Megszólalásom oka nem a MANCS, hanem egy stilisztikai gyöngyszem, amely így kezdődik: "A MÁV Zrt. a leghatározottabban visszautasít, és hangulatkeltésként értékel minden olyan állítást, amely megkérdőjelezi a vasúti közlekedésre vonatkozó szigorú utasításrendszert. A magyar vasúti közlekedés szabályozásában nincsenek hézagok, annak szigorú és következetes betartása kizárja a balesetek lehetőségét." etc. /van aki e zengő ódát nem ismeri?!/ A destruktiv elme jelző sem rendített meg a maga idejében, épp a hangulatkeltés? Most? Amikor már az óvodás is tudja, hogy tökéletes ember, hibátlan gépezet és minden kritikát kiálló szabályzat elképzelhetetlen? Ráadásként még néhány pikáns előzmény: KBSZ BA2007-0047-5-01 Biztonsági ajánlás: Az új szabályozás kidolgozásáig a Vizsgálóbizottság javasolja az F.2.sz. Forgalmi Utasítás arra irányuló kiegészítését, hogy az önműködő térközjelzőkkel felszerelt pályaszakaszokon, amennyiben a teljes állomásközben levő forgalmi helyzetről a visszajelentő fények kiértékelésével nem lehet meggyőződni, állomástávolságú közlekedésre kelljen áttérni. Az új forgalmi utasításban olyan szabályozást javasol a Vizsgálóbizottság, mely indokolt esetben lehetővé teszi a forgalmi személyzet részére az állomástávolságú közlekedés bevezetését a műszaki személyzet kiérkezése előtt. "A Magyar Vasúti Hivatal piacfelügyeleti eljárás keretében elmarasztalta a február eleji szőnyi vasúti baleset három érintettjét - mondta Antal Dániel, Magyar Vasúti Hivatal elnöke hétfőn, sajtótájékoztatón, Budapesten. Elmondta: piacfelügyeleti eljárás keretében azt vizsgálták, hogy miként egyeztetik a vasúttársaságok menetrendjeiket. A szőnyi baleset kapcsán indult vizsgálat során kiderült, hogy a résztvevők nem folytatták le a szabályos menetrendi egyeztetést. A személyvonatnak és a tehervonatnak nem lett volna szabad egy időben a vasúti pályán lennie.(Világgazdaság Online, 2007.05.14.) A MÁV ZRt. vezetése kategorikusan visszautasítja a Magyar Vasúti Hivatal elnökének hétfői sajtótájékoztatóján elhangzottakat, amelyek a MÁV szerint azt a hamis látszatot keltik, hogy a vonatok a magyar vasúti hálózaton nem közlekednek szabályosan - áll a MÁV Zrt. hétfő esti közleményében. (MTI/hirado.hu 2007. május 14.) "A helyszíni szemlén bebizonyosodott, hogy mikor a vonatok elhagyták a baleset előtti utolsó Pilis állomást, akkor olyan jelzést kaptak, amely utalt az előttük lévő pályaszakaszon a biztosítóberendezés működésképtelenségére. A jelzés szerint a vonatoknak a hibajel feloldásáig 15 kilométeres óránkénti sebességgel szabadott volna haladniuk. A vonatbefolyásoló berendezésnek kellett volna megállítania automatikus befékezéssel azt a vonatot, amely ezt a sebességhatárt túllépi ... A többi szakértői vizsgálat mellett a KBSZ független szakértői vizsgálata is tart még. A MÁV is folytatott belső vizsgálatot, amely korábbi sajtóértesülések szerint szintén a személyvonat vezetőjét hibáztatja ." (RTL Hírek.hu, 2008-10-28, 12:19) Átfogó ellenőrzést tart a Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH) a MÁV-csoporthoz tartozó társaságoknál - tette közzé az NKH az MTI-hez eljuttatott keddi közleményében. Az ellenőrzés célja a vasúti közlekedés szakmai minősítése hatósági eszközökkel, kiemelt figyelemmel a vasúti közlekedésbiztonsági követelmények teljesülésére és az európai uniós elvárásokra. Az átfogó vizsgálat a jogszabályi keretek adta feltételek figyelembevételével az éves felügyeleti ellenőrzés keretében fog megvalósulni - mutat rá a közlemény. Az ellenőrzés a MÁV Zrt., MÁV-Trakció Zrt.-re, a MÁV Cargo Zrt.-re, a MÁV Gépészet Zrt.-re és a MÁV-Start Zrt.-re terjed ki. A közlekedési hatóság az ellenőrzések eredményeiről az ellenőrzések befejezését követően ad tájékoztatást. (Forrás: MTI, 2008. 10. 21. 15.20.) EHHEZ KÉPEST ..az írott malaszt további vonatkozó részletei: Az Országos Vasúti Szabályzat I. kötete szerint: .Az ellenőrző-, menetirányító-, jelző- és biztosítóberendezéseknek, valamint eljárásoknak lehetővé kell tenniük, hogy a vonatok a hálózat adott vonalára kitűzött céloknak megfelelő biztonsággal közlekedjenek, és a berendezések korlátozott üzemmód mellett is tegyék lehetővé az engedélyezett vonatok biztonságos közlekedését. . F.2.sz. Forgalmi Utasításból: 15.1.1. A közlekedést a forgalmi vonalirányítók, (forgalomirányítók), a forgalmi szolgálattevők, a váltókezelői szolgálati helyiségben szolgálatot végző dolgozók, továbbá a vonatfogadásra kötelezett nyíltvonali dolgozók szabályozzák. 15.1.2. A közlekedésszabályozó személyek a vonatközlekedést távközlő berendezésen adott közleményekkel, Írásbeli rendelkezésekkel, jelzésekkel, állomási és vonali biztosítóberendezésekkel szabályozzák. 15.1.12. A közlekedést szabályozó dolgozók kötelesek a vonatközlekedést állandóan figyelni, a közlekedő vonatok iránt érdeklődni, a rendellenes menetekről egymást tájékoztatni és idejében tett megfelelő intézkedésekkel a zavartalan közlekedést biztosítani. Folyt. köv.
1990. tájékán egyszer egy péntek délután történt - ott voltam - Cegléden, hogy az x-edik vágány mellett a vonatára várakozó több száz utas és az állomásépület KÖZÖTT hasított el egy Cegléden meg nem álló expressz (valamelyik nemzetközi). Persze emberek is jöttek-mentek közben. A hangosbemondó szünet nélkül nyomta a figyelmeztetést, a vezér is a kürtöt, de még így is izzasztó volt a dolog. Ott is többen nem értettük, hogy miért kellett ezt így, ma meg az mp3 lejátszók világában belegondolni is rossz az egészbe...
Amikor a Kolléga anno elmesélte ezt a történetet nekem, még hozzátette: leszállt a mozdonyáról és megkérdezte a peronon várakozó utasokat, hogy hogyan került a bácsika a sínek közé? Ők pedig csak azt válaszolták: nem tudjuk, már a sínek között volt, amikor Ők ideértek...
Hogy is mondjuk ezt úgy, hogy ne sértsük meg sem drága olvasóink kifinomult jó ízlését, sem pedig Heinczinger István személyiségi jogait? Tán az lesz a legjobb, hogy: "Anyádat, ha meg nem sértelek!" Hétfőn délelőtt a ceglédi vonalon, Monorierdőnél egy személyvonat hátulról nekiment egy intercitynek, négy halott, huszonhat sebesült. Négy halott, huszonhat sebesült. És akkor avval jön nevezett Heinczinger István, a MÁV vezérigazgatója, hogy ők (a közlekedési minisztert és a MÁV Zrt. elnökét beleértve) szakmailag nem hibáztak, lemondásukat erkölcsi és emberi okokból nyújtották be. Ja, mer' az úgy van, hogy a kretén mozdonyvezető felcsavarja a kakaót, teker ezerrel, a vágány mellett meg mindenféle kábelekben dzsalnak a tréfás kedvű, ám rosszindulatú kóbor áramok, azt' hol így, hol úgy állítják a szemaforokat, piros, tilos, puff, itt nagy csatt lesz. Nem profanizálunk, van is kedvünk hozzá. Mi csak a vezérigazgató ez irányú közlését felidézve próbáljuk érzékeltetni a sajtóban publikált (befutott a NapKeltébe, mint sebesvonat) verziójának életszerűségét. Pontosítsunk: az nulla. A MÁV, a költségvetés talán legrégebben használatban lévő feneketlen kútja, természetesen hierarchikus szervezet, amiben az is jó, hogy könnyű eljutni a legfőbb szakmai felelősig, s az ki is lenne más, mint a végső operatív döntéshozó. Mi köze ennek az "emberi" izékhez, vagy az erkölcshöz? Utóbbi jó, ha van, de nem szokták ellenőrizni beszálláskor, úgyis olyan túlterheltek a jegyvizsgálók. Ugyanakkor mi van, ha a vasút valóban nem kötöttpályás, bizberrel védett üzem, hanem tényleg egy koszos dodzsem a sarki Luna-parkból, ahogy a vezérigazgató állítja, s az áramok és masiniszták arra mennek benne, amerre akarnak magas kedvükben? Nos, kezdjük ott, hogy nem is olyan régen (2007. február 6-án) történt egy kísértetiesen hasonló, "utoléréses" baleset Almásfüzitő és Komárom állomások között. Ám ott csak egy személy vesztette életét, leginkább azért, mert az ütközés egyik résztvevője tehervonat volt. Az az egy halott pedig a mozdonyvezető volt. Kitalálják? Már hogy a MÁV belső vizsgálata szerint ki volt a hibás? Persze, az elhalt masiniszta! Ismét nem mi profanizálunk, tényleg ilyen vastag a bőr a MÁV illetékeseinek az orcáján. Erre persze az akkor még működő "külső fél", a Magyar Vasúti Hivatal akadékoskodni kezdett, vizsgálata feltárta, hogy a vasúti közlekedés irányításának és szervezésének számtalan szabályát megszegték, és mulasztások hosszú folyamata vezetett a balesethez. Feltevésünk szerint ez sokakat (köztük az effélékben oly felette jártas Heinczingert) annyira megérintett emberileg és erkölcsileg, hogy a mostani tragédia hatása alatt nyilvánosan zokogó (micsoda könnyek!) miniszterelnök 2008 májusában a most (emberi és erkölcsi okokból) lemondó szakminiszter (Szabó) javaslatára egy tollvonással megszüntette a vasúti hivatalt. Úgy akadékoskodjanak, ha bírnak! Hát nem fognak akadékoskodni, valóban. Most egyedül a MÁV belső vizsgálatától várhatja tehát az okkal megviselt közvélemény, hogy kiderítse, mi történt Monorierdőnél. Miért kellett meghalnia négy embernek, huszonhatnak miért súlyosan sérülnie? Nos, van az eredményre egy fogadásunk.
Szőny 2007., Monorierdő 2008. A végső hibáról mindent(!?) tudunk? És a lényeg: mi vezett addig? Amiről eddig szó sem esett? Adalékok a teljesebb látképhez:
[Megj.: a biztosítóberendezések megbízhatósága kialakítástól függően 5.10-7 5.10-9 ] Az ember megbízhatóságának számszerű értékei (kísérleti-statisztikai alapon) - tudás-alapú viselkedésnél: 5.10-3 . 5.10-1 - szabály-alapú viselkedésnél 5.10-4 5.10-2 - készség-alapú viselkedésnél 5.10-5 5.10-3 {http://eki.sze.hu/ejegyzet/ejegyzet/kozlek/kt1.htm}) Az akadályozó hibák fellépése megnöveli a veszélyeztetés valószínűségét, mert ilyenkor a nagyságrendekkel nagyobb hibavalószínűséggel dolgozó embernek kell átvenni a (biztosítóberendezéstől) a forgalomirányítás feladatát. (A vasúti közlekedés forgalomirányítási rendszerei {http://eki.sze.hu/ejegyzet/ejegyzet/kozlek/kt2.htm} [Megj.: az egyes ember(ek) tévedéséből származó veszélyes hibaarány a megváltozott körülményekhez jól illő szabályokkal és több ember egymást ellenőrző együttműködése révén 1 2 nagyságrenddel csökkenthető.]
UTASÍTÁS az üzemirányítási és az operatív irányítási szolgálat ellátására (F.3.sz.)
3.5. A forgalmi vonalirányító feladata, hatásköre és felelőssége 3.5.1.7. Ha a vonatforgalom biztonságos lebonyolítását veszélyeztető eseményről bejelentést kapott, a bejelentés pontos időpontjának előjegyzése mellett köteles az érdekelt állomás (állomások) forgalmi szolgálattevőjét, illetve az érintett vonatok személyzetét tájékoztatni a helyzetről és gondoskodni a szükséges intézkedések megtételéről Hatásköre és felelősség 3.5.2. A forgalmi vonalirányító az irányítási területén felelős hatáskörébe tartozóan az Utasításban meghatározott feladatok előírás szerinti végrehajtásáért.
F. 2. sz. FORGALMI UTASÍTÁS
1.2.139. Az utasítás szövegében előforduló kifejezések: c) jól működő vonatbefolyásoló berendezés kifejezés azt jelenti, hogy a mozdony rendelkezik jól működő vonatbefolyásoló berendezéssel és a pálya folyamatos vagy szakaszos jelfeladásra kiépített és mindkettő üzemszerűen működik;
1.2.31. Forgalmi szolgálat A vonatközlekedés előkészítésével, tervszerű, gazdaságos és biztonságos lebonyolításával kapcsolatos valamennyi forgalmi tevékenység gyűjtő elnevezése. Forgalmi tevékenységek a következők: a) a forgalmi szolgálat szervezése, irányítása, végzése és ellenőrzése; b) . c) .. .. d) .. .. e) a vonatok forgalomba helyezése; f) a közlekedés szabályozása és lebonyolítása; g) a forgalmi zavarok megelőzése, illetve megszüntetése. 1.2.32. Forgalmi szolgálattevő A közlekedés, továbbá a tolatás irányítója állomáson, szükség esetén pályaelágazáson, megálló-rakodóhelyen, megállóhelyen és rakodóhelyen. Szolgálatával kapcsolatos rendelkezéseit a szolgálati helyen, a nyílt vonalon és a vonatokon valamennyi forgalmi tevékenységet ellátó dolgozó köteles tudomásul venni és végrehajtani.
