Skywalker.: "Annyi jó zene van! A Linkin Park mitől lenne az????" Attól, hogy az "annyi jó zene" mellett nekem az LP zenéje is tetszik. Ízlés kérdése, szóval nem hiszem, hogy kell ennél több indok.
MarK: "...nekem eléggé egysíkúak." Hogy sokszínűek, azt én se mondanám.
mesa155: "Elég csoffadt egy zenekar. Elég baj, ha ez ma már jónak számít." Hogy mi számít jónak, azt (optimális esetben) mindenki magának dönti el.
"Szerintem Robbie Williams sokkal rockosabb,mint a LP." Nálam meg egy zenének nem a rockossága a szempont, hanem az, hogy tetszik-e vagy sem. Elég sok zene tetszik, RW-é vagy a Rasmus pont nem. (Tényleg, mikor áll már össze a Take That? ;-))
Én, 1987-ben, túl a 2. SZTK keretes szemüvegemen :)) kezdem megbarátkozni azokkal a zenékkel amik akkor körbevettek. A bátyám által Omegát meg Napoleon Boulevard-t hallgattam. Akkoriban Ő is "diszkózott" 2-3 barátjával hétvégenként. Mindig a kazettáit és a bakelit lemezeit nyüstöltem, a debil Zolika egyet-kettőt néha össze is karistolt ropival meg ceruzával... :)))
Aztán '88 nyarán elmentem az unokatesómhoz Gyöngyöshalászra nyaralni, mert nyáron azt szoktak... Akkoriban épült a családi házuk, és mivel kereskedők voltak és boltjuk is volt Gyöngyösön, a kert végében még a mai napig áll egy külön épület -ma asszem garázs- de akkor én csak "savanyítónak" hívtam, mert káposztát, uborkát meg minden földi jót állítottak elő (értsd: csalamádé, koviubi stb.)! Apukám csinálta nekik sokadmagával a többszáz literes betonkádakat ahol történt a savanyítás.
Unokatesómnak volt egy 2 kazettás Samsung (!) magnója és meló közben mindig zenét hallgattunk. Aztán 1x káposztataposás (hogy legyen neki leve azé'...) közben hozott egy kazit (mint utóbb kiderült a Black Celebration album volt az) és betette a magnóba. Különösebben nem is érdekelt a zene, amíg meg nem hallottam a Stripped-et... Aztán az alatt a 2 hét alatt amíg ott voltam meghallgattam még kb. 500x. Kérésemre átvette a BC-t és az "aktuális" MFTM-t is valami AGFA kazira. Aztán itthon Pesten saját akaraterőmnek köszönhetően cseréltem el a májküldzsexon:bad-jét a Some Great Reward-ra a szomszéd kisfiúval. Nekem az kellett, neki meg Dzsekó! Én jól jártam...! :)) Sokáig ez a 3 kazettám volt, aztán "beindultam".
A Blasphemous Rumours végén lévő "lihegést" meg "kvartyogást" sokáig külön számként kezeltem, csak azt nem értettem miért nincs föltüntetve a címe a borítón.. DE MÁR TUDOM!!!! :))
Nekem valahogy így indult.
Örök hála ezúton is az én drága unokabátyámnak!!! Köszi, Gábor!
Hehe, anyám is így van ezzel. Meg már megismeri stílusról a DMet. Pl. bármilyen elvont kitekert remixet hallgatok, mindíg megjegyzi, fogadjunk ez is DM:-))
A Linkin Park szerintem nem rosz zene. Inkább azt hallgassák a gyerkőcök, mint a köcsög eminemet, akinek minden száma tök egyforma.
Megboldogult nagyanyám hetvenes éveiben egyetlen zenekart tudott megjegyezni, a 'depeccsmódot' . És valóban, amikor ment valamelyik tv-ben, rögtön szólt nekem. Szerintem még tetszett is neki :))
Mai fiataloknak csaka Linkin' Park létezik. És szentül hiszik, hogy király zene. Ha legalább zene lenne benne! :))
Fiatalok+DM: Ja, én is ismerek olyan 7 éves gyerkőcöt, akinek a 'Dream On' a kedvenc dala ... ha meghallja, akkor hangosan elkezdi óbégatni a 'ken jú fííl e litül lóv ... drím on, drím on' refrént ... és valami furcsa ugra-bugrálós táncba kezd !
