble konstans..
Mivel folyamatosan KR-t valtunk, a valodi kozeledesi sebesseg lenyegtelen, kiesik.
Minden kozeledik felenk, de a voroseltolodas oka a Lorentz-trafo...
Ugyanis aki ismeri az altalanos relativitast, az tudja, hogy a tomegvonzasnal r-tavolsagon csak az r sugaron belul levo testeket kell figyelembe venni.
Ennek a 20CSE sugaru gombnek az 1m^3-erol beszeltem az elobb.
A legújabb elképzelésem a világ keletkezéséről!:) Néhány mondatban:)
Mai megfigyelés szerint a zuniverzum áll 72% sötét energiából, 23,5% sötét anyagból és 4,5% "valódi" anyagból:)
1. A keletkezéskor 99,99999% sötét energia volt és marha nagy csönd és békesség, majd 1 milliárd éven keresztül
2. Aztán az a 0.00001% valszeg az előző ciklusból fennmaradt sötét anyag kedvező helyzetbe kerülvén, a sötét energia szétszakító ereje következtében néhány milliárd kvarkra bomlott:)
3. Ezek a kvarkok a sötét energiából valódi kavarkokat váltottak át a garvitációjuk segítségével, majd elindult a nehezebb részecskék gyártása a sötét energia hatására ás megszülettek a legegyszerűbb atomok miközben a gravitáció folyton nőtt:)
4. Egyre több "valódi" anyag keletkezvén mind nagyobb és nagyobb konglomerátumokba álltak össze, míg elérvén a kritikus tömeget beindult a fúziós reakció, amely még több sötét anyagot alakított át valódívá, amelyet az első csillagunk bekebelezvén akkorára nött, hogy szupernova lett belőle:)
5. A folyamat robbanásszerű volta következtében el kezdett tágulni a valódi anyag, miközben újabb és újabb csomósodások keletkeztek és kialakultak a galaxisok, fekete lyukkal a közepükön.
6. A mai állapot, a maga %-os eloszlásában, miközben a valódi anyag állandóan keletkezik, a sötét energia meg tolja szét, miközben veszt energiájából, amely sött anyaggá alakul, és így tovább:)
7. Az Úr is a 7. napon fejezte be, elméletem meg a 7. ponttal zárja:) Nos, amikor a "valódi" anyag, a sötét anyag és a sötét energia egyforma nagyságú lesz, persze quantumosan, akkor megkezdődik egy, az eddigivel ellenkező irányú folyamat:) ENNYI:)
Szerinted nincs okod ilyen dolgoktól tartanod. Lehetnek meglepetések (remélem lesz is, és felfedezik a Higgs bozont) , de ez a makrokozmoszt semmiféle veszéllyel nem fenyegetnek.
Azzal egyetértek,hogy az energiát kutatják,illetve azon formáit,melyekbe kevesebb energiát kell fektetni ahhoz,hogy többet vegyenek ki belőle.Mindig minden kísérlet esetében (ennél is) történhetnek váratlan dolgok,meglepetések,melyekre nem számítanak.Ezektől tartok.
A kozmikus sugárzásban sokkal nagyobb energiájú kvantumok vannak, mint amit az LHC-ben elő tudnak állítani. Vagyis a természetes körülmények között lett volna lehetőség mikrofeketelyukaknak vagy mikroősrobbanásoknak, ha azok tényleg léteznének nemcsak az LHC, hanem annál nagyobb energián. Vagyis sok nagyságrendet is nyugodtan fejlődhet a részecskegyorsítók energiája.
Engem aggaszt ami a részecskegyorsítókban történik,mert ezek a hatalmas energiák,amikkel ütköztetnek,könnyen kicsúszhat az ellenőrzésük alól,továbbá könnyen kialakulhatnak koordinálhatatlan dolgok,mint pl egy nagyobb fekete lyuk,vagy egy ősrobbanás,vagy bármi bármi más!(térmeghajlás,más dimenziók vagy valami olyan,ami árthat a földnek.)Most is meglepődtek valamin,bár nem nagyon cikkeznek azon,hogy pontosan min?
"A kísérleti fizika igazából az elméleti fizika segédeszköze. Segít felismerni, hogy a jelenlegi elméleteket, hogy lehet logikusabbá, és absztraktabbá tenni."