15.19.1.8. Ha önműködő biztosított térközjelzőkkel felszerelt pályán a kijárati jelzőn nem jelenik meg továbbhaladást engedélyező jelzés szükség esetén a vonatszemélyzet megfelelő értesítése után a kihaladást követően a vonatok közlekedhetnek: 1. Jól működő vonatbefolyásoló berendezés esetén: 2. Nincs jól működő vonatbefolyásoló berendezés: ..
Sajnos újabb virágok kerülnek a dunavarsányi átjáróhoz Taksony Délegyháza között gázolt a vonat. Itt ez nem az első eset, volt mikróbusz, volt személyautó(megúszták) ma nem.
Érdekes kérdések merúltek fel bennem amit az újságíró hölgy elmulasztott megkérdezni! Helyette az alábbi fontos dolgokat kérdezte. - De igazából nem lábbal kell fékezni, ugye? - Nem veszélyeztette a tóbbi vonatot hogy megállt?
A bácsi állítólag egy útátjárón ment át és elesett! A környéken nincs útátjáró, ráadásul rosszul tudta azt is hogy hol történt! Megérte volna a kérdezősködést ez is, legalább annyira mint a fenti fontos kérdések.
Igaz,de - és nem bántva szegény kisöreget - Budafok-Belvárosnál én nem tudok olyan átjárót, ahol keresztül tudott volna menni veszély nélkül,sajnos Ő is elég felelőtlen volt...
A vasútállomásra befutó személyvonat alá került egy fiú és egy lány, életveszélyes állapotban vitte őket kórházba a mentőhelikopter.
Elgázolt a vonat két fiatalt egy 17 éves lányt és egy 18 esztendős fiút szerda reggel a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Pátrohán. A súlyos baleset negyed nyolc körül történt a település vasútállomásán, mondta el Fedor Rita hadnagy, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság helyettes szóvivője.
A Nyíregyháza felől érkező személyvonat rendszerint a negyedik vágányra szokott érkezni, de most a harmadikra futott be, és elgázolta a negyedik vágányhoz igyekvő két tinédzsert.
A harmadik vágányon átkelő két fiatal életveszélyes sérüléseket szenvedett. A baleset helyszínére két mentőhelikopter és több mentőautó is érkezett, információink szerint a nyíregyházi kórházba vitték a súlyos sérülteket.
Elsőre én is meglepődtem, hogy mennyi vasúthoz tartozó tabló van kint, nemcsak balesetek, hanem offtopik vagondézsmálások, személykocsikból értéket ellopó emberek, stb.
Köszönöm a tájékoztatást! Mindez számomra azért érdekes, mert nem tudtam, hogy a Rendőrmúzeumban ilyen anyagok is fellelhetőek. Ráadásul az alább bemutatott három eseményről eddig semmit sem találtam a MÁV Levéltárban. Az Országos Levéltárba baleseti kutatás címén szinte lehetetlen bejutni, bár próbálkoztam velük. (Pedig jó eséllyel náluk vannak ezek az iratok.) Talán a múzeumban több sikerrel járok, már meg is néztem a honlapjukat és felveszem velük a kapcsolatot.
A Rákoson elgázolt FAÜ Tr5-ről ezt a képet eddig nem láttam. A Ferenc személyben történt tűzesetről képet sosem láttam, most ebből legalább kiderült, hogy a Szolnokról érkező, balesetet okozó tehervonat gépe 424-es volt. A görcsönyi balesetről eddig egy fotót ismertem, amin nagyjából semmi sem látszott, mivel teljesen életlen volt.
A vasúti kereszteződés sem szerencsés kifejezés. Mi, mivel kereszteződik ott? Vasúti átjáró a helyes megoldás. Más megközelítésben útátjáró.
Ha nagyon kötözködni akarnék, a "Miskolc melletti" körülírást is kifogásolnám. Ez is helytelen. Leginkább Miskolc térségében (,vagy közelében) levő, esetleg égtáj, vagy másik település nevével megjelölt irányban levő.
Én nem beszélni szépen mádzsár, de mindig elkeseredem, hogy ma már egy középiskolai végzettséggel újságíró lehet valaki. Régen felsőfokú diplomával lehetett újságíró képzésre jelentkezni.
Komolyan mondom, már lassan falra mászok ezektől a nyakatekert, értelmetlen megfogalmazásoktól! Milyen újságírókat alkalmaznak ezek a hírportálok??!! Egyik se járt magyarórára, vagy csak mellé? Mi az hogy "agyongázolta"? Van ilyen szó egyáltalán? Nem inkább halálra gázolta? "Agyon" taposni szoktak vagy ütni, de gázolásról meg nem hallottam... Ez meg a legjobb: "A vonat vezetőjének így is kellett 1,5 kilométernyi kifutás, hogy megálljon." Hát jó gyorsan szaladt akkor a mozdony fülkéjében! :) Nem inkább a vonatnak kellett 1,5 km-nyi fékút? A hajam égnek áll az ilyen szövegektől... :S
16mm-es filmen még a mai napig megvan egy ismerősöm tulajdonába az anyag, sok más filmmel együtt. (van egy komoly film a 60-as évekből, a címe lehetne: Hogyan készítsünk atombunkert a falusi parasztházból és a városi több szintes lakóházból. :))
Igen, 1968-ban készült és Türelmetlenség a címe. A filmbeli személyzet hovatartozását nem tudom, az eredeti balesetnél az 1911 sz. vonat élén a 424,184 psz. Ps-i gép volt a gázoló.
Az Erd-felsöi balesetröl letezik is egy oktato film, ezt meg az utazoszemelyzetnek oktatas kereteben le is jataszottak (Sopron Vf.)-ban A 424-es szemelyzete is szemelyesen elmodnja a filmben a törtenteket. Meg a fütö nevere is emlekszek, Hamanos szemelyzet volt.
1959. február 13-án, 13:37-kor az ismeretlen psz. 424 sorozatú mozdonnyal az élén Miskolcra tartó 414. számú személyvonat gázolta el FAÜ 67-es viszonylatban közlekedő, GA-01-90 frsz. Tr 5 típusú autóbuszát Rákos állomás páratlan végén, a Keresztúri út - Jászberényi út találkozásánál lévő "S" kanyarban lévő átjáróban.
A MÁV Pécsi Igazgatósága által 1987. július 30-án kiadott 24. számú írásos távirat szerint az olajkútkezelő és a fekve maradt Bz motorvezetője az ütközés előtt már megbeszélték, hogy nincs olajfeladás, de a Bz nem is olajért jött. Ezután a motorvezető elment az utolsó melléket leakasztani, de mielőtt bebújt volna a kocsik közé, hallotta a fékező (és megcsúszó) mozdony csikorgását, ezután pedig az összeütközés zaját. A meglökött, majd kisiklott Bz szerelvény elől a szénkarámba "vetette magát", ennek köszönhetően nem szenvedett sérülést. A járművek átvizsgálásakor vette észre a két mozdonyvezető az utolsó kocsi alatt fekvő, és ekkor már halott olajkutast. A filmben úgy fogalmaztak, "hogy pontosan hogyan került az úrszelvénybe, azt senki sem látta" a távirat véleményező részben pedig az alábbi áll:
Ezért fogalmaztam úgy - talán félreérthetően - hogy tisztázatlan okból tartózkodott a kutas a Bz közelében.
mondjuk ki bátran, egészen pontosan gázolaj lopás tényét állapították meg. Kimentek az enyingi csonkába és nekiálltak könnyíteni a gázolaj készleten, aztán valakit közeledni láttak, mire vezetőállás csere nélkül visszatoltak egy foglalt vágámyra ahol egy "cereales" kocsi nagyon megbánta, hogy farkasszemet nézett a 099-el.
+ infó a siófoki 87.06.06 esethez, hogy a kútkezelő nem tisztázatlan okból ment oda, hanem azért mert a BZ arra a vágányra állt ahol napokkal korábban még gázolaj vételezési lehetőség volt.
Azért ment a BZ hez, hogy szóljon a mozdonyvezetőnek, hogy nem tud már szerelni.
A forgalmista hölgyemény már dolgozik Gárdonyban! Sörösgigantnak: azért írtam kirendelésnek mert vezényelni mégsem lehetett a barátnéjához. Nincs olyan vonatszám és otthon mit mondott volna azaszonynak! Ráadásul állítólag ő ott sem volt mikor a csattanás történt, de vizsgálat lezárult vezénylő urunkat is megrángatták, pedig ő csak jót akart. Állítólag valami valami " jövedéki törvény alá tartozó esemény volt a fő ok" Tudod sok a traktor, tszcséből megmaradt egyébb mg-s eszköz, a továrisok pedig haza mentek(küldtük):-))
Útálam a sorozatokat,a Dallast nem különben...Arra céloztam,hogy ki vezetett,mitörtént konkrétan azt,csak érintettek tudják pontosan,de erről bölcsen hallgatnak .A tényeketpersze,hogy nem lehet eltitkolni,hiszen a végeredmény magáért beszél....
Ezért is írtam így a "kirendelést". Úgy tudom akkori vezénylőtök is szívott emiatt. Egy VBO-s kolleganőmtől hallottam, hogy a balesetet egy nyugdíjas vasutas jelentette be, aki a hatalmas csattanástra figyelt fel, s tudta egyből, hogy a vasúton történt valami. Bár az állomás se tudta volna sokáig rejtegetni a történteket.
Nem kirendelés volt!A kolléga mindennapra bevállalta a lepsényi tolózást egyéb okokból.A baleset kora hajnalban derült ki,a konkrét időpont az titok.2-3 ember repült ez okból.
Az elmondásokból úgy emlékszem a kolléga "kirendelésben volt Lepsényben" ,tehát a gépet nem hozták haza. Valamilyen tolatási művelet során vezetőállás csere nélkűl zúgott bele valami idegen magánkocsiba! Nagy balhé kerekedett az ügyből!
Elnézést, most esett le, hogy nem rám gondoltál, hanem a hozzászólásomra :-)
Akkor viszont én kérdezném, hogy ki készítette a képet ?
Amúgy a mozdonyt tolatási mozgás során törték össze, az enyingi csonkában folytak "illegális tevékenységek", majd elindulás után ráütköztek egy kocsisorra (egy váltó rossz irányba terelt). Elég kacifántos esemény volt....
1967.09.14-én, 19,34-kor Érd-felső mh.-en az áthaladó 1911. sz. vonat, élén a 424,184-el négy, a korábban érkezett személyvonatról leszálló és a sorompó alatt átbújó utast gázolt halálra. (A két vágány között kerítés volt, ami az átjáróban sorompóval volt megszakítva.)
1987.06.06-án Siófok előtt fekve maradt a 38315 sz. vonat (Bz mot 013 néhány mellékkocsival). A vonatért a 80952 sz. tolatós teher M62 255 psz. gépe ment ki, majd a szerelvényt az állomásra behúzva betolta azt a fűtőházi csonkába. Ezután felvett egy Eas kocsit és a váltókezelő "engedély van, állnak a vasak, mehettek" (innen a film címe) közlésére a sebességet erősen túllépve nekiindultak a kereskedelmi pályaudvar felé vezető útnak. A 10. sz. váltó azonban a fűtőházi csonkába vezető állásban maradt, így az ott álló Bz szerelvénybe ütköztek, ami 32,6 métert gurult hátra és halálra gázolta a tisztázatlan okból elé került olajkútkezelőt.
1985.06.01-én Som-Nagyberény megállóhelyen fekve maradt a Bz mot 065 kettő mellékkocsival (33815 sz. vonat). Az érkező, szabálytalanul közlekedő segélygép (M43 1130) a vonat végébe ütközött, 12 utas megsérült.
Üdv. Mikor volt az a lepsényi baleset pontosan, és mi történt? Van egy képem, de nem tudom, hogy oda tartozik-e. (Nem saját kép, a szerző utólagos engedelmével...)
A nyolcvana években a menetrendben is bent voltak azok a vonatok, melyek a sorkatonák szabadságolásakor közlekedtek, közvetlen vonatként Lentiből az Alföldre.
Így igaz!De ezeken mintha kevesebb ülőhely lenne.A győri Bmo 80 hely,az Amo 54.Ja meg azok pluszban akik,,heteltek,,Érdekes a Nohab ugyanazt a menetidőt tartotta,sőt a páratlan még Ps-en korán is szokott lenni!Bár akkor hegyen-völgyön 100.....
Igen, akkoriban nagyobb ünnepek környékén a rádió reggeltől délig mindta, hogy melyik vonalon közlekedik mentesítő vonat.
Akkor vonattal utaztak a sorkatonák is, ma már kevésbé, merthogy nincsenek is. És az akkoriban a városba költözőknek még voltak vidéki rokoni szálaik. Ezek mára kihaltak.
(A mendei balesetben sok ember életét megmentette, hogy még Pesten a vonatvezető nem engedett be utasokat a kalauzkocsiba (paklikocsiba?), akik azért kéredzkedtek volna be, mert karácsony előtt a vonat dugig tele volt.)
Tudod, mi a furcsa? Én mintha emlékeznék a 64-es Szerzsóra Kanizsán, úgy 98 tájékán. Nem volt sokáig ott, valahonnan jött besegíteni, de mintha nagyon romosan, de ott lett volna.
A 80-as évek közepéig-végéig 11-13 kocsival ill.nagyobb ünnepek előtt a Somogy express,még külön 6-7 kocsis mentesítővel megfejelve közlekedett.Felszállójegy,Kaposvárig a peronon ácsorgással fűszerezve....
"Nekem ez is lejön ebből.....8+7 kocsi = 15 kocsis volt akkoriban egy Tokaj IC és 709-en utaztak rajta.
Mostanában 4-5 kocsis és 100-200 fő utazik rajta."
Nagyon OFF itt, de hány gyorsvonat és expressz volt akkor Bp és Miskolc között és hány van most? Tény, kevesebben utaznak vonattal, mint a hetvenes években, de akkor jóval kevesebb vonatra kellett felférni az utasoknak.