Ilyenek ezek a 'mai fiatalok' ... komálják a jó zenét ... ;-)
Én a Tears for fears Shoutjáról meg voltam győződve hogy az DM, illetve azonos a valamelyik korai maxi(New life?) B oldalasával. Aztán kiderült hogy nem:-))
Inkább csak a kontraszt miatt mondtam a S&S-t. Van itt fiatalka, Rasmus rajongó kollegina, lehet, hogy odaadom neki a Devotionalt, most már kiváncsi vagyok fog-e neki tetszeni! :-)
88-89 környékén ismertem meg a DM-et közelebbről. Akkor a fél osztály "depeses" volt, a másik fele "rokker" vagy "brossos". Az első saját DM albumom a Black Celebration volt ha jól emlékszem, aztán szép lassan kezdem beszerezni a többit 150 Ft-os lengyel kazettákon.
Az első lemezeket először meghallgatva, több számnál is meglepő volt, hogy jééé ezt ismerem, nem is tudtam hogy a DM játsza :)) (Just can't get enogh, Everything counts). Ugyanakkor tévhit volt, hogy a Tainted love az DM. :))) Később bebizonyosodott, hogy Soft Cell.
Szerintem akik mostanában ismerkednek e remek zenekarral, azokat is éri meglepetés, hogy mennyi ismerős dallam cseng vissza, amiről nem is gondolták hogy DM. Vagy az eredetije DM, mert ugye egyre több más együttes is feldolgozza a dalaikat.
Szerintem egyébként a mai fiatalok zenei izléséhez nagyban hozzájárul a média hatása... DM-et max a Sláger Rádión hallani... najó, még ott a Roxy... havonta egyszer leadja Freelove egyik mixét (:() A sláger meg ugye nem trendi... tehát a fiataloknak nincs honnan megismerni ezt a zenét... Ahogy már többen is írtátok, ehhez kell egy szülő egy barát, egy ismerős vagy egy szomszéd. Vagy kellő nyitottság.
Én pl. úgymond "zenebuzi"ságomnak köszönhetem, hogy rajongó lettem. Érdeklődtem mindenfelé, mindenféle zene iránt és valahogy ott lappangott bennem, hogy van az a Depeche Mode... baromi nagy múltja van... mi lehet ez? Szerencsére volt egy barátnőm akinek megvolt a Singles 86-98... elég volt egyszer meghallgatni és kész voltam... "idevele az összes többi albummal". Pár hónapig annyira rá voltam kattanva, hogy más zenét nem is voltam hajlandó hallgatni... szerencsére erről leszoktam, de mostmár ismerem és nagyon nagyon szeretem a zenéiket :)
Jah, és azokat a barátaimat is én rángattam el először PeCsába és Livingroomba akik már jóval régebben ismerték a DM-et. Nagyon élvezzük ezeket a bulikat :))
Na persze aztán jött az összes többi... Bonanza, Ákos, Neo :) De ez már máshova tartozik :))
Heh... azért a Freelove-ot is ismerik elég sokan...
Amikor korombeliek, vagy fiatalabbak kérdezik, hogy mi a kedvenc zenekarom... Csak néznek, hogy mi az a Depeche Mode... és akkor beugrik nekik... "jaaaa várjámá' vanaza, hogyishijják... Freelove... igen, azt szokták adni a Roxy-n, nem rossz"
Mondjuk azért nem ilyen siralmas a helyzet... szerencsére nagyon sok DM-essel futok össze itt-ott...
Severina, akkor én hova tartozom a 22 évemmel? :))))
Én sem a Speak & Spell miatt szerettem meg a DM-et. Egy két jó szám van csak rajta: Photographic, just can't get enough. a többi kissé gyenge.
De ami az első 2-3 lemez után jött...............
Nem rossz zene. És nem reménytelen. Devotional bejönne nekik sztem.
Amúgy el kell mondjam az élet 30 fölött se kutya.
:)
Az a börkabátos sztori tök jó volt.
:)))
Amúgy múltkor cserélgettem 50-es főnökömmel zenét. Ő kezdte, jött hozzám DM koncerteket, albumokat kérni.
Munkahelyi bulik mindíg elég siralmasak zeneileg.
Volt, hogy próbálkoztam feldobni DM-el, de elzavartak. Aztán egyszer nagyfőnököm dícsérte, hogy nagyon jó kis zene az. és ő történetesen szereti, azóta megtűrik a többiek.
Furioso: üdv itt, örülök, hogy olvasóból író lettél :). Úgy látom, a Te esetedben is a legtöbbek által említett zenei fogékonyság, ill. az ismerősök ajánlása vezetett a "sikerhez" :).
trend: igen, ez sem könnyű téma, de asszem ebben ugyanúgy nem lehet általánosítani, mint a fiatalok körében.