Pár éve, a kínálati menetrend előtt láthattál 12-14 kocsis IC-ket, melyekre elfogyott a helyjegy. Láttam már külön jönni Szombathely és Sopron felől az esti IC-t, mind 12 (összesen 24) kocsival.
A 055 volt az elkövetője az 1983-as Keszthely, halászcsárdai átjárónál történt buszgázolásnak is, a biztosítónak 1984 februárjában elküldött kárszámla szerint. Mert a mozdonyvezető eseménykönyvi jelentésében és a balesetről leadott táviratban még 081 szerepel. Feltehetően az utóbbi az igaz, a vezér csak tudta, mivel gázolt buszt pár órával korábban.
Ha jól emlékszem, 1989-ben történt meg, hogy a 9711 sz. vonat továbbítása közben, nem sokkal Tp-ről történő indulás után (a volt 60-as őrháznál) elpörgött a motor. Leállítani nem lehetett, (a dolgozó hiába kapcsolta le a gázolaj szivattyút) a gyorsleállító nem működött, a motor szétszállt. Egy dugattyú csapszeg repült ki a géptér ablakon. Úgy emlékszem, ezen még tűbordás volt a behajtó tengely a gyorsleállítónál, hasonló eset miatt lett átalakítva hatszögletűvé.
A vonatot a tartalék visszahúzta Tp-re, a gépet később elvitték az Északi jjav-ba. Ott lett selejtezve.
A selejtezés pontos dátumára nem emlékszem, de könnyű utánanézni, mert együtt selejtezték a csehektől vett szergejekkel.
Hosszabb ideig 0-s szergej legfeljebb még a 064-es volt itt. Az talán Szombathelyre, vagy Kanizsára került.
Több ilyen legfeljebb a nyári Nohab leállítások alatt volt pár hónapig itt. Azok viszont nyár végén mindíg eltűntek.
Üdv! Egy kis infót szeretnék kérni! Hallottam M62 055-ről,amikor Tapolcán volt, egyik dugattyú kirepült a géptérablakon. Utána apám emlékei szerint elvitték Tapolcáról. Mi történt vele? Esetleg a "balesetről" bővebben? Mi lett a többi 0-s tapolcai szergejjel?
A film 1968-ban készült, Türelmetlenség a címe és az 1967.09.14-én 19,34-kor Érd-felső mh.-en történt négyes gázolás történetét meséli el. De ezen kívül létezik több film is ami egykor tényleg megtörtént baleseteket mesél el pl.: Állnak a vasak, mehettek (1987.06.06., Siófok), Állj meg! Itt a vonat! (1985.06.01., Som-Nagyberény mh.). Ezek nincsenek és feltehetően nem is lesznek fent az előbb idézett weblapon.
A filmek hozzáférhetőek a MÁV Központi Irattárban, a Nyugati pályaudvaron.
Megtörtént estekhez nem tudok linket, nem ismerek olyan oldalt, ami magyar vasúti baleseteket dolgozna fel.
Melyik az? Tudsz esetleg linket adni több oktatófilmhez? Esetleg megtörtént esetek leírásához? Van nekem speciel két ilyen videóm (1994 Szajol és 2003 Budafok-Háros).
Sorompó a címe, és természetesen megrendezett. Viszont feltehetően ha nem is ebben a formában, de történt hasonló baleset. Egyébként elég sok oktatófilm dolgoz fel baleseteket, bár talán egy olyat ismerek, ami az eredeti helyszínen és az eredeti dátum közlésével ismerteti az eseményeket. Ennek alapján annak iratait is megtaláltam a levéltárban
Városi felelőtlenség témakörhöz következzék egy kis adalék. Miskolcon, a Szinvapark felé sétálva nem egyszer látom, hogy az úton kelnek át, holott a kijelölt gyalogos átkelőhely 10-20 méterrel fentebb van vagy talán még annyival se. Igen, idős emberek is előszeretettel választják az úton való átkelés ezen formáját. Egy másik: egyszer mentünk a Sörkoptató felé. Az egyik zebrán át akart kelni egy öregúr. Majdnem nem sikerült neki. Annak köszönhette szerencséjét, hogy az autós nem ment gyorsan és időben meg tudott állni előtte. Jól emlékszem, éppen állt a gyerek a lámpán. on
Tudtok valamit egy nyergesújfalusi balesetről ahol teherautó és 324-es gőzös által vontatott tehervonat volt a főszereplő? Láttam egy filmet róla kíváncsi vagyok, h valós tényeken alapszik-e.
A vonaton voltam. Ott azt mondták a mozdony csapta meg. Valószínű a 4. vágányon álló bp-i gyors fele sietett. Önmagában életveszélyes vállalkozás volt a havas vágányokon való átkelés, emellé persze hogy vagy takarásból - vagy nem de körülnézés nélkül lépett a vágányok közé csak egy plusz adalék. Sajnos a felelőtlenség gyakran súlyos következményekkel jár (amiből a másik nem tanul). A városi közlekedésben is pont ilyen felelőtlenek az emberek, amit bármelyik városba láthatunk.
én ugy hallotam a gép nem de a menetszelke elsodorte és egy kivágodó ajtó okozta a halálos sérüléást amugy a holttest a tescvo felöli oldalon volt egy barna táska mellet! Amugy a hölgy szlovák állampolgát volt!!!
A Darwin díjasok ellen kár bármit is tenni. Hiába épül alul meg felüljáró hiába, van kerítés, meg betonfal meg egyebek úgyis a síneken mennek át. Természetes szelekció, ill. újabban a vonat van a Taigetosz helyett, de most már önkiszolgáló.
Moldova könyvében hangzik el egy vasutastól a kulcsmondat, amiben minden benne van. "Sínek között csak a vonatnak van helye"
Pár hónapja újították fel a lépcsőket, mondanom sem kell, megoldották az emberek, hogy át lehessen menni a túloldalra. Olyan szépen ki van taposva az út, mint a Csónakázó tónál lassan...
Szívatásban amit mi is csináltuk gyerekként az a pillanatragasztóval leragasztott aprópénz volt. Csórótesztnek hívtuk és bizony sokan próbálták felvenni. 3-4 éve meg a piacon láttam olyat, h földön lévő pénztárca ha lehajol érte vki a rákötött damillal arrébhúzzák az asztal alól.
Voltak ilyenek. Földből kiálló cső vagy tégladarab ráhúzva egy felvágott gumilabda vagy egy egy vödör. Betonnal kiöntött sörösdoboz esetleg focilabda. A Foci Vb idején Németországban megcsinálták ,h kitettek az utcára pár betonból kiöntött labdát és a végén fel lettek jelentve a vicces kedvűek mert sok lábtörés volt.
Akkor ez a vimesdobozba köracél szindróma,letetted a közlekedő útra jött a pali nekifutásból belerúgott és...... Anno az északiban jót szórakoztunk vele.
Hát igen a vonat erősebb a hóembernél. Mellesleg sok helyen agresszív vandálok és autóval mindenen áthajtók ellen előszerettel építették régebben a hóembert a tűzcsapra, h némi önvédelmi képessége legyen. Alternatív megoldás volt a téglarakásra épített hóember.
Tegnapi típusismereti utamon a 4516 sz.vonattal Tárnok első vágányán hóembert gázoltunk. Ennyire hülyék is vannak,hogy a két sinszál között ezzel játszanak? Vagy az életükkel?
Csak akarni kéne, hogy rend(ebb) legyen -- ne csak az autósokat ...tassák a vitatható sárgánál, hanem a gyalogosokat is lehetne zargatni... Autóval flangálásra van pénz a fakabátoknál, gyaloglásra meg nincs...
A legnagyobb az az volt, amikor fent a toronyból a bakterral ketten néztük végig, ahogy az "erdei lakótelep"-ről rángatják át a négy ( + n db ipar-) vágányon a bevásárlókocsit, tele olomínyummal... Szerencsére épp vonatmentes idő volt (úgy jó 2 percig).
persze, csak ha már felmerült a téma, gondoltam a saját "honomat" is ide sorolom.Nem egyszer kellett már a toronyból a külsősnek, vagy a bakternak ordibálni a felelőtlen egyénekre
Kőbánya felsőn az élessaroknál(rákosi vége) szintén élvezet nézni a sok hülyét, aki a síneken megy át.Mondjuk páros haladó vonat 1-n halad, kibukik az ívből.....csoda, hogy még nem volt baleset
Az akkori sztorit, hogy fokozzam, földmérők is méregettek arra felé 3-an, majd fel sétáltak a sínekre, és a vágányokat is elkezdték méregetni. A 3-ból egy se figyelt semerre, majd a Pest felől érkező próba menetes Railjet elől úgy rebbentek szét mint a galambok, nagy szerencséjükre az valami oknál fogva épp erősen fékezve bukkant ki a garázsok takarásából. Rossz volt nézni, ha nem úgy érkezik szerintem tarol.
Ha jól tudom, van egy igen csúf beceneve a Csónakázó-tóban lévő ívnek: Halálkanyar.
Szeplős: Mellesleg van ott nem messze egy felüljáró is, nem csak aluljáró. Mondjuk én sem szólhatok semmit, mert Kertváros felé járok gyalog haza. Kimegyek a 4 és 5a vágányok közti peronra, és onnan hazasétálok. Szerencsére kitérőben nem 120 km/h a vmax. :)
Hány ilyen hely van szerte az országban, h mászkálnak át a síneken vagy átszaladnak az úton pedig max. 50m-re onnan van egy alul ill. felüljáró.
Cegléden is hányszor láttam, h miután az aluljáró megépült egyesek a vágányokon másznak át biciklistől a korlátok és a peronok között emelgetve a bicajt.
Akkor azt képzeld el hogy én vácon egy helyből induló személyvonattal kb 30 km/h sebességgel ütöttem el majdnem egy hülyegyereket,aki szintén bömböltette a zenét az agyába.Nem hazudok ha azt mondom hogy kb 100 méterről nem hallotta a kürtöt,pedig nemhogy nyomtam hanem majdnem bele is feküdtem a kürtkapcsolóba.
Amikor megálltam előtte akkor jutott el a tudatáig hogy majdnem hozzásegítettem ahoz hogy többet ne rakjon pl tökfőzeléket az arcába :)
A tatabányai környéket eléggé rühellem vasúti szemmel nézve,főleg a csónakázó tó környékét.Ott még a jövő hét is a vasúton masírozik át az illegális átjárókon,és jópár alkalommal gyártottam majdnem matricát azon a környéken a versenyzőkből.
Off: A Tatabányai témához: ősszel fotózgattam vonatokat a csónakázó tónál, ott ugye van 3 illegális átjáró, meg egy hivatalos aluljáró is a gyalogosoknak. Mit láttok, egy komplett alsó tagozatos, napközis osztályt, két tanárnénivel át kelni a síneken. Mellesleg folyamatos volt a gyalogos forgalom az ott töltött 2 órám alatt. On
Off Gyönyörűséges makrogazdasági megfogalmazás, hogy a "társadalom számára hasznos" (egy drogos/piás vagy mindkettő egyszerre). Inkább a gazdaság számára hasznos, már amíg dolgozik, ahogy említetted. A gazdaság teljes mértékben lesz.rja, hogy mire költöd a pénzed, amíg a sajátodat költöd (és be is vallod, na meg adózol utána). Az erkölcsi tényezők azonban megint mások... Egy dolog csak a gazdasági megközelítés amit ha átfordítunk hétköznapi nyelvre, nevetségesen szürreálissá válik. Hatékonyságnövelő hatás? :) Hm.
Biztos jó dolog onnan "fentről" nézni a dolgokat és hülye döntéseket hozni. Éljenek a közgazdászok...4 évet lehúztam egy közgáz suliba, nem hatott meg a dolog, sőt, tudom, hogy mit nem szeretnék soha csinálni.
Nekem ez a véleményem, remélem nincsen harag, ha esetleg olyat írtam volna ;) On
drog miatt sztem összesen nem halt még meg 1200 ember. De még alkohol miatt sem halnak meg ennyien évente, pedig nagyságrendekkel több azoknak a száma, akik szétisszák a májukat mint akik drogok miatt halnak meg.
félOFF Szerintem: Ameddig a társadalom számára hasznos, addig nem szabad beavatkozni, akár iszik, akár drogozik. A gond ott kezdődik, amikor ennek elmúlik a hatékonyságnövelő hatása (mondjuk rászokik a speedre), vagy amikor már nem csak eltartja a kocsmát, hanem odahordja a fizetését. Szóval ha a személy függő lesz (azaz a napi rendes életvitelének végzésében akadályozza a kényszer), akkor az már dokit igényel és innentől kezdve a társadalom ellen irányul: a dokit adóból fizetik, a gyógyszert szintén, ő pedig nem dolgozik és így nem fizet adót, nem termel sem árut, sem szolgáltatást etc. Ennek egy durva olvasata (ha úgy tetszik, közelítése), hogy mennyien halnak meg így vagy úgy, és így összemérni, hogy melyik megelőzésre érdemes nagyobb anyagi hangsúlyt fektetni. Persze ez így nem humánus, meg minden egyéb, de nagyon jó közös értékmérő (azaz váltószám) a pénz, nálunk mondjuk a ft vagy az , és így a közgazdászok hajlamosak mindent erre átváltani, az emberi életet is. félON
félOFF Közlekedési balesetben 1000-1200 ember hal meg évente az országban. Droggal összefüggően mennyien? Csak hogy mennyire jogosak a drogprev. előadások (mondjuk hozzám még egy sem jutott el, asszem). :)) félON
Valamelyik újságban volt ilyen, olvastam. Ne vagánykodj a vágányoknál volt asszem a cikk címe és írta a dolgokat, a síneken ne keljünk át arra való az átjáró meg tehervonat alatt se mászkáljon át az ember, mert bármikor elindulhat meg hasonló jó tanácsok.
Az a baj, hogy a statisztikai adatok csak számok és betűk. Én pofán röhögném azt, aki ezzel akarna elrettenteni. Képek az már más. De nem mutathatják az "arcokat", az már személyiségi jogot sért (?) még így halála után is az embernek. Bár a cafatok az már megint más téma.
Mindenhol az emberek kényelme dominál, az egyszerűbb "út", mindegy, hogy tíz vágányon át kell sétálni és 3 sor teherkocsit átmászni. De jó is lenne, ha a drogprevenciós előadások legalább felét átcserélnék a vasúti balesetek megelőzésére. Meg merem kockáztatni, hogy több ember jobb útra térne, és hatásosabb lenne, mint, hogy ne drogozz...
Ismerősömmel azon röhögtünk kínunkban tegnap egyébként, hogy amikor leléptünk a helyszínelésről, akkor a vágányok között ott bicajozott egy (talán korosztálybeli vagy) pár évvel fiatalabb kissrác...
Csehországban az ilyen és más egyéb balesetek megelőzésére tett kísérlet egyik elemeként kiadtak egy tájékoztató füzetet, melyben statisztikai adatokkal, és véres, feketezsákos képekkel próbálták jobb belátásra bírni az embereket.
Az egyik legszánalmasabb dolog az az, amikor egy úgymond illegális (kitaposott vagy bánom is én milyen) "gyalogátkelőhely"-en átmenő, figyelmetlen ember(ek) miatt lassújelet biggyesztenek ki a halála után. Elnézést kéne lassan kérni, csakhogy tiszteletben tartsák azokat az embereket, akik tilosban mennek át? Csodálkoznak, ha elcsapják őket? A vonatnak az a dolga, hogy menjen. Nem áll meg pillanatok alatt...
Hányszor látom, hogy Tatabánya egyes helyein az anyukák a babakocsijukkal! mennek át azon a helyen, ahol még 120-szal megy a vonat és ráadásul kanyar előtt van a hely. Hol van itt a felelősség tudat saját és mások élete iránt?
Ebből a tegnapi esetből is látszik, hogy mennyit ér egy élet, ha az ember inkább üvöltetni akarja a zenét a fülében és még körbe se néz... Tatabánya állomásra három irányból is jönnek be vonatok, mégis sokan próbálnak rutinosan közlekedni...
Tegnap ismerősömmel a rendőrök érkezése előtt elmentünk már onnan, végignéztük az egészet addig, amíg le nem takarták. Nem a látvány a durva szvsz, hanem belegondolni, hogy az egész élet előtte állt...
Tatabányán nem lehet átmenni a felüljárón a vasút másik oldalára. Csak a
peronokra! (igaz van a közelben közúti híd is)
Most nemrég számolt be az esetről a helyi rádió.
"A rendőrség információi szerint a fiatal feltehetően a fülében lévő zenelejátszó hallgatása miatt nem vette észre a Tata felől érkező szerelvényt."
Azért nem semmi...ez egy olyan zenelejátszó, ami simán elfér az ember fülében :))
"A mozdony vezetője a hangjelzés és a vészfékezés ellenére sem tudta elkerülni az ütközést. A baleset körülményeit jelenleg is vizsgálják a szakértők."
Korábban volt róla szó, hogy valakinek vannak képei az M62-126 psz. mozdony összetört vez.állásáról. Átküldenétek ? Köszönöm előre is a segítségeteket !
Gödöllő-Isaszeg között 13:00-kor 342-es szelvényben IC 504 ismeretlen férfit gázolt. Az IC 504 62 perc késéssel indult tovább. A baleset miatt 12 vonat 53 percet késett Délelőtt Kőfelső-Keleti közt hamis foglaltság
Amúgy véletlenül nem tudod, mi volt a vonalon délelőtt? Minden Keletiből jövő vonat 10-15 perceket késve érkezett Vámosgyörkre, kiv. 522, az rendes volt.
És ez most, hogy került ide? Pontosításként, a kocsik megfutamodása Herendről 21-én, 23,56-kor történt történt, de az ütközés az 1891 sz. tehervonat végébe már 22--én. 0,05-kor. Így az iratokban - feltehetően mivel az ütközés a súlyosabb és annak csak előzménye volt a kocsik elfutása - 1983. január 22. szerepel a baleset dátumaként.
"Az egység szétszerelése után abban ép tömítőgyűrűt nem találtak és nem volt a helyén a lengéscsillapító széthúzásakor záródó, az olaj áramlását szabályozó szelep sem. "
...
"Gépészeti téren javasolta a vonatkozó karbantartási utasítások alapján részletes technológiai utasítások kidolgozását, azok betartásának fokozottabb ellenőrzését, ..."
Azért ez annyira MÁVos... Százak bízták az életüket ilyenekre...
Jól emlékszel, a baleset 1974-ben történt a régi 4-es főúton Kisvárda és Ajak között, egy vállalkozói kisfurgon és a Budapest Expresszt továbbító V43-as között.
A baleset helyszínéül szolgáló átjáróban a mai napig is aktív forgalom zajlik Ajak-Kisvárda között, maga a közút szerepe azonban csökkent, a 80'-as évek elején megépült ugyanis az új 4-es elkerülő szakasz, amely az eddig érintett falvakat, városokat mint pl: Ajak - Kisvárda - Fényeslitke kihagyja. Azóta is az 1980-ban épült új 4-es szakaszon zajlik a forgalom Ukrajna és Magyarország között.
Csak egy újságcikkem van róla a Heves Megyei Néplapból, így nem túl sokat tudok az eseményről, de ezek szerint akár az is lehetett. (A baleset dátuma 1982.08.30.)
Már megint itt vagyok, hogy kötekedjek: :) Picit figyelmetlenül olvastál, mert a vonat 5. kocsija siklott, de a szerelvény a csak a 7. - 8. kocsik között szakadt szét. Vagyis az 5.-nek besorozott és siklott bisztrókocsi után még 8, összesen 13 kocsiból állt a vonat, ami persze szép teljesítmény a mai IC-k méretéhez képest.
Van egy helyesbítésem is (ukkel, ne figyelj! :) ), mert most vettem észre, hogy egy hibás adat maradt a szövegben. Az 1964-es herceghalmi és az 1975-ös nyékládházi baleset mozdonyvezetője nem ugyanaz a személy volt! Az azonosságot anno egy ma már nyugdíjas Keletis mozdonyvezető barátom mesélte, de a később előkerült ügyiratokból kiderült, hogy rosszul emlékezett. Herceghalmon Jakab Gyula szenvedett balesetet, Nyékládházánál pedig Fekete Gyula, mindketten Keleti Fűtőház létszámából.
A sebesség ott is hasonló volt (113 km/h) csak ott sajnos útban volt az épület, így a sikamlott kocsiknak nem maradt elég hely, hogy kicsúszva lassuljanak le.
Miért ne hinnék? Én 24 éves vagyok, de vannak szüleim akik ezt elmesélték. Egyébként annak az oka kézenfekvő, hogy miért vannak ma kevesebben. Sokkal több autó van, és az országban nagyon sok helyre gyorsabban eljutsz vele mint vonattal. Én például gyűlölök vonaton utazni, hetente 600km-t teszek meg, ez 10-11 óra az életemből. Ugyanez kocsival összesen 5-7 óra, azért nem mindegy.
1975.07.30-án 9:01-kor a V43 1229 psz. géppel továbbított, 13 perc késéssel Nyíregyházára tartó Tokaj expressz (2302 sz. vonat) ötödiknek besorozott MÁV cégjelű Brmo sor. 50 55 85-57 003-7 psz. bisztrókocsija Nyékládháza állomás III. számú (jobb átmenő) fővágányán 118 km/h sebességgel való áthaladás közben, a 4. számú átszelési kitérő a végén az első csúccsal szemben érintett váltón hátsó forgóvázával kisiklott. A kocsi jobb kitérő irányba terelődött, majd 102 méter út megtétele után a IV. számú vágányban fekvő 6. sz. váltón jobb oldalára dőlt és a vágányon 319 métert csúszott a vonat megállásáig. A bisztrókocsi siklása következtében az utána sorozott 8 kocsi - a 4. számú kitérő b vége után szintén sikamlottá vált. Ezek cikk-cakkban folytatták útjukat a II. és a IV. vágány felé kitérve, miközben a pálya felépítményét súlyosan roncsolták és kitépték illetve kidöntötték a II. - III. - IV. számú vágányok kezdőpont felőli kijárati jelzőit is. A fellépő erőhatások következtében a vonat a 7. és 8. kocsi között szétszakadt. Részben ennek, részben a mozdonyvezető közreműködésének következtében a vonat befékeződött és 350 méter fékút, a siklás helyétől számított 543 méter megtétele után elejével a nyílt rakodóval egyvonalban a szerelvény megállt. Az igen rövid fékút a szerelvény intenzív lassulásának köszönhető, mely meghaladta a gyorsfékkel elérhető legnagyobb mértéket is. Bár a vonat szétszakadása következtében a szerelvény befékeződése igen hamar megkezdődött és a két nagy rántást észlelő mozdonyvezető is azonnal gyorsfékezett, a nagymértékű (16,5 m/sec2) lassulás a siklott és földön vonszolt kocsik fékező hatásának következménye volt. (Érdekességként jegyezzük meg, hogy a vonat mozdonyvezetője ugyanaz a személy volt, aki 1964.12.04-én Herceghalom állomáson kisiklott és felborult az 1301. sz.. vonat V55 011 psz. mozdonyával.) A mozdonyon maradt 7 kocsi és a leszakadt vonatrész között 80 méter távolság keletkezett. A leszakadt 6 kocsi a pályán cikk-cakkban, kisebb nagyobb mértékben oldalra dőlve és egymásra torlódva helyezkedett el. A járművekben, pályában és a biztosító berendezésben keletkezett kár valamint a helyreállítás költségei együttesen meghaladták az öt millió forintot. A vonaton utazó 709 személy közül 4-en súlyosan, 28-an könnyebben megsérültek, őket az Országos Mentőszolgálat járművei a miskolci baleseti kórházba szállították. A baleset jelentős forgalmi zavart okozott. Emőd - Nyékládháza között a forgalmat autóbuszokkal látták el, majd a pálya ideiglenes helyreállítása után Nyékládháza állomás V. X. vágányának felhasználásával Emőd irányába a jobb vágányon a forgalom 15 órakor, Mezőcsát és Tiszapalkonya felé 17 órakor, Emőd felé a bal vágányon 07.31-én 20 óra 30 perckor megindulhatott. A baleset idején az időjárás csendes, derült volt, a hőmérő +30 oC-ot mutatott. A vizsgálat személyi felelőst nem nevezett meg a baleset kapcsán. Megállapításuk szerint a biztosító berendezés kezelésében és a forgalom lebonyolításában sem a forgalmi dolgozók, sem a vonatszemélyzet részéről szabálytalanság nem történt. Az állomás biztosító berendezése és a mozdony vonatbefolyásoló berendezése hibátlanul működött. A baleset okainak feltárása végett alapos vizsgálatnak vetették alá a miskolci járműjavító üzembe szállított 4 db. és a fiókműhelybe szállított 5 db. kocsit. Különösen fontos volt a fentebb említett psz. bisztrókocsi vizsgálata, melynek az útátjáró és a 4. számú váltó közötti furcsa dülöngéléséről több szemtanú is beszámolt. Ennek forgóvázait a Miskolcon el nem végezhető vizsgálatok céljából a Dunakeszi Járműjavítóba szállították. A 96011 sz. forgóváz vizsgálata során derült fény arra, hogy a 7.-8. csaphelyek közé szerelt hidraulikus lengéscsillapító csak egy irányú, nyomásra működő lengéscsillapítást végzett, amit a próbapadon felvett mérési diagram is bizonyított. Az egység szétszerelése után abban ép tömítőgyűrűt nem találtak és nem volt a helyén a lengéscsillapító széthúzásakor záródó, az olaj áramlását szabályozó szelep sem. A bizottság megítélése szerint a fellépő csillapítóerő csapágyanként mintegy 30 %-al csökkent, így a kocsi futásjósága jelentősen leromlott. A feltárt hiányosságok adódhattak helytelen szerelésből és elhasználódásból is, de önmagukban nem indokolták a kocsi kisiklását. Vizsgálták a kisiklás körzetében a vasúti pályatestet is. Több, már korábban is ismert - de a baleset időpontjáig még ki nem javított - nem üzem veszélyes pályahibát (síktorzulás, nyomtávhiba, féloldalas süppedés az átjáróban, stb.) ismételten feltártak, ezek azonban kis mértéküknél fogva önmagukban nem voltak alkalmasak a vonat kisiklatására. A pályában és a járműben fellépő hibák együttesen azonban a körülmények szerencsétlen összejátszása folytán már okai lehettek a balesetnek. A siklás előtti néhány másodpercet a következőképpen rekonstruálták. A 118 km/h sebességgel haladó vonat az útátjáró előtt kb. 210 méterrel áthaladt egy rövid keresztsüppedéses pályaszakaszon. A hibás lengéscsillapítóval futó 5. kocsinál itt bólintó és orsózó mozgást végző szekrénylengés lépett fel. Az útátjáróhoz az adott sebességgel 6,38 sec. alatt érkezett a kocsi, mely idő - a hibás lengéscsillapító miatt - kevés volt ezen mozgás megszüntetésére. Az útátjárón található újabb féloldalas süppedés és nyombővülés csak fokozta a kocsi lengését, melynek hatására az attól 71 méterre lévő 4. számú váltóhoz érkezve a terheletlen hátsó forgóvázába - a kocsi első része volt a bisztrórész, a hátsó része utastér, ahol senki sem tartózkodott - bekötött menetirány szerinti első tengely - a jól záródó csúcssínt látható nyom nélkül átugrotta és ezzel a kocsi, majd a szerelvény egy részének kisiklását okozta. A balesetvizsgáló bizottság a vizsgálat tapasztalatai alapján tett néhány javaslatot is a közlekedés biztonságának fokozása érdekében. Gépészeti téren javasolta a vonatkozó karbantartási utasítások alapján részletes technológiai utasítások kidolgozását, azok betartásának fokozottabb ellenőrzését, valamint a személyi felelősség megállapíthatósága érdekében a javítások fokozottabb bizonylatolását. Ezen kívül szükségesnek tartotta a karbantartási színvonal emeléséhez nagyobb pontosságú technikai eszközök beszerzését is. Pályafenntartási vonatkozásban javasolta a nagy terhelésű vonalszakaszok mérőkocsival történő havonkénti mérését, a mérési eredmények elbírálásának módosítását, az útátjárók átépítését, a fővonalakra vonatkozó vágányzári korlátozások feloldását és az elsárosodott pályaszakaszokból adódó pályahibák megelőzése érdekében a fővonalak gépi rostálását és szükség szerint teherelosztó talajjavító réteg beépítését. A fentebb ismertetett javaslatok gyakorlatban történő alkalmazásáról nem rendelkezünk információval.