Szigi: persze, hiszen az életkoruknál fogva sokan még nagyon kicsik voltak, amikor az Enjoy The Silence "aratott", így nekik már nem adatott meg annak az esélye, hogy a "királyos klip" meghatározóvá, v. legalább ismertté váljon számukra.
surrender: sztem eddig sem szóltál rosszakat, bár tény, ezúttal "beletrafáltál" :), jó a téma.
pseudosugar: azért nem mindegy, hogy kinek mit adunk oda :). Egy Rasmus fannek (ami azért sztem egyáltalán nem ciki, nekem pl. megvan a legutóbbi lemezük) elsőre nyilván nem a Speak&Spell-t kell odaadni, hanem mondjuk egy SOFAD-ot, aztán egy Devotional live-ot, stb. :)
Azok akik nem ismerik igazán a Dm-et három számról tudnak: Strangelove, Personal Jesus, Enjoy The Silence.
Ami pozitív: van egy 45 éves munkatársam akinek a kedvence a Question Of Time, Fekete bőrjakóban mászkál és kb. 15 évvel ezelőtt megkérdezte az akkor még csak 8 éves kisfia: apa te depecses vagy?
Az én környezetemben nem nagyon vannak a középiskolás korosztályból, így nem tudom, hogy a tizenévesek hogy viszonyulnak a DMhez. De ha abból indulok ki, hogy nekik a Rasmus a jó zene, akkor tartok tőle, hogy ha odaadnék egy Speak&Spell albumot, körberöhögnének, hogy mi ez a gagyi.
Az Exciter viszont igenis vonzott új rajongókat. Vagy legalábbis olyanokat, akik az I feel loved vagy a Dream on hatására kezdtek el érdeklődni a zenekar után. És persze vannak olyanok is, akiknek semmi nem használ: a húgom pl még mindig simán "ledepressziószenézi" a Mode-ot. :-(
"pedig az élet 25 fölött kezdődik" hehe: szívemből szóltál, trend! :-)
Nekem egy 16 éves öccsém van. Elmondása szerint az osztályában csak hárman ismerik a Depeche Modeot. De csak azért mert Ákos rajongók és érdeklődnek a bonanza iránt és a hasonló hangzású zenekarokhoz.
Emlékszem amikor én voltam tinédzser a Greatest Hits c. műsorban az Mtv-n rendszeresen volt dm v. dm hétvége ilyet is régen láttam már. Igy aztán a mai fiatalok hol ismerjék meg a dm-et?
Talán az lehet a helyzet, hogy a legtöbben szeretik, azonban a meglévő másik 5-10 kedvenc zenekar mellett, nem pedig úgy mint régen a Mode-osok??:) Ámbár ez nem is baj, egy olyan tömeg kiszolgálására ma már a zenekar sem képes!
Szerintem nagyon sok függ a környezettől is, hogy kinek van DM-en felnövő nagybácsija (lásd: pl. Mark) nagynénije stb. és lassan lehet beszélni arról h. szülője. Arra leszek kiváncsi h. fogja-e második aranykorát - jó annyira azért nem, legyen ezüst:) - élni a zenekar mikor a régi DM fanok gyerekei felnőnek. Ők ugyanis nagy valószínűséggel a zenekar teljes életművét ismerni fogják már.
Illetve nem feltétlenül fontos a DM, hanem h. ha nem csak a tucatzenét hallgatták körülötte, akkor szélesebb látóköre lesz zeneileg és magától is rátalálhat a Mode-ra.
Trend: az élet tényleg 25 fölött kezdődik;) (figyelj Pat, nincs már sok hátra;) sztem nem az újdonság iránti igénnyel van a baj, hanem h. sajnos a mókuskerékben ragadt emberkék közül ezt nagyon kevesen ismerik fel. Mihez fordulnak hát? Ahhoz amit fiatal korukban szerettek, éreztek. De ez még a jobbik eset. Mert van, hogy azzal sem hajlandóak már foglalkozni, "hogy néz már az ki 30 évesen itt bulizgatok" felkiáltással. Aztán ha jön valami, ami kimozdítja őket ebből akkor siker, ha nem akkor marad minden a régiben.
Ámbár az egyszeri "idősebb" úgy jár e téren mint itt a görgetők: nyomják a sok gagyit ezerrel, aztán már feladta a keresést, és így azt a pár jó dolgot sem találja meg sajna...
No, első olyan hozzászólásom amire többen is reagáltak.
:)
Biztos eddig rosszakat szóltam.
Ha a Meaningre gondolok, nem csodálkozok, hogy gagyinak tartanák. Az a szám nekem se jött be soha. De érdekes, mert a Broken amúgy nem rosz album. Monument, Satellite, My secret g., Sun and ...
De jó kis számok.
Amúgy SKY én se vagyok egy olyan bezzeg az én időmben típus.
Ezt elfogadom, hogy mások mennek.
A DM se túl aktív, honnan ismernék.
Ha évente lenne új lemez, mint a 80-as évek elején, akkor ismernék, de így?
Csak úgy érdekelt a téma, hogy hogyan látják mai szemmel.