Forrás: MÁV Központ Irattár, (Miskolci Igazgatóság iratai), AF.12572 sz. doboz, 6648/1975 sz. ügyirata.
Sziasztok!Lenne egy kérdésem. Kb. a 70-es években volt egy nagy baleset Nyékládházán, arról hol lehet megtudni a részleteket? A BME-n láttam a vasutas tanszéken képeket róla.
Bocs, ha félre érthető voltam, de én egy szóval sem állítottam, hogy nem vezethette más a buszt, mint a kijelölt sofőrje, csak annyit írtam, hogy az én (nem túl bőséges) forrásaim ezt nem említik meg. Remélem nincs harag.
Ma Szentes állomás várótermében két idősebb vasutassal beszélgettem, akik egy balesetet emlegettek Mártélynál. 1973 nyarára emlékeznek, és egy 324-es által vontatott tehervonat kocsijai siklottak ki. A szakértőktől kérdezem mit tudtok az esetről?
Bocsánatot kérek IGAZAD van!! Én kevertem össze a két esetet!! Itt melóban csak emlékezetből próbáltam felidézni az esetet és csak otthon amikor elolvastam a könyvet, jöttem rá, hogy kavarodás van. Ezentúl mindig nálam lesz a könyv, nehogy hülyeségeket írjak!!:-)) Még egyszer SORRY!!
Csak, hogy kötekedjek:) A 67-es busz gázolásánál az autóbusz vezetője (régen volt, leírom a nevét is: Hartai Sebestyén, akinek illetékességére a busz vezetésében nem térnek ki a források) a Kresz szabályainak betartásával közlekedett, ám a keresztezés szerencsétlen kialakításának köszönhetően a vasúti pályát már csak akkor láthatta be, ha járművével a síneken volt. Azt is megállapították, hogy miután észlelte a felé robogó vonatot gázadással próbált menekülni a sínekkel, amivel legalább annyit elért, hogy az nem az autóbusz közepét, hanem a farát kapta el. (Így is 8 halott és 17 sérült volt, rossz belegondolni, mi lett volna, ha a kocsi közepébe ütközik a vonat.)
Nagyot hibáztak viszont a vasutasok, mert Rákos állomás forgalmi szolgálattevője nem adott menetjelzést a 414. sz. vonat számára, így sem az állomási váltókezelőt, sem a sorompóőröket nem értesítette a menetről. Bár menetjelzés nélkül közlekedett az állomás I. tornyában szolgálatot teljesítő térfelvigyázó és váltókezelő sem intette le a vonatot, de előcsengetést sem adtak az 1. és 2. sz. sorompóőrök számára. (A baleset az 1. sz. sorompóőrnél történt.) Neki viszont az utasítások szerint az érkező vonat előtt 5 perccel e kellett volna engednie a sorompót akkor is, ha menetjelzést nem kapott róla. Erről viszont megfeledkezett, akkor rohant ki a sorompóhoz, mikor az érkező vonat mozdonyvezetője először "Figyelj!", majd vészsípjelzéseket adott látva a nyitott sorompón áthaladó járműveket.
Pici pontosítás: Az esemény Hegyeshalomban volt és nem Győrben, a Keletis gép pedig leakadva a vonatról félreállt valahova, vezetője úgy indult el várost nézni. Miután őt nem találták, a lezárt és kézifékkel rögzített gépet kihúzták, a hegyesi gép kijött alóla a vonatra, a keletist meg visszatolták a helyére, amit az igen nehezen viselt.
Elnézést, hogy bele szólok, de éppen neked köszönhetően én is olvastam az általad idézett könyvet. Ebből és más forrásból is tudom, hogy a baleset pontos dátuma 1960.06.16., de sem ez, sem az egyéb források (korabeli Auto-Motor c. lap és napilapok) sem említenek olyat, hogy a járművet nem a kijelölt gépkocsivezető vezette volna. Bár a könyv és az Auto-Motor éppen ellentétes okot nevez meg a baleset okaként és a másikban leírt magyarázatot lehetetlennek illetve "kacsának"í tartja, az autóbusz vezetőjének kiléte nem volt kérdéses, fel sem merült, hogy nem az igazi sofőr vezette azt. Szerintem össze kevered ezt egy másik balesettel, amelyben tényleg egy "kezdő" autóbusz-vezető vette át társától a jármű vezetését, aki annyira kezdő volt, hogy még jogosítvánnyal sem rendelkezett. Emlékeim szerint FAÜ egyenruhája korábbi kalauzi állásának "maradéka" volt (leszámoláskor nem adta le). Az eseményt én is olvastam a kényben, de nem szkenneltem be, mert számomra nem volt érdekes.
Több ilyen eset volt, bár az általam ismert eseményeknél nem egy kívülálló, hanem gőzösnél a mozdonyfűtő (pl. Fonyód fűtőház, bak áttörés a 411,307-el 1954.11.22.), esetleg a pernyekihúzó munkás (celldömölki fűtőház 421,007 szerkocsija esett a fordítóba,1962.09.26.) működött közre tevékenyen a gép megmozdításában. 1975.10.26-án a kocsirendező ütközött az állomás V. vágányán álló 11 kaviccsal rakott kocsiba az M44 112-el Gyékényesen. 1979.11.28-án pedig a tapolcai fűtőházból "lógott meg" az M40 216 és ütközött az M43 1126 psz. állomási tartalékba. Itt a pletykák szerint valamilyen módon a gépet javító szerelők indították be a mozdonyt jogtalanul, bár az iratok nem egészen ezt tartalmazzák.
A Renault megállt az éppen előtte pirosra váltó fénysorompó előtt. Egy másodperccel később nekiütközött a Mecedes Vito, ami belökte a vágányra. Ekkor ereszkedett le a félsorompó a két autó közé. Kellett néhány másodperc ahhoz, hogy a szemtanúk magukhoz térjenek és a hölgy segítségére siessenek. Az is lehet (de ez már csak találgatás), hogy azt várták, saját erejéből száll majd ki a vezető és menekül. Mikor ez nem történt meg, egy férfi rohant az autóhoz, hogy kiszabadítsa az idős hölgyet.
Mindezt látta a mozdonyvezető, aki azonnal gyorsfékezett. Már erősen lecsökkent sebességgel érkezett az útátjáróhoz, kihajolt az ablakon, és kiabált az említett férfinak, hogy meneküljön, mert nem fog megállni addig.
A vonat körülbelül 40 méteren át sodorta maga előtt az autót. Nem a vezető felől történt a második ütközés, ezért a hölgyön nem is látszott komoly sérülés. Még kommunikált is a mentősökel. A kórházba szállítás közben halt meg.
A román sofőr arra hivatkozott, hogy nem működött a fénysorompó. naná, hogy erre hivatkozott, hiszen a rendőrök kiérkezésekor már zavarban volt. De túl sok volt a tanú, aki igazolta a sorompó helyes működését. Na, erre elfelejtett magyarul, és csak németül és románul volt hajlandó megszólalni. De jött egy kamionos, aki tolmácsolt.
A Taurus fűtési csatlásfeje leszakadt, a saroklépcső pedig kifordult, vízszintesen állt ki oldalra. A vonatot még behúzta Kiskunfélegyházára, és ott lecserélték egy Szilire. A gép visszament Ferencvárosba, de közben kecskeméten levágták a kiálló saroklépcsőt, hogy ne szántson bele az útba eső magasperonokba.
Az "a" autó áll, mögötte érkezik a "b" autó. A "b" belerongyol "a"-ba, az átgurul az átjárón, az érkező mozdony előtt. Egy csattanás volt, amikor "a" belerongyolt "b"-be. Az persze lehetsége, hogy a két autóban tartózkodó személyek közül valaki a két autó ütközésének következményeként elhunyt -- ha erről van szó, akkor vegyük úgy, hogy manhattani ezzel az információval nem rendelkezett.
Mozdonyon mentünk Szeged felé, amikor hallottuk a rádióban egy vezér még izgalomtól elfúló hangját, aki előtt átlöktek egy személyautót.
Az egyik megállt a tilos fénysorompó előtt, a másik hátulról úgy belement, hogy a mozdonyhoz nagyon közel átlökte az egyvágányú pályán. A lökő meg innen maradt, úgyhogy a vonat ütközés nélkül átment a két jármű között. Gondolom, miután a vonat elment, megbeszélte a két sofőr, hogy kinek a mijébe mit, és mennyire...
A tvben mutattak érdekes képsorokat. Szerintem a kisbusz nem teljesen hátulról érkezett, hanem szög alatt, bal oldalról, így kivághatta a kis autót a fénysorompó és a szalagkorlát közé, majd a töltésre a szerelvény elé.
Azért ennyire nem egyszerű, lásd 100-120-140-es topicot.
Tömören a lényeg: az ütközés még a sorompó lezárása előtt kellett, hogy legyen, hiszen az 1. és az 5. képen egyértelműen látszik, hogy egyik sorompó sem tört el, valamint a vonat már csak kis sebességgel csapta el, csak 30-50 métert tolta maga előtt.
És ekkor merül fel a kérdés, hogy mi történt a két ütközés közötti minimum 30-60 másodperc alatt... (a sorompó záródása + a fékező vonat odaérése)
"Az volt a gond, hogy a Szili első vezetőállásáról nem lehetett a gépet vezetni, csak hátulról." Dízelgépet valahol a 20-ason törtek meg úgy, hogy a vezér hátulról eltalálta a bejáraton álló tehervonat végét. - hátsó vezetőállásról vezetett de elől akkor már senki sem volt.
"A másik vezetőállásból nem lehet ilyenkor hátrafelé menetet csinálni?" Hasonló módon (nem vezetőállásból vezetve) volt egy rendkívüli áthaladás és egy szembeközlekedés, ha jól emlékszem.
Na ez nem olyan egyszerű. A MÁV tulajdonában álló terület valóban magánterület. De ez korántsem jelenti azt, hogy ott rendőr nem intézkedhet. Először is: az utasforgalom számára megnyitott terület szinte olyan, mint a közterület. Ott bárki kóricálhat. Az utasforgalom számára meg nem nyitott területen már nem, csak ha a tulajdonos (vagy képviselője) beengedi, vagy ha hatósági személyt arra jogszabály felhatalmaz. Ha tolvajt keresnek, a szolgálati főnök nyilván megadja a hozzájárulást. Ha házkutatási vagy letartóztatási paranccsal érkeznek, valakit bűncselekménynél tetten érnek, akkor pedig jogszabályi felhatalmazás alapján mennek be a magánterületre. Ilyen esetben otthon is köteles vagy beengedni őket.
Vezér barátom rádióamatőr, egyszer utasként jött Pest felé, amikor a kalauz csaj megszólította: a vezér bajban van, nem segítene-e neki (látta az arcképeséről, hogy szakmabeli, az meg, hogy valaki mozdonyvezető, látszik az emberen :-) )
Az volt a gond, hogy a Szili első vezetőállásáról nem lehetett a gépet vezetni, csak hátulról. Barátomnál volt a rádiója, még adás-vételi frekvenciát is cserélt, mert a mozdonyrádiónál úgy kell, kerestek egy ott üres frekvenicát, és barátom a hátsó vezetőállásról vezetett, ahogy az elöl ülő és fékező vezér mondta. Baj nélkül el is értek a következő állomásra.
A kulcs nem az indításhoz kell, hanem a vezetőállás kiválasztásához(KZ kulcs), meg külön a D2-es kinyitásához.A történetből nem tudni, hogy melyik kulcs tört el.
Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy ... budapesti, naaagy hírű fűtőházi mozdonyvezető, aki levitte a vonatot Győrbe, oszt mivel volt pár órája, befékezte a mozdonyt, lezárta, és a kulccsal a zsebében sétálni indult a városba. Demivelhogy kicsit korábban változott a menetrend, amiről ő elfelejtkezett, a vonatnak akkor kellett volna indulnia, amikor ő még sétafikált.
Gondolom, a győriek megbeszélték a ... fűtőházzal, utána a mozdonyt befékezve lehúzták a vonatról és félretették (több kerék lapos), és a személy győri géppel közlekedett a Keletiig.
A mozdonyvezető visszaérve gépe hűlt helyéhez, a győriekkel értekezve a gépet vigyázzmenetben vitte a Keletibe, ahol Siskának nem épp dicsérő szavai várták.
A másik vezetőállásból nem lehet ilyenkor hátrafelé menetet csinálni? Ezt komolyan kérdezem, mert anno a 95-ös vonalon volt ilyenhez szerencsém (utasként). A szóló Bz-n nem voltunk sokan, ajtók nyitva, a jv. elöl, információcsere ordibátoros megoldással.
Megtörtént Kisterenyén, iktt szilveszterezni mentek el páran..... :-) Keresztapám is részese volt a történetnek.Történt ugyanis, hogy a káli Bz-t este a terenyei szolgálattevő és ha jól tudom vjv elkötötték és lementek vonattal Nagybátonyba boldog új évet kívánni.Addig nem is volt gond, míg visszafelé menet bele nem törték a kulcsot a Bz-be.Viszont az első vonatnak mennie kellett,így keresztapám kigyalogolt terenyére, és megadta az engedélyt-nem éppen szabályosan-az első vonatnak páfalváról terenyére.Az első káli vonat kimaradt....A szolgálattevőt és vjvt kirúgták,kártérítést kell(ett) fizetniük.A mozdonyvezető, aki hazament aludni,a bátonyi szolgálattevő hölgy,keresztapám fegyelmit kapott.........Kb ennyi a történet
Ha már Kisterenye! Valamikor a 80-as években volt ott egy szembemenesztés. Két tehervonat ütközött össze. A vagonok egymásra torlódtak és egy szép piramist képeztek. Van valakinek erről bővebb infója? Válaszokat előre is köszönöm.
"(Volt egyszer egy pályás ismerősőm aki sárgamellényben sétálgatott a sínek között és nemely utasokban felmerült az öngyilkossági szándéka. Namost gyorsan ki is hívták a helyi yardot akik igazoltatták az illetőt, majd - biztos ami biztos - aláirattak vele egy nyilatkozatot hogy nem akarja megöngyilkolni magát...)"
Moldova is megkérdezte, h mozdonyt loptak-e neki azt mondták, h mozdonyt még nem ,de vagont azt már loptak. Az Akit a mozdony füstje megcsapott című könyvében is írt erről, igaz 1975 óta ez változhatott.
Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy mozdonyvezető, aki úgy gondolta, hogy kellemesebb egy, a tehervonatába sorozott ülőhelyes kocsiban egy hölggyel foglalkozni, mint mozdonyt vezetni, ezért ez utóbbi foglalatosságot rábízta egy vasútbarátra. Az meg rosszul értelmezte a csoport kijárati jelző mutatta jelzési képet, és rosszkor indult el a tehervonattal. De, úgy emléxem, ebből csak váltófelvágás rendkívüli esemény keletkezett, nagyobb baj csak az lett, hogy a forgalmista bejelentette az esetet, és a vonatszemélyzet páros (triász?) lebukott.
Mettól meddig tart a vasúti terület, mert ha ugye nincs körülhatárolva akkor elvben bőven intézkedhet a közeg.
Egyébként nem csak neki kell igazolni magunkat.
Az én profilomban (pályafenntartás) a munkát végzőnek kell magával hordani személyi iratokat, illetve igazolni azt hogy ő dolgozhat az adott területen. (Ez mondjuk kell is ilyen fémgyülytős időkben - plussz hogy ma már mindenféle cég dolgozik a vasúton mindenféle humánerőforrással.)
(Volt egyszer egy pályás ismerősőm aki sárgamellényben sétálgatott a sínek között és nemely utasokban felmerült az öngyilkossági szándéka. Namost gyorsan ki is hívták a helyi yardot akik igazoltatták az illetőt, majd - biztos ami biztos - aláirattak vele egy nyilatkozatot hogy nem akarja megöngyilkolni magát...)
Ez LOL, mikro történt és mi lett a vége? Tőserdő nem csak megállóhely? Ha állomás lenne az még ok, beteszik egy félreeső vágányra, de megállóhelyen mi van ha jön egy tehervonat vagy vmi más arra és nem fér el?
1973.II.21.-én 21:30 órakor Dombiratos állomáson (Mezőhegyesi GV) T. M. segédfelvigyázó-vonatvezető engedély és megfelelő felhatalmazás nélkül beindított egy C50 motormozdonyt, majd azzal Kunágotára közlekedett. Ott egy ismerősénél éjfélig szórakozott, majd visszatért Dombiratosra.
Pedig ez nagyon egyszerű. 1. A mozdonyvezetőnek kényelmetlen ha ott vannak 2. Mivel az elő eset fennáll ezért megmondja nekik, h írásos nyoma marad a menetigazolványban a tevékenységükről, (Mivel utazgatni nincs joguk, csak hivatalból eljárni) amit a felettesük is meg fog tudni.... Így aztán szépen visszamennek és vesznek jegyet, mert nem akarnak maguknak felesleges magyarázkodást. Szerintem :)
F2 16.6.1. Mozdony, motorkocsi továbbá a vezérlőkocsi vezetőállásán az ott szolgálatot végző dolgozókon kívül az alább felsoroltak jogosultak utazni:
g) a fegyveres erők és rendvédelmi szervek tagjai;
E1 10.6. A hatóságok, vagyonvédelmi szervek a mozdonyvezető jelenlétében jogosultak a mozdony átvizsgálására. 10.6.1. A mozdonyvezető köteles a vizsgálatot közremőködve elısegíteni, a vizsgálat előtt a jármővet üzemen kívül helyezni, a vizsgálatot végzőket kísérni és az esetleges veszélyekre figyelmeztetni.
Tóni bátyám ugyanis VVK volt egy valóban M62-es gépen, ami egy csabai tolatóst (vagy csak tehervonat?) húzott volna, de valóban Budapest irányába óhajtott a "terrorista" utazgatni.
Tóni bátyám - elmondása szerint - hiába próbálták meggyőzni szerencsétlen embert, hogy ez nem úgy működik mint egy repülőnél, emberkénk nem hallgatott rá(juk) és hajthatatlan maradt.
Még jutalmat is kaptak érte. Az elhárításban nagy jelentősége volt a kocsivizsgáló kalapácsnak is.
Én trolibuszról hallottam ilyen legendát, h elkötötte egy gyerek az egyik trolit és megindult vele aztán egy kanyarban nem sikerült befordulnia és egy házban állt meg.
Vonatot asszem itthon még nem kötöttek el, de mintha Finnországban történt volna ilyen tavaly mikor egy vasutas miután lekéste a vonatát elkötött egy mozdonyt, h odaérjen a randijára.
Bár itt egy kicsit OFF, de ilyen esetről nekem is van tudomásom, de ott autóbusz volt a főszereplő! ( ezért OFF)! Valamikor az ötvenes években történt az eset! A ferihegyre tartó autóbusz / ha jól emlékszem akkori viszonylat szerint a 193-as/ egy felüljáróról a korlátot áttörve a vasúti töltésre zuhant. Amikor kihalgatták a buszvezetőt, kiderült, hogy nem is ő vezetett hanem egy számára ismeretlen "kolléga" akivel a buszgarázs tartózkodójában találkozott aki azt mondta neki, hogy most még egy másik viszonylaton dolgozik, de nemsokára áthelyezik erre a vonalra és szeretne megismerkedni ezzel a busz tipussal mert a másik vonalon nem ezek jártak. Amikor a rendőrök előállították a jóembert,( mert a helyszinről elszaladt!) kiderült, hogy még jogosítványa sincs viszont ettől függetlenül többször kapták már különböző járatokon vezetés közben! Bővebben: Tanulságos közlekedési balestetek BM. kiadó 1968 Bocsi, ha egy kicst hosszú voltam :-))
Ugyanaz pepitában szerintem. Ha kérik, odaadom. Nincs olyan indok, hogy egyenruhában vagyok a vasút területén vagy hogy éppen dolgozok a munkahelyemen. Éppen erre írtam, hogy az Ommf-et sem lehet ilyen indokkal elhajtani. És ha már: Egy rendőr miért ne mehetne fel a mozdonyra? Nincs megjelölve az ajtó vagy környezete ilyen-olyan munkavédelmis piktogramokkal. FOMA? :))
OFF "(...), és a robotpilóta kikapcsolását nem jelezte hang és fényjelzés (...)" Fényjelzés volt akkor is: elaludt a robotpilóta bekapcsolt voltát visszajelző lámpa.
"(...), erről a pilóta nem tudott, (...)" Az, hogy a botkormány erősebb mozgatására kikapcsolódik a robotpilóta az egy nagyon jó és nagyon hasznos tulajdonság, de a hangjelzés elmaradása valóban kellemetlen tulajdonság, és az oktatások során sem ezen volt a hangsúly. ON
"(...) a MÁV területén nem szokás igazoltatni nem is köteles igazolnia magát, (...)" Ezzel lehet próbálkozni az Ommf-nél is, de őket sem hatja meg, hogy nincs kéznél irat... Miért nincs?
"Eszembe jutott még egy eset. Kadét voltam, tehát valamikor 1985 és 1988 között történt. Szeged-Rendezőben a hattyasi útátjáróban várakozott egy Szergely. Felmászott egy ember, aki késsel túszul ejtette a mozdonyvezetőt, hogy így tüntessen a nagymarosi vízlépcső megépítése MELLETT."
A helyi újságban meg M40-es vontatta csabai személyvonatról volt szó és el akarta téríteni Budapestre a vonatot.A kocsiműhelyesek "segítségével" került le a mozdonyról.
Köszönet a hozzászólóknak. Amit akartam, megtudtam... Bár néhányan ahogy elnézem, eltévesztették a házszámot: "Balesetek a MAGYAR VASÚT történelmében" ...
Egy OFF: Nem baleset ugyan ,de ha már hülye emberek. A történet szerint a vezér egy isten háta mögötti állomáson állt meg a vonatával, leszállt bement a forgalmi irodába elintézni dolgokat meg kinyújtotta a lábát, majd mikor mennie kellett akkor elindult a mozdony felé, ahol két rendőr állta el az útját, és közölték ,h őt itt és most igazoltatni akarják. Nem volt nála semmilyen irat, hiszen minek, szolgálatban volt egyenruhában a MÁV területén nem szokás igazoltatni nem is köteles igazolnia magát, de a rendőrök csak erősködtek, h igazolja magát különben beviszik. Az, h akkor ki viszi el a vonatot az nem érdekelte őket. A vezér meg látta, h ezek hülyék és neki kell megoldania valahogy a dolgot, úgyhogy miután látta, h meneszthető a vonat mintha csak most jutna eszébe közölte, h ja hát itt a személyim a mozdonyon a táskámban, mindjárt lehozom ,de önök a mozdonyra nem jöhetnek fel, mert tilos illetékteleneket felengedni. Felszállt a mozdonyra elindította és elindult. A két rendőr meg nézték a peronon a távolodó mozdonyt és kiabáltak, h megállni de a vezér úrnak alkalmi süketsége lett és nem hallotta.
Nem semmi történet. Öngyilkosokról hallottam ilyen dolgokat, pl. sokszor megesik ,h vasúti vagy közúti felüljárón vagy hídon próbálkozik aztán sikerül lebeszélni, de le már nem tud jönni ezért a tűzoltóknak kell leszedni ( A Lágymányosi meg Szabadság hídra pl. volt időszak mikor 2-3 havonta menetrendszerűen felmásztak az öngyilkosok) és bizony az eset komolyságától függött ilyenkor, h a rendőrségre vagy Lipótmezőre viszik, h lebeszéljék, és ugye a Lipi azóta bezárt.
Eszembe jutott még egy eset. Kadét voltam, tehát valamikor 1985 és 1988 között történt. Szeged-Rendezőben a hattyasi útátjáróban várakozott egy Szergely. Felmászott egy ember, aki késsel túszul ejtette a mozdonyvezetőt, hogy így tüntessen a nagymarosi vízlépcső megépítése MELLETT. Jött rendőrség, aztán mentők, végül kiderült, hogy ez utóbbi szerv kompetenciájába tartozik az eset. Kényszerzubbonyban vitték el a túszejtőt.
OFF: Oroszországban volt az eset, a gyerek megrángatta a magassági kormányt és erre kikapcsolt a robotpilóta ill. egyes moduljai, erről a pilóta nem tudott, mert a repülőgép leírásában sem tértek erre ki, és a robotpilóta kikapcsolását nem jelezte hang és fényjelzés ( azóta már jelzi). A gép meredeken zuhant és belenyomta a nyomás a gyereket az ülésbe, így nem tudott kiszállni és persze irányítani sem, a pilóta által mondottak alapján. Az esetet bemutatták a Légikatasztrófák egyik epizódjában.
ON:
Monorierdőnél volt olyan pletyka, h a vezér a kalauznővel trécselt és ezért nem vette észre, h vonat van előtte időben. De ez csak kitaláció volt ,mert mint utóbb kiderült egyik vonaton sem volt nő a kaller és azt is mindenki egybehangzóan állította, h az utastérbe a vezérlőből egy ember szaladt ki ( a vezér volt ,aki kiszaladt és szólt, h ütközni fognak. Valójában azt írta fel, h nyitva maradt a sorompó az egyik útátjáróban.
1983-ban tanuló voltam a szegedi fűtőházban. Nem tudok ilyen esetről. Az üvegezett irodát soha nem kellett javítani. A segédüzemi műhellyel szemben a vágány folytatásában látszik egy kerékpár nyoma a betonban, talán az lehetett. De falat nem döntött a mozdony, az biztos.
félOFF Ezekben az esetekben nem történt gépátvétel, a kapitány adta át, sőt az orosz terület felettinél ha jól emlékszem, kérte is a gyereket. A Róna utcairól csak hallottam (olvastam) sajnos, de nem túl sokat. félON
Még kettő: kilencvenes években valahol oroszország felett a kapitány 13 éves fia vezetett, mindenki meghalt.
A másik magyar: Egy DC-3 zuhant az Erzsébet királyné útja és a Lumumba (ma Róna) utca sarkára. Utasok voltak a pilótafülkében, és a kapitány bravúroskodni akart. Ez 1961-ben történt.
Sziasztok topiklakók ("Békével jöttem" :) ) Arra lennék kíváncsi, hogy van-e ismeretetek olyan balesetről (továbbá veszélyeztetés és egyebek), amit egy, a vezetőállásra (jogosulatlanul) bejutott személy okozott, akár szándékosan, akár véletlenül? Akár a gőzös időkig visszamenőleg kérem az ezirányú emlékeket feleleveníteni. :) Köszönettel: Kacsa
Kikerülte a leeresztett félsorompót - súlyosan megsérült a Daewoo sofőrje 2009. 02. 08 14:23:51
Súlyos sérüléseket szenvedett az a férfi, aki autójával, a félsorompót kikerülve, a sínekre hajtott Agárdnál, s összeütközött egy motorvonattal - értesült a HavariaPress.
Vasárnap délután egy órakor történt a baleset, a Budapest-Székesfehérvár vasútvonalon, Agárdnál, egy vasúti átjáróban. Az 52 éves magyaralmási férfi a fénysorompó tilos jelzését figyelmen kívül hagyva, a leeresztett félsorompót kikerülve hajtott a sínekre az Agárd és Dinnyés között. A főváros felől Fehérvárra tartó FLIRT motorvonat elsodorta az autót, mely a szomszédos sínpárra zuhant. A Daewoo vezetője súlyosan megsérült a balesetben, a mentők a fehérvári kórházba szállították. A vonaton senki sem szenvedett sérülést. A műszaki mentés és a helyszínelés idején állt a vasúti forgalom az érintett szakaszon. Két órakor befejeződött a helyszínelés, de továbbra is jelentős késésekre lehet számítani a vasútvonalon.
Nagy az Isten állatkertje!
Szigorítana kell a fényjelzőkészülék és a fénysorompó tilos jelzését figyelmen kívülhagyók büntetését:
ha ez az első alkalom, akkor vezetői engedélyét legalább három évre bevonni (és ezzel együtt újabb, szigorított KRESZ vizsgára, illetve PÁV vizsgára kötelezni;
második alkalommal az közúti járművezetéstől végleg eltiltani.
Valaki tud a tegnapi Fradiban történt siklásról? Én csak vonatablakból láttam a segélykocsit+Púpost, és sok sárgamellényes nézegette a vágányt, nyomtávmérést végeztek éppen amikor elhaladtunk mellettük. Odébb egy Szöcske állt 2 tartályvagonnal, gondolom ebben a szerelvényben történt a siklás, mert mögötte álltak az emberkék.
tipikus: van fénysorompó, végtelenségig belátható a pálya, napi 2 vonatpár közlekedik, de mégis sikerül eltrafálni a vonatot http://www.delmagyar.hu/_kepgaleria.php?gid=2007032&kid=2204237
Az tény. hogy a lépcső mellett történt az eset és az is sajnos, hogy a vonat elindulása után lépett le a sérül. A vonat 17,32-kor indult a és Sorútra 17,44-kor érkezett elég gyors volt az intézkedés. 12 perc sok vagy kevés? Szerintem optimális és elég gyors volt.
Minden személyi sérüléses balesetet a Rendőrség is helyszínel és vizsgál ezért volt szükséges az "érintett" szerelvény megvizsgálására. Mivel az érintettség az indulás után derült ki így útközben kellett elvégezni a vizsgálatot.
Ezt nem is vontam kétségbe, sokkal inkább azért ütötte meg a fülemet, hogy csak ott sikerült megállítani.
Egyébként KöKi-n ,ajdnem a gyalogosfelüljáró alatt történt az eset.
Minden személyi sérüléses balesetet a Rendőrség is helyszínel és vizsgál ezért volt szükséges az "érintett" szerelvény megvizsgálására. Mivel az érintettség az indulás után derült ki így útközben kellett elvégezni a vizsgálatot.
"Vasutas nem látta, akkor miért kell a vonatot visszatartani?" Sajnos a vonat alja attól függetlenül szennyeződik a csonkolástól, hogy azt látta-e vasutas. Érdemes megnézni, hogy van-e az alján oda nem illő rész, amit a mentők vagy a hatóság valamelyik képviselője el kell hogy távolítson. Már bocsánat a fogalmazásért, de ha egyes részeket sikerült begyűrnie, nem kéne szétkenni a teljes útvonalon csak azért, hogy hamarabb hazaérjenek az emberek.
Vasutas nem látta, akkor miért kell a vonatot visszatartani? Elég, ha egy-két utast leszállítanak, azokat, akik tanúskodni tudnak. Nem? Tudom én, hogy ez szabályozva van, de akkor sem logikus.
Ma félfüllel hallottam egy beszélgetést a vonaton:
A lényege az volt, hogy múlt hét csütörtökön KöKi-n egy kunszentmiklósi vonatból indulás után szállt le egy tizenéves (talán 12?) lány, aminek következtében lábát vagy lábait veszítette.
A probléma csupán annyi volt, hogy ezt vasutas nem látta, a sérültet a takarítók látták meg és értesítették az illetékeseket.
A vonatot csak Soroksári út-on tudták visszatartani a rendőrök utasítására.
Több részletet nem hallottam, de tény, hogy KöKi 2. vágányán nem túl régi meszelés van.
No akkor kérdőjel helyett felkiáltójel a gázolásnál:
Tragikus gázolás a ferencvárosi pályaudvaron
2009. január 27. 11:42 | Forrás: MTI
Halálra gázoltak egy férfit a fővárosban a ferencvárosi pályaudvar egyik tolatóvágányán kedd reggel - mondta el Kormos Endre, a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) sajtóügyeletese. A baleset körülményei egyelőre nem tisztázottak, az ügyben a vizsgálatot a BRFK Közlekedésrendészeti Főosztályának munkatársai végzik. Kavalecz Imre, a MÁV sajtófőnöke azt mondta, hogy a balesetről egy utas tájékoztatta a pályaudvar forgalomirányítóját, a vasúttársaság munkatársai ezt követően értesítették a mentőket.
V63 04Xvolt, versenyeztek a vonattal, és az átjáróban döntetlen lett. Én is csak onnan tudom, hogy ismerem a mozdonyvezetőt. De már vagy nyolc éve mondta.
a hétvégén egy régi balesetről hallottam, ami 1974-ben történt Kisvárda és Ajak között, sokat nem tudok róla, csak annyit, hogy talán hárman haltak meg benne. erről tud valaki bővebb információt?
Ifjúkoromban láttam erről a híradást az Esti Hírlapban. Arra emléxem, hogy kimentek a vonalra, biztos a kukorica is, és emléxem, hogy a fényképen héves Bobó mozdony volt, azzal mentek.
már megtettem 4 évvel ezelőtt, akkor nem válaszolt senki :(
2005.03.06 20:26:25 3211 hozzászólásban.
Erről a kukorica lopós történetről is kérdeztem akkortájt íme itt a hozzászólás 2005.03.06 19:09:16 (3209)
Nekem egy olyan kérdésem lenne, hogy mesélték régebben az öregek, hogy van egy egy vágányú szakasz Kerepestarcsakórház és Ilonatelep között ami Csömör felé megy. Engem az érdekelne, hogy itt a szóbeszéd szerint egy ilyen HÉV-es tehervonattal megálltak és kukoricát loptak, de a szerelvény elszabadult aztán Csömör felé vette az irányt. És csak egy MIX vagy MVIII-PXV hév szerelvénnyel tudták csak megállítani, amit a csömöriek amúgy csak "csinosnak" becéztek. Erről valaki tud valami konrétat?
Jut eszembe, ha már ilyen HÉV-es baleseteknél tartunk, akkor arról esetleg tud valaki valamit, ami kb '86-'88 között lehetett Cinkotán? A Csömörről jövő HÉV-vel az Örs felé haladtunk, amikor is elhagyva Cinkotán az utolsó kitérőt Mátyásföld-Alsó felé, az utolsó kocsiknak valahogy aláváltottak, és szépen megbillent az oldalára egy kicsit. Mi a nagyapámmal a középső kocsiban ültünk, de az utolsó kocsiban ülőknek sem lett semmi baja. A HÉV pályaszáma 910-656?-911 volt ha jól emlékszem.
Az Imrétől már kérdeztem, ő nem hallott, látott erről még semmit. Hátha valaki.
Elveszett vágányos topicban. Ha jól tudom Csömör környékéről gurult el egy tehervonat, mert a személyzet leszállt kukoricát lopni, remélem majd Bárdos Imre beírja a pontos adatokat.
Gyorsan átlapoztam az 1965 évi VASÚT újságot, de csak egy balesetről tesznek említést, 1965.IV.10.-én Pincehely állomáson az 1099 és 2866 sz. vonatok összeütköztek. Van egy apró kép, Truman és Bivaly kéményoldalaikkal összeütközött...
Én sajnos nem mondom meg, mert az első olyan baleset, amiről biztosan tudom, hogy az egyik résztvevője Szergej volt, 1966.01.23-án történt Abonyban, és az egy horzsolódás volt. :(
Egy kérdésem volna: úgy hallottam,még valamikor a kilencvenes években Rétszilas és Nagykarácsony között ütközött egy fekve maradt Bz és a segélyezésére induló Dácsia.Arra volnék kíváncsi,pontosan mi történt,hol,és mely járművek voltak érintettek az esetben.
Ezer kössz, csak azért érdekel mert nagyszüleim ismerték az áldozatokat és mondták hogy az akkor 7 éves gyerek 6 évet kómában volt mielőtt meghalt... Kössz még1-szer amúgy zsír oldal.
És, ha ez nem lenne elég! Gázolt a Kamilla IC, valahol a 100a-n, mert minden vonat 20-30 perecet késik. Néhány személyvonat lemondva, helyettük a "zónázók" állnak meg minden ferde fánál.
Bocs,de csak most olvastam ezt;egy Kanadaban kamionoskent dolgozo baratom nekem is kuldott par kepet errol.Szerinte az tortent,hogy egy zoldfulu sofor uton volt valahova es tulment a lehajton. A vasuti toltesrol azt hitte,hogy csak egy rezsu es fel akart ra kapatni lenduletbol,mert az utat sejtette mogotte,ahova le kellett volna fordulnia.A baratom szerint az o ceguknel korbe is adta a fonok,hogy tanuljanak az esetbol...
Én is onnan szedtem elő, beírtam a sorozathoz, hogy M41 (először Bz-vel próbálkoztam, aztán rájöttem, hogy Csörgők is járnak arrafelé nagy számban). :)
Üdv! Nem tud valaki valami részletet vagy linket egy 90-es évekbeli balesetről? Annyit tudok, hogy a 92-es vonalon, Barcika-alsó mellett történt, egy autót gázolt a személy és meghalt 2 ember.
Az M62 126-os balesetének több folyománya is volt:a VBO és egyéb fotókon a v,fülke helyén levő romhalmazon látszódott 1-2 aktkép maradéka,emiatt az összes BEO gépről lekellett szedni a képeket ill a műhelyben szó szerint "lebarmolták"róluk! A balesetet szenvedett kolléga bement v.beutalták belszolgálatba ,de akkori elmondása szerint elment a kedve a száguldozástól.A baleset oka az átépítés miatt akkor kikapcsolt bizber helyett gyalogbakter volt és az ottáló tehervonat vége határon kívül maradt,a bakter kulcsolt vágány utat,és a gép jobb oldala a vonat bal sarkába vágódott.A vezérazért ugrott át a bal oldalra a vezetőszék a mennyezetbe préselődött be.Későn is vehette észre,az akkori világítási viszonyok[no halogén],bár a BEO gépeken a felső reflektorban is jó nagy izzók voltak.Mi "pórok akik nem voltunk bent se a pártba,es kisz s egyéb bűnszervezetekben a táskában volt saját nagy izzónk,mert muszáj volt látni és aKN ,UD,PS-TSZ Szergejeken a világítás csapni való volt.Az álló vonat,pedig ha jóltévedek a 83601v atolatós volt a mv,pedig a TM ma már nyugdíjas kolléga.
Ha érdekel valakit:M40-106,KN fth.a déli fordítóról való lejáráskor,a ,,hosszú felével,,1985 12hó 25-én kb 00 20h-kor 3 tengellyel avágány mellé lépett.Keresztirányban kb 20fokban megdőlt.1 m61-es segítségével+saját erővel kb 3 30-kor húzták vissza a fordítóra.A gázolaj tartály a műveletek közben 40cm hosszan felhasadt,és cca 2800l üzemanyag a korongmedencébe,majd onnét a csatornába ömlött.
BÚÉK mindenkinek!Az M62-126-rol az infódd több ponton téves!!Helyesen:a vonat 14851[kanizsai postavonat]1983 nyara óta a tehervonatok min.5számjegyűek!
A "gurító" történetével kapcsolatban kaptam a mail-t. Ha, valaki kiegészítené, megerősítené, nagyon megköszönném.
Szevasz James! Azt a gőzmozdonyt amelyik a ferencvárosi oldal felé borult le azt két harckocsival, tankkal húzták vissza a töltés tetejéig. Onnan emelte vissza a daru. Saját szememmel láttam. Üdv Gyula
A nyelvezettel kapcsolatban. A veszprémi állomások történetét kutatván a következő írást találtam:
"A veszprémi gőzsikló! Rendőrhatóságunkhoz!
(Felháborodás a vonatsiklások miatt. Veszprémi Hírek 1897.01.03.)
1896. Saját külön viczinális gőzkisiklónk. A veszprém-győri viczinális alkotás szép reményekre jogosító módon nyittatott meg, hogy dísszel és nagy bankettel, közhatóságaink képviselőinek jelenlétében, deczember hó 15-én. És átadatott vala az előzetes műtanrendőri bejárás foganatba vétele után decz. hó 16-án a közönség forgalmának. De viczinálisunk egyet gondolván még azon napján oly módon próbálta megczáfolni nagyhírű tchnikusok és műtanrendőrök megnyugtató tudományát még az napon a forgalomnak átadás napján kiugrott először(!), de mint alább látjuk nem utoljára, gyarló földi pályafutása vágányaiból. Szerencsére nagyobb baj ugyanakkor nem történt, habár a kis machináció meredek töltés felett merészelt kilépni reáerőszakolt pályafutásából.
A második kisiklás: Viczinálisunk hámból kiugrott lovacskája csak felfordulván, de ki nem múlván, deczember 16-án még az napon az istrángok közé visszaemeltetett és így újra befogatván vígan pöfékelve újból mozogni kezdett és szállította továbbra is az elbizakodott, avagy életunt vakmerő turistákat Veszprémtől-Veszprémig. Mígnem deczember 28-án megint megunván a nagyon is becsületes rendes kerékvágást, most már le a völgynek vakmerő iramban vágta földhöz magát a város erdei merész kanyarulatnál, elragadván kocsisát. A vonat most csak szerencsére tehervonat volt és arról az ugrásra eleve jól begyakorolt és mindig kész gépész és vonatvezető kellő időben leugrottak. Így történt tehát, hogy ez a siklás minden nagyobb szerencsétlenség nélkül, csakis a pályatestben és a mozdonyban okozott nagyobb károkat, nomeg szegény Volf kalauz városunk elszánt szülötte ütött be fejével egy pár újnyi vastag ablaküveget, szerencséjére vasból lévő, bátor feje keményebb lévén amaz üvegtábláknál. A lovacska most már azonban csakugyan megdöglött és még most is 3 nap óta ott fekszik elnyújtott végtagokkal a meredek töltés oldalán.
Harmadik siklás: A győr-veszprémi vonalon szél szárnyán rohanó segély-vonat amint lóhalálában sietve Zirczről, hitelbevett töltésén döglődő pajtásának segítségére a jutasi puszta alatt úgy siklott ki, hogy amíg a mentőkocsi mozdonya jobbra, addig a szerkocsija balra átot csinált. Ez így egy merész kanyarotty-al keresztbe állott a már régi szilárd töltésű váltói között, decz. 28-án d.u. 3 órakor, - ó mávi rémület! a fél 5-kor berobogó gráczi vonat elé. A környékről összesereglett emberek segítségével a kisiklott mozdonyt a töltés mellé lökték. Az állomásfőnök pedig szokott barátságos vidám mosolygásával szalutálva fogadta a fél 5-i személyvonatot.
Vasvármegye című napilap 1898.05.26.-i száma:F. hó 23.-án délelőtt 4 órakor a Niczkről Kenyeri felé haladó 17. sz. nagy tehermozdony a Rába hídon átjövet 23 üres kavics-kocsival együtt egy erős kanyarodásnál a védtöltésen áthaladva a kenyeri határában egy 5 méter magas töltésről kisiklott. A mozdony belefúródott a puha töltés oldalába , a szerkocsi lezuhant a mélységbe. Szerencsére, emberéletben kár nem esett, ami Dietrich József mozdonyvezető éberségének köszönhető. Ezen kavics-vonat a czenki cukorgyár iparvágányára hordott kavicsot a királykuti bányából. Szerencse az is, hogy a fél órával előbb arra áthaladt vegyes-vonattal nem történt ez a baleset, mert ezen vonat mindenestül a mélységbe zuhant volna. Pár napi munkába kerül, míg a pálya helyreállítható lesz, mert a nehéz mozdony kiemelése erős feladat.
A 80-as évek második felében a fradiban dolgoztam,előfordult ,hogy megnyomták szergejjel a földkúpot.
Álltalában friss föld volt a vágányok végén,mert annyiszor átmozgatták.
Akkoriban a 400-as nevű szállón laktam két mozdonyvezetővel és sajnos ezeknek az embereknek bizonytalan hátországuk,otthonhagyott családjuk,egyéb problémáik vltak.
Meg is itták a magukét.
Rég elévült,ezért merem leírni,de ritkán jártak józanul a gurítóra.
Ilyen dolgok miatt elég sokszor kinyomták a vágányok végén álló földkúpokat.
A két gőzös Óbuda állomáson törte össze egymást ismeretlen körülmények között 1970.04.04-én, mikor a 3411 sz. vionat (324,1569) az állomási tartalékkal (326,026) ütközött. Érdekessége az általad írottaknak, hogy a 324,1569-est, a selejt bejelentőlap szerint az M324,798 psz. szerkocsival lett selejtezve, mert - mint a bejelentőn szerepel - a fenti psz. mozdony szerkocsijaként balesetet szenvedett Óbuda állomáson. Így azt gondolom a 328-as szerkocsit a balesettől függetlenül selejtezhették.
A 326,026-ról ez áll a a selejt bejelentő lapon "A gépezet a keret összetörve jelenleg Óbudán van, selejtezést a helyszínen lehet tartani és ott szétdarabolni."
M62,126 - Lehet (biztos), hogy az énáltalam megadott dátumok a pontatlanok, állhatott a Szergej 4 évet a Jj.-ban...
Egyébb adatok (egyelőre nincs is több):
MÁV 324,1569+ MÁV B328,669 szerkocsi (Dorog fh.). Selejtezésre felajánlva 1970.IV.20.-án, balesetes, főkeret eldeformálódott, füstszekrény elnyomorodott.
MÁV 326,026 (Hámán Kató fh.). Selejtezésre felajánlva 1970.V. Ez év IV.4.-én Óbuda állomáson balesetes. "A mozdony gépezete a baleset következtében erősen megrongálódott. Főkeret 100-120 mm görbült. Jobb oldali henger teljesen összetört a hozzátartozó vezérművel és hajtó rudazattal eggyütt. Kapcsolt kerekek forgattyú csapjai letörve..."
1987-ben selejtezésre felajánlott balesetes kocsik: Bx 50 55 24-28 312-2 és Dhz 50 55 (?) 94-20 069-1.
Az M62 126 dátuma biztosan nem téves? Nálam 1982.08.07 szerepel a baleset dátumaként, de erről iratot még nem találtam. Egyik hírforrásom (ma is aktív mv. Tp-n) csak az évszámra emlékezett, viszont a másik (egykori Nk-i reszortos, már régen nem vasutas) írta meg a pontos (ha pontos, tévedhetett ő is) dátumot. A vonatszám - és ez biztos - 14851, ez a postavonat volt, ami az állomáson határon túl álló tehervonat végére ütközött. Ma már nyugdíjas ozdonyvezetője 100-al jött Kiscséripuszta felől, ráfékezett Szabadbattyánra, mert az állomás ekkor még nyolcvanas volt és felállt, hogy kicsomagolja a vacsoráját. Ekkor következett be az ütközés, a gép eleje, mint azt fotók is tanúsítják, teljesen összetört, csak az a pici hely maradt szinte sértetlen, aho a mv. állt! (Ha nem éppen akkor éhezik meg, egy halálos áldozata is lett volna a balesetnek!)
A diósgyőri megfutamodásról nem tudtam eddig.
A hivatkozott zánkai baleset 1986.07.15-én 10:09-kor történt, a III. vágányon áthaladó 19712 sz. személyvonat (M62 128 + 9 kocsi) 3-9 kocsijai - közöttük az általad írottak is - siklottak ki a 2. sz. váltón. A baleset előtt a PFT. javítást végzett a váltón, melynek során a 2. csúcssínösszekötő rudat leszerelték, és csak a siklás után szerelték vissza, azt állítva, hogy az már a vonat érkezése előtt a helyére került. A vizsgálat során viszont bizonyossá vállt, és az újbóli jegyzőkönyvezés során az érintettek is elismerték, hogy a vonat behaladása előtt a rudat nem szerelték vissza, az a két sínszál között feküdt. A behaladó szerelvény súlya alatt ezen okból a váltó megnyílt és tartósan feles állásban maradt, ami a kocsik kisiklásához vezetett.
M62,126 - 1986.IV.14. Szabadbattyánnál az 1485 sz. tehervonatot vontatva ütközött. M47,1004 - 1984.I.4. Diósgyőr állomásról megfutamodott és kisiklott. Főkeret mindkét vége súlyosan deformálódott. Emiatt selejtezésre felajánlva a Szolnoki jj.-ban 1986.III.17. A 19-17 003-1 és Bh 20-17 221-1 psz. kocsik a zánkai (erről Imre valami?) balesetben sérültek, hossztartók meggörbültek, keresztartók leszakadtak, kocsiszekrények deformálódtak, selejtezésre felajánlva Dunakeszi Jj. 1986.II.27.
Mikor egy vasúti járművel összeütközik egy közúti jármű, általában a közútiban esik a legnagyobb kár, valamint a benne ülőkben, akik gyakran meghalnak. Szinte soha nem a vasúti jármű a vétkes egy ilyen esetben. Akárki is a felelős, akkor is emberek sérülnek meg nagyon súlyosan, vagy meghalnak, miért az a kérdés, hogy a vasúti járművel mi történt. Ha valaki megsérül vagy meghal, miért érdekes az hogy egy lemezdobozzal mi történik?
Gondolkoztam is picit rajta, minek kellett egy állatelütést bejelenteni, hiszen (saját tapasztalat), a személyzet csak felrakja a hátsó vezérállásra a vadhúst és gyerünk tovább. Valószínú, hogy a nagytestű, aggancsos áldozat olyan sérülést okozott (lámpa letörés? szélvédő törés?), ami miatt muszáj volt jegyzőkönyvezni. Mostanában a fácánnal, varjúval ütközött és berepedt ablakú Bzmot motorkocsikat úgy forgatják a szerelvénybe, hogy a pókhálós szélvédő legyen a kocsik felől...
1972.XI.10. Vésztő-Szeghalom között a 8215 sz. vonatot továbbító MÁV ABymot 451 psz. motorkocsi 11:46 órakor szarvast gázolt.
1976.V.31. Mezőhegyes-Tótkomlós között a 743/744 szelvényközben a 8625 sz. vonatot továbbító MÁV ABmot 349 psz. motorkocsi 11:55 órakor útátjáróban traktorral ütközött.
Amire te emlékszel, az szerintem szintén akkoriban történt a Nyugatiban, ott egy Ni-s mozdonyvezetőt gázolt halálra a betoló szerelvény, valahol az egyes torony környékén. Ha jól emlékszem, valamiért felszaladt a köpködőbe és visszaúton érte a baleset.
De, szerintem együtt hallottuk. Az eset a '80-as évek második felében történt az egyes vonalon, ha jól emlékszem Tatabányán. Két tehervonat személyzetét cserélte meg az irányító, mert a Hegyes felé tartó vonat mozdonyvezetőjének szolgálata már a vége felé járt, a Pest felé igyekvő mozdonyvezetője pedig nem sokkal korábban jelentkezett fel. Az volt az elképzelés hogy a végzős (Su, közös ismerősünk a ma már nyugdíjas B. G.) személyzet átül a páratlan vonatra és azzal legalább is Pest környékén végez, a másiknak pedig még belefér az idejébe akár egy hegyesi kanyar is. Megállás után mindketten átcuccoltak a másik Szilire, de a balesetet szenvedett mv. még visszament a táskájáért a másik gépre. B. G elmondása szerint a kolléga már a táskájával a kezében lemászott a gépről, és körültekintés nélkül belépett a másik vágányon éppen akkor érkező állomási tartalék (M44) elé. Ha jól emlékszem, ennek mozdonyvezetője nem is látta az elé lépő dolgozót, mert a gép a csőrével előre közlekedett,a hídláson tartózkodó tolatásvezető intette le a gépet. Arra emlékszem még, hogy a szerencsétlen ember éppen az egyik vontatómotor alá szorult be, de, hogy melyik fűtőházhoz tartozott és túlélte-e, azt már nem tudom. (Rémlik, mintha deréktól lebénulva életben maradt volna). Elő szoktak itt fordulni Keletisek és egykori Keletisek is, talán valaki majd pontosítja a részleteket.
Sajnos nem emléxem pontosan. Egy vasutas barátom mondta, de már nem tudom, hogy ki és mikor.
Az rémlik, hogy nem a Nyugatihoz tartozó mozdonyvezetővel történt a Nyugatiban, amikor haza indult, de nem vagyok biztos benne. Imre, te nem hallottad ezt?
Sajnos, néha ez is megesik. Hazafelé tartó mozdonyvezető leszállt a mozdonyról, és még lépett hátra kettőt, az ott járó Bobó elgázolta. Nem halt meg azonnal, a gépet körülálló kollégáknak mondta: "Álljatok már le rólam..." de nem sokkal később meghalt.
Elég egy pillanatnyi kihagyás, és megtörténhet a baj.
Figyeltem mozdonyvezetőket, amikor vagy nyolc vágányt kereszteztek gyalog a köpködő felé, minden egyes vágány előtt benéztek mindkét irányba. Ez szokás ma is?
Egy Kazincbarcikai lakosu mozdonyvezető volt! A Miskolc-Ozd vonalon járt javarészt!
Igasság szerint az hogy mi történ és miért nem igazán szeretnék itt beszélni rola! Egyrészt tiszteletben tartom a családja ,rokonai és barátjai és ő magát!!!
Mi meg egy közös kajálás megismétlését beszéltük meg vele és azt ígérte, hogy nincs elfelejtve, mindenképp sort kerítünk rá...:-(( Nyugodt, türelmes és nagyon segítőkész, igazi jóember volt. Mindemellett igazi vasutas volt, ahogy édesapja is az egyik legelismertebb szakember a területen.
Sajnos szomoru hirrel kell szolgálnom!:( Tegnap délelött egy Miskolchoz tartozó mozdonyvezető munkába menet közben sajnálatos modon ugy döntött ,hogy a vonat kerekei alatt haggya itt az élők világát:(:(:(
Csak szeretném mély részvétemet nyilvánitani a családnak és a hozzátartozóknak !!!
9 óra 47 perckor Pusztaszabolcs állomásnál baleset történt, emiatt átmenetileg Pusztaszabolcs és Dunaújváros között vonatpótló autóbuszok szállítják az utasokat.
A késésekért és kellemetlenségekért utasaink szíves megértését kérjük, türelmüket köszönjük.
Nem ismertem, csak két órát voltam a társaságában. Szombathelyre mentem fotózni, mint mozdonyfelvigyázónál, nála jelentkeztem be. Ő meg, mikor megtudta, hogy mennyire érdeklődöm a dízelek iránt, eljött velem, magyarázott, szívvel-lélekkel mutatta a gépeket. Ő nyitotta ki nekem a gyíkot, vele voltam először üzemelő csörgőn, dácsián... Ő is egy vérbeli vasutas volt. Részvétem!
Elég sokat dolgozom mostanában és most sikerült ide kerülnöm.
A 135-ös vonalon,H.m.vásárhely népkert és Kopáncs között,az Anno vendéglőhöz közeli átjárónál a fénysorompó fehéret mutatott,az áthaladó csörgő ellenére is.Ez tegnapelőtt kora délután történt.
Én a baleset idején 4 és fél éves voltam. Már akkor is Ócsán laktunk és annyira emlékszem, hogy egy rokonunkat vártuk az ünnepre, aki Szarvason járt óvónőképzőbe. Szüleim valószínűleg a rádióból/tévéből értesülhettek a balesetről és nagyon idegesek voltak, mert az első híradások feltehetően csak a személy és tehervonat ütközéséről, sok halottról és sérültről számoltak be. Azután éjfél körül, az utolsó vonattal épségben megérkezett a várva várt rokonunk.
1968. december 22-én 17:00-kor Mende és Sülysáp állomások között, Pusztaszentistván megállóhelyénél történt a Magyar Államvasutak történetének egyik legsúlyosabb ütközéses balesete. A Pusztaszentistváni Baráti Kör kezdeményezésére ma 11 órakor a baráti kör, Mende község önkormányzata és a MÁV Zrt. képviselői - az elhunytak hozzátartozói és a mentésben egykor résztvevők jelenlétében - az áldozatok előtt tisztelegve emlékfát ültettek és a megállóhely falán emléktáblát helyeztek el.
Az emléktábla és előtte a frissen ültetett fenyőfa.
több hír a főtopikban ON
KellemesÜnnepeket Minden Fórumozónak!!
Az emléktábla és előtte a frissen ültetett fenyőfa.